Észak-Magyarország, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-25 / 20. szám
Kedd, 1068. jannír 33. KszakmagyarorszAg 3 __ lfogy a villamos. így Ej mondják a villamosozó ■ J emberek tréfásan, ha a szokásosnál többet kell várni. Nos, a napokban többet kellett várni, s éppen reggel Jnyolc óra körül, tehát csúcs- »forgalomban. Nem a. közleke- Jdési vállalat szervezetlen mun- 5kaja miatt, hanem egyszerűen »azért, mert nagy volt a köd, s Jaz egyik villamos nekiütközött »a másiknak. Emberéletben “nem esett kár, de az egyik »irányban leállt a forgalom. A 'sérült kocsikat el kellett távolítani. S ez időt vesz igénybe. 'Olyan közlekedést irányító veszető nincs, aki abban a pilla- t natban a helj'szinen is van, Jhóna alá kapja a sérült, villáim őst, és mehet a többi! J Ilyen ember nem létezhet, *de olyanok igen, akik ezt el Jtudják képzelni. * Nos, a közlekedési vállalat »irányítói azonnal intézkedtek. ’Autóbuszt indítottak a villa- jjmos vonalán, amíg a rend hely- »reállt, hogy aki siet, siethessen. Természetesen az autó- ■ buszon érvényes viteldíjat kérdtek az utasoktól. Mit mondott • erre néhány türelmetlenül to- Jpogó, berzenkedő ember? Az »egyik: J — Ha bolond lennék fizetni. »A busz villamos helyett jött, 'tehát villamosnak tekintendői Termelés! konferencia az LKM ljen elveinek megfelelően, tovább tart. A vállalati önállóság azonban nemcsak lehetőséget, hanem növekvő felelősséget, a gazdasági mechanizmusunk reformja pedig jelentős anyagi és erkölcsi kötelességet ró mindannyiunkra. És ez nemcsak a vállalatvezetésre, a gyárrészlegveze- tésre. hanem a- legkisebb termelési egységre is vonatkozik. Éppen ezért elengedhetetlen követelmény, hogy valamennyi vezetőnek, mérnöknek, technikusnak a szó szerint vett műszaki vezetőből a rábízott terület gazdasági vezetőjévé kell válnia. Ez megkívánja a közgazdasági szemlélet elsajátítását és alkalmazását, valamint a gazdasági összefüggések jobb megértéséhez a bizonylati és számvitel egyszerűsítését. Az új év növekvő és elsősorban minőségi követelményeket támaszt a kohászattal szemben. Több üzem tonnaterve lényegében azonos az elmúlt évivel. Ilyen például a nagyolvasztómű. Itt a mennyiségen túl fontos követelmény az önköltség, a minőség további javítása, illetve a még jobb alkalmazkodás az acélműi programhoz. Az acélöntődében a mennyiség azonos, de a megnövekedett hajócsavar igény miatt a kikészítés feszítettebb. A csavargyár tonna- terve 10 százalékkal kisebb, de a termelés munkaigényesebb. A mennyiségi gondok elsősorban a blokícsoron, s ezzel összefüggőén az acélműben jelentkeznek. Ismeretes, hogy ebben az évben az említett hengersor további „felfutásával” számolnak. Ez az elmúlt évi tervezetthez viszonyítva 10 ezer tonnával több anyagot kíván az acélműtől. A célkitűzés megvalósítása végett több intézkedést tesznek. így például megkísérlik a folyamatos, 7 kéméncés üzem megszervezését, tovább folytatják az ötvöző elemek visszanyerésével ka ncsola los elképzelések megvalósítását. F < ’t ' kiragadott-z a néhány ^lda is mutatja, hogy sok feladat vár a gyár kollektívájára. A nagyüzemi pártbizottság titkára, Nemeskéri János, valamint Solti András szb-titkár, a vezérigazgatóval egyetemben úgy véli, hogy ehhez megvan a szükséges objektív és szubjektív feltétel. Határozott meggyőződésük, hogy a dolgozóknak az elmúlt évihez hasonló. lelkes, odaadó munkájával. kezdeményezésével az új évet Is sikeresen zárhatják. Várhatóan ösztönzően hat az is. hogy a bérrendezés eredményeként mintegy 15 000 dolgozó számolhat keresetének átlagosan 4 százalék körüli növekedésé vall Nemzetközi élelmiszeripari és vegyipari gépbemutató Az ausztriai Bickel-cég és a Gépipari Tudományos Egyesület rendezésében svájci és nyugatnémet cégek bemutatták legújabb élelmiszeripari és vegyipari gépeiket a Technika Házának előadó termében. A gyártmányok iránt nagy az érdeklődés, a magyar vállalatok már megvásárolták a bemutatott példányok nagy részét. Egészségházat avattak Körömben (Levelezőnktől.) Örvendetes esemény történt közelmúltban Körömben, iorszerű egészségházat adtak t rendeltetésének. Sokan se- itettek, hogy ez az új létesít- íény elkészüljön. A községi inács vezetői fáradhatatlanul zervezték a társadalmi mun- át, építőanyag után jártak. A akosság mindig segített, vala- lányszor munkáskézre volt zükségj Köröm 140 ezer forinttal járult hozzá községfejlesztési alapból az építkezéshez. A megyei kórház 10 ezer forint értékű felszerelést ajándékozott az egészséghúznak. A körzeti orvos Irányított, tanácsokat adott az építkezés és a berendezés során: Vajkó László Körösi _ A bemutató részvevői. Vem veszek jegyet. — Rátett nett fiatal kalauznő ült a „pénztárnál”, s a fiatalember régül, bizony, illedelmesen fizetett. — Szemtelenség — mondta egy másik. — Nekem bérletem van, villamosra. S ha én előlegeztem a pénzt, vigyen engem a vállalat, ahogy tud. (A tömegben valaki a lábára lépett, mondtak neki egy-két kedves szót is, mire ő illedelmesen fizetett.) Akadt még egy-két, de már halkabb megjegyzés. S magam is, valószínűleg mások is egyet gondoltunk: furcsa ez. Ha segítség érkezik, rossznak vélik. Ha nem érkezne, még rosszabbnak tartanák. Vajon olyan emberek ők, akik soha nem tévednek, akik soha nem késnek, mulasztanak. akik mindenben makulátlanok otthon. munkában, mindenütt?! Nem hiszem. . berzenkedő fiatalem- /j berrel a többség megXJL váltatta a jegyet. A másiknak a lábára léptek, s két megálló után már kiegyensúlyozott, békés volt a hangulat. S ez azt jelentené, hogy? ... Igen, ez azt jelenti, hogy azért mégis több ma már a megértő ember! Barcsa Sándor iHa „elfogy“ a villamos Hová került a vándorserieg A Lenin Kohászati Művek gyárrészlegei között folyó párosverseny december havi eredményeit a szokásoknak megfelelően január 18-án értékelte a vállalati versenyertókelő bizottság. « A nehézüzemek csoportjában ° az értékelő bizottság a vállalati t vándorserleget december havi J kimagasló jó eredményei alap- « jón a hengermű gyárrészleg- Jj nek itélle oda. A nagyüzemek« csoportjában a vasöntő gyár- ° részleg dolgozói nyerték el a s vándorserleget, míg a közép- * üzemek csoportjában a húzó- < hőkezelő evárrészlcghez került J december havi jó eredményeik « alapján a vállalati vándorser- J leg. A kiszolgáló üzemek cső-« portjában a bánya gyárrészleg0 dolgozói végeztek példamutató« munkát decemberben, így az« értékelő bizottság nekik java- J solta a vállalati vándorserle-« get. A gép- és villamos kar- J bantartó gyárrészleg dolgozói < is példamutatóan végezték el l feladatukat decemberben, ígye a szolgáltató üzemek csoport-i. jában övék lett a vándorser-c leg. A központi szervek cső- J portjában decemberi eredme- « nycik alapján a főmetnllurgus J szervezeti egység dolgozói ér- « demelték ki a vállalati vándor- J serleget. « < nalc. Mert mindenki ír, mosakszik, vagy másra hárítja a felelősséget, hovatovább már magát a termelőszövetkezetet hibáztatják. A termelőszövetkezet vezetősége nem győzi a feljegyzéseket fogalmazni és írni. Segítséget és igazságot kér minden számításba jöhető .szervtől. Az egyik feljegyzésből érdemes néhány részletet idézni. „A 400 férőhelyes tehenészeti telep vízellátásának tervezése vontatottan halad — a munkára még nincs kivitelező. Vízellátás nélkül a telepet nem tudjuk üzemeltetni. A telep 25 köbméteres hidroglóbusza meg van rendelve. Július 20-án a Kisho- mok majorban egy ugyanilyen glóbuszt felállítottak. A szállító vállalat ugyanaz, tehát célszerű lett volna egy felvonulással mindkét glóbuszt felállítani. A kishomo- ki glóbusz felállítására két érig vártunk. Valószínű, hogy ugyanilyen helyzet alakul ki a tehenészeti telepen is.” A tervezők általában görcsösen ragaszkodnak eredeti álláspontjukhoz, a végsőkig tiltakoznak minden ésszerű módosítás ellen, ennek oka azonban előttünk ismeretlen. Folytatnám, de minek? Az itt leírtakból minden világosan kiderül. És a tiszakarádi példa csak egy a sok közül. Igaz, hogy sok pénzbe kerülő példa. Valahol baj ran. Baj a földrajzi ismeretekkel, az esztétikával, a tiszakarádi termelőszövetkezeti tagok véleménye szerint a felelősséggel, a hozzáértéssel, a lelkiis- merettel is. Mindez azonban sok-sok millió forintba kerül. Jogos tehát a tiszakarádink kérdése: nincs olyan illetékes szerv, amely végre megállapítaná, kik a felelősök és meg is büntetné őket? Ki tudja? Lehetséges, hogy van?!... SzentírJózsef Az Adriai-tenger és a Balti-tenger szintje (avagy: Hogyan kerül as esztétika as iissőistállóba?) fentiek műszeres felvétel nélkül is eldönthetők”. — Ugye, megmondtam — kiáltott akkor az a jóember, aki nem érti az esztétikát. — Nem kell ide műszer, meg elmélet, csak egyszerű emberi értelem és barid láthatja, hogy a süllyesztés kelekótya elképzelés. A termelőszövetkezet vezetősége is látta, hogy bajok vannak. Vizsgálatokat kértél« innen is, onnan is, Illetékes Osztályoktól és Illetékes Bizottságoktól. Ekkoriban derült Id, hogy az egyik istállót a Balti-, a másikat az Adriai- tenger szintjéhez mértéle Ennek ellenére csak a Tisza vízállásával azonos szintű talajvíz tört fel az istállóban, ami a Bodrogközben természetes. Régebben a vályogve- tök is tudták! Kiderült az is, hogy az Illetékes Vállalat mást épít, mint amit az Illetékes Iroda tervezett. Erre az Illetékes Bank jött rá, amikor út akarta venni az épületet, hogy a költségeket kiegyenlíthesse. Idézem az Illetékes Bank műszála főelőadójánál« revizori véleményét. Elcserélt dokumentumok „A létesítményre vonatkozó dokumentációt felülvizsgáltuk és azt nem vehetjük tudomásul. Az. üszőnevelő telep dokumentációjának felülvizsgálatakor a költségvetési főösszesítőn a 2 darab, egyenként 100 férőhelyes növen- dékistállóhoz kettő-kettő darab. egyenként 5 köbméteres akna szerepelt, azonban a Tervező Iroda a dokumentációhoz 20 köbméteres trágya- légyűjtő aknák költségvetését és tervét csatolta. Ezt több ízben kifogásoltuk, s a Tervező Iroda ezen észrevételünkre 1064. november 3-án kelt levelében a következőket írta. — ,A 20 köbméteres akna dokumentációja tévedésből A került a tárgyi munkához’. | (Köszönjük szépen! Ezek sze- I rint a tiszakarádi aknák do-1 kumentációját tévedésből egy másik tárgyi munkához csatolták.) A jelenlegi megoldást gazdaságtalannak, s rendkívül költségesnek tartjuk, másrészt a létesítmény ilyen méretű aknákat nem igényel, hiszen a típus-tervező 5 köbméteres aknák építését írta elő... Miskolc, 1965. december 4. Körösi István műszaki főelőadó.’’Ez csal« egy irat a sok közül. Itt csali a trágyalégyűjtő aknákról van szó. Ennek semmi köze az esztétikához. Az istálló besüllyesztóse a legnagyobb esztétikai probléma. Azután következik a többi. A 126 férőhelyes mesterséges borjúnevelőt egyelőre nem tudják használni, mert nincs benne víz és a tejkonyhához nem építették meg az emésztő aknát. Ez véletlenül benne volt a tervben, de megfeledkeztek róla. Van még több is a „szekrényben!“ Batta Dezső elnök már külön szekrényt nyitott az építkezéssel kapcsolatos iratokr Sfen tí clni megértéséhez elsősorban azt kell tudni, hogy B tiszakarádi Uj Élet, lévén erős, nagy, fejlett termelőszövetkezet, az elmúlt években nagymértékű építkezésbe •kezdett. Egy 460 férőhelyes tehenészeti, egy 300 férőhelyes növendéknevelő, egy 126 férőhelyes mesterséges borjú- nevelő és egy 1200 férőhelyes sertéshízlaló-telep építését határozták el. Ezzel mindenki egyet is értett. Mit tesz «* „illetékes Iroda? u A jóváhagyások után a termelőszövetkezet megbízta Illetékes Irodát a terveztetéssel és a kiriteleztetóssel. Illetékes Iroda ezért a ténykedéséért a beruházandó ösz- ezeg egy egész és kettő tized százalékát kapja meg honoráriumként. Illetékes Iroda ezután elkészíttette a terveket egy másik Illetékes Irodával, ás hozzákezdett a kivitelezéshez. A munkához azonban még egy Illetékes Vállalat és egy Illetékes Bank Js kellett, mert manapság nem zsebből gazdálkodunk. Az nietékes Vállalatot Sza- bolcs-Szatmár megyéből szerezték be, mert borsodi nem vállalta. Megkezdődött végre a nagy munka. Először két üszőistálló épült fel a növendéknevelő telepen. Egyik még hagy- ján, az igazodik a hagyományos földrajzi viszonyokhoz, de a másikat 56 centiméterre besüllyesztették a talajba, abban a Bodrogközben, ahol a talajvíz sokszor felbuggyan a kihúzott répa gödiében is. Kérdi is egyik termelőszövetkezeti tag az egyik méricskélő embertől: —. Tessék már megmondani, miért kellett ezt az istállót besüllyesztenl a főidbe? Vagy talán új módszert vezetünk be, és ezentúl pincében neveljük az üszőket? Szimmetria és klasszicizmus — Nem — felelte az illetékes ember. — Maguk nem értenek az esztétikához. Itt az ideje, hogy esztétikára neveljük magukat. Nem érzi itt a harmóniát? A két istálló tetejének gerince így szintbe kerül, szimmetrikus. Tökéletes az összhang, legalábbis kívülről, mert a belsővel mi nem törődünk. Ha bátyám ismerné a klasszicizmus esztétikai törekvéseit, és elméleteit, amelynek az összhang a lényege, a tökéletes harmónia, akkor értené a dolgot. Az istállók felépítése után sokáig vitatkoztak Tiszakará- don azon is, hogy lebontsák-e a falut, vagy sem? Ugyanis ott is esztétikai bajok vannak. Egyik ház magasabb, mint a másik, a templom és tornya meg egészen kiemelkedik az összképből, rontja a harmóniát, ilyenformán a faluval kellene előbb törődni, nem az állatokkal. Kiderült aztán más is. A Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium Közlekedési Igazgatósága szerint a következő: „A 3. számú növendek- istálló padlóvonala az útépítési terv szerint más, mint a magasépítési tervrajzon. A Az 1965-ben, illetve az elmúlt öt év alatt elért eredmények megteremtették az alapot az idei, valamint a harmadik ötéves ten,' megvalósításához. A tennivalók szorosan kapcsolódnak a gazdaságirányítási reform célkitűzéseihez. 4 i i\í í » • terveiő- — Az I960, ovi frósunk_ ban — mondotta Énekes elvtárs — már megtalálhatók a vállalati önállóság növelésének bizonyos elemei, kevesebb lett a kötelező tervmutatók száma, bér- és létszám kötöttségeink bizonyos mértékig csökkentek. Várhatóan ez a folyamat, a KB irány— Eoy esztendő ^ótó hogy első ízben beszéltünk üzemünkben a párt Központi Bizottságának decemberi határozatáról, a határozatból a kollektívánkra váró feladatokról. Az elmúlt évben ezek az elhatározásain!« képezték tevékenységünk minőségének mércéjét. — Ezekkel a szavakkal kezdte beszámolóját a csütörtökön délután megtartott termelési konferencián dr. Énekes Sándor, az LKM vezérigazgatója. A gyár termelési adatai, amelyekről már hírt adtunk, azt mutatják, hogy a nagy kollektíva kiváló eredményekkel teljesítette feladatát