Észak-Magyarország, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-24 / 251. szám
Vasárnap, 1965. okféber S4, ÉSZAKMAGYARORSZAG 9 Egészségvédelmi tanácsok: A vakbélgyulladásról írta: dr. Székely Ödön Épül a vízmű Sárospatakon Hosszú előkészületek után végre ezekben a napokban 21 millió forintos beruházással megkezdték Sárospatakon a várva-várt vízmű építését. Elsőnek a víztornyot építik meg. Az ehhez vezető csatornarendszer munkálatai már gyors ütemben haladnak. Erre annál inkább szükség van, mert a Tervhivatal egy nagy kapacitású fali csempe gyár építésére Sárospatakot jelölte ki, s a gyár építését szeretnék minél előbb megkezdeni. Ennek azonban elengedhetetlen feltétele a vízszolgáltatás megindítása. Osztatlan örömmel és megelégedéssel fogadják Sárospatak lakosai a vízmüépítést. Azt azonban erősen sérelmezik, hogy a víztornyot a nagymúltú diákváros kellős közepén, éppen a védeti területté nyilvánított. iskolakertben építik. Gyula bácsi, a kivitelező vállalat hűséges éjjeliőre az elmúlt hétben szabadságon volt. Mondják, hogy amikor visszaérkezett, kétszer is megdörzsölte a szemét, mert nem értette, hogyan került az ö megszokott, hivatalos területére néhány nap alatt egy teljesen idegen, harminc méter magas ház. Ez a kis epizód valószínűleg nem egyedülálló és másokkal is megeshetett, akik két-háromhetes kihagyás után látogattak el az új lakótelepre. A 15 emeletes magasház építkezése nem ok nélkül vonta magára a televízió, a sa jtó és az egész lakosság érdeklődését. Valóban az ország legmagasabb lakóháza épül itt olyan korszerű technológiával, amely új fejezetet jelent a magasépítésben. Nem kis dolog. hogy az építők örök küzdelmét a magasságból többé nem kusza állványerdő és sok pénzt emésztő hónapok, sőt. évek\ múlása jelzi, hanem könnyed, csaknem fölényes módszer, ahol óramű pontossággal folyik a munka, és az előrehaladást órával és napokkal mérik. Közönségünk most bizonyára kiváncsi ennek a látványos építkezésnek a végeredményére is: vajon milyen lesz maga az épület, és főleg milyenek lesznek az új lakások? Különösen érdekesnek Ígérkeznek azok a megoldások, amelyekben a magasház eltér a lakótelep három- és négy- emeletes lakóépületeitől. Ha a főbejárat szélfogóján át az előtérbe lépünk, balkézről a porta, jobbfelől pedig a központi társalgószoba fogad. A vendég itt házi telefonon elvét meggyőződhet arról, vajon a keresett lakó otthon tartózkodik-e, s a szépen bútorozol, fűtött térben, amelyet Iván Szilárd festőművész mozaikképe díszít, kényelmesen várakozhat. A lakógyűlések, egyéb összejövetelek és időszakos gyermekmegőrzés céljait is szolgáló társalgó kissé már előremutat az ún. „üzemeltetett ház” gondolata felé. ahol a lakók kényelméről és antennafelszerelés nehézségeikiszolgálásáról egy sor központi szolgáltatás gondoskodik. Az előtérből tovább haladva a földszinti középfolyosóra jutunk, ahonnan két lépcső és ugyancsak két gyorsfelvonó indul. Az egyik felvonó különleges kialakítású: a személyszálításon kívül hordágyas beteg, illetve bútor felvitelére is alkalmas, ami a költözködést, megkönnyíti. A felvonókból kiszállva, az emeleti közlekedő térben találjuk magunkat, amelynek elrendezése valamennyi emeleten azonos. Az említett lépcsőkön és felvonókon kívül minden szint 6 lakást. 2 poroló-loggiát és egy' szemétledobó fülkét tartalmaz. A szeméi a főbejárattal ellentétes gazdasági oldalon érkezik ej- tőcsövön át a földszintre, ahonan — zárt térben törtéAz igazgató hevesen szorongatja a jeles — Gratulálok. Pacu- lák kartárs! Gratulálok! Újítása nagy távlatokat nyit a vállalati kollektívák életében. Nincs többé vita, gond. kit, melyik Íróasztalhoz, melyik géphez kell állítani. s nincs vita többé a prémium osztásnál. — Garantálom — hebegi a neves újító — az embermérö gépem hosz- szú kísérleteim eredményeképpen halálponto- san kimutatja az emberi képességeket, teljesítményeket. — Helyes, nagyon helyes. Akkor megkezdjük az első próbát. Az igazgató néhány nevet ír egy fehér papírlapra, s átnyújtja titkárnőjének. — Kérem, szíveskedjék ötperces sorrendben hőzzam beküldeni ezeket a kartársaka.i. A titkárnő jellegzetes lik a szobából, s néhány pillanat múlva Valika. a jelentéktelen bérszámfejtő jelenik meg. — Karlársnö, foglaljon helyet — mondja igen barátságosan az igazgató. — Egy új műszert próbálunk ki. Ehhez kérjük a maga segítségét. — Ö/i — sáppadozik Valika —, hiszen én ... Ebben a pillanatban a lánnyal szemben elhelyezett dobozszerű valamiből megszólal egy géphang. — Valika, maga sose nyugtalankodjon. Képességei jóval nagyobbak munkakörénél. Remekül dolgozik. Jóval több fizetést érdemel. — Oh... — pirul el a lány. Valamit mondana. de most senki sem kiváncsi véleményére, mert Suba Attila előadó lép a helyére. A gép máris kapcsol. — Magában, Suba kartárs. van sok nagyszerű is művel. Ne haragudjon, de maga ügyesen ki tudja számítani, hogy pontosan annyit dolgozzon, amennyit munkája ér. Ha azon idő alatt, amíg munkaidőben ..maszek” munkát végez ... — De kérem! — háborodik fel Suba. — Kikérem magamnak ezt a hangot! lyog az igazgató — ezt nem én. hanem az embermérö mondja. Parancsoljon. Foglaljon helyei. A gép megint kapcsol. — Puzsán kartárs, ön jó részlegvezető. Vannak emberek, akik rákaptak. s lábukat lóbáz- zák, amíg ön görnyed a munka alatt. Vigyázzon. egyszer kikészül, s Okos találmány — Nagyon szívesen — folytatja a géphang. — Ha óhajtja magnóra is teszem, s nem árt, ha mielőbb a fizikai dolgozóknak előadást tart az önzetlen munkáról, meghallgatja a saját magatartásáról szóló tanulmányt. — Nem tűröm!.. . — Nagyon helyes! Igazgató elvtárs, egyetértek az ön véleményével — lép elő Puzsán Károly egységvezető. a lábukat lógatók menthetetlenül kimondják: nem fejlődőképes. Most Töhötöm kar- társ, az ellenőrök ellena vigyor hamar leolvad arcáról. — Töhötöm, maga zseni. Zseni, mert semmihez sem értve emberek fölött uralkodik. Egy tőkés már régen megkérdezte volna: mi haszon magából. A vállalat is jobban járna, ha kiemelt fizetést adna, de soha be nem engedné a vállalathoz, mert több kárt csinál, mint hasznot. Mesterségesen bonyolítja a bürokráciát. — Hát c ... e __ ez f elháborító! Kiki... ké — kérem ... magainnak. Ez hallatlan! — Megnyugtatásul közlöm, sajnos, magának őreinek ellenőreit ellen- nincs oka a nyugtalan- őrző főosztály főosz- ságra. A gyárból, ha tályvezetöje dobja gát a székbe. — Parancsol, igazgató kartárs? — kérdezi magabiztosan. — Az embermérö gép óhajt valamit közölni. — Az embermérő?! Hahalia. Végre! — vimaiat valamit, a gép suttogva szól valamit, az újító elsápad, leszédül a székre. — Nos — sürgeti az igazgató — válaszoljon, miért „mert?” — Igen — üvölt diadalmasan kaján mosollyal Töhötöm — miért mert? — Nem tehetem — vibrál zavartan a gép- hang. — De az istenért ~ ösztönzi az igazgató — miért? — Sajnos — hebegi a gép — az én sorsom is a főigazgatótól függ. Valami berreg, kattan. s a gép nem szól többet. Töhötöm izgatottan felugrik. — Kartársaim! — zeng hangja diadalmasan. — * Ámbátor a gépnek van- * nak apró hibái, de ha <» ezen a neves újító javít, ♦ ahogy én a szereteti fő- £ igazgatónkat ismerem, ringó mozgásánál kisik- képesség Sok jő dolgot — ön tévéd — masa- gyorog magabiztosan, de mindenkit elküldenek, maga akkor is marad, mert... A (*'phang elhallgat Töhötöm bíborvörös, majd falfehér, s megint vörös a dühtől. - , - - • * . ,. , , . akkor az embermero gép ♦ Az igazgató kivan- „„„„ arr ♦ csian néz az újítóra, us meg a gépre. Az újító nagy jövő előtt ált Csorba Barnabás; * ♦ A vakbélgyulladás a se bészet egyik legrégibl és legveszélyesebb be tegségeinek egyike amelynek számos változata, megjelenési eshetőségei állandó tanulmány tárgya 1827-ben a franciák diagnosztizálták először a vákbélgyul- ladás által előidézett megbetegedést. 1884-ben távolították el először élő emberből a vakbelet. Hazánkban először 1894- ben végzi Herczel professzor ezen műtétet. A kórkép kidolgozása úgyszólván áttekinthetetlen irodalmi munkásság központjába kerül. A mai neve vakbélgyulladás, appendicitis — Heber Reginaid Fűztől ered 1886-ban. Szinte érthetetlen. hogy ilyen sokára jöttek rá az emberiség eme sorscsapására. Az ókornak is voltak kitűnő orvosai és már időszámításunk előtt 2000 éves múmiák hasüregében találtak letokolt vakbélkörüli tályog maradványt. Csak azzal magyarázható ezen betegség elnézése, hogy a féregnyúlvány tönkremenéséért a has- hártyagyulladásl tették felelőssé, a féregnyúlvány elváltozásait másodlagosnak vélték. A féregnyúlvány általában ceruza vastagságú, a hashártyán belül elhelyezkedő szerv, amelynek hossza 3—30 cm-ig változhat. Vastagsága 3—15 mm-ig lehetséges. Legtöbbször külön kis bélfodra van. Elhelyezkedése a legkülönbözőbb lehet. Az élettani feladatáról nem sokat tudunk. Egyes kivételes esetekben — különösen a nőknél — a féregnyúlvány eltávolítása után elhízás következik be, amelyre a figyelmet még Molnár főorvos hivta fel. A gyulladás létrejöttét gennykeltő baktériumok idézik elő, főleg a vakbélnyúlvány helyzetváltoztatásával bélsárpangás következtében (szöglettörés folytán). Hogy emberben sajátos élettani működése van — nem valószínű. Ezt bizonyítja a sok millió kiirtott vakbélnyúlvány, amely után sohasem lehetett észlelni a legkevesebb kiesési tünetet sem. Tekintettel arra, hogy a garat és féregnyúlvány nyirokrendszere szerkezetileg hasonló, sokan azt gondolják, hogy a féregnyúlványnak is van valamelyes a mandulákhoz hasonló szerepe: fehér vérsejteket termelnek a vastagbél számára, hogy annak a baktérium flóráját ellensúlyozza. Egyúttal baktériumölő hatása is van. Mások szerint belső elválasztásos je- lentősége volna és hozzájárul > a vastagbél működésének a • szabályozásához. Ez utóbbi , mellett szólna az a körülmény, hogy idült vakbélgyul- ladósnál tényleg fellépnek a vastagbél peristalticajában zavarok. fTj^ünetei: vakbélgyulladás tüneteit kelti fel, ha a has jobb oldalán — a vakbél tájon — heves görcsök, vagy húzó fájdalom érezhető. A beteg étvágytalan, bágyadt, néha hány. gyakran kisfoké láz is jelentkezik, a vakbéltája néha riyomásra nagyon érzékeny.. A spontán fájdalmak rövid, határozatlan jellegűek, majd gyorsan fokozódó görcsök lépnek fel, amelyek eleinte az egész hasra kiterjednek. később a köldök felé sugároznak ki és kb. 24 óra múlva localisalódnak a jobb csipőlányérban. Vannak a vakbélgyulladásnak olyan különleges diagnostikai tünetei, amelyet csak orvos tud felismerni és értékelni. Igen jellegzetes különösen a geny- nyes vakbélgyulladások esetén a hasizomzat feszülése azon a tájékon! ahol a mélyben a gyulladás székel. Ezzel a feszüléssel mintegy ösztön- szerüleg védekezik az izomzat a bántalom ellen. A has gyakran fellúvódott, puífadl. Ilyenkor „meteorismusról” beszélünk. A vakbélgyulladás je- lentkezhetik hirtelen, rohamszerűen. minden előzetes tünet nélkül, hányás, rosszullét, erős görcs kíséretében is. Lehet a vakbélgyulladás idült lefolyású is. Ilyenkor nem rohamszerűen lép fel a fájdalom, mint inkább vakbéltáji nyomás érzésével, hányás, hányinger kapcsán. Máskor a gyulladásos vakbél el is geny- nyedhet, aminek az lesz a következménye, hogy a vakbélnyúlvány átfúródik, a genny kiömlik a hasüregbe és has- hártyagyulladást okoz. A láz ilyenkor alacsony, a pulsus szapora, a beteg csuklik és - „collapsus” tünetek lépnek fel. Ami a korral járó elváltozásokat illeti, azt kell mondani, hogy újszülötteken nem fordul elő a betegség. Gyakoriság tekintetében a 6. életévtől kezdve emelkedik. Előfordulások tetőpontját 10—15. életévekben éri el. Az 50. életévtől kezdve az előrehaladó évekkel párhuzamosan egyre ritkább lesz a vakbélgyulladás, aminek a magyarázatát a vakbél sorva- '■ dása, üregének az elzáródása adja. Zsenge gyermekkorban a panaszok súlyosabbak mint öregkorban, amidőn a szervezet küzdelme lanyhább. A vakbélgyulladásnak a műtétjével nem lehetünk eléggé óvatosak. A legkisebb gyanú esetében sem szabad hashajtókat rendelni, mert ez az átfúródást segitteti. Heveny esetben sohasem operálhatunk elég korán. A műtéti beavatkozásnak a fenyegető veszélyek elhárítására meg kell történnie, s éppen ezért a beteget minél előbb szállíttassuk be a kórházba. Esetenként órák aiatt fejlődnek ki olyan súlyos elváltozások, amihez más esetekben napok kellenek. A legtöbb a baktériumok virulentiáján fordul meg. A láztalanság. a szabályosnak mondott pulsus a betegség kezdetén nehogy valakit megtévesszen. A felosoroltakból kitűnik, hogy a vakbélgyulladás milyen sokrétű tünetekkel lép fel és felismerése különösen a kezdeti szakban nem könnyű. A vakbélgyulladásos rohamra állíthatjuk fel azt a tételt, hogy minden roham lehetőleg 48 órán belül megope- rálandó. Ha a roham előreha- ladottab szakban kerül a sebész elé — úgy azonnal operá- landónak kell tekinteni az üsz- kösödő, a hashártyagyulladá- sos és a septicus alakot. Nem azonnal műtendő a tályogos, jól körülírt vakbélgyulladás, amely a genny terjedésével, áttörésével fenyegeti a hasüreget, felszívódásával a szervezetet. Mindezeket egybevetve, tartsuk szem előtt az összes tünetek mérlegelése után, amit boldogult Verebély professzor mondott: „Inkább egyszer felesleges — de nem veszedelmes műtéttel többet végezzünk, mint egy esetben az életmentő beavatkozást elmulasz- szuk.” 9 Fénylüggönyős színpad a sziklapárkányon, csónakázó tó a cseppkőleremben Megyénk egyik leglátogatottabb idegenforgalmi nevezetessége az aggteleki barlangrendszer. Földalatti termeit évente sok tízezer hazai és külföldi turista tekinti meg. Ezért a cseppkőbirodalom fejlesztésére fokozott gondot fordítanak. Arra törekednek, hogy minden évben űj látványosságokkal gazdagodjék. Az eddigi tervek* szerint a tavaszi hónapokban J adjak át Aggtelek első kors/.e- ♦ rű szállodáját. A szállodában* 200 vendég elhelyezésére al-é lcalmas. hideg-meleg vízzel el~! látott szobákat, minden igényli kielégítő éttermet és eszpresz-jk szót rendeznek be. Az új szál-4 ló vendégeit és a vidéket fel-* kereső kirándulókat a nyárig hónapokban több „meglepetés”* várja majd a földalatti tér- * mekben. így például az egyiké hatalmas barlangüregben a ki-J váló akusztikájú, úgynevezetté hangversenyteremben nagyobb! zenekarok elhelyezésére alkal-é más színpadot képeznek ki. A* színpad alatt csörgedező'pata kJ medrét kiszélesítik és az éné-* szét fényfüggönnyel választ-J jak el a mintegy 500 férőhe-é lyes földalatti nézőtértől. Aj reflektorok fénye a patak vizé-é bél visszaverődve csodálatos^ fényhatást vált lei a cseppkőte-é rém ben, ahol jövőre számos! koncertet rendeznek. A fejlesztési munkák során J a bailangbejáró mellett mint-é egy 4 millió forintos beruházás-! sál egyemeletes, úgynevezetté üzemi épületet ín létesítenek.! Bbbeu helyessík; ed az irodákat, a raktárakat, a pénztárat a várótermet, az emléktárgyakat árusító helyiségeket, valamint a mosdókat. Az űj központi épület, azonban csak s jövő év végére készül el ét akkor fognak hozzá az aggteleid barlang bejárója előtti rósz parkosításához. lük cserepes virágok befogadására, és egy kis uzsonnázó- kártyázó garnitúra kényelmes elhelyezésére is. Az ablak nélkül tervezett belső konyha itt már afféle „főző laboratórium”. kitűnő mesterséges világítással. szellőzéssel éj beépített bútorozással. Azt akarjuk, hogy a háziasszony csak a feltétlenül szükséges munkaidőt töltse itt, hogy annál többet lehessen a napos szobákban, családja körében. A lakás kényelmét úgynevezett járható szbkrény. beépített cipőtárolő és a loggiáról nyíló lomkamra egészíti ki. ÍV fff11^^ Úl%adartavlatbol. A garszonlakást is teljeskomforttal terveztük normálkádas fürdőszobával, kényelmes fözőfülkével, kamrasaek- rénnvel és beépített ruhás- szekrénnyel. A lakások fűtését szobánként elhelyezett gázkandalló biztosítja, amely - a Kilián-la- kótelepen már jól bevált, fűtése az igényeknek megfelelően szabályozható. Sokan a nagy magasság miatt talán vízhiánytól tartanak. de ettől nem kell , félni: az állandó víznyomóból itt külön automata szabályozó berendezés gondoskodik. A esúszózsalú „nyeli”- az emeleteket, s a tervezők nem kis szorongással gondolnak az átadás napjára. Vajon sike- riilt-e olyan épületet és lakásokat tervezni, olyan kényelmet és vonzó többletet belevinni, ami feledteti a lakókkal hagyományos idegenkedésüket a sok lépcsőtől és a felvonóktól. Szeretnénk, ha ezen a i.pre- mier”-en. ahol a nagyvárosi lakásépítés nagy jövő előtt álló újszülöttje: a magasház mutatkozik be, nem vallanunk szégyent Miskolc lakosat előtt. Nagy Zoltán, építész, ÉM. Miskolci Tervező Vállalat, nő kezelés után — a mellékbejáraton kerül ki a városi szállítókocsiba. A gyermekkocsival, vagy kerékpárral érkezők a gazdasági bejárat felől közelítik meg az épületet, jármüvüket raktárba helyezik, majd egy mellékbejárati ajtón jutnak be á földszinti középfolyosóra. A 15-ik emelet feletti szinten, 50 méter magasságban, két — egymástól szeparált — napozó, illetve kilátóterasz helyezkedik el. Innen csodálatos panoráma nyílik a környező hegyekre, a diósgyőri várra és magára a lakótelep* " ^ A toronyház n re. A pergolákkal, virágtartókkal és ülőpadokkal változatossá és kényelmessé tehető tetőterasz a módéin építészetnek azt a Le Corbusiér-i elvét igyekszik megvalósítani, hogy az épület által elfoglalt alapterületet a tetőszinten terasz, vagy függőkért tormájában vissza kell adni. A napozókhoz zuhanyozó fülke és, bútorraktár tartozik, ahol a lakók saját pihenöszékeiket. nyugágyaikat tárolják. Ugyanezen a szinten helyeztük el a , központi tv-antenna erősítő fülkéjét, amellyel megkíméljük a ház lakóit az egyéni antennafelszerelés nehézségeitől. hiszen a tv-antennacsat- lakozás minden lakásban megtalálható. A tervezett 95 lakas kétharmad része 4 személyes, összkomfortos, míg egyharmada 2 személyes, garszonlakós. A 4 személyes lakás az eddig szokásos kétszobás elrendezés helyett nappalit, szülői hálót és kétágyas gyermekszobát tartalmaz. Ezáltal úgynevezett fekhelymentes nappalit biztosít. amely a szülői hálóval és egy nagyméretű loggiával — reprezentatív igényű. 30 négyzetméter alapterületű hármas tér — együttessé kapcsolható össze, s a család társadalmi igényeinek kielégítését szolgálja. Mivel a magasház jóval a környező park fölé emelkedik, a loggiának itt egy kis „természet-pótló” szerepe is van. Méreteit ezért megnöveltük, alkalmassá tétH%gen lesz a 15 omeSefas
