Észak-Magyarország, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-25 / 20. szám

Kedd, 1068. jannír 33. KszakmagyarorszAg 3 __ lfogy a villamos. így Ej mondják a villamosozó ■ J emberek tréfásan, ha a szokásosnál többet kell várni. Nos, a napokban többet kellett várni, s éppen reggel Jnyolc óra körül, tehát csúcs- »forgalomban. Nem a. közleke- Jdési vállalat szervezetlen mun- 5kaja miatt, hanem egyszerűen »azért, mert nagy volt a köd, s Jaz egyik villamos nekiütközött »a másiknak. Emberéletben “nem esett kár, de az egyik »irányban leállt a forgalom. A 'sérült kocsikat el kellett távo­lítani. S ez időt vesz igénybe. 'Olyan közlekedést irányító ve­szető nincs, aki abban a pilla- t natban a helj'szinen is van, Jhóna alá kapja a sérült, villá­im őst, és mehet a többi! J Ilyen ember nem létezhet, *de olyanok igen, akik ezt el Jtudják képzelni. * Nos, a közlekedési vállalat »irányítói azonnal intézkedtek. ’Autóbuszt indítottak a villa- jjmos vonalán, amíg a rend hely- »reállt, hogy aki siet, siethes­sen. Természetesen az autó- ■ buszon érvényes viteldíjat kér­dtek az utasoktól. Mit mondott • erre néhány türelmetlenül to- Jpogó, berzenkedő ember? Az »egyik: J — Ha bolond lennék fizetni. »A busz villamos helyett jött, 'tehát villamosnak tekintendői Termelés! konferencia az LKM ljen elveinek megfelelően, tovább tart. A vállalati önállóság azonban nemcsak lehetőséget, hanem növekvő felelősséget, a gazdasági mechanizmusunk reformja pedig jelentős anya­gi és erkölcsi kötelességet ró mindannyiunkra. És ez nemcsak a vállalat­vezetésre, a gyárrészlegveze- tésre. hanem a- legkisebb ter­melési egységre is vonatko­zik. Éppen ezért elengedhe­tetlen követelmény, hogy va­lamennyi vezetőnek, mérnök­nek, technikusnak a szó sze­rint vett műszaki vezetőből a rábízott terület gazdasági ve­zetőjévé kell válnia. Ez meg­kívánja a közgazdasági szem­lélet elsajátítását és alkal­mazását, valamint a gazdasá­gi összefüggések jobb meg­értéséhez a bizonylati és számvitel egyszerűsítését. Az új év növekvő és első­sorban minőségi követelmé­nyeket támaszt a kohászattal szemben. Több üzem tonna­terve lényegében azonos az elmúlt évivel. Ilyen például a nagyolvasztómű. Itt a mennyiségen túl fontos kö­vetelmény az önköltség, a minőség további javítása, il­letve a még jobb alkalmaz­kodás az acélműi program­hoz. Az acélöntődében a mennyiség azonos, de a meg­növekedett hajócsavar igény miatt a kikészítés feszítet­tebb. A csavargyár tonna- terve 10 százalékkal kisebb, de a termelés munkaigénye­sebb. A mennyiségi gondok első­sorban a blokícsoron, s ezzel összefüggőén az acélműben jelentkeznek. Ismeretes, hogy ebben az évben az említett hengersor további „felfutásá­val” számolnak. Ez az elmúlt évi tervezetthez viszonyítva 10 ezer tonnával több anya­got kíván az acélműtől. A célkitűzés megvalósítása vé­gett több intézkedést tesz­nek. így például megkísérlik a folyamatos, 7 kéméncés üzem megszervezését, tovább folytatják az ötvöző elemek visszanyerésével ka ncsola los elképzelések megvalósítását. F < ’t ' kiragadott-z a néhány ^lda is mutatja, hogy sok feladat vár a gyár kollektívájára. A nagyüzemi pártbizottság tit­kára, Nemeskéri János, vala­mint Solti András szb-titkár, a vezérigazgatóval egyetem­ben úgy véli, hogy ehhez megvan a szükséges objektív és szubjektív feltétel. Hatá­rozott meggyőződésük, hogy a dolgozóknak az elmúlt évi­hez hasonló. lelkes, odaadó munkájával. kezdeményezé­sével az új évet Is sikeresen zárhatják. Várhatóan ösztön­zően hat az is. hogy a bérren­dezés eredményeként mint­egy 15 000 dolgozó számolhat keresetének átlagosan 4 szá­zalék körüli növekedésé vall Nemzetközi élelmiszeripari és vegyipari gépbemutató Az ausztriai Bickel-cég és a Gépipari Tudományos Egyesület rendezésében svájci és nyugatnémet cégek bemutatták legújabb élelmiszeripari és vegyipari gépeiket a Tech­nika Házának előadó termében. A gyártmányok iránt nagy az érdeklődés, a magyar vállalatok már megvásárolták a bemutatott példányok nagy részét. Egészségházat avattak Körömben (Levelezőnktől.) Örvendetes esemény történt közelmúltban Körömben, iorszerű egészségházat adtak t rendeltetésének. Sokan se- itettek, hogy ez az új létesít- íény elkészüljön. A községi inács vezetői fáradhatatlanul zervezték a társadalmi mun- át, építőanyag után jártak. A akosság mindig segített, vala- lányszor munkáskézre volt zükségj Köröm 140 ezer forinttal já­rult hozzá községfejlesztési alapból az építkezéshez. A me­gyei kórház 10 ezer forint ér­tékű felszerelést ajándékozott az egészséghúznak. A körzeti orvos Irányított, tanácsokat adott az építkezés és a beren­dezés során: Vajkó László Körösi _ A bemutató részvevői. Vem veszek jegyet. — Rátett nett fiatal kalauznő ült a „pénztárnál”, s a fiatalember régül, bizony, illedelmesen fi­zetett. — Szemtelenség — mondta egy másik. — Nekem bérletem van, villamosra. S ha én elő­legeztem a pénzt, vigyen en­gem a vállalat, ahogy tud. (A tömegben valaki a lábára lé­pett, mondtak neki egy-két kedves szót is, mire ő illedel­mesen fizetett.) Akadt még egy-két, de már halkabb megjegyzés. S magam is, valószínűleg mások is egyet gondoltunk: furcsa ez. Ha se­gítség érkezik, rossznak vé­lik. Ha nem érkezne, még rosszabbnak tartanák. Vajon olyan emberek ők, akik soha nem tévednek, akik soha nem késnek, mulasztanak. akik mindenben makulátlanok ott­hon. munkában, mindenütt?! Nem hiszem. . berzenkedő fiatalem- /j berrel a többség meg­XJL váltatta a jegyet. A másiknak a lábára léptek, s két megálló után már kiegyensúlyozott, békés volt a hangulat. S ez azt je­lentené, hogy? ... Igen, ez azt jelenti, hogy azért mégis több ma már a megértő ember! Barcsa Sándor iHa „elfogy“ a villamos Hová került a vándorserieg A Lenin Kohászati Művek gyárrészlegei között folyó pá­rosverseny december havi ered­ményeit a szokásoknak megfe­lelően január 18-án értékelte a vállalati versenyertókelő bi­zottság. « A nehézüzemek csoportjában ° az értékelő bizottság a vállalati t vándorserleget december havi J kimagasló jó eredményei alap- « jón a hengermű gyárrészleg- Jj nek itélle oda. A nagyüzemek« csoportjában a vasöntő gyár- ° részleg dolgozói nyerték el a s vándorserleget, míg a közép- * üzemek csoportjában a húzó- < hőkezelő evárrészlcghez került J december havi jó eredményeik « alapján a vállalati vándorser- J leg. A kiszolgáló üzemek cső-« portjában a bánya gyárrészleg0 dolgozói végeztek példamutató« munkát decemberben, így az« értékelő bizottság nekik java- J solta a vállalati vándorserle-« get. A gép- és villamos kar- J bantartó gyárrészleg dolgozói < is példamutatóan végezték el l feladatukat decemberben, ígye a szolgáltató üzemek csoport-i. jában övék lett a vándorser-c leg. A központi szervek cső- J portjában decemberi eredme- « nycik alapján a főmetnllurgus J szervezeti egység dolgozói ér- « demelték ki a vállalati vándor- J serleget. « < nalc. Mert mindenki ír, mo­sakszik, vagy másra hárítja a felelősséget, hovatovább már magát a termelőszövetkezetet hibáztatják. A termelőszövet­kezet vezetősége nem győzi a feljegyzéseket fogalmazni és írni. Segítséget és igazságot kér minden számításba jö­hető .szervtől. Az egyik fel­jegyzésből érdemes néhány részletet idézni. „A 400 férőhelyes tehené­szeti telep vízellátásának ter­vezése vontatottan halad — a munkára még nincs kivite­lező. Vízellátás nélkül a te­lepet nem tudjuk üzemeltet­ni. A telep 25 köbméteres hidroglóbusza meg van ren­delve. Július 20-án a Kisho- mok majorban egy ugyan­ilyen glóbuszt felállítottak. A szállító vállalat ugyanaz, te­hát célszerű lett volna egy felvonulással mindkét gló­buszt felállítani. A kishomo- ki glóbusz felállítására két érig vártunk. Valószínű, hogy ugyanilyen helyzet alakul ki a tehenészeti telepen is.” A tervezők általában gör­csösen ragaszkodnak eredeti álláspontjukhoz, a végsőkig tiltakoznak minden ésszerű módosítás ellen, ennek oka azonban előttünk ismeretlen. Folytatnám, de minek? Az itt leírtakból minden világo­san kiderül. És a tiszakarádi példa csak egy a sok közül. Igaz, hogy sok pénzbe kerü­lő példa. Valahol baj ran. Baj a földrajzi ismeretekkel, az esztétikával, a tiszakarádi termelőszövetkezeti tagok vé­leménye szerint a felelősség­gel, a hozzáértéssel, a lelkiis- merettel is. Mindez azonban sok-sok millió forintba kerül. Jogos tehát a tiszakarádink kérdése: nincs olyan illeté­kes szerv, amely végre meg­állapítaná, kik a felelősök és meg is büntetné őket? Ki tudja? Lehetséges, hogy van?!... SzentírJózsef Az Adriai-tenger és a Balti-tenger szintje (avagy: Hogyan kerül as esztétika as iissőistállóba?) fentiek műszeres felvétel nélkül is eldönthetők”. — Ugye, megmondtam — kiáltott akkor az a jóember, aki nem érti az esztétikát. — Nem kell ide műszer, meg elmélet, csak egyszerű embe­ri értelem és barid láthatja, hogy a süllyesztés kelekótya elképzelés. A termelőszövetkezet veze­tősége is látta, hogy bajok vannak. Vizsgálatokat kértél« innen is, onnan is, Illetékes Osztályoktól és Illetékes Bi­zottságoktól. Ekkoriban de­rült Id, hogy az egyik istállót a Balti-, a másikat az Adriai- tenger szintjéhez mértéle En­nek ellenére csak a Tisza vízállásával azonos szintű ta­lajvíz tört fel az istállóban, ami a Bodrogközben termé­szetes. Régebben a vályogve- tök is tudták! Kiderült az is, hogy az Illetékes Vállalat mást épít, mint amit az Ille­tékes Iroda tervezett. Erre az Illetékes Bank jött rá, ami­kor út akarta venni az épüle­tet, hogy a költségeket ki­egyenlíthesse. Idézem az Il­letékes Bank műszála főelő­adójánál« revizori vélemé­nyét. Elcserélt dokumentumok „A létesítményre vonatko­zó dokumentációt felülvizs­gáltuk és azt nem vehetjük tudomásul. Az. üszőnevelő telep do­kumentációjának felülvizsgá­latakor a költségvetési fő­összesítőn a 2 darab, egyen­ként 100 férőhelyes növen- dékistállóhoz kettő-kettő da­rab. egyenként 5 köbméteres akna szerepelt, azonban a Tervező Iroda a dokumentá­cióhoz 20 köbméteres trágya- légyűjtő aknák költségvetését és tervét csatolta. Ezt több ízben kifogásoltuk, s a Terve­ző Iroda ezen észrevételünk­re 1064. november 3-án kelt levelében a következőket ír­ta. — ,A 20 köbméteres akna dokumentációja tévedésből A került a tárgyi munkához’. | (Köszönjük szépen! Ezek sze- I rint a tiszakarádi aknák do-1 kumentációját tévedésből egy másik tárgyi munkához csa­tolták.) A jelenlegi megoldást gaz­daságtalannak, s rendkívül költségesnek tartjuk, más­részt a létesítmény ilyen mé­retű aknákat nem igényel, hiszen a típus-tervező 5 köb­méteres aknák építését írta elő... Miskolc, 1965. december 4. Körösi István műszaki főelő­adó.’’­Ez csal« egy irat a sok kö­zül. Itt csali a trágyalégyűjtő aknákról van szó. Ennek sem­mi köze az esztétikához. Az istálló besüllyesztóse a leg­nagyobb esztétikai probléma. Azután következik a többi. A 126 férőhelyes mesterséges borjúnevelőt egyelőre nem tudják használni, mert nincs benne víz és a tejkonyhá­hoz nem építették meg az emésztő aknát. Ez véletlenül benne volt a tervben, de megfeledkeztek róla. Van még több is a „szekrényben!“ Batta Dezső elnök már kü­lön szekrényt nyitott az épít­kezéssel kapcsolatos iratok­r Sfen tí clni megértéséhez el­sősorban azt kell tudni, hogy B tiszakarádi Uj Élet, lévén erős, nagy, fejlett termelőszö­vetkezet, az elmúlt években nagymértékű építkezésbe •kezdett. Egy 460 férőhelyes tehenészeti, egy 300 férőhe­lyes növendéknevelő, egy 126 férőhelyes mesterséges borjú- nevelő és egy 1200 férőhe­lyes sertéshízlaló-telep építé­sét határozták el. Ezzel mindenki egyet is értett. Mit tesz «* „illetékes Iroda? u A jóváhagyások után a termelőszövetkezet megbízta Illetékes Irodát a tervezte­téssel és a kiriteleztetóssel. Il­letékes Iroda ezért a tény­kedéséért a beruházandó ösz- ezeg egy egész és kettő tized százalékát kapja meg hono­ráriumként. Illetékes Iroda ezután elkészíttette a terve­ket egy másik Illetékes Iro­dával, ás hozzákezdett a ki­vitelezéshez. A munkához azonban még egy Illetékes Vállalat és egy Illetékes Bank Js kellett, mert manapság nem zsebből gazdálkodunk. Az nietékes Vállalatot Sza- bolcs-Szatmár megyéből sze­rezték be, mert borsodi nem vállalta. Megkezdődött végre a nagy munka. Először két üszőistál­ló épült fel a növendékneve­lő telepen. Egyik még hagy- ján, az igazodik a hagyomá­nyos földrajzi viszonyokhoz, de a másikat 56 centiméterre besüllyesztették a talajba, abban a Bodrogközben, ahol a talajvíz sokszor felbuggyan a kihúzott répa gödiében is. Kérdi is egyik termelőszövet­kezeti tag az egyik mérics­kélő embertől: —. Tessék már megmonda­ni, miért kellett ezt az istál­lót besüllyesztenl a főidbe? Vagy talán új módszert ve­zetünk be, és ezentúl pincé­ben neveljük az üszőket? Szimmetria és klasszicizmus — Nem — felelte az illeté­kes ember. — Maguk nem értenek az esztétikához. Itt az ideje, hogy esztétikára ne­veljük magukat. Nem érzi itt a harmóniát? A két istálló tetejének gerince így szintbe kerül, szimmetrikus. Tökéle­tes az összhang, legalábbis kívülről, mert a belsővel mi nem törődünk. Ha bátyám is­merné a klasszicizmus eszté­tikai törekvéseit, és elméle­teit, amelynek az összhang a lényege, a tökéletes har­mónia, akkor értené a dol­got. Az istállók felépítése után sokáig vitatkoztak Tiszakará- don azon is, hogy lebontsák-e a falut, vagy sem? Ugyanis ott is esztétikai bajok van­nak. Egyik ház magasabb, mint a másik, a templom és tornya meg egészen kiemel­kedik az összképből, rontja a harmóniát, ilyenformán a fa­luval kellene előbb törődni, nem az állatokkal. Kiderült aztán más is. A Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium Közlekedési Igazgatósága szerint a követ­kező: „A 3. számú növendek- istálló padlóvonala az útépíté­si terv szerint más, mint a magasépítési tervrajzon. A Az 1965-ben, illetve az el­múlt öt év alatt elért ered­mények megteremtették az alapot az idei, valamint a harmadik ötéves ten,' megva­lósításához. A tennivalók szorosan kapcsolódnak a gaz­daságirányítási reform cél­kitűzéseihez. 4 i i\í í » • terveiő- — Az I960, ovi frósunk_ ban — mondotta Énekes elv­társ — már megtalálhatók a vállalati önállóság növelésé­nek bizonyos elemei, keve­sebb lett a kötelező tervmu­tatók száma, bér- és létszám kötöttségeink bizonyos mér­tékig csökkentek. Várhatóan ez a folyamat, a KB irány­— Eoy esztendő ^ótó hogy első ízben beszéltünk üzemünkben a párt Központi Bizottságának decemberi ha­tározatáról, a határozatból a kollektívánkra váró felada­tokról. Az elmúlt évben ezek az elhatározásain!« képezték tevékenységünk minőségének mércéjét. — Ezekkel a sza­vakkal kezdte beszámolóját a csütörtökön délután megtar­tott termelési konferencián dr. Énekes Sándor, az LKM vezérigazgatója. A gyár ter­melési adatai, amelyekről már hírt adtunk, azt mutat­ják, hogy a nagy kollektíva kiváló eredményekkel teljesí­tette feladatát

Next

/
Thumbnails
Contents