Észak-Magyarország, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-24 / 251. szám

Vasárnap, 1965. október 24. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 Van még tennivaló! A RioÉásoszíáíy helyzeíéröi tárgyallak az ózdi póiliitzoílságok E|f esiilt Hemzetek Napja A földgolyó különböző tájain még nem hallgattak el a fegy­verek, amikor 1945. október 24-én a fasizmus felett győzel­met arató nagyhatalmak kez­deményezésére létrehozták az Egyesült Nemzetek Szerveze­tét. Az emberiség bizalommal teljes várakozással tekintett az ENSZ első lépéseire, arra szá­mítva, hogy a történelem, s el­sősorban a Népszövetség szo­morú tapasztalatain okulva végre olyan világszervezet születik, amely tekintélyével és cselekedeteivel garantálni tudja az általános biztonságot, a békét. Az ENSZ alapokmánya meg is felel ennek a várakozásnak. ! Az elmúlt két évtized mégis vegyes tapasztalatokban bő­velkedik. ha az alapokmány betűit és szellemét összever­jük a világszervezet gyakor­lati t övéke: o-ségé vei. „Az alapokmány nem jogo­sítja fel az Egyesült Nemzete­ket arra, hogy olyan ügyekbe avatkozzanak be. amelyek lé­nyegileg valamely állam belső joghatóságának körébe tartoz­nak.” Nem kell különösebb nemzetközi jogi jártasság hoz­zá, hogy bárki felmérje, meny­nyire ellentétben áll az alap­okmánnyal, hogy az Egyesült Államok annak idején az ENSZ lobogóját a koreai ag­resszióhoz és a nyugati hatal­mak az ENSZ-csapatokat 3 kongói beavatkozáshoz hasz­nálták fel. A gyarmati felszabadító mozgalom és általában a nem­zetközi erőviszonyok fejlődése azonban alaposan megváltoz­tatta a szervezet összetételét. Az ENSZ megnőtt, s az új ta­gok között mind több országot olyan kormányhatalom kép­visel, amely ellentmond az agresszív irányvonalnak és hű az alapokmány szelleméhez. Az emberek milliói ma is bi­zalmat éreznek az ENSZ iránt, mivel a Szovjetunió, a szocialista országok ott is kitartó békcpolitikát folytat­nak, cs ebben a békepolitiká­ban eleven erővé váltak az ENSZ eszméi is. A világszer­vezet évfordulójának napjá­ról hazánk is abban a szellem­ben emlékezik meg. hogy az ENSZ, az alapokmány előírá­sainak megfelelően, valóban a népek biztonságának egyik je­lentős oszlopává válhat. Ä mezőkövesdi járásban elvetették 'az őszieket rint alatt van az egy család- ? r « ? , . tagraj utó jövedelem. Ezek a j 031*001 jáfáSDan már csak e-y-két rsap‘ munkára van szükség A hét végéig me yeszerte fő dbe kerül a kenyérgabona Vége felé közeledik a leg­sürgősebb őszi mezőgazdasági munka, a kenyérgabona vétó- gyorsabb, van elmaradás, ott sem az akarat hiányán múlott a se. Azt jelenti ez, hogy a ked­vezőtlen nyári időjárás, a kényszerű késedelem, majd az elmúlt hetekben a szántást, a vetést, a talaj előkészítését ugyancsak megnehezítő szá­raz, esőtlen időjárás ellenére is sikerül időben földbe tenni a magot. Csak az tudja iga­zán, milyen erőfeszítésekre, önfeláldozó munkára, precíz szervezésre volt szükség a ké­sedelem ledolgozásához, aki az elmúlt napokban járta a fa­lut.. Néhány járásban, termelő- szövetkezetben még bőven maradt munka az elkövetke­zendő hétre, október utolsó napjaira is. Mégis, a mezőkö­vesdi járás tsz-tagságán, trak­torosain. s a vetéstervet né­hány százalék htján „teljesí­tő” mezőcsáti, edelényi. sze­rencsi járáson kívül elisme­rés illeti valamennyi termelő­eredményesebb munka, hanem objektív- oko­kon. Továbbra is szükség van a fiatalok segítségére A tapasztalatok szerint azonban az elkövetkezendő hét végéig megyénk vala­mennyi termelőszövetkezete teljesíti az őszi vetéstervet. Ehhez mindenütt megvannak a feltételek. S ez többek kö­zött annak is köszönhető, hogy napról napra több az olyan kornplex-vetőbrigádok száma, amelyeket egyrészt a gépállo­mások erő- és munkagépeiből, másrészt a vetéssel már vég­ző termelőszövetkezetek gé­peiből állítanak össze. A bri­gádok ott segítenek, ahol a legnagyobb szükség van rá. Az ősziek vetése tehát szövetkezetünket. Ahol még évben (sem késik. Annál ez in­Trafógyár Vácott A vád Híradástechnikai Anyagok Gyárában most ké­szült el 10 millió forintos költséggel egy új üzemrész, ahol a rádió es a televízió készülékekhez szükséges transzformátorokat gyártják. Három futószalag mellett, a korábbinál lényegesen jobb körülmények között dolgoz­nak a munkásnők. A távlati tervek szerint tovább bőví­tik az üzemrészt, ide vonják össze a híradástechnikai szerkezetekhez szükséges hasonló nagyságrendű transz­formátorok gyártását. A szalagok végen bemérik a transzformátorokat kább differenciált viszont a kapasok betakarítása és az őszi mélyszántás. A mezőcsá­ti járásban például indokolat­lanul lassú a kukorica beta­karítása. A terület mindössze 30 százalékán fejezték be a kukorica törését S mint a szakemberek, a járás munká­ját segítő megyei vezetők mondják, ennek egyik oka: a mezőcsáti járás termelőszövet­kezetei nem tartanak igényt a fiatalok, a diákok segítségére. Ez a késlekedés viszont olyan veszéllyel járhat, hogy ha kedvezőtlenre fordul az időjá­rás, egyrészt nehezebbé vélik a munka, másrészt a késede­lem akadályozhatja az őszi mélyszántást is. Érdekes, hogy sok helyén még mindig ide­genkednek a közös gazdaságok a fiatalok nyújtotta,' illetve felkínált segítség igénybevé­telétől. Pedig mind a sátoral- jaújhelvi, mind az encsi járás termelőszövetkezetei dicsérik a fiatalok munkáját. Mint mondják. nél’-í'Uik jelentős késedelemmel kellett volna számolniuk! Több £e#>et o cukorrépa szállításához A legtöbb gondot e napok­ban is a szállító gépek hiá­nya okozza. Jó néhány terme­lőszövetkezetben már aapok óta kiásták a cukorrépát, azon­ban nincs elegendő gép, hogy az átvevőhelyre juttassák. Jó lenne, ha a korábbi elképze­lés és határozat ellenére a me­gyei szállítási bizottság már a jövő hét első napjaiban több teherkocsit. pótkocsit küldene a szállítási gondokkal küzdő közös gazdaságokba! Sok a panasz az almater­més átvételére is. Amolyan „alma-ügy” bontakozott ki megyénkben is. A híres nyíri alma termés valóban veszély­ben forog. Érdekes, hogy a nyíriek, de más közös gazda­ságok. sőt. állami gazdaságok is. ládahiánnyal küzdenek, s ez akadályozza az almaszüre- tet. A rendkívül hideg éjsza­kák. az elég korán beköszön­tött fagyok viszont veszélyez­tetik a termést. Jó lenne, ha a felvásárló vállalatok, nem­csak' szóban, hanem a való­ságban is többet tennének a gondok csökkentéséért Hiszen ez könnyebb dolog, mint a vetés, a betakarítás. S mig ott általában rendjén mennek a dolgok, itt néhány száz láda miatt szünetel a válóén tás, a szállítás. Pedig mindennapi késedelem tovább növeli a termelőszövetkezetek kárát; Bares» Sands*1 muns.asoszuui.vai Ka peso Eatos egyes feladatokról 1958 október 16-án hozott határoza tot a Központi Bizottság. I-Ié évvel e fontos dokumenturr megjelenése után, 1965. szep­tember 17-én az ózdi városi­üzemi pártbizottság, októbei 2I-én pedig az ózdi járás pártbizottság kibővített ülései tárgyalt a határozat végrehaj­tásának eredményeiről és gond­jairól. Mindkét pártbizottsáj megállapította, hogy a mun­kásosztály politikai, gazdaság és kulturális problémái a párt- a gazdasági-, a tanácsi- és ; tömegszervezeti munka áliandc részeivé váltak. Ez jelentőser hozzájárult ahhoz, hogy a ha­tározatban rögzített fcúadatol- nagy része megvalósult, egy ré­szük pedig a megvalósulás út­ján halad. Az ózdi pártbizottságok cél­ja az volt, hogy helyi vonat­kozásaiban értékeljék a végre­hajtás helyzetét, biztatást ad­janak az elért eredményét fejlesztéséhez, és következett', sebé, jobb munkára serkent­senek a helyenként mutatkozc hibák felszámolására. Az ózdi járás munkásainak három jelentős bázisa az Óz­di Kohászati Üzemek, az Ózd- vidéki Szén-bányászati Tröszt & a Bonsodnádnsdi Lemezgyár. A járási pártbizottság főképp c három üzemre alapozta megál­lapításait, bár szó esett a köz­lekedési dolgozók, az építő- munkások, kisipari termelőszö­vetkezetek dolgozóiról is. A2 előterjesztett írásos anyag ét a.vita a munkásosztály politi­kai, gazdasági, kulturális hely­zetéről adott hü képet az ózdi járásban tapasztaltak alapján, Vszet-8 a nwnliásoszlály?... A politikai kérdések közül első helyen szerepelt a mun­kásosztály vezető szerepének megítélése. Mostanában sok szó esik erről a kérdésről, és hibás nézetek is elhangzanak. A pártbizottság megállapítása szerint az ózdi járás üzemei­ben a munkások többsége egyetért a párt politikájával, a központi Bizottság határoza­taival és támogatja ezek végre­hajtását. Ezt a termelési ered­mények igazolják legkézzelfog­hatóbban. A második ötéves terv végre­hajtás" során az Ózdi Kohá­szati Üzemek termelési értéke 1959—64 között 20,5 százalék­kal növekedett. Hengerelt készáruból 18.5 százalékkal, ncélnyertsvasból 32 százalékkal termeltek többet. Ugyanezen időszak alatt a termelés növe­kedése 83.5 százalékban a ter­melékenység növekedéséből adódott. Az Ózdi Szénbányászati Tröszt 1960—64-ben 21.4 szá­zalékkal növelte termelését, miközben a szén önköltségét csaknem 8 százalékkal csök­kentette. A Borsodnádasdi Lemezgyár­ban 1959—64 között 33.1 száza­lékkal emelkedett a hengerelt készáruk termelése, a termelé­kenység pedig ugyanezen idő alatt 21.2 százalékkal nőtt. A párt politikájának helyes­lését; bizonyítja a szocialista munkavenseny különböző for­máinak, köztük a szocialista brigádmozgalomnak széleskörű elterjedése. A járás három nagyüzemében 1359-ben 300 brigád 3344 taggal versenyzett, 1965-ben 789 brigád 11 253 tag­gal vesz részt a szocialista brigádmozgalomban. A munkásosztály élen jár és példát mutat, amikor rendkí­vüli esetekről, áldozatvállalás­ról van szó. Példát mutattak az árvíz elleni védekezésben, az árvízkárosultak megsegítésé­ben, vagy akár az önkéntes véradásban is. Az internacio­nalista kötelezettség-vállalás szép példáját mutatták, ami­kor forintjaikkal segítették _ a vietnami nép szabadságharcát. A munkás-paraszt szövetséget erősítik a termelőszövetkezetek patronálásával, a sürgős mező- gazdasági munkákban váló rószv étel ü k kel. A munkások többsége érti a párt politikáját, együtt fejlő­dik a párttal, lelkesen vesz részt a párt politikájának ma­gyarázásában, annak terjeszté­sében. így volt ez a mezőgaz­daság szocialista átszervezése idején, de a Központi Bizott­ság 1964. decemberi határoza­tának fogadtatásában és vég­rehajtásában is. A nemzetközi helyzet élesebb fordulatainál, valamint a nemzetközi kom­munista- és munkásmozgalom­ban jelentkező véleménykü­lönbségek megítélésénél a leg­higgadtabb, a legjózanabb ma­gatartást a munkások tanúsít­ják. Részvételükkel a vezetés­ben, helytállásukkal a terme­lésben, aktivitásukkal a tár­sadalmi kérdések tisztázásában és megoldásában egyaránt bi­zonyítják, hogy az ózdi munká­sok tényleges meghatározói társadalmunk fejlődésének. Akik másképpen látják A többséget kitevő, öntuda­tos, a párt politikájával egyet­értő munkások mellett azon­ban akadnak olyanok is, főleg a vidékről bejárók között, akik nem érzik magukénak az üze­mei, csak „amit muszáj”, azt végzik el. Elzárkóznak külön­böző kötelezettségek vállalása elől. kívülről” szemlélik, vagy ^ bírálják társadalmunk fejlődését, és csak a maguk hasznát, boldogulását tartják fontosnak. Megtalálhatók ' az üzemi dolgozók között a lógó­sok, a társadalmi tulajdon dézsmáló!, az alkohol rabjai is. Az ózdi járás üzemeiben többen hangot adnak a párt szövetségi politikáját bíráló, azt helytelenítő vélemények­nek. A párton belül is van­nak ilyen hangok. Korainak tartják a széles szövetséget, a származás szerinti kategorizá­lás megszüntetését, a parton- kívüliek vezető funkcióba ál­lítását. A szövetségi politikát engedékenynek, liberálisnak tartják. Az ózdi járási pártbizottság úgy ítélte meg, hogy ezeknek a nézeteknek alapvető oka egyrészt az osztájyharc mai követelményeinek, módszerei­nek nem kellő ismerete, más­részt az, hogy többen, különö­sen olyanok, akik korábban valamilyen funkcióban voltak, még ma sem vonták le a meg­felelő következtetést, ma is a régi módszereket tartják he­lyesnek. Zömük jóindulatúan teszi szóvá véleményét, de altad rosszindulatú megjegy­zés, kívülálló bírálgatás is. Sok káros jelenség fellelhe­tő még, többek között a szo­cialista munkaversenyben ta­pasztalható formaiság, az újí­tásoknál előforduló visszaélé­sek, a munkafeltételek nem kellő biztosítása, a szociális és munkásvédelmi kérdések elhanyagolása, haveri szellem, bürokrácia, protekcionizmus, korrupció, stb., melyeknek felszámolására á munkások sokkal következetesebb és gyorsabb intézkedéseket köve­telnek az illetékes szervektől. Az ózdi járásban sok gondot okoz a lakáskérdés, az áruel­látási zavarok, a városrende­zési, közlekedési, valamint az egyre növekvő elhelyezkedési problémák. Az elhelyezkedési nehézségek fokozódása külö­nösen élesen jelentkezik, mert jelenleg Özdon, Borsodnádas- don és környékén nemcsak a nők elhelyezése, hanem az is­kolából kikerült fiatalok, köz­tük férfiak elhelyezése is problémát okoz. Nyugtalanítja a dolgozókat a putnoki bánya és a Borsodnádasdi Lemezgyár jövőjének tisztázatlansága is. Javult-e a munkásosztály helyzete? A Központi Bizottság 1958. évi határozata felhívta a fi­gyelmet a bérezési arányta­lanságok csökkentésére, az ösztönző, a termelés céljait jobban szolgáló rugalmas bér­rendszerek kialakítására, a lakosság alacsonyabb keresetű rétegei életkörülményeinek, a nyugdíjasok helyzetének ja­vítására, a lakáshiány enyhí­tésére. Az átlagkeresetek az ózdi járás üzemeiben emelkedést mutatnak. Az Ózdi Kohászati Üzemeknél 1958—64 között 12.2 százalékkal nőtt a törzs­órabér. A munkások átlagkere­sete 1848 forint. A Borsodná­dasdi Lemezgyárnál 1623 fo­rintról 1843 forintra. 13,6 szá­zalékkal emelkedett a munká­sok havi átlagos keresete. Még magasabb az átlagos ke­reset az Ózdi Szénbányászati Trösztnél: 1986 forintról 2143 forintra, 7,9 százalékkal emel­kedett a munkások átlagos keresete. Ezenkívül a Szénbá­nyászati Tröszt dolgozói 7—8 millió forint nyereségrészese­désben és 23—24 millió forint hűségjutalomban részesülnek évenként. A kohászatnál 1964- ben 1075 forint volt az egy dolgozóra jutó nyereségrésze­sedés. Az alacsony nyugdíjak és a kétgyermekesek családi pótlékának emelése is sok munkáscsaládot érintett ked­vezően az ózdi járás terüle­tén. Es ezekkel csupán a bé­ren felüli juttatások egy ré­szét említettük meg. A felso­rolt adatok is bizonyítják, hogy az elmúlt években, az országos helyzethez hasonlóan, az ózdi munkások életkörül­ményei is javullak. Ennek megállapítása egyáltalán nem jelenti azt. hogy minden prob­lémát megoldottnak tekint­hetnek az ózdi járás kommu­nistái. Igaz, hogy 1959-ben az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozóinak 25,6 százaléka 1500 forint alatt keresett Ez az arány 1964-re lii százalékra csök­kent. De* az alacsony kerese­tű, sokgyermekes családok helyzete az erőfeszítések elle­nére sem javult számottevő­en. Az Ózdon végzett, repre­zentatív felmérés adatni sze­rint a megkérdezett háztartá­sok 31.9 százalékában 500 fo­rint alatt van az egy család­tagra jutó jövedelem. Ezek a családok a jövedelem nagy részét hőnapról-hónapra kény­telenek élelmiszerre és köz­vetlen fogyasztási cikkekre költeni. A megállapítás sze­rint az egy lakosra jutó ala­csony jövedelem fő oka abban rejlik, hogv a járásban és a városban viszonylag magas a sokgyermekes családok száma, és a meglévő üzemek nehéz­ipari jellege miatt rendkívül korlátozott a női munkaerő foglalkoztatásának lehetősége. H fe’adalokréi A járási pártbizottság a fel­adatok meghatározásánál a je­lenlegi helyzet gondos elem­zéséből indult ki. ügy vélik, hogy a munkásosztály politi­kai, gazdasági és kulturális helyzetének javítása a jövő­ben is állandó és következetes munkát igényei mind a párt-, mind az állami, a gazdasági- és a tömegszervezetektől. ügy határoztak, hogy az elő­terjesztett anyag és a vita alapján konkrét intézkedési tervet kell kidolgozni, mely­nek végrehajtására összehan­golni, szervezni, mozgósítani, ellenőrizni az illetékes szer­vek munkáját a pártbizottság fontos feladata. A pártbizottság felhívta a pártszervezetek figyelmét, hogy különös gonddal törőd­jenek a munkások nevelésé­vel. Nap mint nap magyaráz­zák a párt politikáját, lépje­nek lél a jóindulatú tájéko­zatlan emberek téves nézetei, de az esetleges rosszindulatú véleményekkel szemben is. Használjanak fel minden fó­rumot a nevelő, a felvilágosí­tó munka számára. A párt- és a szakszervezeti rendezvények, a termelési tanácskozások, a különböző politikai és szakmai tanfolyamok szolgálják haté­konyabban a munkások neve­lését. A pártszervezetek hassa­nak oda. hogy a vezetők gaz­daságszervező és irányító munkájukon kívül törődjenek a dolgozók politikai, ideológiai és kulturális nevelésével is. Mozgósítsák a munkásokat a termelési tervek megvalósítá­sára, a minőségi mutatók ja­vítására, a szocialista munka­verseny szélesítésére, a tár­sadalmi életben való aktívabb részvételre. Javítsák tovább a fizikai munkások arányát a párton Íréiül. Az élő, eleven kapcsolatok további javításával, a munká­sok ügyes-bajos dolgaival va­ló lelkiismeretes foglalkozás­sal, rendszeres és gyors tájé­koztatással, a lazaságok és a hibák elleni következetes fel­lépéssel erősítsék tovább a | párt és a tömegek kapcsola­tát, a munkásoknak a párt politikája iránti bizalmát. Ki Hton férem: ■ November 7 í tiszteletére 7 A Nagy Októberi Szocia- l lista Forradalom 48. évfordu- f lójának tiszteletére a Borsodi í Vegyikombinát szocialista bri­gádjai elsőként tettek felaján­lásokat a gyárban. Tóth Gyula brigádja felhívást intézett a kombinál 63 szocialista címért dolgozó brigádjának 872 tag­jához november 7 méltó meg­ünneplésére. A felhívás nyomán például a gőzellátás üzemrészben dol- i gozó Gagarin-brigád elhatá­rozta, hogy a IV. szintéziskor megindulásához szükséges kondenzvíz szállító szivattyút. , amelyet a tervek szerint csak t jövőre kellene beépíteni, még f e hónap végéig elhelyezik. A ; biztonságosabb üzemelés se­gítése végett a kőközpontok­ban november 10-re felszere- ■ lik a telepfenntartástól átvett . hőfokszabályozót. Elhatároz- . tűk továbbá, hogy a gázveze- • tűkhöz szükséges importsze­lepeket. egyéb munkájukon kívül, ez év végéig megjavít­ják. Hasonlóan értékes vállaláso­kat tett a szintézis üzemben } Tóth Lajos vezetésével dolgozó f Kabay János szocialista bri- í gád. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents