Észak-Magyarország, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-11 / 266. szám

Éiiá- IAaJ.' Csütörtök, 1965. noveniber Módosították a földadóról szóló kormányrendeletet e*» Ülést i&rtott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdán Ülést tartott. Az építésügyi miniszter' az árvíz okozta épületkárok helyreállításáról tett jelentést. A kormány a jelentést megvitatta és elfo­gadta. Az Országos Vízügyi Fő­igazgatóság vezetője és az igazságügyminiszter a kor- 1 mány elé terjesztette a víz­gazdálkodási társulatokról szóló törvényerejű rendelet­nek és a végrehajtási kor- .mányrendeletnek a terveze- 'Jét. A Minisztertanács úgy „határozott, hogy a törvény- erejű rendelet tervezetét az Elnöki Tanács elé terjeszti. A Központi Statisztikai Hi­vatal elnöke az adatszolgál­tatások felülvizsgálatáról tett jelentést. A kormány a jelen­tést megvitatta, el fogadta és határozatot hozott. A Fővárosi Tanács vb-el- nöke az Hlüö-ban kezdődő és ' a városképet jelentősen fej­lesztő budapesti építkezések­ről tájékoztatta a kormányt. A kormány a tájékoztatót tu­domásul vette. A pénzügyminiszter előter­jesztése alapján a Miniszter­tanács módosította a föld­adóról szóló kormányrende­letet. A közlekedés- és posta- ügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány elfogadta a légi fuvarozási szabályza­tot. A Minisztertanács tanaes- szervek osztályának vezetője tájékoztatta a kormányt a megyei tanácselnökök októbe­ri értekezletéről, s javaslatot tett a tanácselnökök novem­beri értekezletének összehívá­sára és napirendjére. A kor­mány a jelentést, illetve a javaslatot elfogadta. Az eddig érvényben volt földadó rendelet módot adóit arra, hogy a négy katasztrá- lis hold földnél, illetve az egy katasztrális hold szőlőnél ki­sebb területei használók, ide­értve a termelőszövetkezeti lagok háztáji területeit is — tetszés szerint akár pénzzel, akár búzával róják le a föld­adót. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a fizetésnek ez a módja — az átadott ter­ményhez képest — arányta­lanul sok adminisztrációval járt. Ezért a kormány most úgy határozott, hogy a négy katasztrális holdnál kisebb föld-, illetve az egy kalasztrá- Hs holdnál kisebb szőlőterü­letet használók, valamint az erdöbirtokossági társulatok ezentúl pénzben fizessék a földadót. Ezzel több ' mint egymillió adózó egyszerűbben, a többi adó lerovásával egy­idejűleg tehet eleget adófize­tési kötelezettségének és csökken mind az adóügyi, mind a termény fel vásárló szervek adminisztrációs mun­kája. Eriién! proyrasníssszéiis Erhard kancellár szerdán a Bundestagban elmondott prog­rambeszédében áldozathozatal­ra és az „igények csökkenté­sére” szólította fel a nyugat­német lakosságot, s hangsú­lyozta, hogy a kormány ellenzi a szakszervezetek által sür­getett munkaidőcsökkentést, ellenkezőleg, a munkaidő meg­hosszabbítására van szükség. Hangoztatta, hogy Bonn to- vábbra is kitart az „egyedüli j képviseleti jog” (vagyis az 1 NDK el nem ismerésének) po­litikája mellett. Nyomatéko­san hangsúlyozta: A kormány feltétlenül iv'-yt támasz! ar­ra, hogy a NATO keretében beleszólást kapjon az atom­fegyverek fölötti rendel­kezésbe. Kijelentette továbbá, a kor­mány arra törekszik, hogy tovább fejlessze a kapcsolato­kat a kelet- és délkelet-európai államokkal. ei?n\ íií a eseSiszlovák ncm/eítfytílés Szerdán délelőtt kezdte meg a háromnapos, nagy érdeklő­déssé I várt ülésszakát a cseh­szlovák nemzetgyűlés. A vitát Jozef Lenárt miniszterelnök beszéde nyitotta meg. A miniszterelnök elmondta, hogy a párt Központi Bizott­sága a múlt héten részletesen megtárgyalta a központi irá­nyító szervek munkáját és az ott elfogadott határozatok alapján a kormány törvény- javaslatokat dolgozott. ki, amelyeket a nemzetgyűlés elé terjeszt. Az új törvényjavaslatok célja még kedvezőbb lehetősé­geket teremteni a népgazda­ság szakadatlan fejlődésére, a tartalékok teljes kihaszná­lására. A Béke és Szocializmus októberi száma Össseeshii vés Guineában A Conakry-i rádió szerdán bejelentette, hogy a Guineái Demokrata Párt Politikai Bi­zottságának határozata ér­telmében haladéktalanul őri­zetbe veszik az országban né­hány nappal ezelőtt, leleple­zett kormányellenes összeeskü­vés résztvevőit. A közlemény rámutat, hogy a nyomozó szervek tárgyi bi­zonyítékokkal rendelkeznek, amelyek azt tanúsítják, hogy az összeesküvők Sekou Touré elnök kormányának megdön­tésére szervezkedtek. A nyo­mozást a párt vezető szervei által létrehozott három külön­bizottság végezte. II Belilgymliiisztériuiüi szervei izgatás bűntettének alapos gyanúja miatt előzetes letar­tóztatásba helyezték a láto- . gató-útlevéllel Magyarország­ra érkezett Torma Tibor 28 éves, magyar nemzetiségű kanadai állampolgárt, toron­tói lakost. Ügyében a vizsgá­lat folyamatban van. A folyóirat vezető helyen közli Kállai Gyulának A bur- zsoá nemzettől a szocialista nemzetit) című cikkét, melyben a szerző összefoglalja az MSZMP Politikai Akadémiá­ján tartott előadásának anya­gát. Közli a lap Stefan Jed- richowski a LEMP PB tagja, a lengyel Állami Tervbizott­ság elnökének írását Vj mód­szerek a lengyel népgazdasági tervezésben címmel. Szerző a LEMP KB IV. plénumán ho­zott határozatok alapján rávi­lágít azokra a módosításokra, melyeket a gazdasági tervezés és irányítás rendszerében szándékoznak végrehajtani. E módosítások célja biztosítani a gazdaság harmonikus tovább­fejlesztését és a gazdálkodás hatékonyságának fokozását. C. R. Rodriguez a Kubai KP országos vezetőségének tagja A kubai forradalom és a pa­rasztság _ című tanulmányá­tartalmáből ban a kubai forradalom sajá­tosságait elemezve rámutat arra, hogy, néhány ilyen sa­játosság meggyorsította a me­zőgazdaság szocialista útra való áttérését, a lökés típusú latifundiumok államosítása révén, más sajátosságok vi­szont lassítják azt a folya­matot. Ez a körülmény azon­ban nem gyengíti a munkás­osztály és a parasztság szövet­ségét. B. Zaharescu, a Román KP Központi Bizottságának tagja beszámol a román testvérpárt IX. kongresszusáról és méltat­ja az ott hozott határozatok je­lentőségét. A folyóirat Az Egyesült Ál­lamok ma címszó alatt figye­lemre méltó és igen aktuális cikkeket közöl ismert ameri­kai kommunista vezetők tol­lából az Egyesült Államok po­litikai, társadalmi és gazda­sági életének néhány főbb kérdéséről. E cikkek kereté­ben Gus Hall beszámol az imperializmus elleni harcról, H. Winston ismerteti a kom­munistáknak a tömegmozgal­makhoz való viszonyát, C. lÁghtfoot megvilágítja a né­gerek szabadságának útját, H. Lumer Szegénység a bőség társadalmában címmel irt ta­nulmányi, V. Perlő pedig vá­zolja a kormány gazdaságpoli­tikáját, illetve a válság elhárí­tását célzó intézkedéseit. A lap A vietnami háború címszó alatt szemelvényeket közöl a vietnami ■ sajtó közle­ményeiből. A folyóirat Nap­lónk címszó alatt foglalkozik a még tőkés uralom alatt álló területeken az utóbbi időben kitört politikai válságokkal, így kommentálja a görög- országi eseményeket, ismer­teti a dominikai, illetve dél­amerikai fejleményeket és ér­tékeli a Malaysia-i válságnak, illetve Singapore független ál­lammá való nyilvánításának tanulságait. Munkásvédelem a % állami gazdaságokba!) Ä Szakszervezetek megyei Tanác&a elnökségének ülése Szerdán délelőtt több fon­tos témáról tárgyalt a Szak- szervezetek megyei Tanácsá­nak elnöksége. Előbb az Au­tóközlekedési Vállalat mun­kaerőgazdálkodásáról, a mun­kaidő kihasználásáról és a munkafegyelem alakulásáról szóló jelentést vitatták meg. Ezután meghallgatták Bulla Antalnak, a Borsod-Heves megyei állami gazdaságok igazgatójának tájékoztatását az állami gazdaságokban ki­alakult munkásvédelmi hely­zetről. A munkásvédelem helyzete rom soll Az írásos tájékoztató rész­letesen ismertette a Borsod megyei állami gazdaságok munkásvédelemmel kapcsola­tos problémáit, és feladatait. A jelentésből kiderült, hogy 1964-ben,. 1963-hoz viszonyít­va, jelentősen javult a mun­kásvédelem helyzete állami gazdaságainkban. 1965-ben, a balesetek számát viszgálva, a munkásvédelem helyzete romlott- . Halálos baleset ugyan mindössze egy volt, de az év 9. hónapjában a baleset miatt kiesett munkanapok száma megközelítette az 1964. évi összes kiesést. Bállá. Antal igazgató ezt azzal indokolta, hogy a rend­kívül nehéz időjárás főleg az aratás és cséplés idején egy­részt megnehezítette a mun­kát, másrészt kimerítette, idegessé tette az embereket. Júniusban és augusztusban több baleset történt, mint az év előző hat hónapjában. Az igazgató jelentéséből kitűnt, hogy 1964-ben ás 1965-ben je­lentősen nőtt az egy baleset­re jutó gyógyulási napok szá­ma. Véleménye szerint, ez a növekedés nem a balesetek súlyosságából ered, hanem a sérültek részben gondosabb gyógyításából, másrészt vi­szont az esetek liberális el­bírálására gyanakodnak. Ezt erősítik meg a balesetes táp­pénzen levő dolgozók ellen­őrzésekor szerzett tapasztala­tok is. A jegyzőkönyvek értékelé­se szerint a balesetek 92 szá­zaléka, több éves átlagban, a balesetet szenvedett szemé­lyek hibájából eredt Ez arra vall, hogy az emberek jó ré­sze nem tartja be az előírá­sokat, és felelőtlen mind ön­magával, mind dolgozó tár­saival szemben. Az állami gazdaságokban hatékony a munkásvédelmi oktatás, sö!, a munkakörülmények is ál­landóan javulnak. Ezt bizo­nyítja az is, hogy az elmúlt években mindenütt megszün­tették az életveszélyes kar­bantartó műhelyeket, helyet­tük újakat, korszerűeket épí­tettek, s gondoskodtak a dql- gozók tisztálkodási lehetősé­geiről. Továbbá mind kise­lejtezték az egészségre ártal­mas G—35-ös traktorokat, és minden évben több mint 2 millió forintot költenek a vil­lamoshálózatok felújítására. Ahol hatékony a munkásvédelmi oktatás Mindezek ellenére tény azonban az is, hogy a veze­tők gyakran mennek el szót­lanul a műn kas védelemmel kapcsolatos hibák, mulasztá­sok mellett, és nem alkal­mazzák kellő mértékben a büntetést, a felelősségre vo­nást Sok gondot okoz a mér­gező kémiai anyagok tárolá­sa, amelyek gyakran balese­tet okozhatnák. A problémái súlyosbítja, hogy a kémúr anyagok tároló helyei közelé­ben egyáltalán nincs mosakp- dási, tisztálkodási lehetőség. Ezután az igazgató 7 pont­ban ismertette, milyen in­tézkedéseket kívánnak tenni a megye állami gazdaságai­ban a munkásvédelem javí­tására. Az igazgató jelentését az elnökség tudomásul vette. A jelenlevő elnökségi tagok, valamint a meghívott vendé­gek számos javaslatot tettek a ’níiirikasvedelem javítására. A Szakszervezetek megyei Tanácsának elnöksége a to­vábbiakban a Megyei Műve­lődési Ház és a megyei nép­művelési tanácsadó szervek egyesítésére vonatkozó javas­latot tárgyalta meg, majd Kaposvári Károly elvtárs szóbeli tájékoztatót adott a szakszervezeti aktívák okta­tásáról a pedagógus szakszer­vezetben. K opasz Jóskát, á levélhordó postást kicsit . félnótás embernek tartotta a falu népe. Mert micsoda dolog az, hogy egy férfi tizenhét éves korára megkopa­szodjék, ráadásul éppen olyan férfi, akit apja után anyakönyviieg is Kopasznak neveznek. Azzal már senki sem törődött, hogy ez a férfi tizenöt éves korában igen súlyos betegségen esett át, és még örülhet, hogy egy­szerű, bár korai hajhullással megúszta. De nem is ezért ne­vezték félnótásnak, hanem azért, mert a leveleket, amelye­ket kézbesített, szíveknek nevezte. — Jónapot kívánok! Hoztam egy szívet. Hogy jóságos-e, .vagy gonosz, nem tudhatom. Minden levélben szív dobog. Ilyen, vagy olyan, de szív. Tessék felbontani, majd kide­rül, milyen szív írta . .. — Mi van a táskádban, Jóska? — kiabálták utána az ut­cán, de ő nem haragudott meg, nevetve, jó hangosan vá­laszolt: , . — Szívek, szívecskék. Jók és gonoszak. Egyik édes, má­sik keserű. Egyik örül, másik majd meghasad. Attól függ, ki írta, miért, kinek. Ez tetszett a lányoknak, de ezen tűi arra se méltatták Jóskát, hogy táncoljanak vele, ha a bálban' felkérte őket. Fiatalon feleséget sem tudott szerezni magának, később pedig, harminc éves.korában ő gondolta meg a dolgot, és úgy határozott, hogy nem nősül meg. Pedig akkor már kerülgették, egyik-másik pár nélküli fehércseléd szemtől- szerpben is megkérdezte tőle: i— Miért nem kellek ép neked, te Jóska? •— Eddig én nem kellettem nektek, most ti nem kelletek nekem — válaszolta mindig a pártában maradt lányoknak, meg azoknak a menyecskéknek, akik évekkel ezelőtt férj­hez mentek ugyan, de azóta vagy elváltak, vagy özvegyen maradtak. Jóska a megye leghíresebb falusi postása. Tizenhét éve szolgálja, a falut, és néhány hónappal ezelőtt kitüntetést is kapott. Nem is akárhogyan. Az államfő személyesen tűzte Jóska mellére. Egy álló hónapig le sem vette kabátjáról, inkább járt az ünnepi ruhában, hadd lássa mindenki, hogy .nem akármilyen postás kezéből kapják a levelet. S bizony, bizony, sok-sok női sóhaj röpködött akkoriban a falu ut­cáin. Mert Jóska úgy, egészében véve stram férfi, a kato­naságnál zászlóvivő volt, hiszen haj nélkül is kereken 180 centiméter magasságot mutatott a sorozó mérce. Szeme barna, arca kicsit szögletes, tekintete komoly és férfias, ke­ze, lába, melle, válla csupa izom', mert nem fél ö a kaszá­lástól sem, ha annak van az ideje. A harmincötödik esz­tendőt is betöltötte a nyáron, így aztán fel sem tűnik fejé­nek kopaszsága, egészen természetes. Eszét és szorgalmát ne firtassuk, ö volt az a falusi postás, aki először alkalmaz- Mott a lakossághoz, és nem azt. várta, hogy a lakosság Ikalmazkodjék őhozzá. Ennek a váltzásnak kereken bárom esztendeje- Addig Ssendrei József: Á falit postása ugyanis el volt kényeztetve Jóska. Bármikor vitte a levele­ket és az újságokat, mindig talált, otthon valakit, sok eset­ben munkabíró férfiakat is. Ennek pedig egyszerűen az a magyarázata, hogy az emberek nem nagyon szerették a kö­zöst, immel-ámmal dolgozgattak a termelőszövetkezetben.' Jóska viszont dolgos ember volt mindig, és nem tetszett neki ez a lazsálás Még arról is megfeledkezett, hogy „szí­veket” hord táskájában. Más mondókát talált ki. — Jó dolog ez a demokrácia. Munka nélkül is megél ben­ne az ember, nem igaz? Ezt ismételte minden olyan háznál, ahol otthon találta a munkabírókat. Persze, nem merték szemébe mondani, hogy bolond, annál inkább mondogatták háta mögött. így ment ez vagy három évig, a közös megalakításától kezdve egé­szen addig, amíg Jóska észre nem vette, hogy alapos vál­tozás történt. Ősz idő volt, a szántás, a vetés, a betakarí­tás dandárja. Jóska arra figyelt fel, hogy majdnem min­den kaput zárva talál a faluban. Eleinte úgy intézte a dol­got, hogy a leveleket és az újságokat bedobálta az udvarra, vagy jobb esetben átadta a szomszédnak. De még öreget sem talált otthon eleget, néhol 'egész utcahosszat hiába kia­bált. Akkor kezdett töprengeni. Ejha! Ezt a népet mégis­csak megszállta a szocializmus angyala. Mindenki kint van a határban. Akkor született meg a nagy ötlet. Mert úgy vélte, még­sem jó az, ha a leveleket és az újságokat bedobálja_ az ud­varba, hiszen vagy a tyúkok tépik szét, vagy az eső áztat­ja el. Ráadásul az emberek késő este mennek haza, és ki­nek van már olyankor kedve újságot olvasni? A leveleket még csak-csak elolvassák, de sok jó újság kárba vész. Ilyen megfontolás után ment el Jóska a termelőszövetke­zet elnökéhez és párttitkárához. Nem elégedett meg csak az egyikkel, mert úgy vélte, mindketten illetékesek. Termé­szetéhez híven az elnök és a párttitkár előtt is tréfásan kezdte a mondókát. — Mit adtok ti ennek a népnek, hogy így dolgozik? Ma­holnap haza se jönnek a határból, éjjel-nappal a szocializ­must építik, én meg nem tudom kikézbesítem a postát. — Igazad van — mondták Jóskának —, de hát mit java­solsz? — Egyszerű ez, kérem szépen — felelte Jóska. — Ugye­bár manapság már a posta is szocialista, hát akkor Kopasz Jóska miért ne lenne az? ... Felajánlom, hogy ezután, kü­lönösen a nagy munkák idején nem a falufen,' femem a ha­tárban kezdem a napi posta kiosztását Főleg az újságok miatt. Én délelőtt kiosztom, így az ebédidőben még el is olvashatják, ha nem is mind, legalább a nagyját Meri, ugyebár, nem lehet tájékozatlanul hagyni az embereket. Ha pedig már az újságot kiviszem, kiosztom egyúttal a levele­ket is, mibe kerül az nekem.;: — Nagyszerű ötlet ez, te Jóska — mondta a pártKfkár, és még röstellkedett is, hogy ez nem neki jutott eszébe. A röstellkedésröl persze teljes mértékben hallgatott — Én csak azt kérem — folytatta Jóska —, hogy ezután minden reggel mondják meg nekem, melyik dűlőkben talá­lom meg az embereket... A többi már semmiség. Mert a határt ismerem, bekötött szemmel sem tévednék el benne, biciklim is van, elkarikázgatok a dülőutakon .. — Rendben van, Jóska — szólt nagyon komolyan az el­nök. — Úgy is mondhatnám, hogy derék... mármint nagy­szerű ember vagy te. Ha ezt megteszed, ne legyek tovább tsz-elnök, ha nem terjesztelek fel kitüntetésre. Jóska azóta megkapta a kitüntetést, és már senki sem meri félnótásnak nevezni, sőt, azt suttogják, hogy nagyon is sok ész van a kopasz fejében. Igaz, hogy eddig is oktala­nul nevezték félnótásnak, mert miért bűn az, ha ''alakj jó­kedvű és viccesen odamondogatja az igazságot? Ma már senki sem érti félre Jóska viccelődését, kopaszsága meg rég nem feltűnő. Felesége nincs, de gondviselője van Jóská­nak. Különb, mintha feleség lenne. Egy idős asszonynál lakik Jóska. Rózsi ka néninél, vagyis özvegy Pásztor Sándor- nénál. Még a fizetését is oda adja. Mert csupa szív ez a Jóska. Lágyabb, mint egy szerelmes levél. Rózsika nénin kívül se kutyája, se macskája a faluban. Viszont Rózsika néni is egyedül lenne Jóska nélkül, pedig hat gyermeket, nevelt fel. De azok mind elmentek, a városban vertek ta­nyát, mert, ahogy Jóska mondja: büdös lett nekik a föld. amelyen felnevelkedtek, öt évvel ezelőtt meghalt Rózsika néni férje is. Egy délelőtt, amikor Jóska levelet vitt neki amelyet valamelyik gyafcek írt, sírva panaszkodott az öreg­asszony. — Úgy maradtam, mint a gyümölcsfa ősszel, amikor meg­szedik. Hiába neveltem hatot. Hat szép gyülmölcsöt. Le­hulltak. Leszedte őket az élet, a sors. Egy se maradt a ter­mőfa árnyékában ... Ez az édesanyák sorsa ... Hasonlítunk a gyümölcsfához... Virágzunk, termünk, érlelünk, azután hess gyümölcs!... Csak a csupasz gally, meg a szél ma­rad ... Vége... Ősz... Azután tél... és elmúlunk... mint az esztendő ... J óska ekkor sajnálta meg Rózsika nénit. Mondta ne­ki, hogy ő eljönne ide, hozna még egy kis napocs­kát, ha Rózsika néni is akarná. Pénzt is adna, meg jó szót, emberi beszédet, levélkihordás után. Azóta ott lakik. Rózsika néni Józsi fiamnak ne­vezi, nem Jóskának, mint mások.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents