Észak-Magyarország, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-21 / 248. szám

CMMSrtmfc, SWS. október SM,

gSZAKWTAOYARrmST'AG

3

Sokasodó gondok

OS

crÉ® AKOV éliisemsxinti eredményei — Heves a jármié

Több segítséget,

több megértési

Készül a szivacs „lerne

z

Ebibem az évben! mint áltáljában a szállítási vállalatokra, új és nagy feladatok zúdultak a miskolci 3. sz. AKÖV- íre is. A vállalat dolgozói mintegy 100 kocsival vettek részt a nagy erőfeszítéseket kívánó árvízvédelemben. Volt időszak, az év közepe iáján, amikor a vártnál kisebb igény jelentkezett, de megszaporodtak az AKÖV gondjai az aratási időszakban. Valykó István elvtárs, a vállalat igazgatója így számol be erről:

1ÖCI—300 kocsival

•— A betakarítás segítését “ mondja — mi fontos feladatunknak tekintettük. Termelési tanácskozásokon, rendkívüli taggyűléseken, a

a feltételek rosszabbodása ki- retnénak kiterjeszteni válásén.

— Bennünket az az elv vezérel — mondja Zsugyel Ernő, az áruforgalmi osztály vezetője —, hogy egyetlen .szállítási felet se utasítunk visz- sza, a munkát, ha kell éjszaka, vagy ünnepnap is, de befejezzük.

Keveset»In Kocsira aissa'voltb feludatok

trv v

va ro a s*

Miért van erre szükség? Az igények löketszerűen jelentkeznek. Erre a vállalat nincs felkészülve. Sőt. A közlekedésben, szaknyelven szólva „átprofilirozás” van napirenden. Ez gyakorlatilag azt jeszocialista versenymozgalmak- lenti, hogy a különféle gépra támaszkodva készítettük elő a nagy „rohamot”. Azon túlmenően, hogy 100—300 kocsival, nagy áldozatkészséggel segítettük a betakarítást, vasárnaponként 100—110 embe£, fizikai, adiminsztratív és műszaki segédkezett társadalmi munkában a rakodásnál.

És mi az eredmény? Valy- kó elvtárs így összegez:

— Az év háromnegyed részében élüzemsziinti eredménynyel dolgoztunk. Érdemes kiragadni egyetlen példát. Szeptemberben,- annak ellenére, hogy 9 százalékkal kevesebb gépkocsi állt rendelkezésünkre, 110 ezer tonna áruval többet szállítottunk el. mint az elmúlt év azonos időszakában. Ez magasfokú szervezettséget, és sok hősies erőfeszítést kívánt és kíván meg.

Bár a vállalatnál keveset szóltak róla, de a növekvő feladatokat sok értetlenség, s

kocsi típusok közül folyamatosan elvisznek járműveket más vállalatokhoz. Ide ugyan terveznek új gépkocsikat, de valami ok miatt ezek még nem érkeztek meg. Szeptemberben például a tervezettnél 10 százalékkal kevesebb kocsival, nagyobb feladatokat kellett megoldaniuk, mint az elmúlt években. És rílit tehetGalambokat vásárolónk a földművesszövet kezetek

A galambtenyésztés eddig dekán felüliekért kilónként 34 amolyan hobbynak, kedvtelés- forintos árat fizetnek, nek számított. A galambászok Jövőre már szerződéses amazonban nem csupán a posta- pon is értékesíthető a földmű- ég a díszgalambok tenyésztésé- vesszövetkezeteknél a vágó gavel foglalkoznak, hanem mind lamb. A szerződést kötők a több vágó galambot is visznek szükséges takarmányhoz is a piacra Vasárnaponként a hozzájutnak. Amint azt a felmiskolci Piacon egyre több vá- vásárlási ár is érzékelteti, a gó galamb cserél gazdát. Sok „jövő” a nagy testű, tehát a tenyésztő kedvtelése elég te- négy hetes korukra a 60 dekas kintélves mellékjövedelemmé galambfajtaké Nem ritkák wí ' különben az ilyen korban 70—

80 dekát is elérő galambok A galamb jobb takarmány- sem_

értékesítő, mint általában a baromfiak, fehérjedús húsa ^ igen keresett csemege, s jó ára J is van. Megyénkben a földmű- ♦ vesszövetkezetek baromfifel vá- ♦ sáriéi a közelmúltban meg-* kezdték a vágó galambok fel-* vásárlását. Csakis 3—4 hetes, ♦ tehát kirepülés előtti, fiatal. J hízott, legalább 40 deka súlyú* vágó galambokat vesznek át. A*

40—60 dekás súlyú „pecsenye"^ galambokért kilónként 29, a ®^*p

*-------------- J>‘

!

s

i

Ü

£

jelentős megtakarítás^

Ma korábban az LKM hen-*h germűveiben használatos hen-Jö Serek megrepedeztek, vagy el-éri törtek, rendszerint beolvasz-*^ tolták őket. Ez nagy anyagi *r; kárral járt, mert ezek az al-Jrr katnészek drágák, nagy súlyú»fc *t(

*■ *ti

A gyár most új eljárást ve-*n

»tett be. az úgynevezett ter-Iö Startes hegesztést, a hibás hen-jj igenek kijavítására. Az új mód-é szerre! már mintegy negyven *c hengert javítottak meg sikere-*b sen. Eddig már egymillió két- *j; százezer forint a megtakarítás Az új hegesztési módszer ki- dolgozásához hasznos segitsé- ♦if £®t nyújtottak a műszaki *'^ egyetem mechanika-technoló- *a igta tanszékének tudományos i|,

wwnkatáraaá, ♦b

mennyi gépkocsira. A rakodó- gépek kezelői olyan ügyesen, lelkiismeretesen dolgoznak, hogy a szükséges javításban az országos átlag alatt vannak. A járművek javításának meggyorsítására egyébként anyagi ösztönzést is igyekeznek alkalmazni.

A múlt hónap második felétől. új rendelkezés alapján, a 30 kilométeres szállítási határt ötven kilométerre bővítették, a MÁV gondjainak enyhítésére. Ez ismét növelte a tennivalókat, amely elsősorban a cement, a liszt, a cukor szállítására vonatkozik. Nyújtott műszakokkal és vasárnap is dolgoznak. De itt két. gond megoldása válik sürgőssé. Egyik az, hogy bár vasárnap is kell dolgozni, a szállítás szervezésében ügyködők számára nincs bérkeret. Nem lehet és nem szabad kívánni, hogv vasárnap térítés nélkül dolgozzanak.

K öEcsönos támogatást'

A másik gond. A megren- nek a vállalatnál? A meglévő delók megkívánják a többletkocsikat igyekeznek jobban munkát, de amint arról van kihasználni, jobban szervezik szó, hogy nekik kell fogadni a munkát, s úgynevezett má- az al'ut. gyorsan becsukják a sód- és harmadfuvarozásokat „holtot’. Van egy sor vállalat, vállalnak. A mexikói kőbánvá- mmt a TÜZÉP, a FÜSZÉRT, ban például hat; helyett öt a Pamutfonó, amely megérti gépkocsi látja el a szállítást, a szállítás gondjait, éjjel és a rakacai kőbányában többet ünnepnap is fogad árut. fordulnak a „pilóták”. Egy nem lehet ugyanezt elmori- sor új kezdeményezést való- dani mondjuk a Borsodi Ipar- sították meg. így például a cikk Kiskereskedelmi, az kihelyezett gépkocsik vezetői U VERT, az AGROKER, a a „szemlétől szemléig javítás Vas- és Műszaki Nagykeresőéi kW jelszó megvalósításán kedelmi Vállalatról, amelynél fáradoznak, amelyet most sze- csak meghatározott időszakban dolgoznak, illetve szombat és ünnepnap nem vesznek át árut. Különös takarékosság ez, amikor például külföldi kocsikban érkező bútort vasárnap nem vesznek át. s inkább fizetik a magas kötbért, ami de viza-veszteséget jelent.

Mint említettük, az AKÖV vasárnaponként is szállít. A következő vasárnapra nagy „rohamot” készít elő. Mintegy 500 kocsival akar segédkezni az építő és az élelmiszer iparnak, valamint a mezőgazdaságnak.

A vállalat, s ezen túlmenően a közlekedési tanács több megértést, a vállalatok szabad kapacitásának felajánlását, a közös gondok megértését várja.

CS. B.

A hatalmas műanyag habszivacs-tömbből lemez vékonyságú rétegeket vág a gép. Ezeket a szivacs „lemezeket”, az Ész.akmagyarországi Vegyiművek termékeit, mint kitünően hőszigetelő, rugalmas bélésanyagokat dolgozza fel textiliparunk.

Foto: Szabados

Megszűnik a belvízveszély Tiszadoroginán

(Levelezőnktől.) Tiszadorogma lakóinak évről évre súlyos gondot okozott a belvíz levezetése. A Közúti De i Igazgatóság és a községi tanács megállapodást kötött csatorna építésére. Ennek értelmében a csatornázás egy részét a Közúti Igazgatóság, más részét pedig a falu vállalja

magára.

A falu lakói társadalmi munkában mintegy 1000 köbméter nehéz, vizes földet mozgattak meg. összesen 56 800 forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a csatornázáshoz.

Baranyi András Tiszadorogma

D!éntos szakmák

A különböző szakmák iránt soha nem -• üt egyforma az érdeklődés. Egyes foglalkozások iobban vonzották az embereket, mások kevésbé. A tapasztalatok szerint ma a női fodrászat. a női szabó, a rádió- és tv-műszerész., a motorszerelő szakmák a legnépszerűbbek a fiatalok között. Ezekre a szakmáikra mindig kétszeres—háromszoros a túljelentkezés.

Néhány szakmára viszont a kelleténél jóval kevesebben, vagy egyáltalán nem is jelentkeznek. Hiányoznak a fiatalok a kőműves, az épületbádogos,

az épületasztalos, a cipész és a kéményseprő szakmából.

i«

„Építőkockai a kukorica földön

A MEZŐGÉP fejlesztési intézetben elkészült az ÉKB. azaz az építökocka-kukoricabc- takarító” kísérleti példánya. A furcsa elnevezés első tagja azt jelenti, hogy különböző elemekből építőkocka-szerven állítható össze a gép. illetve később néhány további elem fel- használásával egy egész kukoricabetakarító gépcsalád,

amelynek a már meglevő gép az alapja. Ez öt főbb műveletet tud elvégezni: letöri és fosztja a csövet, morzsolja a szemet, levágja és besilózza a szárat.

Korszerű zöldségraktár épül Miskolcon

A zöldség, gyümölcs tárolásának egyik legnagyobb akadálya a helyiséghiány. A tárolóhely hiánya a téli felkészülést is akadályozza, nehezíti.

Ezen a gondon enyhít majd Miskolcon, a sajóparti részen épülő, korszerű, légkondicionáló berendezéssel ellátott raktár, melyben főképpen sok almát tárolnak maid a téli hónapokra. Jelenleg például a Miskolcnak szánt alma kétharmad részét, helyhiány miatt, Sátoraljaújhelyen tárolják. Az új raktárépületet a tervek szerint jövőre adják át rendeltetésének.

Kiss Bertalannak már nem is mondanak ilyesmit, mert tudják, hogy 6 tisztában van mindennel. Ha viszont egy új vezető kerül a termelőszövetkezetbe? Azonnal panaszkodnak és normaváltozást akarnak.

— Be ne dőlj már nekik — szokta mondani ilyenkor Kiss Bertalan. — Hiszen úgy ismerem őkpt, mint a tenyeremet- Ennél sokkal többre is képesek.

— De vannak eseteik, amikor egviknek-másiknak igaza van, és én sajnálom őket...

— Olyankor fordulj el. hogy meg ne lássák arcodon a sajnálkozást, mert visszaélnek vele. Tanuld meg végre, hogy első a közös érdek.

A

zt is mondhatnánk ezek után, hogv keménykezű, szőrösszívű ez az elnök. Nincs benne emberi lágyság, érzelmi azonosulás másokkal. Pedig dehogy nincs! Odaadná 6 a lelkét is. És meg kell csak kérdezni az embereket. Lén- ten-nyomon ezt hangoztatják:

— Nekünk az a szerencsénk, hogy- jó vezetőink vannak. Értik dolgukat és szeretnek bennünket.

A vezetők meg ezt mondják:

— Az a szerencsénk, hogy' igen jó tagjaink vannak. Nemcsak szorgalmasak, hanem értelmesek is. Hallgatnak ránk, és értik az idők szavát.. Ezért jó itt vezetőnek lenni.

Szén őrei József (Fein tatjuk.?

Bertalant választották elnöknek, azt áz embert, akiről azt szoktuk mondani, hogy igazi paraszt-zseni. Nincs egyetemi végzettsége, gazdasági szakiskolába járt valamikor, egészen fiatal korában, viszont éppen úgy ért és tud mindent, mint az egyetemi végzettségű agronómusok. Ő a gyakorlatból szűrte le az elméletet.

Ez az ember szigorú igazságossággal vezet és tevékenységének sarkköve a közösség, a közös érdeke. Egyik-másik emberrel vitatkozik is emiatt. Mert szoktak az emberek panaszkodni. keresik égvéni előnyeiket, egyéni hasznaikat. Ott vannak például a normák. Gyakorlatból alakultak és Kiss Bertalan elnök na svon bölcsen az egvéni gazdálkodás tel iesftménveiből indult ki. Akkor el tudtak csépelni 156 —160 mázsa terménvt is effv nap. Erre azt mondta az elnök: ne hajtsuk túl az embereket. Az egyéni gazdálkodás kiszipolyozta az erőt, mert minden paraszt hajtotta magát. Alakítsunk ki eev felső és eev alsó határt. Attól függően. müven a terménv. A felső határ leffven 120 mázsa naponta, az alsó csak 90 mázán. Ennyit igazán me«rsinál- hntnak a közösben is. Erre az. emberek, mert milvenek is az, emberek ... kezdték követelni a 90 mázsát acvsőtmsen.

— El ne hidd már, hogy csak ennyire vagy képes — mondta az ilyen embernek Kiss Bertalan. — A gének jobbak, mint récén voltak, te sem vaev kiszinolvozva. hát már hogv elégednél meg kilencven mázsával? Nem a tied ez * közös»

Oda van a rí ratios

— A gondolkodó ember nem lehet ellensége önmagának — nyilatkozott egy harmadik, — Mi sokat dolgozunk most is, ez igaz, de meg is van az értelme, meg az eredménye. De nem dolgozunk annyit, mint az egyéni gazdálkodás ideién. Néha csak felét. sz.orgos időkben kétharmadat, mégis sokkal jobban é.lünk. És nincs gondunk. A munkán kívül semmire.

Beszélgettem Gaál Imrével, a termelőszövetkezet főraktárosával. Magas, barna, bajuszos ember. A pontosság, a pedantéria mintaképe. ö mondta el, hogy' a szövetkezésnek régi gyökerei vannak Mezőkeresztesen. Nem 1948-ban kezdődött itt a kollektív erő, a kollektív munka hasznosságának felismerése.

— Nekem földem, jószágom volt. de foglalkoztam juhá- szattal is — magyarázta. — És nemcsak én hanem mások is. A juhtenyésztésben összefogtunk. Közösen béreltünk legelőt, és nyárára közösen fogadtunk juhászt. Testvérek, rokonok közösen művelték a, földet is. Hordás és cséplés idején meg mindig összefogtunk. Ezért volt könnyű aránylag korán, már 1948-0911 szövetkezeteket alakítani Mezőkeresztesen.

A

z Aranykalász 1955-ben alakult. Legkésőbb. De ez a szövetkezet vitte leetöbbre. mert itt sikerült kialakítani» ® legjobb vezetést, Kiss

jes mértékben a mezőgazdaságból. Több mint. ezer ember az iparban dolgozik, a lakosok kis része hivatalokban és mintegy százan járnak be a városba tanulni.

A termelőszövetkezeti gazdálkodás korán kezdődött Mezőkeresztesen. 1948-ban három szövetkezet alakult: a Vörös Csillag Mező- keresztesen, a Táncsics Mezőpüspökiben és a Béke Csin- esetanyan. Végeredményben a falu népének jóval több. mint fele, kisebb megszakításokkal, 18 éve közösen gazdálkodik, dolgozik és a közösségi szellem hatáskörében él. Ez mindenképpen meglátszik a falun. Mezőkeresztes né ne más. mint sok más falué. Szervezettebb, ön tudatosabb, általánosságban műveltebb. Ennek a falunak földműves népe már ragaszkodik a közösséghez, a nagyüzemi kollektív gazdálkodáshoz. Több emlyertöl megkérdeztem: mit csinálna, ha ismét egyénileg gazdálkodhatna?

Kinevettek. Majd különböző mondatokkal, de ugyanazt válaszolták.

— Ennek a népnek már nem keltene a régi. az egyéni élet. Valamilyen formában akkor is összefognánk.

— Alighanem megenné a fene a földet — mondta egy másik ember. — Ki lenne bolond ismét barázdába állni és két lóval, vagy ökörrel szántamé

f

►

E ni.

M

* ozőkeresztes érdekes község. Hatezer ember lakja. Igaz, ez nem mind az ősi Ke- > resztes lakossága

’mert ide tartozik már Mező- ■püspöki, mint második kerület, és Csincsetanya, mint kül- .sőség. bár ott is jócskán laknak emberek. Az ősi Mezőkeresztes határában nem voll nagybirtok, és ebben különbözik legalapvetőbben ez a falu a többitől. Kint. a határszélen, Csincsetanya mellett terült el az egyetlen olyan birtok, amelyet nagynak lehet nevezni. Egyesek szerint ;ötszáz, mások szerint csak há- !romszáz hold volt. Legutóbb, ■a háború előtt egy nyugalmazott .tábornok gazdálkodót! ■rajta. Ennyi az eeész uradalmim örökség, egy düledező tanyával. A határt kisparasz- tok bírták és művelték, öt. tíz. tizenöt, húsz, harminc holdas |megosztásban. Voltak, persze, ■ötven. meg száz holdasok is, •de kevesen.

■ Püspökit a papok bírták. Csincsét egy báró. Ezeket a birtokokat 1945-ben felosztották. s így nagyjából kiegyenlítődött a vagyoni helyzet. So- ’kun voltak, persze, nincstelelnek. akik már a háború előtt ’is bejártak a dtósgvőri gyáriba. meg a vasúthoz, és ipari «munkából éltek. Ezek tábora [a felszabadulás utáni években »tovább nőtt. s ma már körül- ’ bei ül öak 900 család él tel-