Észak-Magyarország, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-06 / 235. szám

4 ÉSZAKMAGYARORSZAG Szerda, 1965. október 6. Palcsó Dezső otthonában — Makacssáp; van ben­nem. Nem adom fel a fényt! Sem a színt! A modern piktúra szerkezeti ré­szét értékesnek tartom, de sze­rintem nem lehet kiiktatni a színt, a fényt. A vonal nem helyettesítheti azt. — Palcsó Dezső, a Kazincbarcikán élő idős festőművész mondja ezt, miközben kis lakásának falain képeit nézegetjük. Olyan ez a lakás, mintha kisebbfajta kép­tár, vagy múzeum lenne, amely minden darabjával egy nagyon szép, hosszú művész- élet egyes állomásait, fejlődő előrelépéseit jelzi. A falakon sok-sok olajfest­mény. Már az előszobában is hatalmas méretű tájkép, aho­gyan néhány évvel ezelőtt Sajókaza felől nézve a Sajó völgyét látni lehetett. Akkor még nem volt Kazincbar­cika, nem emelkedtek bér­házak és nem szökött az ég felé a sok kémény. Más ké­peken a mai Kazincbarcika utcái elevenednek meg, mai lakosok jönnek-mennek. Sok kép ölel fel azonos témát. Kí­sérletezéseket tükröznek ezek az alkotások. A fény és a szín hatásával való ábrázolás, a keresztvonal elhagyásának művészi műhelymunkái ezek. Magánosán él a kis lakás­ban a hetvennyolc esztendős, de ma is friss festőművész. Élete szinte regénytémának kínálkozik. Érdemes egy-két mozzanatát feljegyezni. Ta­nító család fia, s 1910 óta ak­tív festő. Egy régi albumot mutat. A hajdani Ország—Vi­lág című folyóirat 1913-ban kiadott almanachját. Ady Endre és Abmrus Zoltán no­vellái között Palcsó Dezső egész oldalas. Tanulmány cí­mű művét látjuk. Ez volt az első ilyen nagy jelentőségű nyilvános jelentkezése. Fe- renczi Károly tanítványa volt. Nagybányán együtt tanult festészetünk halhatatlanjai­val. Megjárta az első világ­háború több frontját, majd a háborút követően Budapesten élt. A Baross Kávéházban' ál­landó művésztársaság verő­dött össze. Sok vázlat, kroki őrzi ezéknek az összejövete­leknek emlékét, amelyeken rendszeresen részt vett töb­bek között Derkovits Gyula is. D-..J ideig élt Pesten. ixuviu, ^923-ban elhagyta a fővárost, hazajött Sajókazá- ra, és ma, életének hetven- nyolcadik évében, életművé­nek, tehetségének ismereté­ben ki lehet jelentenünk, hogy a fiúi ragaszkodásért, a szülök iránti szeretetért feláldozta művészpályáját. Apja ugyan­is Sajókázán volt tanító. Amikor nyugdíjazták, el kel­lett volna hagynia a szolgá­lati lakást, és nem volt hová mennie. Palcsó Dezső, a nagy reményekre jogosító fiatal festőművész otthagyta a sok lehetőséggel kecsegtető fővá­rost, hazajött Sajókazára, hogy elfoglalja apja helyét az elemi iskola katedráján, s ez­zel továbbra is biztosítsa szü­leinek a hajlékot. A két világ­háború között aktív részve­vője volt Miskolc képzőmű­vészeti életének. Sokat festett, alkotott, képei gyakorta meg­jelentek a tárlatokon. A fel- szabadulás után több miskolci és budapesti kiállításon ta­lálkoztunk műveivel. Dolgo­zott mindig, fáradhatatlanul. Tanított és festett. Egészen 1955-ig oktatgatta a sajókazai kisgyerekeket. Időközben lett volna rá lehetősége, hogy el­hagyja a falut, városba köl­tözzék, olyan körülmények közé, ahol jobban élhet mű­vészi ambícióinak, de min­dig volt benne valami dacos­ság. Meg akarta mutatni, hogy nem érzi magát hajótö­röttnek Sajókazán sem, s nem futamodik meg az önmaga vállalt nehéz élet elől. Nem ambicionálta, hogy a fővárosba kerüljön. A fnlnvi iskola \ elhagyá­si jaiusi sa után három évig Miskolcon tanított a Kossuth Gimnáziumban, il­letve annak elődjében, az óvó­nőképzőben, majd végleg meg­vált az aktív nevelői pályá­tól, és 1959 óta egészen a mos­tani népművelési évad kez­detéig képzőművészeti szak­kört vezetett Kazincbarcikán. Bányászok, vegyipari mun­kások rejtett rajzkészségét, tehetségét kút;, a, ápolga- ta. Büszkén mutatja a látoga­tónak egyik bányász tanítvá­nya vázlatát. Sok mindenről beszélge­tünk. Emlékekben, sikerek­ben gazdag élet áll mögötte, és szívesen is fogadja a lá­togatót. Sajnos, ritkán nyit­nak rá ajtót. Nem tudni, hogy a képzőművészek területi cso­portjának nem volna-e lehető­sége időnként felkeresni ezt az idős művészt, aki teljesen egyedül, s most már, hogy szakkört sem vezet kizárólag régi műveinek és újabb mű­vek alkotásának él. Nemrég húnyt el testvére, Palcsó Irén iparművész. Visszahagyott go­belin-tervei szintén egy eléggé ki nem bontakozott, falusi zárkózottságban élő tehetség­ről tanúskodnak. A gazdag emlékek között felbukkan Móricz Zsigmond, akivel 1903-ban találkozott először, mint kezdő tanítókép­zős diák a sárospataki vár­kertben. Móricz volt az első sárospataki kalauza, aki meg­mutatta neki az ősi diákváros­ka szépségeit. Milyen jól esett évtizedek múltán Móricz Zsig- monddal találkozva, ezt az emléket feleleveníteni, és mi­lyen kedves emlék, hogy Mó­ricz Zsigmond felismerte ben­ne a hajdani preparandistát. Emlékek sorjáznak elő beszél­getés közben, s előbukkan­nak a pedagógus gondolatai a képzőművészeti oktatásról, gondolatok a pedagógiai elmé­letekről, elvekről. Palcsó Dezső azt vallja: „Teljes em­ber az, aki látási kultúrát sze­rez.” Ma is izgatják a művé­szet megértésére nevelés kér­dései. alkalmasabb, földszinti la­kásba költözik. Ez segítség neki. De jó lenne, ha néha- néha felkeresnék a művészet kazincbarcikai kedvelői, el­jönnének hozzá annak a falu­nak emberei, amelyikért pá­lyáját feláldozta: a sajókazai- ak, és az sem lenne elvetendő gondolat, hogy e helységek hivatalos épületeiben, vagy akár magánházaiban is né­hány Palcsó festményt akasz- szanak a falakra. Az idős festő friss erővel alkot ma is. Hisszük, még sok értéket ad nekünk. Benedek Miklós Most Új, Országos műszaki könyvnapok A sokféle őszi kulturális ak­ció során október 16-tól no­vember 6-ig országos műszaki könyvnapokat rendeznek. A programot kedden sajtóérte­kezleten körvonalazta Solt Sándor, a Műszaki Könyvki­adó igazgatója. A sajtóiájékoztatón bejelen­tették, hogy október 16-án a Technika Házában megnyit­60 ezer forint művelődési otthonok díszítésére A Borsod megyei Tanács nagy gondot fordít rá, hogy a falusi művelődési otthono­kat és könyvtárakat művészi értékű festményekkel és gra­fikákkal díszítsék. A köz­épületek belső helyiségeinek t csinosítására az idén, elsősor-« ban az Eszak-Magyarország • területén élő festőművészek- J tői, már 22 ezer forint ér- • lékben vásároltak képeket. J Ezeket többek között a mező- a csati, aszegilongi, a liszapalko-* nyai és más, kisebb falvak J művelődési otthonainak aján- • dékozzák. Nagyobb arányú J képvásárlásokra • az október A 31-én megnyíló miskolci Or-* szágos Grafikai Biennalén * kerül sor, ahol mintegy 300 e alkotást állítanak ki. A bien-' nalén a megyei tanács műve-, lődésügyi osztálya 38 ezer« forintért vesz rézkarcokat ésj fametszeteket. amelyekkel» elsősorban a megye első falusi * grafikai képtárát, a szikszóié művelődési otthonban be-» —-oo— • © A szebb községért l A Hernádnémeti községi Ta-® nács is nagy gondot fordít ai falu küllemének szépítésére,« csinosítására. A legutóbbi ál-* talános házhelyrendezés so-t rán mintegy 80 házhelyet mér- j tek ki és osztottak szét, a falu, belterületén. j Ennél a munkánál arra tö­rekedted. hogy lehetőleg se-| hol se maradjon beépítetlen, gazos terület, hanem a község belterületén mindenütt szép* házak sorakozzanak. • rendezett kisgaléria anyagát cserélik ki, illetve frissítik fel. így az idén Borsodban kere­ken 60 ezer forintot költe­nek a művelődési otthonok és a könyvtárak díszítésére. ják a ma már 22 000 tagot számláló műszaki könyvklub központi helyiségét, ahol a jö­vőben állandó kiállításokon a hazai műszaki könyvújdonsá­gok mellett a legújabb szovjet, angol, és német nyelvű szak­munkákat is megtalálhatják — s kölcsönözhetik is — az ér­deklődök. Ezenkívül körülbe­lül 500 helyen tartanak üzemi könyvvásárokat és több mint 200 vállalatnál, intézménynél szerző—olvasó, valamint kiadó —olvasó találkozókat, ankéto- kat.­A könyvkereskedelem álta­lános 50 százalékos könyv-ár- leszállítási akcióját a műszaki könyvek vonatkozásában októ­ber 16-tól meghosszabbítják november 6-ig, a műszaki könyvnapok végéig. Beszélgetés közös gondokról II ezökövesden Három titkár, Kovács Jó- zsefné a járási nőtanács, dr. Szilágyi János, a járási tanács vb és Antal József a népfront járási titkára került össze a napokban e sorok írójával a Hazafias Népfront mezőköves­di helyiségében. Előkerültek az együttműködő szervek kö­zös gondjai. 107 dói munkacsapat — A járási nőtanács a nép­fronttal együtt beszélte meg legutóbb a közös feladatokat — mondta Kovácsné. — Ez szükséges is volt már, hiszen járásunk lakosságának 52 szá­zaléka nő, a tsz tagságának több mint 53 százaléka ugyan­csak. Ha ezt még azzal is megtoldom, hogy ebben a gazdasági esztendőben 107 női munkacsapat vett részt a .szo- cialista versenyben és hozzá­számítom a KISZ munkacsa­pataiban dolgozó lányokat, ak­kor valóban indokolt a szoros együttműködés a népfronttal. Asszonyaink nem kis hányada vett részt különböző tanfolya­mokon, rengetegen állandó látogatói a könyvtárnak, to­vábbá 129 községi és járási tanácstagot is a gyengébb nem ad. Együtt — Ezek az adatok azt mutat­ják: valóban minél gyakrab­ban össze kell ülnünk a nő­tanáccsal — veszi át a szót Antal József —, hiszen együtt többre megyünk. Nem mintha a legutóbbi együttes ülést nem előzte volna már meg nem is egy közös akciónk. A leg­utóbbi választások előtt már közösen tárgyaltunk a női ta­nácstagokkal és a nőtanács ja­vaslatait messzemenően figye­lembe vettük. Azután itt van a „Virágos mezőkövesdi já­rásért” indított akció, amit ugyancsak együtt szerveztünk. Csak meg kell nézni Vattán, az országút mellett virító vi­rágágyakat, vagy a bogácsi, és a szomolyai parkosítást, máris láthatja mindenki, tu­dunk eredményesen együtt­működni, csak össze kell fog­nunk. De beszélhetnénk arról is, hogy a járásban az egy lakosra tervezett évi 80 fo­rint értékű társadalmi mun­ka már szeptember elején el­érte a 81 forintot. Amit a tanács ad mindehhez — Persze, a járási tanács sem tétlen — szól közbe dr. Szilágyi János. — Szeptember községfejlesztési hónap volt. A társadalmi munkában vég­zett. járdaépítéseken, a bor- sodivánkai, és a szomolyai út­építésen kívül elkészült a bogácsi tűzoltóraktár és a sportöltöző, ezután felújítjuk a mezőkeresztesi bölcsődét. Itt, Kövesden négy pédagó- guslakást fejezünk be novem­ber 7-re. Mezőnagymihályon viszont már elkészült az or­voslakás. A jövő évi költség­Vár at lan kanyar 7-7-7-77-7 (A Stern karikatúrája) Az amerikai világkiállítás l&pom holása A Irta: Art Buchwald A világkiállítás rendezőinek pil­lanatnyilag fő a fejük, hogyan is lehetne megszabadulni attól ■1 rengeteg épülettől, amelynek a kiállí­tás bezárása után el kell tűnnie a föld színéről. Sokan csődbe mentek a. világ­kiállítás alatt, és most nincs elég pén­zük, hogy lebontassák az épületeket. Egyes kiállítók ingyen felajánlották pavilonjaikat bárkinek, aki vállalkozna lebontásukra és a bontási anyag elszál­lítására. De sajnos, elenyészően kevés volt a vállalkozó. \ Éppen ezért drasztikus intézkedések­re van szükség — le kell rombolni a kiállítási épületeket! Beszélik, alkudoznak az amerikai légierővel: gyakorlótérnek ajánlották fel a kiállítási területet, a B—52-es bombá­zók célpontjául. A légierő azonban ál­lítólag azzal utasította el az ajánlatot, * ogy a B—52-eseknek nincs szükségük gyakorlótérre most, amikor van elég igazi célpontjuk Vietnamban. Azt is feltette vathki, högy a vásár igazgatósága vegyen kölcsönbe 3 dél- vietnami szabadságharcost, és repülőgé­pen szállítsa őket Fluschingba. A sza­badságharcosokat mindennap más épü­letben helyeznék el, és hollétüket jelen­tenék a Pentagonnak. A Pentagon fel­adata lenne, hogy elrendelje az adott épület bombázását. Miután dél-vetnami szabadságharcost soha, semmiféle légitámadásban nem öltek meg. a három katonát épületből épületbe szállíthatnák, amíg a- légierő a világkiállítás valamennyi pavilonját el­pusztította. A fő probléma, hogyan lehetne rávenni a szabadságharcosokat, hogy eljöjjenek a világkiállí­tásra. Az igazgatóság még a kiállítás befejeztével sem hajlandó csökkenteni a beléptidíjakat, és aligha akad olyan szabadságharcos, ki hajlandó lenne 2,5 dollárt fizetni belépődíjként. De ha sikerülne valamilyen utat- módot találni a katonák meggyőzésére, a légierő vállalkozna az együttműkö­désre. Hasonló elgondoláson alapuló javas­lat: amint a szabadságharcosok belép­tek egy épületbe, értesíteni kellene az amerikai tengerész gyalogosokat, és az Egyesült Államok hadseregének ejtő­ernyőseit, akiket helikopteren a hely­színre szállítanának, hogy felgyújtsák az épületet. Ez ugyanis költségesebb lenne, de nem utasították eí, harmadik javaslat, különösen a külföldi pavilonok szempont­jából érdekes és abból áll, hogy a zárás napján különböző tengerentúli diákokat kellene meghívni a világkiál­lításra. Az egyiptomiakat az izraeli pavilonhoz kellene vinni, amelyet ter­mészetszerűleg azonnal megkezdené­nek kővel dobálni. Az izraeli diákokat az egyiptomi pavilonhoz szállítanák, ahol ők is azonnal nekifoghatnának, szétveréséhez. Számítani lehetne to­vábbá arra. hogy a dél-koreai diákok a földdel tennék egyenlővé a japán pavi­lont, Malaysia fiataljai pedig kétségte­lenül nem hagynák figyelmen kívül az indonéziai kiállítást. A külföldi kiállító helyiségek elpusz­títása után a diákokat hatalmas Ame- rika-ellenes gyűlés megtartására az Egyesült Államok szövetségi pavilonja, a világkiállítás legnagyobb épülete elé vonnák. Miután a diákok agitátorai több gyújtó hatású beszédet mondaná­nak, egy álruhát viselő CIA-ügynök elkiáltaná magát: „Romboljuk le az egészet!” Mindezen elképzelések megvalósítása bizonyos technikai nehézségeket támasz­tana, de egy New York-i bankár igazán egyszerű megoldást talált a világkiállí­tás lerombolására. „A világkiállítás anyagi eredmé­nyeit ismertető jelentés közzétételét követő napon — mondotta. — rá kellene szabadítani a kiállítás területére mind­azokat, akik pénzt öltek bele. Estére a világkiállítás pavilonjainak hűlt helyük sem maradna.’1 vetést készítjük, a községi tanácsülések most tárgyalják, október 10-én a járási tanács ülése elé is oda kerül már. Előre elmondhatom, hogy eb­ben községfejlesztési alapból Tardon 2 tantermes iskolát, Cserépfaluban és Vattán egész- ségházat, Bükkábrányban für­dőt építünk, felújítjuk a ti- bolddaróci óvodát. Ezenkívül Tibolddarócon korszerű egy­szobás lakások épülnek 43 barlanglakás helyén, és ezeli körül 500 ezer forint értéké útfeljavítást tervezünk. Ami meg hátra van — A bölcsőde nagyon kell mindenütt — folytatja most Kovácsné —, az óvoda szintén. Ez nagyban megkönnyítené a nők munkába állítását, mer! tudnák hol hagyni gyermekei' két. A munkaalkalmak te­remtése különösen Mezőké' vesden amúgy is nehéz. Ha­sonlóan nehezen megy az idő­sebbek beíralása a dolgozó) iskolájába. Körülbelül 700> embert érint ez a járásban Mint halljuk, a járási tanácí analfabéta tanfolyamot is szer­vezne, elsősorban a cigányol számára Bogácson, Sályon e Mezőkövesden. — Végezetül hadd mondja! néhány tervet én is — mondj! Antal József. Szeretnénl nyelvtanfolyamokat szervező a községekben. Elsősorbaí orosz tanfolyamot a szülők nek, hogy segíthessenek 1 gyermekeknek az iskolai tanú lásban. Azután tervezünk eg! járási monográfiát, egy ki1 idegenforgalmi füzetet, lekin tettel Zsóri-fürdő egyre nő vekvő látogaLoltságára i' egy leporellót Mezőkövesd ről. Végül arról is beszél­gettünk legutóbb a járási ta nács és a tsz-ek vezetőivel hogy néhány mezőkövesdi & egerlövői tsz területén so! a talajvíz. A népfront mű szaki aktívái társadalm munkában készítenének tef veket lecsapolásukra, és : tervek szerint a tsz-ek adjál a pénzt mindezek realizálá sára. Máté Iván Művészi fotók kiállítása hazánk tájairól Dániában Magyarország tájait, széf ségeit és műemlékeit bemutat művészi fotókból és rézka! cokból kiállítás nyílt a ni pókban a Koppenhágai Vári si Könyvtár előadótermébe a Dán—Magyar Társaság re! dezésében. Helyet kaptak f anyagban gazdagon illusztrí magyai- irodalmi müvek művészeti albumok is. Egyidőben a dániai magi bemutatóval a Múzeumi W -nap programjában Szentes- dán gafikákból nyitottak 1 állítást a Koszta József M: zeumban. Ezt a kollekciót el zőleg Budapesten és Ve? prémben láthatta a közönsí fl Miskolci Nemzeti SziÉ műsora 6, szerda. Odry. Sztambul rózs^ 19 óra. 7, csütörtök. Pethes. Budapest! vasz. 19 óra. 8, péntek. Blaha. Budapesti * vasz. 19 óra. 9, szombat. József A- ifj. Bü^ pesti tavasz. 15 óra. Bérleté net. Sztambul rózsája. 19.30 o' 10, vasárnap. Bérletszünet. Szt* bul rózsája. 15 óra. Bérleté net. Budapesti tavasz. 19.30 ó 11, hétfő. Nincs előadás. 12, kedd. Jászai. Sztambul róztft 19 óra. 13, szerda. Csehov. BudapssGí * vasz. 19 óra«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents