Észak-Magyarország, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-21 / 275. szám

Az Avas lejtőjén jrv fl P o LViezo^azdasagi | író—olvasó találkozó Érdekesnek ígérkező író- olvasó találkozóra kerül sor november 26-án délután két órakor az MTESZ miskolci székhazában. A Magyar Agrár- tudományi Egyesület borsodi szervezete és a Magyar Köz-“ gazdasági Társaság megyei csoportja dr. Komló László szerzőt, a Közgazdasági Intézet munkatársát hívta meg Buda­pestről, hogy beszélgessen a szakemberekkel és a mezőgaz­dasági kérdések iránt érdek­lődő olvasókkal. Nemrégen je­lent meg dr. Komló László Az ipari mezőgazdaság felé! című könyve; amelyben a francia mezőgazdaságról írta meg ta­pasztalatait, , benyomásait. A szerző a most sorra kerülő író—olvasó találkozó alkalmá­val beszél a könyv születésé­nek körülményeiről és a mező- gazdasági termelés iparosítá­sának problémáiról. imniiimiiimmmiiiiiiiifliEmiiiiimmieHiiiiiiiimiHiiiitiiimim« Eáirabban, nagyobb önállósággal, nagyobb felelősséggel A Borsodi Iparjogvédelmi Hét tapasztalataiból Sz<&r<@lmes lewé! — kí§iéh$án Borsodban a miskolci Zrínyi Ilona és a sárospataki Rákóczi Gimnázium tartozik a hazai UNESCO-iskolák közé. Ennek tulajdonítható, hogy az UNESCO nemzet­közi jelentőségű kiállítási anyaga, amely az írás fejlő­désének történetét tárja a látogatók elé, Sárospatakra érkezett, és november végéig tekinthető meg a nagy­könyvtár folyosóin, termében. Az UNESCO kiváló szak­emberekkel állíttatta össze ezt a páratlan értékű kul­túrtörténeti anyagot az öt világrész különböző múzeu­maiban levő dokumentumok alapján, ötven tabló csak­nem ezernyi rajzáról, fakszimiléjéről megismerhetjük az írás művészetének kialakulását a kezdetleges jelek­től, képírástól, rovásírástól kezdve az egyéniséget kife­jező mai kézírásig és a magas fokú művészetté fejlő­dött modern tipográfiáig. Érdekesek a dél-franciaországi Mas-Asil . környékén talált, kavicsokra festett jelek, a barlangok falán meg­maradt, kedvtelésből űzött ősembert „firkálások”, a krétai pecsétnyomók által megőrzött piktogrammák, vagyis képírásjelek, nem különben a Földközi-tenger keleti vidékériek igen gazdag asszír, sumer, babiloni ékírásrendszere, az egyiptomi, hettita kurzív hieroglif írás. Egy csaknem 5000 éves szobor tanúsítja, hogy egy egyiptomi írnok a falu bírájával közösen már szám­adást is tudott készíteni a hieroglifák segítségével. A Szinai-félszigeten talált 3000 éves kőtáblák pedig külön­féle törvényeket, sőt egy szaharai kőtábla egy tuareg nő szerelmes levelét is megőrizte a mai kor embere szá­mára. A Holt-tenger környéki papiruszleletek a héber írás rendkívül fejlett voltát bizonyítják. Igen válto- . zatosak a kelet-ázsiai bráhmin feliratok, a bambuszra írt jávai szövegek, főképp az ősrégi kínai írásjelek, amelyek nagy hatással voltak egész Kelet-Ázsióra. A mai betűink alapjául szolgáló írásjeleket 3000 év­vel ezelőtt a görögök vették át a föníciaiaktól a hetük nevével együtt, majd az ábécét kiegészítve örökségül hagyták Európa népeinek. A görögök voltak az elsők, akik balról jobbra haladva írtak és olvastak. A kína­iak már időszámításunk után 105 év óta gyártottak papírt, de ésak 1000 év múlva, 1100 körül jutott el Európába. A könyvnyomtatás feltalálása a XV. század közepén Gillenberg János mainzi mester nevéhez fűző­dik, bár a cserélhető agyagbetűket már 1051-ben is ismerték. Ettől kezdve a könyvek, a betűk alakja gyor­san fejlődött napjainkig. A kiállítás utolsó tablói végül a különféle írástípu­sokkal, majd az újságírásban, plakátokon, reklámokon és a szabványosításban használt, tökéletességre emelt írásművészelteb foglalkoznak. időjárást Várható időjárás vasárnap estig: jobbára borult, párás, ködös idő. Többfelé újabb eső. Mérsékelt, időnként megélén­külő szél, az olvadás tovább tart. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet holnap álta­lában plusz 4, plusz 8. Sok ezer ember töpreng Bor­sodban is, hogy újításával, ésszerűsítésével, találmányá­val miként könnyíthetné meg maga és munkatársai munká­ját, életét. A mozgalom ki­alakulása óta elért eredmé­nyeket, megtakarításokat ma már csak százmillió forintok­ban lehet kifejezni. Az Orszá­gos Találmányi Hivatal és a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsa a dolgozókban rajlő képességek még jobb ki­bontakoztatása, az akadályozó tényezők elhárítása végett iparjogvédelmi Hetet szerve­zett Borsodban. BctöiföUc feladatát A megnyitón Tasnádi Emil, az OTH elnöke hangsúlyozta, hogy a decemberi határozat végrehajtásában jelentős sze­repe van az újító mozgalom­nak is. „Minden előrehaladás lényege a műszaki technika fejlesztése — mondotta —, amelynek alapja milliók ta­pasztalatának, véleményének, tudásának felhasználása.” És hogy ebben mennyit segített, illetve segít a hét? Az OTH, valamint az SZMT vezetőinek egyöntetű megállapítása sze­rint a szervezés általánosság­ban betöltötte feladatát, s újabb impulzust ad a mozga­lom további fejlesztéséhez. Mivel bizonyítható ez? A Borsodi Iparjogvédelmi Héten nyolc előadást, s utána foga­dóórákat tartottak a megye újítói, feltalálói, újítási ügy­intézői számára. A nyolc elő­adáson csaknem 900 ember vett részt, a vitában mintegy 80 felszólaló fejtette ki véle­ményét, s a fogadóórákon több mint félszáz ember kért, kapott tanácsot, felvilágosí­tást. Az előadásokban, s a vitá­kon szó esett róla, mi tarto­zik a munkaköri kötelezett­ség, illetve a társadalmi el­várhatóság fogalmába és mi nem. Általános óhaj, hogy ezt a most készülő újítási rende­lettervezet határozottabban rögzítse le. Általában helye­selték, hogy az eddigitől elté­rően szakbíróságokat hoznak létre. Ez dönt többek között arról is, hogy egy-egy újítás munkaköri kötelezettség-e, vagy sem. Eddig, ha a vállalat annak nyilvánította, az újító előtt bezárult minden kapu. Bélyeggvííjtők sarka A Miskolci Bélyeggyűjtő Kör ve­zetősége ismét elkezd egy előadás- sorozatot, amelynek célja, hogy a kör tagjai olyan ismeretekre is szert tegyenek, melyeket csak hosszas utánjárással, irodalmi búvárkodással tudnának megsze­rezni. A kezdő előadást Sallay Arisztid gyűjtőtárs tartja az első bélyegekről november 24-én, szer­dán délután fél 6 órai kezdettel, a kör összejöveteli helyiségében. Mind a felnőtt, mind az ifjúsági érdeklődőket ezúton hívja meg a kör vezetősége. Miskolcon a Palóczy utcai VII. számú általános iskolában 28 tag­gal megalakult az ifjúsági bé­lyeggyűjtő kör. Az összejövetele­iket minden második hét csütör­tök délutánján tartják. Az if.iú- öági filatelisták nagy lelkesedés­sel látogatják a bélyegszakköri órákat, és bélyegcserélés közben sokféle új ismeretre tesznek szert. Edelénvben a gimnáziumban 23 taggal,' az általános iskolában pe­dig 21 taggal működik az ifjúsági bélyegszakkör és mint tudósítónk fnia, nagyon lelkesek a fiatal: bé­lyeggyűjtők. Bódvaszilason és Al- berttelenen az ifjúsági bélyegszak­körök szervezési munkái ;jó ütem­ben haladnák. A Gymnaestradák sporítalálko- sök. Nem versenyek* hanem bér mutatók és tömegszereplések, ame­lyek célja a torna testmozgató ha­tásának bemutatása az egészséges testalkat megőrzésére. I. H. Som­mer holland tornavezetö javasla­tára 1953-ban Rotterdamban ren­dezték meg mai formájában elő­ször az I. Gymnaestrada-t. A má­sodik ilyen tornász ünnepély 1957- ben Zagrebben, a harmadik 1961- ben Stuttgartban volt. A leg­utóbbi negyedik Gymnaestrada-t Bécsben rendezték 1965. július 20— 24 között. Az osztrák posta két értékből álló sorozattal emléke­zett meg erről a tornász esemény­ről: az 1,50 Silling érték tornázó férfi párt, a 3,— Shilling-es bélyeg két női tornászt ábrázol. A Német Demokratikus Köztár­saság is megszüntette bélyegeinek korlátozott felhasználási idejét. Az 1964. január 1-től kiadott bélyegek bérmentesítésre időbeli korláto­zás nélkül felhasználhatók. A ren­delet megjelenése előtt a Német Demokratikus Köztársaság bélye­gei csak két éven át voltak pos­tai forgalomban. Az első postabélyegzők a külde­mények feladásánál különböző európai országokban az 1760-as évek után kerültek használatba. Az első érkezési postabélyegző használatára 1813-ból van bizonyí­ték. Vwrré Gyula Most vitás esetben a bíróság mondja ki az igent, vagy a nemet Hibás szemléletek Még nagyobb figyelmet kell fordítani az újítási feladatter­vekre. Nem szerencsés az ese­tenkénti olyan elhatárolás, hogy külön előírják, melyik újítás tartozik a műszakiakra és melyik a fizikaiakra. Fel­tételezhetően abból a hibás szemléletből fakad, hogy „egy­re , nehezebb újítani és ehhez nagy műszaki, legalábbis tech­nikusi, mérnöki tudásra van szükség”. A gyakorlat ellent­mond ennek. Ellentmond az is, hogy sok helyen, talán ép­pen az ilyen elhatárolás kö­vetkeztében kevés valósul meg a feladattervből. Mit mutat ez? Alaposabban, körültekin­tőbben kell a feladatterveket készíteni, száműzni az ilyen elhatárolást. Tapasztalható olyan jelen­ség is, hogy helyenként és esetenként túlzottan óvatosak az újítási díj kifizetésénél. Vannak üzemek, amelyek mé­lyen az országos átlag alatt vannak ebben. Ez elkedvetle­níti az újítókat. Sajnálatos, hogy esetenként nemcsak a pénzzel takarékoskodnak, ha­nem az elismerő, a biztató szóval is. Már pedig ebben nem akadályoz semmi „keret”. Nehéz körülmények között vannak eayes orszásos válla­latok, vidéki üzemei. Vannak esetek, amikor az újítási ügy­intéző kezéből kiveszik az in­tézkedés jogát, mindenről „fent” akarnak dönteni. Hogyan lehet és kell e gondo­kat megoldani? Mindenek­előtt úgy, hogy nagyobb ön­állósággal (erre biztosítani kell a lehetőséget) és egyre na­gyobb felelősséggel, körülte­kintéssel kell foglalkozni az újítások intézésével. Nagy al­kotókészségről, sok milliós megtakarításról van szó. Az újítókkal, a feltalálókkal való odaadóbb törődés még több embert kapcsol a mozgalom­hoz, még jobban segíti a ké­pességek kibontakozását. Ezt igyekszik megalapozni a ké­szülő újítási rendelettervezet, és ebben jelent haladást a Borsodi Iparjogvédelmi Hét megrendezése is. Kö?i>s program alapjára A hét új dolog, új kezdemé­nyezés Borsodban. Hozzájárul, hogy még közelebbi kapcso­lat alakuljon ki az újítók, az SZMT és az Országos Talál mányi Hivatal között. E kap csolat, az előadások, a viták, a fogadóóráit szélesítik az it­teniek látókörét, az OTH dolgozói, vezetői még jobban megismerik az újítók, a fel­találók, az ügyintézők gond­jait, s közösen jobban el tud­ják hárítani az akadályokat. A kapcsolat további elmélyí­tése végett a jövőben az SZMT és az OTH közös' prog­ram alapján működik eeyütt. Az elképzelések szerint többek között az SZMT-ben, illetve a nagyüzemekben fogadónapo­kat is tartanak, az OTH, az SZMT képviselői a helyszínen adnak hasznos tanácsokat egy- egy újítási feladat megoldásá­hoz. Cs. B. Egyesül a vajúdó falu 5 (h. j.) = Téli pihenőre vonulnak a kompok A vajúdó falu címmel a na­pokban írtunk róla, milyen viták, töprengések előzik meg Baktakéken a két tsz, a Béke és a Szabad Föld egyesülését. A Béke Tsz tagsága már az el­múlt évben kimondta, hogy egyesülni akar. A Szabad Föld közgyűlést tartott, ahová meghívták az ©ácsi járás mezőgaadasássti ve­zetőit is. Ezen a közgyűlésen végre egységes álláspontra ju­tottak. Ügy határoztak, egye­sülnek a Békével. Ezt a gazdasági évet külön- külön fejezik be a zárszám­adással, s ezután kerül majd sor az egyesülő közgyűlésre, ahol döntenek az egyesült tsz ■ nevéről, s megválasztják a nagy tesz új vezetőségét A hideg idő lehűtötte a fo­lyók vizét, és a partok mel­lett megkezdődött a jégképző­dés. Ezért a Hernádon, a Sa­jón, a Bodrogon és a ,Tiszán lassan leállnak a kompok, és téli pihenőre vonulnak. A négy 1 folyón közlekedő 26 nagyteljesítményű vízi jármű kora tavasztól mostanáig 21 000 holdon gyorsította és könnyítette meg a termelő- szövetkezetek, gazdaságok munkáit. Ez idő alatt mint­egy 320 000 gyalogost, 100 000 szekeret, 15 000 különböző gé­pet, valamint 62 000 lovat és szarvasmarhát szállítottak egyik partról a másikra. Igen nagy forgalmat bonyolított le például a tiszakeszi komp, amely, elsősorban a betakarí­tás idején csaknem 3000 üres és terménnyel megrakott gép­kocsit vitt át a Tiszán. A fa­gyos, hideg időben a Tisza felső szakaszán és a Hernádon egyes kompjáratok már leáll­tait. Ezeket a révészek jég­mentes öblökbe, vagy partra húzva teleltetik át. A hideg napokon a vízijárműveket át­vizsgálják, kicserélik hibás tartozékait és felújítják biz­tonsági berendezéseit. Gondatlanul vezetett — ki világít at Sanul közlekedett Kiss Zoltán gépkocsivezető, november 19-én este, Nyéklád- háza—Muhi községele -közötti útszakaszon, a Tiszalöki Ve­gyesipari KTSZ tulajdonát ké­pező BA 39—30. írsz. sze­mélygépkocsival gondtalanul vezetett és nekiütközött Ju­hász Ferenc gépkocsivezető, debreceni lakos gondjaira bí­zott, az Országos Baromfiipari Vállalat tulajdonát képező, FB 66—77 frsz. tehergépkocsi­nak. Személyi sérülés nem tör­tént, holott a tehergépkocsi­vezető az út szélén állva a kocsi hátsó világítását javí­totta. Az anyagi kár a sze­mélygépkocsinál 6000 forint. November 19-én este Bod- rogolaszi—Sárospatak közti útszakaszon Kaczkó András sárospataki lakos, gazdasági dolgozó, a Tolcsvai Állami Gazdaság kétfogatú lovasko­csijával kivilágítatlanul itta­san közlekedett. A kocsi meg­állt és ő a járműről az úttestre zuhant. Ekkor haladt arra Petró György gépkocsivezető, sárospataki lakos, a Miskolci Élelmiszeripari Vállalat. FB 43—72 tehergépkocsijával. Fi­gyelmetlenül vezetett a sűrű i ködbe» ás ne kihajtott az út-1 testen kivilágítatlanul álló lovaskocsinak. Súlyosabb sé­rülés nem történt, csupán Laczkó András szenvedett 8 napon túl gyógyuló balesetet, amikor a kocsiról lezuhant. Mindkét személy ellen sza­bálysértési eljárás indult. ESZAKMAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottságának íapjja Főszerkesztő: Sárközi Ando«* Szerkesztőség: Miskolc. Tanáesház tér a. Telefonszámok: Titkárság: 16-886. Kultűrrovfits 16-067. Ipari -ovat: 16-036. Párt- rovat: 16-078. Mezőgazdasági rovat: 33-687. Sportrovat: lfi-049. Belpoliti­kai rovat, panasz Ügyek; 10-M& Kiadja: a Borsod megyei Lapkiadó VáHaí-aO Miskolc. Kossuth u. H. Felelős Idadó: Biró Péter Telefon: 36-181. Hirdetésfelvétel: Széchenyi u. 15-11. Telefon- 16-213. Terjeszti, a Magyar Posta Előfizetési díj egy hóra ,12 forittt. Előfizethető a helyi posta- hivataloknál és kézbesítőknél rndov 55.055 Készült a Borsodi N>oindábaira Felelő« vezető: Méry Győrgr

Next

/
Thumbnails
Contents