Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-16 / 218. szám

Csütörtök, 1965. szeptember 16. •y/ AKU * >rm<!7. Ar, 3 Készülnek a kút gyűrűk Mai fülemüle-per A Sárospataki Építőipari Ktsz udvarán szállításra váró betongyűrűk sorakoznak. Foto: Szabados György 372 ember vonzóereje a Borsodi Vegyikonibinátban Amikor nyáron, a nagyjaví­tás idején leállt a gyár, a földgázbontó üzemben a Tán- csics-brigád 23 embere elha­tározta: 360 órái dolgoznak társadalmi munkában, hogy határidő előtt befejezzék a nagyjavítást. A földgázbontó üzemben 4:5-én dolgoznak. Amikor meg­hallották a felajánlást, a töb­biek is csatlakoztak hozzá­juk. Azok a többiek, akik nem szocialista brigádban dolgoznak. Hasonló vállalások történ­teik a központi raktárban a Május 1. a szintézis üzemben a Kábái János- < és a Tóth Gyula-brigád, s a műszerész üzem, a központi javítómű­hely. az anyagbeszerzési osz­tály és minden munkahely szocialista brigádjának kez­deményezésére. Hét nappal a határidő «tlőtt A jövő a nagy hűtőgépeké Jövőre a kereskedelem 100 000 hűtőszekrényt, köztük már 80 000—85 000 százhúsz li­terest kért. A kis űrtartalmú hűtőgépek főleg olcsó áruk mi­att kelendőek. A hűtőgépgyár azonban a hűtőgépek „kisebbí­tésével” lényeges árváltozást nem tud elérni, ezért a jelen­legieknél kisebb űrtartalmú tí­pust nem terveznek. Annál is inkább nem, mert a tapaszta­latok szerint a jövő az egész éléskamrát helyettesítő nagy hűtőgépeké. való felkészüléséről beszé­lünk, itt is helye van a kére­lemnek: a naponta utazó sok ezer ember védelmében és ér­dekében mielőbb rendezni kell végre a váróterem ügyét. Ankétünk valamennyi felszólalója hangsúlyozta, hogy a télre va­ló felkészülésben fokozott gondot kell fordítani az em­berek védelmére: mindenek­előtt az igazgatóknak, az üzemvezetőknek, a műveze­tőknek. Bokros teendőik, a munka mindennapi gondjai közepette egy pillanatra sem szabad megfeledkezniük az irányításuk alatt dolgozó em­berek egészségének védelmé­ről. Eire hívta fel a figyel­met zárszavában Jcnovai Miklós, aki a megyei pártbi­zottságot képviselte tanácsko­zásunkon, s elmondta: társa­dalmi összefogásra, az egyes vállalatok és szervek jobb együttműködésére is nagy szükség van. A télre való fel­készülés mindig gond. s nagy munkát jelent, mert nem tudhatjuk előre, milyen idő­járás lesz, de éppen a sok éves tapasztalatok szerint ma már nem megoldhatatlan feladat. A legfontosabb, hogv ezt idejében kezdjék el, s mindig úgy és olyan mérték­ben készüljenek, mintha a leg­keményebb tél következne, mert akkor senkit nem érhet Ónod vári Miklós Csorba Barna (Folytatjuk.) A műtrágyagyárban hé nappal határidő előtt befeje ződött a nagyjavítás. Ez pe dig azt jelentette, hogy : Borsodi Vegyikombinát a tér vezettnél 6 millió forint ér tékkel, konkrétan 3 ezer ton na műtrágyával többet adót országunknak. Már csupán ezen az eg: példán is érzékelhető, milyei erőt képvisel a Borsodi Ve gyikombinát mintegy 2.20 dolgozója között az a 872 era bér, akik 63 brigádban dől goznak. (Köztük 23 ifjúság brigád.) Olyan kollektívákba! tevékenykednek, amelyeknél célja: szocialista módon dől gozni. élni és tanulni. Közü lük 29 brigád 317 taggal má elnyerte a szocialista címet. Azon az értekezleten azon ban. amelyet szeptember 14 én tartottak a szocialista bri gádok vezetői, több példa i elhangzott a kollektívák mun kájának és életének jellemző séhez. A munkával kapcsolat ban Széplaki Kálmán, a ve gyikombinát szakszervezet bizottságának termelési fele löse még hangsúlyozta: — Az idén. január l-t£ szeptember 10-ig a BVK-ba minden lényeges, kiemelt tér mékből túlteljesítés követke zett be. A tervezettnél műtrr gyából 19 66? tonnával, arr móniából 5069. marónátror bői 201. hypőból 2073 tenni val termeltünk többet. .. szép eredmények elérésében szocialista brigádoknak ké‘ ségkívül nagy szerepük vai Nem lehet nem észrevenni k sugárzó hatásukat. A jé né da erejével nemcsak a br gádtagokat. hanem az űzet többi dolgozóiát is magukki tudták ragadni... A mozgalom vonzerejét te lemzi az is. hogv a szőri all ta címért, dolgozó munkácsi patok száma hónapról hónát ra több. Az idén néldául má cius elsején 44 ilyen brigái zott erre Miklós Imre, az ÉP- ' FU igazgatója is, aki elmond- 1 ta, hogy az ÁFOR az elmúlt télen nem egyszer nyári óla- i jat adott, ami megkocsonyá- i sodott. Emiatt rengeteg baj volt a gépkocsik indításával és tervszerű üzemeltetésével. Mindkét helyen, az AKÖV- nél és az ÉPFU-nál is, a több éves tapasztalatokra támasz­kodva megszervezték a fagy- brigádokat, kijelölték a fele­lősöket, gondoskodtak a védő­italról. a védőöltözetekről; stb. Van azonban egy. még mindig megoldatlan problé­ma. Csaknem tízezer MÁ VA­UT megállóhely van a me­gyében, ahol este-reggel, hó­fúvásban, ^ zivatarban fagyos- kodnak a járatra váró embe­rek. A legtöbb bányában, üzemben megszerveztek már a munkásjáratokat, s bizto­sítják is a dolgozók melegedő helyét, esetleg szükséeszállást is kijelöltek, de megoldatlan ez a falvakban, ahol az em­berek a szabad ég alatt, jobb híján egy szellős fészerben,- vágj’ a kocsmák, a boltok ere­sze alatt várakoznak. Hason­lóan megoldatlan probléma (s a megoldásra még csak ígéret sincs) a miskolci MÁVAUT állomás helyzete. ÉVek óta beszélünk erről, minden fóru­mon elismerik, bogy a jelen­legi állapot szinte mar tart­hatatlan, a jelenlegi váróte­rem és állomás nem méltó Miskolchoz, egyáltalán nem elégíti lei az igényeket.. Midőn az ipar és a közlekedés télre Nyár végén a télről s lói elmondták: azt kérik az igazgatóságtól, hogy a síkos 1 utakat lehetőleg gyorsabban, rövidebb idő alatt szórják fel, mint az elmúlt években. Egy- j úttal a Miskolci Köztisztasá- - gi Vállalatot is érintette ez a , kérés. Az autóközlekedési vállala- : tok közü] kétségtelenül leg­nagyobb szerepe van a 3. sz. AKÖV-nek és az ÉPFU-nak. Molnár László, az AKÖV he­lyettes igazgatója elmondta, hogy a téli időszakban mint­egy 1800 darab gépkocsi üze­meltetéséről kell gondoskodt­ok és 26 javítóhelyen, nem a legkorszerűbb körülmények között a gépkocsik rendbeho­zását biztosítaniok. Ez nagy munka, éppen ezért már hó­napokkal ezelőtt elkezdték a télre való felkészülést. A fő szempont: az emberek és a gépek védelme. Az elmúlt léihez hasonlóan az idén is zökkenőmentesen szeretnék biztosítani a bányász- és a munkásjáratok közlekedteté­sét, de ehhez ők is segítséget kéritek. Még mindig nagy ba­jok vannak az alkatrész-ellá­tással. Sokszor alig néhány forintos, vagy filléres alkat­részek miatt állnak a gépko­csik, máskor az üzemanyaggal vannak problémák. Hivatko­karítást, biztosítsa az utak járhatóságát, de ez. mindezen kívül társadalmi segítséget, társadalmi összefogást is igé­nyel. Miben nyilvánulhat ez meg? Sokat segíthet például a közvetlen hőiden tő szolgá­lat. A gyalogos megfigyelők később jutnak telefonhoz, ké­sőbb tudják leadni jelentései­ket, de ha a járművek .vezetői hóakadályt észlelnek és azt azonnal jelentik a Közúti Igazgatóság hójelentő központ­jának. nyomban intézkedés történhet. Segítséget vár és kér' az igazgatóság a megye területén lévő ktsz-e/ktől. gép­állomásoktól és gépjavító üze­mektől; a téli hószol gáláinál szükséges hóeltakarítási gépe­ket. ha azok jelentkeznek, so­ron kívül javítsák ki. Az igazsalósájs: letes intézkedési terve, azt bi­zonyítja, hogy időben, lelki- ismeretesen, felelősséget érez­ve készülnek á télre. Hangot adtunk itt kérésüknek, de hangot kell adnunk azoknak az észrevételeknek, vélemé­nyeknek is, amelyek az igaz­gatóság munkájával kapcso­latosan elhangzottak anké­tünkön. Az ipari üzemek, de különösen az autóközlekedési vállalatolt jelenlévő képvise­; ni, I > ► A léire felkészülés- i • ben talán a közle- . , kedésnek van a legsajátosabb , ► szerepe, hiszen ilyenkor sok- , » rétű, szerteágazó feladatokat . ► kell megoldania. Előző cik- ' | künkben szó esett róla. hogy ; »a nagyüzemek termel vényei- , • nek elszállításában, a nyers- j i anyagkészlet biztosításában ► milyen nagy szerepe van a „MÁV-nak. de ezzel együtt el ► kell ismernünk, hogy különö­sen az utóbbi években meg- : »sokszorozódott az autóközleke- Jdési vállalatok szerepe is. A , • teher- és áruszállítás ugyanis •mindinkább átterelődik a köz- ‘ Jutákra. Szólnunk kell hat az •utak állapotáról, s a KPM I Közúti Igazgatóságának mun- »káiáról is. B • Kúti János, az igazgatóság J vezetője utólag eljuttatta szer­• kesztőségünbe a téli forea- J lombiztosítási munkákkal kap­• csolatos műszaki intézkedési J tervüket. Ebben is utalnak rá. • hogy a felkészülés nagvon bo­nyolult feladat még akkor is. 1 ha az több éves tapasztalaton ® alapszik. Az igazgatóság, ha­2 fáskörén belül, a rendelkezés- e re álló anyagi és technikai 2eszközök maximális kihaszná- ©! ásóval mindent elkövet, hogy • zavartalanná tegye a hóelta­Talán emlékeznek meg a kedves olvasók Arany Janos tréfásan megírt, de nagyon jellemző költeményére. Péter is, Pál is, magáénak vallja a fülemüle-dalt Péter azért, mert az ő udvarán áll a fa, Pál meg azért, mert az ág, melyen a fü­lemüle ül, az ő portája fölé hajlik. így kezdődött hajdan a hires fülemüle-per. Azt hihetné az ember, hogy ma már nincsenek ilyen pör­lekedések. Mekkora tévedés rabjai vagyunk, kedves olva­sók. Vannak még ma is füle­müle-perek, ha nem is szó sze­rint olyanok, amilyenről Arany János irt. A minap elcsodál­kozva hallgattam egyet.. Farkas Pál országgyűlési képviselő mesélte el. ö is egyik szerep­lője a pernek, igazságtevő bí­rónak idézték meg, mint or­szággyűlési képviselőt, sajnos, nem tudott igazságot tenni. De megkért, hogy okulásul mások­nak, fogalmazzam meg a mai fülemüle-pert. A kezdet Kezdetben úgy volt, hogy Bánhorváti községben jó szom­szédságban élt együtt két em­ber, nevezzük őket is Péter­nek és Pálnak. Házuk háttal állt egymásnak, de úgy, hogy a falak egészen közel voltak, a két eresz szinte- egy helyre csörgött. Ám eszébe se jutott a jó szomszédoknak emiatt perlekedni, marni egymást, ci­tálni, zaklatni a liivatalokat Csorogtak az ereszek, ha esett az eső és a két szomszéd min­dig szép hangon köszönt egy­másnak. Történt aztán, hogy Pál egy kis pénzt gyűjtött és úgy gon­dolta: átépíti házát, amely ré­gi és öreg volt, nem szolgálta már a kívánságok szerint a család kényelmét. A házat annak rendje és módja szerint elbontotta, hogy anyagát fel­használja az új ház építéséhez. Megkapta hozzá a helybeli ta­nács engedélyét is. Pál, lévén takarékos ember, s bukszája is megfogyatkozott az építkezés miatt, úgy gondolta, hogy a hátsó falszakaszt nem bontja le, maradjon az meg kerítés helyett. így is történt. Ott ma­radt a régi fal a porta hatá­raként. Péterbe ekkor bújt be­le az ördög. Talán megirigyelte Pál szép új házát, melyet, ta­lán mondanunk sem kell, Pál becsülettel keresett pénzből, takarékosság eredményeként épített. Péter mégis feljelen­tette Pált azzal az indokolás­sal, hogy a megmaradt falrész kárt tesz neki. A falra hulló eső átfröccsen Péter házának falára, s kárt tesz. Kérte a helybéli tanácsot, kötelezze Pált a falrész lebontására. A tanács pedig, gondolván, hogy Ids ügy ez, minden elintézést nyer, ha a fal eltűnik, felszóli- r tolta Pált, hogy határos időn I belül bontsa le. r v A per i r t Am Pál úgy találta, hogy az ; ártatlan faldarab semmi kárt í sem tesz a szomszéd házának 1 falában, s pénze sem volt: új ] kerítésre, fellebbezett hát a í járási tanácshoz. Az üggyel i előbb az illetékes osztály, ] majd maga a végrehajtó bizoti- : ság foglalkozott. E szerv is i úgy vélte, hogy egyszerűbb a l fal lebontása, ezzel befejezést ; nyer az ügy. Megírta , Pálnak, hogy bontsa le a falat. Pál eb- : be sem nyugodott bele. Bead­vánnyal fordult a megyei ta­nácshoz. Ez a magasabb ható­ság is méltóképpen foglalko­zott az üggyel. Szakértőket küldött ki, s a kiküldöttek úgy vélték, minek oda az a fal, fejezzük be az ügyet, ez az egyszerűbb megoldás. Innen is utasították Pált, hogy bont­sa le a falat. Pál azonban áll­hatatos ember. Ismeri ő a de­mokratikus létrafokokat. Majd a Parlamentben igazságosan döntenek, elvégre kié az a Parlament, kinek dolgoznak benne? Irt Pál a Minisztertanács ta­nácsszervek osztályához, hogy' adjanak neki igazat, védjek meg a falat. Ez az egészen ma­gas hatóság is teljes lelkiisme­retességgel kezelte az ügyet és kiküldte szakértőit Bánhorvá­tiba. Megnézték a falat, ame­lyet az idők során legalább öt- centiméterrel megkurtított a rengeteg eső, hiszen örökösen mosta. Úgy vélték, felesleges itt ez a fal és egyszerűbb, ha lebontják, ezzel lesz igazán le­zárva az ügy. A szomszédok meg majd megbékélnek és él­nék jó atyafiak módjára, mint régen. De Pál makacs ember. 6 ragaszkodott a falhoz. Bíró­sághoz fordult védelemért, mondván, hogy őt a demokra­tikus hatóságok nem védik meg, adjon igazat a népi tör­vény? A bíróság na gvon komoly testület, döntései paragrafusok alapján születnek, nem siette hát el a dolgot. Szakértő bi­zottságot küldött Péter és Pál portájának mesgyéjére. A bi­zottság tagjai hozzáértő embe- : rek voltak, mindent jól felmér­tek, még azt is kipróbálták, milyen erővel fröccsen a víz Pál falmaradványának tetejé­ről Péter háza falára. Arra a megdöbbentő következtetésre jutottak, hogy ez a faldarab teljesen ártatlan, mint. ahogyan az is, és jelentették a bíróság­nak. Az pedig meghozta dön­tését: maradjon a fal! Indok­lás: nem árt az még a legyek­nek sem, sőt, jó, hogy ott van? mert így legalább zárt a porta? kerítést helyettesít. Péternek sem kellett több. Megmérgese­dett istenigazában. Van még . hatalmasabb bíróság is, minta járási. Fellebbezett. És megint bizottság vizsgálta a falat, mi­nek eredményeként megszüle­tett a íellebbezheteflen hatá­rozat: a fal maradhat, ameddig azt Pál jónak tartja, mert sem­mi kárt sem tesz Péter házá­ban. A falu bölcs atyafiai is úgy vélték első perctől kezdve, hogy ártatlan az a fal, mon­dogatták is minden bizottság­nak, de úgy látszik, nálunk Mátyás király óta senki sem Írisz az igazságban. A tanulság A faldarab ma is áll. Veri az eső és kopik. De a pör két és félévig tartott, ha nem to­vább. Hat különböző hatóság foglalkozott az üggyel, egyik­másik kétszer is. Ezeken kívül dolgoztak az illetékes osztá­lyok. Bizottságok vélekedtek? s a fal maradt. De nem is ez a baj, hogy megmaradt, hiszen valóban ártatlan, hanem az? hogy az országgyűlési képvise­lő számítása szerint, legalább hatvan hivatali ember foglal­kozott az üggyel nem is ke­veset? A megszületett iratok­kal, ha tüzelésre használnák? fel lehetne fűteni egy nagy termet. Rengeteg tinta, író- gépszalag és papír fogyott. És rengeteg munkaidő. Legalább 120 nap. Mert a hatvan illeté­kest számítva, egyenként leg­alább két napot töltöttek az ügy bogozásával. És mi lett a haszna? Végeredményben sem­mi. Az, ami a régi fülemüle- pernek. A dal elszállt, a ma­dár is tovaröppent és a diófa maradt. Kára senkinek sem keletkezett. Ez esetben viszont jelentős kár keletkezett. Nem Péter és nem is Pál, hanem a népgazdaság zsebében! Sz. J, ran 645-en, május 25-én már 55-ben 771-en dolgoztak. És nár május óta is nyolc újabb brigád alakult 101 új taggal. A mozgalom hármas jelsza­vát követve ezek az emberek nem csupán a munkában kí­vánnak kiválóak lenni. Hallatják «»arukat — A szocialista brigádok kezdeményezőein lépnek fel az élet minden területén — nondotta beszámolójában Széplaki Kálmán. — Figyelik a nemzetközi eseményeket, az arszág és a vállalat életét sgyaránt. A gőzellátásnál a Béke és a Gagarin brigád például az USA észak-vietna­mi agressziójának kezdetekor dsőként küldött tiltakozó táviratot az Országos Béketa- pácson keresztül az amerikai tagykövetséffnek... A szinté­zis üzemi Kábái János-brigád kezdeményezésére indult mes nálunk az árvízkárosultak se­gítése. És ott voltak a vegvikombi- nát szocialista brigádjai a kazincbarcikai városi strand társadalmi énítői között, 5 ugyancsak ők jelentkeztek nyomban, az első hívó szőre a mezőgazdaság segítésére Részt vettek a terménybeta­karításban a közeli termelő­szövetkeze teliben. S mert a korszerű gépek kezelése, az automatikus be­rendezések irányítása tanult szakembereket kíván, nerr hanyagolják el a tanulási sem. Es néni csupán intézmé­nyes oktatás által gyarapít­ják tudásuliat, hanem önmű­veléssel is. Mint Szavari Sza- niszló, a BVK pártbizottságá­nak munkatársa mondotta éppen az önművelés segítésé re szeretne a kulturális bi­zottság (amely egyébkénl egész évre szóló gazdag kul­turális programot biztosit c dolgozóknak), egy olyan mű­szaki klubot létrehozni, amely­ben élénk szakmai vitákat eszmecseréket tarthatnának. Veres Lajos, a Vegyipar- Dolgozók Szakszervezete me­gyei bizottságának titkári szerint, ha a gyárban 872 em­ber törődik és munkálkodik ilyen gondolatok megvalósítá­sán, ennek feltétlenül nagy hatással kell lennie az égés; vegyikombinát dolgozóinak munkájára, életére, gondolko dúsára. Nos, a vonzerő mái megvan, s a brigádokat irá­nyítóknak e vonzerő fokozá­sára kell szüntelenül töreked ni ük. Ruttkay

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents