Észak-Magyarország, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-02 / 258. szám

Kedd, 1965. november Z. eszakm agyarország 3 Válaszol egy járás gondjaira fel mühely­Feiépult a Itárommiiüomodik lakás Az rrtóbbi Írét évtizedben több mint hétszázezer új ott­hon épült az országban, s ugyanakkor meghaladja a száz­ezret az avultság és lakhatat­lanság miatt lebontott lakások száma. Az ország lakásállomá­nya tehát mérsékeltebben emelkedett, mint a lakásépítés üteme. A felszabadulás előtt, 1941-ben 2 397 625 lakást tar­tottak nyilván. Ez év január 1-én pedig 2 991 500 lakása Yolt az országnak, s mindössze 9500 hiányzott "khnr/ i' ... lakásállomány elérje a három­milliót. Az első félévben a tanácsok •csaknem 15 000 új lakás hasz­nálatára adtak engedélyt, de ebben az időszakban több mint hétezer elavult, régi lakást, le­bontottak, s törölték a nyil­vántartásból. A második fél­évben is többezer rossz lakást szüntettek meg, viszont július­ban és augusztusban aránylag bevés lakóház építése fejező­dött be. így végeredményben '— a hozzávetőleges számítá­sok szerint — a harmadik negyedév utolsó heteiben épült fel az ország hárommilliomo­dik lakása. Presztízs féltés ? Átadták a betétkönyvet az „OTP-bébinek”! Magasabb lett egves zöldség­es gyiimöícskonzervek ára Az elmúlt idényben a zöld­ség- és gyümölcsárak emel­kedtek A tartósító Ipar alap­árainak emelkedése miatt szükségessé vált egyes konzer­vek és mélyhűtött termékek fogyasztói árának módosítá­sára. Az országos árhivatal és a Belkereskedelmi Minisztéri­um közli, hogy egyes hőkezelt, Yaíamint mélyhűtött zöldség­es gyümölcskonzervek ára no- yember 1-től emelkedik. Az áremelkedés a zöldség- és gyümölcskor! zer veknek mini­stry egyharmadára terjed ki ős a teljes zöldség- és gyü- hiöleskonzerv-forgalom átlag­árát körülbelül hét százalék­ba! növeli, Neve: Horváth Róbert. Életkora: három nap. Egészséges, két kiló hatvan dekás csecsemő. íme Borsod legfiatalabb ta­karékkönyv tulajdonosának személyi adatai. Tegyük még hozzá: a 190 924- es izámú betétkönyvet az új­szülött ajándékba kapta. Robika 1965. október 30-án, egy óra után 15 perccel jött világra. Másnap kiderült, hogy ezen a napon ö volt Borsodban a legfürgébb, elsőnek jegyez-, ték fel a megyében az ő szü­letését. Október 30. világtakaré­kossági nap. Hazánkban az Országos Takarékpénztár min­den megyében, október 30-án elsőként születő csecsemőnek ezer forintos takarékkönyvet ad ezentúl. Tegnap, november 1-én-a vasgyári kórházban E ndrédi József, az OTP miskolci igaz­gatója adta át a kedves aján­dékot Horváth Gézánénak, a szerencsés miskolci kisfiú édesanyjának. Horváth Róbika egyébként szüleinek hatodik gyermeke. Három leány és — immár há­rom fiú van a családban. Az édesapa a Diósgyőri Gépgyár­ban dolgozik, segédmunkás. A gyerekek közül még csak ket­tő jár iskolába. Természetes, hogy a várat­lanul jött pénz örömet okoz. — A férjem még nem is tudja — mondta Horváthné. Azóta biztosan Horváth Géza is átlapozta már a díszes, kékfedelű könyvecskét — a társadalom szerény, kedves ajándékát. Az ország valamennyi kór­házának jelentése alapján az Egészségügyi Minisztérium értesítette az OTP-t az első újszülöttekről, A húsz „OTP­bébi” közül tizenegy fiú, és Sándor utcai kórház szülésze­kilenc lány. A legelső Kaczur Irénke — Kaczur Sándor nyírkarászi tsz-tag második gyermeke — 0 óra 03 perckor született a kisvárdai járási kórházban. Az OTP megbízottai hétfőn mindenütt ünnepélyesen ad­ták át a jutalom betétköny­vet. Budapesten a Péterfy ü osztályán Honti György J édesanyja kapta meg az ezer forintos jutalmat. Tolna me-| gye első újszülöttei Erdődi » Gábor — a család ötödik £ gyermeke. — Vas megye sze-fi rencsés csecsemője Varga^ Csilla. Győr megye legfiata-é labb betétkönyv tulajdonosa* Naev Lajos. ♦ Endréd* József, az OTP miskolci igazgatói ajándékot Horváth Gézánénak. tóul ja az Miskolc a rövidfilm-fesz- tiválok sikeres szervezése révén hozzájuthatott egy olyan joghoz, amelyet a vá­ros filmszerető közönsége nagyra becsült. Pontosan azért, mert annak idején az első rövidfilm-feszüvá­> Ion nagy érdeklődés mutat­> kozott meg a városban a filmek iránt, Miskolc meg­kapta a magyar filmek ős­bemutatójának jogát. Az el­múlt: népművelési évadban hat új magyar filmet vetí­tettek Miskolcon, az SZMT Művelődési Házban. A be­mutatók alkalmával a mis­kolci ankétokon, vitákon ti tettek tanúbizonyságot ar- ? ról, hogy a filmművészet O kérdései mindennapos ér­* deklődési körükhöz tartoz- « nak. ♦ Ebben az esztendőben 4 folytatódott volna a polgár­♦ jogot nyert magyar filmek 4 ősbemutatójának sorozata. ♦ Úgy tervezték, hogy ismé­* telten hat filmet mutatnak be a nagyközönségnek, ter­mészetesen vitával, ankét- tal egybekapcsolva. Az idei elgondolást: nem várt akadályok szorították le a megvalósulás útjáról. Szeptember 21-én az SZMT Művelődési Ház vezetői megállapodtak J'ámok Já­nossal. a filmfoigazgatóság művészeti osztályának veze­tőjével az idei sorozat foly­tatását. illetően. így került sor az első új magyar film címének megajánlására is. A filmfőigazgatóság a mű­velődési háztól függetlenül Németh László ismert, nagysikerű regényének filmváltozatát, az Iszony-i javasolta évadnyitóként. Az SZMT Művelődési Ház ve­zetői a megállapodás értel­mében szorgalmasan hozzá­kezdtek a szervezéshez. Mi­után Miskolcon nagyon * megszerették az ősbem uta- 4 lókat, s jól ismerik Né­* meth László munkássága* é is. nagy érdeklődés jiyilvá ♦ nult meg a film iránt. Így a szokásos egy előadás he­lyett még egy előadást igé­nyeltek a mozilátogatók. Október 28-án, csütörtö­kön (48 órával a bemutató előtt!) a filmfőigazgatóság telefonon értesítette az SZMT Művelődési Ház ve­zetőit, hogy az Iszony című alkotást Miskolc nem kap­hatja meg,' mivel a pécsi já­tékfilm .szemlének ez az új magyar mű lesz a nyitófilm­je. A hír lesújtotta a mis­kolciakat. Kétségbeesett te­lefonálás a Művészeti Szak- szervezetek Szövetségéhez, a Filmművész Szövetséghez. Már-már úgy látszott, hogy feloldódik a filmföigazgató- ság makacs ellenállása. Ám amikor több oldalról pró­bálták meggyőzni a filmfő­igazgatóság vezetőjét arról, hogy a pécsi filmszemlét nem veszélyeztetheti a mis­kolci ősbemutató, meghara­gudva a több oldalról érke­ző „támogatástól”, nem ad­ta ki a miskolciaknak az Iszonyt Sajnálatosnak tartjuk ezt a merev elzárkózást, s mi is osztoztunk azok vélemé­nyében, akik azt vallják: a pécsi játékfilm szemlélet sikerét nem veszélyeztette volna, ha Miskolcon, a me­netrendnek megfelelően be­mutatják a nagy érdeklő­déssel várt Iszonyt. Most nem szólunk arról, hogy több ezer forintos kár érte a művelődési házat. Inkább az szontorít el bennünket, hogy ennek a városnak filmpártoló közönsége sok­oldalúan bizonyította ra­gaszkodását és érdemül tsé- gét a magyar filmekkel kapcsolatban, és igazán kár volt presztizsféliés miatt kisemmizni a miskolciakat, s nagy kár volt 1600 film- rajongót ..technikai okokra” hivatkozva a pénztárhoz küldeni ieevér®k visszavál­tsa céliábé1 — párkány — Megnyílt a El!, Miskolci Országos Grafikai Biennale A naffydíj nyertese t Feledv Gyula Imre művest jutalmazták. A díjazott művészek megkapták a biennale plakettjét, Kis- nagy András szobrászművész alkotását, valamint a bienna­le díszes oklevelét. Ugyancsak az emlékplakettet adták Hincz Gyula grafikusművésznek a biennalen való részvételéért, a mester iránti tisztelet kife­jezésének jeleként. Plakettel jutalmazták Ritly Valériát, aki korábban rendezte a miskol­ci tárlatokat, továbbá Katona Lászlót a biennale grafikai munkáiért, a katalógus ás a plakát elkészítéséért. Mindjárt itt érdemes meg­említeni a biennale igen szép kiállítású katalógusát, ami szinte a tárlati anyag szerves művészi tartozéka. A biennale plakátjának kicsinyített má­sával borított, nagyon jó elren­dezésű, könnyen . áttekinthető könyvecske élén Aradai Nó­rának a grafikai művészetet és a miskolci biennalet mél­tató sorait találjuk, majd a következő oldalak Kondor Bélát mutatják be. Ezt köve­tően alfabetikus sorrendben ismerhetjük meg az egyes ki­állított műveket, sok fénykép segítségével, igen könnyen tá­jékozódva. Katona László munkája szép. értékes művé­szi alkotás, ami nemcsak a tárlaton tájékoztat, hanem szívesen tesszük el emlékül is értékesebb képzőművészeti köteteink közé. Az előállító nyomda neve hiányzik csak a nagyon ízléses .kötetről. Itt pótoljuk: a Borsodi Nyomdát, kell érte igen melegen meg­dicsérnünk. A miskolciak már az első napon nagy érdeklődéssel szemlélték a kiállítást. A biennale nyitvatartásának ide­je alatt november 28-ig bezá­rólag naponta délután 3-tól 6-ig tekinthető meg, minden vasárnap délelőtt II órakor pedig tárlatvezetést szervez­nek a kiállított anyag jobb megismerésére. fim) geinek, o XX. század társa­dalmi harcai és a grafikai munka kapcsolatainak érzé­keltetése után Varga Gábor- -né arról szólt, miként kapcso­lódott egymáshoz a magyar grafika, illetve a gra­fikai művészetet magáénak tekintő Miskolc élete. Meg­állapította, hogy a körülmé­nyek szerencsés és ihletett ta­lálkozása volt -az a művészi törekvés, amely 1961-ben el­indította a biennale gondola­tát. E harmadik biennale a teremtő erők, a szép szándé­kok, a művészet és társada­lom kölcsönhatásának erejét példázza. Beszélt arról is, hogy a miskolci képzőművé­szeti élet milyen jótékony ki­sugárzással hat a megye egyes helységeiben a képzőművé­szet megszerelésére, megérté­sére. A megye és Miskolc a lehetőségekhez mérten mecé­nása kíván lenni a művészet­nek és a tudománynak egy­aránt, mondta a továbbiak­ban. majd a kiállított anyagot méltatta, külön említve azt a fontos kapcsolatot, amely a biennale színházi megrende­zéséből adódik. Ez kétféle művészet élvezetének lehető­ségét kínálja a látogatónak. Megköszönte a résztvevő mű­vészek munkáját, a kiállítás előkészítőinek értékes tevé­kenységét, majd a zsűri dön­tőse alapján kiosztotta a bien­nale díjait A jelenlevőit feszült érdek­lődéssel várták a zsűri hatá­rozatát. Borsod megye Taná­csának hatezer forintos nagy­díját Feledy Gyula nyerte el a biennalen kiállított, nyolc részből álló. Énekek éneke cí­mű sorozatával. Miskolc vá­ros két, egyenként 4000—4000 forintos díját Csohány Kál­mán és Lenkey Zoltán kap­ta. a Képzőművészeti Alap 3000 forintos díját Pásztor Gábor, a 2000 forintosai pe­dig Gross Arnold, míg a Szép- irodalmi Könyvkiadó két, egyenként ezer forintos díjá­val Agotha Margit, és Tóth Október 31-én, vasárnap délelőtt elérkezett a magyar sokszorosító grafikai művészet két évenként jelentkező ün­nepélyének kezdete. A szín­ház nézőtéri társalgójának termeiben megnyílt a III. Miskolci Országos Grafikai Biennale. Az érdeklődés már az utóbbi hetekben is Miskolc felé fordult, a grafikák ked­velői várták a nagy művésze­ti seregszemlét, várták ismert és kevésbé ismert grafikusa­ink új munkáit. A biennalé ugyanis a legutóbbi időszak, 1964. és 1965. művészi termé­séből mutat be reprezentatív válogatóst. Burányi Judit ren­dező munkája nyomán igen ízléses elhelyezésben, jól át­tekinthetően 198 mű sorakozik üveg alatt a paravánokon, s egy külön teremben látható Kondor Béla 28 alkotása. A zsűri tagjai már koráb­ban is többször tanulmányoz­ták a tárlat anyagát, vasár­nap délelőtt ismételten meg­tekintették, majd összeültele, hogy zárt ajtók mellett: dönt­senek a díjak odaítéléséről. Amíg a zsűri tanácskozott, az érdeklődők a kiállítási he­lyiségben gyülekeztek. Igen sokan jöttek el Miskolc és Borsod képzőművészetet pár­toló lakói, jelen volt sok kép­zőművész, eljöttek a salgótar­jáni művészek is. Miskolc és Borsod politikai, _ társadalmi és állami életének vezető személyiségei közül többen is ott voltak. Jelen volt többek között Deme László, a megyei pártbizottság titkára, Havasi Béla, a miskolci városi párt- bizottság első titkára. A megnyitó ünnepségen először Weiner Leó fisz-moll vonósnégyesét hallottuk a Gál Károly vezette vonósnégyes szép előadásában, majd Né- methy Ferenc színművész tol­mácsolásában Bihari Sándor Hódítók című. az alkalomhoz méltó költeményét. Lendvay Ferenc színházigazgató a társ­művészetek és a vendéglátó házigazda, a színház nevében köszöntötte a biennalet. majd Varga Gá bőmé, a Borsod megyei tanács vb-elnökhelyet- tese ünnepi beszéddel megnyi­totta a kiállítást ] A grafika és * a társadalom kapcsolatainak, a grafikai mű­vek gyons reagálási lehetösé­öszi munkák idejére még egy műhelykocsit amely nagyban segítené a gyors javítást? Válasz: A Gépállomásod megyei Igazgatósága jogosnál! találta a kérést, s intézkedett hogy a Szendrői Gépállomáson erre az időre szereljenek fel még egy ideiglenes műhely­kocsit fi ecskem étre kelé-e me ne mi ? Az edelényi járásban mér ez évben öt gépszínt szeret­nének felépíteni. Értesítési kaptak, hogy a szükséges vas- vázakért menjenek Kecske­métre. Egy gépszín vasvázá­nak elszállításához 3—4 von­tatóra van szükség, s ez a sürgős munkák idején nagy kiesést őkoz. Kérdés: Miért nem szállít­ják el az építkezéshez szüksé­ges anyagokat úgy. mint ed­dig? Válasz: Igaz. hogy a Rács megyei Építő és Szerelőipar' Vállalat megpróbálta mente­síteni magát a szállítási kö­telezettségtől. de az AGRO- KER, éppen a sürgős őszi munkákra való hivatkozással, nem egyezik bele ilyen módo­sításba. Már el is ment a levél, amelyben kötelezik a vállalatot a hagyományos szál­lításra. Tehát nem kell a tsz-eknek Kecskemétre men­niük. A. I. kívánatos lenne, ha a terme­lőszövetkezetek megjutalmaz­nák az őszi mélyszántásban kimagasló teljesítményt nyújtó traktorosokat Kevés a takarmány Az edelényi járásban nagy gondot okoz az árvízkárok kö­vetkeztében jelentkező takar- mánykiesós. Csaknem 250 va­gon takarmányra lenne még szükségük, hogy jövőre is tel­jesíthessék hizlalási terveiket. Ezt az igényüket bejelen­tették a megyéhez, de eddig mindössze hét vagon takar­mányt kaptak. Kérdés: Várható-e további támogatás és mikor? Válasz: Mivel az árvíz nem­csak a mi megyénkben, ha­nem országosan is nagy káro­kat okozott, nem ígérhetünk túl sokát. Legutóbb 210 va­gon takarmány helyett a me­gye is csak 50 vagonnal ka­pott. Tárgyalnak azonban az illetékes minisztériumokkal, s ennek eredményeként további segítség várható. Még espr miííhelykocsit kérnek Az őszi mélyszántással kap­csolatos gondok között azt is elmondották az edelénviek: ők mindent megtesznek azért, hogy a traktorosok helytáll­janak, de ehhez más is kell. Mégpedig megfelelő géppark. A járás területén több mint 300 erőgép dolgozik, s meg­szervezik. hogy éjszaka is mód legyen a hibás gépek ki­javítására. Kérdés: Kaphatnának-e az A lüktető élet, a szapora munka sok olyan kérdést szül, amelyre hirtelenében a járás vezetői sem tudnak válaszolni. Néhány ilyen problémát gyűjtöttünk csokorba Ede- lényben, is mindjárt megkér­deztük az illetékeseket, miért van. így, s hogyan lehet segí­teni. A traktorosok dicsérete Az, hogy az edelényi járás­ban befejezték a vetést első­sorban a traktorosok érdeme. Öket dicsérik most szerte a járásban. , Elismerően beszél­nek azokról a traktorosokról, akik éjt nappallá téve ültek a gépen, hogy a rossz talaj- viszonyok ellenére is időben földbe kerüljön a termény. A járás vezetői most azt akarják elérni, hogy a vetés befejezése után azonnal hoz­zálássanak az őszi mélyszán­táshoz, s csak azután kerüljön sor a megérdemelt pihenésre. Kérdés: Jó lenne, hp a ve­téshez hasonlóan az, őszi mély­szántás során szép eredmé­nyeket elérő traktorosokat is premizálnák. Van-e erre mód? Válasz; A Földművelésügyi Minisztérium egy bizonyos összeget adott: a megyének arra, hogy a vetésben kitűnt traktorosokat premizáljuk. Ez csak a vetésre vonatkozik. A nyújtott műszakban dolgozók­nak' járó 16 és az éjjeli mű­szakosok 50 százalékos fize­téstöbblete az őszi mélyszán­tás idejére is vonatkozik. Köz­pontilag meghatározott pré- ' nrnium most nincs, de naiívon e v Naponta 5 ezer köbméter víz l A Sajómenti Vízművek irá­nyításával két évvel ezelőtt a Borsod megyei Bánhorváti községben a Bán patak vizé­nek hasznosítására korszerű, felszíni víztisztító telep építé­sét kezdték meg, A vízkiviteli, derítő, szűrő- és tisztítóberen­dezésekből álló mű szerelése befejezéshez közeledik és az új létesítményben előrelátha­tólag az év végén kezdik meg a termelési próbákat. Az új vízmű naponta 5 ezer köbmé­ter vizet emel ki a Bán p;, -:ik- ból, amely megtisztítás után csővezetéken keresztül, gravi­tációs úton jut el a vadnai át­emelő telenre. Innen a víz mintegy 70 százalékát Gzdra, a többit pedig Kazincbarcikára továbbítják. A korszerű nyo­másfokozó szivattyúkkal fel­szerelt vadnai átemelőtelep már elkészült és ugyancsak befejezték a két város ellátá­sát biztosító mintegy 25 kilo­méter hosszú gerincvezeték k fektetését. így jövőre a Bán­völgyi víztisztító telep már je­lentős mennyiségű egészséges ivóvizet szolgáltat majd Bor­sod megye két fontos ipari vá­rosának.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents