Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-20 / 43. szám

Ló /.. i KM AGVAKORSZAG Vasárnap, I960. február 20, A ma^ar>kuwaití közős közleménv Kállai Gyula, a Magyar Népköztársaság Miniszlcrtaná- . (.-sáriak elnöke Dzsabir al-AJi- i med el-Szabah Kuwait minisz- j térelnöke meghívására I960. J február 16—20. között baráti ' látogatást tett Kuwait állam- : bán. I A magyar miniszterelnök és S a magyar küldöttség megtekir.- Vtétle az ország legjelentősebb gazdasági létesítményeit, meg- . ismerkedett több kulturális in­tézmény munkájával és lelkc- •reslc az ország ősi kultúráját szimbolizáló nevezetességeket. 'Kállai Gyula és Dzsabir al- Ahmed el-Szabah miniszterel­nökök baráti eszmecserét foly­tatlak a két ország kapcsolata­it érintő kérdésekről és a nemzetközi helyzet alapvető problémáiról. A tárgyaló felek megelégedéssel állapi tóttá k , meg, hogy a két ország kap- j csolatai a barátság, az egyen­lőség és a kölcsönös tisztelet szellemében kedvezően fejlőd- -nblc ’és "további lehetősége!: 1 vonnák azok szélesítésére mind gazdasági, mind kulturális lé- •i’en. Ebből a célból elhatároz- -ták, hogy Szélesítik gazdasági -és pénzügyi kapcsolataikat, kulturális és műszaki-tudomá­nyos, valamint légügyi egyez- ’ményt kötnek egymással. Ezelc realizálása érdekében a közel­jövőben szakértő-delegációk találkozására kerül sor. A nemzetközi helyzet kérdé­seiről folytatott eszmecsere során a felek kifejezésre jut­tatták elhatározottságukat: to­vábbra is azon fáradoznak, hogy a nemzetközi kapcsola­tokban egyre inkább érvénye­süljön az államok közötti bé­kés egymás mellett élés, a bcl- ügyekbe való be nem avatko­zás, valamint az államok nem­zeti függetlenségének és terü­leti sérthetetlenségének elve. Támogatásukról biztosították a vitás nemzetközi kérdések bé- 'kés rendezését, s elítélték a szabadságukért, függetlensé­gükért és társadalmi felemel­kedésükért ' harcoló népek el­leni erőszak alkalmazását. A felek határozottan állást foglalnak a gyarmati rendszer teljes felszámolása mellett és elítélik azokat az erőket, ame­lyek akadályozzák az ENSZ erre vonatkozó határozatának maradéktalan végrehajtását. Követelik, hogy késedelem nél­kül meg kell adni az önrendel­kezés jogát minden népnek, amely a kolonializmus rend­szerétől és a Űijüldözés em­bertelen politikájától szenved. Határozottan elítélik a dél- rhodesiai Smith-rezsim dekla­rációját az úgynevezett függet­lenségről. Követelik, hogy az ENSZ-nek és az Afrikai Egy­ségszervezetnek a dél-afrikai kormánnyal szemben fogana­tosítandó szankciói maradékta­lanul érvényre jussanak. Szin­tén állást foglalnak a Paleszti­nái arab nép törvényes jogai­nak helyreállítása mellett és az Arab-félsziget népeinek füg­getlensége, önrendelkezési jo­gai mellett. A felek elítélik a politikai és gazdasági nyomás minden formáját, amelyek akadályozzák a fiatal; függet­len országok társadalmi, gaz­dasági fejlődését. Kifejezik el­tökéltségüket, hogy továbbra is védelmezik az. ENSZ kereske­delmi és fejlesztési konferen­ciáján elfogadott elveket. A felek egyetértenek abban, hogy továbbra is minden erő­feszítést meg kell tenni a nem­zetközileg ellenőrzött általános és teljes leszerelés megvalósí­tására. Üdvözlik a világ vala­mennyi államának részvételé­vel tartandó leszerelési világ- értekezlet összehívásáról szóló ENSZ-halározatot. Szükséges­nek és sürgősnek tartják nem­zetközi egyezmény megköté­sét a nukleáris fegyverek el­terjedésének megakadályozá­sára, továbbá a moszkvai egyezménynek a földalatti nukleáris kísérletekre történő kiterjesztését. Támogatják az atomfegyvermentes övezqáek létrehozására irányuló javasla­tokat. A délkelet-ázsiai helyzettel foglalkozva, a felek arra az ál- • láspontra jutottak, hogy hatá­rozott erőfeszítéseket kell ten­ni a nemzetközi békét és biz­tonságot súlyosan veszélyeztető vietnami konfliktusnak, az 1954. évi genfi egyezmények maradéktalan végrehajtásán alapuló megoldása érdekében és biztosítani kell, hogy a viet­nami nép mága dönthessen sa­ját sorsáról. A kél fél üdvözli India és Pakisztán Uiskenti megállapo­dását és elismeréssel emléke­zett meg a szovjet kormány­nak a találkozó sikerét előse­gítő jószolgálatairól. A két- fél vallja, hogy az európai béke és biztonság közvetlen kapcso­latban van a német kérdéssel, amelyet a német nép érdekei­vel összhangban kell megolda­ni, hozzájárulva a nemzetközi feszültség csökkenéséhez. A felek megállapítják, hogy az ENSZ legfontosabb funkció­ja a nemzetközi béke és biz­tonság megszilárdítása, vala­mint ít nemzetközi együttmű­ködés előmozdítása. Biztosítani kell. hogy a világszervezet alapokmányának megfelelően és az egyetemesség elvének ér­vényre •juttatása alapján vé­gezze tevékenységet. A tagál­lamoknak hozzá kell járulnia az ENSZ-nek a világbéke elő­segítésére irányuló törekvé­seihez. A megbeszélések mindvégig szívélyes és őszinte légkörben folytak. Kállai Gyula, a Magyar Nöd- köztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke magyarországi lá­togatásra hívta meg Dzsabir al-Ahmed el-Szabah-t, Kuwait állam miniszterelnökét. Dzsabir al-Ahmed el-Sza­bah, Kuwait állam miniszter­elnöke a meghívást örömmel elfogadta. Szabadegyetemi jegyzetek A korszerű takarmányozásról ly Kíváncsian és várakozás­sal teli ültem le. Elővettem és Ismét elolvastam a meg­hívót, amely a Borsodi Ag­rár Szabadegyetem második foglalkozásának programját, is közölte. Előadó: dr. Baint- ncr Károly, a gödöllői Ag­rártudományi Egyetem tan­székvezető professzora. Elő­adásának címe: Korszerű takarmányozás, amelyet két korreferátum követ a borso­di állami gazdasági és ter- mo'"-’.('»vaí're/.eU . gyakorla­ti tapasztalatok alapján. Közéróekű <>onilo!alok Körülnéztem. A szakszer­vezetek megyei .székhazának színházterme nem volt egé­szen tele, de ültek ott vagy háromszázan: gyakorlati gaz­dák. termelőszövetkezeti, ál­lami gazdasági állattenyész­tők, szakemberek és nem szakemberek. párttitkárok, érdeklődő üzemi munkások és sok diáik a putnoki, vala­mint. az abaújszántói mező­gazdasági technikumokból. A színpadon táblázatokat, szem­léltető eszközöket helyezett el a professzor adjutánsa. Majd a hallgatóság elé lepett maga a professzor, magas, őszhajú férfi és póz nélkül, közvetlen hangon beszélni kezdett. Először általános, i nkább közélelmezési össze­függésekről, közérdekű gon­dolatokkal vezetve be a té­mát. — „Szántóföldünk ke­vés, éppen ezért nem a ta­karmánynövények vetésterü­letét kell növelni, hanem a terméshozamokat és a meg­Az SZKP Központi Bizottságának ülése Szombaton Moszkvában ülést tartott az SZKP Köz­ponti Bizottsága és megvi­tatta az 1966—1970. évi szov­jet népgazdasági ötéves terv irányelveinek tervezetét, ame­lyet a part XXIII. kongresz- szusa elé terjesztenek megvi­tatásra. A kérdésről Alckszcj Ko­szigin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke tartott beszámolót. A plénumou felszólalt Leonyid Brczsnyev, az. SZKP Központi Bizottságának első titkára. A Központi Bizottság ha­tározatot hozott az 1966. évi népgazdasági ötéves tcrvneK a XXIII. kongresszus' elé terjesztendő irányelv-terveze­téről. A tervezetet jóváhagy­ták és úgy döntöttek, hogy azt közzé teszik, majd vitá­ra bocsátják a pártszerveze­tekben, a dolgozók gyűlésem és a sajtóban. Az irányelvek tervezete sze­rint az említett ötéves idő­szakban 47—50 százalékkal kell növelni az ipar termelé­sét, lényegesen emelni kell a mezőgazdasági termelést, 36—41 százalékkal a nemzeti jövedelmet, biztosítani kell az egy lakosra jutó reáljövede­lem körülbelül 1,3-szeres nö­vekedését A termelés' eredményességé­nek fokozása érdekében beha­tóan fel fogják használni a nemzetközi szocialista munka- megosztás előnyeit és a kül­kereskedelmet. A lenini fő irányvonalat kö­vetve a szovjet nép folytatja azoknak a történelmi jelentő­ségű feladatoknak a megoldá­sát, amelyeket az SZKP programja állapított meg a kommunizmus építése szem­pontjából — mondja a terve­zet. Az ötéves terv teljesíté­sének eredményeképpen a Szovjetunió magasabb szintre emelkedik a kapitalizmussal folyó gazdasági versenyben, ami nagy hatású lesz a világra kiterjedő forradalmi folyamat fokozódása szempontjából. Az ország politikai, gazdasági és kulturális életének tökélete­sebb irányítása érdekében kidolgozott intézkedések új szakaszt jelentenek a szocia­lista társadalmunk fejlődésé­ben. ttefi ki#!'politikai összefoglalónk A vietnami háború kiterjesztéséről — A djakartai terror-per.— Mi.történik Dominikában? — Feszültségek Európa tőkés országaiban — A magyar diplomácia újabb sikerei tek thaiföldi századok kambo­dzsai területre... Ismét Vietnam állt ezen a Héten a világközvélemény ér­deklődésének középpont jóban. A katonai helyzet is figyelmei érdemelt: a szabadságharcosok Dél-Vietnam északkeleti, ten­gerparti tartományaiban meg­kezdték idei legnagyobb sza­bású oífenzivajukat. Ugyanek­kor változatlanul tartják ma­gukat a hírek, hogy az ameri­kai' hadvezetés a háborút ki akarja terjeszteni a Dél-Vict- nammal szomszédos ‘.őrületek­re is. elsősorban Laoszrn es Kambodzsára. A katonai és a diplomáciai tevékenység között az össze­kötő kapcsot alighanem Hum­phrey amerikai alelnöknek Káoszban és Thaiföldön tett látogatása teremtette meg- .Johnson megbízottja egyszerre „magyarázta” a hírhedt „hono­lului nyilatkozat” jelentőségét és ígért „katonai segítséget”. Hogy például a Thaiföldnek nyújtott .-.katonai segítség” mit jelent, azt jól példázhatta, hogy ezen a héten már betör­LiJ Az azsiai politikai színtéren még a djakartai per érdemel figyelmet: az. indonéz főváros­ban rendkívüli katonai bíró­ság kezdte meg a kommunista ellenes hisztéria légkörében az IKP egyes vezetői elleni pert. Njono, a per fővádlottja visz- szautasította a vádat, hogy a kommunista párt lenne fele­lős az október 1-i indonéziai eseményekért. A Pravda ezen a héten állást foglalt ez ügy­ben cs megállapította: a kom­munisták és más demokratikus szervezetek tömegeinek az úgynevezett szeptember 30-i mozgalommal nem volt semmi kapcsolatuk. A jobboldal az ál­lamcsíny kísérletet arra hasz­nálja fel. hogv Indonéziába ’ t-Tv.ryinvt indítson a komm’’ nis'a párt és más haladó szer vezetek ellen. Dominika neve. Országos sztrájk robbant ki a rendörter- ror ellen, és amiatt is, hogy a szélsőjobboldali katonatisztek nem hajlandók elhagyni az or­szágot. A sztrájk első eredmé­nye: Caminero volt hadügymi­niszter végre elutazott wa­shingtoni diplomáciai állomás­helyére, (emlékezetes, hogy Caamano ezredes, az alkotmá­nyos erők vezetője már koráb­ban elment Londonba katonai attasénak), a szélsőjobboldali Arana és Cespcdes tábornokok azonban nem hajlandók fel­adni a dominikai vezérkarban elfoglalt helyüket. Santo Do- mingoban egymást érik az ösz- szetűzések. bombamerényletek, az Amerika ellenes tünteté­sek. az athéni utcákra. Belgiumban a február eleje óla tartó kor­mányválságban még nem lát­szik a kibontakozás: a szocia­listák és a keresztén.vszociá- lisok koalíciója felborult, mert a gazdasági élet szanálását cél­zó javaslatok megnövelnék a dolgozók terheit, ebbe pedig az esetleges választásokra gondol­va. Snaak szocialistái nem mernek belemenni. Nyugat- Némclorszáeban a CDU párt­elnöki székének betöltése kö­rül voltak izgalmak: m Több mint egy hete újra a világsajtó címoldalaira kerül A tőkés Európa országaiba" I és ott is belpo'l*,l;ni feszült­ség jelentkezik! Belgiumtól Görögországig és az. NS.ZK-tól Olaszországig. Görögországban Papandreu visszatérését és a parlament feloszlatását köve­telik a dolgozó tömegek. Szer­dán negyedmillió ember vonult A magyar diplomácia látvá­nyos és fontos eredményeiről ezen a héten is naponta érte­sülhetett az újságolvasó: Kál­lai Gyula miniszterelnök és a magyar kormányküldöttség Etiópiában. Tanzániában és Kuwaitban folytatott tárgya­lásokat, amelyek végén a ki­adott közös közlemények a vi­lágpolitikai állásfoglalások mellett a gazdasáigi és kultu­rális kapcsolatok bővítéséről számolhattak be. Ez pedig köl­csönösen gyümölcsöző: hasznos Etiópiának, Tanzániának és Kuwaitnak. de hazánknak is. A magyar kormányküldöttség Hja újabb bizonyítéka annak, hogyan öregbedlk a Magvar Népköztársaság híre a világ­ban. mint növekszik Magyar- ország súlya a nemzetközi életben. termelt takarmányok korsze­rű, gazdaságos felhasználá­sát... Igen fontos a szaksze­rű takarmányozás . . . Igen fontos a nagy termelőképe.s- ségű állatok tenyésztése . . . Nem zsírt kell termelni, ha­nem húst, tejet, tojást, vagyis fehérjében gazdag emberi táplálékokat.. . Ecv bal azonban van. Az. hogy fe­lié/-jét csak fehérjével lehet termelni... A kukorica, ön­magában nem jó takarmány, •nem elég... Fiatal állatokat kell tartani, mert azok 60— 90 százalékban húst. termel­nek..Ilyen é.s hasonló mondatok után Bainlner pro­fesszor néhány különösen ér­dekes témáról beszélt. ..... Kővé« a feíiérieclúfl takarmány Elmondotta, hogy a fehér­jéd fis takarmány világszerte kevés. Srdrtíes módon a gaz­daságilag fejlettebb országok, így az Egyesült Államok, Angiin, Németország és ha­zánk is eddig főleg a gazda­ságilag elmaradottabb orszá­gokból és földrészekről vásá­roltak fehér ionfis takarmá­nyokat. elsősorban Indiából, Dél-Amerikábót és Afriká­ból. Csakhonv a világ orszá­gid fejlődnek és eevre keve­sebb fehérjét adnak el. In­dia, például, ma. már fi zed - résznvi fehérjét ad el. mint, a háború előtt. Mindezekből szükségszerűen következik a feladat, hogv itthon, mi ma­gunk állítsuk elő a szükséges fehérje mennyiséget. Van-e erre lehetőség? Igen, van. Nem is akármilyen lehetősé­geink vannak. Szójabab Talán a legjobb, fehérjék­ben leggazdagabb, épnen ez­ért leggazdaságosabb és leg­inkább szükséges takarmány­növényünk a szóiabab. Egy mázsa annyit ér belőle — ta­karmányozási szempontból —. mint r r>zv m'zsa k”kori- ca. Kiváló takarmány zölden, silónak, napraforgóira.!, kuko­ricával. borsóval vegyesen is. Magja,' maga a bab an mára fehérjedús. hogy eav kilóból, kiegészítő takarmányok hoz­záadásával. 75—60 deka húst lehet előállítani. Hazánkban a szójababot mégsem ter­mesztik. A mi borsodi vidé­künkön különösen félnek tő­le. Pedig a szójabab kielégí­tő eredményekkel termeszt­hető. még itt, az északi vi­dékeken is. Korreferátumá­ban utalt erre dr. Szabó Pál, az állami gazdaságok megyei Igazgatóságának főállatte- nyésztője. Elmondta. hogv néhány állami gazdaságunk ] 0—12 mázsa szójababot ter­melt holdanként, sajnos, csak kis területeken. A ter­mel őszövetkezetek: meg las­san el is felejtik a szójaba­bot, pedig a takarmányozási gondokat egyrészt éppen a szójabab bátrabb, nagyobb méretű termesztésével lehet­ne megoldani. Mindegy, ho­gyan etetjük: zölden, silói­ként, vagy darálva, a szója­bab minden állapotában nagy mennyiségű hasz,nos fehérjét tartalmaz. Fehérje farfjilékunk: a levegő Ha már a föld nem ele­gendő, más tartalékokat kell keresni. Van ilyen tartalék, s ráadásul kimeríthetetlen. Maga a levegő, amely nagy mennyiségű nitrogént tar­talmaz. Ezt kivonják belőle, s ammóniákká, karbamlddá alakítják át. Egyelőre ez a leggazdagabb fehérjebázis. Minősége is kiváló. Á leve­gőből nyert alapanyagokból a kérődző állat jobb minő­ségű fehérjét állít elő. mint amilyet a tej tartalmaz. A felhasználás végeredmény­ben egyszerű. Nem a leve­gőt, hanem az abból kivont (átalakított) ammóniákat, karbamidot kell megetetni. Természetesen takarmányok­ba. silóba, abrakba keverve. Az ammóniákat és karbami- dot maga az állal gyomra alakítja át., illetve a kérőd­zők gyomrában tömegesen te n vés z t őd ő ba ktéri u mok Végeredményben a baktériu­mok szaporodnak el. tulaj­don testük tartalmazza a ki­váló fehérjét, amit az állat l>élre.nd.sze re (vékonybélben) vegyi folyamatok útján meg­emészt és energiává, majd hússá alakít át. A tangazda­ságok és kísérleti telepek már régóta etetik a levegő­ből nyert ammóniákat s az eredmény minden vonatko­zásban meglepő. A profesz- szor elmondott egy példát. Mindenki izgatottan jegyez­te. A példa egyszerű. s Key bevált, «le elhanyagolt nuídnzer Egy kiló szalmiákszesz fe­hérje értéke egyenlő hat kiló korpa, vagy 160 deka napraforgódara fehérje ér­tékével. A szalmiákszeszt fel kell hígítani vízben, 25 szá­zalékosra. Eny mázsa silóra a tapasztalatok szerint 1 li­ter 25 százalékos szalmiák­szeszt kell ráloesolnj. Ha ezt az állal megeszi, minimum 10, de általában ennél több liter tejtermelési többlettel számolhatunk. A szalmiák­szesz takarmányozási fel­használása tehát nagyon gaz­daságos. Egy liter 25 száza­lékos szalmiákszesz ára mindössze 1 forint és 60 fil­lér. Viszont a tejtöbhlet, amit etetésével nyerünk, mi­nimum 33 forintot ér, — Nagyon vigyázni kell azonban a szakszerű fel- használásra — mondotta az előadó. — Ammóniákat és karbamidot • csak ’ előzőleg kiképzett, a vegyi és a bioló­giai folyamatokkal tisztában levő állatgondozók etethet­nek. A hozzá nem értés könnyen mérgezést, káros veszteségeket okozhat az ál­latállományban. Azt is elmondotta a pro­fesszor, hogy a szalmiák­szesz takarmányozási fel- használása már bevált mód­szer, nincsenek vele se tu­dományos, se gyakorlati problémák. A termelő üze­mek, elsősorban a termelő­szövetkezetek mégis idegen­kednek tőle. nem fogadják cl, amit a tudomány ajánl, pedig a korszerű takarmá­nyozásnak nincs más útja, csakis a levegőből nyerhető alapanyagok felhasznál ása. •ló lenne, ha ezt minél ha­marabb megértenék és meg­tanulnák a termelők. Mert a fehér le-nrobléma lényegében megoldott, csak alkalmazni kell az új módszert. Szemeskukorica silózva Szinte ráadásként, előadá­sa befejezése után, a közön­ség kívánságára beszélt még Bainlner professzor az általa kidolgozott szem eskü kori ca tárolási módszerről is. Ennek lényege, hogy ősszel, a kom­bájnnal betakarított, tehát lemorzsolt, de magas víztar­talmú szemeskukoricát be­tonból készült siIógödrökben tárolják. A megtöltött siló- gödröt, vagyis magát a kuko­ricát . műanyagfóliával lég­mentesen lezárják. Erre még kátránypan ír-burkolatot tesz­nek, nehogy a rágcsálók behatoljanak a terményállo- mányba, mert ha nincs lég­mentes zárás, a nedves kuko­rica megromlik. Gondoskod­tak arról is. hogy a silőgö- dör felnyitása után ne ro­moljon meg gyorsan a kuko­rica. Már tárolás közben egy ezrelékes forma linói da ital ön- tik le a nvei's szemeskukori­cát. s ez nvolc-tíz naoig le­verőn is megóvja a terményt1 minden romlástól. nonésze- sertestől. Sőt. a formalin nem­csak konzervál, hanem kitű­nő fzt. é.s illatot ad a kukori­cának. minek küvp'keztéberi az állatok igen jő étvággyal forraszt iák. A professzor igazán érde­kes. sok úi módszert tartal­mazó előadását nncv érdek­lődés kísérte. Bzémosnn hoz­zászóltak a problémákhoz és egyes rvakbriat.i kérdésekben tanácsokat kértek. A nni- fe.sszrvr mindenV.’-ek ősim­mel válaszolt. UvenformÄo •maron értékesnek bizonyult ’’ Rot‘c;or1j «Trv-vr — 1 ni in n j le fttvff 1 n 1 k özAiSéi • ’’ érnél hőtől eg maid a terme- ’ő evekor! a ton is megmutat- kozik hatása és gazdaság) haszna. Szendrel 3 óit rí

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents