Észak-Magyarország, 1965. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-15 / 295. szám

4 ÉSZAKMAGYARORSZÁÜ Szerda, 186ä„ december 18 Nyugi" Egy nénid nagyáruház ügyesen oldotta meg a reklamáció kérdését. A feltehetőleg ingerült ve­vőt fehérasztalokkal és székekkel berendezett váróterembe vezetik (minthogy a legmeg­nyugtatóbb szín a fehér), ott egy asztalkán nyug­tatószeres dobozt talál, amely a következő fel­iratot viseli: „Kérjük, legyen szives először be­venni egy pasztillát és aztán reklamálni. Így könnyebben megértjük egymást, kevesebb idő- veszteséggel." FÜEGÖL1S0K A csomagok biztonságáért Közeledik az év vége. Leve­lek, üdvözlő lapok, disznóto­ros kóstolók, ajándékcsomagok halmaza érkezik ilyenkor a postára, könnyen előfordulhat a torlódás, és ha a cím nincs jól felragasztva, a csomagok felkeveredése is. A postaigazgatóság kéri, hogy a csomagokat a szokásos­nál most néhány nappal előbb adják fel, hogy a posta idő­ben juttathassa el rendelteté­si helyére. Különösen vigyáz­nom mindenki a helyes címzés­re, a címzés felerősítésére. A cím másolatát helyezzük el a csomagban is, így elejét ve­hetjük az esetleges bosszúsá­goknak, utánjárásnak. Ne fe­ledkezzünk meg arról sem, hogy a csomag tartalmát a szállítólevélen és a burkola­tom is fel kell tüntetnünk. Postaigazgatóság Eszi, nem ..i • Ismét az üzemi konyhákról, mint már annyiszor. 2 Am, ezúttal nem az üzemi étkezdék szolgáltatásairól: • az adagokról, a zsírtalanságról és a választékról lesz • szó, hanem a főzésről. • Néhány hónappal ezelőtt a Népi Ellenőrzési Bizott­• ság is vizsgálta e témát, sok hasznos javaslat született J akkor, s azóta az üzemi étkezdék többsége előírás sze­• rint, a normáknak megfelelően főz A vendég meg- 2 kapja a járandóságát: húsadagban, zsírban, tésztában, • gyümölcsben. Mivel ez így van, jogosan kaptuk fel íe­• jünket az egyik üzemi étkezdében, ahol a következő 2 párbeszéd zajlott le: m — Ez a tarhonya embertelenül kozmás. 2 — Bizony, bizony — hümmögött a másik. • De azért tovább szemelgették az erősen barnára • pirított tarhonyát, halászgatva a húsdarabokat. 2 Később az egyik azt mondja: • — Hiszen ez selejt. i 2 A szó megüti a jelenlevők fülét. Gondolatok sora in­ti dúl meg mindenkiben; a selejtről fogalmaik vunnak, • a selejtről mindenki tudja, az a munkás zsebének el- 2 lensége. A sefejtmunkákát általában visszadobják, s • mint haszontalan terméket újjágyúrják, vagy szemétre 2 vetik. A selejtért, ha nagy kárral járt, büntetést szők­ít tak kiszabni. • S míg ekként alakul a gondolatok fonala, minden­• kiben felötlik a kérdés: miért nem minősül seléjtnek. • a szó valódi értelmében a rosszul elkészített étel? 2 A napokban az Avas Étterem új vezetője, amikor • azt látta, hogy nem sült át rendesen a káposztás ré- 2 tes, megtiltotta annak felszolgálását. A finomságnak • szánt rétes selejtté lett, dézsába került. 2 Az üzemi konyhák berkeiből ilyen hírek még nem 2 érkeztek. De olyasmi igen, hogy az ételt mindenképpen el kellett fogyasztania a vendégnek. Lekozmálás, avas zsír. mit sem számít. Az étel megfőtt, az a rendje, és módja, hogy megegyék. Ha összeragad a tészta, cso­móssá. ragacsossá válik a nokkedli, el kell fogyasztani. Belerakták a normát, a konyhái: (a gondnok így mond­ja: a népgazdaságot) nem. lehet megkárosítani. A népgazdaságot valóban nem lehet megkárosítani, de véleményünk szerint, a vendéget sem. Ezt a ven­dég szót is kissé óvatosan, tartózkodóan. írjuk le, mert egynéhány üzemi konyha kegynek tekinti szolgáltatá­sát, dehogyis nézi vendégének a forintjaiért helyet fog­laló étkezőt. • Hallottunk mi már MEO-zásről, minőségi ellenőr­zésről, ezeket az ellenőröket ott találni minden terme­lési tevékenységet folytató gyárban, üzemben, ktsz-ben. A MEO-sok, ha hivatásuk magaslatán állanak, szigo­rúan visszadobnak minden minőségi kifogás alá eső terméket ügy tudjuk: az üzemélelmezésnél is vannak ellen­őrök. A napi ételek mindenkori ellenőrzését és az el- fogyaszthatatlan ételek letiltását mindezidáig nem ta­pasztaltuk. Ha egy szakmunkásról végérvényesen kiderül: nem tud esztergálni, más munkakörbe helyezik. Ha a sza­kács többszöri bizonyítás szerint rosszul főz, s elront­ja a sok ezer forintot érő nyersanyagot, még kell fosztani a főzőkanáltól. Az „eszi, nem eszi, nem kap mást” elmélet a mi viszonyaink között teljesen antiszociális. Ideje már, hogy a kozmás, rosszul elkészített ételeket ne a fo­gyasztóval fizettessék és etessék meg, hanem azzal, L aki főzte... ~ párkány — Budapesten működik a Nemzetközi Munkásdalkutaíó Központ 1961-ben kilenc ország har­minc zenetudósa Prágában többnapos konferenciát tar­tott, és megszervezte azt a nemzetközi fórumot, amely elé a munkásság roppant gazdag dalkincsének kutatását, meg­mentését és publikálását tűzte ki feladatul. A konferencia nyomában hazánkban is meg­élénkült a munkásdalkutatás. Ennek bizonysága az a maga nemében egyedülálló hang­lemezsorozat, amelyet a fel- szabadulás 20. évfordulója al­kalmából indítottak meg Fák- lyavívök. címen. A lemezeken a magyar munkásság és pa­rasztság életének történelmi pillanatait elevenítik fel a sza­badságharc idejétől kezdődően a kor verseivel, dalaival, visz- szaemlékezéseivel. A magyar munkásosztály évszázados har­cainak olyan kiemelkedő ve­zetőiről kapunk képet hiteles források alapján, mint Tán­csics Mihály, Frankel Leó, Szántó Kovács János, Achim L. András, Bokányi Dezső, Nyisztor György. A lemezek felidézik a Magyar Tanácsköz­társaság hősi küzdelmeit, éne­keit, az elnyomatás idejének ellenállási és börtöndalait, a Szalmás kórus és a Vándor kórus számait, az emigránsok és a partizánok dalait. A lemezsorozat rendkívül nagy érdeklődést és elismerést keltett. A II. nemzetközi mun­kásdal k u tató kongresszusról ■négy világnyelvre szinkroni­zálva 17 ország 60 tudósa vitte szét a világba tanulmányozás végett. Ez a lemezsorozat is szerepet játszott abban, hogy a Nemzetközi Munkásdal- kutató Központot és annak ál­landó bizottságát Budapestre helyezték. Az állandó bizottság titkára Szatmári Antal. 1966. június 27-én Budapesten ren­dezik meg a bizottság ülését. A tervek szerint a, résztvevők a jelentősebb ipari központo­kat is felkeresik majd, és vár­ható, hogy né'hányuk megyén­ket és Miskolcot, is megláto­gatja. A nyolc hanglemezből állő sorozat első és második lemeze jelent már meg, és dolgoznak a következők összeállításán is. Érdemes megemlíteni, hogy a csehszlovák fővárosból 200 000 különböző nemzetiségű dalnak a dokumentációját, a budapesti központ veszi át, és ebből a roppant gazdag anyagból nem­zetközi tudományos antológiát készítenek. Zamenhof-műsor Világszerte megemlékeznek Zamenhoinak, az eszperantó nyelv megalapítójának szüle­tési évfordulójáról. Ebből az alkalomból Borsod megyében is számos helyen rendeznek műsort. A napokban Diósgyő­rött, az Ady Endre Művelődési Házban, Miskolcon a Földes Ferenc Gimnáziumban tartot­tak Zamenbof emlékestet. December 15-én Szirmabese- nyőn az általános iskolások adnak önálló, eszperantó nyel­vű műsort, 13-án pedig Mis­kolcon az SZMT Művelődési Házban A z Opel megállt az új bérház előtt. Hár­man szálltak ki a kocsiból, gyorsan leszedték az autó tetejére rakott csomagokat, s hár­man három felé indultak. Három lépcsőházba. — Kérem, itt rendeltek fregolit? — kérdezte egyi­kük, egy nyúlánk fiú, a csengetésre ajtót nyitó há­ziasszonytól. — Igen — az asszony be­tessékelte a fiút, s örven­dezve sorolta: — Már nagyon vártuk magukat. Tudja, milyen szükség van nálunk a fre- golira? Láthatta, hogy a miénk is lapos tetős bér­ház, padlás nincs, a pincé­ben pedig nyirkos a szárító­helyiség, meg aztán ki győ­zi annyit járni le, s föl az emeletet. Mosnivaló pedig mindig van, pláne a gyere­kes családoknál. így aztán eddig jó időben az erkélyt lobogóztam fel ruhákkal magam is, most meg a la­kásban húzogattam ki köte­leket. Bejártam én már a várost fregoliért, de az üz­letekben nem lehet kapni, a ktsz-ekben sem. A maszek asztalosok ugyan megcsinál­nák, de a felszereléshez nincs csigájuk. Ezért hát képzelheti, hogy mennyire megörültem, amikor vagy két hete beállított hozzánk az az asszonyka, a szerve­zőjük. Meg is rendeltem nyomban ezt a szárítót, pláne, hogy még helybe jönnek felszerelni is. Igaz, az az asszony a múlt szom­batra Ígérte, de azért nem nyugtalankodtam, mert a mesterük írt egy lapot, hogy csak ma tudnak jön­ni. Biztosan sok dolguk van Budapesten is ... Míg így beszélt a házi­asszony, vagy tíz-tizenöt percen át, a fiatalember már fel is szerelte a fürdő­szobában a ruhaszárító al­kalmatosságot Mégpedig milyen gondosan és boszor­kányos gyorsasággal dolgo­zott! Pillanatok alatt leta­kargatta újságpapírossal a fürdőszoba berendezéseit* hogy ne piszkolódjanak be a faltörmeléktől. Mert a fa-r lat három helyen kifaragta. Két helyen a plafon alatt a két csigának, egy helyen pedig lejjebb, a zsinór akasztójának. Vésőzött, tip- lizett, gipszelt, kötelet hú­zott, s már kész is volt az ügyes kis szerkezet, a tíz­huzalos fregolt Aztán össze­szedte az újságpapírosokat, a törmelékeket és kifogás­talanul udvariasan így szólt: G arantálom, hogy a fregoli jó lesz, holnaptól szárít­hatnak rajta, összes költség: 215 forint Köszönöm. Nem, ne fárad­jon, nem kérek italt, még sok munkánk van itt Mis­kolcon, ma este és holnap is, aztán sietünk vissza Pest­re. Ha szüksége lenne még ránk, a mester címe, pe­csétje itt van a fizető cé­dulán. Viszontlátásra. Egy óra múlva az QpeS elindult a ház elől. Teteje» már sokkal kevesebb volt ® csomag. Másnap a bérházbelí as»- szonyok elégedetten muto­gatták egymásnak új ruha­szárítóikat. És a szokásos lépcsőházi terefere ilyen té­máról szólt: — Hiába, ezek a maszekok nagyon leleményesek. Le­hetne tanulni tőlük. Győr» saságot, udvariasságot is. — Hát bizony. És news sajnálják a fáradságot. Pestről elmennek akárhová az országba. Persze, nyilván így is jól kifizetődik nekik. Hát ha ezt egy helybeli vál­lalat, vagy ktsz csinálná!..* edig szükség te lenne rá. Hiszen csak itt Miskol­con mennyi új bérház épül, nem beszélve a megye új városairól, Ka­zincbarcikáról, Tiszaszeder- kényről! — így van. Nem nagy do­log egy fregoli, de nekünk is, meg a készítőinek is hasznos apróság... (Ruttkay)-P‘ I diéssylri Etolőipari taraiéit segítsége A diósgyőri 116-os Szak­munkásképző Intézet fiataljai is bekapcsolódtak a felszaba­dulási versenybe, s lehetősé­geikhez képest igyekeznek ki­venni részüket a termelő munka segítéséből. Vállalásuk — a régi szokásnak megfele­lően — ezúttal is arra irá­nyult, hogy az idősebb dolgo­zókat — betegség, vagy egyéb okok miatti elmaradás esetén —• munkahelyükön helyette­sítsék, és ezzel a munka folya­matosságát biztosítsák. Az új tanévben eddig esedékes fel­ajánlásukat jelentősen túltelje­sítették. A másodéves acélol­vasztár tanulók eddig tizenkét önálló műszakon helyettesítet­ték a felnőtt dolgozókat, s a vállalt négyszáz helyett ■ 1021 tonna acélt olvasztottak kifo­gástalan munkával, amiért az üzem vezetősége elismerését fejezte ki. A kohóolvasztár ta­nulók az önálló műszakon végzett 120 órán felül az üzem területén rendet csináltak, s közben 16 tonna ócskavasat is összegyűjtöttek, amit átadtak beolvasztásra a martinacél­műnek. Ezenkívül még 30 köb­méter homokot és kokszport, valamint 26 tonna tűzálló­masszát raktak fel a kohókhoz a nyersvas csapoláshoz. A harmadéves hőkezelő tanulók háromszáz helyett ötszázötven órán át helyettesítették a sza­badságon levő idősebb dolgo­zókat a Miskolci lemzeti Színház műsora 15, szerda. Bérletszünet. SztarabuS rózsája. 19 óra. 16, csütörtök. Goldoni* Sztamtwil rózsája. 19 óra. 17, péntek. Bemutató. Fizikusok­19 óra. 18, szombat. Bérletszünei. S’ztajrr- bu.1 rózsája. 15 óra. Egressy. Fizikusok 19,S0 óra. 19, vasárnap. Bérletszünet. Sztarn- bul rózsája. 15 óra. Shakespeare. Fizikusok. 10,39 óra. 20, hétfő. Bérletszünet. Fizikusok. 19 óra. 21, kedd. Moliere. Fizikusok. » óra. 22, szerda. Bérletszünet. Sztambití rózsája. 19 órakor. Miés*í f drr gyalog ? í.iwtzzze £üz tensfőzás *4 SzereMGse« kiiiüstbűzö szarnál! vg.ít m Hó kai ff MtjarStei: MOSZKVICS 408-ast WARIBURCOI JRABANIOI Vitázó fiatalok A diósgyőrvasgyán Fiatalok Fórumáról ■ vita mégis megmutatta, hogy • a fiatalokat foglalkoztatja ez ; a téma. A felvetett kérdések- ; nek arra kell indítaniok rész­ben a művelődési ház vezető- : ségét, de nagyobb részben a városi KISZ-bizottságot, hogy egyes kérdéskörökre külön ankéton, viták keretében ad­ják meg, illetve hasonló be- . szélgetések során a fiatalokkal közösen keressék meg a vá­laszt. Böröcz József, a műve­lődési ház vezetője és Németh Antal sorra-rendre jól vála­szolták meg a kérdéseket, de ismételjük: e. témakör bővebb kifejtést kíván és egyik-másik kérdésre érdemesebb bővebb időt szánva visszatérni. A további tervekből Igen értékes vita volt a Fia­talok Fórumának idei első est­je. A jó vitaindítás, a vita keretében levetített film, s nem utolsó sorban az a kérdezési lehetőség, hogy írásban, név nélkül is be lehet nyújtani kérdéseket, vagy elmondani véleményt a hallottakról, nagy mértékben segíti bizonyos gát­lások leküzdéséi, és így a fia­talok őszintébben mutatkoznak meg, egészséges érdeklődésü­ket jobban kielégíthetik. A tervek szerint a művelődési ház ebben az évadban még négy hasonló vitát tervez. A közeljövőben a pályaválasz­tásról kívánnak a fiatalokkal beszélgetni, majd ezt köve­tően a Nyugat-imádattal fog­lalkoznak, „Ez Amerika? — Ez Amerika!" címmel. Ezen kívül még két további vita­estet rendeznek, és várják a fiatalok javaslatait a vitaest témáját illetően. Egészében úgy érezzük, hogy a Fiatalok Fóruma hasznosan szolgálja a tudatformálást, és a viták sok kérdésben segí tenek tisztábban látni, tévhiteket eloszlatni és a résztvevő fiatalság érdeklő­dését helyes irányba terelni. Egyben a Fiatalok Fóruma jó tájékozódást adhat a népmű­velőknek, közoktatási dolgo­zóknak, általában neveléssel foglalkozóknak arról, hogy melyek is azok a kérdések, amelyek * napjaink fiataljait leginkább érdeklik, mivel és miként lehet ifjúságunkhoz közelíteni. Benedek Miklós őszinte beszéddel, a szórakoz­tató és egyben tanulságos ren­dezvényekkel már az elmúlt évadban sikerült felkelteni az érdeklődést, és sikerült meg­valósítani, hogy a Fiatalok Fórumának rendezvényei min­denkor vonzók legyenek a fia­talok számára. űlőadásés tartalmas vita a kispoigáriságrói Most, az új évad első vitá­ján mintegy százötven fiatal jött el, nagyobbrészt fiúk, többségükben a Kohóipari Technikum diákjai. Mint emlí­tettük, téma a kispolgáriság volt. A Ságvári Endre emlékét idéző kisfilm vetítése után Né­meth Antal, a miskolci városi KISZ-bizottság titkára tartott vitaindító előadást. Előadásá­ban igen alaposan elemezte, plasztikusan érzékeltette, hogy ki is a kispolgár, mik a legfőbb jegyei és milyen tulajdonsá­gok jellemzik. Természetesen bemutatta a szocialista embert, a szocialista emberre jellemző tulajdonságokat is. A nagyon nagy témakört át­ívelő előadás sok gondolatot ébresztett a fiatalokban. De minden bizonnyal sokat medi­tálhattak már korábban is az előadásban hallottakról, és ba­ráti beszélgetésekben, kollé­giumi vitákon, egyéb alkal­makkor próbálták tisztázni a kispolgárisággal kapcsolatos fogalmakat. Mint a kérdések tanúsítják, igen sokszor hely­telenül történt e megfogalma­zás, és napjaink életét szemlél­ve, gazdasági életünk, társa­dalmi rétegződésünk fejlődé­sét már felnőtt szemmel látva, még ha nem is tapasztalt fej­jel átgondolva, kisebb-nagyobb ellentmondásokat is felfedez­hettek. A kérdések sokaságának fel­sorolására, vagy éppen azok megvitatására itt nincs mód, azonban feltétlenül regisztrá­landó, hogy azok sokszínűsége magában választ ad a cikk első sorában felvetett kérdés­re, és bizonyítja, hogy szük­séges volt e nagyon fontos témát ezen a fórumon meg­vitatni. Természetesen egy néhány esti órára korlátozott vita e hatalmas kérdéskomp­lexum minden oldalának meg­világítására nem elegendő. A mi vesztene a tarsaaaimat arra, hogy a kispolgáriság kér­dését most vitassa? Ezt írta a kérdőlapra egy fiatal a Diós­győri Vasas Bartók Béla Mű­velődési Házban a Fiatalok Fórumának vitáján. A kérdés más megfogalmazásban úgy is feltehető, hogy mi tette szük­ségessé annak a vitának meg­rendezését, amely címében vi­selte a kérdést: „Kispolgár vagy?" A résztvevő kérdésére valójában maga a vitaest, az olt elhangzott kérdések össze­tétele adott választ. Harminc­nál több, a témához vágó kér­dés feltevése cáfolhatatlanul bizonyítja, hogy fiataljaink a kispolgáriság fogalmával kap­csolatban nem látnak tisztán, és igenis szükséges ennek a fogalomnak megvitatása. Erre pedig nagyon alkalmasnak mutatkozik az őszinte légkörű beszélgetésekre felépített Fia­talok Fóruma vitasorozat. Őszinte eszmecsere i i Mint említettük, a Fiatalok . Fóruma a Diósgyőri Vasas Bar- j tők Béla Művelődési Ház ren­dezvénye. A most folyó évad- j ban a minap volt az első vita- < est. Az elmúlt évben több ha- j sonló rendezvény igen sikeres j és igen emlékezetes volt A < szerelem kérdését, majd a szü- 2 lói tiszteletet s nem utolsó sor- { ban a fiatalok érvényesülésé- 2 nek lehetőségeit vitató estek j értékes gondolatokat indítót- i tak el, emlékezetesek, haszno- -( sak voltak. A művelődési ház | vezetősége sokirányú népmű- 5 velési munkájában természete- , sen nagy gondot fordít a fia- c talságra, és alighanem igen he- £ lyesen választott, amikor vita- j fórumot nyitott a fiataloknak j az őket érdeklő napi kérdések < megvitatására. Ezzel az őszinte } eszmecserével, a közvetlen és

Next

/
Thumbnails
Contents