Észak-Magyarország, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-28 / 23. szám
4 ESZAKMAGYARORSZÄG Péntek, 1968,, január 2S, Kongresszus utáni beszélgetés E gy hétbe! ezelőtt tartottak meg Budapesten a Magyar- Szovjet Baráti Tár- ■asäg XV. kongresszusát, amelyen e mozgalom Borsod megye aktivistáinak képviseltében jelen volt Gyárfás Imre, a Magyar—Szovjet Bánáti Társaság Borsod megyei *lnökc is. Az a megtiszteltetés érte, s ez 7'ajta keresztül a megyének is szólt, hogy beválasztották a kongresszus alnölcségébc is, és ilyen minőségben vett részt e nagyjelentőségű tanácskozáson. Gyárfás Imre neve ismert olvasóink előtt. Korábban, , amikor még gimnáziumi tanár volt, eredményes munkásságáért Kiváló tanár címmel tüntették ki, és immár közel két évtizede Miskolc, kulturális életének egyik vezető egyénisége. Lapjaink hasábjain is gyakran találkozhatunk cikkeivel, és gyakran hallhatjuk fejtegetéseit többek között a Magyar Rádió és Televízió .miskolci stúdiójának adásaiban is. Néhány éve e stúdiónak a vezetője. Az MSZBT elnöki tisztet — mint több más társadalmi funkciót is — lelkes és ügyszerető társadalmi munkásként látja el. A Magyar—Szovjet Baráti Társaságnak közel két évtizede aktivistája, és immár kilenc esztendeje megyei elnöke. Az ellenforradalom után. amikor az MSZBT újjáalakításán fáradoztak a magyar—szovjet barátság legjobb aktivistái, lelt az MSZBT megyei elnöke. Azóta két alkalommal, 19G0- ban és 65-ben újjáválasztották, tehát immár a negyedik ciklusban látja el e megtisztelő funkciót. Részt vett 1958-ban az MSZBT országos konferenciáján, majd tanulmányúton volt a Szovjetunióban annak a küldöttség- nek tagjaként, amely az akkor alakult Szovjet—Magyar Baráti Társaság meghívására járt a baráti országban. Az 1960-as -. kongresszuson szintén részt vett, és akkor eredményes munkásságáért megkapta a Szocialista Kultúráért kitüntetést. A decemberi Borsod megyei konferencia bizalma küldöttként választotta rneg a^ MSZBT TV. kongresszusára. Ezen kiemelkedő munkásságáért a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntette ki. A kongresszus élményei még frissek, elevenek benne. Erről beszélgetünk. — A kongresszus, bár hivatalosan a Magyar—Szovjet Baráti Társaság IV. kongresszusának nevezzük, valójában a barátság kongresszusa volt mondja többek között. S hogy ez miben jelentkezett, arról is beszél. Ez a barátság a kongresszus részvevőinek s az elnökségnek ez összetételében is tükröződött. Tükröződött a felszólalók munkahely szerinti megoszlásában is. A' Magyár Tudományos Akadémia, a iij tantermek, üzleíltázak, klubok, járdák és utak Kösse**fejlesztés tax ósdi járásban Az Özdi járási Tanács végrehajtó bizottsága a napokban foglalkozott a járás 43 községének községíejlesztési munkájával. Az elmúlt évben a járásban több mint 6.5 millió forintot fordítottak a falvak fejlesztésére. A községiéilesz- téshez a lakosság a vállalt 3 millió 745 ezer forint helyett 4 millió 846 ezer forint értél:- kű társadalmi munkával járult hozzá, 220 ezer forint értékben pedig helyileg feltárt anyagokat használtak fel az építkezésekhez, összesen tehát jóval több mint 11 millió forint értékű új létesítménnyel gazdagodtak a járás községei. 1965-ben Sajópüspökiben egy tantermes általános iskola épült, Bánhorvátiban pedig bővítették az iskolát. Az idén lényegesen több, nyolc iskolai tanterem építéséhez fognak hozzá. Vadnán és Borsodná- dasdon befejeződött, Cserne- lyen pedig tető alá került az új egészségház. Csernelyen, Alsószuhán és Hét községben korszerű üzletházat építettek. Több mint 1.3 millió forintot fordítottak az elmúlt évben Tardonán, Nagybarcán, Bor- sodszentgyörgyön és Urajban új művelődési otthon, illetve klub építésére. A járás falvaiban 7300 méter utat építettek, két és fél kilométernyi útszakaszt pedig felújítottak. Csaknem 0 kilométer járdát is építettek. A tanácsi utak, járdák és hidak építésére az idén 3.6 millió forintot irányoztak elő. Ebből az összegből többek között 5 km járdát, 4 hidat építenek, 6 és fél kilométer régi járdát és 24 hidat felújítanak. A lakosság csaknem 5 millió forintos társadalmi hozzájárulása nélkül lényegesen lassúbb ütemben fejlődhetnének a járás községei. 1963-ban még csak 32.15 forint, az elmúlt évben pedig már 78.59 forint volt a járásban az egy főre eső társadalmi munka értéke. Tizennégy olyan községe van a járásnak, ahol az elmúlt évben ez az összeg meghaladta a száz forintot. Kissikátorban például 159, Alsószuhán 155, Sajómercsén 139, Lénárddarőcon pedig 135 forint volt az egy főre eső társadalmi munka. Sajnos, a járás legtöbb községe az idei községfejlesztési tervek készítésénél még mindig nem számolt elég bátran a lakosság segítségével. Járási átlagban csak 43.50 forintra tervezték az egy lakosra jutó társadalmi munka értekét. Pedig az életkörülményeket megjavító, a falvakat szépítő létesítményekhez legalább kétszer ennyi társadalmi munka várható. A rossz időjárás éíler.érc az ózdi járás legtöbb községében már most hozzákezdtek az idei községfejlesztési feladatok előkészítéséhez, több helyen pedig már a munkákhoz is hozzáláttak. Az 1966-ra szükséges tervdokumentációk 90 százaléka már a községek rendelkezésére áll. Nagy segítség ez a Hazafias Népfronton belül működő műszaki csoport részéről, amelynek tagjai az elmúlt évben is 30 nagyobb létesítmény tervét készítették el társadalmi munkában. Moiras?!* színháza Mar korábban hírt adtunl róla, hogy ebben az cvbet ilyen címen folytatódik a Mis kolci Felolvasó Színpad prog ramja. Az első előadást janu ár 31-cn, hétfőn este 7 órai kezdettel rendezik meg a Megyei Művelődési Ház színház- termében (Miskolc, MSZB tér 1.). Műsoron Leon Krucz- kowski lengyel elbeszélő és drámaíró A kormányzó halála című darabja szerepel. Az előadást Nyilassy Judit rendezte. Szereplők: Németliy Ferenc, Nyilassy Judit, Balogh Emese, Dobránszky Zoltán, Pá- kozdy János, Somló Ferenc, Kulcsár Imre és Sallós Gábor. A Felolvasó Színpad programja a továbbiakban így alakul: , Február 28: Heinar Kipp- hardt: Az Oppenheimer ügy. Március 28: Németh László: A nagy család IL rész. Április 25: Jean-Paul Sartre: A legyek. Május 30: Samuéi Beckett: Godot-ra várva. Jean Giraudoux: A Beílac-i Apolló. Az előadásokat vita követi. A Miskolci Felolvasó Színpad előadásait a Miskolci Városi Könyvtár és a Megyei Művelődési Ház rendezi. Páros tempó *— Hé, már megint nem tar tasz lépést!? (Quick karikatúrája.) Hassnas mozgul&m Külön kiadványok — író—«Ható találkozók — A Nők köny vcspolca Sok nőnek a „második műszak”, nem teszi lehetővé, hogy- rendszeresen felkeresse a könyvesboltokat. Vidéken alig van lehetőség arra, hogy figyelemmel kísérhessék a legújabb kiadványokat: sok könyv megjelenéséről ezért nem is tudA Miskolci Hemzeti Színház misers H, péntek. Bemutató. Maya. 19 óra. t3. szombat. Egressy. Maya 19 óra. 40, vasárnap. Bérlet szünet. Maya. IS óra. Shakespeare. Maya. 19,30 óra, ti, hétíó. A Debreceni Csokonai Színház opera előadása. 19 óra. Február 1, kedd. Moliere. Maya 19 óra. Z, szerda. Csehov. Maya. 19 óra. 3, csütörtök. Bérletszünet. Maya. 1J) óra. 4, péntek. Bérletszünet. Fizikusok. 19 óra. A Magyar Rádió és Televízió miskolci stúdiójának műsora. (a 188 méteres hullámhosszon 18—10 örálg.) Borsodi Tükör. Vetélkedő városok, szerződése. Előzetes adatok szerint... Legújabb lemezünk. Kulturális krónika. A hétvége megyei sportműsora. Az elmúlt év legszebb dalai. Egtesgögyi gondok Tiszaszcderkéíiyiien Tíszászederkény egészségügyi ellátottságát tárgyalták legutóbb a tanács végrehajtó bizottságának ülésén. Miután újabb orvosi státuszt kaptak, most már 3 körzeti orvos áll a lakosság rendelkezésére, így a rendelések zsúfoltsága csökkent. A faluban azonban hetenként csak kétszer rendel az orvos és egy-egy alkalommal 60—70, sőt néha még 80 beteg is megfordul a rendelőben. Fogorvos is csak egy áll a lakosság rendelkezésére és ő látja el a 10 környező község betegeit is, valamint a Tisza- palkonyai Hőerőmű dolgozóit. Meg kellene szervezni az is- kolaíogászatot. Megnőtt a gyermekorvos munkája is, a rendelőben megjelentek száma felülmúlja az országos átlagot. A faluban fokozni kell az orvosi felvilágosítást, mert ott egyesek kuruzslást is folytatnak. A végrehajtó bizottság elismerését fejezte ki dr. Szent- györgyi Dénes üzemorvosnak eddigi munkásságáért. nak. vagy akkor értesülnek arról, amikor azt már elkapkodták. — E gondokon kívántunk segíteni a Nők könyvespolca mozgalommal — mondja Hász Károly, a Magyar Könyvkereskedelmi Vállalatnál. — Rövid idő alatt igen sokan csatlakoztak a mozgalomhoz, melynek jelenleg több mint 8000 tagja van. Az érdeklődés érthető, mert a könyv beszerzésének ez kényelmes, s anyagilag is előnyös módja. Ugyanakkor módot ad arra, hogy a nők sajátos igényeiknek megfelelő könyveket vásároljanak. — Tamási Aron a nyáron tréfásan panaszkodott, hogy a „könyvespolcos lányok” könyveinek dedikálásától izomláza lesz. — Tamási Áron Czimere- sek című regénye, Sásdi Sándor Akit visszavárnak című könyvével együtt külön kiadványként jelent meg. Ezeket az írók dedikálták. Rendszeres író-olvasó találkozók, irodalmi műsorok szerepelnek a. mozgalom programjában. Az Ünnepi Könyvhéten önálló könyvsátorral jelentkeztek. Az ősszel közel ezren vettek részt az „Ankét a hajón” című megmozduláson. Díjtalanul képes tájékoztatót is kapnak a tagok. Ebben interjúk jelennek meg a külön kiadványok íróival, rejtvényekkel, érdekes könyvismertetőkkel. A mozgalom tagjainak nemcsak a könyveket biztosítják, hanem elősegítik kapcsolatukat a színházakkal is. — Az elmúlt évben szocialista szerződést kötöttünk a Thália Színházzal, s ennek eredményeként a mozgalom részvevői 40 százalékos ár- kedvezménnyel nézhetik meg az évad négy kiemelkedő darabját. A debreceni Csokonai Színházzal is sikerült ilyen együttműködést létrehozni, s tárgyalunk más vidéki színházakkal is. — Milyen köny,vek kiadását tervezik az új évben? — Csak a tagjaink részére készülő, különleges kötésű, sorszámozott könyveink közt lesz: Failaci: Pénelopé a háborúban, Bondarev: Ketten. A Kortársban olvashatták először folytatásokban László Anna kisregényét, a Hiteha- gyottat. László Annától egy novellas kötetet is megjelentetünk. Palotai Boris, Szirá- ki Judit, Dobozi Imre, Fülöp János új művei szerepelnek a terveinkben. A Nők könyvespolca mozgalom a Magyar Nők Országos Tanácsa védnöksége alatt működik. A mozgalom tagjai a nőbizottságok kultúrfelciő- seinél kérhetnek jelentkezési, majd megrendelési lapokat. A mozgalom, bár rövid múltra tekinthet vissza, a taglétszám növekedésével azt bizonyítja, hogy megszervezése hasznos volt ritmusban hajlik a testOriS,! és titkon még a lábunk iá táncos lépést tesz. T”„_ jl,„„ összeállítású uy©n hangversenyben éppen az lenne a nagyszerű, hogy mindezeket az emlékeket felidézze és kitűnő zenekarral, kitűnő karmesterrel nagyszerű hangverseny élménnyé tegye. És éppen itt a nehézség. Nsk gyón hangulatos, sziporkázói szellemes zenei estet variunk; könnyűt, vidámat, mini egy pohár francia pezsgő. Nosj hát nem egészen így történt- Szolid, szelíd, udvarias, íe~‘ gyelmezett, komoly muzsikusok által „komolyan elöu adott” műveket hallottunk. Ezt a komolykodást kellett volna feloldani, ennek elmulasztásában része volt az egyébként kitűnő Lukács Ervin karmesternek. Nem szükséges őt éppen Miskolcon bemutatnunk; hiszen innen indult el azóta sok sikert hozó pályájára, az Operaház karmesterségig és uz olaszországi karmesterverseny első dijáig. Úgy éreztük azonban, hogy ezzel a pehelykönnyű anyaggal most nem tudott mit kezdeni. Nem tudta „megfogni”. Általában kicsit lassúnak tűntek a tempói, és részlet -bein tűsekkel; helyenként a dallamív súlyossá tételéyel a művek elnehezültek. Ne feledjük el, hogy ez az igény, amelyet e keringő és polkák iránt hangverseny- szerűen támasztunk, egy jottányival sem jelent kevesebbel, mint bármely igazi hangverseny produkció. »Sőt, inkább nagy virtuozitással kellene újjávarázsolni, «ami végeredményben nehezebb, mint, egy esetleg sohasem hallott mű megszólaltatása. Zenekarunk, amelynek színvonala az utóbbi időben örömet kellően megemelkedett, ez alkalom« mai, sajnos, kicsit álmosan' játszott. Terv lot1 tehát ebb51 a tyy Ifctll szellemes muzsikából ismét „csak” lánczene/ és nem igazi hangverseny. ,, ,(/. Zalán írási hanem adatok feltárásával, megkötött szerződések realizálásával is lehet e kapcsolat, e barátság erősségét mérni. Erről többen is beszéltek a tanácskozáson. Az MSZBT szervezeti korszalsá- hoz tapadt romantika helyét a mozgalmi leorszakban a realizmus váltja fel. Roppant megragadó volt, ahogyan ezt Erdei-Grúz Tibor elmondta. Különösen megragadott, hogy a nagyhírű tudós rendkívül magas színvonalon és mégis mindenki számára érthetően tárta fel ezeket a tényeket, egyben példát mutatva arra, hogy a magas kvalifikációjú tudományos vezető miként beszélhet az egyszerű ember állal is érthető nyelven. Kónya Albert felszólalásában az ragadott meg, ahogyan a magyar, szovjet és más szocialista államokból jött kutatók együttműködésének a dubnai atomkutató intézetben jelentkező eredményeiről beszélt. Szerintem nagy figyelmet érdemel az a megjegyzése, hogy a munkájuk végeztével hazatérő kutatók sajnálatos módon, csak a szűkebb tudományos és gazdasági körök számára hasznosítják tapasztalataikat, és nem a szélesebb körű társadalmi tevékenységben. Végül külön kell szólnunk Babies Antal professzor költői szépségű felszólalásáról, amely többek között arra vonatkozóan sorakoztatott fel tényeket és adatokat, hogy a tudományos munkál végző orvosok felismerik az orosz nyelv jelentőségét, és azt, hogy annak ismeretében ! könnyebben hozzájuthatnak a nemzetközi szakirodalomhoz. Babies professzor a hála és a barátság nemes érzelmeinek is hangot adott, 5 arra hívta fel a figyelmet, hogy az adatok, tények realizálása mellett a barátság erősítésében, az emberek szívéhez, érzelmeihez i* kell szólni. S ok mindenről beszélgetünk, sok mindenről tájékoztat Gyárfás Imre, számos kongresszusi élményt sorol fel. Egyről ugyan nem beszélt, de tudom, hogy igen kedves és jóleső emlék: a magas kormánykitüntetés, amit ugyan az MSZBT-ben végzett munkájáért kapott, de nemcsak ott végzett tevékenységével, hanem egész munkásságával, állami és társadalmi tevékenységével is kiérdemelt. Benedek Miklós Hazafias Népfront, a nőtanács, egyéb országos szervezetek vezetői, képviselői számoltak be a tanácskozáson arról, hogy a két nép kölcsönös barátsága és egymás jobb megismerése érdekében mit tettek eddig, és mit kívánnak tenni a jövőben. A mozgalom minden lelkes hívét ■ és aktivistáját örömmel tölti el ez a széleskörű megnyilatkozás, hiszen az MSZBT aktivistái a barátságért, dolgoznak és nem azért, hogy milyen intézmény, szervezet, vagy moz- galom zászlaja alatt regisztrálják a tettet. Emlékeztet beszélgetés közben Szirmai Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának beszédében kifejtett befejező gondolatra, amely szintén azt emelte ki, hogy a magyar és szovjet nép barátsága nem egy mozgalomnak, ha,nem az egész népnek az ügye. A mozgalom jellegéről szólva ezt hangsúlyozza: — Ez a kongresszus tulajdonképpen lezárta azt az időszakot, amikor az MSZBT szervezetként működött, és az ellenforradalom utáni időszak mozgalmi jellegének már megszületett gazdag eredményeivel szemléltette, bizonyította annak helyességét, hogy más társadalmi szervekkel együttműködve, nem zárt szervezetben, hanem a kötetlenebb mozgalom keretben kell . fejleszteni és ápolni népeink barátságát A kongresszus anyagát százezrek, milliók ismerik a lapokból. Milyen különös egyéni élményt hozott magával Gyárfás Imre e tanácskozásról? — Erre a kérdésre három kongresszusi felszólalás kiemelésével tudok válaszolni. Megemlítem Erdei-Grúz Tibornak, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának, Kónya Albert fizikatudósnak és Babies Antal akadémikusnak a felszólalásait Erdei-Grúz Tibor arról beszélt, hogy a magyar és szovjet nép tudományos és műszaki lcapcsolatai kétoldalúak, és megvilágította, hogy ezek milyen óriási jelentőségűek egyes népgazdasági ágazataink világszínvonalra hozásában. Igen jelentős ez a felszólalás, mert a barátság hangsúlyozásában már nem elég a romantikus töltés, A Miskolci Szimfonikus Zenekar estje fi műsor első része tehát „szabályos” koncert műsor volt, második fele pedig „szórakoztató muzsika”. Ez a valóban nem mindennapi összeállítás a hangverseny-látogatók egyikét-másikát kicsit elgondolkoztatta, különösen ami a második részt illeti. Az első rész ugyanis nem képezheti vita tárgyát A második azonban „állítólag” annál inkább. Sokan az első részt „a komoly” zenéhez, a második részt „a könnyű” zenéhez soroltak, és ennek az osztályozásnak révén nem ítélték elég méltónak hangversenyterembe. A zenének ez a fajta osztályozása, bár általánosságban elfogadott, nem helyes. A könnyűség és komolyság nem elhatároló tulajdonsága a kétféle területnek. Az ilyen elgondolás alapján ugyanis ebben a műsorban a könnyű zenéhez kellene számítanunk Schubert balett-zenéjét is, pedig általában ezt nem teszik. Amint arra sem akad t példa, hogy például a könnyű zenéhez sorolnánk bármelyik Bach Sarabandot, vagy Pava- net, vagy Menüettet, vagy Ravel Boleroját, esetleg' Chopin keringőket, mazurkúkat, polo- nézeket, vagy éppen az elfelejtett Liszt-keringőt. Nem érheti elmarasztalás tehát Strauss művészetét sem, akinél a valcer, az operett mindenki másnál magasabb művészi színvonalon fejeződött ki. A tánczene sem támaszt kisebb igényeket és nem érdemelhet elmarasztalást. Még az sem lehet „vad”, hogy a műsor második részére, a Kék- Dunára és más híres kerin- gőkre sokszor és sokat táncoltunk már, és esetleg kedves emlékek, bálok, könnyű sikerek fűznek hozzá. Még az sem, hogy ezt a muzsikát jó, rossz előadásban esetleg sétatéren hallottuk, és hogy egyáltalán ezer alakban be- ivódtak életünkbe. E dallamok világsikerének titka éppen az. hogy bár ki tudja, aányszor hallva, önkéntelen Kicsit szokatlan összeállítású hangversenyt hallottunk január 24-én, hétfőn este a miskolci színházban. A műsor első felében Schubert-művekct, köztük a Befejezetlen szimfóniát, a második részben Strauss-kerin- gőket, nyitányokat, polkákat.
