Észak-Magyarország, 1965. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-03 / 285. szám

4 ÉSZAKMAGTARGKSZAC Péntek, 1365. december 3 Szómba! este a televízióban EGY POHÁR VÍZ a miskolci színház előadásában A televízió nézőinek nagy hányada (egy korábbi felmé­rés szerint száz néző közül nyolcvankilenc) a színházi előadásokat tekinti legkedve­sebb műsor számának. Ugyan­akkor a televíziónak viszony­lag igen kevés olyan színpa­di produkció áll rendelkezé­sére, amelyet közvetíteni tud. Akad bizonyos ellenállás a színházaknál is, de a legtöbb előadás szcenikai adottságai­nál fogva csak csökkentett Értékkel kerülhet a közönség elé a televízió közbeiktatásá­val, végül núgy számban vannak olyan darabok, ame­lyek egy színházi nézőtéren, öt-nyolcszáz ember előtt ér­dekesek, hatásosak, azonban a televízió hárommilliós né­zőtábora előtt már nem lehet egyértelmű a fogadtatásuk. Régi gondja a televízió mú- sorszerkesztőségének, hogy az igényeket jobban kielégítendő olyan produkciókat sugároz­zon, amelyek a lehetőség sze­rint a legszélesebb nézőtöme- gekhez szólnak és lelevízió- kőzvetítésre technikaiing is a legalkalmasabbak. Mint Hay- nal Kornél, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese erről korábban több alkalom­mal tájékoztatta a sajtó kép­viselőit, így jutottak arra a gondolatra, hogy egyes szín­házakat felkérnek ilyen da­rabok betanulására, a tele­vízió stúdiójában történő be­mutatásara. Valójában szín­házat teremtenek a stúdióban, ahol egy-egy darabot há­rommillió néző előtt mutat­nak be. éfr Mint a közönség már a rá­dióműsorból értesülhetett ró­la, szombaton, december 4- én este lesz az első ilyen jel­legű előadás, amikor a mis­kolci és az egri színház ösz­szevont együttese Seribe Egy pohár viz ismert, szórakozta­tó, biztos közönségsilcerre számító vígjátékát mutatja be Lendrmy Ferenc rendezésé­ben, Jurka László játékmes­teri közreműködésével, Ülő Endre díszleteivel. — Hogyan lett Mis­kolc e vígjáték-sorozat megkezdője és miért éppen az Egy pohár viz-et mutatják be? — kérdeztük Lendvay Fe- renctől. — A televízió olyan szín­házat keresett, amely lét­számánál fogva fennakadás nélkül vállalkozhat egy so­ron kívüli produkcióra. Mi vállaltuk. A darabot a tele­vízió választotta. A szereplő­ket, bár Egerből csak két szí­nészt hoztunk, két színház tagságából válogathattuk. — Felötlik az a kér­dés. vajon a Diirren- matt-bemutatóra törté­nő felkészülés közben, azonos rendező esetén nem jelent-e ez külön gondot, továbbá az Éj­jeli menedékhely együt­tesének megbontása, szükségszerű volt-e, megéri-e. e televízió- szereplés? — Feltétlenül! A darabot nemcsak a' televízióban mu­tatjuk be, hanem itthon is játszani fogjuk. Az Éjjeli menedékhely szereplőcseréje egy személyre korlátozódik, egy másik színész betegség miatt esett ki az együttesből. Valóban én rendezem A fizi­kusok és az Egy pohár viz előadását. Nehézséget azon­ban nem jelent, ■ mert a Scribe-da rabot szinte plusz­munkában lAnuljuk be. Húsz nap állt rendelkezésünkre mindössze, azonban én igen jól ismerem a darabot, ed­dig már hét-nyolc alkalom­mal rendeztem. — A szombati előadás éppen televíziós jellegé­nél fogva nyilván eltér a korábbi rendezésektől, hiszen más játékot kivan az élő néző és mást a kamera. — Valóban. Ez az első elő­adás bizonyos fokig kísérleti lesz. A rendezésben nem a kö­zönség látószögében kell gon­dolkozni, hanem o kamerára, kell játszani. A kamera pedig sok olyan apróságot is felfe­dez, feltár, bemutat, amit a. néző nem vehet észre, beha­tolhat az előadás olyan moz­zanataiba, amelyeket a néző nem fedezhet fel. Minderre külön figyelemmel kell len­nünk. Közönség nélkül mu­tatjuk majd be az előadást a stúdióban, hiányozni fog a reagálás, a taps, ami a játék­nál megszokott kísérőjelenség. Ezek hiányát is számításba kell vennünk. Egészében: bí­zom sikerünkben. — Terveznck-e a ké­sőbbiekben hasonló elő­adásokat? — Igen. A televíziónak aján­lottunk is darabokat. Az ed­digi tervek szerint február­ban mutatjuk be a televízió stúdiójában Iszajev—Galícs Nem. magánügy című játékát, és szó van róla, hogy később mi mutatjuk be Mirodan A lelki osztály főnöke című mű­vét is. * Szombaton tehát miskolci színházi előadást láthatunk a képernyőn. Három nap múlva, kedden ismét a Miskolci Nem­zeti Színház előadását láthat­ja az ország televízió közön­sége. Ekkor az Éjjeli menedék­hely előadását közvetítik Mis­kolcról. (hm) Ä vetőmagtermesztés fejlesztéséről A 33/1965. FM.—film. M. rzl utasítás alapvető változáso­kat hozott létre a termelőszö­vetkezetek tervezési rendszeré­ben. Minden tsz-nek módja van fokozottabban érvényesí­teni a helyi adottságaikon ala­puló termelési elgondolásait. A termelés megtervezésénél a gazdaságosságot, az. egyes nö­vények jövedelmezőségét ve­szik alapul. Az Országos Vetömagtermcl- iető és Ellátó Vállalat észak- magyarországi alközpontja az utasításban kifejezésre jutta­tott alapelvekre, a szocialista együttműködésre, a kölcsönös segítésre és támogatásra ala­pozva kívánja biztosítani a ve­tőmagtermesztés továbbfejlesz­tését. Az észak-magyarországi al­központ szakemberei már az elmúlt évek sorún szilárd kap­csolatokat alakítottak ki a Borsod megyei termelőszövet­kezetekkel. Ezt mutatja az a tény is, hogy a termelőszövet­kezetek valamennyi őszi vető- magkuitúra előirányzott terü­leteit leszerződték, sőt. egyes növényféleségekből, mint pél­dául szöszötsbükkönyből már nem is tudtuk az igényeket ki­elégíteni. Ha ennek okait vizsgáljuk, le kell szögezni, hogy az al­központ olyan előnyökben tud­ja részesíteni a vetőmagterme­lő tsz-eket, melyek valóban A halott hajó története — Klong! Klong? A keskeny pallón, vagy a tartó vasakon lépkedve a hajó üres belseje visszhangot ad. Nem sok minden állja útját itt a hangnak. Épség­ben már csak egy kabinocs- ka maradt, belsejében vas­ágy: nemrégiben még őrizték a hajót. Most már nincs mit őrizni. A pallókat, a gépeket és minden mozdíthatni lesze­reltek róla. Ttt-ott egy kis fo­gaskerék látható, kinyúló hajtókarral. Valami csörlő szerepet tölthetett be. Ha az ember megforgatja a hajtó­kart. csikorgó,^ panaszos han­gok pattognak a kerék alól. De már ezt is legfeljebb csak az ide tévedt idegen forgat­ja meg. Mór a gyerekeket sem érdekli az egész hajó. A hajó. mely partra vonszoltan, kissé oldalra billenve, kilát­szó vasbordákkal — mint. egy elpusztult vízi szörny csont­váza —, szomorú látvány. Tokajban pihen, néhány lé­pésre a víztől, bogáncsbok­rok. kisebb szemétdombok közelében. „Yalami szépe! akartunk“ Tömöl Miklós, a tokaji ta­nács elnöke érthetően nem szívesen beszél a hajóról. Hi­szen annak idején nem így képzelték a történet végét, Négy-öt évvel ezelőtt egy tanácsülésen hangzott e! a javaslat: szegezzünk egy ki­mustrált hajót, és rendezzük be a Tisza szélén fíirdőka- binnak, vagy valami idegen- forgalmi látványosságnak. A szegedihez hasonlóan. Hiszen milyen híres lett az a szege­di hajó! Miért ne lehetne To­kaiban is valami hasonló? Mindenkinek tetszett az öt­let. A község felelős emberei el is mentek Szegedre, és ott megkapták az. 500 személyes, Tahi nevű hajót, melyet csak­hamar felvontattak Tokajba. Megszületett a terv is: stran­dot építenek és a hajón ren­dezik be a kabinokat. Lesz majd napozóterasz is és né­hány szoba, nyári szállásként. Biztos, hogy mindenki örül majd a hajónak. A tokajiak is, a vendégek is. A KÖJÁL azonban szen­nyezettnek találta a vizet, ét. kuem engedélyezte a strand megépítését. — Valami szépet akartunk, de nem sikerült — mondja a tanácselnök. A Tahi nem adja meg magát A Tahi azonban szép hajó volt. Ott ringatózott a Tiszá­ban kényelmesen, ráérően, de azért mégis várakozóan. A sétányon elhaladók megálltak előtte, nézegették, és azon sem igen lepődtek volna meg, ha egyszercsak dudái, és el­indul, magasra szántva or­rával a vizet, elhaladlában kövér hullámokat zúdítva a partnak. Szép hajó volt a Tahi, és ott ringott kihaszná- la liánul. U.iabb ötlet született Az fonsz vezetői arra gon­doltak. hogy egy szép nyári szállodát alakítanak ki ben­ne. A tervek szerint a ka- jütökben 30—85 ágyat helyez­nek el, a hajót kifestik, szé­pen átalakítják. Tokajban úgysincs szálloda, az idegen- forgalom nagy. A hajót a halászcsárda alatt, a Tisza és a Bodrog találkozásánál hor­gonyozzák le, gyönyörű he­lyen. Mindenkit ide vonz majd. A MÉSZÖV illetékesei hajómérnököket, szakembe-f roket, kerestek fel, tárgyal-— tak, tervezgettek, fis meg is született, az elképzelés a szál­lodává alakításra. Kivitele­zése körülbelül .másfél millió forintba került volna. Később kiderült: a vízügyi hatóságok nem engedélyezik a hajót ott horgonyozni, ahol az fmsz szeretné. Ahol en­gedélyeznék, költséges part­védő munkára volna szükség. Aztán a felsőbb szervek úgy döntöttek, hogy a hajó átala­kítását nem engedélyezik, az igényelt összeghez inkább hozzáadnak még másfél mil­liót, és felépítenek belőle egy szállodát, amely télen is fo­gadhatja a vendégeket. A Tahi így továbbra is vá­rakozóan ringatózhatott a ví­zen, közben nézhette, hogy a mellette levő fák hogyan hullatják, majd növelik újra és újra leveleiket, ki tudja hányadszor már, mióta fel­vontatták Szegedről. R végső zátonyon Szóba, került a hajó a KISZ-nél is. A megyei vagy a járási szervezet itt tartaná a nyári kéthetes, továbbkép­ző tanfolyamot. Ehhez nem kellene nagy átalakítás. De aztán a. KISZ is lemondott róla. .Jó lenne esetleg az úttö­rőknek. Ezt a gondolatot is elvetették. Mi legyen hót a hajóval? Itt áll évek óta, őr­zik, időt, energiát, terveket, pénzt, fáradságot áldoztak rá, lelkesedést, elkeseredést, vidámságot, szomorúságot szült, mi legyen hát vele? Mi van még hátra? A MÉH. Csakhogy ez sem ilyen egy­szerű. A MÉH-nek ugyanis már volt dolga egy ilyen ha­jóval, azzal, amelyik Sáros­patakon várja dicstelen vé­gét, a Töhötömmel. Tudják, hogy feldarabolása milyen hihetetlenül sok energiával, fáradságos, sokszor hiábava­ló munkával jár, éppen ez­ért, amikor meghallották az ajánlatot a Tahiról, egyálta­lán nem lelkesedtek érte. A hajó feldarabolására az egész évi oxigénkészlet rámenne, de valószínű, hogy elég sem lenne, közben a MÉH-nek más feladatai is vannak. Munkaereje, ideje, energiája lermészeteS''n kötött. A lé­nyeg: a MÉH egyelőre nem vállalja a Tahit A hajó, mint egy elpusztult vízi szörny csontváza fcte’Zik partravonszoltan, bogáncs bokrok között. Ha az ember felmászik rá, megforgatja a kis fogaskeréknél levő hajtó­kart, csikorgó, panaszos han­gok pattannak a kerék alól. Sok reményt fűztek ehhez a hajóhoz. Szép elképzelések születtek. A tokaji tanácsnak talán érdemes lett volna ala­posabban meghányni-vetni ezeknek az elképzeléseknek realizálhatóságát, és csak ez­után tenni, vagy nem tenni valamit. Másrészt: vitázgat- hatnánk azon is, miért nem valósítható meg Borsodban az, ami Csongrádiján igen. Tény, hogy ezzel a hajóval zátonyra futott egy csomó kedv is, lelkesedés Is, hit is. Üres a hajó. Hó hull a vas- bordákra és rozsdás, piszkos minden. Már a gyerekek sem látogatják. Ha a pallón, vagy a tartó vasakon lépked vala­ki. az üres belső visszhang­zik: — Klong! Klong! Priska Tibor kifizetődővé teszik a vetőmag­termesztést. Az alközpont a termelőszö­vetkezetek rendelkezésére bo­csát olyan gépeket és felszere­léseket, amelyeknek beszerzé­se az egyes termelő egységek részére nem gazdaságos, azon­ban üzemeltetésük nagyban megkönnyíti, gazdaságossá és eredményesebbé teszi a mun­kát. Ilyenek például a Szov­jetunióból behozott ŐSZ—1,5 lípusú nagyüzemi magtisztító- gépek, melyek naponta átlag 200—250 c] nyersáruból vá­lasztják ki a bükkönymagot, s így lehetővé teszik a megnö- vekcdetl bükkönynvagtermő te­rületek magtcrmelésének szét­választását. Az alközpont ezen felül BCS jelű babcséplőgépe- ket és uborkamag kifejtésé­hez uborkamosó gépeket is bocsátott a. termelő üzemek rendelkezésére. Ezzel lehető­vé tette, hogy azok megfeli ló­én eleget tehessenek szerződés­ben vállalt kötelezettségüknek. Ugyanezt a célt szolgálta a melilbromidos zsizsik telcní tő brigádok megszervezése. Ezek munkája lehetővé tet.le, hogy a termelőszövetkezetek gyor­sabb ütemben, sterilizáltan adják át borsótermésüket. így javult a minőség, magasabb lett az átvételi ár. A termelők segítése végett, a termelőkkel együttműködve állandóan fejlesztik a szakta­nácsadási munkát. Ez egyrészt annyit jelent, hogy az alközpont rendsze­res továbbképzéssel emeli szakembereinek tudását, más­részt pedig rendszeresen és tudatosan fejleszti a szakmai tanácsadás módszereit. A ve­tőmagtermesztés fejlesztése ugyanis szakmai, éspedig két­oldalú szakmai kérdés is. En­nek kimunkálásában egyen­rangú félként részt vesznek a termelő üzemek is. Az al­központ szakemberei a me­gyei és a járási vetőmagter­mesztés-fej 1 esztósi javaslato­kat a termelőszövetkezetek­kel együtt készítették, azok a lehetőségek helyszíni vizs­gálatán alapulnak. Ennek so­rán n tsz-ek szakéin béréi vei együttműködve felmérték ait is, hogy a termelőszövetkezet adottságai mennyiben felel­nek meg az eredményes ve­tőmagtermesztés követelmé­nyeinek. A minőségi vető­magtermesztés követelményei ugyanis nagyobbak, mint as árutermelésé. Szaktanácsadásunk kitép­jed a legújabb és legjobb ve. lőmagtermesztési módszerek­re is. Ezek nagyüzemi be re­ze lése végett vállalatunk 13 témakörben nagyüzemi kísér­leteket végzett. Segítettük és még fokozot­tabban kívánjuk segíteni a. velő i na gt.erm észt ő törzsgaz- dasógok kialakításét. Az ille­tékes tanácsi szerveknél az alközpont mindent elkövetett és el fog követni a jövőben is, hogy a törzsgazdaságok indokolt gép-, eszköz- és épü­let beruházásai kielégítést nyerjenek. Ezeknek a javas­latoknak kidolgozásánál a terme 1 őszövetkezetek szak- om bőreinek vetőmagtermesz­tés-fejlesztési elgondolásait érvényesítettük. A Ifibb éves szerződések rendszerét is elsősorban a törzsgazdaságokban kívánja a vállalat bevezettetni. Ugyan­itt fogja elsősorban elhelyez­ni az állami vetőrnagparcel- lákat. Az alközpont tehát a ren­delkezésre álló lehetőségek teljes kihasználásával támo­gatja és segíti a vetőmagter­melő tsz-eket. Úgy véljük,' hogy az FM. — Élm. M. 33/1965. sz. utasí­tása által megteremtett ked­vező lehetőségek között mód van a vetőmagtermesztés fo­kozott fejlesztésére. Borsod- Abaúj-Zemplén megyében ezek a lehetőségek reálisak. Az eddigi együttműködés eredményesnek bizonyult. A kapcsolatok becsületes, a ter­melés érdekeit, a gazdaságos­ságot figyelembe vevő kiépt- tése pedig biztosítani fogja ennek teljes mértékű fel- , használását is. Országos Vetőmagtermeltetó és Ellátó Vállalat fieibe lépetl a feplo’á oktatási íRfézm^nyckra! szótő törvenyerejö rendelet A Magyar Közlönyben meg­jelent és éleibe lépett a Nép­köztársaság Elnöki Tunácsá- nak törvényerejű rendeleté a középfokú oktatási intézmé­nyekről, valamint a rendelet végrehajtási utasításáról. Kimondja a törvényerejű rendelet azt is, hogy gimnázi­umból szakközépiskolába, to­vábbá szakközépiskolából gim­náziumba vagy más s/.alrirá- nyú képzést nyújtó szakkö­zépiskolába át lehet lépni. A szakmupkástan uló-iskolát vég- zettek tanulmányi idő beszámí­tásával folytathatják tanul­mányaikat középiskolában. A szakközépiskolákban — a tanulmányi munka sérelme nélkül — a tantervnek meg­felelő termelő tevékenység is folytathafó. A tanulókkal kapcsolatos rendelkezések szerint gimnázi­um ■ és szakközépiskola első osztályába az a tanuló vehető fel, aki az általános iskola' nyolcadik osztályát sikeresen elvégezte,- s 17. életevét a fel­vétel évének szeptember első napjáig nem töltötte be. Szak- középiskola esetén az is előírás, hogy a tanuló megfeleljen a választott szakmára (szakirány­ra) vonatkozó egészségügyi követelményeknek. A gimnázi­umot a tanköteles kort túlha­ladottak, továbbá az iskolalá­togatás alól felmentett tankö­telesek egyéni tanulás útján is elvégezhetik. Az így felké­szültek osztályozó vizsgát csak állami gimnáziumokban tehet- nek. Rideg állattartás ^***lÉk - A W1­(Mészáros András rajzi.) A Miskolci Ksmzefl Színliéz mösora S. pántok. Bérletszünet Srt*»- bul rózsája 19.00 óra. 4. szombat. Arany Ifjúsági Sztarnbui rózsája. 15.00 óra. Bérlct-szünot. Éjjeli menedék­hely. to.so óra 5. vasárnap. Bérlet szünet. Éjjeli menedékhely 15 éra. Déryné. Éjjelt menedékhely, 19.30 óra. 6. hétfő. A Filharmónia hangver­senye» 10.30 óra. 7. kedd. Bérletszünet. Éjjeli me­nedékhely. 19 óra. g, szerda. Bérletszünet. Sztambul rózsája. 19 óra. o. csütörtök. Bérletszünet. Srtam- bul rózsája. if> óra. 10. Péntek. Schiller. Éjjeli mene­dékhely 19 óra. \ Magyar Rádió és Tclcvfrfó miskolci stúdió iám* k rnfisora (m 186 méteres huJlámhosaasoo 18—1® órai© Borsodi hangos újság. Evvéce elótt — Egy riportunk nyomában. Látogatás a Lemezgyárban. A miskolci Eí?rmsy B<4n! Zene­iskola kamarakórusa énekel. Az. állategészségügy problémát. Eredményesek vollnk-e a takar** kossági Intézkedések? Kulturális krónika. Ibujább lemeí*>- Mcgyd sporteredményex.

Next

/
Thumbnails
Contents