Észak-Magyarország, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-06 / 262. szám
Slzotnii&t, 1565. november 6. ÉSZAKMAGYAROnSZÁG s 4. Népgazdasági terv —- operatív terv A gazdasági tervezést sokan úgy képzelik, el, hogy a szakemberek százai számítások HÍapján összeállítják a népgazlik, amelyek kiaknázása az egész népgazdaság, az egész ország számára hasznos. Ezeket nemcsak, hogy nem lehet központilag előre látni, de a daság ötéves tervét, ezt fel- túlzott központosítás, a válladarabolják évekre meg hónapokra, illetve iparágakra, vállalatokra meg műhelyekre és valahogyan így jön ki, hogy X. Y. mit esztergáljon holnap, vagy holnapután. A valóságban nem így van. Az ugyan igaz, hogy a vállalati tervek részei a népgazdasági tervnek, és az évi tervek végrehajtásával valósulnak meg az ötéves terv célkitűzései. De a népgazdasági terv egy sor olyan előírást is tartalmaz, amelyek nem egy-egy vállalat konkrét termelési programjaként: teljesülnek. A termelékenység emelésének például vannak olyan forrásai, amelyek nem egy vállalat munkájában realizálódnak, sőt vállalati szinten nem is láthatók. Ha mondjuk egy új vállalatot olyan helyen építenek fel, ahol az anyagok, termékek oda- és elszállítása, illetve a munkaerő, szállítása viszonylag a legkevesebb befektetést igényli, akkor ha a vállalatnál nem is, de népgazdasági szinten feltétlenül javul a munka termelékenysélatok önálló cselekvésének korlátozása akadályozza ezek kiaknázását! A népgazdasági tevékenység megtervezése tehát egyaránt követel központi és vállalati tervezést. E két szint a tervezésben egymás elengedhetetlen kiegészítője, de csak akkor tudják jól kiegészíteni egymást, ha feladataik nem keverednek, ha mindkét szint megkapja a feladatai betöltéséhez szükséges kereteket, lehetőségeket. A gazdasági irányítás és ezen belül a tervezés rendszerének átalakítása nem utolsósorban ezt a célt szolgálja. A gazdasági élet elkerülhetetlen velejárója, hogy van egy sor termelésre ható tényező, amelyet a tervezés egyik szintjén sem lehet előre látni. A fogyasztók ízlésének, magatartásának változásaira gondolunk, amelyet a technika, az életmód, az idegenforgalom fejlődése stb. idéz elő. Ez növeli a termeléssel kapcsolatos kockázatot, azt a lehetőséget, hogy a szükséglet másként alakul, mint ahogyan fással is várfia tó volt. A külkereskedelmi forgalom egyébként elengedhetetlen növekedése szintén fokozza ennek lehetőségét, hiszen a külföldi vevő másként és máskor is feladhatja a rendelését, mint ahogyan előre elgondoltuk. népgazdasági és a vállalati tervezésnek, mint két különböző szintnek szétválasztásához hasonlóan el kell különíteni a rövidebb és a hosz- szabb időtartamú tervek feladatait is. Az ötéves népgazdasági tervek az egész népgazdaság főbb fejlődési irányait jelölik ki, míg az operatív tervek az időközbeni változásokhoz lehetőleg minél jobban igazodva jelölik meg a termelési feladatokat. A gazdasági irányítás átalakítása tehát e következtetések pontosabb levonását, és ezzel az egész tervgazdálkodás hatékonyságának javítását is szolgálja. Bognár Gyula (FolytatjukJ ge Hasonlóan munkamegtaka- legkörültekintőbb számiritäst es ezzel együtt, termelékenység növekedést eredményez, ha például olyan alkatrészt” amit sok vállalat rendszeresen használ, egy vállalat állít elő korszerű gépekkel, olcsón, és nem minden üzem maga készíti el kezdetlegesen, drágán. Milyen következtetést vonhatunk le mindebből? Azt, hogy a népgazdasági terv nem mechanikus összege a vállalati tervnek, hanem egy sor olyan fontos összefüggést is előirányoz amelyek a vállalatok, sőt egyes iparágak kapcsolataiban, arányaiban testesülnek csak meg. Lássuk a dolog másik oldalát is! A vállalati tervnek, termelési programoknak számos olyan része van, amelyet egyszerűen lehetetlen központilag Libanoni szotórvezeti küldöttség érkezsk a BVK-ba A Borsodfi Vegyikombinátban a legközelebbi aktívaértekezleten hallgatják meg a Szakszervezeti Világszövetség kongresszusáról szóló beszámolót. Ennek, a november 10- én megrendezendő értekezletnek külön érdekessége, hogy részt vesz rajta a hazafelé tartó libanoni szakszervezeti küldöttség is. Emberek a közösben — Kiveszett a ® gény? — Ha nem is veszett ki, de ritka, mint a fehér holló. Mert aki bejár az üzembe dolgozni, az nem az igazi. Az is másfajta már, amelyik traktoron ül. vagy a műhelyben a gépekkel bajlódik. — Ezek a legények igényesek, műveltebbek, szóval, amolyan mai falusi fiatalok. — Igen ám, de ha így megy, ki fogia meg a villa nyelét? Mert ezek aztán nem nagyon. Beszélgetve haladunk Bold- va határában az elnökkel, meg a szintén fiatal párttitkárral. aki maga is villany- szerelést tanult, s most a gépekkel foglalkozik. Megyünk a szántók, legelők mentén, s szemünk kutatva keresi a lomha gépet. — Amott vannak ni! — kiált fel az elnök. így akadtunk rá Csurkó Miklósra, aki öt éve tagja 'a bóldvai Kossuth Tsz-nek, s még csak 26 esztendős. Mosolyogva jön át a friss szántáson. Csurkó Miklós jóformán a határban nőtt fel. Eleinte édesapja mellett dolgozott, aki szintén tsz-tag. Azután sem vitte vágya semerre. Nem próbált világot. Hogy miért? Ö igv mondja: — Nem tudnám én az özemet megszokni. Csak itt érzem jól magam, kinn, a szabad levegőn. — Az éjjel vagont raktunk ki, hajnal egy óráig — mondja. — De én reggel hatkor már idekint voltam a határban. ' g többet alig lehet kil'uuu szedni .belőle. Áll, mosolyog, arra a kérdésre, hogy mivel tölti szabad idejét, igen röviden válaszolgat. — Nyáron nekem nem nagyon van olyan. — És télen? — Akkor fagy szabadságon vagyok. A tsz-elnök megmagyarázza, mit kell ezen érteni: — Miklós nem szeret tétlenkedni, s télen, amikor nincs sok munka, vagy ami van is, asszonyoknak való, elengedjük egy-két hónapra az erdőgazdasághoz. Ott fát vág. — És a szórakozás? — Néha moziba megyek. — Olvasni szokott? — Nem. Nem szeretem. Nyíri Dániel tsz-elnök még hozzáteszi, hogy nemsokára televíziót kapnak, mert elsők lettek az aratásban. A járás ígérte. A fiataloknak több szórakozásuk lesz. Visszafelé arról beszélgetünk a két tsz-vezető vei. mi kell ahhoz, hogy a fiatalok megszeressék a mezőgazdasági munkát, s visszakivánkozza- nak a faluba. — Először is az — mondja az elnök —, hogy mindig biztosítunk munkát. Mert miért mennek az iparba? Elsősorban azért, mert ha kevés is az ottani kereset, de biztos. Nálunk rendszeres munkával jobban jönnek ki. Ezt azonban meg kell szervezni. A Kossuthban prémiumot kapnak azok a tsz-tagok, akik állandóan dolgoznak, s köztük fiatal is van szép számmal. Figyelembe veszi a vezetőség azt is. hogy időnként: szeretnék túllépni a falu határát. — Már másodszor szerveztünk kirándulásit A cséplés után Egerben voltunk. Három autóbusz is megtelt a kirándulókkal. Mivel lehet tehát: otthon tartani a fiatalokat? Boldván így gondolják: — Állandó munka biztosításával, s kulturált szórakozási lehetőséggel. 1 eliírt hogy ez a recept * * más helyen is beválna. Meg kell próbálni, s akkor nem lesz fehér holló falun a földért rajongó pa- rasztlegény. Aúamovics Ilona Egész évben sziileíésiiísp ElSkésxületek ess úttörők országos versenyjátékára Naptár a kirakatban V A MAGYAR. Úttörők Szövetségének országos elnöksége és a Magyar Rádió ifjúsági osztálya Egész évben születésnap címmel versenyjátékot hirdetett az úttörőszervezet megalakulásának 20. évfordulója tiszteletére. A játékban az ország mindegyik úttöröháza részt vehet. Az úttörőházakban megalakultak a szerkesztőségek, amelyek már készítik a rádiófelvételre alkalmas előírni, megtervezni. A válla- pályázati forgatókönyvet. lati termelés jő megszerveze- sében. ötletes kombinálásában egy sor olyan lehetőség réjA jászberényi gyerekek csapataik régi tagjai után kutatnak, beszámolnak úttörőházuk Szucsornamrntikai kiállítás A napokban H püspökladányi járási művelődési házban nagyszabású néprajzi és népművészeti kiállítás nyílt. A kiállítás Dorogi Mártonnak, az egyetlen jelentős magyar szűcsornamentika kutatónak életművét tükrözi. A kiállítás tárgyai között több jellegzetes népművészeti terület alkotásait, így a Borsod megyei Gelejen gyűjtött anyagokat is bemutatják. Dorogi Márton munkássága nem ismeretlen a néprajzkutatók előtt. Hazánkban, nincs más bőrruházattal foglalkozó jelentős kutató. Korábban is csak elszórtan jelent meg egykét cikk, de azok is inkább csak a bőrruhászati-népművé- szet újabb termékeit, a köd- mönöket és a bundákat igyekeztek bemutatni. Az ezt megelőző formációkról, motívumokról azonban eddig semmit sem tudtunk. Ezeket az anyagokat eddig múzeumaink sem gyűjtötték. Az elmúlt években Dorogi Márton publikálta néhány, elsősorban a Békés megyei és a nagykunsági motívumokkal kapcsolatos kutatásait. A Magvar Tudományos Akadémia számára már készül nagy összefoglaló monográfiája, kutatásainak egészét mégis csak most publikálja először. A kiállítás túlnőtt a Hajdu- Bihar megyei regionális kereteken. Országos jelentőségű esemény lett. Egyrészt azért, mert korábban nemcsak, hogy összefoglaló mű nem jelent meg. hanem még hasonló, több tájegységet átfogó kiállítás megrendezésére sem került sor. A kezdeménvezés újszerű és igen jeletitösa mint azt\ Szűcs Sándor, a jeles, közismert etnográfiai író is hangsúlyozta a kiállítást megnyitó beszédében. A kezdeményezés értékelésekor nem tudunk mást mondani, mint idézni azt, amit Varga László professzor a Néprajzi Múzeum volt igazgatója írt a kiállítás emlékkönyvébe: „Kettős öröm számunkra ez a ragyogó kiállítás: a magyar népművészet tündöklése és Marci barátom fáradhatatlan és példamutatóan jelentős munkásságának bemutatása. Ritka alkalom ez, egy vidéki művelődési otthon életében.” Felvetődik ? gondo,at' i tnciuuiik hogy egy ilyen országos jelentőségű kiállítást elég-e csak Püspökladányban megrendezni? Valószínű. hogy nem. Hiszen minden jel arra mutat, hogy a szép hézagpótló anyagot a Hajdúságon kívül hazánk más területein is igénylik, és természetesen elsősorban ott, ahol a kutató Dorogi Márton megfordult. azoknak a tájaknak népe. amelyeknek jellegzetes szűcsornamentikája a kiállítás anyagában szerepel. Dorogi Márton hazánk sok táját bejárta, de a kutatásait jelző térképen még mindig van fehér folt. Reméljük, hogy a magyar tudományos élet javára beteljesednek Molnár János művelődésügyi miniszter- helyettesnek a kiállítás emlékkönyvébe írt szavai: „Az eddigi szép és igaz eredmények biztassák további kutató és elemző munkára Dorogi Mártont, a népművészet és a néprajz eddig is sok területét feltúró művelőjét.” Budai/ György építész szakkörének munkájáról, tudósítást állítanak össze érdekes őrsi kirándulásokról, portyákról. A székesfehérváriak arról számolnak majd be, hogyan segítették városuk parkosítását, szépítését. Megkeresik azokat az ifjúmunkásokat, akik már az úttörő szakkörökben megszerették későbbi szakmájukat és megtudakolják tőlük, azóta hogyan alakult sorsuk. AZ EGRI pajtások a különböző úttörő kulturális és' sportversenyek eredményeiről szeretnék tájékoztatni a rádió ifjú hallgatóit. A szolnoki szerkesztők a helyi stúdió munkatársainak segítségét is kérték, hogy minél jobb forgatókönyvvel indulhassanak a versenyen. A legérdekesebb tábori élményeiket dolgozzák fel a pécsi úttörők, s amint értesültünk róla, az esztergomi fiúk és lányok születésnapi „virágcsokorban” szeretnék összegyűjteni a magyar úttöieg-t rőszervezet húsz évének szebb eseményeit. J A budapesti úttörőházak* szerkesztői is nagy munkában* vannak. Az óbudaiak az út.tö-J rők társadalmi munkájáról* számolnak majd be, valamint* leglátogatottabb szakköreik te-* vékenységéről adnak hírt. A* IX. kerületi pajtások olyan* neves embereket, művészeket* keresnek fel, akik annak ide-* jén iskoláik úttörőcsapatában* tevékenykedtek. * SOK-SOK ÖTLET szövi át a* készülő forgatókönyvek lapja _♦ it, amelyeknek összeállításán* pajtások és vezetőik serény-* kednek. A pályázatok bekül-* dési határideje november 20.,* s addig bizonyára még sok* érdekes adat, történet kerül a* fehér lapokra. A beküldött* húsz legjobb forgatókönyv írói,* s közreműködői állnak majd a* mikrofon eié, hogy munkájuk-* ról a rádió nyilvánossága előtt £ is beszámoljanak. ♦ itt. « ♦ 'égé az évnek. Nem az jelzi, hogy a keltezéshez már novembert íru nk, nem is a hűvössé váló hajnalok, a deres re ggelek, a ködtakarta délelőt- tök, hiszen a dér is, a köd is gyorsan illan a Nap elöl. Mert a fé nyes korong meg-megjelenik most is az égen, ha ki is hagy időnként egy-két napot. A szél sem mindig hideget hoz, reggelente néha mintha az áprilisi készletéből is belelehelne kevéskét a világba. A. városok parkjaina k, kertjeinek fáiról hull, hull ugyan a lomb, minden csipősebb reggel után csu- paszabbak az ágak. de. a B ükk, a Zemplén erdőségei még őszi színben pompáznak. Még azok is korainak tartják a bunda, vagy a pré messapka, kucsma megsétál- tatását, akik most vásárolt ák és így az utcának még nem mutathatták meg téli k ellékeiket. De az évnek mégis vissza von hatatlanul vége. A kirakatokban megjelentek az IS 66. évi naptárak. Kis zsebkönyvecske formájúak, íróasztalokra valók, amikbe sokat lehet firkálni, díszes, színes nyomásúak, ajándékozási joggal felruházott vállalat ok főnökei lepik meg ilyennel évről évre más vállalatok fő nőkéit, és még egy sor más naptár, mint minden évben. Szóval újra megjelentek, figyelmeztetnek. És megdöbbe ntevek, persze, mint minden évben. Hát már megint! És nézzük, nézzük a kemény táblára préselt 1966-os r évszámot, úgy érezzük, mintha ixtlaki becsapott vol na bennünket vele. Nincs valami tévedés? Biztos, hogy az ötösnek már lejárt az ideje? Nincs valami elhamarkodottság még abban a 6- osban? ztán tovább lépdelünk, és az őszi levegőben, kavargásban, a tüsarkú cipők, a könnyű felöltők láttán feledjük az eg észét. Messze még a hó. a tél! Talán már nem is ér ide. Igaz, a kirakatokban már ott lesk elődnek az új naptárak. Aki látta, ne. mondja meg senkinek. ípf) A ♦ * ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ i ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ * * ♦ ♦ ♦ * ♦ * ♦ ♦ ♦ * ♦ * * ► ♦ > » * * » I * ► * : ♦ ♦ t » i ♦ Miskolc, Szemere és Széchenyi utcai sarok Tot«: Sz. G*
