Észak-Magyarország, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-18 / 41. szám
Péntek, 1966. február 18. északmagyarorszAo 3 A Változás a tegyek között ' Äz év minden szakában •nesésen szép ez a táj. És kedves, szép maga a falu is. Völgy mélyén, patak partján sorakoznak a házak és körben nagy hasú dombok, meg szelíd hegyek emelkednek. A Bükk déli oldala ez, ahol ősi szépségében pompázik a természet, még nem túlságosan erős az emberi beavatkozás. A falu, amelyről szó van,: Bükkzsérc. Nem nagy. Hajdani mészégetők és favágók fészke. A dombok hasát és a hegyek lejtőit régóta művelik, ámbár mind mostanáig szerényen adta termését ez a föld. Olyan szerényen és szegényesen, ahogy művelték. Nyolc-tíz centiméterre karcolt itt az eke és mindössze két növényféleség termett, amennyit termett. A búza és az árpa. A holdanként! hat mázsa termés már rekordnak számított. Állatot nem sokat tartottak. Leginkább lovakat, amelyekkel megművelték a földet, hogy legyen egy kis búza kenyérnek. A termelőszövetkezet itt régen megalakult. A neve is jelzi: II. Pártkongresszus. Területe kicsi. Alig több ezer holdnál, s ebből is csak 431 hold a közös szántó. Erdő is van 413 hold. A többi hegyi legelő, gyenge fűhozammal, kevés haszonnal. Talán túlzás lenne azt mondani, hogy az élet itt állt, vagy stagnált. Inkább nehezen mozdult előre lVIég 1963-ban is csak két gép volt a közösben, egy Zetor, «mely csak szállított, és egy G—35-ös, amelynek hasznát Se vették. Még akkor is lóval szántottak, nyolc-tíz centiméter mélyen, és meggyőződéssel vallották, hogy itt nem is lehet másként, ezen a vidéken nem teremt csőd álcát a traktor. S mi tagadás: szub- jektív elfogultsággal szerették a lovat, a kedves, hűséges állatot, amely igen régen szolgálja nehéz küzdelmében az embert Ezért is a nagy ragaszkodás mindenütt ha parasztember a lóról beszel... Nem tudott többet tenni a Itfjzös sem, mint korábban az egyéniek. Nem termett több kenyér, se takarmány, hogy állattenyésztésre gondoljanak. Bele is nyugodtak sorsukba. A járási vezetők azonban másként látták Bükkzsércet. Mondták az embereknek, hogy vannak itt lehetőségek. Ajánlottak nekik egy elnököt. Olasz Józsefet Borsodivánká- ról. Elfogadták. Olasz oda is költözött hozzájuk, két-há- rom hét is eltelik, mire egyszer hazajut. 1964-ben rendelt egy lánctalpas traktort. — Minek az? — kérdezték taie. — Nem jó itt a gép. — Majd meglátjuk. Látatlanban ne ítéljünk ... É.S a tankhoz hasonló masina rámászott a dombokra, húzta a nagyvasú ekét, mélyen hasított bele a lejtőkbe. A parasztok mentek. Dugdos- ták az ostomyelet bele a szántásba. — Az árgyélusát... Több, mint harminc centi... A föld nekibuzdult A búza 1965-ben 18 és fél mázsát fizetett holdanként, az ősziárpa tizenhetet, a borsó 650 kilót, a mák 460 kilót. Azelőtt novemberben vetették a búzát, ha egyáltalán cl tudták vetni, az új elnök meg szeptember végén és október első napjaiban mindent elvetett. A borsó és a mák ... legfeljebb ismerték, de ezen a vidéken nem merték termelni. Műtrágyát sem használtak ... Persze, nem olyan egyszerű ez, ahogyan leírja az ember. Bükkzsérc határa valóban nehéz terület, mezőgazdasági művelésre komisz vidék. Ma se varázsintésekre terem. De már jól terem. És kitárja egyéb lehetőségeit is. A gép, például, nem eszik árpát, szénát se kér. Eddig a lovakat alig győzték ptetni, a termett 'takarmány zömét meg- ettélk. De a lovakat eladták, a hatvannégyből mindössze huszonnégy maradt. Helyettük növendólcüszőket vettek, nem sokat, mindössze húsz darabot, hiszen kicsi a szövetkezet. De egy év alatt 40 000 forint hasznot adtak az üszők. Tiszta hasznot, hiszen százötezer forintot kaptak értük. A hegyi legelőkre juhokat vettek. Ebből se sokat, mindössze 300 darabot. Az emberek ezt is ellenezték. — Sohasem volt itt juhászat, minek az? — kérdezték. — A haszonért — felelt Olasz József elnök. — Adottságunk van, hát hasznosítsuk. Ma már azt mondják az emberek, hogy a juhászatot is fejleszteni íkelL * A terepeket jobban szeretik, mint a lovakat! Még azok a fogatosolc is, akik a meglevő lovakat hajtják, ha fuvarra van szükségük, azt kérik az elnöktől, hogy lehetőleg gépet adjon. A változás egyik helyen korábban, a másik helyen később következik be. Ám eljön mindenképpen. Bükk- asérc példája máris tanulság. Azt bizonyítja, hogy lehet a hegyek közt is eredményesen, egyre növekvő haszonnal gazdálkodni. Nézzük csak. A munkaegység értéke 1962-ben még alig húsz forint volt. Az egy tagra jutó jövedelem 4400 forint 1964-ben viszont már több mint 27 forintot ért az egység és 6200 forintra emelkedett az egy tagra jutó jövedelemátlag. 1965- ben pedig, a mostani zárszámadás szerint 35 forint a munkaegység értéke, az évi átlagkereset pedig tagonként 7700 forint Bükkzsércen azt mondják erre, hogy jó pénz. Pedig nem sok. Van számos termelőszövetkezet, ahol ennél sokkal többet fizetnek. De olyanok is vannak, ahol kevesebbet, pedig sokkal jobb területen. Mert Bükkzsérc határa még nem a legjobb, ám jó lesz. Mert vanhak itt lehetőségek, mégpedig különlegesek, érdekesek; ígéretesek. Az állattenyésztést még meg kell alapozni. Javítják a talajt, hordják a trágyát, s végeredményben csak most alakítják ló a növényszerkezetet. Térén? majd itt takarmány is, amit nem lovakkal, hanem szarvasmarhákkal etetnek meg. Tenyészüszőket .szeretnének nevelni, de építkezni is kellene. A másik nagy lehetőség a táj jellegéből faltad. Feltörtek harminc hold hegyoldalt és betelepítették fekete ribiz- kével, málnával, köszmétével. Tíz-tíz holdat. Ezek csak jövőre teremnek majd igazán. Tavaly csupán néhány szem kóstolót adtak, az idén legfeljebb féltermés várható a fiatal bokrokon, de jövőre... A jövőben nagyon bíznak. Van itt még vagy 120 hold terület, amely nagyon alkalmas ilyen bokros gyümölcsök termesztésére. Most az a tervük, hogy 25 holdon mogyoróbokrokat telepítenek. Jó gyümölcs, keresett portéka határon innen és túl. A fekete rl- bizke is „valutás” cikk, jövőre meglátják, mit hoz, azután tovább telepítik... Csak egy baj van, mint. nagyon sok helyen: öregek az emberek. Negyven éven aluli férfi f mindössze négy dolgozik a szövetkezetben, s nők is csak tizenöten. De Olasz József elnök bízik. — Ha az öregekkel sikerült véghezvinni az alapvető változást, hinnünk kell. hogy nemsokára jönnek hozzánk fiatalok is. Már van tartalékunk, ha termőre fordulnak a gyümölcsösök, még többet fizethetünk. Lesz elegendő pénzünk, s majdcsak változtatunk az átlagéletkoron is ... Szelídre! József A sikeré keM Ídlzcuirí •, Feljegyzések az LÍÍSi durvahengermű vének éleiéből — Az utóbbi időben — közli Kovács József, a durvahengermű párt-alapszervezetének titkára — több ember kérte felvételét a pártba. — Például? — Például Fábián Pál blokksori kormányos. Fábián megfontolt fiatalember. Tizenhárom éve dolgozik itt, soha nem maradt el munkából, becsületes, jó szakmunkás. Tudja-e, hogy a tagjelöltség, a párttagság több felelősséggel jár? — Tudom — válaszol tömören. — De vállalom. Ügy látom, mégiscsak így a jó. Lehet, hogy kívülállók számára a párbeszéd így, kiragadva nem mond sokat. A magyarázat kedvéért pergessük vissza háromnegyed évvel az idő kerekét. r © Az elmúlt év első fele az LKM durvahengerművében a nagy megpróbáltatás ideje volt. A nemzetközi tapasztalatok szerint egy új blolck- és bugasor felfutásához másfél-két év szükséges. Itt egy évet vettek tervbe. Elmondják, hogy amikor itt járt a krakkói egyetem egyik professzora, csak a fejét csóvál- gatta a terv hallatán. — Nézze fiam — mondta jóindulatúan az őt kísérő gyárvezetőnek —, ehhez legalább két év körüli idő kell. Ez a nemzetközi tapasztalat. Az első félév a kétkedőket igazolta. Ekkor ütközött lei minden konstrukciós hiba, sőt, leégett a sorvonó motor is. A termelés akadozott, az adósság meghaladta a 23 ezer tonnát. A teljesítmény csökkenése együtt járt a kereset csökkenésével, a nyomott hangulattal. Olykor a munkások panaszkodtak egyes műszaki vezetőkre, hogy durván, indulatosan beszélnék. Akadtak olyan párttagok is, akik úgy vélték, hogy nincs tekintélye a pártnak, s ez az oka mindennek. A hengermű gyárrészleg az ország hengereltáru termelésének csaknem 28 százalékát adja, és minden ott dől el, a blokk- valamint a bugasoron. A pártszervezetben a „tiszta gazdasági munka” és a „tiszta pártmunka” szemlélete uralkodott. Ez gyakorlatilag abban nyilvánult meg, hogy a műszála vezetők nem vették minden esetben figyelembe a pártszervezet, a kommunisták javaslatait Előfordult, hogy párttagokat áthelyeztek más munkaterületre anélkül, hogy erről az alapszervezetnek szóltak volna. © Azt mondják, hogy a bajban ismerni meg az igazi barátot. Ezt úgy is lehetne korszerűsíteni: a gondokban ismerni meg a pártszervezetet. A durvahengermű pártszervezetei kiállták a próbát A dolgozóknak voltak jogos észrevételeik, sérelmeik* A pártszervezet ezeket továbbította a vállalatvezetőséghez, ahol késznek is mutatkoztak a segítésre. Ma már nehéz lenne rekonstruálni, hogyan történt, de tény, hogy az alapszervezetek tűzbe hozták a hengersorok dolgozóit. Megfelelő szellem alakult ki. A párttagok és a pártonkívü- liek nem azt nézték, hogy aznap mennyivel értek el nagyobb eredményt az előző napinál, hanem mennyi még a lemaradás, mit lehet és kell tenni. Év végére törölték az adósságot, országosan elismert rekordot értek el. Hibát követnénk el, ha ezt kizárólag a pártszerveknek, csak a kommunisták eredményének tüntetnénk fel, de nagyobb hiba lenne az ellenkezőjét állítani. Itt nagyon szerencsésen találkozott a kommunisták és a műszaki vezetők elképzelése. A sorokon általában a párttagok egyben a legjobb szakemberek is. Itt van például Kádas Imre előhengerész, Tas- nádi Ernő, Stefankó Ferenc előforrasztár. Takács László lakatos, Vágó László vezető elektrikus, és a műszaki vezetők. Tóth Gyula műszakos üzemvezető például ezt mondja: — En már megtanul tart?, hogy a pártszervezet, a párttagok segítsége nélkül nem lehet nagy dolgot megvalósítani. e Ebben az óvóén a blokksoron 35 ezer tonnával többet kell termelni, mint tavaly. Ez ismét nagy erőpróba lesz. A pártszervezetek, a párttagok már megtalálták helyüket, eredményesebben dolgoznak. De hiba lenne leírni, hogy minden rendben van. Az egyik aiapszervezeti titkár ezt mondja: — Egyik nap jönnek bodzám panaszra: „Titkár elvtárs, miért nem kaptam jutalmat?” Jutalmat? Nem is tudok róla, hogy ilyen volt* Kiderült, valóban osztottak jutalmat, és a műszaki vezető arra hivatkozott, „olyan kevés volt az összeg, hogy nem akartam zavarni vele a titkár elvtársat”. Az egyik műszakos üzemvezető ezt mondja: — Sok párttag van, akire minden körülmények között támaszkod hatom. Érzem, több erkölcsi, több anyagi megbecsülést érdemelnének, de megvan kötve a kezünk. Ha egy ilyen dolgozó netán 5 fillér órabéremelést kap, többen azt mondják: „X. azért kapott emelést, mert párttag.” De térjünk vissza a kiinduló pontra. Az új hengersorok és különösen az emberek remekül kiállták a próbát. A nehéz napok megmutatták, ki milyen ember. A nehéz napok eggyé kovácsolták az itteni pártszervezeteket És megnőtt tekintélyük az emberek szemében. Egyre többen közelednek. Mit is mondott Fábián Pál? — Mégiscsak így a jó! Csorba Barnabás i Dr. Soíis Gábor miifszlerhelyetíes tartott előadást a tsz-elniob abaú.szántói tanácskozásán Február 16-án, szerdán kezdődött megyénk termelőszövetkezeti elnökeinek négynapos tanácskozása. A tanácskozáson a mezőgazdaság fejlődését, a harmadik ötéves terv feladatait, a termelőszövetkezeti mozgalom erősödését ismertető, elemző előadásokat hallgatnak meg a tsz-elnökök, Társadalmi összefogással szépül Sátoraljaújhely Sátoraljaújhely idegenforgalma az elmúlt években jelentősen megnövekedett. Ezért a tanács az eddiginél is nagyobb gondot fordított a város szépítésére, csinosítására. Ezt a munkát a községfejlesztési alap felhasználásával, az üzemek és a lakosság segítségével végzik el. Így például a Rákóczi utcában hamarosan befejezik az ifjúsági park építését, amelyet május 1-én nyitnak meg ünnepélyesen. A parkban sétányokat, rózsakertet, jól felszerelt játszóteret létesítettek. A közeli hónapokban a fiatalok részére tekepályát is építenek, az elkövetkező években pedig a sétányokon II. Rákóczi Ferenc, Lórántffy Zsuzsanna és Munkácsy Mihály mellszobrainak felállítását1 tervezik. A park építését a város lakossága több mint 300 000 forint értékű társadalmi munkával segítette. Tavasszal a város dolgozóinak összefogásával újabb nagyarányú parkosítás kezdődik^ a határátkelőhely közelében. Mintegy 14 holdas területen elsősorban a fiatalok részére biztosítanak szórakozási és sportolási lehetőséget, sportpályák létesítésével. A pályákat virágágyakkal és sétányokkal kötik össze, s külön játszóteret építenek az óvodás gyerekeknek. Az ú.i park építési munkáit három évre ütemezték. Rendelet a ts/ ek jogi ügyeinek intézéséről A Magyar Közlöny 10. száma közli a földművelésügyi miniszter rendeletét a termelő- szövetkezetek jogi ügyeinek intézéséről. A rendelet összefoglalja, egységesíti azokat a jogszabályokat, amelyek eddig külön-küíön intézkedtek a kérdés egyes részleteiről. Az új, egységes jogszabály létrehozása azért vált szükségessé, mert a termelőszövetkezetek működésében — mind a külső szervekkel való kapcsolatukban, mind belső életükben — egyre fontosabbá válik a jogászi munka. Űj intézkedése a rendeletnek, amely szerint általában a jogtanácsost is megilletik a termelőszövetkezeti szakemberek részére megállapított jóléti szolgáltatások és kedvezmények. Üvegformázó gimnazisták A szegedi Radnóti Miklós Gimnázium harmadik és negyedik osztályának hatvan diákja a gyakorlati órákon az üveg formálásával is megismerkedik. Égy jól felszerelt műhelyben szemléltető eszközöket készítenek az általános iskolák részére. majd konzultáció során vitatkoznak az elkövetkezendő heri napok, évek helyi tennivalóiról. Szerdán, az abaújszántói mű-' velődési ház színháztermében dr. Papp Lajos elvtárs, a megyei tanács vb-elnöke nyitotta meg a négynapos konferenciát, majd elsőként dr. Soós Gábor elvtárs, földművelés- ügyi miniszterhelyettes tartott. előadást Gazdaságpolitikánk kihatása a termelőszövetkezetek gazdálkodására és A szakemberek helye és szerepe a mezőgazdasági üzemek irányításában címmel. A nagy érdeklődéssel várt előadás után mintegy harminc kérdésre adott választ a miniszter- helyettes, majd a tsz-elnökök megtartották az első konzultációs beszélgetéseket. Csütörtökön dr. Schuszter Zoltánnak, a megyei tanács mezőgazdasági osztály vezetőjének A termelőszövetkezeti gazdaságok helyzete és feladatai megyénkben című előadása szolgáltatta a délutáni konzultációs beszélgetések témáját. A konzultációkat a megye és a járások vezető mezőgazdasági szakemberei irányítják. A kérdésekről, javaslatokról a megyei tanács mezőgazdasági osztálya összesítést készít, hogy a tanácskozást követő napokban intézkedhessenek. Szivcri Erzsébet, az „üveges” gimnazista. Európai színvonalra emelik A vegyiparban az idén javítják azoknak a cikkeknek —■ bizonyos méretű gumiabroncsoknak, ékszíjaknak, lakkfestékeknek — a minősegét, amelyekre reklamáció érkezett. A kőolajipar európai színvonalra emeli az úgynevezett magas cseppcnéspontú gépzsír minőségét és bevezeti a mély dermedéspontú, nasr igénybevételt kiálló kenőolajok gyártását
