Észak-Magyarország, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-07 / 236. szám
Világ Proletarier!, egyesüljetek! mrnmmmmammnm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 236. szóin Ara: 50 fillér Csütörtök, 1065. október 7. VERSENY ŐSSZEL H árom hete talán, vagy annyi sincs még, hogy a mezőkövesdi járás négy termelőszövetkezete versenyre hívta a megye ögész mezőgazdaságát. A verseny első teltétele: október 10- l§ elvetni az őszi kalászosokat. A második: november végéig betakarítani a kapásokat, s ezzel csaknem párhuzamosan befejezni az őszi mélyszántást is, tehát megalapozni a jövő évi jó termést. Ez a felhívás annak rendje és módja szerint napvilágot látott a sajtóban, a rádió is említést tett róla. S nyomban kétféle visszhangot váltott ki megyeszerte. A mezöcsá- u járás közös gazdaságai úgy válaszoltak, hogy versenyre hívták a mezőkövesdi járás összes közös gazdaságát, bár a vetés befejezésének időpontjául október 25-ét jelölték meg, de valamennyi tsz-re vonatkoztatva. S ugyanígy a kapások betarkarítását, a mélyszántást is. Megyénk más termelőszövetkezetei viszont •■jánlott levélben, táviratban, elefonon jelezték, közöttük az északabbra fekvő néhány kollektíva is, hogy vállalják a négy közös gazdaság verseny- kihívását. Azaz mindjárt jelentkezett a felhívásra a1 szólásmondásban „magyaros virtusaként emlegetett pozitív irányú reagátum. Más termelőszövetkezeti vezetők viszont azt mopdták, amikor az őszi munkáról, a versenyről beszélgettünk: no, jó, könnyű a kövesdieknek, időben végezni az aratással, meg a többi munkával is. De miként versenyezzünk mi? Megint mások, nagyrészt a mezőgazdasági munkától távolabb „álló” emberek azt mondották: már megint verseny, csak éppen nem nyári, hanem őszi verseny. De van-e ennek a gyakorlatban értelme, eredményes vetülete. S erről még október 5-én is élénken vitatkoztak az egyik községben. I l ttől függetlenül a na- I. polc, az élet, ment to- vább. Mert kedvezett az időjárás, a mezőkövesdi négy gazdaság rácáfolt saját vállalására, versenykihívására. Amíg sok helyen azt vitatták: kell-e a verseny, milyen mérvű az előny, illetve a hátrány, ők október 4-én befejezték a kenyérgabona vetését! S több termelőszövetkezetből jelezték, hogy ennek a hétnek végére, tehát még tizediké előtt, szintén földbe teszik a vetőmagot. S éppen ez az eredményes munka, ez az igyekezet cáfolt rá, cáfol rá minden kétkedésre, s elsősorban az olyan nézetekre: kell-e, helyes-e a verseny! Annyi bizonyos, hogy a négy Mezőkö- vesd-környéki termelőszövetkezet felhívása Igen sok helyen megmozgatta a tsz-gaz- daságokat, tehát már csak ezért sem volt fölösleges ez a felhívás. Természetesen a valóságban, a munkában, éppen a területek, a tájegységek differenciáltsága következtében egyik terület mezőgazdasági üzemei nehezebb viszonyok között gazdálkodnak, míg mások előnyösebb helyzetben vannak. S így egyik helyen nagyobb erőfeszítésekre van szükség, a másikon kevesebb is elég ahhoz, hogy ugyanalckorra befejezzék ezt, vagy azt a munkát. Azonban a mezőkövesdi négy közös gazdaságon belül is éppen ilyen differenciált a helyzet. A bükkzsérciek földterülete például dombosabb, lejtősebb, mint a legészakibb fekvésű termelőszövetkezeteké. Mégis gyorsan, precízen elvetettek. Igen, mert ilyen precízen szervezték az aratást, a nyári betakarítást is, mert amint a terület engedte, éjjel-nappal dolgoztak a gépek, mert éppen a jobb munka végett nem sajnálták a traktorosok, a tagság ésszerű anyagi dotálását, a premizálást. S nem hiába. M int ahogy nem hiába terjedt el most már megyeszerte (s így van ez Tiszacsermelyen, Tiszakarádon, Karosán, Bő- csön), hogy megbecsülik a traktorosok munkáját, egyre több a kettős műszak, s egyre több szó esik mindenütt róla: meglátjuk, ki végez többet, hamarább. És végső soron ez sem más, mint verseny. Verseny egymással, vagy ha kifejezetten nem egymással, akkor az idővel, a feladatokkal. S igen érdekes módon, versenyben dolgoznak, versenyeznek (ki segít többet, s ezzel ki keres több forintot), azok a taktabáji, tiszacserme- lyi, csobaji hetedikes-nyolcadikos általános iskolások is, akik tíz-tizenöt napon át segítenek felszedni a burgonyát, leszedni a diót. a gyümölcsféleségeket. Mert ilyen az emberi temperamentum, mert jólesik összemérni az erőt, a tudást. S különösen jólesik, ha mindez ráadásul még igen nemes célt, igen fontos ügyet szolgál! S bizony, a mezőgazdaság mostani munkája, a még hátralévő feladatok megoldása igen fontos ügy. A termést be kell takarítani, minden lehető eszközt igénybe véve. Elvetni időben kell, mert a mulasztásnak mi magunk és mindany- nyian egyszerre innánk meg a „levét”. Versennyel, vagy anélkül, de a tennivalók sür- getőek, s halaszthatatlanok. S mert íme, a mezőkövesdi és más példák is bizonyítják: a versengés frissebbé teszi a munkát, feltétlenül hasznos, szükséges ez az őszi verseny. Hiszen e versengésnek nem lehetnek vesztesei, csak győztesei. Mert győztes lesz minden olyan traktoros, gépkezelő, tsz-tag, termelőszövetkezet, vagy járás, amelyik időben és becsületesen végez a betakarítással, a vetéssel, az őszi mezőgazdasági munkák elvégzésével. Barcsa Sándor Hadjárat a rozsda ellen A mezőgazdasági épületek e szakemberek becslése szerint jelenleg mintegy 40 000 tonna vasanyagot tartalmaznak. Ennek többségét az utóbbi 4 évben univerzális típusszerkezetként építették be az istállókba, színekbe, de körülbelül 10 Ooo tonna a régebbi épületek. födéméiben is található. A Mezőgazdasági épületeken is sürgető feladattá vált tehát a korrózióvédelem, s az iparosított építkezés, az előregyártóit szerkezctek térhódításával Mind nagyobb lesz a jelentősége. _A Földművelésügyi Minisztérium tervező vállalata, részletes tájékoztató anyagot állított össze az épületek vasszer- kezeteinek >rozsdavédő kezeié* séről. A javasolt munkákat 3— 4 évenként kell elvégezni. A Földművelésügyi Minisztérium építési osztálya javaslatot dolgozott, ki a mezőgazdasági . épületek korrózióvédelmét ellátó szervezet létrehozására. Ez a szervezet a gépjavító állomások, vagy a termelőszövetkezetekkel állandó kapcsolatban álló más intézmény, vállalat keretében, szolgáltató jellegűen működne. Az előzetes számítások szerint járásonként 6—10 ember rendszeresen karban tudná tartani valamennyi mezőgazdasági épület vasszerkezeteit. Öle nevezetnék a korrózióvédelem „naplóját” is, amely biztosítaná, hogy időben sor kerüljön minden épületre. Rostock kövei ® Az Ideológiai munka fiiegyénü ifjúságának körében © tJj rendelkezés a garanciális javításokról © Egy új iskoláról Köszöntfük a Német Demokratikus Köztársaságot megalakulásának 16. éviorriu ója aikafmáiíóf |1|, m m sí ^ Éf m ■m M m »1« « H ^5 i* Ül Pl * « H SS 1*1 SS §1 ** ÄiÄflll Képünkön Eisenhüttenstadt NOK-beli ipari központ, háttérben a vaskohászati kombinát, előtérben részlet a városról. Péter János b az ENSZ-közgyülés 20. ülésszakán Az ENSZ-közgyűlés ‘ 20. ülésszakának október 6-i New York-i idő szerint délelőtti ülésén felszólalt Péter János külügyminiszter. Beszédében rámutatott, hogy a közgyűlés jelenlegi ülésszakán a felszínen számos kedvező tünet mutatkozik, mélyen a felszín alatt azonban tovább tart az Egyesült Nemzetek Szervezetének válsága. A XX. ülésszak a javulás jeleit mutatja és úgylátszik, hogy képes hozzáfogni normális tevékenységéhez. A közgyűlés mostani ülésszaka azért képes elkezdeni normális munkáját, mert az egy évig tartó holtpont idején ismét kitűnt, hogy a jelenlegi hatalmi viszonyok között a világszervezetre történelmileg feltétlenül szükség van. A Szovjetunió, Franciaország és több más állam döntően szilárd álláspontja meghiúsított minden kísérletet, amellyel az Egyesült Nemzetek Szervezetét el akarták téríteni alapokmányától. Ezt követően az öt nagyhatalom felelősségéről szólt, az alapokmány létrehozásával, a világszervezet működésével kapcsolatban. Majd kijelentette, hogy amíg a Kínai Népköztársaság képviselete az ENSZ-ben megoldatlan marad, addig az öt nagyhatalom igazi együttműködésére nincs lehetőség sem az ENSZ-ben, sem a világszervezeten kívül. A vietnami nép nincs egyedül Péter János ezután arról beszélt, hogy figyelmesen meg kell vizsgálni azokat az érveket, amelyekre hivatkozva Franciaország nem hajlandó részt venni a leszerelési tárgyalásokon. További beszédében kijelentette, hogy egy újabb genfi konferencia — amelyet; délkeletázsiai problémák megvitatására hívnának össze — alkalmat adhatna az öt nagyhatalom képviselőinek a találkozására. A nemzetközi helyzetről szólva hangsúlyozta. Ameddig az Egyesült Államok vietnami agressziója tart, addig nincs lehetőség arra, hogy nemzetközi téren valóban kedvező fejlődés induljon el és viszont, minél tovább terjed a háború, annál jobban romlik a helyzet. A vietnami nép nincs egyedül. Elég hatalmas támogatói vannak, akik meg tudják segíteni, hogy megvédje magát a háború bármilyen fokozódása ellenére. Magyarország a maga szerény lehetőségeivel azokkal a szocialista és el nem kötelezett országokkal halad együtt, amelyek bizonyságot nyújtanak szolidaritásukról az értelmetlen és őrült háborútól szenvedő vietnami nép iránt. A külügyminiszter a továbbiakban Dél-Koreáról szólt. Dél-Koreábói vonják vissza az összes idegen csapatokat. Legfőbb ideje, hogy a koreai nép szabadon intézze saját ügyeit, minden külföldi beavatkozás nélkül. Majd rátérve az európai helyzet alakulásának elemzésére, töbebk közt ezeket mondotta: — Az államközi kapcsolatok terén Európában az utóbbi időben bizonyos fokig kedvező változások mentek végbe. A Varsói Szerződés tagállamai szélesítették kapcsolataikat a legtöbb európai NATO-állammal. Általában is fejlődnek a kapcsolatok Európa különböző földrajzi vidékeinek államai között. A német kérdésben rejlő veszélyek — A Magyar Népköztársaság a lehetőségekhez mérten fejleszti ezeket a kapcsolatokat. Magyarország térsége: Közép- Európa és a Duna-völgye hosz- szú évszázadokon át a nemzetközi összeütközések egyik főmelegágya volt. Éppen ezért is Magyarország különösen érdekelt a nemzetközi viták tárgyalásos megoldásában és a békés egymás mellett élés elveinek következetes alkalmazásaiban. — Az európai aggodalmak fő forrjásai a német kérdéssel kapcsolatosai:: — folytatta a szónoki A német kérdésben rejlő yészélyek, amelyek egész Európát és a világot újabb konfliktussal fenyegetik, bizonyos nyugatnémet uralkodó-körök politikai és katonai törekvéseiből fakadnak, amelyeknek célja Németország régi, aJ hitleri rendszer idején fennállt határainak visszaállítása.- A német terjeszkedési politika a Keletet és a Nyugatot egyaránt veszélyezteti. Ilyen veszélyekkel szemben maga az a tény, hogy a Német Demokratikus Köztársaság létezik és fejlődik, igen. hasznos tényező az európai béke biztosításában mind a Nyugat, mind a Kelet érdekében. — Éppen az európai regionális és az összeurópai együttműködés problémáival foglalkozva, úgy vélem, ez a legmegfelelőbb alkalom, hogy önnek, elnök úr, mint egy nagy európai nemzet képviselőjének, kifejezzem delegációm legőszintébb szerecsekívánatait és jókívánságait — folytatta Peter János Fanfanihöz intézve szavait és azt kívánta, hogy ez a közgyűlés a vezetése alatt jó eredményeket érjen el a nemzetközi légkör megjavításában úgy, hogy az európai helyzetre is kedvező hatással lehessen. Ezután a be nem avatkozás elvéről, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról, a leszerelési'ől szólt, A fejlődés fő akadálya — A küldöttségnek a nemzetközi együttműködés előmozdítására és a háborús veszélyek csökkentésére irányuló erőfeszítései határozottságát és hatékonyságát tovább lehet fokozni, ha valamennyi fontos kérdés vitájában állandóan szem előtt tart jálc, hogy a kedvező fejlődés fő akadálya a .vietnami háború és. annak kiterjesztése, továbbá, hogy a háború további ki- terjesztése beláthatatlan következményekhez vezethet Ezért a világ minden részén az összes jószándékú erők legsürgősebb feladata, hogy meg állítsák a vietnami agressziói — fejezte be beszédét. Péter János külügyminiszter. Továbbképző tan folyam okon készülnek az építők a növekvő feladatokra A harmadik ötéves tervben további nagy feladatokat kell végrehajtaniok a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozóinak is. A lakások és egyéb középületek, intézmények építésénél mind jobban előtérbe kerül a korszerű építkezés igénye, és ehhez idejében alkalmazkodniuk kell a különböző szakmáknak is. A vállalat vezetősége és kollektívája jól felhasználja a szkmai felkészüléshez a különböző továbbképző tanfolyamokat. Az üzemi akadémián belül az új oktatási évben lényegesen differenciáltabban szervezték meg ezt a programot. Lehetővé tették, hogy a dolgozók alap-, közép- és felsőfokon tanulhassanak. Ezeken a fokozatokon belül számos lehetőséget biztosítanak a különböző szakmáknak is. Már megkezdődött az a tanfolyam, amelyen az úgynevezett darukötözőket képezik ki. A gépesítés növekedésével ez a munka egyre több betanított munkást igényel. A szeptember 15-től január 31-ig tartó tanfolyamon 50 dolgozó vesz részt és összesen 120 óra előadást hallgat. A villanyszerelők és a hegesztők is képzik magukat. Érdeklődésükre jellemző, hogy napjainkban százan ismerkednek az új technológiai eljárásokkal. A könnyűgépkezelők tanfolyamán 30-an vesznek részt. Az oktatási terv messzemenően figyelembe vette az Építésügyi Minisztériumnak azt az utasítását, hogy a brigádvezetők részére is biztosítani kell a továbbképzést. A vállalat Miskolcon és Ózdon szervezett részükre középfokú tanfolyamot. Összesen 70 brigádvezető hat hónapon át fejlesztheti Elkészült a második nyolcvan méter magas téglakéméuy Ózdon Az Ózdi Kohászati Üzemek acélművében, amint erről már hírt adtunk, a megrepedezett vaslemezkéményeket lebontották. Helyettük téglakéményeket építenek. Az első ilyen kéményt már korábban átadták rendeltetésének, most pedig a második, nyolcvan méter magas kémény építését fejezték be, megkezdték szárítását, s még ebben a hónapban üzembe helyezik, összekapcsolják az olvasztó kemencével, I tudását, sajátíthatja el a vezetéshez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat. Középfokú továbbképzésén tanulhatnak az épületburkolók, az épületüvegezők, a tetőfedők, a fűtésszerelők, a víz- és gázszerelő szakmunkások is. Közülük 186-an élnek a lehetőségekkel. Nagyon fontos, hogy a szakmunkásokon kívül az egyéb, irányító területen dolgozók is képezzék magukat. Az elmúlt évben tapasztalt oktatói hiányt megszüntették, és 129 dolgozó részére szerveztek tanfolyamokat. Ezeket is a legfontosabb területeken, a kivitelezéssé! kapcsolatos munkakörökben szerveztek. így például a” anyaggazdálkodók, a művezetők, a munkaügyi dolgokká foglalkozók, valamint a szállítással kapcsolatban levők képezhetik magukat tovább. Több más tanfolyam is működik a vállalatnál, a termeléssel kapcsolatos igényeknek megfelelően. A továbbképzésben részvevő 84o dolgozó törekvése azt bizonyítja, hogy a vállalatnál egyre több dolgozó ismeri fel a nagyobb tudás megszerzésének igényét, * szakmai színvonal növelésének mind egyéni, mind társadalmi hasznát. Sz. M,
