Észak-Magyarország, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-23 / 19. szám

esz. NM AU 7 AKOttSZAri Vasárnap, J9íj<5. .január 2". Befejezte munká|ái az MSZBT kongresszusa (Folytatás az t. oldalról.) jetunió részéről nyújtott sok­oldalú testvéri segítség min­denkit meggyőzhetett róla, bogy a Szovjetunió igaz barát. A. polgári világban sikerült ellenségeinknek sok emberrel elhitetnie, hogy egy olyan kis ország, mint Magyarország vi­szonya egy olyan nagy hata­lomhoz, mint a Szovjetunió, nem épülhet a teljes egyenlő­ség, a kölcsönös testvéri segít­ség, a be nem avatkozás, a nemzeti függetlenség tisztelet­ben tartása alapelveire. Ellen­ségeink azt állítják, hogy a ha­talmas Szovjetunió kihasznál­ja a mi kis országunkat. Akik azonban ezt a viszonyt köze­lebbről ismerik, értik, hogy a szocialista országok közötti vi­szony egészen más, mint a tő­kés országok közötti — mon­dotta, és példákat sorolt fel egyenlő és kölcsönös kapcsola­tainkról. Majd így folytatta: Az ilyen jellegű kapcsolatok tették lehetővé, hogy Magyar- ország ipari országgá váljék, s hogy ma már a magyar ipar termékeinek széles skálájával Versenyezhet a tőkés, világ sok- iiok piacán. Lassan elkopnak az ellensé­ges szólamok, és megértik a félrevezetettek is, hogy a Szovjetunió, a szovjet ijatalom jellegéből eredően nem is igényli a más országok bel- ügyeibe való beavatkozást, és a teljes egyenlőség, önállóság szuverenitás elismerése alap­ján építi az országok közötti kapcsolatokat. A magyar—szovjet barátsá­got helyesen értékelik ellensé­geink. Pontosan tudják, hogy ez a barátság a szocialista Magyarország felemelke­désének, függetlenségének, biztonságának legbiztosabb záloga. Ezért támadják. Raffináll esz­közökkel, az ún. fellazílási po­litikával próbálják Magyaror­szágot elszakítani a Szovjet­uniótól. vagy legalább lazítani a két nép közötti kapcsolatot. Felesleges próbálkozás. A ma­gyar embereknek minden okuk megvan rá, hogy szeressék, be­csüljék, testvérüknek érezzék a szovjet embereket, tiszteljék a Szovjetunió Kommunista Pártját, a Szovjetunió kormá­nyát. A magyar nép számára megnyugtató, hogy pártjaink, kormányaink között a külooli- tika elveiben, a nemzetközi munkásmozgalom legfontosabb kérdéseiben is teljes az egyet­értés, együttműködésünk har­monikus — mondotta, majd így fejezte be beszédét: a Magyar —Szovjet Baráti Társaság fon­tos, szép feladatot teljesít, amikor ennek a barátságnak ápolását, fejlesztését, vállalja magára. egy 700 kollektíva tagja van. Társaságunk tevé­kenysége ma már az egész Szovjetunióra kiterjed. — Kedves elvtársak! A Ma­yor—Szovjet Bat'ati Társaság V. kongresszusának emelvé- yérő.1 is szeretnem biztosítani nőket, hogy a magyar nép­ek hű és meghízható barátja 233 milliós szovjet nép. Fi jen a testvéri magyar nép és kipróbált élcsapata — a Magyar Szocialista munkáspárt! Örökké erősödjék és virágoz­ik a szovjet—magyar barát­ig! Hosszan tartó tapssal foga­tott beszéde végén J. V. Si­ón átnyújtotta a tanácskozás 1 pékségének azt a vörös szf- tű dossziéba foglalt üdvözlő evelet, amelyet a Szovjet— hívva;- Baráti Társaság, va- amint a Külföldi Baráti és kulturális Kapcsolatok Szöv­et Társaságai Szövetségének lnöksége küldött a Magyar -Szovjet. Baráti Társaság IV. ongresszusához. A levelet — kongresszus részvevői nő­ében — Kristóf István; az 1SZBT főtitkára vette. át. ’ártalmát F. 1, Oszkolkov, a izovjet—Magyar Baráti Tár­aság felelős titkára, a kül- löttség tagja, ismertette. A levél ’ felolvasása után V. Sí kin, ,n szovjet kül- iöttség vezetője a kopgresz- zus tapsa közben átadta a laovjet—Magyar Baráti Tár­aság ajándékát a Vlagyimir ljics Lenint ábrázoló nagy­méretű olajfestményt. A ba- áti ajándékot a kongresszus levében Kristóf István, az -1SZBT főtitkára vette át, vájd az elnöklő Trencsényi- t’aklapfel Imre tolmácsolta a ongresszus köszönetét. A vitában elhangzottakra wristóf István válaszolt. A szombati tanácskozás el­ső felszólalója Kerlcai An­dorne, az MSEBT alelnöke, a Székes fehérvári Villa moss ági, Televízió- és Rádiókészülékek gyárának főmérnöke. Majd Szabó János, a Ki SE Központi Bizottságának tit­kára, a Központi Bizottság és csaknem kétmillió KISZ-tag, úttörő és kisdobos, a magyar ifjúság üdvözletét tolmácsol­ta. Szünet után nagy taps fo­gadta az elnöklő Trencsényi- Waldapfel Imre akadémikus bejelentését, hogy J. V. Si- kin, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Revízi­ós Bizottságénak tagja, a Szovjetunió Népi Ellenőrzési Bizottságának elnökhelyette­se, a Szovjet—Magvar Baráti Társaság delegációjának ve­zetője kíván szólni. J. V. Sitiin beszéde A szónok elöljáróban kö- ezöntötte a Magyar—Szovjet Baráti Társaság IV. kongresz- szusának küldötteit és sok si­kert kívánt a kongresszus munkájához. Majd így folytatta beszédét: Kristóf elvtársnak, a tarsa- bág főtitkárának beszámolója és a kongresszus küldötteinek felszólalásai képet adtak ar­ról a sokrétű munkáról, ame­lyet a társaság — a Magyar Szocialista Munkáspárt vezeté­sével, a Hazafias Népfronttal és más tömegszervezetekkel együttműködve — végez. Hang­súlyozni szeretném, hogy a párt- és állami élet vezető képviselőinek, neves közéleti személyiségeknek részvétele a kongresszus munkájában, is­mételten meggyőzően bizonyít­ja a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tekintélyét, a Magvar Népköztársaság társadalmi életében vitt nemes szerepét. A szovjet emberek önökkel együtt őszintén és büszkeséggel eltelve örülnek azokpak a nagyszerű sikereknek.1 ame­lyeket a magvar nép, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezeté­sével, elért új élete építésé­ben — mondotta, majd arról szólt, hogy ezekben a napok­ban a szovjet nép nagy len­dülettel és lelkesedéssel mun­kálkodik a kommunizmus épí­tése nagyszerű programjának megvalósításán, s méltóképpen készül kom­munista pártjának közelgő XXIII. kongresszusára. Országszerte hatalmas alkotó­munka folyik, s egyre széle­sebb méreteket ölt az SZKP XXIII. kongresszusa tiszteleté­re megindult szocialista 'mun­kaverseny. A továbbiakban hangsúlyoz­ta. hogy a szovjet és a magyar nép barátsága kiállta az idők próbáját. Ezt a barát­ságot a szovjet és a ma­gyar nép legjobb fiainak: vére pecsételte meg. E 'barátság tartalma országa­ink azonos ideológiájában és társadalmi fejlődésünk közös távlataiban rejlik. Néoeink ba­rátságát a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom, az 1919- es Magyar Tanácsköztársasí g harcainak és a fasizmus ellen vívott közös küzdelmek tüze edzette szilárddá. A Szovjet­unió Kommunista Pártjának és a Magyar Szocialista Mun­káspártnak a marxizmus—le- ninizmus halhatatlan eszmei alapján álló megbonthatatlan országaink közötti testvéri kapcsolatok és együttműködés továbbfejlesztésének. — E két ország életében fontos szerepet játszanak a sokoldalú gazdasági kapcsola­tok. amelyek napjainkban a legkülönbözőbb területeken valósulnak meg. A társaságunk tömegbázisa — folytatta —, évről évre szé­lesedik. A Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak jelenleg mint­H&íi kéilpoHifikai ös&zcfo£jlaláMk Fegyverszünet Dél-Vietnamban — Véget erí a havannai konferencia — Rezsi ni változás Nigériában —> Nehru lány* India új miniszterelnöke. Az új országos elnökség Ezután 89 tagú űj országos elnökséget választottak. A választást követő szünetben az elnökség megtartotta ala­kuló ülését és megválasztotta az MSZBT tisztségviselőit. A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság elnöke Mihályfi Ernő, n ácsának tagja, a Magyar N< zet főszerkesztője lett. Alelnökök: Kardos lászló Kossut h-dijcis egyetemi ta­nár. Kerkai Andorné, a Szé­kesfehérvári Villamossági, Televízió- és Rádiókészülékek Gyárának főmérnöke, IJgett Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, Révész Géza, az MSZMP Központi egysége — biztos záloga az Bizottságának tagja és Va­dász Elemér Kossuth-dijas akadémikus. Főtitkárrá ismét Kristóf Istvánt választották Titkár Kiss László, az MSZBT eddigi osztályvezető­je . lett. Az űj elnök, Mihályi! En­né'köszönetét mondott az el­nökség nevében a bizalom­ért és hangoztatta, hogy munkájukat a Szovjetunió iránti barátság és hűség ér­zelme vezérlik. Igyekeznek megvalósítani a kongresszus által megszabott feladatot, tovább erősíteni a magyar— szovjet barátság nagy, egész népünket átfogó ügyét. Vietnamban pillanatnyilag és csupán e hét végéig szüne­tel a harc. A hold újév bekö­szöntéséiül számított néhány napon át nem visszhangzik az őserdők sűrűje a fegyverro- pogástöl. Ezt a hagyományokat őrző humánus gesztust ezút­tal is a DNFF tette az ellen­ségnek — s habár hivatalos tárgyalópartnerként továbbra sem hajlandók elismerni — a saigoni rezsim fegyveresei és az amerikai ugresszorok egyaránt igazodtak javaslatá­hoz. Ma még hallgatnak a fegy­verek. De torkaikból holnap már ismét tüzet zúdítanak. S a héten ' már leplezetlenül látszott, hogy az Egyesült Ál­lamok a hangzatos „békeof- fenziva” hátterében megtet­te egy .háborús offenziva elő­készületeit. A Johnson kor­mány mindent elkövet, hogy a [elájuló erőpróba az ag- resszorok számára nagyobb esélyeket tartogasson. Kato­nát és pénzt nem kímélnek ezért. íme a legfrissebb bi­zonyság: a héten folytató­dott az amerikai katonák áramlása Dél-Vietnamba és Washingtonban szóbeszéd, hogy az újabb csapaterősi- tések csak kezdetét jelentik egy perspektivikus tervnek, amely a legrövidebb időn be­lül 340 ezerre emeli az agresz- szórók létszámát Vietnam­ban. Az már eléggé ismert az eddigiekből, hogy az effajta szóbeszédek igaznak szoktak bizonyulni. Washingtonban persze pénzt is bőkezűen ad­nak: a kormány kérésére a kongresszus 12,7 milliárdos pótlólagos összeget szavazott meg:' ügymenetileg példátla­nul gyors tempóban, szinte órák alatt. A szólamok elfe­dik, hogy a költekezés mini veszélyezteti az amerikai szo­ciális programokat, a vietna­mi háború veszedelmes kiter­jesztéséről nem Is szólva. A pénz azonban nem mindig üd­vözít Különösen nem Sai­gonban, ahol a korrupció már ijesztő méreteket öltött, s ahol pillanatnyilag a lokálhös fene­gyerek, Ky tábornok által fémjelzett diktatúra ingatag lábakon áll. A dél-vietnami fővárosban mindenki, az ame­rikaiak is — nem alaptalanul! — újabb katonai puccstól tart. S hogy a ki tudja hányadik Sólyom József: STIBINGERI «tntmiiimiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiimiiiuiiiiiiiiiiiinuiiiiiiiitiui LEBU K.OTT tiiHiiiiHimmimmiimimtiimiiiimiimniiiimmimii’ «u egyedül a kis kö­lt vér járt így. Még az- ’ nap tíz vendéglőt ro­hantam le, és min-, denütt hasonló volt a hatás. Egyetlen üzletvezető sem tud­ta, hogy Brixol-tulajdonos, én viszont készségesen felvilágo­sítottam őket. Néhány főnö­köt ez alapjaiban megrázott, másokat pedig egészen egy­szerűen mélabússá tett. A bú- csűzásnál azonban méghatot- tan suttogták valamennyien: Brixol... Brixol... Töpreng­tem iá — nem kellene meg­alakítani a vendéglősök kó­rusát Nagy átérzéssel dalol­hatnának egy Brixolról szóló kis indulót. Szavamra meg is érdemel­te volna ezt e nagyszerű ta­lálmány. Méltó arra. hogy diadal-dalt zengedezzenek ró­la. Bomba-üzletnek bizonyult. Néhány nap múlva már tel­jesen elkopott a zsebem, any- nyiszor kellett kivenni, be­tenni a használt tablettákat. Már messziről megismertek Budán és Pesten, az eszpresz- szokban és éttermekben: — Jön a Brixolos pali! Annyit kerestem, amennyit csak akartam. Néhány óra alatt akár tíz vendéglőben is kicseréltem a tablettát, Ter­mészetesei! némi rezsim is volt, például az autóbusz- jegy, az újabb és újabb nyugtakönyvek. Mindezt le kell vonni a jövedelemből, de őszintén szólva, még így sem panaszkodhattam. Két- háromszáz forint napi tiszta bevétel, ez csak átlagteljesít­mény volt nálam. Hiába, ez mar így van. Ha egy üzlet megindul.. - Attól sem kel­lett félnem, hogy szűkük majd a működési területem. Buda­pesten óránként nyíltak új mackók, csárdák, eszpresszók.. Es nekem ez mind új kun­csaftot jelent. A mint látják, mindent, alaposan megfontol­tam, és semmit sem hagytam számításon kívül. A lelkjismeretern is nyugodt volt, mert legjobb meggyőződésem szerint, nem követtem el törvénysértést, törvénytelenséget. Mindössze azt Ígértem a vendéglősök­nek, hogy kicserélem Brixol tablettájukat, és ezt meg is tettem minden alkalommal. A Brixol hivatalos árát pedig nem én állapítottam meg, azt már a gyár belepréselte a ko­rongba. Ha jó] meggondo­lom, még önzetlenül is cse­lekedtem, mert egy fillért, sem számítottam fel a saját munkámért. Némelyik helyen pedig akrobata mutatványo­kat végeztem, mert majdnem a plafonra szerették ezt a vacak tartódobozt. A Brixol- csere Vállalat megteremté­séért tehát semmiképpen sem érhet vád. Büszkén vallom ma is e vállalat szülőatyjá­nak magamat, pedig dicste­lenül kimúlt. Ismét közbejött az a bizonyos narancshéj.,. A „Kék bajadérhoz” címzett egyszerű kis mulatóban dolgoztam. Elkalauzolt a mel­lékhelyiségbe itt is az üzlet­vezető. Szolgálatkészen ci­pelte utánam a létrát, hogy ne kelljen a lehúzón felmász­nom; Nagy szakértelemmel néztem körül munkahelye­men: — Hol a Brixol? — kérdez­tem és már nyúltam is a zse­bembe. a nyugtakönyvemért. Itt hamarkodtam el a jovő- met. A Brixol-doboz ugyanis üres volt. — Hová tették a Brixol tablettát? — kérdeztem mér­gesen. — Fogalmam sincs — re- begte rémülten a főnök. — Nagyon téved, ha azt hi­szi, hogy ezt áz ügyet 'el lehet intézni egy vállrándítással! Nekem szükségem ran a használt Brixolra! r —- Azonnal utánanézek — szabadkozott bocsánatkérőcn, s -néhány pillanat múlva fel­sorakoztatta a személyzetet a hátsó folyosón. Gyanakvó te­kintettel méregette őket és hátra dugott kezekkel jár­kált fel, s alá a séfek, pincé­rek és konyhalányok előtt. Mennydörgésszerűén rivalt rájuk váratlanul: a hol a Brixol?! A mixemő csuklani kez­dett, a főnök abban a pilla­natban egy detektív ügyes­ségével termett mellette. — Azonnal adja elő! A nő megperdült a tenge­lye körül és szól nélkül el­ájult. — Megmotozni! — utasítot­ta az üzletvezető a személy­zetet és többen is azonnal ugrottak teljesíteni a paran­csot. — Ha megengedik,' majd én ... elvégre én vagyok a Brixol-szakértő — szóltam és a hölgyet valóban alaposan átkutattam. Utána megkér­tem az egyik konyhalányt, hogy segítsen felöltöztetni. Mondanom sem kell ' azon­ban, hogy a korongot nem la­láttam meg nála, A „Kék bajadér” főnöke nagyon restell te magát a tör­téntekért, és ezt a személy­zethez intézett kis szónoklat­tal akarta rendezni. — Emberek! És asszonyok! Gyalázatos eset történt a Kék Bajadérban! Szőrén-szá­lán eltűnt a Brixol. Eddig el­néztem! hogy egyesek rend­szeresen lopják a konyakot, s nőm szóltam azért sem, hogy erősen vizezik a bort. A konyha személyzete a múlt­kor hazavitte a borjúhúst ésf egy macskát szeletelt fel az­nap a vendégeknek. Maguk csak hitték, hogy erről nem tudok. Hát nagyon tévednek, kartársaim. A macska tulaj­donosa hozzám fordult ' pa­nasszal. Saját szemével lát­ta, amikor azt a dögöt a séf bedugta egy zsákba. A vég­telen türelmem azonban ne tévessze meg önöket! Ha nem kerül elő a Brixol, akkor mindannyiukat kirúgom. Most ugyanis nem egy vén­asszony magántulajdonáról van szó, hanem állami tulaj­donról. A Brixol nem macs­ka! Az államot nem engedem megkárosítani senkitől! Ezt vegyék egyszer, s mindenkor­ra tudomásul. / E zután nagyon szépén megkért, hogy még most az egyszer ne vegyek fel jegyző­könyvet az esetről, mert ne­ki ez nagyon kellemetlen len­ne. Sok haragosa van a ven­déglátóipar kerületi igazgató­ságán, és többen is pályáz­nak a Kék Bajadérra. Feltét­lenül megfúrnák, ha kiderül­ne, hogy eltűnt náluk a Bri­xol. Megsajnáltam és betettem a dobozukba az egyetlen cse­retablettámat. Gondoltam, hogy veszek majd egy újat, bőven fedezi ezt a rendkívüli kiadást is az üzletmenet. Az első festéküzletben azonban úgy néztek rám, mint egy sült bolondra: — Brixolt? Ez jó. Csak így egyszerűen tetszik kérni egy Brixolt. Toronyórát nem pa­rancsol hozzá? A második üzletben már barátságosan fogadtak: — Nincs kérem. Már hóna­pok óta nem kapunk Brixolt. Talán a jövő héten tessék be­nézni, akkor érkezik ugyanis friss árunk,­(Folytatjuk) „őrségváltásnak” elejei vegyék, pár tucatnyi gyanús katona? tisztel. — köztük állítólag két tábornokot — letartóztattak. <* Dél-Vietnam ban tehát tábor» .nokok jönnek es tábornokok mennek, miközben az ameri­kai imperializmus agresszív tevékenysége fokozódik. Ez el­len, s általában az imperializ­mus akciói ellen Havanná­ban három kontinens haladó pártjainak és szervezeteinek küldöttei emelték fel tiltakozó szavukat. A kubai fővárosban hozott határozatokból világo­san kitűnik: az Egyesült Ál­lamok által reprezentánsán képviselt világi mporinlizmus megújuló cselszövéseivel szem­ben meg kell szilárdítani a né­pek egységosztályát. Ennek jegyében született meg a há­rom földrészt, átfogó szolidari­tási szervezet. Sokatmondó az a tény, hogy az újonnan kör­vonalazott egységes fellépés éppen Vietnammal kapcso­latban öltötte a leghatározot- tubb formát: két határozat is rögzíti azokat a feladatokat, amelyet három kontinens né­pei az ámerikai agresszor ál­tal támadott ország megsegí­téséért tesznek. A héten megint egy példa bizonyította, hogy a gyarma­tárui távozó imperialista ha­talom rendszerint több olyan „időzített aknát” is vissza­hagy, amely később bonyo­dalmakat. okozhat a függet­len országnak. Egyik ilyen eszköze a né­pek vallási és törzsi megíté-- lés alapján történő szembeál­lítása. N Más kérdés, hogy időnként a robbanás szele kellemetlen meglepetést, okoz» volt „anyaországnak” is. © Nos, az egyik ilyen rejtett „akna” múlt héten Nigériában robbantott ki válságot. Az egy­kori es Afrikában legfejlettebb angol gyarmaton a britek ed-‘ digi „mintaállamában” Nzég-' wu őrnagy vezetésével katonai felkelés tört ki, amely az el? hurapózott korrupció és a mes­terségesen szított testvér-vi­szály elleni jelszavakat írta zászlajára. Egyúttal fellépett a világi és az egyházi arisztok­rácia túlzó uralma ellen is. Ennek a vallási ós társadalmi berendezésnek legszembetű­nőbb alakja a reakciós Ahma» du Bello, az emirek és sejkek legfőbb ura és parancsoló}» Ivóit. Nem a véletlen műve hát, hogy a felkelt katonák őt a legelsők között végezték ki. Megölték London egyik ked- |vencét is, Tafeva Balewa elnö­köt is. Nzegwu őrnagy és ka­tonái azonban csak néhány Inapig tudták tartani magukat mert a hadsereg nagyja nem Csatlakozott a felkeléshez. A 'haderő „védelme alatt" a fog­híjas kormány összeült és Aguiyu Ironsit, a hadsereg fő­parancsnokát rendkívüli hata­lommal ruházta fel, megbízva ■egyben a felkelés leverésével |ls. Mivel Nzegwu őrnagynak ■nem volt kellő tömegbázisa, |harc nélkül megadta magát ■és minden hatalmát az északi tartomány új vezetőié, Katsi- Ina őrnagy kezébe adta­© | Természetesen más vonatke- zásu hatalom átvételéről szól? |nak a legújabb indiai hírek» índira Gandhit, Dzsavaharíal Nehru lányát az Ipcttai Nem­zeti Kongresszus Párt parla­menti csoportja vezetőjévé vá­lasztotta, s így — lévén a párt abszolút többségben — Índira IGandhi automatikusan India -miniszterelnöke let!. Már foly. ;nak kormányalakítási tárgyat lásaii I Koszi gin szovjet miniszter- ■elnök, aki egyik kovácsol ója jvolt a tankén ti megállapodás­inak, az új kormány ol n ok hoz, ■ intézett üzenetében nyugtnz- |ta ezt, kifejezve meggyőződéi ■ sót;, hogy az új indiai kor» [many is elődei útján az et ■nem kötelezettség útján jár ■ majd. I A taskenti szellem tehát a ■világ második legnépesebb [államában újólag diadalt ára­dott és ez jóleső érzéssel tölt- Jheti el mindazokat, akiknek, [szívügyük a béke légkörének ■megteremtése és ápolása

Next

/
Thumbnails
Contents