Észak-Magyarország, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-08 / 237. szám

4

ÉSZ AKM AGY ARORSZÄG

Péntek) 1965. október 8.

Két új borsodi kiadvány

A közelmúltban két új borsodi kiadvány hagyta el a nyomdát. Céljait tekintve, mindkettő szűkebb körnek szól, az egyik a tanítóképzés iránt érdeklődőknek, a másik pedig általánosságban Borsod megye művelődésügyi dolgozóinak, de számos olyan közlést tartalmaznak, amelyek a nagyközönség érdeklődésére is számot tarthatnak.

A Sárospataki Tanítóképző Intézet • évkönyve

Először jelentkezik évkönyvvel az 1959-ben életre hívott Sárospataki Tanítóképző Intézet. A mintegy félszáz oldalas kötet 14 fejezetre osztva sok érdekes adalékot közöl az intézet életéről, munkájáról. A felsőfokú tanító- képzés kialakulását Komá- romy Béla, az intézet igazgatója ismerteti, majd Ködöböcz József igazgató-helyettes néhány adalékot közöl az intézet történetéhez. Az ezt követő harmadik fejezet a legnagyobb terjedelmű. Bemutatja az intézet szervezetét. Megismerjük belőle az intézet vezető szerveit, a tanári kart, az egyes intézeti szakcsoportok munkáját, a gyakorló iskolát, az intézet társadalmi szervezeteit és hivatalait, valamint az elmúlt évek során tanítói oklevelet nyert hallgatókat. A további fejezetek a tanulók szakmai gyakorlatával, társadalmi gyakorlatával foglalkoznak, valamint az intézeten belüli párt-, szakszervezeti és KISZ- életről, a kollégiumi nevelőmunkáról, a hallgatók sporttevékenységéről, az intézeti könyvtárról, a testvérintézetekkel kiépített kapcsolatokról, a tanárok publikációs munkáiról, végül a tanítóképző gazdasági életéről kapunk tájékoztatást.

Ezek a tájékoztatások felkeltik az érdeklődést a sárospataki intézet munkája iránt, de mindjárt megjegyezhetjük azt is, hogy csak felkeltik, nem egészen elégítik ki. Például igen vázlatos a kollégiumi nevelőmunkáról szóló rész (túlzott szerénység, vagy egyéb ok diktálta-e, nem tudjuk), de tudjuk, hogy ' a valóságban sokkal több, sokkal érdekesebb és értékesebb ez a munka, mint amiről itt képiét kapunk. Vagy egy másik példa: elég vázlatos a kép az újfajta tanítóképzés, az önálló tanulásra, önképzésre történő nevelés gondjairól és eredményeiről. Általában jó összképet kapunk, de szerettük volna, ha^az első évkönyv, amelyet már négy tanító-generáció kibocsátásának tapasztalatai után adtak ki, nemcsak külszíni képet ad, hanem a tanítóképzés napi problémáinak mélyebb elemzésével is segíti e tanintézmény jobb megismerését, és markánsabb vonásokkal dokumentálja az eddigi tapasztalatokat.

Borsodi művelődés

A Borsod megyei Tanács vb művelődésügyi osztályának Borsodi művelődés című, nagy- formátumú, 60 oldalas kiadványa érdekes olvasmány a művelődésügy dolgozóinak és az érdeklődőknek egyaránt. A Károly István vezette szerkesztő bizottság e kiadványban a művelődésügyi élet több területét igyekezett érinteni, illetve az egyes területeken jelentkező gondokat, problémákat feltárni. Sajnos, jelentkezik a kiadványban bizonyos aránytalanság is. jólk Iskolában is tanslfák a közlekedési szabályokat

A Művelődésügyi Minisztérium közoktatási főosztálya úgy intézkedett, hogy az általános iskolákban az osztályfőnöki órák kötelező anyagaként kell elsajátííaniok a tanulóknak a gyalogosokra és a kerékpárosokra vonatkozó közlekedési szabályokat,

lehet minden érintett téma rendkívül fontos, mégis szembetűnő, hogy egyikkel-másik- kal milyen terjedelemben, milyen mélyen foglalkozik a cikk írója, míg a másik, nem tudni, mi okból, nagyon rövid és emiatt kellően elmélyedni nem tudó közlésre szorítkozott.

A kiadvány első közleménye Tapasztalatok, tanulságok, feladatok címmel átfogó képet ad az elmúlt művelődési évadról, részletesen taglalva a köznevelés, a népművelés és a gazdasági ellátottság eredményeit, majd hasonló tagolásban felvázolja az új évad feladatait. Es itt mindjárt megjegyzendő a feladatok felvázolásánál (ami a kiadvány egyik-másik további közlésére is vonatkozik), hogy nem ártott volna a Borsodi művelődés e számát valamivel korábban kiadni.

Az Oktatás-nevelés főcím alatt a nevelőtestületi egység és a közösségi nevelés munkáját segítő írásokat találunk. Elsőként Gaál Gyula cikkét. Az iskolaközösségek fejlettségének megítéléséről. A nagy terjedelmű, mélyen elemző, részletes cikk bizonyára hasznos segítője lesz az iskolaközösségek továbbépítésének. Cikket olvashatunk az úttörőszervezetek időszerű feladatairól. Károly István a nevelőtestületi egység, a közösségi nevelés helyzetét és feladatait elemzi középiskoláinkban. Olvashatunk a napközi otthoni munkatervi célkitűzések valóra' váltásáról Bachó Lászlóné tollából. Ló- nyay Lászlótól a megyei politechnikai kiállítás nevelési

vonatkozású hasznosságáról, továbbá ismételten Gaál Gyulától a felügyeletnek a közösségi nevelés ellenőrzésében és irányításában betöltött szerepéről, Kislelegdi Ernőtől a napközis közösségekről.

Viszonylag szegényesebb a kiadvány Népművelés rovata. A megyei népművelési csoport és a megyei könyvtár együttes közlése a népművelés hatékonysága vizsgálatának néhány módszeréről hasznos tanácscsal szolgál a vidéki népművelőknek. Szebeni Győző rövid írása értékes adatokat tartalmaz a bejáró munkások és a művészetek kapcsolatáról, e témát érdemes lenne bővebben kifejteni. Kisvár- dai László a céltudatos népművelési munka tervezéséhez ad tanácsokat, sajnos, alighanem elkésve. Végül Laczkó József értekezését olvashatjuk A film és közönség címmel. E téma sokkal többet rejt magában, s úgy érezzük, Laczkó cikkének az a jelentősége, hogy a figyelmet e téma felé tereli. Sok hír, apróbb közlés egészíti ki e kiadványt.

A Borsodi művelődés értékes írásokat tartalmaz. Egyikmásik cikke korábban is megjelenhetett volna ugyan, azonban a kiadványt most is haszonnal forgathatják a megye művelődésügyi dolgozói.

(benedek)

Féláru könyvek között

Még néhány napig tart a

könyvesboltokban az 50 százalékos kedvezményt nyújtó könyvvásár. Az érdeklődés egy pillanatra sem lankadt. A minap az Állami Könyvterjesztő Vállalat 130. boltjába, közismertebb nevén a miskolci Kazinczy könyvesboltba látogattunk el. A kirakatokból már jócskán fogynak a leárazást jelző szalaggal ellátott kötetek, de fogynak a polcokról is. A boltban egyébként egy szabad válogatású külön polcrendszert és egy nagyméretű mozgatható pultot állítottak be a leértékelt áru könyvek közötti jobb válogatás segítésére,

A bolt vezetőjének tájékoztatása szerint mintegy 1300 féle könyv volt a leértékelés kezdetén a boltban, illetve a

bolt készletéből ennyi került a leértékeltek közé. Ez példányszámban megközelíti a 20 000 kötetet. A nagyarányú érdeklődés szinte mindenféle könyvre kiterjed, de legjobban az ifjúsági művek és a művészeti albumok fogynak. (Ez utóbbi kategóriánál könnyen magyarázható a kimagasló érdeklődés e kiadványok korábbi viszonylag magas árával.) Nagy az érdeklődés szépirodalmi munkák iránt is.

, A készlet természetesen egyre fogy, s napról napra kisebb lesz a féláron vásárolható könyvek választéka. De, amint láttuk, a boltba még mindig érdemes elmenni, és böngészgetni a leértékelt kötetek ezrei közötti

fl>)

Sok ssép tett

sununá&ása

Az úihelyi járás asszonyainak tanácskozásán

Volt miről beszélgetni, akadt bőven megvitatni való azon az értekezleten, amelyet a járási nőtanács és a Hazafias Népfront rendezett a közelmúltban Sátoraljaújhelyen. 'Jobbára a kongresszusra készülő nőmozgalom eredményeit summázta a beszámoló, ehhez fűzték gondolataikat, véleményüket az egymás után szólásra emelkedő asszonyok A tanácskozás másik jelentős feladata volt: megbeszélni, hogyan dolgozhatnak eredményesen együtt falun a népfrontbizottságok és a nőtanácsok. A rendkívül tartalmas összejövetelen választ adtak erre a kérdésre is.

— A munkában, a gyermeknevelésben, nagyon sokszor a közéletben is ott vannak asszonyaink, hallatják szavukat és dolgoznak — mondta Héti Mária, a járási nőtanács titkára.

S hogy ez mennyire így van, kiderült a beszámoló adataiból, s elmondták maguk a nők.

Kiteljesedő

verseny mozgalom

Azt is az egyik hozzászóló, mégpedig Borkesz István, a révleányvári tsz párttitkára mondta el, hogy a nőkre mindig számítani lehet. Hatalmas áldozatokat hoznak néha, hogy helyt állhassanak a munkában, s otthon, a mindennapos gondokban.

Négy esztendővel ezelőtt, 1961-ben mindössze három termelőszövetkezetben volt női

munkacsapat. Azóta kiteljesedett, megizmosodott ez a mozgalom, s ma már ötvenhét brigád és csapat versenyez. Az újhelyi üzemekben és ktsz-ek- ben is egyre több a szocialista címért dolgozó női brigádok száma.

Kár, hogy a községi versenybizottságok általában nem töltik be hivatásukat, nem segítik kellőképpen ezt a mozgalmat.

— Legtöbbször a nőtanács tartja csak ébren a versenyt. Néhány példa van ugyan arra is, hogy a tsz vezetői megértik és támogatják az asszonyokat — hallottuk a beszámolóból.

Tanuló, művelődő nők

Egyre több asszony látja be a sátoraljaújhelyi járásban is, hogy képeznie kell magát, olvasnia kell, hogy helytállhas- son. Tavaly 115 nő szerzett szakmunkás bizonyítványt, a dolgozók esti iskoláján 465 asszony tanult, a politikai oktatásban mintegy ezren vettek részt.

Még jócskán van persze tennivaló. Csupán egyetlen adat ennek bizonyítására: 4800

olyan nő van a járásban, aki még nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát.

Mit mondanak erről az asz- szonyok?

Többen is hangoztatták, hogy még mindig gyakori a helytelen szemlélet, sokszor előbukkan a „fakanál-elmélet”.

Ma hat órakor:

Indonéz-est Diósgyőr vasgyárban

Előadó; az indonéz nagykövetség kultúrattaséja

A Diósgyőri Vasas Bartók és két kisebb filmet vetítenek, Béla Művelődési Házban ma amelyek nagyon sokszínűén este hat órai kezdettel minden mutatják meg e távoli, de az bizonnyal nagy érdeklődésre érdeklődés középpontjában álszámot tartó rendezvény lesz. ló ország életét. Ezzel egyide- Az Indonéz Köztársaság buda- jűleg az indonéz népművésze- pesti nagykövetségének kultu- tét bemutató kiállítás nyílik a rális attaséja tart előadást In- művelődési házban, amely ma, donézia életéről, munkásságé- október 8-án déltől vasárnap, ról, kultúrájáról. A műsorban tizedikén estig tekinthető egy Indonéziáról szóló nagyobb meg.

A Miskolci Zenei Napok koncertjeiből:

A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye

— Küzdenünk kell e maradi nézet ellen, s meg kell szerveznünk a többi társadalmi szervvel együtt a tanuló nők segítését, otthoni munkájuk megkönnyítését! — mondta Réti Mária.

Milyen legyen a segítség?

Már a tanfolyamok, az előadássorozatok megszervezésénél tekintettel kell lenni a nők kevés szabad idejére. Vizsgák előtt korrepetálásokat kell szervezni számukra, s a családnak biztosítania kell a tanulás feltételeit.

„Egy fiit

többre megyünk!“

— Közösek céljaink, együtt tehát többet tudunk elérni — hangoztatta a népfrontbizottságok és a nőtanácsok együttműködéséről a beszámoló.

Ünnepségek, kampányfeladatok, a mezőgazdasági munkaverseny szervezése és még egy sor olyan dolog van. amelyet vállvetve oldhat meg a továbbiakban a két tömegszervezet. A pártszervezetek feladata. hogy irányt szabjanak, s egybehangolják tevékenységüket.

Részt vett a tanácskozáson Majoros Balázs elvtárs, a megyei pártbizottság propaganda és művelődésügyi osztályának vezetője. Hozzászólásának,

mely sok-sok tanácsot, útmutatást adott a résztvevőknek, egyetlen, a központi gondolatát emeljük ki:

— Legfontosabb tennivalónk most az őszi munkák mielőbbi befejezése. Nagyon sokat segíthetnek az asszonyok, nemcsak a munkában, hanem a családtagok bevonásában is! A kongresszus jegyében a következő időszakban egyetlen mozgalom kerüljön előre: a munka mozgalma!

Gyárfás Katalin

A Magyar Rádió és Televízió

miskolci stúdiójának műsora

(a 1SS méteres hullámhosszon 18—19 éráig)

Borsodi tükör.

Szénbányáink a IV. negyedév első napjaiban.

Egy kisközség nagy gondjai.

Könnyűzene.

Világtakarékossági Napra készülnek az OTP (negyei igazgatóságán.

Kulturális krónika.

Hangképek a Miskolci Zenei Napok megnyitó hangversenyéről.

A hétvége megyei sportműsora.

A gazdagnak és változatosnak Ígérkező hangversenyszezon megkezdődött. A Miskolci Szimfonikus Zenekar Mario di Bona- ventura (USA) által vezényelt koncertjét csakhamar követik a Miskolci Zenei Napok eseményei. A nyár elején már hallott és új művekkel frissített avasi ünnepi koncert, a Hesseni Rádió Szimfonikus Zenekarának hangversenye, a világhírű néger karmester Dean Dixon vezényletével, Amadeus Webersinke Beethoven estje, a nagy érdeklődéssel várt Bartók est Bartók- né. Pásztory Ditta vendégfelléptével megannyi nagyszerű alkalomnak ígérkezik. Ahhoz, hogy valóban városunk kulturális éleiének ünnepnapjaivá váljanak, társadalmi üggyé kell tenni meghallgatásukat.

A megnyitó hangverseny műsora a barokk zenétől napjainkig ívelt. Benedetto Marcello: Bevezetés, ária és prés- tó című műve Velence színes barokk világába vitt vissza. A tengerek királynőjének fénykorát idézte a mozgalmas fantáziadús zene. Velence ragyogását, márványból faragott csipkéit, bíbor és arany szépségét, a dogék hatalmát, amelyet a szerző közelről' is ismert, hiszen nem kisebb testületnek volt tagja az egykori ügyvéd Benedetto Marcello, mint a Velencei Nagytanácsnak. Ügy látszik, a politikai tevékenység nagyszerűen megfért a zeneszerzés ihletettsé- gével, sőt zeneelméleti munkássággal. Szikrázóan szellemes, egyik legjobb elméleti írásában: „A divatos színháziban adott „tanácsait” a ma zeneszerzői is megszívlelhetik. Az általunk hallott koncertó grosszó-szerű vonószene- kari mű atmoszféra teremtő erővel idézte a kort és lendületes előadását csak a prestó rész kezdeti egyenetlensége zavarta némileg, de ez a mű szépségét és a jó előadást végeredményben nem törte meg.

A következő Mozart D-dúr Haffner szimfóniája volt. A zenetörténet tanulsága szerint egy nap alatt komponálta a mester. „Oly gyorsan írtam — vallja be apjának írt levelében —, hogy egyetlen hangjára sem emlékszem.” A hegedűk szilaj ugrásaival kezdődő első tételre ő maga is „tüzes előadást kért”, közkedveltté vált a szimfónia menu- ettójának Landler-szerű dallama, amelyből parázslik a muzsika népies, elementáris eleme. Ezt a műben rejlő, feszülő harsány örömet friss és jól formált előadásban tolmácsolta a karmester elképzelése nyomán zenekarunk.

B

eethoven VIII. szimfóniája (opus 92), amelyet 1812-ben komponált meg a Haffner szimfónia derűjét sugározta tovább. Beethoven valamennyi zenekari műve között a legszellemesebb és legvidámabb lelemé- nyű. Igaz, hogy ez Beethoven munkamódszerének megfelelően nem egy nap alatt készült, mint a Haffner szimfónia, de a sok-sok töprengéssel és vázlattal dolgozó mester mégis szokatlanul rövid idő alatt — 4 hónap alatt — alkotta meg. A szimfónia előadása egészében véve megoldott volt, részleteiben azonban sokhelyütt mégis adós maradt, például á zárótétel, szélsőségesen gazdag ellentéteivel, kicsit szelidebb és kiegyensúlyozottabb volt a szükségesnél. A partitúrában sűrűn előforduló ppp-ff effektusait és ezek gyakori ismétlődését nem adta vissza.

A Kodály Galántai táncok népi zenekari hangzásnak szimfonikus utánköltése Kodály hajdani emlékeit, iskolai galántai éveit idézik. „Híres volt akkor a galántai banda ...” hadd folytassa ez a kis mű a régi galántai hagyományt. A bőgők kontrá- zása, fúvós hangszerének uniszónója, a klarinét magas fekvésének kihasználása gyakori előkék, csúszások mind, mind a falusi íz megőrzését szolgálják.

A világhírű Galántai táncok előadása és megformálása arról győzött meg, hogy vendégkarmesterünk a magyar zene jó ismerője. Népzenénk melódia és formavilága közel áll hozzá. A magyar zene iránti tiszteletét és megbecsülését jelzi az az áldozatos ügyszeretet, amelyet az amerikai Bartók Társaság elnökeként kifejt. Kodály Zoltán legutóbbi amerikai útja alkalmával személyes találkozásuk kapcsán méginkább erősödött az a szál, amely a Washingtonban élő olasz származású karmestert művészetünk támogatójává avatja.

A tartalmas hangverseny előadott műveinek időrendi sorrendjét még Copland, amerikai zeneszerző Quiet City című kompozíciója zárta be, ez alkotás magyarországi bemutatójaként. Ismeretünk szerint eredetileg színpadi mű kísérő zenéjét formálta zenekari művé, amelynek trombita és angolkürt párbeszéde vonószenekari kísérettel újszerű és modernsége mellett is élvezhető alkotás. A szólókat Szalay Tibor és Bákonyi Tamás adta elő. Az egész estet a hallgatóság nagy ro- konszenve és állandó tetszésnyilvánítása kísérte.

V

endégkarmesterünkben a magyar művészet igaz barátját tisztelhetjük és ismerhettük meg. Szerényen, hivalkodás nélkül szolgálta művészetével az előadott műveket, amelyekkel derűt, életörömöt közvetített és új iránti bátorságot hirdetett.

Zenekarunk az új szezon első hangversenyén ismét tanúbizonyságát adta annak, hogy nélkülözhetetlen tényezője a város kulturális életének és a 600 évét ünneplő város művészeti ügyét méltóan szolgálja.

V. Zalán Irén

a Misiíolci Nemzeti Színház műsora

8, péntek. Blaha. Budapesti tavasz. 19 óra.

D, szombat. József A. líj. Budapesti tavasz. 15 óra. Bérletszünet. Sztambul rózsája. 19.30 óra.

10, vasárnap. Bérletszünet. Sztambul rózsája. 15 óra. Bérletszünet. Budapesti tavasz. 19.30 óra.

11, hétfő. Nincs előadás.

12, kedd. Jászai. Sztambul rózsája. 19 óra.

13, szerda. Csehov. Budapesti tavasz. 19 óra.

14, csütörtök. Erkel. Budapesti tavasz. 19 óra.

15, péntek. Schiller. Budapesti tavasz. 19 óra.

Tanácstagok fogadóórái

Miskolc városi tanácstagok:

Október 8: Béres István, H.; Op~ rendek S. pártszervezet. 17 órakór; Szentgyörgyi Gyula, III. kér. tanácsháza, kisterem, 16 órakor.

Október 11: Kalóczkai Istvánné;

II., Marx K. u. 100., 17 órakor;

Somlyai Imréné, TI., Marx K. u.; Oprendek pártszervezet, 17 órakor; Takács József, II., Miklós u. 26.; 17 órakor.

Október 12: Kordoss József, Arany J. u., Festőipari V.; 15 órakor; Kundra Mihály, Görömböly; tanácsháza, 19 órakor.

Október 13: Kádár György; Tapolca, Bánya utcai isk., 18 órakor; Nádler Viktorné, Széchenyi u. 94.; 17 órakor.

Október 15: Berki László, Stromfeld laktanya, M órakor; Bojkó Imre, ni.. Tokaji F. u. 35., 17 órakor; Uzsoki Ferenc, IV., Antal J. u- 36., 17 órakor.