Észak-Magyarország, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-14 / 269. szám

Es/A re iw a r. y a no rszAG

Vasárnap, 1965. november 14=

Befejeződött az or§zá^gyű!é§ Blésszalta

(Folytatás az, 1. oldalról.) nem származik-e kára a ki- ái'usításokból?

A kiárusítások haszna, hogy csökkentették a készleteket és raktárterületet is felszabadítottak, de kétségtelen, hogy egyben a termelő és értékesítő tevékenység bizonyos gyengeségeire is rámutattak: nincs meg meg a kellő összhang a fogyasztói szükségletek és a termelés között. Ezért a jövőben a fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok« í! — különösen a ruházati iparban — az igényeket és változások t jobb m figyelembe keil venni: korszerű alapanyagból és gyártási eljárással több divatos terméket keli előállítani, hogy az üzletekben a fogyasztók azt találják, amit keresnek, amit szívesen, hamar megvásárolnak.

A Központi Bizottság decemberi határozata alapján intézkedések történtek az elfekvő

ipari készletek hasznosítására és az indokolatlan készletnövekedés megállítására. Ezek az intézkedések csak kevés eredménnyel jártak. Az ipari készletek értékesítése vontatottan halad, mivel jelentős részük nemcsak a készlettel rendelkező vállalatnak hanem másutt is felesleges. Emellett az idei év ipari termeléséből is bizonyos rész a készleteket gyarapította.

A felesleges készletek keletkezésének megakadályozására minden üzemnél és .vállalatnál teljes következetességgel kell érvényt szerezni annak a határozatnak, hogy

cs-k olyan termékeket állítsanak elő, amire a beles külföldi fogyasztásban igény és — főként — megrendelés van.

Ezért tor’áhb kell haladni a gyárümányfejlesztésben. a termékek műszaki és minőségi mutatóinak javításában is —• mondotta a szónok.

A gazdaságirányítási rendszer korszer sasi léséért

A párt vezetése és a kor- . many most gazdaságirányítási rendszerünk kritikai felül- . vizsgálatával és megreformálásával foglalkozik. Ennek az az alapvető oka. hogy a szocializmus termelőerői túlnőtték a régebben kialakult vezetési, irányítási elveket és módszereket. Nálunk lényegében még 1948—49-ben alakultak ki a gazdaságirányítási módszerek és tervezési rend alapjai. A készülő reform egyik fő vonása: a szocialista gazdaságban is ható értéktörvény tudatosabb alkalmazása az irányításban. Ezzel együtt szigorúbban a tudomány alapjára kell helyezni a népgazdasági tervezést, növelni kell a vállalatok önállóságát, beleértve ebbe az üzemi demokrácia további fejlesztését: tovább kell fokozni a dolgozók anyagi érdekeltségét a termelésben.-A—tervezett reformok nem elsősorban gazdaságpolitikánk céljaiban, hanem annak módszereiben jelentenek változást. E reform segítségével jobb, eredményesebb utr kát keresünk gazdaságpolitikai céljaink eléréséhez, s ezzel a szocialista társadalmi rend további erősítését, teljes felépítését szolgáljuk.

A szocializmus nyugati bírálói áí'gus szemekkel figyelik a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítését. Igyekeznek a maguk szája íze szerint magyarázni, s a kapitalizmus védelmében ebből is politikai tőkét szeretnének kovácsolni. A New York Times október 5-i száma egyenesen arról írt, hogy a Szovjetunióban és a keleteurópai szocialista tömb országaiban a „kapitalisták nélküli kapitalizmust” vezetik be — bizonyos mértékkel.

Mit mondhatunk erre? Náluk van kapitalizmus, náluk vannak kapitalisták, valósítsák meg ők a saját ötletüket. A szocialista országokban > .a kapitalizmus visszaállítására se kapitalistákkal, se kapitalisták nélkül nincs többé lehetőség, s ahogyan a dolgozó tömegek véleményét ismerjük, erre nincs is igényük.

A reformok kidolgozásának első, jelentős szakasza befejeződött. Több mint száz tudós, állami- és pártfunkcionárius, vállalati és üzemi igazgató segítségével elvégezték jelenlegi gazdaságvezetési módszereink kritikai felülvizsgálatát. Most folyik a munka nehezebb része: a megfelelő módosító javaslatok kidolgozása.

A javaslatokat hamarosan megtárgyalja pártunk Központi Bizottsága, s az ott folytatott vita alapján kialakuló konkrét javaslatokat döntés előtt széles körben vitára bocsátjuk, s az országgyűlés elé terjesztjük.

Kállai Gyula a továbbiakban arról szólt, hogy a készülő reformot sokan valamiféle csodaszernek tekintik. Amíg a változások nem történnek meg, addig semmit sem lehet tenni a gazdasági munka megjavítására.

Különösen felháborító,

amikor azt látjuk, hogy egyes emberek hanyagsága, felelőtlensége miatt kárbavesznek értékes anyagok, vagy gondatlanság, lustaság, nemtörődömség következtében bekövetkezett minőségi hibák miatt nem lehet eladni, illetve olcsóbban kell eladni olyan termékeket, amelyeknek

egyébkent gondos kivitelezés esetén mind bel-, mind pedig külföldön jó piacuk van.

Szinte általános jelenség, hogy a nagy építkezéseken pocsékolják a drága anyagokat, s alig van olyan építkezés, ahol ne kellene utólag rengeteg hibát javítgatni.

A kormány határozottan elítéli a felelőtlenséget, a hanyagságot és felszólítja az összes gazdasági vezetőket: intézkedjenek a hanyagság. a lazaság felszámolására, és a vétkeseket vonják felelősségre. Meggyőződésem, hogy ha szigorúan járunk el a rendbontókkal, a károkozókkal széniben, ez a dolgozó tömegek elismerésével és helyeslésével találkozik.

rást indítani vám- és deviza- bűntett miatt.

Helyeseljük bíróságainknak és belügyi szerveinknek azt a gyakorlatát, hogy az ilyen üzletelőktől és csempészektől, az egyéb büntetés mellett, meghatározott időre megvonják a külföldre utazás jogát is.

A megélénkült turistaforgalom nagyobb lehetőséget ad a tőkés országok bizonyos köreinek arra, hogy állampol-’ gá rain kát disszidálásra csábítsák. Ma már ők is kénytelenek elismerni, hogy nálunk nyílt, szabad és egészséges a politikai légkör, ezért most már nem politikai érvekkel, hanem gazdasági előnyök' ígéretével próbálnak

kintmaradásra bírni főként szakembereket, tudományos dolgozókat. Sajnos, akadnak könnyen csábítható, kevésbé állhatatos és kevésbé hazaszerető elemek, akik kapnak az alkalmon, mert úgy vélik, hogy ahol szélesebb és hosz- szabb, az autó, ott az ő hazájuk.

A disszidáltak száma a lábra kapott híresztelésekkel szemben lényegesen kevesebb: nyugatra utazott állampolgárainknak kevesebb mint fél százaléka.

A kiutazók túlnyomó nagy többsége élményekben és tapasztalatokban gazdagodva visszatér, mert tudja, hogy ez az ország a hazája; mert szivében és lelkében magyar, a szocializmus híve és az is akar maradni, mert meggyőződött arról, hogy ez a rendszer az övé!

Akik meg disszidállak? ök majd ezufán döbbennek rá arra, hogy annak a társadalmi rendnek, amelybe úgy kívánkoztak, jóllehet volt fényes múltja és van még valamelyes jelene, de nincs jövője! A mi szocialista rendünknek pedig nemcsak hősi múltja és szép jelene, de ragyogó jövője is van. Csak magukra vethetnek majd, amikor rájönnek, hogy becsapták őket.

Anyagi erőforrásainkul elsősorban a szakiskolák számának gyarapítására kell

f'e I hizs z n á í n a m k

A nép szocialista többségére tat ma szkodra meg kell szüntetni a nem kívánatos jelenségeket

Kállai Gyula a közvéleményt foglalkoztató néhány társadalmi kérdésről is beszélt, s kiemelte, hogy népünk szocialista nemzeti egysége már olyan erős bázis, amelyre egész további tevékenységünket. építeni lehet és kell is. Felhívta a figyelmet. hogy ellenségeink a fellazítás! taktika \ keretében nagy aktivitást fejtenek ki. Kifinomult, ravasz eszközök- kel törekszenek a polgári életfelfogás, a kapitalista rend, a közösségeilenas szemlélet és magatartás népszerűsítésére, szovjetellenes,

kommunistaellenes rágalmak terjésztésére. Társadalmunkban még vannak maradványai saját kapitalista múltunknak is. Mindezek mellett a szocialista építőmunka során jelentkező és időben le nem küzdött hehézségek is kitermelnek antiszocialista társadalmi jelenségeket.

Ezért állandóan tanulmányoznunk kell társadalmunk állapotát.

Nyíltan szóvá kell tenni . és a nép szocialista többségére támaszkodva meg kell

szüntetni a jienv kívánatos jelenségeket.

Több jelenség arra mutal, hogy társadalmunk egyes rétegeiben erősödik az- anyagiasság szelleme. Vannak, akik a közösség javára végzett becsületes munka helyett.. életük értelmét és célját a Szerzésben, sőt, a harácsol ásban látják. Elítéljük azSkat. akik tisztességtelenül jutnak nagy jövedelemhez, — legyen szó az orvosetikaj rendelkezéseket megsértő

egyik-másik orvosról, vagy spekuláló magánkisiparosról, magánkereskedőről, külföldön túrázó’ és csempésző sportolóról. Ezek a kevesek a becsületesen dolgozó szakmabeli tárnáikat is rossz színben tüntetik fej.

Brősebb ellenőrzéssel biztosítani' kell.' hogy az ilyen esetek szűnjenek meg, ne

válthassanak ki a dolgozók széles rétegeiben megütközést, ne okozzanak erkölcsi kárt. Ha pedig törvénybe ütköző cselekményről, van szó. bíróságaink törvényeink értelmében szabják ki azt az ítéletet, amely megfelel a tisztességes dolgozó emberek igazságérzetének és amely visszatérítteti a közösségnek mindazt, amit jogtalanul elvettek tőle.

A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy mindenütt biztosítsák a jogok és a kötelezettségek egységét, s hogy a szocialista eloszlás elvének megfelelően az részesüljön nagyobb arányban a javakból, aki létrehozásukért a legtöbbet tette, aki többet és jobban dolgozott.

Kállai Gyula a továbbiakban az oktatás problémáiról szólt. Hangsúlyozta, hogy a csaknem négy év tapasztalatai alapján most tovább kell tökéletesíteni az oktató-nevelő munkát. Végleg le kell küz- denünk a szakmukásképzéstől helyenként mutatkozó idegenkedést, meg kell szüntetni az íróasztal, meg az egynéhány divatos foglalkozás iránt mutatkozó tülekedést — mondotta. A középiskolák szerepéről így beszélt:

A középiskolai oktatás olyan befejezett képzést adjon, ami biztosítja a különböző munkakörökbe való elhelyezkedést. Még az általános gimnáziumban is olyan szerepet kell biztosítani a munkára nevelésnek, hogy az itt végzett, de az egyetemre a képessegek, vagy a lehetőségek hiányában be nem került fiatal is szakmát /tanulhasson, s beilleszkedjék az életbe.

Az iskolatörvény kifejezetten hangsúlyozta a középfokú szakképzés fontosságát. Meg kell állapítanunk, hogy nem tudtunk megfelelő gyorsasággal elegendő, a népgazdaság számára szükséges szakmai ismereteket nyújtó középiskolái kialakítani. Az újonnan létesült középiskolák zöme is — amint több képviselőtársam is hangsúlyozta felszólalásában — főkén! a középfokú szakképzés elveinek, hovatartozásának tisztázatlansága, valamint anyagi nehézségek miatt — általános gimnázium lett.

Miután a szakmai jellegű középiskolával kapcsolatos vitás kérdéseket tisztáztuk, a középiskolákra fordítható anyagi erőforrásainkat , a jövőben elsősorban a szakiskolák számának gyarapítására kell felhasználnunk.

Sajnos, az ipari tanulóiskolák iránt még mindig nem elég nagy az érdeklődés, holott a szakmunkásképzésnek a jövőben is változatlanul ej a fő útja és formája. Az iskolareform meg akarta könnyíteni a fiatal szakmunkások számára a középfokú általános műveltség megszerzését, ezért előírta: lehetővé kell tenni, hogy rövid idő, lehetőleg 2 év alatt, középiskolai végzettséget is szerezhessenek, akik ipari tanulóiskoiába jártak. Csak elmarasztalni lehet a munkaügyi- és a művelődés- ügyi minisztériumot amiatt, hogy a törvénynek ezt a rendelkezését nagyon késedelmesen valósították meg. Ez is hozájárult ahhoz, hogy az utolsó években néhány szakmában az ipari lanulóisko- lákba nem jelentkeztek any- nyian, mint amennyien felvehetők lettek volna. Most; azonban ez az akadály is elhárult: a középiskolai oktatásról a Minisztertanács ülésen megvitatott és az Elnöki Tanácsnak elfogadásra ajánlott törvényerejű rendelettervezet biztosítja a végzett ipari tanulók középiskolai továbbtanulásának lehetőségek Az a szülő, aki gyermekének szakmát is, meg köz piskótái végzettséget is óhajt adni, elérheti, ha ipari tanulóiskolába járatja. Reméljük, ez is előmozdítja, hogy az általános iskolát végzettek többsége szakmát lanuljon.

A szónok ezután a tankönyvek tartalmát bírálta, majd elismeréssel szólt a pedagógusok munkájáról. Kállai Gyula ezután a pedagógusok anyagi helyzetéről szólva kijelentette:

Elhatározott szándékunk, hogy 19(ifi-ban felemeljük a pedagógusok fizetéséi.

I

A lakáskérdésről

Társadalmunkat erősen foglalkoztatja a lakáskérdés. Államunk nagy erőfeszítéseket tesz a lakások számának növelésére. A második ötéves terv időszakában várhatóan 2BQ ezer lakás épül. Ennek' ellenére az igénylők száma nem csökken, a széles tömegek lakásviszonyai csak lassan javulnak. Ez a probléma beható vizsgálatot követel, hogy addig is segítsünk, amíg pártunk és kormányunk- 15 éves lakásépítési programjának megvalósításával a kérdési, véglegesen megoldjuk. Ezt segíti az építőipar további gépesítése és a lakásépítés korszerűsítése. Ennek keretében Budapesten megkezdte termelését az első, a Szovjetunióból vásárolt házgyár, A következő években az ország különböző körzeteiben további házgyárakat építünk.

Addig is azonban, amíg az állami, szövetkezeti és magánerőből való lakásépítés ütemét még tovább tudjuk fokozni, következetesen kell alkalmazni az érvényben lévő lakáskiutalási rendszert. Ezt ugyanis sok helyen megsértik. Teljesen jogosan hangzik el a bírálat, hogy míg nagyon sokan ivekig kénytelenek várni jogos igényük kielégítésére. addig előfordul, hogy olyanok jutnak ingyen állami lakáshoz, akik autó helyett lakást vehettek volna inkább, s általában megfelelő anyagi erővel rendelkeznek ahhoz, hogy saját költségükön teremtsék meg maguknak az otthont. A kérelmezők szociális körülményeit — mindenekelőtt a többgyermekes családok igényeit — a lakáselosztás rendszerében is sokkal jobban figyelembe kel] venni.

jEgyetemeink és főiskoláink nevel jenek

kommunista szakembereket

Kallai Gyula a továbbiakban az új egyetemi felvételi rend) tapasztalatairól ezt mondotta! A származás szerinti kategorizálás megszüntetése egészében helyesnek bizonyult, de végrehajtása a gyakorlatban nem egy helyen és esetben eltorzult, amit többen szóvá is

tesznek. Az eddiginél jobban és hatékonyabban keil segíteni, hogy több munkás- és paraszt- fiatal kerüljön az egyetemekre. A felvételnél a felkészültség mellett alaposabban, jobban figyelembe kell venni a jelentkezők erkölcsi-politikai magatartását,

rátermettségét.

Az egyetemek és főiskolák oktatóitól, nevelőitől pedig azt kérjük, adjanak meg minden segítséget ahhoz, hogy az egyetemi hallgatók jól elsajátítsák a szakmájukat és a tudományok alapjait, erkölcsi-politikai magatartásuk legyen kifogástalan, röviden szólva:

egyetemeink és főiskoláink

neveljenek kommunista szakembereket!

A munkára nevelés, a korszerű ismeretek oktatása, marxista—leninista világnézet és a kommunista erkölcs elsajátítása — ezek azok az egymással szoros egységben levő feladatok, amelyek hosszú időre megszabják nemcsak az iskolai munkát, hanem általában az ifjúság nevelését.

Kállai Gyula foglalkozott az országgyűlés tevékenységével, egyetértett azzal, hogy az országgyűlés ülésezhetnék többet, gyakrabban is, s sok kérdést, amit a Népköztársaság Elnöki T inácsa elé terjesztettek, az országgyűlés tárgyalhatott volna meg. Ezáltal a parlament politikai fórumát még jobban hasznosíthatnák az ország ügyeinek megoldására, politikánk, elképzeléseink ismertetésére, népszerűsítésére.

Hangsúlyozta, hogy véleménye szeinnt az országgyűlés bízol tságai is — élve az alkotmányban és a házszabályzatban rögzített jogaikkal aktívabb és ' kezd cn lé nyezőbb szerepet vállalhatnának magukra, s mind az országgyűlés, mind a kormány számára fontos politikai, gazdasági és kulturális kérdésekben javaslatokat dolgozhatnának ki. Ugyanakkor az országgyűlés munkájában a demokratizmus új vonásaként jelentkezik körülbelül két éve, hogy az. ülésen elhangzó minden véleményt, javaslatot, elgondolást alaposan megvizsgálnak, s a kormány elé terjesztik.

A kormány a képviselők javaslatai alapján sok fontos kérdést megvizsgált és rendezett — mondotta, majd kijelentette, hogy a kormány több más, az országgyűlésen felvetett javaslatot is helyesnek ismeri el. Ezek megvalósításáról a következő tervidőszakban gondoskodnak, mivel végrehajtásuk hosszabb időt és nagyobb anyagi befektetést igényel;

Legyünk büszkék a magyar nép nagyszerű vívmányaira, szoeialista társadalmi rendünkre, szocialista hazánkra !

4 turistaforgalomról

A

Kállai Gyula ezután a turistaforgalom növekedéséről szólt, s azt jó gondolatnak nevezte, majd megemlítette, hogy egyes nyugati országokból turistának álcázott kémek, ügynökök és ember- csempészek is érkeznek hozzánk. Ezek visszaélnek vendégszeretetünkkel. Megmondhatjuk: aki népköztársaságunk államrendjét megsérti,

nem kerülheti el méltó büntetését.

Akadnak olyan utazók, akik nem földrazi és kulturális ismereteiket gyarapítják, hanem üzletelnek, üzérkednek, csempésznek és ezzel rontják a népek közeledését és barátságát, szolgáló tűriz- mus jó hírnevét, 1965-ben — megfelelő állami szerveink — közel háromezer személy ellen voltak kénytelenek eljáTudjuk, ho^y a szocialista demokrácia növekedése a kritikai hang erősödésével is együtt jár — folytatta Kállai Gyula. Ezt rendjén és helyén valónak tartjuk. Mi magunk is azt valljuk, hogy van bírálni vaió a gazdasági épitőmunká- ban, a közéletben, az államapparátusban, a kultúra és a sport területén egyaránt. Bátorítjuk dolgozóink

egészséges bírálatát, amely .szocialista társadalmi rendünk erősítését, munkánk megjavítását szolgálja.

De vannak még olyan elemek társadalmunkban, akik úgy vélik: ha valami személyi változás van más országok kormányában, vagy a nemzetközi helyzetben történik valami, vagy belső életünkben határozunk el reformokat, ez mind alkalmas arra, hogy fellépjenek, s azt gondolják, hogy

ostoba rémhírek terjesztésével gyengíthetik szocialista rendünket.

Növeljük társadalmunk ellenállóképességét az efajta hírveréssel szemben. Bátran túrjuk fel munkánk összes fogyatékosságát, de lépjünk fel minden olyan kísérlettel szemben, amely kritika ürügyén, vagy anélkül, akár jobbról, akár balról magát a társadalmi rendszerünket veszi célba. Olyan közhangulatot kell teremteni, amelyben a nagy tömegek alkotásait, nagyszerű szocialista eredményeinket, az elvtársainkat és barátainkat lebecsülő hang méltó visszautasításra talál, munkahelyen, villamoson és sportpályán egyaránt!

Bíráljuk akármilyen élesen is hibáinkat, sürgessük kijavításukat, de mindig, minden körülmények között legyünk büszkék a magyar nép nagyszerű vívmányaira, szocialista társadalmi rendünkre, szocialista hazánkra!

Kállai Gyula ezután néhány nemzetközi kérdést érintett.

A szocialista országok és a gyarmati sorból felszabadult országok növekvő nemzetközi befolyásának ellensúlyozáséra és megzavarására az Amerikai Egyesült Államok más imperialista hatalmak támogatásával az utóbbi időben a világ különböző részeiben a provokációk és agressziók egész sorát követi el. Ez a nemzetközi helyzet éleződését idézi elő — mondotta. majd elítélte az Egyesült Államok vietnami agresszióját;

Követeljük, hogy az Egyesült Államok vessen végei a Vietnami Demokratikus Köztársa- (Folytatás a 3. oldalúd}