Észak-Magyarország, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-16 / 13. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYE' BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII, évfolyam, 13. szám Ara: 8« fillér Vasárnap, 19C6. január 10. i A SZOT és a Munkaügyi Minisztérium tájékoztatója a bér-, nyugdíj- és családi pótlék emelésekről,' a progresszív nyugdíjjárulék mértékéről _ Ä Minisztertanács legutóbbi ülésén meghallgatta a SZOT és a Munkaügyi Minisztérium tájékoztatását a február 1-én életbelépő bér-, nyugdíj-, családi pótlék emeléseknek, valamint a progresszív nyugdíjjárulék bevezetésének előkészítéséről. A kormány a tájékoztatást tudomásul vette és határozatot hozott a vonatkozó jogszabályok módosítására. A SZOT és a Munkaügyi Mi- íftisztérium az intézkedésekről az alábbi tájékoztatást adta. A bér- és nyugdíj jelegű* intézkedések több mint 1 millió dolgozóra, illetve nyugdíjasra terjednek ki. Az intézkedések pénzügyi kihatása évi mintegy 2 milliárd forint. Ezen felül a családi pótlékok emelésére évi 850 millió forintot (ordítunk. A megfelelő előkészítés lehetővé teszi, hogy az intézkedések minden területen a kormány által előzetesen meghatározott időpontig megvalósításra kerüljenek. itérügyi intézkedések A pedagógusok bérrendezése valamennyi alsó- és középfokú oktatási intézménynél mintegy 100 ezer nevelőt érint. Kiterjed az óvónőkre és az egyes minisztériumok felügyelete alá tartozó Intézmények (például középfokú technikumok, ipari tanuló iskolák) pedagógusaira is. A kereset emelkedésének mértéke átlagban 15—16 százalék, havi átlagban mintegy 280— 300 forint. Az e célra biztosított évi 350 millió forintos keretből az alapbérek átlag 13—14 százalékkal, az állományba tartozók óradíját 30—50 százalékkal emelik, egyes pótlékok mintegy 15—20 százalékkal lesznek magasabbak. A bérrendezéssel egyidejűleg csökkentik a korcsoportok számát és az eddigi státuszgazdálkodás helyett a bérintézkedésben érintett oktatási intézményeknél és munkaköröknél összevont bérkc- fet-gazdál kodást vezetnek be. A jelenlegi bérrendszer „végzettségi elve” fő vonatkozásaiban továbbra is fennmarad. Az egészségügyi dolgozók bérrendezése mintegy 50 000 szakképzett egészségügyi dolgozót és az egészségügyi intézmények több mint 6000 szakmunkását érinti. A rendelkezésre bocsátott 150 milliós keret háromnegyed részét az alapbérek, egynegyed részét pedig az ügyeleti díjak emelésére fordítják. Az egy dolgozóra jutó havi átlagos alapbéremelés az érintett munkakörökben mintegy 170— 180 forint. Ennek felhasználása differenciáltan történik. Például a kórházak, a klinikák szakképzett ápolónői, szülésznői és csecsemőgondozóbői kb. 250 forintos, a szociális otthonok ápolónői mintegy 200 forintos, a közvetlen betegápolással nem foglalkozó szakképzett egészségügyi középkáderek kb. 130 forintos átlagos béremelésben részesüljek. Ezeken a kategóriákon belül is tovább differenciálnak a dolgozók szorgalmától, Rátermettségétől, lelkiismeretességétől függően. A gyógyszertárakban dolgozó szakképzett egészségügyi középkáderek fizetését is emelik. Az ügyeleti díjak felemelése orvosokat, egyes középkádereket és gyógyszerészeket érint. A szakorvosi képesítéssel rendelkező orvosok ügyeleti díját 100—130 forint között, a szakképesítéssel nem rendelkező orvosokét 80—100 forint között kell megállapítani. Az ügyeleti díj meghatározásánál figyelembe kell venni az orvosoknak az ügyelet időtartama alatt végzendő munkáját, így például az említett határok között magasabb díjban kell részesíteni azt az orvost, aki az intézet valamelyik felvételre kijelölt osztályán teljesít ügyeleti szolgálatot. A műtős asszisztensek ügyeleti díja 60 forint, egyéb középfokú képesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozóké 50 forint lesz. Ugyancsak 50 forint a műszaki szakképesítéssel rendelkező dolgozók (például főgépészek) esetenkénti ügyeleti díja. A nem szakképzett dolgozók ügyeleti díja valamennyi egészségügyi és szociális intézményben esetenként 40 forint lesz. A belkereskedelmi dolgozóknál a béremelés kiterjed a Belkereskedelmi Minisztérium, a SZÖVOSZ, valamint az olyan szervek felügyelete alá tartozó kis- és nagykereskedelmi-, továbbá vendéglátóipari vállalatokra, ahol a kereskedelmi dolgozók száma jelentős (például a KPM felügyelete alá tartozó utasellátó vállalatra, a SZOT-üdü- lők konyhai dolgozóira). A 300 millió forintos kéret fel- használásával a béremelés a hálózatban foglalkoztatott dolgozóknak mintegy kétharmadát érinti. Körülbelül 140 ezer dolgozónak a bórc átlagosan mintegy 8—9 százalékkal lesz magasabb. Ezt az átlagos béremelést differenciálják. Egy-cgy dolgozó béremelése átlagban havi 100 forint, vagy ennél több. Az átlagosnál nagyobb béremelést irányoztak elő az élelmiszer-, vas- és háztartási boltok szakképzett vezetői és eladói, továbbá a vendéglátó- ipar konyháin dolgozó szakképzett szakácsok, cukrászok, konyhamészárosok, kézilányok, mosogatók és segédmunkások, valamint a nagykereskedelem szakképzett áruátvevői, áruösz- szeállítói, és belső árumozgató segédmunkásai számára. Az átlagosnál kisebb mértékű béremelést kapnak a kiskereskedelemben a viszonylag kedvezőbb munkakörülmények között és kisebb fizikai erőkifejtést igénylő munkakörökben dolgozók. Az Építésügyi Minisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Nehézipari Minisztérium bányászati ágazata építőipari vállalatainál, valamint az Építésügyi Minisztérium, illetve a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium szakfelügyelete alá tartozó tanácsi építőiparban, tehát az állami építőipar jelentős területein felemelésre kerül a különélési pótlék, ez körülbelül 100 ezer dolgozót érint. Ugyanezeknél a vállalatoknál a munkahelyi pótlék bevezetése mintegy 10 ezer, építkezéseken dolgozó műszakiak keresetét emeli. Az új rendelkezések értelmében az állami építőipari vállalatok többségénél a családjuktól távol élő családfenntartó építőipari dolgozók a vállalat székhelyén végzett ipunka esetén napi 15 forint-, a vállalat székhelyén kívüli munka esetén napi 20 forint, a nem családfenntartók pedig 10 forint, illetve 15 forint különélési pótlékban részesülnek. Ez az intézkedés az érintett dolgozók jövedelmét havi 125—375 forinttal növeli. A különélési pótlék emelése és kiterjesztése lehetővé teszi ezeknél a vállalatoknál a nagymértékű és káros munkaerő hullámzás csökkentését és a munkaerő stabilizálását. Az említett intézkedésekkel nem érintett építőipari vállalatoknál és munkahelyeken az eddigi rendszer marad érvényben. ! A munkahelyi pótlék bevezetése az érintett dolgozóknál — a főépítcsvezctőknél, építés- vezetőknél, főmunkavezetőknél, munkavezetőknél, valamint a munkahelyen dolgozó mérnököknél és technikusoknál — 1Ö százalékos béremelést jelent. A különélési pótlék emelése, valamint a 10 százalékos munkahelyi pótlék bevezetése éves szinten 300 millió forinttal növeli az építőipari dolgozók jövedelmét. Az állami iparban és az egyéb ágazatokban dolgozó munkások bérét a február 1- én érvénybe lépő intézkedések évente mintegy 630 millió forinttal növelik. Ebből az összegből — a .kormányhatározatnak megfelelően — a béremelés körülbelül 300 ezer munkást érint. Ez átlagosan 7—8 százalékos keresetnövekedést eredményez. A béremelésben részesített munkaköröket az irányító szervek az ágazati szakszervezetekkel együttesen határozzák meg. A béremelésnél figyelembe veszik mindenekelőtt a fokozott fizikai igénybevételt, a munkavégzés kedvezőtlen feltételeit, a munkához szükséges szakképzettséget és a gyakorlatot. A béremelés általában érinti a bérszínvonalban viszonylag elmaradt és munkaerő-hiánnyal küzdő területeket is. Az irányító szervek által meghatározott keretösszegeken és munkakörökön belül végső soron a vállalat vezetői a szakszervezeti bizottságokkal közösen döntik el, hogy a vállalatnál ki mennyi béremelést kap. A bányászatban a földalatti kiszolgáló személyzet földalatti pótlékát az eddigi 20 százalékról 25 százalékra emelik mintegy 25 ezer dolgozónál. Emelik a földalatti szakmányos dolgozók bérét is trösztönként és munkakörönként differenciálva. A vegyipari ágazat munkásainak 40—45 százalékát érinti a rendezés, főleg a nehéz és egészségre ártalmas munkakörben foglalkoztatottakat, fgy pl. a gumiiparban rendezik a hengerkeverők. a vulkanizálók és más egészségre ártalmas munkahelyeken dolgozók bérét. Az emelés mértéke 4—8 százalék. A villamosenergia iparban felemelik például a szén- és salakmozgatók, a kábel- és villamoshálózat-szerelők bérét 4—7 százalékkal. A kohászatban mintegy 35 ezer fő részesül 4—10 százalékos béremelésben, elsősorban a nagyolvasztók, a meleghengerművek, az öntödék munkásai. A gépipari vállalatoknál a 4—10 százalékos béremelés mintegy 60 ezer embert érint, elsősorban az öntödék, a kovácsolóüzemek, az edzőműhelyek dolgozóinál. esztergályosoknál, nehéz vasszerkezeti lakatosoknál, sójatéri munkásoknál és még néhány más munkaterületen. A kohó- és gépipari vállalatok a rendelkezésükre bocsátott béremelési keret 80 százalékát használják fel a minisztérium irányelvei szerint, a fennmaradó részt pedig vállalati hatáskörben. Ez lehetővé teszi, hogy az említett számú dolgozón kívül további 20 ezer munkás részesüljön különböző mértékű bérkorrekcióban. A könnyűiparban a béremelés a munkások mintegy 40 százalékát érinti, főleg a teljesítménybérben dolgozókat. A béremeléssel érintett munkakörökben az átlagos emelkedés 6 százalék, ez 4 és 12 százalék között'oszlik meg. Az élelmiszeriparban szakszámos rendszerbe sorolt munkások csaknem kétharmada részesül átlagosan 7,7 százalékos, a karbantartók egyharmada átlagosan 8 százalékos és a kisegítő állományú rakodók csaknem kétharmada átlagosan 5 százalékos béremelésben. Ebhez a bérrendezéshez az I960, évi bérfejlesztés egy részét is felhasználják. A béremelések koncentrálása érdekében az egy dolgozóra jutó béremelés nem lehet kevesebb általában havi 100 forintnál. Az építőanyag iparban több mint 30 ezer munkás részesül átlagosan egy főre jutóan 60—150 forint béremelésben. Ezen belül 11700 téglaipari, 3000 cement- és mészipnri, 3000 kő- és kavicsipari, 5700 üvegipari munkás és mások részesülnek béremelésben. Az építőipari munkások egy része — közöttük a segédüzemek munkásai szintén béremelésben, illetve kisebb bérkorrekcióban részesülnek. Az Építésügyi, valamint a Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium, továbbá az Országos Vízügyi Főigazgatóság területén ez az intézkedés mintegy 35 ezer munkást érint. A MÁV-ipar 5500 dolgozója átlagosan 7—8 százalék, az autójavító iparban 2340 munkás mintegy 4—5 százalék havi béremelést kap. A KPM karbantartó munkásainak több mint 28 százaléka részesül átlagosan 3—4 százalékos béremelésben; a rakodómunkások háromnegyed része kap átlagosan 5— 6 százalék béremelést. Az erdőgazdaságokban mintegy 20 ezer munkás kap béremelést, elsősorban az alacsony keresetű erdőművelő munkások és a nehéz fizikai munkát végző rakodómunkások. A vízügyi dolgozók közül elsősorban a kőrakodóknál, valamint az. egyéb szállító, rakodó és anyagmozgató munkásoknál 4—5 százalékos béremelés lesz. Egyéb, nem ipari minisztériumok fizikai munkásainak egy részénél is lesz béremelés. A bérintézkedés a tanácsi helyiipari, szolgáltató és kommunális vállalatok egyes munkásait 58 millió forinttal, a kisipari szövetkezetek bér- színvonalban elmaradt és munkaerőhiánnyal küzdő munkaköreit, munkavezetőit 30 millió forinttal érinti. A művezetők és főművezetők béremelésére előirányzott (Folytatás r 2. oldalon) Tél a hegyekben Szovjet -mongol szerződést írtak aíá A Mongol Népköztársaság Nagy Népi Huráljának üléstermében szombaton mongol—szovjet barátsági gyűlést tartottak a Brczsnyev vezette szovjet párt- és kormányküldöttség tiszteletére. A gyűlésen Cedenbal és Brezsnyev mondott beszédet. Szombaton Ulan-Batorban aláírták a Szovjetunió cs a Mongol Népköztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését. A szerződést szovjet részről a Legfelsőbb Tanács elnökségének megbízásából Leonyid Brezsnyev, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Legfelsőbb Tanács elnökségének tagja, mongol részről Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a mongol Minisztertanács elnöke írta alá. Brezsnyev és Cedenbal ezenkívül aláírta még a szovjet párt- és kormányküldöttség mongóliai tartózkodásáról szóló szovjet—mongol közleményt is. Katonai államcsíny ]Ni"criában Az AFP francia hírügynökség „biztos forrásra” hivatkozva jelenti Loméból, hogy a szombatra virradó éjszaka során a hadsereg vette át a hatalmat Nigériában. A hír szerint Ababakar Tafewa Bnlewa miniszterelnököt letartóztatták. a kormány egyik tagját megölték. A katonai államcsíny okáról semmiféle jelentés nincs. Csupán annyi ismeretes, hogy a körülbelül nyolcezer főnyi hadsereg élén Aguiyi Ironsi vezérőrnagy áll. A legfrissebb hírügynökségi jelentésekből ugyanakkor arra lehet következtetni, hogy a katonai államcsíny nem volt teljesen sikeres. Az akcióban csak a katonaság egy része vett részt, a hadsereg más egységei hűek maradtak a kormányhoz és Ironsi tábornok vezetésével hozzákezdtek a rend helyreállításához, Balewa miniszter- elnök sorsáról azonban nincs újabb hír. Ben Bella levehet Ben Bella volt algériai köz- társasági elnök párizsi ügyvédje telefonon beszélt Ben Bella Algériában élő hozzátartozóival. A volt elnök családja megerősítette, hogy Ben Bella a írt édesanyjának napokban levelet írt édesanyjának. Levelében a volt elnök kijelentette, hogy jó egészségnek örvend, semmiben sincs hiánya. Alkalma nyílik arra is, hogy könyveket olvasson; Elhunyt KoroSjev, a szovjet űrkutatás nagy tudósa Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Miniszter- tanácsa közölte, hogy 60. évében, pénteken váratlanul elhunyt Szergej Koroljev, a rakétatechnika és az űrkutatások nagy tudósa és konstruktőrje, a szovjet tudományos akadémia elnökségének tagja, az SZKP tagja, a Szocialista Munka kétszeres hőse, Lenin- díjas akadémikus. A tudós temetése kedden lesz. Koroljevet a Vörös Téren, a Kreml falánál fogják eltemetni. Javultak az útviszonyok A szombatra virradó éjszaka az egész megye területén megszűnt a havazás, lecsendesedett a szél, így sokkal eredményesebben takaríthatták az utakról a hótorlaszokat. A KPM miskolci Közúti Igazgatóságának szombat déli jelentése szerint a megye területén a fő útvonalak már mind járhatók. A mellékútvonalakon több község között azonban még hatalmas hótorlaszok akadályozzák a forgalmat. így például Zemplénagárd környékén másfél méteres hófúvások keletkeztek. Itt két nagy teljesítményű hómarógép dolgozik. A kesznyéteni úton keletkezett hófúvások áttörésére is két nagy gépet irányítottak, Megyaszónál kétméteres hóakadályokat kell eltávolítani; Itt a honvédség is nagy segítséget nyújt az út felszabadításához. Ha a szél nem támad fel ismét, rövid időn belül a megye valamennyi útját járhatóvá teszik. A hófúvásokban elakadt kocsikat is mindenütt sikterült már kimenteni. Kisgyőr és Harsány között például két betemetett autóbuszt ástak ki a hóbóL
