Észak-Magyarország, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-14 / 269. szám
▼fcsfesa*!, ÍJNBL tíowmber li ------ 1' Bs zakmagyarorszAg Uj könyvek a miskolci könyvesboltokban Csaba Katalin rajza Ma to m le t Mi vár az újoncra a lead ser egriben ? A Katonaélet című könyv megjelentetésével a Zrínyi Katonai Kiadó arra vállalkozott, hogy a fiataloknak bemutassa, mi vár rájuk a bevonulás után a hadser-egben. A könyv nagy részét olyan katonák írták, akik sok éves kiképzői, nevelői múlttal a hátuk mögött, mindenre válaszolhatnak, ami a leendő katonákat érdekli. Számos ankét előzte meg a könyv összeállítását; A megbeszélések alapot adtak ahhoz, miről kérnek tájékoztatást a fiatalok, mit szeretnének tudni a katonai szolgálatról, a hadseregről. A könyv a tények ismertetésén túl életképeket, riportokat, fényképes tudósításokat is tartalmaz. Szerzői nem szépítik a katonaéletet, olyannak ábrázolják, mint amilyen. Az olvasó „belép” a laktanyába, a hálókörletekbe, a tantermekbe, sportpályákra, de a gyakorló térre is „elkíséri” a katonákat, megtudja, hogyan zajlik le a harcgyakorlat, sőt, a légvédelmi ra kétások életébe is betekinthet. Jelentős helyet kaptak a könyvben azok az ismeretek, amelyek nélkül nehéz eligazodni a hadseregben. A rendfokozatok, a napirend, a szolgálat, a fenyítés-dicséret rendje. a szocialista verseny formál, a hadsereg központi szervei és intézményei — mind-mind fontos tudnivalók. A párt és KISZ-élet kérdéseire, a kulturális és a sportolási lehetőségekre is választ kap az olvasó. A gyakorlati ismeretek, tanácsok mellett a könyvecske foglalkozik néphadseregünk feladatával, szervezetével, s számot ad a férfivá élés nevelőiskolájának szelleméről, hangulatáról, a katonák gondolatairól, érzéseiről. A könyv egésze: ízesítő, kóstoló a katonaéletből, s e kóstoló után a sorköteles fiatalt már ismerős környezetbe szólítja a behívó parancs. Egy érdekes író új művére hívjuk fel elsősorban olvasóink figyelmét. Szcntlcüty Miklós még a harmincas években keltett feltűnést Prae című regényével, amelyben Proust és Joyce akkor újszerű formabontó kísérletét követve írt figyelemre méltó művet. Uj könyve, A megszabadított Jeruzsálem, naplótöredék feldolgozásából írt önVI dsam«é.g, zene, ni sísf Taros vacsorák Fötdrnűvesszővel kezeli műsorok a kis falvakban Megyénk földművesszövetke- j be látogatnak el, mint Tor- zetei évről évre löbb műsort, ! nyosnémeti, Fóny, Karos és vidám estet, nótaestet, divat- Lak. A vidám műsorok alkalbemutatót rendeznek az őszi és téli hónapokban. Az idén jelentősen bővült e műsorok száma, s már nemcsak a nagyobb helyeken, hanem a kisebb falvakban is szórakozási lehetőséget teremtenek egy-egy estére a lakosságnak. A közelmúltban kezdődtek ezek a műsorok, s az elkövetmával több helyen divatbemutatót, cukrászati kiállítást rendeznek. Az esti órákban még azokban a községekben is rendeznek magyaros halász-, vagy vadász vacsorát, ahol a föld- művesszővel kezeinek nincs étéletrajzi regény a XV. századból. De ez a napló formabontóim újszerű, egy kissé a középkor végének haláltánc- alkotásaira emlékeztető kiáltás, vádirat egy világról. Csak helyeselhető, hogy Shakespeare összes műveit bibliapapíron két kötetben ismét megjelentették. A régebbi kétkötetes alkotás már csak antikváriumokban található, és nem árt, ha új kiadásban újabb kulturálódni vágyó tömegek veszik kezükbe a világ egyik legnagyobb drámaírójának alkotásait. Végezetül a zenei regénye® kedvelőinek figyelmét felhívjuk Gaál György Sándor és Somogyi Vilmos könyvé-: re. A Mesél a bécsi erdő a Strauss-család történetével foglalkozik és az örökszép bé^ esi walzer világába viszi el olvasóit. kező hetekben a megye nyolc- van községében vendégs: ere- ? pel fővárosi és miskolci művé- ? szek^pgy-egy kisebb csoportja. % Elsősorban olyan kis községek- *--------------------------------- % ? ♦ terme, vagy kisvendéglője* A 200 éves polgártársnőkj „Az asszony nem szabad, nem számít közéletünkben, vannak polgártársaink, de nincsenek polgártársnőink”. — Ezzel a mondattal üdvözölte 1871-ben a húszéves önkéntes száműzetésből hazatérő Victor Hugo azt a szövetséget, amely a francia nők jogaiért szállt síkra a levert párizsi kommün után berendezkedő III. köztársaságban. A nagy költő III. Napoleon önkényuralmának bukása után tért haza arról a kis szigetről, ahová önként száműzte magát, amikor a nagy Napoleon kis unokaöccse puccsal császárrá koronáztatta és azonnal bevetette magozó felszabadulásával együtt? valósítható meg. Kiadja hát? 10 ezer példányban híres J röpiratát, A munkások sző-? vétségének terve címmel.? Alig néhány év telik el és azé 1848-as párizsi forradalom? idején Eugenie Niboyet meg-? alakítja az első hői klubot a? francia fővárosban. A rend-J őrség bezáratja ugyan, d ef egy év múlva Jeanne Deroinf első képviselőnőként kerül boy a törvényhozó gyűlésbe. J III. Napoleon államcsínye? véget vet a nők egyenjogúsá-J gának, Jeanne Deroin-t bőr-? tönbe zárják, de 1857-ben^ New Yorkban nőtüntetés za-y ja veri fel az utcát. A ruhá-? zati boltok és textilgyárak? nőmunkásai követelik jogai-? kát, jobb bérezésüket. A J rendőrség szétveri a tűnte-? tést, de néhány év múlva? Elisabeth Miller, Lucy Stoncb és Suzan Anthony ismét élé- JJ re áll az asszonyoknak és ? 1869-ben először győznek J Wyoming államban. OttJ ugyanis ettől kezdve polgár-? joghoz jutnak az asszonyok? és szavazhatnak is. y megmozdul y élesen ♦ Angliában is Caroline Norton és támadja a brit törvényhozást a nők jogainak érdekében. 4 béke hadserege Amikor Victor Hugó cik- v künk elején idézett üzenetét ? elküldte, a kommün leverő- ♦ séből felocsúdó francia dolgo- y zók között a nők is kezdtek? magukhoz térni. Marie Dera- J ismes lapját Hubertine Auc- ? lert újságja követte, A polgár- J társnő, amely harcolt a gyár-? matosítás és általában a hábo-Y rús készülődés ellen. Aztán J megjelent Marguerite Du-i rand hetilapja a Fronde. ElsőJ számát 200 ezer példányban y nyomták, ami igen nagy szám? volt ebben az időben Fran-y ciaországban. ? Attól kezdve, hogy .1910-ben y Clara Zetkin javaslatára már-? cius 8-át nemzetközi nőnap- + pá tették, a nömozgalom és? szocialista mozgalom egysége- J sen haladt. A fasizmus véres? ellenforradalma megakasztot-? la ugyan sok helyen néhányy évre, de alig verték le Hitler? csapatait, Franciaországban, < ahol először jelentkezett a< világon, már talpraállt, és aj mostani húszéves évfordulón i a francia szövetség meg aj nemzetközi is élesen foglal ál-< lást ismét a haladás, az emberi egyenjogúság, benne azj asszony egyenrangúsága és a< béke mellett. Máié Iván Bordás Lenke rajai sete három-négyezer forint, gyűjthettek volna lakásra ... De legfőként azért nem kaphatnak lakást, mert önöknek volt egy házuk a faluban ... — De már nincs — feleli az asszony csendesebben. — Mert eladták, és autót vettek nyolcvanezer forintért. Sport Feliciát. — De jól tudnak mindent az urak idebent a Központban.! — bátorodik fel megint az asszony. — A bányászembernek tán nem szabad úgy élni, mint a városi elvtársiaknak? ... A saját pénzi- ből se szabad. Kondor egészségét romboló önuralommal folytatja: — Már hogyne szabadna, kedves asszonyom! Szabad autót is venni, Sport Feliciát is, ami ugyan kétszer olyan drága, mint egy közönséges Trabant, de akkor ne az államtól kérjenek lakást! — Van az én uram is olyan jó bányász, mint akárki más. Ö is megérdemli! Csak látom már, hogy most se törődnek a bányászemberrel, mint az úrivilágban, az urak!... Látom én már! — Hány éves maga? z asszony értetlenül A pillant Kondorra, de aztán jobban kiegyenesíti a derekát, duzzadó melle majd szétrepeszti a ruhát. — Még csak huszonnyolc vagyok! — Akkor honnan tudná maga, hogyan törődtek régen a bányászokkal az urak! Maga akkor még kisgyerek volt... Én tudom. Azt is próbáltam. — Mégis csak be kell vennie a déli gyógyszeradagját is, nem várhat vele. Kortyol utána a vízből. — Különben miért nem a férje jött be? — Mert nem jöhetett ma az uram. — Dolgozik? — Vizsgázik. — Miből vizsgázik? — Autóvezetésből. — Értem ... Nézze asszonyom. Nem árulok el titkot, ha megmondom magának: erre az évre huszonöt öröklakást kapott a tröszt, de eddig mindössze tizenegy talált gazdára... Ha befizetik a megszabott összeget, ebben az órában kaphatnak lakást! ... Tudja, hányán fogadnának boldogan ilyen ajánlatot az országban? Az asszony feláll, ruháját rendezgeti, tele van csalódással, keserűséggel. — Nem maradt nekünk egy fillérünk se! — Értem. Vagyis mindent elvitt a Sport Felicia!... Hát asszonyom, akkor egy ideig még be kell érniük a kis szoba-konyhával, amíg nem gyűjtenek lakásra is! — Ezt... ezt nem hittem volna! — Az asszony hangja el-elfullad. — Hogy ilyen szívtelenek tudjanak lenni a szegény bányászemberhez ma is! — Nehéz pillantását még egyszer Kondorra veti, aztán köszönés nélkül elmegy. K ondor az ablakból nézi a hosszú udvaron bögyösen végigtipegő asszonyt. Nincs ideje elgondolkodni az eseten, mert eszébe jut a cigánybányász. Mozdul is, hogy telefonál, de azután úgy dönt, inkább személyesen. Késő délután jön az asszony és nem küldheti el üres kézaeL gát a demokratikus közéletbe. Marie Deraismes ekkor alapította meg lapját, A nők jövője címmel cs az asszonyok jogaiért küzdő szövetség zászlót bontott. Ezekhez intézte üzenetét Hugo, a lelkes demokrata. A kommünt leverhették ugyan, de a francia nők nem felejtették él, hogy élet-halál küzdelmében ott harcolt 10 ezer asszony is a barrikádokon. A polgári köztársaság leverte a munkásokat, de a küzdelem tovább folyt a szó fegyverével. 20 év és majd 2 évszázad Victor Hugo mondását választja mottójának a francia haladó sajtó éppen most, amikor. 20 esztendeje, hogy a 'náci megszállás alól feísza- tbadult Franciaországban tmegalakult a Francia Nőszö- \vetség. És ugyancsak ebben ► az esztendőben ünnepük a [Nemzetközi Demokratikus ÍNőszövetség megalakulásáénak 20. évfordulóját is. A pá- l rizsi Mutualité nagytermé► ben ünnepük meg, éppen ott, íahol 1945-ben első kongresz- ►szusukat tartották Franciaor- Jszág asszonyai. ► A 20 éves évforduló mögött ► azonban ott van az a majd► nem 2 évszázad, amelynek ► során a nők, először éppen a ^ nagy francia forradalom ►idején, megkezdték harcukat. ► jogaikért. Erről sem feledkeznek meg ma Franciaországban. J Mert 1789. októberében ► történt, hogy Párizs asszonnyal haladtak az élén annak ► a forradalmi menetnek. ► amely végleg Párizsba költöztette a királyi családot ► Versailles kastélyából és ez- Jzel megadta az első lökést a ► királyság megszüntetéséhez. ► Ekkor jelentette ki egy francia asszony, Olympe de Gou► ges, a világon először, hogy ► a nő szabadnak és egyenjo► gúnak született és' ekkor in► dítóttá meg Mouret asszony ► az első női lapot, A lányok é lapja címmel. Pária« után llXetvYork és London • ► Alig győz a polgári forra- I dalom és alig szilárdul meg • rövid időre a polgárkirályság Lajos Fülöp személyében. • amikor egy másik francia [ asszony már azt is megérti, ► hogy az asszonyok felszaba- ►duláca csak valamennyi dől-;
