Észak-Magyarország, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-15 / 243. szám
CSALA LÁSZLÓ: Baltikum Zvejnieks Három-négy perc az út a kombináttól a zvejnikciemsi halászkolhozig. A halászok úgy nevezik kolhozukat: a Zvejnieks. Sem a falut, sem a kolhoz épületeit nem látni az útról, fenyvesek cs fehér törzsű nyírfák takarják a szem elől, sűrű és nehéz csönd a tájon, ide már alig hallatszik a sirályok vijjogása. Aztán, amikor végez szavával, az itthoniakról kérdez. Meghozták-e neki a könyvtárból kért könyveket; fiút szült-e Arvidsné, vagy lányt; mire készül a női kórus; mikor voltak utoljára rigai színészek a kultúrházban? Minderről ő nem hallhatott a tengeren. Akik az óceánt járják, hat-hét hónapig távol vannak. Most van idő a beszélgetésre: másfél, két hónapig tétlenkednek. Azoknak, akik a rigai öbölben dolgoznak, lyosókon öltöző áll, ott tartják az utcai ruhát és cipőt; a tantermekben csak házi lábbeliben léphetnek be. A másik nagy épület a kolhoz székháza, amely két emeletes, tágas, olyan színházteremmel, amely színháznak is valóban beillik. A helyi színjátszókon kívül (a férfiak gyakori távolléte miatt sokszor bizony az „ember”- szerepet is nők játsszák) rigai színészek hozzák magukkal a legkiválóbb drámákat. A Part menti halászat, Zvejnikciems mellett. Talpunk alatt puha szőnyegként simult a fehérsárgás homok, szemcsét sem hagyva cipőnkön, a tenger felől lassú áramlással tolult a fák közé az errefelé örökké mozgó szél, s engedelmes, nesz nélküli hajladozásra kényszerítette az őszcsípte lombot. Hirtelen tárulkozott elénk a falu. Ahogy megpillantottam, meghökkentem. Életemben nem láttam még ilyen gyönyörű tájat, a természet és az ember külön-külön munkájának ilyen pompás eggyétar- tozását. Mint fodortalan tó tükrében fürdő bárányfelhős égbolt, erdőktől ölelve, zöld tisztásra tűzdelve, fehér faházikók állnak, szerényen lapulva nyolc-tíz egy emeletes bérház szomszédságában. A A sportpálya mellett jószerint üveg-iskola, lett dalocskát énekeltek benne a gyerekek, s a dallamot mint monoton orgonazúgást, halkan kísérte a tenger állandó moraja. Tipegő- asszonyok vödröket cipeltek, fehér kerítésen halászhálók száradtak. A kerítések előtt, vagy a virágos kertek díszítette udvaron is bakra teregetett hálók: kiöregedett halászok nézték fejcsóválva, mekkora lehetett az a hal, amelyik így megszaggatta a csomós zsineget. Csak gyerekek, asszonyok és öregek találhatók ilyenkor a kolhozfaluban. Az erős férfiak négy hajóval járják az óceánt, a Balti tengert, s ha úgy adódik, felhúzódnak egészen az Északi-tengerig. Húsz kisebb hajó száz, kétszáz kilométerig merészkedik a zvej- nikciemsi parttól, négy brigád pedig motoroson járja a rigai öblöt. A halász élete a tenger, többet tartózkodik ott, mint a családi házban. De ha távoli útról megtér, örömünnep kezdődik: napra vagy csempézett kemencék mellé aggatja sósvíztől ázott ruháját, az őt illető asztalfőre ül, a nagy tengerről mesél gyerekeinek, hajót fenyegető hullámokról, óriási halakról, öreg apja a sutból figyeli szavát és bólogat a régi emlékek idézésén. Asszonya friss ételt készít, s mindig melegen tálalja a rombabát, a bulocs- kát és a pirogot. Kerülközik vodka is az asztalra, meg édes kaukázusi bor, jól élnek a halászok, a milliomos kolhoz nélkülözést nem ismerő tengerjárói. A fogás után jó a jövedelem. Fogás meg van, halkereső 'műszerük mindig megleli a halak húzását, elé- bük kanyarodik, s a sprotti megadóan beleúszik a széles hálókba. könnyebb a sorsuk: egy hétig cirkálnak, egy hétig pihennek. Az óceánról nem lehet hetenként hazajárni. A zvejnikciemsi halász minden harmadik szava a gyerek. Mert a halász-gyerek úgy nő fel, hogy alig látja az apja. Ilyenkor azután, amikor hazatér, egyszerre halmozza el szeretettel, kérdésekkel, ajándékkal. A zvejnikciemsi halász csinosan járatja fiát-lányát, nyelvekre taníttatja, sportolásra neveli. A halászkolhoz rengeteget áldoz az ifjú generáció neveltetésére. A falu legelőkelőbb és legnagyobb épülete az iskola. A két szomszédos mezőgazdasági kolhozból járó gyerekekkel együtt négyszázhúsz fiú és lány tanul az inkább üveg, mint tégla iskolában, amely a legkorszerűbb berendezésekkel ellátott, egészen városi jellegű. Étterem van benne, mosdó, a politechnikai oktatáshoz edényektől, szerszámoktól kezdve a villanytűzhelyekig minden. A tornaterem mellé most építik az uszodát. A főkönyvtár több ezer kötetes, ki-ki a maga kedvére válogathat. Így élnek a zvejnikciemsi halászok. Guvejev főmérnök ezért nem szólt egy szót sem, amikor kérdeztem. Azt látni kell, szóval lefesteni nehéz. Aki itt jár, elfeledi Hamming- way öreg halászát, öreg halászok vannak ugyan Zvej- nikciemsben, hetven, nyolcvan éves emberek, akik valaha emberfeletti körülmények között birkóztak a tengerrel a napi néhány darab halért. Regélnek, mesélnek sok érdekes históriát. Egy öreg halásszal magam is beszéltem. Nem á faluban él, attól vagy húsz percnyi járásra, közvetlenül a tenger partján, faházikóban. De róla más alkalommal szólok, az ő története érdekesebb annál, hogy e sorozatba illő legyen ... (Folytatjuk.) ♦ ♦ 0 ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ * ♦ ♦ ♦ $ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Utcakép Gépkocsi közeledik a zebrához. Szép lassan lefékez, megáll, vezetője udvariasan int a gyalogosoknak: Tessék! A gyalogosok kissé csodálkozva, de örömmel haladnak át. Egy idősebb bácsika a túlol- darál vissza is int kalapjával. Teherkocsi érkezik, megáll, vezetője lehúzza az ablakot, kihajol, széles gesztussal int: Parancsoljanak! Fáradjanak át! Egy asz- szony gyanúsan ránéz a zebra közepéről, és vissza akar lépni, de a szívélyes biztatásra mosolyogva mégis áthalad. És ez így megy folyton folyvást. Sehol egy fékcsikorgás, fenyegetés, egyetlen ízes jókívánság nem hangzik el sem az egyik, sem a másik fél részéről, a gyalogosok nem rebbennek széjjel a berobbanó gépkocsik elől, mert azok nem is robbannak be, csupa kedvesség, szépség minden. Legjobb lenne filmre venni az egészet és szétküldeni a világon: íme, emberek! Miskolcon mi ezt így csináljuk! Mindehhez tessék hozzáképzelni még a szép őszt, az újra megenyhülő, kellemes időt, a langy meleget, a házak fölé boruló, bágyadt kék eget, a fenn libegő, ezüstös ökörnyállal, a kiralcatokban díszlő krizantémokkal. Ja! És még valamit. A zebránál már egy negyed órája ott áll békésen, erre-arra nézelődve egy rendőr. <pt) 1965. október 15, péntek Nap kelte 6.02, nyugta 16.57 Órakor, llolű kelte 10.17, nyugta 11.31 órakor. Névnap: Teréz. Hatvan éve, 1905. október 15-én halt meg ifj. Szász Károly költő, műfordító, református püspök. 1848-ban harmadmagával hazafias versesgyűjteményt adott közre. Honvédnek állt és az utász- hadnagyságig vitte. A fegyverletétel után vidéken ne- velősködött. Tompa Mihály személyes hatására szánta magát a papi pályára. Néhány évi segédlclkészkedés után a nagykőrösi és a kecskeméti gimnáziumban matematikát tanított. Ezután több mint egy évtizedig lelkész, majd minisztériumi beosztott volt csaknem húsz évig, amikor püspökké választották. Másodelnöke volt az Akadémiának és a Kisfaludy Társaságnak. Német, angol, francia, olasz és latin költők műveit jelentékeny sikerrel fordította magyarra, köztük nyolc Shakespeare, két Moliére és két Viktor Hugo színmüvet, a Niebelung-éneket, sokat Goethe, Schiller, Burns, Moore, Hugo, Béranger, Heine, Byron. Horatiku Horatius, Tennyson költeményeiből, s számos tudományos munkát. Legnagyobb fordítói teljesítménye Dante Isteni színjátékénak magyar nyelvre ültetése. Maga is írt lírai, drámai és epikai alkotásokat, de fordításainál kisebb sikerrel. Igen nagy irodalomtörténeti és kritikai munkásságot fejtett ki. Legnagyobb munkája A világirodalom nagy époszai című kétkötetes müve. mm Öregek napja Szikszón Kedves ünnepségre készülnek Szikszón a tömegszervezetek. Október 20-án a szociális otthon idős lakóit köszöntik. Az úttörők rövid műsorral szórakoztatják majd az öregeket, s az ünnepségen átadják az idős embereknek a tömegszervezetek ajándékát. A szikszói öregek napjára meghívták a szociális otthon lakóinak hozzátartozóit és ismerőseit is.-— A MUNKÁS színjátszók Székesfehérvárott megtartott országos fesztiválján a három legnagyobb sikert elért együttes között szerepel az SZMT miskolci Művelődési Házának Csortos Gyula nevét viselő színjátszó csoportja. — KÉT orvoslakást építenek az idén Sárospatakon. Az egyik lakás átadására decemberben kerül sor. — A CSIPKE-SZÜRET befejezéshez közeledik a borsodi hegyekben. Csupán Martonyi környékéről több mint 800 mázsa csipkebogyót, vásárolt fel a földművesszövetkezet. A termés zömét ldmagozva, szárított csipkehúsként exportálják. — BRAZIL szakszervezeti küldöttek érkeztek Miskolcra csütörtökön a Vegyész Szak- szervezet vendégeként. Megismerkednek Miskolc nevezetességeivel, majd ellátogatnak a Tiszai Vegyikombinátba. Szentisfvádban vízvezetékre tartalékolnak Egy artézi kút látja el a falut ivóvízzel. Néhány év Szdzadszor szállt ki önkéntes véradásra a miskolci vérellátó alközpont Az Országos Vérellátó Szolgálat miskolci megyei alközpontja az idén századszar szállt ki. A 450 lakosú Zsujta kisközségben ötvenen jelentkeztek önkéntes véradásra, azaz a lakosság több mint 10 százaléka. múlva bőségesen lesz majd víz Szentistvánban. A község tagja a Dél-borsodi Vízműtársulatnak. A kilenc falut behálózó vízvezeték-rendszer itt ér majd véget. 1966 végére készülnek el a tervek. Szentistván a községfejlesztési alapból egymillió forinttal járul hozzá az építkezéshez. A jövő évben ezért már megkezdik a tartalékolást. — ELJÁRÁS indult Balogh István putnolri bádogos ellen, mert gépkocsijával elütötte Putnok belterületén Tamás Sándor keleméri lakost, aki kerékpárját javította az úttest jobb oldalán. Tamás könnyű sérülést szenvedett, s ezer forintos kár keletkezett. — HAZÁNKBAN négy és félmillió kereső közül körülbelül egymillió foglalkozik anyag- mozgatással, ebből 400 000 az iparban, 450 000 a mezőgazdaságban. — HŰZNAK a vadkacsák, s a nagyobb borsodi vizek pántján sűrűn dördülnek a vadászok puskái. Különösen a Tisza mentén, a folyó holt ágai közelében voltak eredményesek az eddigi kacsa vadászatok. — TÖBB MINT tízmillió kérelemmel és beadvánnyal foglalkoznak évente hazánkban a tanácsok, s a különböző vizsgálatok tapasztalatai szerint az esetek túlnyomó többségében közmegelégedésre intézik a lakosság ügyes-bajos dolgait. — AZ ELŐZETES tervek szerint 52 OOO felnőtt mezőgazdasági dolgozó vesz részt 1965 —66-ban szakmai oktatásban. Közülük 32 ezren — akik idén kezdik meg tanulmányaikat —• új képzési rendszerben tanulnak. — JANUÁRTÓL kötelező a fejvédő sisak és az acélbetétes bakancs viselése az ÉM építő- és építő anyagiparának veszélyes munkahelyein — megkezdik az alkoholszondás vizsgálatokat is. Ismét a ,,«yermek]áték A tűzrendészet statisztikái szerint a tűzesetek igen magas százalékát okozzák a gyufával játszadozó gyermekek. Szerdai számunkban hírt adtunk róla, hogy Szalaszenden és Cigándon tetemes tűzkárt okoztak a veszélyes „játékot” űző gyermekek. Most Gesztelyböl' és Erdöbé- nyéröl érkezett a hír, hogy a gyermekek kezébe került gyufa felgyújtott egy-egy kazlat. Szerencse, hogy gyors volt a tűzoltóság, s nem fújt a szél. Otthonok egész sora válhatott volna a lángok martalékává. Véradás a speciális vérbegyűjtő autóbuszon. Időjárás Várható időjárás ma estig: kevés felhő, eső nélkül. Erős reggeli párásság, többfelé, elsősorban a nyugati és északi megyékben lassan múló köd. Gyenge, napközben időnként kissé élénkebb szél. Tovább tart az erős éjszakai lehűlés Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 13—18 fok között, az erősen ködös területeken tíz (ok körül. ESZAKMAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod tiK'n’vti) Bizottsáuánab lapja Főszerkesztő- Sárközi Andou Szerkesztőség: Miskolc. Tanácsház tér 8. Telefonszámok? Titkárság: 16-8B0 Kultúrrovat? 16-007 Ipari rovat: 16-035 Pártrovat: 16-078 Mezőgazdasági rovat.: 33-68*. Sportrovat: 16-049 Belpolitikai rovat, panasz ügyek* 16-046. Kiadja: Borsod meqye) Lapkiadó Vállalat Felelői« kiadó- Bíró Rétes Kiadóhivatal: Kossuth u u. Telefon* 36-1SL Hirdet éstel vétel? Széchenyi utca 15-1*. Telefon: 16-213. Térj esztl ?i posta, kapható minden Borsod megyefl •■•»st ^hivatalban és kézbesítőnél, indexszám* 2£l oar> Készült ŰTelelőa a Borsodi NyomdáSssa» vezetői Méry György.
