Észak-Magyarország, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-20 / 247. szám
i',SZAKMAG ¥ A KORSZAG Szerda, 1963. október 30. Tallózás a mezőkövesdi járási művelődési program j íjában ház Majd EBiPiyiií? Tisztelt Szerkesztőséf;! Nemrégiben Miskolcon jártam feleségemmel. A Botond utcán feleségem a járdáról egy víznyelő fedőrácsára lépett. Ez a fedörács rossz volt, beszakadt a teteje, és súlyosan megsértette feleségem lábát. A rácsot csak kiemelése után lehetett lehúzni a sérült lábról. Feleségem most is fekszik, én dolgozni járok, így fogadnom kellett egy asz- szonyt, aki főz és rendben tartja a lakást. A baleset után elmentem a városi tanács építési osztályára, hogy panaszt tegyek, de ott durva szavakkal utasítottak el, csináljak, amit akarok, vigyem haza, majd meggyógyul. Nálunk, bányászoknál a. balesetért felelősségre vonják az illetékeseket, másutt ez nem így van? A baleset sok kiadást vont maga után. Ki téríti meg ezt a költséget? Groszman Dezső Sajókaza, bányatelep !i*á«i üzem O fesz a TVK karbamid gyára? A Tiszai Vegyikornbinát határidő lerövidítésére, köl- karbamid gyára lelett a KISZ- csönös megegyezés és önkén- fiatalok védnökséget vállal- tós jelentkezés alapján, a kariak. Ez az elhatározás az ed- barnád gyárból öt fiat?' laka- diginél is lelkesebb, odaadóbb los szakmunkás utazott fel a munkára serkentette a gyúr budapesti üzembe. akik leendő' dolgozóit, akiknek másfél hónapig naponta 10—12 csaknem 50 százaléka tagja a órát dolgoztak a bérén dezé^e- KISZ-nek. A fiatalok segítse- ken. gére különösen a nyári hóna- A közös összefogás ered- pokban volt nagy szükség, menyeként szeptember végén amikor több berendezés és megkezdhették Tiszaszeder- készrülék szállításának elliú- kényben a hét műszerszekrény zódása veszélyeztette a gyár szerelését. Ilyen és ehhez ha- inditását. Ezeket, a nehézsé- sonló teendő nem egy akadt geket a fiatalok, rhás vállala- az elmúlt hónapokban. A sze- tok KlSZ-szervezeteivel ősz- velősben és az akadályok el- szefogva oldották meg. Igv hárításában részt vett fiatalok például a. Mechanikai Mérő- a napokban levelet küldtek a műszerek Gyára az egyik fon- vállalat igazgatóságának, tos és nélkülözhetetlen készü- amelyben kérték, hogy jó léket, a műszerszekrényeket munkájuk elismeréseként a csak a jövő év első negyedé- karbamid gyárat nyilvánítsák re tudta volna elkészíteni. A ifjúsági üzemmé. Műszaki kőnyvkiáliítás Diósgyőrön A Diósgyőri Gépgyár műszaki könyvtára, október Sítől 26-íg műszaki könyvkiállítást rendez a vattalat kultúrtermében. A kiállítás a könyvtár állományának több száz válogatott példányát mutatja. be szakosított formában. A fejlesztési irányoknak megfelelően a konstrukciós, a technológiai szakirodalmi anyagon kívül helyet kapnak ott az alap- tudományok, a népszerű technikai művek, valamint a szakmunkás irodalom legfrissebb példányai is. A kiállítási október 21-én, délután fél három órakor nyitják meg. Ez lesz egyben a műszaki könyvnapok megnyitója is. író - olvasó találkozó Vizsolyban A napokban Bihari Klára látogatott el Vizsolyba, hogy találkozzék olvasóival. A hallgatók igen nagy figyelemmel kísérték az írónő előadását, melynek során munkásságáról, műveinek születéséről beszélt A könyvkiállítással színesített találkozó barátságos eszmecserével ért véget. Medveczky László vb-titkár. A Miskor Hemzeti Színház műsora 20. szerda. A Leningrad! Miniatűr Színház előadása. 19 óra. íl. csütörtök. Ady lfj. Budapesti tavasz. 15 óra. Goldoni. Budapesti tavasz. 19.30 óra. 52, péntek. Bérletszünet. Sztambu! rózsája'. 19 óra. 53, szombat. József A. tfj. Sztam- bul rózsája. 15 óra. Gorkij. Budapesti tavasz. 19.30 óra. V,, vasárnap. Bérletszünet. Sztam- bul rózsája. 15 óra. Bérletszünet Sztambul rózsája. 19.30 óra. JS, hétfő. A Debreceni Csokonai Színház operaelőadása. 19 óra. ■l kedd. Mól here. Budapesti tavasz. 19 óra. axerda. ödty. Budapesti tavasz. » órai — Előfordult, hogy valami- t lyen súlyos, vagy vitatható- esetnél egy-egy állatorvos a- mi véleményünket is szeretné t meghallgatni, mielőtt gyógyf• táshoz kezd. Rendszeres kap- 1 csolataink vannak a borsodi és r a hevesi tsz-ekkel, ezkét me- 1 gye tartozik hozzánk. s Nemzetközi kapcsolatok _ Az intézet fennállása ótan®. j vés külföldi tudósok, szakem- „ berek egész sora fordult meg i itt. Tapasztalatcserén több al- . kálómmal voltaik már másutt 1 a miskolciak is; majd mindig saját költségükön. Hivatalos látogatásra ugyanis nagyon kevés az alkalom. Egy-egy t utazást arra is felhasználnak tehát a miskolci intézet munkatársai, hogy felkeressék a . külország! testvér intézménye- , két. Ily módon kerültek szór f ros kapcsolatba a drezdai, az ; eperjesi, a kassai, az ungvári • intézettel. Rendszeresen "leveleznek, időnként ellátogatnak ’ egymáshoz, ® tájékoztatóikat- küldenek munkájukról. A Tudományos Akadémí® idegen nyelvű folyóiratában megjelenik a miskolciak egy• egy cikke, tanulmánya is. A sokfelé eljutó folyóirat szerzi a legtöbb külföldi leap csőlátói, tudományos partnert a » cikk írója és az intézet számárra. Dr. Áldásy igazgatónak a |borjak virusos tüdőgyulladá* sóról írt munkája legutóbb félénk visszhangra talált. Csak- »nem ötven levelet kapott a viliág minden táján élő szakem• berektől. Valamennyien a cikk ® egy-egy.' példányát kérik. »Gyakran az ilyen kapcsolatokéból is rendszeres levelezés ke• letkezik, volt már rá számos • példa. »Jövőre bővül az intézet? » * Sok mindent el lehetne még «mondani a jubiláló intézetről. 2 A könyvtár helyiségében rend- »szeres előadásokon, tanácsko- ^ zásokon vesznek részt, önma- ®gukat képezik tovább ily ® módon. S bosszankodnak, ha a »két régi, kiszolgált gépkocsira ® fordul a szó, amellyel a vi- Jdéket járják. * A jelentős intézmény, mint »már említettük, a szűk épületiben, kevés munkatárssal csak J nehezen, áldozatok árán tudja «ellátni megnőtt feladatait. J — Szó van róla, hogy jövőre »fejlesztik az intézetet, munkaitársakat kapunk. Megnagyob- ebítják az épületet is, emeletet «húznak rá — tájékoztatott dr. »Áldásy Pál. 2 Reméljük, a tervezett bőví- *tés megvalósul. 2 Megérdemli az intézet. Gyárfás Katalia úgy vittem ki az állomásra. Nehéz volt, nagyon. De most már, hogy a Cserve- nyák pék segít, könnyebb. Négy lányt és egy fiút. szült a félkarú hadirokkantnak. Gyerekei elszóródtak az országban. Az egyik Veszprémben él, a másik Egerben, de Miskolcon is találni belőlük. Jó gyerekek, ahogyan mondja, nem fáj értük anyai szíve — s látni, hogy fáradt arcára bánat. ül. Talán keveset látja őket? — Segítik? — Nem kell még engem segíteni — mondja. — Megélek ebből a trafikból — s vejéről beszél, aki villanyszerelő volt és leesett a körtefáról. Ez okozta halálát és azt, hogy egyik lánya már hasonló sorsú — özvegy. Beköszönnek hozzá, meggyújtják a villanyt, ő is betipeg a vevő után, s kiszolgálja a doboz cigarettát. Képeslapot ritkán vesznek. Az az idegen, aki a falusi alkonyatot figyeli a trafik előtt, s közben beszélget vele sorsáról, lám, vett két lapot is, bélyeggel együtt. De idegen ritkán jár erre. Á hegybeliek pedig talán nem is gondolnak rá, hogy a fő utcán az a kőkatona, aki még az első világháborúban harcolt, nem lehet más, csak Fajger Lajos, akinek a golyó szétroncsolta bal kezét, s most a kőkürttel, kőbe merevített fájdalommal könyörög a világba: ne essen több vér, több fájdalom a harctéren — s ne jusson többé özvegyi sorsra egyetlen anya sem, aki gyermekeket szült, s most egyedül él kis trafikban, vagy bárhol, és istenes köszönéssel fogadja a jóembereket, akik filléreikkel kenyeret juttatnak az alkonyodó, megfáradt életeknek is. Karátü Lajos talasszony a mellette álldogáló fiúcskának. Talán a fia, de lehet, hogy az unokaöccse. Egy fáradt napszámos-ember tíz darab Munkást kér, a következő pedig egy egész doboz Kossuthot. Valamennyiü- ket nevén szólítja, s mert kis megszakításokkal jönnek, hát megkéri valamennyit, hogy gyújtsátok fel a villanyt. Addig az alkonyatot figyeli. A leszállni készülődő estét. Egy idegen Fecskét keres, hiába, s Aiko*ai/at mert nézelődik és valamit mégis vásárolni akar, hót kiválaszt két képeslapot, bélyeget ragasztat rá, s ott, helyben meg is címezi. A trafik előtt van a postaláda. Beszélgetnek. Az idős néni (73 éves) elmondja, hogy csendesek errefelé a napok és az esték. — Csak az autók kavarnak nagy port. A járási székhelyről hozatja az árut, egy bizonyos Cservenyák nevű pékkel, akit áldat istenével, hiszen olcsón teszi, és ajtótól-ajtóig viszi a 16 karton trafikét. — Régebben magam utaztam érte Encsre — meséli. — A korai vonattal mentem, bekopogtam az elosztóshoz, jó ember volt az is, kiadta hivatalon kívül ... Aztán két kartont a hátamra kötöttem, egyet a kezembe vettem, éa Fajger Lajosnak az első világháború első évében egy lövedék szétroncsolta bal kezét. Leszerelték, elengedték, adtak neki egy kevés kis segélyt. A hadirokkant visszajött Göncre, de előbb feleséget választott: Komáromból hozott magának asszonyt, és 1915 végén meg is esküdtek. Tizenkilencben kaptak engedélyt egy kis trafik üzletre, hogy azzal is pótolják kevéske jövedelmüket. Az özvegy ma is ott él, s árulja a szivarkákat, a bélyegeket és néhány szegényes képeslapot az egykori városról, a mai nagyközségről. A képeslapon a fő utcát látni az egykori városházával, a mai tanáccsal, a templommal és az első világháború emlékművével. A lábhoz eresztett fegyverű kőkatona néma jeleket ad társainak kőkürtjével. A másik képen a völgyet látni, a távoli erdőket, a fehér foltok a házakat jelentik. Ki vásárol belőle? Valaki küld egy üdvözlőlapot ismerősének, nem azért, hogy a szép tájat fényképen is eljuttassa szeret.téhez, hanem, hogy igazolja: gondolt rá ebben a faluban is. Lassan este van. A csorda és az átfutó autóbuszok port kavarnak a fő utcán. Az emberek megtérnek az őszi mezőkről. Benyitnak az özvegy trafikjába. Köszönnek. — Jóestét —r fogadja az öreg néni, s nevükön szólítja az ismerősöket. — Gyújtsd meg a lámpát, Elena — mondja az egyik belépőnek, a szép fiatalasz- szony unokája lehetne. A villanyra' mondja az özvegy, hogy lámpa — takarékoskodni kell az árammal, mint ebben a korban az erővel is. öt darab Pityukockát vásárol a fia-. gazdasági jellegű előadásokkal. Az együttműködés terve között szerepel még a diósgyőri irodalmi színpad, a vasas népi zenekar vendégszereplése, egy zenés irodaim: összeállítás a 600 éves Miskolcról, és a jövő év tavaszáig várják a Diósgyőri Vasas Művészegyüttes egész estét betöltő műsorát. A sokrétű programot novemberben kezdik megvalósítani. Nagyrészt ehhez a témakörhöz kapcsolódik, 5 a bejáró dolgozók művelődését szolgálja, hogy az utazás idejének jobb kitöltése végett, novembertől könyvtárfiók működik a mezőkövesdi vasútállomáson, ahonnan a bejárc dolgozók szépirodalmi és egyéb műveket kölcsönözhetnek. Otthonra talál a mezőkövesdi művelődési házban a komoly zene is. Bérleti hangverseny-sorozatukban három nagy zenekari koncert szerepel. Magyar szerzők műveiből ad hangversenyt a Belügyminisztérium Szimfonikus Zenekara. Bécsi estet tartanak a miskolci szimfonikusok, operarészletekkel hangversenyeznek a postás szimfonikusok. A bériéti sorozat negyedik rendezvénye a Miskolci Fúvósötös koncertje lesz. A színház iránti érdeklődés kielégítésére az év végéig nyolc bérleti előadást szerveznek, köztük operaelőadást is. Az említett néhány terv és gond sokrétű munkáról, a mind több oldalról jelentkező igény jó kielégítésének nemes szándékáról tanúskodik. A rövid tíz hónapos múltra visz- szatekintö intézmény, a tervek szerint, jól látja feladatát. (bm) állítanak majd össze, részben azzal a céllal, hogy a járás fejlődésének egyes mozzanatait így is dokumentálják, részben pedig tapasztalatcserére, példaadásra, agitatív célokra használják. Az így készült filmeket, a játékfilmek kiegészítéseként, rendszeresen vetítenék a járás községeinek mozijaiban. Annak idején lapunk is hírt adott a Matyó lakodalom című népi játék előkészületeiről. Akkor bemutatták, a filmhíradó és a televízió felvételt készített róla, s így augusztus* második felében szinte az egész ország megismerte. Azóta nem történt semmi, holott ez a játék igen érdekes idegenforgalmi attrakciót is jelent. A közeljövőben várható egy nagyobb tanácskozás, amelyen a megye művelődés- ügyi és idegenforgalmi szervei közösen vizsgálják meg, mit lehet tenni e nagyszerű játék népszerűsítéséért, illetve ezzel a matyóföld idegenforgalmának növeléséért 5000 bejáró dolgozó Mindig nagy gond volt Mezőkövesden a bejáró dolgozók művelődése. A bejárók gyakorlatilag lakóhelyükön is, üzemüknél is kiesnek a népművelés hatóköréből. Különösen szembetűnő ez Mezőkövesden. ahonnan ötezer dolgozó jár el az ország különböző részeibe, üzemeibe. A legtöbben a diósgyőri kohászatba és a gépgyárba járnak. A gond tehát közös a Bartók Bé- ; la Művelődési Házzal. Ezért terveznék most közös klubes- i teket, a későbbiekben mun- i kásakadémiát, ipari és mezőA. mezőkövesdi járási művelődési ház tulajdonképpen most kezdett hozzá az első teljes évad munkájához. Az előző évben már jól benne jártunk a népművelődési idényben, amikor megnyitotta kapuit Az 1965—66-os évadra már jó felmérések után, alapos, átíontolt tervekkel készültek fel a művelődési ház vezetői. Napi terveikről, gondjaikról beszélgettünk a minap. Klub és filmszakkör Több klub működött eddig a művelődési házban, amelyek részben a fiatalok, részben az egészen idősek részére biztosítottak kultúrált szórakozást, időtöltést, ismeretszerzési lehetőséget Nem volt azonban klubjuk a középkorúaknak, a felnőtt dolgozóknak. Most tervezik, hogy novemberben megkezdi működését a kisipari szövetkezeti dolgozók klubja, amely a község kisipari szövetkezeti dolgozóinak nyújtana naponként kulturált szórakozást, és a később kialakítandó részletes programjával sokféle művelődési lehetőséget. Egy újabb figyelemre méltó tervről is hallottunk. Film- szakkört kívánnak szervezni a művelődési házban a gimnáziumi kollégiummal közösen. A kollégiumban van 16 milliméteres íelvevógép, megvannak a minimális laboratóriumi felszerelések és természetesen megvan az érdeklődés. Érdeklődés van a felnőttek körében is, így, ha sikerül létrehozni az együttműködést, híradó- és riportfilmeket készítenek a járás életéről. Negyedévenként új kisfilmeket i Kérésünk nem Tiboldciarócon a két Hajdútestvér, Sándor és Imre újra kimozdulhattak otthonukból. Felkereshetik ismerőseiket, élvezhetik a szép őszi napsütést. Fontos, éltető elem ez számukra, akiket egyébként a falak közé, mozdulatlanságra kényszerítene rokkantságuk. S hogy nem tartott hosszú ideig a szobába zártság, az néhány segíteni kész embernek köszönhető. S igazán jóleső érzés tudni, tapasztalni, hogy egyre több nálunk az ilyen ember. Szeptember elején bizony eléggé elkeseredett hangú levélben panaszkodott Hajdú Imre és Hajdú Sándor, hogy rhotoros járókocsijuk felmondta a szolgálatot. Olyan alkatrészekre lenne szükség, amelyeket beszerezni egyébként is nehéz, de szerény rokkantsági segélyükből nem is telne a vásárlásra. ..Hátha lenne valamilyen mód rá. hogy se-, gítsenek”. — E félve reménykedő mondattal fejezték be levelüket. Azután néhány sornyi cikk a lapban. „Kérésük ne legyen hiábavalói” S néhány nap múlva esy levél a Miskolci Villamosioari Ktsz dolgozóitól: „Segítünk, csak szállítsa be valaki hozzánk a volt hiábavaló! Es ma? Hadd idézzünk két újabb levélből: „1965. szeptember 12-én az Északmagyarországban megjelent cikk alapján szövetkezetünk motorkerékpárjavító részlege, Kovács László brigádja megjavította a Hajdú-testvérek kocsiját. A Hajdú-testvérek levélben köszönték meg segítségünket. Miskolci Villamosipari Ktsz Welkovits Antal, elnök.”. És a másik levél: „Nagyon szépen köszönjük, hogy a szerkesztőség segítségünkre volt nehéz helyzetünkben. Kocsink október 6-án már üzemképes volt. Kovács Lászlónak személyesen, a ktsz-nek levélben köszönhettük, köszöntük meg, amit értünk tettek. Hajdú Sándor és Hajdú Imre”. Munkánk, gondunk a mindennapi életben van, s kinek- kinek elegendő. Éppen ezért jóleső érzés tudni, hogy törődünk egymással, segítünk egymáson, megosztjuk, köny- nyítjük egymás gondjait. Ezt tette a ktsz, Kovács László és brigádja is. Megilleti őket a köszönet, az elismerés. Barcsa Sándor T r r m eves a miskolci Állategészségügyi Intézet Jubileumát ünnepli ezekben a napokban a miskolci Állategészségügyi Intézet. Tíz esztendővel ezelőtt egy frissen elkészült, szép épületben kezdte meg tevékenységét. Azóta feladatai megnövekedtek, s az intézel, már régóta „kinőtte” a hajdan tágas székhazat. A legtöbb miskolci még ma sem tudja pontosan, tulajdonképpen milyen munka hárul az intézet munkatársaira. Sokan összetévesztik az „állatok SZTK-jával”, ahogyan a miskolci ambulanciát, a beteg állatok gyógyító helyét tréfásan nevezik. Mivel foglalkoznak az Állategészségügyi intézetben? Kísérletezéssel, laboratóriumi vizsgálatokkal, tudományos kutatással. Helyszíni vizsgálatokat, megbeszéléseket is tartanak, többnyire termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban. Egymillió vizsgálat Az intézet hétköznapjaira az elmélyült, napr figyelmet és precizitást igénylő kutató munka jellemző. Nem szabad azt hinnünk, sogy e tevékenység öncélú. Éppen ellenkezőleg: szinkronban van a gyakorlati élettel, mindennapos problémákra keres és ad választ. Az utóbbi években a mezőgazdaságban uralkodóvá i vált nagyüzemi állattartás szá■ mos új egészségügyi kérdést ■ vetett felszínre. Eddig ismeret- len betegségek léptek fel, ezeket megismerni, gyógymódját kidolgozni a kutatók feladata, — Tíz esztendő alatt csaknem egymillió vizsgálatra került sor — hallottuk dr. Áldásy Pál . igazgatótól. Három osztály működik az , intézetben: a diagnosztika, a vérvizsgálati osztály és a virus- diagnosztlka. Különösen az utóbbinak óriási a jelentősége, hiszen az elmúlt évtized során újfajta vírusos megbetegedések bukkantak fel. Védekezni pedig csak úgy lehet ellenük, ha pontosan ismerjük őket. Természetesen a három osz■ tályon dolgoz/, hét orvos és a 18 egyéb álltáim a zott tevékenysége ennél sokkal )<riterjedtebb, egyéb problémákkal is foglalkoznak. És éppen az utóbbi idők megnövekedett feladatai miatt, nem ritkaság a túlterhelt orvos az intézet; ben. Kutatásaik eredményét, megállapításaikat az itt dolgozó állatorvosok közleményekben, vagy folyóiratokban publikálják. Mikor van szükség helyszí; ni szemlére? Ötletszerűen, ■ vagy jelzések alapján nyújta- l nak segítséget a gazdaságok- l nak az intézet munkatársai?
