Észak-Magyarország, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-09 / 7. szám

ßSZAKMAGYARORSZÄG Vasárnap, 1966. január 9. SS®®®®***®»®»®»* MATÚ GYULA: KALÁSZ LÁSZLÓ: Éjszakai képek Kerek utat Túzkeblü világunk mélyéről ordítva rohannak felém a fények. Városodban szűzi éjszaka telkemre csapódnak lassan felnövő gyermekes remények. Falak színes arcáról sikoltó sárga-hirdetések gúnyosan integetnek felém, óh, sötét ég alatt csillogó fehér éjszakák, visszavonhatatlanul enyém romantikátok, hol naponta zsiráfnyakú tűzvirágok karjai közt kedvesemre várok. Egy másik város ölel magához ilyenkor az éjben, nappal nem láthatom azt mit tisztán látok e fényben, hol magamra hagynak néhány tört pillanatra a gondok, s álmos bogarak árnyékát látom; millió rosszkedvű, reszkető koboldot. Kohók izgatott szuszogását hallom a gyorsan született. f S most meghaló csendben,. munkások izzadt kezét í , látom, s fáradtan hunyorgó szememben ott érzem egy lány gyöngéd tekintetét. Alattomos kísértő az álom, a tegnaptól az idő ellopta a mát, a város — az egész világ — karjaiba zárja, holnapról álmodó, rakoncátlan fiát. tapostam szemellenzőm leesett még a lendület tovább hajt nemsokára megállók Rakéta a világnak szikra-ívvel zuhanok csillagréten égmezön ha megállók pihenni Ott se állok hej tovább! mégcsak földet nem érek csillagréten égmezön vagy mint csillag elégek 31 prizma kő mögöttem: időm Időm útfélre ült A fű nem bírja a virág sem Hajlik majd fonnyad gyökérig Időm törten prizmákban ül s töppedten az út szélein Sok a bozót és sürejébcn időm alig vagy ki se lát szil: Ütra idő! Sóig Icátyú ásít A z „u. v. domb” ilyenkor ba­rátságtalan. Mondják is az egyetemi hallgatók: ha le­hetséges, most, félévkor, mind kevesebben tisztelik meg láto­gatásaikkal a becses emlékművel. Télen minden hallgató kerüli a „ta­lálkozást” az utóvizsga ördögével. S mivel hűvösebb az idő, kisebb a csábítás is; jobb meghúzódni a meleg kuckókban, csendes tanköri termek­ben, vagya hálószobákban. A 303/A. tankör helyiségében akadtam Csa­nádi Pálra is, ■ akit már korábban 4negismertem a megyei művelődési házban, mint színjátszót. Ott csendes, figyelő természetű fiú volt, most kí­váncsi voltam, mit csinál, amikor többszáz oldalas jegyzet mered rá. Rövid ideig tartó tájékozódás után könnyen megállapítható: a csend esz­ményi, viszont a jegyzet van vagy nyolcszáz oldalas. — Mit tanul’ — Geodéziái. — Kány vizsgát hagyott már maga * mögött és mennyinek tekint elibe? — Vizsgáztam már matematikából és mélyfúrásból. Ugyanis kohász hallgató vagyok. Holnap geodézia, azt követően fizika, filozófia, elektro­technika. Az utóbbi új laiftárgy. — A matematika hogy sikerült? — Jól. Ha a vizsgázó azt mondja: jól, ilyenkor nem illik érdeklődni az ér­demjegyről, IV — Szeretem a matematikát — mondja Csanádi Pál, majd így foly­tatja. — A reformtörvény értelmében kilenc féléven át tanulunk matemati­kát. Őszintén szólva én személy sze­rint ennek nagyon örülök, mert nem­csak „alapozó” matematikát tanulha­tunk a kilenc félév alatt, hanem al­kalmazott matematikát is. Most pél­dául kibernetikából vizsgáztam. ’ ezem a fekete hajú, fekete szemű, nyugtalanul tekint- gető fiút. Eszembe jut, amit róla mondtak: nem emi­nens. A látványosabb ifjúsági mun­kában sem vesz részt, de szívesen szaval az ünnepségeken, az egyik leg­pontosabb tagja az egyetem irodalmi színpadának. No meg bejár a városba is, és aktív színjátszója a megyei mű­velődési ház együttesének. Moziban, színházban gyakran látni. Nem szak­barbár, de van mentőszava róluk is. Azt mondja: meg tudja érteni őket. Az eminenseket is. Es azokat is, akik a másfajta ifjúsági munka hívei. A műszaki tudományok sokoldalú fej­lődése óhatatlanul szakbarbárokká formálja azokat,..akik túl akarnak látni az átlagmérnök horizontján. Beszélgetés közben visszakanya­rodunk eredeti témánkhoz a vizsga­időszakhoz. — Ez a néhány hét réme az egye térni hallgatóknak, de ha „átvészel­tük”, akkor nagy a boldogság. S vol­taképpen ezért a boldogságért, na­gyon érdemes küzdeni. Milyen érdekes! Az egyetemi hall­gatók megfordítják a folyamatot. Az eszköznek örülnek, s ijem a célnak. No, de ez megbocsátható. És ha ala­posan utána gondolunk, tulajdon­képpen a cél egy-egy lépcsőfokának, jól megjárt lépcsőfokának örvendez­nek a sikeres vizsga után. Az út mindenképpen a célhoz vezet. — Mi a véleménye a szerencséről? — Segítőtárs, de megbízhatatlan. Sokkal biztonságosabb ez a meleg sarok, meg a jegyzet a kezemben. Ha átrágom magam, a szerencse is jobban mellém szegődik. En egyéb­ként nagyon szeszélyes tanulmányi eredményeket produkálok, yoltam már 4-es rendű, de voltak utóvizs­gáim is. Tehát nem vagyok eszményi „riporthős”. — Szereti azt., amit csinál? — Szeretem, de nem fanatikusan. Nekem az a véleményem, ha az ern bér tudja mivé akar lenni, akkor azért meg kell küzdenie. Kinek-kinek ereje, képessége szerint. — A maga ereje és képessége most félévkor mire futja? — Azt hiszem, elégségesre. Most ez”"ä formám. Lehet, hogy később' jobb lesz. I etszenek ezek az őszinti szavak. Nincs bennük sem­mi ál-lelkesedés, szépítő frázis. Ilyen lenne az egye­tem átlagpolgára? Lehetséges. Hi­szen a több mint kétezer hallgató nem lehet egyöntetűen eminens ta­nuló. Csanádi Pál III. éves bánya­T mérnök hallgató eddigi egyenlege: két elégséges. Amint mondja: ki­egyezik további elégségesekkel. A jobb jegy (a vizsgákon minden le­hetséges) ráadás, kellemes meglepe­tés. Egyébként az idei vizsgáknak van egy érdekes, újszerű mozzanata is. Az első és másodévesek (a harmad­évesek bizonyos tárgyból) zárthelyit írnak. A zárthelyi és az évközi munka alapjan megajánlanak a hall­gatónak egy jegyet.) Ha valaki javí­tani akar, mehet szóbelire, de ha megelégszik a felajánlott jeggyel, akkor azt írják be indexébe. A sok­fajta túlterheltség egyik jónak látszó feloldása ez; a hallgatók örömmel fogadták. Most hideg van az „14. v. dombon”. A fiatalok kedves, jelképes emlék­művét naponta fagy gyötri. Okosabb, célszerűbb zarándokút megtételére vágynak a fiatalok; a jól bevégzett vizsga utáni kellemes, baráti fekete- kávézgatásra. Most ez szebb, jobb ünnep. Csanádi Pál is, miként többszáz társa, ezekben a hónapokban vaskos jegyzetekkel gyürkőzik. — Beijedtünk mindnyájan — mondja búcsúzóul a fiatalember. kissé zsargonszerű fogalma­zás hitelességében nincs okunk kételkedni. S talán ez a „beijedés” a záloga az idei félévi vizsgák várható jó ered­ményeinek. Párkány László 1 torony 1702. évi robbantása pusztult el. Csempéi dara^j ra törve hullottak le a lorony körüli nagy bástyái csak a csempék lenyoirt maradtak meg az egyik fájl A lehullott töredékeket pf eltakarta a későbbi feltolt^ A oataki 1 boká,yos háí> ___. p‘Kal<l 1 mindössze t udjuk, hogy bokály-tábláljl Rákóczi György Konstant, polyban rendelte meg 16.38-^ A darabok 1639. januárt már el is készültek, mert f kor Réthi István, a fejed*! megbízottja, a következű írta Rákóczi Györgynek: Ä gyelmes uram, a bokályoK;. szén vannak, de pénz ide nem adják, nagyságod 1 gyelmes jó tetszése, mit J lessék cselekedni ... az császárnak az mely srtj 'mostan csináltak, arra is •> vettek el benne; ez egy he'? találtuk, de egyebütt rt nem; félő, ez Is elkel.” -'7 levél hátára maga a fejed*! írta: „küldünk ez leven vivö postánktól gréczi J lér .. ., arany .... vegye ‘ 2000.” . j A pataki ásatások során 3 kerültek a 25x25 cm-es nfí szögletes bokály-táblák tört kei. Fehér alapjukból méla zű színekkel felrakott rtj gránátalmák és kék ,virt| ágaznak szét erősen hajló v na ágakon, zöld level®*} Gazdag mintájuk különös i leli színpompával fonta 1rt falat. — Jól mutatják ele,| csermák is, ho«v a tö-ökó? gyűlölt ellenség iparművész mennyire befolyásolta a i d i szít óm fi vészeid A ~ magyar 5 ízlését is. Hogy igény I E az erdélyi fejedelem palán E úgy' díszíteni, ahoevan a 5? 5 tan szeráját A XVT—v ~ század viselete, hímzésé' •Jj nagyon erős török hatást — tatnak. A bokály-táblák jjéJ 2 vei a budapesti Nemzeti fi •j zeum négy restaurátora dc' s zik hónapok óta. hogy a o>r 2 vár új kiállilfisán már bf| E hessen mutatni ezeket art/ E rendkívül szép és Ma gyű.' 5 szágon egyedülálló darab*’ Or. Molnár-get HIDEG VAK AZ „ü. V. DOMBON” fesen, riportszerűen, külföl­dön élő magyarokat, szellemi nagyságokat, művészeket? Ki­fogásolták a téves filmismer­tetést, és óva intették a szer­kesztőséget attól, hogy vigyáz­zanak, ne akarjon a lap „olcsó­vá” válni, ne a könnyű nép­szerűséget keresse, cikkei ne legyenek felszínesek. Volt, aki arról beszélt, hogy miként kel­lene különféle nyugati esz­meáramlatokat bemutatni, amelyeket ez a korosztály csak nagyon felületesen ismerhet, és éppen ezért nem is lát tisz­tán. Megint más felszólaló vi­tatta, hogy jó-e a nyugati ma­gazinok formai utánzása. Volt olyan javaslat is, hogy pálvá- zatokat hirdessen a lap, fog­lalkozzon többet a sportnak a sajtóban ritkábban szereplő ágazataival, például művészi tornával, gimnasztikával. Le­gyen benne a korosztálynak megfelelő, okszerű divatta- nácsadás. A pályaválasztáshoz úgy nyújtson segítséget, hogy a kevésbé ismert pályákat mu­tassa be. És hosszan lehetne még so­rolni az egyes témaköröket, amelyekhez tucatjával szól­tak hozzá Miskolc és Borsod középiskolás KISZ-aktívái. A csaknem húrom órgs vitá­ban mintegy harmincán szó­laltak fel, többen nem is egy alkalommal, és valamennyien több témakört érintettek. A nagyarányú érdeklődés szin­tén azt. tanúsítja, hogy szük­ség van a lapra, érdeklődés mutatkozik iránta, és az a korosztály életkori sajátossá­gaival összefüggő kérdések tu­catjaira várja*a kielégítő vá­laszt, illetve annak publicisz­tikai, riportbeli, , vagy egyéb megjelenítését egy olyan ké­peslap hasábjain, amelyet tel­jes egészében magáénak érez­het, és mint a vitából kide­rült, magáénak is akar tartani. Bizalmat tükrözött ez a ta­nácskozás az Ifjúsági Magazin iránt. Még az akadékoskodás­nak tűnő kérdések is a lap( iránti érdeklődő szeretetet és segítő szándékot ’ tükrözték. Erről a bizalomról tanúskodik az a három és fél ezer levél is, amit a szerkesztőség a lap el­ső számának megjelenése után kanott. Nem könnyű képes havi fo­lyóiratot szerkeszteni ennek a korosztálynak. Nem is szabad türelmetlennek lennünk alap­pal szemben. A fiatalokhoz ha­sonlóan bizalommal kell vár- nunk az elkövetkező számok sorát, amelyekben megvaló­sulhatnak a szerkesztői elkép­zelések. testet ejthetnek a fia­tal olvasók javaslatai. Feltét­lenül hosszabb idő kell ahhoz, «míg az Tfiúsáei Magazin pro­filja valóban elrendeződik.. és i rjoK FPoerf 01 />or) _ maradéktalanul a 14—16 éve­sek ló barátin, szórakoztatója, segítője, névelőié lehet.. » Benedek Miklós A „bokáiyos ház” I a XVII. századi Erdély feje­delmi palotáinak legdíszesebb szobája volt, ahol az ünnepé­lyes fogadások, szertartások zajlottak le. Nevét színes-má­zas falburkoló csempéiről kap­ta, az úgynevezett bokúly-táb- lákról, melyeket Konstantiná­polyból hozattak a fejedelmi paloták ékesítésére. Eddig csupán írásos adatok­ból tudtuk, hogy Betjilen Gá- bor készíttette az első boká- lyos házat 1623-ban Gyulafe­hérváron, s hogy a XVII. szá­zad első feléljen I. Rákóczi > Jyörgy Gyalun, Gyulafehérvá- 1 ■ott és Sárospatakon csinálta- ott bokáiyos házakat. Sőt, ve­iül 1642-ben be is hozatta Er- lélybe „Az Bokalj Czynalo rcoreok”-öt. ' Bármennyire érdekesek is lz írásos adatok, igazán*még­em tudhatjuk meg belőlük, nilyenek is voltak ezek a bo- ;ályos házak a valóságban.1 -r- Vz utóbbi néhány év sárospá- aki ásatásai azonban fényt de- í tettek a bokály-táblákra, iriási mennyiségben kerültek tő a török csempék töredékei i vár melletti feltöltésböl. izekkel a csempékkel a Vörös orony harmadik emeletének igyik sarokszobája volt dí- zítve, az a szoba, amely a miimiimiiiiiiintiiimimmieii Bokáiyos ház a sárospataki várban : előzőén iskolákban, szakmun-1 kásképző intézetekben, közép­iskolai építőtáborokban foly­tatott beszélgetések is arról győzték meg az ifjúsági szer­vezetek országos vezetőit, hogy szükség van egy ilyen jellegű' lap megjelenésére. Az ifjúság hetilapja, a Magyar Ifjúság nem elsősorban ennek a kor­osztálynak szól. Ennélfogva nem is szólhat sokrétűen és kielégítően a 14—18 évesek problémáiról. Sokirányú . ér­deklődés, sajátos igények je­lentkeznek ebben az életkor­ban. és ezt az érdeklődést kí­vánja az Ifjúsági Magazin szí­nesen, érdekesen, látványosan, magazinszerüen, de minden­képpen tartalmasán kielégíte­ni. A felszabadulás óta a ma­gyar sajtóban ilyen jellegű kiadványra még nem volt pál- da. nincs kitaposott, vagy le­galábbis jól kiiárt út, feltétle­nül szükséges tehát a jó szer­kesztéshez, az igények alapos ismerete. , A felszólaló fiatalok sok té­makört érintettek. Pozitív és negatív előjellel egyaránt nyi­latkoztak az első két számról, nem fukarkodtak az észrevé­telekkel, de a javaslatokkal sem. Alapvetően kicsendült a beszélgetésből, hogy nagy vá­rakozás előzte meg az Ifjúsági Magazin megjelenését, az első szám nagyon megnyerte a fia­talok tetszését, a második számnál bizonyos fokú visz- szaesést látnak, amely nagy­részt abból is adódik, hogy az elsőnél aZ újszerűség varázsa is növelte az értéket. Több felszólaló tette szóvá a külföl­di rádióállomások zenei adá­sait, amelyeket rendszeresen hallgatnak a fiatalok, mond­ván, hogy jó, a fiatalok érdek­lődéséhez közelálló zene, de a zene között elbújtatott, népi demokrácia ellenes, úszító po­litikai propaganda jellemzi ezeket az adásokat. A fiatalok felfigyelnek erre a politikai fo­gásra és azt kérdezik, (mint ahogy kérdezte a tanácskozás több felszólalója), hogy vajon elégséges-e az Ifjúsági Maga­zinban lebeszélni a fiata­lokat ezeknek a zenei adá­soknak a hallgatásáról, elégséges-e elítélni ezt a pro­pagandát, amelyben a nyuga­tiak a zene mellett „eí akar- ■ ják adni a maguk eszmei ba­tyuját is”, hu nem tud a Ma­gyar Rádió h-són’ó adásokat biztosítani a fiatalok számára. , Volt, aki azt kérdezte, hogy . miért propagálnak olyan együtteseket a lapban, ame- , Iveknek a ténykedését másik . oldalon elítélik és miért nem mutatnak be több magvar mű­vészt. (Ebben nagyfokú váltó- ; zást ígért a szerkesztőség.) Mi- : ért tolódik el a könnvű műfaj /elé a lap. miért nem szól nél- 1 dául az izmosokról? — kér- • dezte az egyik felszólaló. Vagy : miért nem mutatnak be érde­Az IM rövid idő alatt ismert rövidítés lett a fiatalok köré­ben. Az Ifjúsági Magazin cí­mű, hosszú ideig várt és rövid idő alatt népszerűvé lett új havi képes folyóirat, a 14—18 év közötti középiskolások és szakmunkásképző intézeti ta­nulók lapjának rövidítése e két betű. A magazin először 1965 november 13-an jelent meg, majd december második felében került a fiatalok kezé­be a második szám, és pilla­natokon belül el is fogyott mindkettő. Két szám, egy első lépéseit tevő folyóiratnál, ter­mészetesen kevés még ahhoz, hogy értékítéletet lehessen ró­la mondani. Nehéz még mér­legre tenni, hiszen jóformán ki sem alakulhatott a lap pro­filja, nem jelentkezhetett még a szerkesztőség által tervbe­vett témakörök mindegyike sem. A szerkesztőségnek ter­mészetesen megvannak az el­képzelései a lap további szá­mait illetően, hosszabb időre rendelkezésükre áll a perspek­tivikus terv, de hogy ez a terv úgy valósuljon meg, hogy a lap a fiatal olvasók , értésével és tetszésével találkozzék, is­merni kell a legilletékesebbek­nek, a 14- és 18 év közötti ta- ’ nulőknak a lapról, illetve az eddig megjelent két számról alkotott véleményét, és azokat ra kívánalmakat, amelyeket a lappal szemben támasztanak. E vélemények és kívánal­mak megismerését célozta az a beszélgetés, amelyet a Bor- ,sod megyei KISZ-bizottság rendezésében tartott háromna­pos' középiskolai KISZ vezető­képző tanfolyam egyik foglal­kozásaként bonyolítottak le a minap Miskolcon, és ame­lyen 200 miskolci és borsodi diákfiatal vitázott Gaál Fe­renccel, a lap főszerkesztőjé­vel és Alaksza Tamással, a lap egyik rovatvezetőjével. A hosz- szantartó és igen sok tapaszta­latot adó beszélgetés gazdag anyagából bizonyára több megvalósítható javaslatot tud­nak kiolvasni majd. a lap szer­kesztői, a résztvevő fiatalok pedig a szerkesztők felszólalá­sai alapján jobban megismer­hetik a lap tervét, közelebb­ről megismerkedhetnek a lap szerkesztési gondjaival, mun­kájával. Egy-két gondolatot ragadunk ki a vitából. A lap alapvető célja, hogy a 14—18 éves korosztály részére biztosítson olyan olvasnivaló­kat, amelyek életkori sajátos­ságaikból adódóan érdeklődési körükhöz közel állnak, kiele-. gítik kíváncsiságukat, tudás­szomjukat, egészséges érdek­lődésüket, mindenkor figye- lembevéve c serdülő életkor sajátos követelményeit. A ko­rábbi ifjúsági sajtókiadványok viszonylag keveset tudtak ez­zel .a korosztállyal foglalkoz­ni és a lap megjelenését meg­így látják fiatalok Feljegyzések egy IM-ankétróJ

Next

/
Thumbnails
Contents