Észak-Magyarország, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-23 / 250. szám

Szombat, !9«5. etlkúótoer 23.

ÉSJEAKMAGYARORSZÁG

3

6 + 2

A folyamatos termelés tapasztalatai a Miskolci Pamutfonóban

Szorgalmas szüretelők

Április elseje óta üzemel folyamatosan a Miskolci Pamutfonó. A termelés újfajta megszervezése nemcsak a városban, hanem országosan is feltűnést keltett, s nagy érdeklődéssel figyelik, hogyan válik be. A 6+2 bevezetése óta fél év telt el. Vajon mit mutat az első hat hónap mérlege?

Harmincöt millió forint me«ta)ianfás

— A termelést — tájékoztat Molnár József elvtárs, az üzem igazgatója — növelnünk kell. Ezt két módon valósíthatjuk meg. Egyik megoldás: beruházással. Ez a lassúbb és a költségesebb. Az új üzemrész építése 35 millió forintot igényelne. A másik megoldás: a folyamatos termelés. Ezt különösebb beruházás nélkül, illetve olyan beruházással, bővítéssel valósíthatjuk meg, amelyet egyébként is meg kell oldanunk.

A folyamatos termelést mintaszerű, sokoldalú felmérés, közvéleménykutatás, a tanulmányok egész sora előzte meg. A múlt év szeptemberétől a szóbeli és az írásos agitáció különféle formáit igénybe véve tájékoztatták a dolgozókat, miért, szükséges a folyamatos termelés, menynyiben előnyös ez.

350 emberrel főbb ífolgozliaS

— Előzőleg — mondja az igazgató — az üzem heti 17 műszakon át dolgozott, azaz szombaton este 10 óráig. Mi a műszakok számát hárommal megtoldottul^. Ez 17 százalékkal növeli időalapunkat, s

ilyen arányban kell „felfutni” a termelésnek is.

A fonóban a heti termelés meghosszabbítása ellenére nem növelték, hanem 40 órára csökkentették a munkahetet. Az addigi három helyett négy műszakot szerveztek, ami új munkaerők beállítását tette szükségessé. És ez az, amiért a városi pártbizottság, a tanács vezetői is őszinte örömmel, nagy segitőkészséggel fogadták a folyamatos termelést. Háromszázötven ember (ebből 320 nő) elhelyezése nagy gondot vesz le a város vezetőinek válláról.

Az üzemnek ez új gondot jelentett. Több száz embert kellett, tanfolyamokon képezni. Üj oktatási helyiségekre volt szükség. Gondoskodni kellett az étkeztetésről, meg kellett oldani a vasárnapi kiszolgálást is. A szociális léte: sítmények kevésnek bizonyultak. Gondoskodni kellett az új belépők gyermekeinek elhelyezéséről bölcsődékben, óvodákban. A tanács mindehhez maximális segítséget igyekezett nyújtani.

Az új dolgozók kiképzése után megtörtént az átszervezés. Alapos mérlegelés után úgy osztották négy műszakba a dolgozókat, hogy minden műszakba egyenlő erők kerüljenek.

29 millió lóriul érlcliű löbblctícrinelcs

Az üzemben nagy energiát fordítottak az előkészítésre, a szervezésre. Ez a lelkiismeretes munka gazdagon gyümölcsözik. Az elképzelés szerint másfél év szükséges a termelés „felfutásához”. Az eltelt hat hónap azt mutatja, hogy a termelés 17 százalékos növeTej vizsgálat ax eiiesi járásban

Az Encsi járási Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban vizsgálatot tartott több termelőszövetkezetnél és tejátvevő helyen.

A vizsgálat során megállapították, hogy néhány tsz-nél nincs tejátadó, így a tejgyűjtőknek lehetőséget adnak esetleges adat-torzításokra. Hiba, hogy az átvevőhelyeket nem mindenütt látják el megfelelő < edényekkel. Például a méraij tejátvevő mérőedénye már ki-J selejtezett, mégis használják.♦ A fulókércsi átvevőhelyen* olyan úszómérőt találtak, J amely három deciliterrel mu-* íatott kevesebbet a valóság-♦ nál. Ezzel a mérővel akaratlanul is rendszeresen megkérő-^ sították a termelőket. A vizs-* gálát feltárta, hogy Méra köz-* ségben az egyéni termelők ré-» szere az ellenőrzés napjáig^ nem fizették ki a május havi;* TBC-mentes felárat. A gyűjtő-» helyeken az előírásoknak meg-* felelően vesznek ugyán min-£ tát a tejből, értékelni azon-* ban nem tudják, mivel ehhez» nem rendelkeznek megfelelő* mennyiségű üveggel. A vizsgá-J lat a legnagyobb szabálytalan-* uágot Detek község átvevőhe-* lyén tapasztalta, ahol a tej-» gyűjtő a szállítók könyvébeJ hosszabb idő óta javítgatja a| zsírszázalék, a zsír-kg adatait.*

|

Bővítették ♦

ai villanvliálózaíot |

♦

Mint minden községben,* Bőcsön is évről évre sok új ház épül. A községi tanács eb-* ben az évben igen jelentősi összeget fordított a villanyba-é lózat bővítésére, melynek kö-» vetkeztében most már az új ■$ településekre és a legrégibb, J félreeső utcákba is bevezették* az áramot. Bőcsön most már* mindenütt éghet a villany. *

és ezzel megkárosítja a tejszállítókat. Legutóbbi ülésén a Népi Ellenőrzési Bizottság tárgyalt a vizsgálat tapasztalatairól, és a tejipari vállalat központjához, valamint a termelőszövetkezetekhez is elküldte a hibák kijavítását szolgáló javaslatait.

Bényi Bertalan népi ellenőr

kedését nem a tervezett időre hanem jóval előbb, a jövö év j első negyedének végére elé- j rik, hiszen már most 13—14 százalékkal többet termelnek, mint az átszervezés előtt. És ez az idén a tervezett 17 millióval szemben 29 millió forint értékű többtermelést hoz.

Mi ve) magyarázható ez? Egyrészt azzal, hogy az új dolgozók a tanfolyamokon színvonalas oktatást kaptak, másrészt: a régiek szeretettel fogadták új munkatársaikat. Az újak bizalommal közeledtek a régiekhez, s azok szívesen segítenek tanácsokkal, gyakorlati munkával

Mii iiiouuanalt a do’cozók?

A folj'amatos termelés sok előnyt, s némi hátrányt is jelent. A kereset változatlan maradt, ennek ellenére 40 órásra csökkent a heti munkaidő. Minden 6 munkanap után két szabadnap jár, ezért is nevezik a folyamatos termelést „hat plusz kettő”-nek. És ha valakire a vasárnap éjszakai műszak jutna, a pihenés megnő egy nappal, mert vasárnap éjjel javítanak. Hátránya, hogy esetenként vasárnap is dolgozni kell.

Mit mondanak a dolgozók?

Ferenc Józsefné előmunkás: A hat plusz kettő jó is meg rossz is. Jó, mert több idő jut az otthoni munkára. Egyik nap nagymosás, másik nap takarítás. É rossz, mert néha- néha vasárnap is dolgozni kell, s nem lehet az ember a családdal.

Ruszkai Piroska: Én mindenképpen előnyösebbnek tartom.

Berecz Sándorné: Csak heti 40 órát kell dolgozni, a kereset nem változott, de több a szabad idő, többet tudok foglalkozni a gyermekkel. Több idő jut az otthoni munkára, a pihenésre, a szórakozásra. Építettünk például egy házat. A szabadnapok nélkül nem is tudom, hogyan oldottuk volna meg.

Ferge Margit: Nem ez az első munkahelyem. Igen jól érzem magam. Ha valamit nem tudok, szívesen segítenek. A kereset is szép. Már elértem az 1540 forintot is.

Nagyjából ez valamennyi dolgozó véleménye. És ami különösen fontos: 35 milliós beruházás nélkül (várhatóan) 17 százalékkal több termelés. És 350 ember ismét kenyérhez jutott.

Csorba Barnabás

Néhány nappal ezelőtt Forró határában az országúton kaptuk lencsevégre ezt a munkába igyekvő gyermekcsoportot Csontos Ilona tanítónő vezc lésével hetedik és nyolcad:i osztályos fiúk, lányok igyekeztek az Üj Világ Tsz burgonyaföldjére, ahol már hetedik napja szüretelnek szorgalmasan.

Igaz, a fiúk és lányok el tud- k képzelni azt a másik szü- etet is, amelyen munka közben édes csemegeszőlőt sze- melgethet az ember, de hát

ennek a szüretnek is megvan a haszna. Kétszáznegyven forintot kapnak holdanként. A pénz egyelőre az úttörő kasz- szába kerül. Országjárás, de lehet, hogy külföldi kirándulás lesz majd belőle.

SS®

aMaiWwffilii

Asszonyok szakmunkásképző tanfolyamon

A megyében is kiemelkedő eredménynek számít, hogy az idei őszi-téli idényben a szerencsi járás községeiben 14 mezőgazdasági szakmunkás- képző tanfolyamra jelentkeztek a termelőszövetkezetek dolgozói. Közöttük, amint Nyemecz János elvtárs, a mezőgazdasági osztály előadója elmondotta, a tavalyival ösz- szehasonlítva is örvendetesen növekedett a lányok, az asszonyok száma, ök elsősorban tej- gazdasági és kertészeti szakmunkásképzésben vesznek részt

A tejgazdasági tanfolyam Szerencsen működik, vezetője is asszony: dr. Zemlényi Ist- vánné, a mezőgazdasági osztály munkatársa. Az itt tanuló „öregdiákok” között tíz asz- szony található, mint például Rostás Pálné az ondi Üj Élet Tsz-böl, Pacsuta Ferencné, a monoki Kossuth Tsz-ből, de közöttük van a 72 éves Orosz Jánosné, a szerencsi Lenin Tsz tagja is, aki még mindig fiatalos lendülettel, friss munkabírással dolgozik a szövetkezeti gazdaság tehenészetében.

Orosz néni a tanfolyam első évfolyamán jórendű, a- takta- harkányi Fige Bertalanná pedig tiszta jeles bizonyítványt szerzett.

Tokaj-Hegyaljáről lévén szó, Tállyán szőlészeti tanfolyamot szerveztek. Ez idén már harmadévesek lesznek a tanfolyam diákjai, s közöttük is van egy asszony: Galgóczi Lászlóné, n tállyai hegyközség tagja, aki nemcsak a korszerű szőlőművelés ismereteit sajátítja el, hanem egyidejűleg a borászat tudományában is kellő jártasságra tesz szert Így

nemcsak Borsodban, hanem az országban is azok közé a kevesek közé tartozik majd, akik a „pincemesternői” képesítéssel dicsekedhetnek.

Utolsó évesek a szántóföldi kertészeti tanfolyam hallgatói is. Közöttük is sok asszony, például Bege Sándorné, Berecz Lajosné, Póta Benjáminná szerez majd a tanfolyam végén szakmunkasbizonyítványt, amelynek a szorgalmas asszonyok és az őket alkalmazó szövetkezeti gazdaságok egyaránt hasznát látják.

<fc. ff

Űj épületben

a sárospataki községi könyvtár

t

Oda van a virágos ugar

Sárospatakon, a nagyhírű kollégiumi könyvtáron kívül a községi könyvtár is egyre növekvő forgalmat bonyolít le. A községi könyvtár most új épületbe költözik. A modern bútorokkal, szekrényekkel,

zá. Kiváló sertésgondozők.'

— Jó nálunk a sertéstenyésztés — mondta Varga Sándor. — Mindenekelőtt jövedelmező, mert jó a szaporulat és több, mint 1500 disznót hizlalunk meg évente. De én nem vagyok elégedett. Sertéstelepünk korszerűtlen.

Annál korszerűbb a baromfitelep, amelyet nemrég építettek. Ez évben már 62 000 naposcsibét vásároltak, neveltek fel, s még hoznak a keltetőből húszezret. Jelenleg csaknem tízezer tyúk tojik, s év végéig még háromezerrel szaporodik az állomány. A telepen tanult szakmunkások dolgoznak, valamennyien nők és a lelkiismeretességükről, a gondozás minőségéről ódákat lehetne zengeni, ahogyan Varga Sándor mondta. Igaz, hogy páratlan szorgalmú itt mindenki, a szövetkezet minden tagja, mert olyan ember egy sincs, akire bárki is panaszkodott volna. Nyilvánvaló, hogy ennek alapja a jó kereseti lehetőség, hiszen vannak olyanok, akik többet visznek haza a közösből, mint az elnök, vagy a főagronómus, de meg is érdemlik, mert becsületesen dolgoznak minden fillérért. Fizetni viszont csak ott lehet, ahol jó a vezetés, kifogástalan a szorgalom és a fegyelem.

aponta felvetődik már a fejlődés, a továbblépés problémája. Egyfelől át kellene szervezni a szövetkezetei. Jelenleg brigád-rendszerben dolgoznak. A terület viszont elég nagy ahhoz, hogy üzempolcokkal. olvasótermi berendezéssel felszerelt épület, melynek külön gyermekolvasója is lesz, nemsokára a könyv- szerető közönség szolgálatára álL

egységeket alakítsanak ki, és az erőket átcsoportosítva nagyobb egységekben termeljenek. Ezzel kapcsolatban viszont felvetődik a további egyesítés lehetősége. A járási vezetés ugyanis már bejelentette átszervezési elképzeléseit. Mezőkeresztest közigazgatásilag Mezőnyáráddal akarják egyesíteni, ami érthető, hiszen a két falut csak a vasút választja el egymástól. Gazdasági vonalon viszont Mezőkeresztest Tardhoz akarják csatolni, az Aranykalásznak meg azt javasolják, hogy egyesüljön a mezőn agymihályi termelőszövetkezettel. Erre is megvan a lehetőség. Mező- nagymihályt viszont közigazgatásilag Gelejjel és a környező tanyákkal akarják egyesíteni.

— Ez igy nagyon zavaros — mondta Kiss Bertalan elnök az egyesítéssel foglalkozó értekezleten —, nem értek egyet vele. Véleményem szerint ügy kell kialakítani a gazdasági egységeket, úgy kell egyesíteni a termelőszövetkezeteket, hogy az szinkronban legyen a köz- igazgatás egyesítésével. Egy gazda legyein egy termelőszövetkezetben, másként nem lehet összhangot és rendet tartani.

gy vélem, Kiss Berta- : Ionnak mindenképpen

I j igazat kell adni. A fejlődés, a továbbiépé» sürget, ezt sokáig halogatni nem lehet Viszont miért legyen zűrzavar, ha egyszer rend is lehet.

Szendreí Jóüget (Folptatjtdtí

delmez kilónként Jelenleg kétszáz tehenet tartanak, de ez kevés. Négyszázat is el tudnának tartani, ha megfelelő nagyságú és korszerű tehenészet épülne. Ez a jövendő egyik legsürgősebb feladata. Legelő van, több, mint kétezer hold, jók is a legelők, így növelhetik a tenyészüsző és tenyészbika nevelést. Ám a szarvasmarhaállomány eléggé vegyes. Az állattenyésztők azt javasolják, hogy vásároljanak néhány kiváló minőségű tiszta fajtát és azzal frissítsék fel a jelenlegi állományt. így ki lehetne alakítani egy jellegzetes mezőkeresztesi tájfajtát is, ami további húsz évre megalapozná a szarvasmarhntenyésztést. Ezen még gondolkoznak. Ez nem egyszerű feladat, bár minden lehetőségük adott hozzá.

A sertéstenyésztést Varga Sándor vezeti. Erejében levő, energikus, tettrekész fiatal ember. Elképzelései merészek. Például: fűteni szeretné a sertésólakat, egyszerű gőzgéppel, amelyet kimustráltak valahonnan. így sokkal eredményesebb lenne a tenyésztés, és a hizlalás. A sertés ugyanis rengeteg energiát használ fel télen saját testének fűtésére. Ha ezt hízásra, gyarapodásra használná, többszörösen megtérülne a fűtési költség, mert sokkal kevesebb takarmánynyal állítanának elő egy kiló húst. Emberek is vannak boaállni, meg kell fogni kezüket.

— És mi lett az egyesülés eredménye? — kérdeztem most, kilenc—tíz hónap múltán.

— Az, hogy nem csalódtunk a Vörös Csillag tagságában — válaszolt az elnök. — A fásultság eltűnt, szorgalmasan dolgoztak egész nyáron, és most is mennek éjjel-nappal.

A gazdaság szélien kialakult. Átszervezték, minden helyre megfelelő embert állítottak, nincs semmi gond. Illetve van. De ez már a fejlődés, a továbblépés gondja.

7300 holdon gazdálkodnak. Az elnök mellett négy egyetemi végzettségű agronómus dolgozik: Tóth Albert, az első számú szakember, Györki Ferenc beosztott növénytermesztő agronómus és két állattenyésztő agronómus. Varga Sándor és Kozák András. Valamennyien tapasztalt emberek. Kozák irányítja a szarvasmarhatenyésztést és a juhászától; Varga a sertéstenyésztést és a baromfifarmot. Az állat- állomány mindenütt nagy. A szarvasmarhaállomány 700 darab, ebből 200 hízó az évi terv, amit hiánytalanul teljesítenek. Tejeladási tervük 430 000 liter, amit szintén teljesíteni tudnak. A tej nem sok hasznot hoz, mert alacsony a fel- vásárlási ár és drága a takarmány. A szarvasmarhahízlalás visaocit három forintot jöv©, V.

1

960-ig négy termelőszövetkezet volt a faluban. Akkor a Vörös Csillag egyesült a Bé- • kével, az Aranykalász

meg a Táncsicsosai. Riválisok lettek, bár egyenlő feltételek mellett gazdálkodtak. Kiss Bertalan elnök már akkor azt javasolta, hogy ha egyesítenek, ^egyesítsék az egészet egy zászló alatt, ne húzzon kétfelé a [falu népe. Voltak azonban, ■akik ellenezték a teljes egyesülést. Meg akarták mutatni ■az Aranykalásznak, mit tudónak ők. De ez az Aranykalásznak jobban sikerült. Eredményei messze túlhaladták a !Vörös Csillagét, s ez eléggé nimérgesítette a helyzetet.. A ; Vörös Csillag tagjai elkedvetlenedtek. látták, hogy a vezetés félre viszi a közös szekerét. így érett meg a feltéttele a végleges egyesülésnek,

■ ami 1965. január elsején megtörtént. Az Aranykalász tagjai féltek a Vörös Csillagtól.

; — Mi már kialakítottunk

’mindent, megalapoztuk a gazdaságot, szilárd a munkafe- ,gvelem, a közösséghez való •ragaszkodás. *s most rontsuk

Me magimkn nz egyesüléssel? £— mondták az elnöknek, p Kiss Bertalan más véleményen volt. Azt mondta, hogy >n Vörös Csillag tag’al is menőkeresztesi emberek, mindig ^szorgalmas gazdák voltak, midért ne lehetnének aze>k a külsősben is. Csak melléjük kell