Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-09 / 212. szám

Szovjet-csehszlovák foaráfsá«! nagygyűlés Gorkijban Ä gorkiji autógyárban teg­nap szovjet-csehszlovák barát­sági nagygyűlést tartottak a csehszlovák párt és állami küldöttség tiszteletére. A nagy­gyűlésen Jozef Lenárt mon­dott beszédet. Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP.IA XXI. évfolyam, 212. szám Ára: 50 filler Csütörtök, 1965. szeptember 9. X*********************** ******************** X­áf­át­áj­X­X­X­* >!­* if­it­3­* * x­X­X­X­X­X­X­X­India előreiivoiiiitl Szeptember 9. rózsái A Csonlima gyorsaságával A íudalforniá'ás Éj {ákfysvlvő! *• * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * Jubileumi vá ndorgy ű I és Nyolc-tíz nap múlva vetnek llelysetjelentés as edelényi járásból Súlyos üt közel Da Naag körzetében A dél-vietnami szabadság- harcosok a szerdára virradó éjszaka a Da Nang-i amerikai légitámaszpont körzetében raj­taütöttek a kormánycsapatok nagyobb egységén. Egy ameri­kai katonai tanácsadó később a Reuter tudósítójának azt mondta, hogy „igen forró helyzet alakult ki”. Az ütközet kimeneteléről még nem érke­zett jelentés. A hírügynökségi jelentés az egyik legsúlyosabb ütközet­nek nevezi a Da Nang-körüli csatát, ahol a szabadságharco­sok 500 dél-vietnami zsoldos katona ellen intéztek táma­dást. R égi tapasztalatokon alap­szik . a következő mon­dás: „Ha nem' sajnálod az időt és a fáradságot a szer­vezéstől, az előkészítéstől — biztos a siker!” Vonatkozik ez a gazdasági élet minden terü­letére. Minden gyárban, min­den üzemben megnövekedtek a feladatok. A .termelési prob­lémák, a gyártási előkészíté­sek összetetten jelentkeznek, a napi operatív feladatok egész embert kívánnak, éppen ezért nem várhatjuk el, hogy a gyárigazgatók, a főkönyvelők, a mérnökök, az üzemvezetők, vagy akár a technikusok is folyton az ügyviteli szabály­zatiak a gépek sorrendjével, a munkaidő kihasználásával törődjenek; hogy szüntelenül azt vizsgálják, milyen a kap­csolat a tervezők és a kivi­telezők között, milyen a gyá­ron belüli anyagellátási rend­szer, van-e elég fény a gépek között stb. Hogyan oldható meg mégis, hogy ezeket a szempontokat se hagyják fi­gyelmen kívül? Ügy, hogy ma már csaknem, mindenütt ott találjuk az ipari vezetők mellett az üzemszervező mun­katársakat. Iparunkban még meglehető­sen új jelenség az üzemszer­vezés, de a legtöbb helyen máris „polgárjogot” nyerték az üzemszervezők, akiknek az a feladatuk, hogy szüntelenül keressék az új megoldását, a gazdaságosabb, hatékonyabb módszert. A gazdasági vezető­vel megtörténhet, hogy úrrá lesz rajta a megszokás, gé­piessé váli.k az ügyintézésben, nem gondol változtatásokra, beidegződik a munkaritmusba. A mellette dolgozó üzemszer­vezőnek azonban éppen az a feladata, hogy szinte folyton „elégedetlenkedjék”. Mindig fel kell tudnia ismerni a pilla­natnyi helyzetet, hogy változ­tatni tudjon rajta, mindenen rajta kell tartania szemét és kezét. Felsorolni is sok lenne, hogy ma, a korszerű munka megszervezésében mennyi mindenre kell ügyelni. A szer­vezés ugyanis nem két határ­nap között elvégezhető, egy hétig, vagy egy hónapig tartó munlca, hanem folyamatos, ál­landó tevékenység. Rosszul gondolkodik az a vezető, aki azt mondja: megszerveztem ezt a gyártási folyamatot, és ez most öt évig jó. Pedig van ilyen vezető. Akadnak, akik belenyugodnak az elért napi sikerekbe, akik nehezen vál­toztatnak a megszokotton. Pe­dig ezernyi példa igazolja, hogy ami ma termelékeny és gazdaságos megoldás, az hol­napra már ráfizetéses lehet, és fékezheti a munkát. A technika rohamosan fejlődik, szakadatlanul nőnek a köve­telmények is, ugyanakkor kop­Miskolc város G00„ felszaba­dulásának 20. és a traumatoló- giai-orthopaed osztály 10 éves jubileuma alkalmából október 7-től 9-ig a miskolci kórházvá­ros kultúrtermében (Szentpéte- ri-kapu) tudományos ülést ren­deznek. Az ülést október 7-én, csütörtökön délelőtt lo órakor Fekete László, a városi tanács vb-clnöke és dr. Szabó István központi kórházigazgató nyitja meg. A traumalológiai-ortho- paed osztály 10 éves munkájá­ról dr. Csató Péter osztályve­zető főorvos, az orthopaed-re- habilitációs osztály másfél esz­tendős működéséről pedig dr. Barabás Csaba osztályvezető főorvos számol be. nak a gépek, elavul a techno­lógia, de „kopik” a szaktudás is. A zért van. szükség az üzemszervezésre, e ket­tő között kell kialakí­tani az egyensúlyt, az össz­hangot, s ha kialakították, meg is kell tartani. Ezért is kell az üzemszervezőnek folyton tanulnia, sokat, nagyon so­kat, folyton mozognia, örökké elégedetlenkednie, mert az üzemszervező ilyen értelem­ben nem más, mint a gyár lel­kiismerete ... Az elmúlt évek alatt nagy lépéseket tettünk előre az üzemszervezésben. Még öt évvel ezelőtt is a gyárak úgyszólván „megrendelték” az üzemszervezést. Ki kellett dolgozni egy szalagrendszeri:, létre kellett hozni egy új üze­met? A KGM Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézeté­hez fordultak: megrendelték, kifizették. Az így elkészített javaslatot aztán vagy alkal­mazták a vállalatnál, vagy sem. Sok életre való javas­lat süllyedt el az íróasztal fiókokban. Űjabban azonban a nagyvállalatok létrehozásá­val gyökeresen megváltozott a helyzet. Megyénkben, a Lenin Kohászati Művekben, vagy az Ózdi Kohászati Üze­mekben számos példát sorol­nak fel annak bizonyításaként, mennyire megtérül, mennyire gazdaságosabbá teszi a mun­kát, hogy saját üzemszerve­zési csoportot létesítettek. Mert mi történt a korábbi esetben? Ha egy új gyártó­szalag kidolgozásáért az üzemszeivezési intézethez for­dultak, az intézet munkatár­sai kimentek a vállalathoz, felmérték a helyzetet, ledol­gozták a javaslatot. Addig azonban eltelt néhány hét, de néhány hónap is. S éppen, mert a technika, az igények, a követelmények rohamosan változnak, megtörténhetett, hogy a kidolgozott javaslat már nem volt jó. Am, ha az üzemszervező csoport a vál­lalaton belül működik, ha mindennap rajta tartja szemét és kezét a termelésen, nyom­ban, napok alatt intézkedhet­nek, változtathatnak a techno­lógián. G azdasági vezetőink, mi- • óta felismerték az üzemszervezés jelen­tőségét, több gondot fordít­hatnak saját munkájukra, jobban, eredményesebben ke­reshetik a legjobb megoldáso­kat. Nem vitás, ma már ah­hoz, hogy korszerűsödő ipa­runk a megkezdett úton gyor­sabban haladhasson előre, s a fejlődés töretlen legyen, nem nélkülözhetjük ezt a tu­dományt, az üzemszervezést. O. M. Délután 2 órakor két szek­cióban tartják meg a tudomá­nyos előadásokat. Az egyiken üléselnök prof. Horváth Boldi­zsár és dr. Simon Lajos, a má­sikon pedig: prof. Ladányi Jó- zsa és dr. Tóth József. Az első szekcióban az orthopaedia tárgykörébe tartozó előadások hangzanak el. a másikon pedig szabadon választott témákról beszélnek és számolnak be a kutatási eredményekről. Az október 8-i, pénteki ülés­szakon a témakör a lábszártö­rések. Üléselnök: prof. Papp Károly. Az október 9-i, szom­bati előadások pedig a rehabi­litáció különböző területeivel foglalkoznak. Üléselnök: dr. Hónig Vilmos és dr. Peer Gyu­la. A háromnapos tudományos ülésszakon összesen 102 referá­tumot tartanak. Az előadásokat a kórház időszakos tudományos folyóirata, a Borsodi Orvosi Szemle közli majd. Budapest­ről, s az ország legkülönbö­zőbb részeiből érkeznek az előadók, a tudományos ülés­szak részvevői, akik szabad idejükben megismerkednek Miskolc és megyénk néhány szépségével, érdekességével. A jubileumi vándorgyűlés elé nagy várakozással tekintenek az érdekelt tudományos körök. Cyraiilíicwicz Párizsba utazik Párizsban nagy érdeklődés előzi meg Jozef Cyrankiéwicz lengyel miniszterelnök látoga­tását. A lengyel kormányfő csütörtökön este néhány órá­val De Gaulle sajtókonferen­ciája után érkezik a francia fővárosba és egy hétig lesz a francia kormány vendége. Cyrankiewicznek három négy- szemközti megbeszélése lesz De Gaulle-lal az Elysée-palo- tában, ezenkívül tárgyalni fog Pompidou miniszterelnökkel és Couve de Murville kül­ügyminiszterrel. Reggel nyolc órakor már egyetlen mezőgazdasági em­bert se találtam az edelényi járási tanácsházán. Lázár Je­nő vb-elnök is éppen induló- : ban volt, csak néhány percre szaladt be, hogy telefonon egyet, s mást elintézzen. A mezőgazdasági osztály munka­társai már hat órakor elindul­tak és sietett utánuk az elnök is. — Már úgy dolgozunk — mondotta Lázár elvtárs —, mintha a járás területe egyet­len termelőszövetkezet lenne. Pontosan tudunk mindent, még azt is. melyik kombájn melyik dűlőben dolgozik, hány ember hord, hány csé­pel, hol mennyi a gabona víz­tartalma. mindent, egészen részletesen. Két tanulság A nehezén nagyjából már túl vannak. Ezer holdnyi még az aratnivaló, s ezt ezen a héten betakarítják. Összesen 74 kombájn dolgozik, ebből harminc idegen. Nagyon ne­hezen haladnak, mert a te­rület dombos, és a kombájnok teljesítménye sem a legjobb. Hatvan-hetven holdat aratott le egy kombájn, s ez a bajok fő oka. Legalább 150 hold teljesítményt vártak egvtől. Ha ezt teljesítik, már rég el­feledték volna az aratást. És ez megadja az egyik legfonto­sabb tanulságot. A kombájnok az idén sorra elakadtak, nem bírtak dolgozni a lágy talaj­ban. kicsi a motorok teljesítői képessége. Hibák vannak a javítások körül is. Sok volt az üzemzavar, sok volt az állás. Ezek ellen tenni kell vala­mit, ha azt akarjuk, hogy jö­vőre sikeresebb és gyorsabb legven Borsodban az aratás. Az edelényi járásban le­vontak egy másik tanulságot is. Azt. hogy nem szabad szét­szórni a kombájnokat. Több kombájnt kell összevonni egy helyre, egy termelőszövetke­zetbe és egy táblára. így könnyebb a kombájnok ki­szolgálása, és ha üzemzavar keletkezik, könnyebb a hiba kijavítása. ’ Persze, nem ez a kiesés fő oka. Ezzel csak némi előnyhöz lehetett, volna jutni, ami a jelenlegi körülmények közt különösen értékes lehet­ne. Az időjárás okozta nehéz­ségeket viszont semmivel sem lehetett volna ellensúlyozni. Nincs a világnak olyan jó szervezője, aki az idei nyá­ron mindent hibátlanul tudott volna megszervezni. A kom­bájnok üzembiztonságán és teljesítőképességén azonban lehet javítani. Az aratás tehát még két-há- rom nap. és aránylag jól áll­nak a hordással, a csépléssel is. Kereszt mindössze nyolc­vanezernyi van még a határ­ban, a többi asztagban várja a cséplőgépet. A termelőszö­vetkezetek a következő héten általában végeznek is, de az edelényi járásban jelentős még az egyéni gazdák száma, ók kézzel arattak és azt az utasítást kapták, hogy termé­nyeiket gondosan kazlazzák be, mert cséplőgépet a terme­lőszövetkezetek után kapnak. Az egyéniek be is hordtak és várják a cséplőgépeket. A kö­vetkező héten rájuk is sor ke­rül. és ha minden jól megy, szeptember 25-ig mindenütt befejezik a cséplést az edelé­nyi járásban. Nagy gond: a szárítás Mindennél nagyobb gondot okoz azonban a termények tárolása és szárítása. Mindösz- sze egy Farmer típusú szárító­gépet kaplak és nyolcra szá­mítottak. Ennyit ígértek ne­kik, de hét máig sem érke­zett. meg. Használják a hideg levegős szénaszárítókat is. de azok csak akkor tudnak ered­ményesen szárítani, ha leg­alább húsz fok meleg van. Hű­vös, esős időben a ventilláto­rok nedves levegőt fújnak a terményre és az nem szárít Legjobb esetben is csak a fülledést tudják megakadá­lyozni. A járásban húsz termelő- szövetkezet már befejezte az aratást. 19 még arat. ötven­hatvan holdak vannak még egy-egy helyen. Legjobban állnak a boldvai a dobódéli. a varbói, a színi, a színpetri, a rudabányai, a szakácsi és a perkupái termelőszövetkeze­tek. Ezek aránylag időben vé­geztek az aratással és nemso­kára befejezik a cséplést is. Nagyon lemaradtak viszont a hangácsi, a hídvégardói. a ra- kacai, az irotai, az edelényi és a szendrői termelőszövetke­zetek. Ezekben a falvakban már katonák is dolgoznak és igen eredményesen segítenek. Jelentős segítséget kaptak és kapnak a községekben lakó bányászoktól is. akik a nehéz földalatti munka után menték és mennek dolgozni a terme­lőszövetkezetekbe. De megér­tik a helyzetet, ők maguk is elismerik, hogy az idén rossz idő járt a mezőgazdaságra. 4500 hold vetőssántás A járásban 358 traktor dol­gozik, ebből • 55 már szánt. Szervezik a kétműszakos üze­melést is, eddig húsz erőgépet tudtak kétműszakos munkába állítani. Az aratási és a csép- lési nehézségek ellenére arány­lag jól haladtak a vetőszán­tások előkészítésével. A ter­melőszövetkezetek összesen 13 000 holdba vetnek majd őszieket és 4500 holdon már kész a vetőszántás. A vetést még egy hétig nem kezdik el. mert a szántások nem eléggé ülepedettek. és nem megfelelő még a talaj biológiai érettsé­ge sem. Inkább késnek né­hány napot, de jó magágyba akarják tenni a magot. A terméshozamok minde­nütt elég jók. Kilenc mázsa búzatermést terveztek be já­rási átlagban, de meglesz a tíz. Ha nem húzódik el a be­takarítás, 12 mázsa holdan­ként! termés is lett volna já­rási szinten. Legjobbak a mu- csonyi, a boldvai és a borsod- sziráki termelőszövetkezetiek eredményei: 16—18 mázsa bú­zát csépelnek holdanként. Na­gyon jó volt a szálas takar­mányok termése is. Mind gon­dosan betakarították és nem­csak a szükségletet biztosítot­ták. hanem marad szálasta­karmány tartaléknak . is. Ab­raktakarmányokból némi hi­ányra számítanak. Silókukori­cájuk jó, a silózást a dama- ki és mucsonyi termelőszövet­kezetek már meg is kezdték. Még nyolc-tíz nap, s azután az edelényi járás termelőszö­vetkezetei is teljes erővel az ősziek vetéséhez látnak ^ozzá. (szj) Befejezés előtt az edelényi járási tbc-gyógyintézet Napjak! követelménye: a korszerű üzemszervezés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents