Észak-Magyarország, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-03 / 233. szám

Iriifcfs bocsátják a Magüiot-vonalat

A második világháború hires Maginot-vonalát a francia hatóságok áruba bocsátják: a több száz kilométeres földalatti folyosók karbantartása túl sokba kerül, ráadásul a „vonal” teljesen használhatatlannak bizonyulna bármiféle háború esetén.

Az állam szívesen eladná. Vásárlók egyelőre nem nagyon jelentkeznek,

Lopás és üzérkedés miatt tíz hónap burton

Baranyi Jánosné ózdi lakos együtt élt B. Istvánnal. A közös lakásból több tárgyat eladott. Élettársának azt mondta, hogy ismeretlen tettesek lopták el a holmikat. Ezután több részletben csaknem 12 ezer forintot csalt ki a hiszékeny férfitől „nyomozásra”. Közben névtelen levelekkel tartotta rettegésben élettársát. B. István több alkalommal ismerőseitől kért kölcsön, hogy fedezni tudja Baranyiné költekező életmódját.

Baranyinét a Páva étteremben érték tetten, amint éppen két táskát lopott el. A bíróság sorozatos lopás és üzérkedés bűntette miatt tíz hónapi szabadságvesztésre ítélte, s a közügyek gyakorlásától két évre eltiltotta.

,Rőzsepokróc‘ a Tiszán

f' ZmM

■ "’-\h . - * . ,

íVi.Ú.íáSiiM;

A Tisza „vándorlását” nemesik köböl készült partbiztositö müvekkel védik. A vízmos- la partokat rozséból font hatalmas „pokrócokkal” is védik a vízügyi dolgozók. A képen: rőzsepokróc kötés a Tiszán.

(MTI-foto)

A lehető legjobb helyen kezdtem a keresgélést, az évszázadok óta gyártott legkülönbözőbb iratok, irományok valóságos múzeumában, a Miskolci Állami Levéltárban. Nem a levéltár gazdag, rendezett anyaga, s még kevésbé kedves kalauzom, Román János, a levéltár vezetője a hibás abban. hogy azt a bizonyos bölcsőt, a napjainkban sokat ostorozott bürokrácia eredetét nem sikerült meglelnem.

Itt, ahol minden régi és új iratot úgy megbecsülnek, áttekinthető sorrendbe raknak, megszámoznak, valósággal feltérképeznek, hogy ne csak. mint dokumentum. hanem mint valóságos kincsesbánya is rendelkezésére álljon a kutatónak, arról kellett meggyőződnöm, hogy nem az iratok mennyiségéből lehet következtetni a bürokrácia jelenlétére.

Mert igaz például, hogy Miskolc városának első ismert protokolluma 1569-től kezdve 155 esztendő , minden fontos városi eseményét rögzíti, s napjainkban egyetlen kis csoport havi „papírtermelése” is több ennél, de mégsem mondhatjuk, hogy ez a bürokrácia. Papírmunka nélkül, talán már a> rovásírás idején is volt bürokrácia. S hogv miiven méretű volt például 1569-ben, azt csak Nyíró Benedek főbíró uram ügyfelei tudnák megmondani.

Fondókra „szedve“

Levéltári „kutatómunkám” mégsem volt hiábavaló. A megye és város írásos emlékeinek, történelmének három

Három kiloméi er föriénclcm

Hol volt a bürokrácia bölcsője? <

kilométernyi, fondokra „szedett”, felbecsül hetetlen gazdagságú anyagát ismertem meg. (Persze csak úgy futólagosán, mert hiszen a legtudó- sabb levéltáros is csak néhány száz métert tud előrehaladni életében az írásos emlékek e tömegében.)

Hogy miért 3 kilométernyi történelem? Azért, mert a levéltárakban folyóméterben mérik az ott őrzött és feldolgozott anyagot. A Miskolci Állami Levéltár pedig pont a harmadik ezer méternél tart már. A „fond” egy-egy úgynevezett iratképzö szerv anyagainak összegezése. Van például olyan fond, amely több ezer csomóból áll. Egy-egy csomónak is szabványmérete van. mégp&dig 14 centiméter. Olyan fond is akad azonban, mint például az 1918-as munkástanács egyetlen jegyzőkönyve, amely 0,02 centiméter vastag csupán. (A zempléni anyag nem szerepel a 3 kilométerben. mert azt külön, a Sátoraljaújhelyi Állami Levéltárban őrzik.)

600 év 600 méterben

Érdekes véletlen, hogy a Miskolc városával kapcsolatban csomókban és fondokban rendezett anyag „hosszúsága” pontosan annyi méter, ahány esztendős maga a városjog, azaz pontosan 600 méter.

Bélyeggyűjtők sarka

A MABÉOSZ legutóbbi összesí- tése szerint, a szervezett magyar bélyeggyűjtők száma megközelítette a 130 ezret. A MABÉOSZ június végével 1131 üzemi és területi kört körülbelül 100 ezer taggal és 088 ifjúsági bélyeggyűjtő szakkört majdnem 28 ezer taggal tart nyilván. A múltban a fővárosi körök és a taglétszám a MABÉOSZ tagságának túlnyomó részét tette ki. Most ez az arány egészséges módon megváltozott. A vidéki körök száma már túlhaladja a fővárosiakét, bár a létszám még jelentősen alatta marad. A vidéki körök közül 318 működik a városokban és 261 a községekben. Borsod megyében 35 felnőtt és 43 ifjúsági kör működik. A legtöbb if júsági kör Borsod és Pest megyében található. Ez egyrészt az igen magasfokú ipari fejlettséggel magyarázható, másrészt az ifjúsági körök egymásra történő hatása és a szakkörök nyilvánvaló érintkezése emeli az országosan is magas számot. Az ifjúsági bélyeggyűjtő szakkörök szervezésében azonban igen sok még a tennivaló. Az országban több mint 5000 általános-, középiskola és iparitanuló intézet működik, melyek lehetőséget adnának megfelelő bélyeggyűjtő szakkörök szervezésére.

■S’

Panama Köztársaság nemrég kiadott egy 22 értékből álló repülő sorozatot, amelynek értékein templomok és katedrálisok képei szerepelnek a világ minden tájáról. Ezek közölt az egyik értéken a kassai dóm képe szerepel, ezzel a felírással: „Catedral de Kassa, Hungary”. A szövegből megállapítható, hogy a dóm képét olyan kiadványból (képeslapból, vagy könyvből) vették át, amely 1918. előtt, vagy pedig 1939—44. között meg.

Nagyszabású bélyegkiállítás volt szeptember 25-től október 3-ig Budapesten a lengyel kultúrteremben. A helyszínen működő alkalmi postahivatal magyar és lengyel szövegű bélyegzővel látta el az ott feladott küldeményeket. A lengyel posta bátran kísérletezik a modern grafikai irányzatokkal a lengyel bélyegeken. Szépek és érdekesek, változatosak a lengyel bélyegek. A nagysikerű kiállítás jó propagandája volt a lengyel—magyar barátságnak is.

*

Az Egyesült Nemzetek Szervezete jubileumi ülésszakának megnyitása alkalmából sorozatot adott ki az ENSZ postája, amely ugyancsak ebben az évben ünnepli alapításának 15. évfordulóját. Az elmúlt 15 esztendő' során megjelent ENSZ- bélyegek világszerte népszerűek lettek a filatelisták körében. Nagy többségükben az emberiség közös célkitűzéseit hirdették, s többnyire különböző országok alkotóművészeinek összefogásával készültek *

A postalcürt, mint a posta jelké pe és jelvénye a XIV—XV. század beli európai postautaktói vesz eredetét. A kezdetben gyalog és lovon, majd postakocsival közle kedö postaszállítók akkor kürtszó val közölték közeledésüket a posta állomásokkal, hogy készüljenek e fogadásukra és továbbindulásukra A messzi kürtszó hallatára élőké szítették a továbbítandó postát, lovat, vagy a kocsifogatot, hogy a beérkező postafutár az új lóvá vagy fogattal a küldemények át vétele után, késedelem nélkü folytathassa útját. A kürt tehát az akkori postaforgalom igen fontos eszköze volt, s, innen származott át a jelen időkbe, mint a modern posták jelvénye.

Varró Gyula <

A városra vonatkozó levéltári anyag 1800-tól kezdve csaknem napjainkig mór rendezve van. Csomókba kötött, megszámozott, a pontos útmutatók alapján pillanatok alatt megtalálható ezernyi érdekesség. Az elmúlt évben például csaknem kétszáz esetben keresték fel kutatók (levéltárosok, történészek, írók. közgazdászok) a levéltárat.

De ennél sokkalta több az ügyfelek száma. De jól is jött azok számára a levéltár, akik a századforduló utáni szolgálati éveiket akarták igazolni a nyugdíjintézet számára. Munkaviszonyuknak bizony már csak itt volt nyoma.

Köprülü levele

Még a turkológusok, azaz töl'ök-kutatók számára is akad érdekesség: Köprülü nagyve- zír egyik levele 1675-ből egy egész kötetre való régi török oklevél között. Külön kötetben a latin nyelvű oklevelek, amelyek közül az első 1356-ban íródott.

De minden lépésnyire, a hatalmas levéltári anyag minden egyes méterében akad érdekesség bőven.

— Az a néhány csomó az 1878-as miskolci árvíz szomorú emlékeit őrzi.

— Ez az „őrzemény” (így nevezik a levéltári gyűjteményt) nagyon érdekes szín- íáztörténeti anyag. Egyszer talán feldolgozza valaki.

És még egy érdekesség: minél régebbi egy levéltári anyag, annál kevésbé kell félem. Ugyanis minél _ jobban 'ejlődünk, a papír és a tinta annál mulandóbbá válik. Az évszázados irományok alig sárgulnak, tintájuk még ma is feketéllik. Az alig néhány évtizedes papírlapok viszont mór foszladoznak, szétmállanak, a töltőtollak kék tintája szinte eltűnik a papíron.

A jövő a filmé

— Éppen ezért — magyarázza a szakember — a jövő a filmé, azaz a filmen rögzített levéltári anyagoké. Az 1725 utáni városi protokollumokat éppen most filmezik Budapesten. A filmről bál-mikor, pillanatok alatt levetíthetek majd a kutatók számára a szükséges oldalak.

Érdekes és napjaink gyorsan „múlandó” papírjainál százszorta maradandóbb lesz majd a levéltári megőrzésnek ez a módszere.

Addig persze még sok-sok aktacsomagot böngészgetnek, rendezgetnek a levéltári dolgozók. Vajon hány papírlap, hány csomó, hány méternyi történelem fordult már meg Kocsis István segédlevéltáros kezében, aki 36 éve végzi ezt a munkát?

Bármennyire is precízek a levéltári dolgozók, erre a kérdésre nem kapok választ. Csak annyit tudok meg, hogy nagyon szép a levéltárosi munka.

És még szebb lesz akkor, ha nem , négy különböző helyen, hanem egy levéltárnak valóban alkalmas épületben, végleges otthonra talál a Miskolci Állami Levéltár.

Pozsony! Sándor

Táncmulatság után

Motorosok igazol vány nélkül

Szabaiysértési tárgyalás ilcrnádiiciiiciiben

Napjainkban elszaporodott a gépjárművezetői igazolvány nélküli motorosok száma. Sokan nem tudják kivárni a vizsga idejét, és olyan természetesen ülnek fel a nyeregbe, mintha már a birtokukban lenne a vezetői jogosítvány a közlekedési szabályok, a biztonságos motorvezetés teljes ismeretével együtt. Mások meg elkérik barátjuk, ismerősük, édesapjuk motor- kerékpárját, vagy el se kérik, csak elviszik, hogy forduljanak egyet. Természetesen a közutakon tehergépkocsik autóbuszok, dömperek, lovaskocsik, kerékpárok között. A tapasztalatlan, a közúti forgalom szabályainak ismeretében szegény motorosok (nyugodtan hozzátehetjük: meggondolatlan, felelőtlen emberek) aztán könnyen bajt okoznak. A rendőrjárőrök közúti balesetről szóló jelentéseiben mind gyakrabban szerepelnek a jogosítvánnyal nem rendelkező, könnyelmű motorosok.

Az utak forgalmának rendjéért felelős emberek, a közlekedési rendőrök jól bevált, hasznos módszerrel, a helyszíni, nyilvános tárgyalás megrendezésével lépnek fel az elszaporodó szabálysértők ellen. A napokban Hernödnémeti- ben került sor ilyen tárgyalásra, két helybeli lakos ügyében.

A tilalmi tábla mögött

Rácz József Miskolcon, a József Attila utcában nem vette figyelembe a tilalmi táblát, és motorkerékpárjával behajtott. Amikor a járőr a szabálysértés miatt igazoltatta, akkor derült ki, hogy Rácz egyáltalán nem is vehetne részt a közúti forgalomba: nincs gép- járművezetői igazolványa.

— Felsőzsolcáról, jelenlegi munkahelyemről mentem régi munkahelyemre, ahol volt még egy kis elintézni valóm — mondja a tárgyaláson.

— Felsőzsolcáról sűrű autó- buszjárat van Miskolcra. Miért nem jött autóbusszal?

Bizony, mindenképpen ez lett volna a helyes. A motoros nem is magyarázkodik, nem is hoz fel védelmére semmit, legfeljebb csak azt, hogy szereti a motort. Persze, éppen ezért kellene minél előbb megszereznie az engedélyt. Mert a jogosítvány nélküli motoros 3000 forintig, a jelzőtáblák figyelmen kívül hagyása (ugyancsak gyakran előforduló szabálysértés) 1000 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható.

Rácz Józsefet 800 forint bírságra büntették.

Cigaretta —

500 forintért

Ifj. Dobai Lajos, amikor édesapja nem volt odahaza, elvette a motorkerékpárt, felült rá, és elindult a szomszédos Hernádinak felé. összetalálkozott a járőrrel, aki igazoltatta. Dobai sem tudott jogosítványt felmutatni, mivel nincs neki. így került most a szabálysértési tárgyalásra.

— Miért ment Hernádkak felé?

— Cigarettát akartam venni — hangzik a válasz.

— És itt a faluban nem vásárolhatott volna?

— Nem akartam bemenni az italboltba.

Nem túlzottan erős érvek, Dobai sem szánja annak. A járőrnek egyébként nemcsak jogosítványt nem tudott mutatni, hanem még személyi igazolványt sem, mert nem vitte magával. Pedig ez is szabálysértés, amiért külön is megbüntethetnek bárkit.

A 18 éves Dohait a tárgyaláson 500 forint pénzbírsággal sújtották. Remélhetőleg nemcsak a két motoros, hanem azok, akik a tárgyaláson részt vettek, vagy olvassák ezt a tudósítást, szintén okulnak az esetből.

Priska Tibor

— ideje lefeküdnünk, már mennek munkába.

(Mészáros András rajza)

Egészségügyi előadások — magnóról

Üjszerű ismeretterjesztési forma premierjére kerül sor október 9-én, szombaton Óz- don. Az Egészségünk védelméért című sorozat első előadását rendezi meg ekkor a KÖJÁL a Liszt Ferenc Művelődési Házban. Az újdonság az, hogy a közönség nem találkozik az előadóval, hanem magnetofonról, hallgatja meg az ismeretterjesztő előadást.

A megnyitón a szívpanaszok okairól hallhatnak majd az érdeklődők zenével és filmvetítéssel illusztrált magnóelőadást. Kéthetenként kerül majd sor Űzdon hasonló rendezvényre. A következő előadás témája: ki lehet hajlamos az agyvérzésre. Ekkor A vérnyomás című kisfilmet is bemutatják. A sorozatot máris nagy érdeklődés előzi mgg a városban. Ügy gondoljuk, hogy az ózdi és a környékbeli dolgozók, tanulók szívesen hallgatják majd ezeket az egészségügyi előadásokat.

Közlemény

A városi tanács kereskedelmi állandó bizottsága és a városi tanács kereskedelmi osztálya értesíti a vállalatokat, az intézményeket, a társadalmi- és tömeg,szervezeteket, valamint a lakosságot, hogy felülvizsgálja az üzletek téli és nyári nyitvatartási rendjét. Kérjük, hogy az üzletek nyitvatartási idejével kapcsolatban esetleges véleményüket, javaslataik«! 1965. október 25-ig jutassák el a kereskedelmi osztályhoz.

II Miskolci Steíi Színház műsora

vasárnap. Bérletszünet. Sztam- bul rózsája. 15 óra. Déryné, Budapesti tavasz. 19.30 óra. hétfő. NDK hadsereg művész- együttesének műsora. 19 óra. kedd. Möllere. Sztambul rózsája. 19 óra.

szerda. Odry. Sztambul rózsája. 19 óra.

csütörtök. Pethes. Budapesti tavasz. 19 óra,

péntek. Blaha. Budapesti tavasz. 19 óra.

szombat. József A. ifj. Budapesti tavasz. iö óra. Bérletszünet. Sztambul rózsája. 19.30 óra.

11,

vasárnap. Bérletszünet. Sztambul rózsája. 15 óra. Bérletszünet. Budapesti tavasz. 19.30 óra, hétfő. Nincs előadás.

GSZAKMAGYARORSZAG

A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizóttságának lapja Főszerkesztő: Sárközi Andor Szerkesztőség:

Miskolc, Tanácsház tér 2.

Telefonszámok:

Titkárság: 16-886. Kultűrrovat: 16-067. Ipari rovat: 16-035. Pártrovat: 16-078. Mezőgazdasági rovat: 33-687. Sportrovat: 16-049. Belpolitikai

rovat, panasz ügyek: 16-046. Kiadja:

Borsod megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Bíró Péter Kiadóhivatal:

Kossuth u. 11.

Telefon: 36-131, Hirdetésfelvétel:

Széchenyi utca 15-17, Telefon: 16-213.

Terjeszti a posta.

Kapható minden Borsod megyei oostahivatalban és kézbesítőnél. Indexszám: as 055

Készült a isorsocn Nyomdában, Felelős vezetői Rléi-y György.