Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-08 / 211. szám
MgÉ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 211. szám Ara; 50 fillér Szerda, 1965. szeptember 8. A fokosok, kampók mestere A szerencsi járás, még pontosabban: a szerencsi járás termelőszövetkezetei az elmúlt néhány esztendő során nem kisebb eredményekkel büszkélkedhettek, mint hogy évről évre az elsők között végeztek az aratással, a vetéssel. Ez az év azonban kivétel. Most, szeptember második hetében még akad néhány száz holdnyi arat- nivaló és több tízezer kereszt- nyi kalászos vár behordásra, elcséplésre. Nem kivétel ez, hiszen megyénk néhány, északibb területén még több a tennivaló, még jelentősebb a lemaradás. É's azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a járás egyik igen jelentős területe, a Taktaköz talaja egykét kiadósabb eső után, bizony ott marasztalja a nehezebb gépeket. S az elmúlt három „nyári” hónap bővelkedett kiadós esőkben a Taktaközben is! Nem mindenütt Elsősorban ezzel magyarázható, hogy megkésett, nagy gondokat okozott az aratás, a cséplés és gondokat okoz most a talaj előkészítése az őszi vetésekhez. Egy-két termelőszövetkezet azonban, s ez a jövőre nézve feltétlen tanulságként szolgálhat, kifogott az időjáráson. Nem teljes sikerrel persze, de olyasformán, hogy nincs már hordatlan, betakarí- t a ti an egyetlen szál kalászos Sem. Ami van,, az kazlakban várja a cséplőgépet. S az őszi Vetések egy részéhez ez évben is optimálisan elő tudják készíteni a talajt. A tiszaladányi Magyar Róna Termelőszövetkezetben örömmel újságolják a tsz vezetői (szeptember 6-án!), hogy ha nem is könnyen, de a vége felé járnak a nyári betakarításnak. Még néhány nap és befejezik a hordást, a cséplés is zavartalan most már. S megjegyzik, jól jött a segítség a cspbajiak- tól. Kombájnt küldtek, hogy segítsen a cséplésben. Mert a csobajiak még Tiszaladányt is megelőzték... Esőben is dolgoztak a gépek A csobaji Tiszavidék Tsz egyik szérűjén két cséplőgép körül szorgoskodnak. Erősen alkonyodik már, az eső is egyre sűrűbben csepereg, de nem hagyják abba a munkát. A kazalból már alig van néhány keresztre való, s kár volna reggelre hagyni. így a gép még az éj folyamán áthúzhat a következő asztaghoz. Ott tesz-vesz, intézkedik a szérűn a tsz elnöke, Kecskeméti elvtárs, meg a főagronó- mus is. — Lehetőleg egyetlen órát: se mulasztunk el — mondja az elnök —, mert a másik szérűn még érintetlenek a kazlak. S a jövő hét végére szeretnénk elfelejteni a cséplést is. — Alig telik bele tíz perc, s egymás után leállnak a gépek. Vontatóra rakják az utolsó, terménynyel teli zsákot, s azonnal hozzálátnak a „költözéshez”. A gép kora reggel már a következő kazal mellett várja a munkacsapatot. Nyolc óra felé jár, az idő, amikor a tsz-irodában együtt ül a vezetőség, hogy megbeszéljék a holnapi teendőket. Közijén mondják el, hogyan sikerült a hétszáz holdnyi kalászost aránylag gyorsan learatni, behordani, lehetővé tenni, hogy minél kevesebb kévét, kalászt érjen keresztekben az eső. Szeptember 11: Herman Ottó emlékünnepség Miskolcon Miskolc város emlékünnepséget rendez a nagyszerű természettudós, polihisztor és Politikus halálának ötvenedik, születésének százharmincadik évfordulója alkalmából. Szeptember 11-én a reggeli órákban kerül sor az SZMT Művelődési Házban a gyűjte- friényes Herman Ottó-küállí- tás megnyitására. A megnyitó beszédet Fekete László, a városi tanács vb-elnöke mondja. A gyűjteményes kiállításon szerepel Fóriss Ferenc zuzmógyűjteményének sok híres darabja, Jakab Zoltán rovar- és lepkegyűjteménye. Marjalaki Kiss Lajos történész néhány érdekes szakcikke, H. Szabó Béla természet- védelmi anyaga, Tóth Lajos ősrégészety és Vásárhelyi István állattani gyűjteménye. Ugyanezen a délelőttön tudományos konferencia lesz az SZMT Művelődési Ház színháztermében. Dr. Sályi István egyetemi tanár, a Hazafias Népfront Borsod megyei bizottságának elnöke, az Elnöki Tanács tagja tartja a megnyitó beszédet. Ezt követően előadások hangzanak el különböző témakörben. Dr. Ortutay Gyula akadémikus bemutatja Herman Ottót, a politikust. Dr. Anghi Csaba, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatója Herman Ottóról, mint természettudósról emlékezik meg. Dr. Vargha László Ybl- díjas építőművész Herman Ottó néprajzos tevékenységéről számol be. Korek József, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató helyettese Herman Ottó ősrégészeti munkásságát méltatja. Dr. Csókás János egyetemi tanár az ismeretterjesztő Herman Ottóról tart előadást. A tudományos konferencia után sor kerül Herman Ottó szobrának megkoszorúzására. Az ünnepség-sorozat záróakkordjaként a délutáni órákban helyezik el Herman Ottó hazaszállított hamvait a hámori temetőben. Itt H. Szabó Béla, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa mond emlékbeszédet — Az volt az egyik „szerencsénk”, hogy már az aratás kezdetén szakítottunk azzal a felfogással; minél többet vágjunk le rendre. Amit levágtunk, folyamatosan szedték is fel a kombájnok. Közben a tsz-tagság, illetve a falu apra- ja-nagyja aratott. S amint lehetett, azonnal kalauzoltuk is a termést. A kezdet-kezdetén, bár szemerkélt az eső, a kombájnok dolgoztak. Tudtuk, ha sok eső jön (és számítottunk rá), a talaj nem bírja majd a gépeket. Sajnos, ráhibáztunk! De ez nekünk már nem sokat árthatott! „Eijel-nappal szántani!“ — Mi csakis ezzel magyarázzuk, hogy a környék tsz-eihez viszonyítva, nincs különösebb gondunk. Igaz, éjjel-nappal dolgozott a tagság. Nem volt se ünnepnap, se vasárnap pihenő. De nem is volt szükség segítségre. — Érdemes, tanulságos dolog meghallgatni a csobajiak precíz munkamódszereit. Hiszen nemcsak ők boldogultak, hanem néhány nap óta a ladányiaknak, a . tardosiak- nak is segíthetnek a munkában. Gondot okozott persze náluk is a nedves termény szárítása. De igénybe vették a mozihelyiséget, a művelődési otthont, a dohánypajtákat, a padlásokat, sőt, még a sportpálya öltözőjét is, a gabona szárítására. — No és a vetés? .. s — Az elnök és a főagronómus egymást kiegészítve sorolják: — Most három-négy nap alatt befejezzük a silózást, azután minden gép nekiáll szántani. A lánctalpas eddig is éjjel-nappal dolgozott. Igaz, nem sikerül elérnünk, hogy négy-öt hetet ülepedjen majd vetés előtt a talaj, de minimum 100 holdnyi területen erre is lehetőség lesz. A vetőmag, a műtrágya kész. Úgy gondoljuk, ilyen előkészület mellett az őszi vetésekkel sem maradunk el. Hozzá kell még tenni, hogy az idei kalászos termés Csoba- jon különösen jól sikerült. 17 —18 mázsás átlagot várnak. S a bő termés lassította a betakarítást. S természetesen azt is meg kell jegyezni: a csoba- jiakhoz hasonló munkával a járás más tsz-eiben is gyorsabban, precízebben ment volna a munka. Kevesebb nyugtalanság közepette ... így azonban már csak a következő évekre lehet, és le is kell vonni a tanulságot! Barcsa Sándor Hodossy Lajos, a szépmfvű kampók, fokosok mestere. (Riport a 6. oldalon.) Foto: Szabados György Fokozódó hadműveletek India és Pakisztán között A pakisztáni rádió bejelentette, hogy az indiai légierő gépei kedden bombatámadást intéztek Rawalpindi' ellen, s további „ki nem provokált támadásokat” hajtottak végre Karachi, Dacca és Chittagong ellen is. A pakisztáni rádió azt állítja. hogy a légvédelem 24 indiai gépet megsemmisített. (Előző nap pakisztáni részről másik 22 gép megsemmisítését jelentették.) A hadműveletekről és a légitámadásokról az indiai hadügyminisztérium szóvivője is nyilatkozatot tett közzé kedden délelőtt. Az indiai közvélemény szerint indiai gépek megtámadták Nyugat-Pakisz- tán Sialkot övezetében levő Sargodha légitámaszpontot és ott erős ellenállásra találtak. Indiai gépek, mint a hadügyminisztérium közölte, ezenkívül az éjszaka folyamán bombázták a Rawalpindi közelében levő Chnklala légitámaszpontot is. Az Uj-Kína hírügynökség jelentése szerint a kínai kormány kedden nyilatkozatot tett közzé India és Pakisztán fegyveres konfliktusáról. A nyilatkozat az összetűzésért Indiát teszi felelőssé, akcióját „leplezetlen agressziós cselekedetnek” nevezi, és súlyosan elítéli. Hozzáfűzi, hogy az események „India valamennyi szomszédját érintik, és hogy a kínai határ nyugati szektorán sem akarnak véget érni az indiai határsértések. A kínai kormány a többszöri figyelmeztetés után figyelmesen szemléli India agressziós cselekményének fejleményeit, szilárdítja védelmét, fokozza a készültséget, határai mentén” — hangzik a nyilatkozatban. A Biztonsági Tanács hétfő esti rendkívüli ülésén egyhangú határozat alapján ismét tűzszünetre szólította fel a Kasmírban szembenálló feleket. Ezzel egyidejűleg U Thant, az ENSZ főtitkára közölte, haladéktalanul Pakisztánba és Indiába utazik, a két ország vezetőivel folytatandó tárgyalások céljából? Miskolc 600 éves Ünnepi pro«ram szeptember 18-án és 19-én A szovjet építőművészeti kiállítás anyagából Leningrad, Sajtóház Miskolc várossá nyilvánításának 600. esztendejét számos kulturális megnyilvánulás köszöntötte. A hatszáz esztendő jegyében ide s tova egy esztendeje rendez városunk különböző rendű ós rangú ünnepséget. A jeles évforduló ünnepségsorozatainak csúcsa szeptember 18-án és 19-én lesz. 18-án ünnepi tanácsülésen örökítik meg az elmúlt hat évszázadot. Városunk új címerének efogadására ezen az ünnepélyes tanácsülésen kerül sor. A Nagy Lajos korabeli címer felhasználásával a város új jelvényét Katona László grafikus művész készítette. Az ünnepi tanácsülésen adják át azokat a kitüntetéseket. amelyeket városunk társadalmi munkásai az utóbbi években és évtizedekben kifejtett munkásságuk révén kiérdemeltek. 18-án délután vetítik ie a Ciyöngyössy Imre rendező és Herczenik Miklós operatőr által készített. Miskolcról szóló lírai filmvallomást. Este az avasi kilátónál színvonalas műsorra kerül sor; a Miskolci Szimfonikus Zenekar és a város egyesített kórusa Kodály és Liszt műveket mutat be. Közreműködik Szabady József és Horváth Margit, a Miskolci Nemzeti Színház két szólistája. Ugyanezen az estén a városi tanács fogadást rendez az ünnepi évforduló alkalmából. Tizenkilencedikén kerül sor az ifjúság színpompás tornaünnepélyére. Délután 5 órakor leplezik le Déryné szobrát, amelyet a Miskolci Nemzeti Színház parkjában helyeznek el. A szobor alkotója: Schaár Erzsébet szobrászművész. Este térzene lesz az új, impozáns kis parkban, a villanyrendőrnél. A hatszáz éves Miskolcot kiállítások köszöntik még. Meghosszabbították a város 60« éves múltjáról szóló várostörténeti kiállítást, megtekinthetők az értékes kincsek a görögkeleti templomban. A vasipar múltját az ómassai múzeum mutatja be, a miskolci tudósok önálló kiállítással szerepelnek ezen a napon az MSZT székházban. Ugyancsak az ünnepségsorozat alkalmával mutatják be a nagy- közönségnek az avasi templom műkincseit. Világ proletárjai, egyesüljetek! Áltól kifogtak az időjáráson Csobaji jegyzetek
