Észak-Magyarország, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-28 / 23. szám
WateSc, 198«. Jamiír 28. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Karoson megszüntetik a részes művelést Ä városi pártbizottság megtárgyalta: A miskolci ipari özeinek múlt évi eredményei és idei feladatai m. A miskolci városi párt- bizottság ülésén megállapították, hogy Miskolc helyiipara sokat fejlődött, de munkája még mindig sok kívánnivalót hagy maga után. 1960-ban 701 forint volt Miskolcon az egy lakosra jutó •szolgáltatási érték, ez a szám a múlt évben 860 forintra emelkedett, tehát 5 év alatt 22.8 százalékos fejlődést értünk el. Ez idő alatt bővült a javító felvevő hálózat; megkezdődött Diósgyőr, Pereces, Hejőcsaba és a Martintelep bekapcsolása és továbbfejlesztése is, bár a peremkerületek ellátása ezzel még nem oldódik meg teljesen. Fekete László elvtárs, a Miskolci városi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke felszólalásában a lakosság észrevételeit tolmácsolta: a kisipari szövetkezetek kapacitása nincs kihasználva, gyakran kell kifogást emelni a mennyiségi szolgáltatás, a rossz minőségű munka és nem utolsósorban a számlázás miatt. Bóvliéul l:e!l a ksríískedslfíii íiű!őza!ot Nem kis mértékben vonatkoznak a fenti megállapítások Miskolc kereskedelmi hálózatára is. A pártbizottsági ülés referátumában és az ezt követő vitában állást foglaltak abban, hogy a lakosság igényeinek és szükségleteinek az eddiginél jobban megfelelő áruválaszték és készletek kialakítása céljából javítani kell a kereskedelem és az ipar kapcsolatát, a szállítások kedvezőbb ütemességét. Ezzel együtt tovább kell javítani a kereskedelmi munka kulturáltságát, a technikai és személyi feltételeket egyaránt. Nagyobb gondot kell fordítani a kiszolgálás színvonalának emelésére, a vásárlók és a, kereskedelmi dolgozók viszonyának* job- bátctelérc. A kiskereskedelmi áruforgalom struktúráját az elmúlt években a takarékossági, gazdasági és kereskedelempolitikai intézkedések némiképp megváltoztatták. A végrehajtott készletrendezés, az árengedményekkel szervezett időszakos kiárusítások egész évben éreztették kedvező hatásukat, különösen nagy volt a kereslet a ruházati cikkek iránt, és így e szakma éves tervét mintegy 4 százalékkal túlteljesítette. Az élelmiszer- forgalom a tervezettnek megfelelően alakult Annak ellenére, hogy hűvös, csapadékos volt az időjárás, a 121 napig tartó árvíz óriási károkat okozott; hosszú ideig tartott az állatmegbetegedés is. Az élelmiszer-ellátással — a zöldség-, gyümölcsárukat kivéve —, elégedettek lehetünk. Különösen az év második negyedévében mutatkoztak problémák a zöldségellátásban; az új cikkek megjelenése 2—3 hetet késett, s az egyenetlen ellátás az árak emelkedését okozta. Éppen ezért a korábbi, de különösen az 1965-ben jelentkező negativ tapasztalatok arra figyelmeztetnek, hogy a tanácsi és kereskedelmi szerveink fokozottabban foglalkozzanak a város zöldség ellátásával. A mezőkövesdi és a szerencsi járási pártbizottságok már felajánlották segítségüket Miskolc zöldség-gyümölcs ellátásának javítására, ennek megoldásához azonban az illetékes tanácsok és üzemek segítségét kérték. Fekete László elvtárs utalt rá felszólalásában, hogy örömmel fogadják a. segítséget. A III. kerületben új vásárcsarnokot építenek, a nagyüzemek közelében műanyag pavilonokat állítanak majd fel, ahová a termelő- szövetkezetek felhozhatják áruikat. físov tartalékos vaunak a szocialista munkaversenyben A második ötéves terv során és az 1965-ben elért eredményekben nagy szerepet kapott a szocialista munkaverseny. A miskolci üzemek dolgozóinak több mint fele szocialista munkabrigádokban Versenyez, és többfelé dolgoznak már a szocialista műszak és a szocialista üzem cím elnyeréséért is. Külön kiemelték a pártbizottsági ülésen; hogy az elmúlt évben javult a szocialista munkaverseny tartalma, konkrétsága. A dolgozók vállalásai a tervfeladatok teljesítésére, a minőségi mutatók javítására irányulnak. A Lenin Kohászati Művekben dolgozó Hérész 7'it>or brigádja a beérkező anyagok utánmérésével, a göngyölegek gondos kezelésével és azok értékesítésével, több mint egymillió forintos megtakarítást vállalt. Ugyanitt Kalló István* Állami Díjjal kitüntetett hengerész brigádja az éves terv 700 tonnával való túlteljesítését, az anyagfelhasználás 5 kg/ to csökkentését vállalta. Ennek többletértéke meghaladja a 3 millió forintot. A Cementipari Gépjavító Vállalat szocialista brigádjainak vállalása és a vállalások túlteljesítése tette lehetővé, hogy az új mészüzem határidő előtt elkészült, és 18 ezer tonnával több meszet adott az építőiparnak. Tevékenyen segítették a gazdasági célkitűzések megvalósítását az üzemek KISE- fiataljai is. Az „Ifjúság a szocializmusért” — mozgalomban szervezettebbé, céltudatosabbá vált az ifjúság termelést segítő munkája. Nagyszerű eredményeket értek el a Diósgyőri Gépgyárban az ifjúsági exportbrigádok. Itt a mezőgazdasági szivattyúk gyártását 800 társadalmi munkaórával gyorsították meg. A Lenin Kohászati Művek abroncshengerművének rekonstrukcióján a fiatalok munkaidőn túl 1560 társadalmi munkaórát dolgoztak. Kiss Béla elvtárs, a December 4 Drótművek főmérnöke, aki a vitában többek között elmondta: abban, hogy vállalatuk a második ötéves terv minden évében teljesítette tervfeladatát, exporttervüket most is túlteljesítették és 10 év óta nem kaptak reklamációt, náluk is nagy szerepet játszott a dolgozók szocialista munkaversenye. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a verseny nem minden területen bír még egyforma hatékonysággal, több helyen a mennyiségi tervek teljesítésére tesznek vállalásokat, és kevésbé irányulnak felajánlások az éves tervek tételes teljesítésére, a szerződésben vállalt határidők pontos betartására, a minőségi reklamációk csökkentésére, a választék további növelésére. Ezért a pártbizottsági ülés felhívta a pártalapszervezetek és a szakszervezetek figyelmét, hogy az anyagi és erkölcsi ösztönzők nagyobb mértékű és együttes felhasználásával is segítsék elő a szocialista mun- ltaverseny további kiszélesítését. önodvári Miklós (Vége) Az Kiépítési programié! foj'atatt a Miskolc városi Tanács végrehajtó bizottsága A miskolci városi tanács Végrehajtó bizottsága január 27-én, csütörtökön Fekete László elnökletével ülést tartott. Napirenden szerepelt a tanács építési és közlekedési osztályának koordinált 1966- os terve és az 1967. évi tervek előkészítése. A jelentés az idén épülő utak és az azokkal kapcsolatos gáz-, víz-, közvilágítási hálózat elkészítését, valamint a jövő évi terveket tartalmazza. Minisztériumi, városi és kerületi építkezések A jelentés elsősorban a közlekedési- és Postaügyi Minisztérium kezelésében levő utak idei korszerűsítésével foglalkozik. Ezek között van a 3. számú főközlekedési útvonalon levő József Attila utca., a 22-es számú fő- közlekedési útvonalon a Ku- rucz utca, és az új zsolcai Sajóhíd építése. Ennek költségvetése a 3. számú útvonal átépítését is tartalmazza, az új Köztisztasági Vállalat telepétől a szerencsi elágazásig. Felújítják a Hámor— Mályinka összekötő utat, a 2-|-520— 5+720 szelvények között és elkezdik építeni az aluljárót a 3. számú főközlekedési út hejőcsabai szakaszán. A jelentés részletesen is- Baerteti a városi tanács beruházásaihoz,' valamint a kerületi tanácsok hatáskörébe tartozó építkezéseket. (Ezeknek ismertetésére lapunkban még visszatérünk.) A végrehajtó bizottság leszögezte, hogy a kerületi útépítéseket az illetékes kerületi tanácsoknak kell beosztaniuk és ellenőrizniük. Az építési és közlekedési osztály feladata, hogy február végéig pontosan koordinálja az egyes utak építésének mindén munkáját, egyeztesse az időpontokat, nehogy egyes városrészek a többoldalú út- munkálatok miatt megköze- líthetctlenek legyenek. Ugyancsak az osztály feladata a határidők biztosítása, a munkák ellenőrzése. A végleges időpontokat a tanács közli majd a lakossággal, egyben arra kér mindenkit, hogy az elkerülhetetlen és közérdeket szolgáló felújítások miatt _ jelentkező ideiglenes nehézségeket viselje el türelmesen. Sorkötelesek és tartalékosok kiképzése Ezután a városi MHS munkáját, valamint a tanács és oz MHS kapcsolatát, együttműködését vitatták meg. Közös feladat a városban lakó és dolgozó tartalékos tisztek továbbképzése, a sorköteles ifjúság szakosított előképzése, a lakosság polgári védelmének- megfelelő oktatása. A városi tanács és az MHS kapcsolata igen jó, ennek eredménye, hogy az elmúlt évben üzemekben és iskolákban 271 előadást tartott a szövetség 21125 hallgató számára, 162 filmvetítést nézett végig 15126 főnyi közönség és 20 260 személy részvételével rendeztek 190 sportrendezvényt. Az előírt tervet meghaladó eredménnyel sikerült a sorköteles ifjúság előképzése és 200-an vizsgáztak gépkocsivezetésből. Az MHS országos elnöksége ezt a munkát példaként állította az ország többi MHS elnöksége elé. A szép adatok mellett mégis gond a kiképzés minősége, mert az elmarad a mennyiség mögött. Ezért a jövőben nemcsak a városi tanácsnak, hanem a kerületi tanácsoknak is segíteniük kell az MHS munkáját, továbbá minden tanácsi vállalat igazgatójának biztosítani kell az alkalmazásukban álló tartalékos tisztek, illetve sorköteles fiatalok részvételét az MHS-kiképzéseken. Az MHS viszont időnként tájékoztatja a vállalatokat, hogyan tanulnak a hallgatók. Fekete László bejelentette, hogy a városi sportcsarnok műszaki terve legkésőbb a jövő év első napjaira teljesen elkészül. Elkészült a zárszámadás a karosi Üj Tavasz Termelőszövetkezetben is. Az utolsó simításokat, az utolsó összehasonlításokat és ellenőrző számításokat ezekben a napokban végzik. — Végeredményben mindennel készen vagyunk — mondotta Kenderes Bélúné, a főkönyvelő helyettese, aki most a számok és a tények ura, ő irányította a nagy munkát, mert a főkönyvelő beteg. Már minden számszaki kérdésre pontos választ tudott adni és azt mondta, hogy az utolsó napokban leginkább saját munkájukat ellenőrzik. Az elemzés, a tanulságok összegezése és értékelése — a zárszámadó közgyűlés feladata lesz. Szalay Vilmos főmezőgazdász viszont máris el tudta mondani, melyek a mostani zárszámadás olyan tapasztalatai, amelyek alapul szolgálnak a további gazdálkodáshoz, és melyek azok, amelyek változtatást kívánnak. Egy ellentmondás — Az első és legérdekesebb, amit elmondhatok, egy ellentmondás — mondotta a főmezőgazdász. — Kacifántos ellentmondás, ezt is hozzá kell tennem. 1965-ben ugyanis olyan terméseink voltak, amilyeneket nem tapasztaltunk a mi határunkban talán soha. Minden jól fizetett Mégis mérleghiányban vagyunk, mégsem sikerült úgy gazdálkodni, hogy maradéktalanul örülhetnénk. A termelési, gazdálkodási költségek úgy alakultak, olyan magasak voltak, hogy felemésztették a hasznot és a „kiadási" rovatban hallatlanul nagy tételek szerepelnek. A mérleghiány körülbelül másfélmillió forint, hatszázezerrel több, mint az előző esztendőben volt. Erre nem számítottak, ezt nem tervezték be, hisz _n olyan növényszerkezetet alakítottak ki — sok kerti magvat és aprómagot terveztek be —, amelytől pozitív zárszámadási mérleget vártak. És mégsem sikerült. Mi ennek az oka? — Az egyedüli okot a részes művelésben látjuk — válaszolta a főmezőgazdász. — Nem csak mi, vezetők, hanem minden reálisan gondolkozó termelőszövetkezeti tag. Elke- serítően elromlott nálunk a munkafegyelem és a közösségi szemlélet 1965-ben. — Miért? — Csakis a részes művelés bevezetése miatt — hangzott a válasz. — Az előző esztendőkben ugyanis nálunk kimondottan jó, szilárd volt a munkafegyelem, és a közösségi szemlélet dominált, nem az egyéni érdek. 1965-ben, nem is egészen a magunk jószántából, bevezettük a részes művelést, és ez egyrészt szétrombolta a korábban kialakult munkafegyelmet, megszűnt a közösségi szemlélet elsősége, a továbbiakban pedig károkat, meg igazságtalanságokat okozott... A IíSsos munkát elhanyagollak A karosi Üj Tavasz szántóterülete 1660 hold. Ebből 400 holdon termeltek részes műveléssel kapásokat — kukoricát, burgonyát, napraforgót, cukorrépát. takarmányrépát — és 300 holdról takarították be harmadában, vagy felesben a takarmányt, összesen 700 holdat érintett tehát a részes művelés közvetlenül. Ezzel nem is volt probléma, ezt a területet a tagság a lehető legjobban megművelte. De közel ezer hold területre nem maradt elegendő munkás. Így például a nagyon értékes, intenzív jövedelmű magtermesztéshez sem, mert a részes kapálásból meg lehetett élni, s a közös tevékenység, az igazi közös haszon elmaradt. A termelőszövetkezetnek 196 aktív tagja van. Ebből mintegy hetven fő az állandó alkalmazottak — állattenyésztők, fogatosok, gépészek — és függetlenítettek — vezetőségi tagok, brigádvezetők, őrök, magtáros stb. — száma. Az összes dolgozó tagnak körült belül 40 százaléka. Ez a 40 százalék egész esztendőben dolgozik, sokszor vasárnap is, akik viszont részes művelést vállaltak, nem dolgoztak többet, mint évi 90 napot. Mégis, a részes művelők 90 nap alatt annyit kerestek, hogy az esztendő minden hónapjára 1800 forint körüli jövedelem jut nekik átlagosan, amíg egy állandó dolgozó havi jövedelme 1000—1200 forint körül alakul. Nyilvánvaló, hogy ez az állapot károsan hat az egész gazdálkodásra, a szövetkezet egész szellemére és tovább nem tartható fenn. — Mi volt az alapvető baj? A csalódás — Nem egymagában a részes művelés — mondotta a főagronómus. — A részes művelésnek lennének előnyei is, ha az emberek öntudata nem olyan lenne, amilyen. Mi bíztunk az emberek öntudatában. Azt hittük, hogy az idényejellegű kapálás mellett — tehát a részes munka mellett — megfelelő szorgalommal, öntudatosan vesznek részt a közös munkában is. Ebben csalódtunk. A közös munkákkal nem bírtunk, mert 10—15 ember kivételével senki sem jött munkaegységért dolgozni! — Nem tudtuk például időben elvégezni a soron levő közös munkákat — egy részét egyáltalán nem — és emiatt jelentős terméskiesés keletkezett. Állíthatom, mégpedig teljes meggyőződéssel, hogy ha nem lett volna részes művelés, ha mindenki a korábbi esztendőben megszokott fegyelemmel, szorgalommal, munkaegységelszámolással dolgozott, volna, most tíz-tizenlcét forinttal többet érne a munkaegység és egy fillér mérleghiányunk se lenne! — Ez tehát azt jelenti, hogy körülbelül hárommillió forinttal több lenne a szövetkezet bevétele? — Pontosan azt. — A karosi Űj Tavaszban 1964-ben 30 forint 80 fillért fizettek egy munkaegységre. Most jóval többet, 37 forint 66 fillért fizetnek. De a munkaegység aránylag kévé*, mindössze 48 200 munkaegységet teljesítettek az emberek. Ha mindenki munkaegységre dolgozott volna, körülbelül 50 forintot fizetnének. És senki sem keresne kevesebbet, még azok sem, akik részesművelésből élnek. Egy család, ha egész évben rendszeresen dolgozik, legalább 500 munkaegységet tud teljesíteni, ötven forintjával számolva ez évi 25 000 forint jövedelem, tehát valamivel több, mint 2000 forint havi átlagban. Ez viszont minden családnak meg lenne, igaz, hogy egész évben rendszeresen végzett munkáért És a közösség is jól járna, mert több pénz jutna építkezésekre. Jelenleg ugyanis nincs sa magtár, se gépszín, se kombájnszérű, se lóistálló, 9 ezek miatt szintén sok kár keletkezett 1965-ben is. A főmezőgazdász még egy érdekes adatot mondott. Azt, hogy a részes művelés a termelőszövetkezetnek ráfizetéses. A termés egyharmadát ugyanis a tagok elviszik, s a megmaradt kétharmad rés* értéke 1965-ben nem fedezte a termelési és gazdálkodási költségeket. Jelentős részben innen ered a mérleghiány növekedése is. A tanulság Az már világos Karoson, hogy a részesművelési módszert nem lehet megtartani. Igaz, hogy ez éppen azoknak tetszik legkevésbé, akiket érint, de a tagság fele ellenzi. A zárszámadási közgyűlésnek ez lesz az egyik témája: megszüntetni a részesművelést. Meg egy megjegyzés ide kívánkozik. Az, hogy a sátoraljaújhelyi járásban csak néhány helyen vált be a részes művelés, de sehol sem maradéktalan sikerrel. Ebben a járásban a korábbi években már kialakult a részes művelésnél jobb, demokratikusabb és igazságosabb módszer. Tények sokasága, a mostani zárszámadás legfontosabb tételei bizonyítják, hogy kár volt a jót egy rosszabbért elhagyni! Szcndrci József Ezt láttuk egy különleges népművész műhely eben Pados Antal népi iparművész a budapesti Petőfi Sándor utcai műhelyében fémberakással díszített lakberendezési tárgyakat készít. Munkája során állandóan kutatja cs felhasználja az ősi magyar motívumokat. Tízéves munkássága alatt több népművészeti kiállításon vett részt, ahol számtalan első díjjal jutalmazták munkáját. Legutóbb reszt vett az OKISZ és a Népi Iparművészeti Tanács közösen rendezett országos pályázatán, ahol a ritkaságszámba menő műfaj egyik alkotásával nagydíjat nyert. Művészi alkotásainak nagyrésze külföldre kerül. Képünkön: Utolsó simítások az ősi motívumokkal díszített vadászkéscu.
