Észak-Magyarország, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-22 / 18. szám

Szombat, IDßC. január 22. ßSZAKMAGY/\RORS7,AG Boldogulásunk sáHoga a becsületes munka A meggyei pártbizottság kibővített ülésének vitájából Az elmúlt évben is sok hi­ba volt még megyeszerte a la­kosság áruellátásában, a javító szolgáltatásokban, az élelmi­szer ellátásban. Mint a megyei pártbizottság ülésére készített referátum, majd a vitában fel­szólalók megállapították: mindezek a kereskedelem, az ellátó- ós a javító szolgáltatás egyáltalán nem hibátlan mun­kájával is magyarázhatók. 1966-ban tehát igen fontos te­endő: jobbá tenni a kereskede­lem és a javító vállalatok munkáját. Az ellátásban mutatkozó rendszertelenség viszont min­denekelőtt a mezőgazdasági termeléssel függ össze. Tehát csak a mezőgazdaság fejleszté­sét segítő eredményesebb mun­ka szüntetheti meg, csökkent- heti fokozatosan az ellátásban mutatkozó hibákat A mezősei adásáig fejlesztése alapvető népgazdasági érdek A mezőgazdaság, á termelő- szövetkezetek 1963-ös évi ered­ményeivel, gondjaival és az 1966-os tervekkel, feladatok­kal részletesen foglalkozott a végrehajtó bizottság tájékozta­tó jelentése. Egyrészt a rész­letes jelentés, másrészt a me­zőgazdaság gondjaival az el­múlt év során is sokat foglal­kozó tanácskozások, tájékozta­tások miatt a megyei pártbi­zottság január 1.7-i ülésén ke­vesebb szó esett a falu gond­jairól, mint az ipari üzemek feladatairól. Néhányon azon­ban elmondották, miért fon­tos a mezőgazdaság további, gyorsabb fejlesztése és ehhez milyen munkára van szükség. Szemes István elvtárs, a me­zőkövesdi járási pártbizottság első titkára arról tájékoztatta a pártbizottságot, hogy a já­rás termelőszövetkezetei 19G5- ben eredményesebben gazdál­kodtak, jóval több élelmiszert termeltek, s adtak a népgazda­ságnak, mint tervezték. S az új gazdasági év kilátásai még jobbak, biztatóbbak. i— A Központi Bizottság Í9G5 decemberi határozatát, a mezőgazdasági termékek ará-. nak emelését járásunk közös gazdaságai egyöntetű helyeslés­sel fogadták — mondotta Sze­mes elvtárs. — Már látszik a tsz-ek tervezgetéseiből, hogy megnövekedett a termelési kedv. A mezőkövesdi járási pártbi­zottság titkára szólt arról, is, hogy a felvásárlási árak válto­zásai, emelése bizonyos ,;pa- rasztcllenes” hangulatot váltott ki. Pedig ezek az intézkedések, s ezzel párhuzamosan a ter­melőszövetkezetek ■ állóeszkö­zeinek újraértékelése, az amor­tizációs alap bevezetése a tsz- ek gazdasági erősödését, a nagyüzemi termeléshez szüksé­ges gazdasági feltételeket se­gít megteremteni, s pillanat­nyilag csal: elenyésző mérték­ben növeli a .tsz-tagság jöve­delmét. Viszont reálisabb alap­ra helyezik a mezőgazdasági termékek elszámolási árát, az önköltség mérését, s ezzel egy­szerűbbé teszik az eddigi bo­nyolult:, félreértésekre okot adó, úgynevezett dotációs rend­szert. S' az is bizonyos, hogy végső soron mindez csak erő­sítheti a két osztály nélkülöz­hetetlen szövetségét. Erre jó példa a mezőkövesdi járás tsz- einek terve* A & « n ex iifafofe hétofdahink — A mezőkövesdi járás tsz- eit. a Diósgyőri Gépgyár min­denkor. segítette és segíti. E kapcsolatnak természetesen mindenkor kétoldalúnak kell lyhnie, s erősödnie kell. Ezért kölcsönös szerződést dolgozunk ki a gyár és a közös gazdasá­gok között. A tsz-ek különböző elárusító standokat létesítenek a gvár körül, s mindig bizto­sítják a szükséges élelmiszer­féleségeket, a friss zöldség­árut, a baromfit, lehetőleg a szabadpiaci árnál alacsonyab­ban. Remélhetőleg, ezt más járások közös gazdaságai is megteszik. Sok szó esett arról Is, hogy a mezőgazdaság fejlesztése alapvetően fontos része nép­gazdaságunk fejlődésének* Hogy az exportigényeket is ki­elégíthessük, s az ország élel­miszerellátását is biztosítsuk, ahhoz elengedhetetlenül szük­ség, volt az ármódosításra, s az ehhez kapcsolódó változtatá­sokra. A termelés módszereiről kell is9 szükséges is vitásai! ' Vaskó Mihály elvtárs, az MSZMP Borsod megyei Bizott­ságának titkára részletesebben beszélt, a megye termelőszövet­kezeteinek holnapjáról. Töb­bek között arról is, milyen ösz- szefogásra, a pártszervezetek,, a kommunisták milyen segít­ségére van szükség, hogy a tervek valósággá váljanak* Egyben válaszolt néhány meg­jegyzésre is. — A mezőgazdaság , ez évi feladata, hogy az elmúlt esz­tendőhöz viszonyítva 5 száza­lékkal több árut termeljen, s í; százalékkal növekedjék a felvásárlás is. Nem fölösleges dolog, hogy foglalkozzunk az egyik legfontosabb termékkel, a kenyérgabonával. Elsősorban azért, mert a kedvezőtlen őszi időjárás miatt, a vetési mun­kák minősége sok kívánnivalót hagy maga után. Éppen ezért a tavasz folyamán, a télutón minden lehetőt el kell követni, hogy a megfelelő agrotechnikai módszerek segítségével javít­suk a vetések, a növényzet mi­nőségét — mondotta Vaskó elvtárs. Ezután olyan fontos, vitatott témával foglalkozott, mint a háztáji gazdaságok ügye* Bizonyos, hogy a háztáji gaz­daságok megítélésében többfé­le nézet uralkodik. A háztáji gazdaságokban termelt clelmi- tezerféleségekre a népgazdaság­nak feltétlenül szüksége van napjainkban. Ezért a háztáji gazdaságok árutermelését a termelőszövetkezeteknek ta­karmánnyal, a szakemberek­nek tanácsaikkal segíteniük keik A háztáji gazdaságoknak azonban nem szabad túllépni­ük a megfelelő mértéket, néni szabad, hogy a háztáji legyen a fontosabb. Számos példa van ugyanis rá, hogy a háztáji gazdaságokban van bőven ab- raktakarmány, a közös állatál­lomány részére viszont nincs! A mezőgazdasági termelés növelésében számos rejtett tar­talékkal rendelkezik még me­gyénk. Nem sok gondot fordí­tottunk az elmúlt években az olyan területek hozamnövelé­sére, amelyeken még egyéni­leg gazdálkodnak, pedig e te­rületek intenzívebb hasznosí­tása sem jelentéktelen a ter­melés fokozása szempontjából. S mind ebben a munkában, mind a termelőszövetkezetek további erősítésében az eddi­ginél többet segíthetnek pél­dául a községi tanácsok, a KISZ-fiatalol:. S nemcsak a szakmai, hanem a nevelő, a politikai munka frontján is. Szükség ran a kommanixíák segítségére — Olyan kérdésekben, mint a munkás-paraszt szövetség további erősítése, a falun élő polgári nézetek lenyesegetése, csak úgy érhetünk el megfe­lelő eredményeket, ha a párt- szervezetek, a kommunisták, a tömegszer vezeték megfelelően segítenek. De olyan dolgokban is, mint a nagyüzemi szemlé­let erősítése. Hiszen megyénk­ben igen alacsony például a gépek kihasználása. Avagy jó- péhány helyen még mindig nem elég erős, nem elég hoz­záértő a vezetés. Ez ma az egyik legégetőbb gond egyes területeinken. Előbbre lépni viszont a több gép, a nagy­üzemi gazdálkodás technikai feltételeinek növelése birtoká­ban is csak akkor lehet, ha van, aki azokat gyümölcsözte- ti. S ehhez bizony még sok jó tanácsra, a szakemberek, a kommunisták állandó, a ko­rábbinál fokozottabb tevé­kenységére, segítségére van szükség. Elsősorban gyengébb közös gazdaságainknál, de me­gyénk egész . mezőgazdaságá­ban is! Megyénk iparának, mezőgaz­daságának 19G6. évi feladatai­ról, a sikeres munka feltéte­leiről valóban szinte minden oldalról, az apróbb tényezőket, tennivalókat is figyelembe vé­ve foglalkozott a megyei párt- bizottság kibővített ülése. A szakszervezetek, a KISZ és a különböző vállalatok társadal­mi. politikai munkásai egy­aránt elmondották, tudják, mit vár tőlük az ország, s kész tervekkel bizonygatták, mit akarnak tenni. És többen szóltak még egy igen fontos dologról, a tisztaság, a becsü­letesség óriási szerepéről. Dr. Koleszár István elvtárs, a Me­gyei Rendőrfőkapitányság ve­zetője elemezte részletesebben, mennyi kártól, sikertelen mun­kától mentesülhetnénk, ha ki­ki, de elsősorban a felelős posztokon levő szakemberek minden tekintetben precízen dolgoznának* A hibák, a kár oh megelőzhetők Aki kárt okoz, aki becste­len, tekintet nélkül beosztásá­ra, személyére, felelősségre kell vonni, és államunk, a társadalom felelősségre is von­ja. S hány esetben előfordul, hogy egyes emberek, szakem­berek hónapokon át keresik az elfogadható magyarázatokat, amelyek majd tisztára mossák őket. Pedig, ha korábban csak egy heti odaadó munkát for­dítottak Volna rá. hogy ellen­őrizzél:, valóban jó-e az a terv, valóban helyes-e az a munka- szervezés, a baj nem követke­zett volna be. S miért nem le­het az utóbbit tenni mindjárt a kezdet kezdetén,; hogy az előbbit elkerüljük. Boldogulá­sunk, az 1966-os évi munka eredményessége végett e terü­leten is igen sokat kell ten­nie megyénk valamennyi dol­gozójának, szakemberének! Dicséretet érdemelnek Alig léptük át az új év küszöbét az ózdi gyár­ban, a durvahengermű ko­hászati karbantartás dol­gozóira ismét új, nagyszerű feladat várt. Igaz, hogy a fel­adatra később számítottal:, mert a IV. sz. lemeztoló ke­mence átépítése csak I960. I. 20-ra volt beütemezve, de a felmérés alapján határidő módosítást kellett végrehaj­tani. A kemence alkatrészek elkészítése, ily rövid idő alatt komoly gondot oko­zott Pető Gábor főművezetőnek, összehívta a főművezetőket, Reichel Károlyt és Szalai Lászlót, valamint a négy szo­cialista brigádvezetőt, Kádár Jánost, Vincze Miklóst, Fe­hér Gézát, Mixtai Árpádot és kérte véleményüket, hogy a lerövidített határidő alatt és a szűkre szabott átépítési időre el tudjuk-e készíteni a kemencét. Közös megbeszélésüknek meglett az eredménye, mert a karbantartás dolgozói a betervezett G nap he­lyett 5 nap alatt végezték el a kemence átépítését. Dicséretet érdemelnek a fent említett elvtársak, kik a sokéves tapasztalatot hasz­nosítva és szocialista ember­hez méltón álltak helyt a munka frontján is. Na gyssa húsú ví&ügyi építkezések m egyém h ben $$ roSyíarasxalíáÍYOzás Mezőgazdasági vízhasznosítás Csatorna rendezés Az Északmagyarországi Víz­ügyi Igazgatóság az elmúlt két évben számos nagy vízügyi építkezést végzett megyénk­ben. Ezek elsősorban a folyók árvizei elleni védelmet'fokoz­ták, a belvizei: által veszé­lyeztetett területeken növelték a termelés biztonságát, sok kis helyi vízfolyáson szüntették meg az állandó árvízveszélyt. Jelentős vízügyi munkálatokat végeztek a tiszai hajózóút egész évi biztosítása érdekében, s növeltél: megyénkben a víz­hasznosítási, elsősorban az ön­tözési lehetőségeket. A vízügyi igazgatóság dolgo­zói, akik 1964-es munkájukkal az élüzem címet és a Minisz­tertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját érdemelték ki, 1965. évi tervüket is 305 szá­zalék felett teljesítették. Annál értékesebb ez az eredmény, mert hosszú ideig tartó árhul­lám vonult le az észak-magyar­országi folyószakaszokon, s a dunai árvíznél is nagy segítsé­get nyújtottak* Az idén az igazgatóság terü­letén ismét csaknem 105 mil­lió forint értékű vízügyi mun­kálatra kerül sor. Többek kö­zött 17 millió forintot fordí­tanak a kis vízfolyások, a pa­takok szabályozására. A rakon­cátlan. az elmúlt években is nagy árvízkárokat okozó Bód- va folyócslca rendezésére mintegy ötmilliót költenek. A belvízvédelmi művek fenntartására 6.5 milliót irá­nyoztak elő. Csaknem három­millió forint értékben kerül sor f <*ly am szabályozási munkála­tokra is. A mezőgazdasági víz- hasznosítást kétmillió forintos munkálatokkal fejlesztik. Ezenkívül az elsősorban öntö­zővizet szállító Bársonyos csa­torna rendezésére 1.7 millió forintot fordítanak* A tiszai vízügyi építkezések­hez az igazgatóság tokaji kő­bányájából több mint 84 ezer tonna, nagyméretű terméskö­vet szállítanak el az idé'> uszályokkal. (p. s.) „Vádoljuk m imperializmust!“ Tiltakozó ifjúsági nagygyűlés a dől des Ferenc Gimnáziumban Ifjúgárdisták sorfala kö­zött, a diákokkal együtt igyekszünk fel a nagyterem­be, Alig van már üres hely. Pedig ezúttal csak az , első osztályosok ülnek a székso­rokban és az álló helyet is többnyire ők foglalták fi. A többiek az iskolarádió kö­ré csoportosulva varjúk a nagy eseményt. Tegnap terjedt el a híre, hogy a haladó hagyományo­kat oly hűen őrző intézet ifjúsága felemeli tiltakozó szavát a vietnami agresszió előtt jelent meg egyik heti­lapunkban, — kezdte beszé­dét Nagy Tibor, majd utalt rá, hogy ez a fotó ott ké­szült, ahol hosszú ideje ke­gyetlen háború dúl: Dél- Viétnamban. Vázolta, mi történik az utóbbi időben' tőlünk sok ezer kilométerre, egy szabadságra vágyó nép élet-halál harcában, amelyet korunk zsandárjával, az Egyesült Államokkal szem­ben vív. A hallgatóság szinte együtt élt a szónoki beszéddel. Az Befejezésül arról beszélt Nagy Tibor elvtárs, hogy a a az elszigeteltség, amelybe az amerikaiak a vietnami há­ború miatt kerülnek, még veszélyesebb kalandokra ösz­tönzi az USA-t, jóllehet, e szakadék szóién való tánco­lás politikája ellen már az ameri Imi nép is felemelte tiltakozását. — A mi feladatunk — mondotta —, hogy a politi­kai szolidaritás jegyében le­leplezzük az imperializmus igazi arculatát, erősítsük i£­Ifűszczer forint Iíü?öa [utalom a legszorga*masabb gyűjtőknél» _Á Borsod megyei MÉH Vállalat értékelte a miskolci úttörőcsapatok gyűjtő mun­káját. Az iskolai év első felé­ben a MÉH szorgalmas mis­kolci „méhecskéi” 18 vagon vashulladékot, csaknem tíz vagon papírt és mintegy - 2 vagon textilhulladékot men­tettek meg a háztartásokból a népgazdaság számára. A város 2.8 . iskolájának úttörő csapatai kapcsolódtak be te­vékenyen a hasznos hullá­déit gyűjtésébe. 13 iskolában azonban még csak döcög a gyűjtés. A legjobb eredményt a Martintelcpi, a Fazekas, a József Attila, a Szilágyi De­zső, a Nagyváthy, a Vörös­marty, az Árpád utcai, a pe­reces! és a selyemréti iskola úttörői érték el. Legjobb gyűjtőik külön ajándékcso­magokat kaptak. A MÉH Vállalat, az átvételi árakon felül 20 ezer forint külön ju­talomban részesítette a leg­jobb úttörő csapatokat. A diákok egyhangúlag elfogadják a tiltakozó távirat szöveget. ellen.' Egy nappal később, délelőtt IX órakor már min­denkit áthatott az esemény várakozással teli izgalma. H. Kovács Mihály, a Föl­des Ferenc Gimnázium igaz­gatója köszöntötte a nagy­gyűlés részvevőit, a diáksá­got és a nevelőtestületet, méltatta a fórum jelentősé­gét, majd átadta a szót Nagy Tibor elvtársnak, a KISZ Borsod megyei Bizott­sága nevelési osztálya veze­tőjének. — „A háború arca”, ez a címe annak a megrázó fény­képnek, amely napokkal ez­arcok elárulták azt a mély­séges megvetést, gyűlöletet, amelyet minden jóérzésű emberben immár hosszú ide­je kivált mindaz, amit az amerikaiak presztizsvédö há­ború j tikban Dél-Vietna m ban elkövetnek. A legnagyobb hatást mégis az váltotta ki, amikor az ifjúsági nagygyű­lés szónoka, a Der Spiegel cí­mű nyugatnémet hetilapból Idézett. A hallgatóság léleg­zetvisszafojtva figyelte a szónok szavait, amelyek nyo­mán életre kelt Ngok őrmes­ter és néhány hozzá hasonló „nyugati humanista" kihall­gatási módszere. jóságunk szocialista meg­győződését, internacionaliz­musát és haza fiságál Vádoljuk az inipcrializ- must J — hangzott beszédé­nek végén, majd hosszan zú­gott a vastaps. Ezután a Föl­des Ferenc Gimnázium csak­nem 1400 diákja névében Szepesi András táviratot ol­vasott fel, amelyben az isko­la tiltakozik a vietnami ag­resszió ellen. A tanácskozás a DlVSZ-indulóval ért vé­get. Paulovits Ágoston Foto: Szabados György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents