Észak-Magyarország, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-09 / 7. szám
ßSZAKMAGYARORSZÄG Vasárnap, 1966. január 9. SS®®®®***®»®»®»* MATÚ GYULA: KALÁSZ LÁSZLÓ: Éjszakai képek Kerek utat Túzkeblü világunk mélyéről ordítva rohannak felém a fények. Városodban szűzi éjszaka telkemre csapódnak lassan felnövő gyermekes remények. Falak színes arcáról sikoltó sárga-hirdetések gúnyosan integetnek felém, óh, sötét ég alatt csillogó fehér éjszakák, visszavonhatatlanul enyém romantikátok, hol naponta zsiráfnyakú tűzvirágok karjai közt kedvesemre várok. Egy másik város ölel magához ilyenkor az éjben, nappal nem láthatom azt mit tisztán látok e fényben, hol magamra hagynak néhány tört pillanatra a gondok, s álmos bogarak árnyékát látom; millió rosszkedvű, reszkető koboldot. Kohók izgatott szuszogását hallom a gyorsan született. f S most meghaló csendben,. munkások izzadt kezét í , látom, s fáradtan hunyorgó szememben ott érzem egy lány gyöngéd tekintetét. Alattomos kísértő az álom, a tegnaptól az idő ellopta a mát, a város — az egész világ — karjaiba zárja, holnapról álmodó, rakoncátlan fiát. tapostam szemellenzőm leesett még a lendület tovább hajt nemsokára megállók Rakéta a világnak szikra-ívvel zuhanok csillagréten égmezön ha megállók pihenni Ott se állok hej tovább! mégcsak földet nem érek csillagréten égmezön vagy mint csillag elégek 31 prizma kő mögöttem: időm Időm útfélre ült A fű nem bírja a virág sem Hajlik majd fonnyad gyökérig Időm törten prizmákban ül s töppedten az út szélein Sok a bozót és sürejébcn időm alig vagy ki se lát szil: Ütra idő! Sóig Icátyú ásít A z „u. v. domb” ilyenkor barátságtalan. Mondják is az egyetemi hallgatók: ha lehetséges, most, félévkor, mind kevesebben tisztelik meg látogatásaikkal a becses emlékművel. Télen minden hallgató kerüli a „találkozást” az utóvizsga ördögével. S mivel hűvösebb az idő, kisebb a csábítás is; jobb meghúzódni a meleg kuckókban, csendes tanköri termekben, vagya hálószobákban. A 303/A. tankör helyiségében akadtam Csanádi Pálra is, ■ akit már korábban 4negismertem a megyei művelődési házban, mint színjátszót. Ott csendes, figyelő természetű fiú volt, most kíváncsi voltam, mit csinál, amikor többszáz oldalas jegyzet mered rá. Rövid ideig tartó tájékozódás után könnyen megállapítható: a csend eszményi, viszont a jegyzet van vagy nyolcszáz oldalas. — Mit tanul’ — Geodéziái. — Kány vizsgát hagyott már maga * mögött és mennyinek tekint elibe? — Vizsgáztam már matematikából és mélyfúrásból. Ugyanis kohász hallgató vagyok. Holnap geodézia, azt követően fizika, filozófia, elektrotechnika. Az utóbbi új laiftárgy. — A matematika hogy sikerült? — Jól. Ha a vizsgázó azt mondja: jól, ilyenkor nem illik érdeklődni az érdemjegyről, IV — Szeretem a matematikát — mondja Csanádi Pál, majd így folytatja. — A reformtörvény értelmében kilenc féléven át tanulunk matematikát. Őszintén szólva én személy szerint ennek nagyon örülök, mert nemcsak „alapozó” matematikát tanulhatunk a kilenc félév alatt, hanem alkalmazott matematikát is. Most például kibernetikából vizsgáztam. ’ ezem a fekete hajú, fekete szemű, nyugtalanul tekint- gető fiút. Eszembe jut, amit róla mondtak: nem eminens. A látványosabb ifjúsági munkában sem vesz részt, de szívesen szaval az ünnepségeken, az egyik legpontosabb tagja az egyetem irodalmi színpadának. No meg bejár a városba is, és aktív színjátszója a megyei művelődési ház együttesének. Moziban, színházban gyakran látni. Nem szakbarbár, de van mentőszava róluk is. Azt mondja: meg tudja érteni őket. Az eminenseket is. Es azokat is, akik a másfajta ifjúsági munka hívei. A műszaki tudományok sokoldalú fejlődése óhatatlanul szakbarbárokká formálja azokat,..akik túl akarnak látni az átlagmérnök horizontján. Beszélgetés közben visszakanyarodunk eredeti témánkhoz a vizsgaidőszakhoz. — Ez a néhány hét réme az egye térni hallgatóknak, de ha „átvészeltük”, akkor nagy a boldogság. S voltaképpen ezért a boldogságért, nagyon érdemes küzdeni. Milyen érdekes! Az egyetemi hallgatók megfordítják a folyamatot. Az eszköznek örülnek, s ijem a célnak. No, de ez megbocsátható. És ha alaposan utána gondolunk, tulajdonképpen a cél egy-egy lépcsőfokának, jól megjárt lépcsőfokának örvendeznek a sikeres vizsga után. Az út mindenképpen a célhoz vezet. — Mi a véleménye a szerencséről? — Segítőtárs, de megbízhatatlan. Sokkal biztonságosabb ez a meleg sarok, meg a jegyzet a kezemben. Ha átrágom magam, a szerencse is jobban mellém szegődik. En egyébként nagyon szeszélyes tanulmányi eredményeket produkálok, yoltam már 4-es rendű, de voltak utóvizsgáim is. Tehát nem vagyok eszményi „riporthős”. — Szereti azt., amit csinál? — Szeretem, de nem fanatikusan. Nekem az a véleményem, ha az ern bér tudja mivé akar lenni, akkor azért meg kell küzdenie. Kinek-kinek ereje, képessége szerint. — A maga ereje és képessége most félévkor mire futja? — Azt hiszem, elégségesre. Most ez”"ä formám. Lehet, hogy később' jobb lesz. I etszenek ezek az őszinti szavak. Nincs bennük semmi ál-lelkesedés, szépítő frázis. Ilyen lenne az egyetem átlagpolgára? Lehetséges. Hiszen a több mint kétezer hallgató nem lehet egyöntetűen eminens tanuló. Csanádi Pál III. éves bányaT mérnök hallgató eddigi egyenlege: két elégséges. Amint mondja: kiegyezik további elégségesekkel. A jobb jegy (a vizsgákon minden lehetséges) ráadás, kellemes meglepetés. Egyébként az idei vizsgáknak van egy érdekes, újszerű mozzanata is. Az első és másodévesek (a harmadévesek bizonyos tárgyból) zárthelyit írnak. A zárthelyi és az évközi munka alapjan megajánlanak a hallgatónak egy jegyet.) Ha valaki javítani akar, mehet szóbelire, de ha megelégszik a felajánlott jeggyel, akkor azt írják be indexébe. A sokfajta túlterheltség egyik jónak látszó feloldása ez; a hallgatók örömmel fogadták. Most hideg van az „14. v. dombon”. A fiatalok kedves, jelképes emlékművét naponta fagy gyötri. Okosabb, célszerűbb zarándokút megtételére vágynak a fiatalok; a jól bevégzett vizsga utáni kellemes, baráti fekete- kávézgatásra. Most ez szebb, jobb ünnep. Csanádi Pál is, miként többszáz társa, ezekben a hónapokban vaskos jegyzetekkel gyürkőzik. — Beijedtünk mindnyájan — mondja búcsúzóul a fiatalember. kissé zsargonszerű fogalmazás hitelességében nincs okunk kételkedni. S talán ez a „beijedés” a záloga az idei félévi vizsgák várható jó eredményeinek. Párkány László 1 torony 1702. évi robbantása pusztult el. Csempéi dara^j ra törve hullottak le a lorony körüli nagy bástyái csak a csempék lenyoirt maradtak meg az egyik fájl A lehullott töredékeket pf eltakarta a későbbi feltolt^ A oataki 1 boká,yos háí> ___. p‘Kal<l 1 mindössze t udjuk, hogy bokály-tábláljl Rákóczi György Konstant, polyban rendelte meg 16.38-^ A darabok 1639. januárt már el is készültek, mert f kor Réthi István, a fejed*! megbízottja, a következű írta Rákóczi Györgynek: Ä gyelmes uram, a bokályoK;. szén vannak, de pénz ide nem adják, nagyságod 1 gyelmes jó tetszése, mit J lessék cselekedni ... az császárnak az mely srtj 'mostan csináltak, arra is •> vettek el benne; ez egy he'? találtuk, de egyebütt rt nem; félő, ez Is elkel.” -'7 levél hátára maga a fejed*! írta: „küldünk ez leven vivö postánktól gréczi J lér .. ., arany .... vegye ‘ 2000.” . j A pataki ásatások során 3 kerültek a 25x25 cm-es nfí szögletes bokály-táblák tört kei. Fehér alapjukból méla zű színekkel felrakott rtj gránátalmák és kék ,virt| ágaznak szét erősen hajló v na ágakon, zöld level®*} Gazdag mintájuk különös i leli színpompával fonta 1rt falat. — Jól mutatják ele,| csermák is, ho«v a tö-ökó? gyűlölt ellenség iparművész mennyire befolyásolta a i d i szít óm fi vészeid A ~ magyar 5 ízlését is. Hogy igény I E az erdélyi fejedelem palán E úgy' díszíteni, ahoevan a 5? 5 tan szeráját A XVT—v ~ század viselete, hímzésé' •Jj nagyon erős török hatást — tatnak. A bokály-táblák jjéJ 2 vei a budapesti Nemzeti fi •j zeum négy restaurátora dc' s zik hónapok óta. hogy a o>r 2 vár új kiállilfisán már bf| E hessen mutatni ezeket art/ E rendkívül szép és Ma gyű.' 5 szágon egyedülálló darab*’ Or. Molnár-get HIDEG VAK AZ „ü. V. DOMBON” fesen, riportszerűen, külföldön élő magyarokat, szellemi nagyságokat, művészeket? Kifogásolták a téves filmismertetést, és óva intették a szerkesztőséget attól, hogy vigyázzanak, ne akarjon a lap „olcsóvá” válni, ne a könnyű népszerűséget keresse, cikkei ne legyenek felszínesek. Volt, aki arról beszélt, hogy miként kellene különféle nyugati eszmeáramlatokat bemutatni, amelyeket ez a korosztály csak nagyon felületesen ismerhet, és éppen ezért nem is lát tisztán. Megint más felszólaló vitatta, hogy jó-e a nyugati magazinok formai utánzása. Volt olyan javaslat is, hogy pálvá- zatokat hirdessen a lap, foglalkozzon többet a sportnak a sajtóban ritkábban szereplő ágazataival, például művészi tornával, gimnasztikával. Legyen benne a korosztálynak megfelelő, okszerű divatta- nácsadás. A pályaválasztáshoz úgy nyújtson segítséget, hogy a kevésbé ismert pályákat mutassa be. És hosszan lehetne még sorolni az egyes témaköröket, amelyekhez tucatjával szóltak hozzá Miskolc és Borsod középiskolás KISZ-aktívái. A csaknem húrom órgs vitában mintegy harmincán szólaltak fel, többen nem is egy alkalommal, és valamennyien több témakört érintettek. A nagyarányú érdeklődés szintén azt. tanúsítja, hogy szükség van a lapra, érdeklődés mutatkozik iránta, és az a korosztály életkori sajátosságaival összefüggő kérdések tucatjaira várja*a kielégítő választ, illetve annak publicisztikai, riportbeli, , vagy egyéb megjelenítését egy olyan képeslap hasábjain, amelyet teljes egészében magáénak érezhet, és mint a vitából kiderült, magáénak is akar tartani. Bizalmat tükrözött ez a tanácskozás az Ifjúsági Magazin iránt. Még az akadékoskodásnak tűnő kérdések is a lap( iránti érdeklődő szeretetet és segítő szándékot ’ tükrözték. Erről a bizalomról tanúskodik az a három és fél ezer levél is, amit a szerkesztőség a lap első számának megjelenése után kanott. Nem könnyű képes havi folyóiratot szerkeszteni ennek a korosztálynak. Nem is szabad türelmetlennek lennünk alappal szemben. A fiatalokhoz hasonlóan bizalommal kell vár- nunk az elkövetkező számok sorát, amelyekben megvalósulhatnak a szerkesztői elképzelések. testet ejthetnek a fiatal olvasók javaslatai. Feltétlenül hosszabb idő kell ahhoz, «míg az Tfiúsáei Magazin profilja valóban elrendeződik.. és i rjoK FPoerf 01 />or) _ maradéktalanul a 14—16 évesek ló barátin, szórakoztatója, segítője, névelőié lehet.. » Benedek Miklós A „bokáiyos ház” I a XVII. századi Erdély fejedelmi palotáinak legdíszesebb szobája volt, ahol az ünnepélyes fogadások, szertartások zajlottak le. Nevét színes-mázas falburkoló csempéiről kapta, az úgynevezett bokúly-táb- lákról, melyeket Konstantinápolyból hozattak a fejedelmi paloták ékesítésére. Eddig csupán írásos adatokból tudtuk, hogy Betjilen Gá- bor készíttette az első boká- lyos házat 1623-ban Gyulafehérváron, s hogy a XVII. század első feléljen I. Rákóczi > Jyörgy Gyalun, Gyulafehérvá- 1 ■ott és Sárospatakon csinálta- ott bokáiyos házakat. Sőt, veiül 1642-ben be is hozatta Er- lélybe „Az Bokalj Czynalo rcoreok”-öt. ' Bármennyire érdekesek is lz írásos adatok, igazán*mégem tudhatjuk meg belőlük, nilyenek is voltak ezek a bo- ;ályos házak a valóságban.1 -r- Vz utóbbi néhány év sárospá- aki ásatásai azonban fényt de- í tettek a bokály-táblákra, iriási mennyiségben kerültek tő a török csempék töredékei i vár melletti feltöltésböl. izekkel a csempékkel a Vörös orony harmadik emeletének igyik sarokszobája volt dí- zítve, az a szoba, amely a miimiimiiiiiiintiiimimmieii Bokáiyos ház a sárospataki várban : előzőén iskolákban, szakmun-1 kásképző intézetekben, középiskolai építőtáborokban folytatott beszélgetések is arról győzték meg az ifjúsági szervezetek országos vezetőit, hogy szükség van egy ilyen jellegű' lap megjelenésére. Az ifjúság hetilapja, a Magyar Ifjúság nem elsősorban ennek a korosztálynak szól. Ennélfogva nem is szólhat sokrétűen és kielégítően a 14—18 évesek problémáiról. Sokirányú . érdeklődés, sajátos igények jelentkeznek ebben az életkorban. és ezt az érdeklődést kívánja az Ifjúsági Magazin színesen, érdekesen, látványosan, magazinszerüen, de mindenképpen tartalmasán kielégíteni. A felszabadulás óta a magyar sajtóban ilyen jellegű kiadványra még nem volt pál- da. nincs kitaposott, vagy legalábbis jól kiiárt út, feltétlenül szükséges tehát a jó szerkesztéshez, az igények alapos ismerete. , A felszólaló fiatalok sok témakört érintettek. Pozitív és negatív előjellel egyaránt nyilatkoztak az első két számról, nem fukarkodtak az észrevételekkel, de a javaslatokkal sem. Alapvetően kicsendült a beszélgetésből, hogy nagy várakozás előzte meg az Ifjúsági Magazin megjelenését, az első szám nagyon megnyerte a fiatalok tetszését, a második számnál bizonyos fokú visz- szaesést látnak, amely nagyrészt abból is adódik, hogy az elsőnél aZ újszerűség varázsa is növelte az értéket. Több felszólaló tette szóvá a külföldi rádióállomások zenei adásait, amelyeket rendszeresen hallgatnak a fiatalok, mondván, hogy jó, a fiatalok érdeklődéséhez közelálló zene, de a zene között elbújtatott, népi demokrácia ellenes, úszító politikai propaganda jellemzi ezeket az adásokat. A fiatalok felfigyelnek erre a politikai fogásra és azt kérdezik, (mint ahogy kérdezte a tanácskozás több felszólalója), hogy vajon elégséges-e az Ifjúsági Magazinban lebeszélni a fiatalokat ezeknek a zenei adásoknak a hallgatásáról, elégséges-e elítélni ezt a propagandát, amelyben a nyugatiak a zene mellett „eí akar- ■ ják adni a maguk eszmei batyuját is”, hu nem tud a Magyar Rádió h-són’ó adásokat biztosítani a fiatalok számára. , Volt, aki azt kérdezte, hogy . miért propagálnak olyan együtteseket a lapban, ame- , Iveknek a ténykedését másik . oldalon elítélik és miért nem mutatnak be több magvar művészt. (Ebben nagyfokú váltó- ; zást ígért a szerkesztőség.) Mi- : ért tolódik el a könnvű műfaj /elé a lap. miért nem szól nél- 1 dául az izmosokról? — kér- • dezte az egyik felszólaló. Vagy : miért nem mutatnak be érdeAz IM rövid idő alatt ismert rövidítés lett a fiatalok körében. Az Ifjúsági Magazin című, hosszú ideig várt és rövid idő alatt népszerűvé lett új havi képes folyóirat, a 14—18 év közötti középiskolások és szakmunkásképző intézeti tanulók lapjának rövidítése e két betű. A magazin először 1965 november 13-an jelent meg, majd december második felében került a fiatalok kezébe a második szám, és pillanatokon belül el is fogyott mindkettő. Két szám, egy első lépéseit tevő folyóiratnál, természetesen kevés még ahhoz, hogy értékítéletet lehessen róla mondani. Nehéz még mérlegre tenni, hiszen jóformán ki sem alakulhatott a lap profilja, nem jelentkezhetett még a szerkesztőség által tervbevett témakörök mindegyike sem. A szerkesztőségnek természetesen megvannak az elképzelései a lap további számait illetően, hosszabb időre rendelkezésükre áll a perspektivikus terv, de hogy ez a terv úgy valósuljon meg, hogy a lap a fiatal olvasók , értésével és tetszésével találkozzék, ismerni kell a legilletékesebbeknek, a 14- és 18 év közötti ta- ’ nulőknak a lapról, illetve az eddig megjelent két számról alkotott véleményét, és azokat ra kívánalmakat, amelyeket a lappal szemben támasztanak. E vélemények és kívánalmak megismerését célozta az a beszélgetés, amelyet a Bor- ,sod megyei KISZ-bizottság rendezésében tartott háromnapos' középiskolai KISZ vezetőképző tanfolyam egyik foglalkozásaként bonyolítottak le a minap Miskolcon, és amelyen 200 miskolci és borsodi diákfiatal vitázott Gaál Ferenccel, a lap főszerkesztőjével és Alaksza Tamással, a lap egyik rovatvezetőjével. A hosz- szantartó és igen sok tapasztalatot adó beszélgetés gazdag anyagából bizonyára több megvalósítható javaslatot tudnak kiolvasni majd. a lap szerkesztői, a résztvevő fiatalok pedig a szerkesztők felszólalásai alapján jobban megismerhetik a lap tervét, közelebbről megismerkedhetnek a lap szerkesztési gondjaival, munkájával. Egy-két gondolatot ragadunk ki a vitából. A lap alapvető célja, hogy a 14—18 éves korosztály részére biztosítson olyan olvasnivalókat, amelyek életkori sajátosságaikból adódóan érdeklődési körükhöz közel állnak, kiele-. gítik kíváncsiságukat, tudásszomjukat, egészséges érdeklődésüket, mindenkor figye- lembevéve c serdülő életkor sajátos követelményeit. A korábbi ifjúsági sajtókiadványok viszonylag keveset tudtak ezzel .a korosztállyal foglalkozni és a lap megjelenését megígy látják fiatalok Feljegyzések egy IM-ankétróJ