Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-05 / 209. szám

Vasárnap, 1965. szeptember 5. SSN ÉSZAK** A CV a p ORSZÁG Bányászaink beosöletes monkájáf eredményeink fémjelzik Beszélgetés Mottos János eivíá-rssal, a Borsodi Szénbányászati Tröszt igazgatójával Annikor jó fél esztendővel ezelőtt a Borsodi Szénbányá­szati Tröszt idei terveiről, a várható eredményekről, s a gondokról kérdezősködtem, szerény, de határozott vála­szokat hallottam. Azóta im­már nyolc hónap telt el, s ez az időszak bőségesen elegendő ahhoz, hogy egyfajta mérleget készíthessünk. Az ilyenfajta számvetés általaiban hasznos. Most viszont kellemes is. Hi­szen. így, a bányásznap előtt csaknem 20 ezer ember mun­kájának beérett gyümölcséről beszólni jó dolog. Ezt egyéb­ként szemléletesen fémjelzik azok az adatok, amelyek a ko­rábbi hónapok munkáját re­gisztrálják, s egyben kibonta­kozik a holnap perspektívája is. Ezekről beszélgettem a na­pokban Monos János elvtárs­sal, a Borsodi Szénbányászati Tröszt igazgatójával. A követ­kezőkben mindenfajta kom­mentár vagy megjegyzés nél­kül írom le a kérdéseket és a tröszt igazgatójának vála­szát. "I Hogyan teljesítette a ■*-' tröszt eddigi tervét, és miként készültek fel a téli hónapokra, no, meg az évi ter­vek teljesítésére? — Két bányaüzem kivételé­vel szinte mindenütt teljesítet­ték a tervféladatokat. — vála­szolta Monos elvtárs, majd így folytatta. — Ez év első hét hó­napjában 102 százalékra telje­sítve széntermelési tervünket, összesen csaknem 00 ezer tonna többlet szenet termeltünk. A szóban forgó többlettermelést elsősorban nem létszámnöve­kedéssel, hanem a termelé­kenység fokozásával biztosí­tottuk. Az üzemek munkáját elemezve dicséret illeti a szuhavölgyi, az ormosi és a miskolci bányaüzem kollektí­váját, hiszen ezeken a helye­ken termelték többletünk nagy részét. A téli felkészüléssel kapcso­latban a tröszt osztályai és az üzemek már e hónapban elkészítették, megfelelő rész­letességgel, a téli intézkedési torveket. E programban téte­lesen' szó esik azokról a fel­adatokról, amelyeknek megol­dása egyfajta biztosítéka a za­varmentes termelésnek. Gon­doltunk itt a termelés folya­matosságának biztosítására, a szállítópályák védelmére, a munkásvédelmi tennivalókra és az általános szervezési fel­adatokra. Szerintem a téli fel­készülés legfontosabb felada­ta, hogy esetleges vagonhiá­nyokra számítva, megfelelő készletező terekkel rendelkez­zünk, biztosítsuk a felrakás! lehetőségeket. Ilyen körülmények között biztosítottnak látszik szén.ter- toelési tervünk teljesítése, Sietve a népgazdaság igényei által kívánt túlteljesítése. Biz­tosíték erre bányászaink be­hütetes, lelkiismeretes mun­kája, a jó politikai és mű­szaki felvilágosító, illetve elő­készítő tevékenység, valamint a megteremtett reális lehetősé­gek következetes kihasználá­sig Bányáinknál a megfelelő előkészítő vágathajtási tevé­kenység következtében ren­delkezésünkre áll a termelés­hez szükséges kapacitás. Gépi berendezéseink karbantartása jónak mondható. 2 Sokat hallani mostaná- ban a nagyüzemi kon- eentrált termelésről és a mű­szaki fejlesztésről. Mi a hely­iét ezen a vonalon a trösztnél? ■— A nagyüzemi koncentrált tormclés megvalósítása, véle­ményem szerint, a felszaba­dulást követő húsz esztendő mgfóntosabb feladatát képezte ^torsodban. Eredményeink ér­zékeltetésére: 1945 előtt egy aknára átlagosan '15,7 vagon dapi termelés jutott. Ez év első begyedében ez 60-ra növeke­dett. Távlati terveink szerint Pedig 1970-ben égv aknából átla gosan 74 vagon szenet bá- hyászunk ki naponta. De lesz­nek kedvező kivételeink is. Lyukóbányán 240, Fekete- Völgyben 250, Rudolftelep— Szuhnkálló H-es aknán pedig 280 vagon os termelést szeret­nénk produkálni. Az üzemi koncentrált terme­lés megvalósításának feltéte­lei között rangos helye van a na>gy teljesítményű front- homlokok kialakításának. Ép­pen ezért e téma fontos helyet kap munkánkban. Tizenöt év alatt 12,6-ról 70 százalék fölé növekedett a frontfejtésekről kihozott szénmennyiség • ará­nya. Ez azt jelenti, hogy' 46 frontfejtésen több mint 4 ezer folyóméter fronthomlokkal rendelkezünk, s e munkahe­lyekről naponta csaknem 1200 vagon szenet termelünk ki. Je­lentős fejlődésről beszélhe­tünk a földalatti szállítások kapacitás-növelését illetően, és sokat javultak, korszerűsöd­tek külszíni viszonyaink is. A műszaki fejlesztés egyik legjelentősebb eredményének tartjuk a fejtések acéltámos biztosítását. Csaknem 17 ezer acéltámmal, illetve 2300 folyó­méter acéltámos fronthom­lokkal rendelkezünk. Üjabb fejlődést jelent majd, hogy a jövő évben tervtárón meg­kezdjük az úgynevezett Dob- son-önjáró-biztosítás alkalma­zását. Ez lesz az első fejtés a tröszt területén, ahol megold­juk a jövesztés komplex gépe­sítését. Ide ugyanis az imént említett korszerű biztosító elemeken kívül maróhengeres jövesztő berendezések alkal­mazását tervezzük. Ugyan­csak a jövő feladatai közié tar­tozik a félhidraulikus tárnok alkalmazása, amelyeknél nagy­szerűen érvényesíthetjük a hidraulikus tárnokra jellemző előnyöket. Érdemes megemlí­teni a fejtések korszerű biz­tosításán kívül, hogy a vága­tok biztosításánál Is egyre jobban kiszorul a bányafa, és helyét betonidomkő, illetőleg acélgyűrű foglalja el. Húsz esztendő alatt, a korszerűen bztositott vágatok aránya 9,1 százalékról 41,6 százalékra nö­vekedett, ami azt jelenti, hogy 217 kilométeren alkalmazzuk az utóbb említett biztosítási anyagokat. A jövőben több helyen alkalmazzunk majd újabb gépesítéseket, a műszaki fejlesztés célját szolgáló kí­sérteti és kutatási téma kidol­gozását folytatjuk, igénybe véve a tudományos kutatóin­tézeteket. és egyetemeket. *? A párt Központi Bízott* ságának december 10-i határozata értelmében történt-e előrelépés a tröszt területén? — Hogy mennyiségi tervün­ket miként teljesítettük, arról korábban szóltam. Ezúttal né­hány fontosabb tervmutatónk­ról beszélnék. Összüzemi tel­jesítményünk 105,6 százalék. Gépi jövesztés! tervünket csak­nem 50 százalékkal, a gépi rakodást pedig 10 százalék­kal teljesítettük túl, miköz­ben önköltségi tervünk 98,1 százalék. Jelentős eredménye­ket értünk el a bányafa és a széldeszka megtakarításnál. Előbbinél 3,2 milliót, utóbbi­nál pedig másfél milliót taka­rítottunk meg. A termelékeny­ség növekedése révén csak­nem 21 millió forintos meg­takarításról beszélhetünk. Vi­szont, sajnálatos módon, túl­lépés tapasztalható a kötél-, a cső-, a kábel- és villamosener­gia felhasználásban. További tennivalóink között fontos helye van a szén minőségé­nek és a szemhullási arány javításának. Munkaügyi ■ intézkedéseink következtében sokat javult a munkafegyelem, s egyre job­ban csökkent a munkásvándor­lás. A tröszt hét hónapos át­lagban, mintegy 500 személyes létszámhiánnyal is túlteljesí­tette széntermelési tentet, amit elsősorban a termelékenység növekedése garantált. A Milyen segítséget nyújt a szocialista brigádmoz­galom a tröszt előtt álló fel­adatok megoldásában, figye­lembe véve a gazdaságosságot és a minőségi követelménye­ket? — Ismeretes, hogy a szocia­lista brigádmozgalom 1959-ben kezdődött a tröszt területén. Akkoriban 50 brigádban 660 bányász dolgozott. Jelenleg 560 szocialista brigád van bá­nyáinkban, csaknem 9 ezer dolgozóval. Ez a mennyiségi fejlődés kedvező minőségi változásokat hozott és hozzá­járult gazdasági feladataink sikeres teljesítéséhez. Fontos az is, hogy ezekben a brigá­dokban csaknem 500 műszaki dolgozó vesz részt. A szocia­lista brigádok közül 228 vá-' gathajtáson, 109 pedig fejtése­ken dolgozik. A műhelyekben és a szállításon 147, egyéb he­lyeken pedig 76 ilyen kollek­tíva található. Szocialista brigádjaink szer­ződésükben gyakran tesznek minőségjavítási és gazdasá­gossági vállalásokat, és több­ségükben teljesítik is ígére­teiket. Megmutatkozik ez el­sősorban a bányafa és a szél­deszka megtakarításoknál. Érdemes beszélni az ifjúsági brigádok anyagtakarékossági mozgalmáról is. Mint általános jelenséget, el­mondhatom a szocialista bri­gádok többségére; fegyelme­zetten dolgoznak, betartják a technológiái előírásokat, tel­jesítik a szerződésekben foglalt vállalásaikat, aani pontosan beleilleszthető a tröszt célki­tűzéseibe. Ezekben a kollektí­vákban szakmailag és politi­kailag képzett, szocialista em­bertípus nevelődik, példájuk tudatformálólag hat környe­zetükre, dolgozó társaikra — válaszolta Monos János igaz­gató elvtárs. Paulovits Ágoston Ózdi siker Az Ózdi Kohászati Üzemek hengerészei a felszabadulási ve menyben a mennyiségi ter­vek teljesítésén kívül a fonto­sabb gazdasági-műszaki muta­tók javítását tűzték ki célul. Ez irányú törekvésük eddig nagyrészt mind a durva-, mind a finomhengerműben sikerrel járt. A technológiák betartá­sával, valamint a műszaki intézkedések hasznosításával egy tonna hengex'elt készáru­hoz a tervezettnél 11 kilogram­mal kevesebb acélöntecset használtak. így annyi alap­anyagot takarítottak meg, amely több mint háromezer tonna hengerelt készáru előál­lításához elegendő. Ennek ér­téke meghaladja a 15 millió forintot. Ugyancsak eredmé- nyesnenk bizonyult a hengeré­szek fáradozása a gyártmányok selejtjének csökkentésén kí­vül az egy dolgozó egy napi-a jutó termelésénél. Ennél az előirányzott értéket 80—160 forinttal haladták túl a két üzemben, amelyekben a mun­kacsapatok többsége a szocia­lista brigád cím megszerzését tűzte ki maga elé célul. A nők is segítenek az őszi betakarításban A nyári mezőgazdasági mun­kákból a falusi asszonyok és lányok jelentősen kivetlek ré­szüket. Mivel a termelőszövet­kezetekben sok nő dolgozik, az őszi betakarítási munkák leg­alább hatvan százaléka is rá­juk vár. A megyei nőtanács már most megkezdte az asszo­nyok szervezését erre az. igen fontos feladatra azzal, hogy összehívta a járási nőtanácsok vezetőit, s megbeszélte velük a tennivalókat. Ofeser ssfconj" versenve Megyénkben 328 női brigád működik,, s ezen belül több mint ötezer asszony áll ver­senyben. Az idén 105 brigád tűzte ki célul a szocialista cím ^elnyerését, s az elkövetkező időkben a nőbizottságok első­sorban ezekre a brigádokra kívánnak támaszkodni a beta­karítás meggyorsításában. Nagy Lajosné,, a MÉSZÖV küldötte javasolta a járási tit­károknak: az őszi munkák ide­jére szervezzenek további bri­gádokat, s hassanak oda, hogy a már meglevő munkacsapa­tok ki egészítő vállalásokat te- gyenek-a betakarítási mun Irak­kal kapcsolatosan. A versenymozgalom kiszé­lesítéséhez azonban az is szük­séges, hogy a tsz-vezetőségek premizálási formát dolgozza­nak ki az újonnan alakuló bri­gádok versenyszellemének fo­kozására. Terveii « tsök téli fogla I kosta fáséira A járási nőtanácsok titkárai­nak értekezletén megbeszél­ték, milyen segítséget tud nyújtani a MÉSZÖV a falusi asszonyok és lányok téli fog­lalkoztatásához. ' Minden járásban, egy, vagy két községben rizsszalma, gyé­kény és csuhéj-feldolgozó üze­met hoznak létre. Az alapanya­got az fmsz vásárolja meg, s az asszonyok a készítmények ötven százalékát kapják, mun- kádíj fejében. Az ánikat ex­portra adják át. A KISZ-funkció, az olajos kéz - és az egyenjogúság A nemrég még matróz- blúzos Vozár Marikát, az ózdi József Attila Gimnáziumban alig másfél éve érettségizett, nádasdi kis­lányt nagy megtiszteltetés ér­te. Augusztus 12-én a Borsod- nádasdi Lemezgyár nagyüzemi KISZ-bizottságának titkárává választották. A nem mindennapi esemény még Borsodnádasdon is bizo­nyos csőd ál kozósí élét váltott ki, különösen a fiúk körében. Megszokták már, hogy a nagy­üzemi IÍISZ-bizotiság élén „emberemlékezet . óta”, 14 éven át, még a DISZ idején is férfiember állt, becsülettel per­sze, Bartók István személyé­ben. Csakhogy Bartók elvtár­sat az utóbbi időben már egyre több fiatal kiszista fiú és leány szólította egyszerűen csak „Pista bácsinak”..., ami félre­érthetetlen jele annak, hogy „Pista bácsi” „kiöregedett” az ifjúsági mozgalomból... Más jelei is vannak persze ennek: a 34 éves életkor, feleség, gye­A szovjet építőművészeti kiállítás anyagából Ni rek; stb. így látta ezt ö maga is, még az .elmúlt télen, ami­kor is kérte a járási KlSZ-bi- zottságtól, hogy mentse fel ed­digi funkciójából és járuljon hozzá, hogy fiatalabb titkár kerüljön a KISZ-bizottság élére. Felvetődött a kérdés, ki le­gyen az utód? Ekkor került szóba Vozár Marika neve, a laboratóriumból. Tudták róla, hogy „bennszülött” nádasdi, édesapja úgyszólván egész éle­tét a lemezgyárban élte le, ő maga pedig már a gimnázi­umban is osztálytitkár volt. Aztán az is közismert volt, hogy a múlt év augusztusa óta, amióta a gyárban dolgozik, változatlan lelkesedéssel és igyekezettel tevékenykedik • a gyári KISZ-szervezetben. Mindez mellette szólt. Aztán jöttek az ellenérvek. — Pont lány legyen a KISZ- titkár? És ilyen fiatalon? Van-e elég mozgalmi tapasztalata? Stb. A mellette szóló érvek erő­sebbek voltak. Februárban el­küldték öthónapos vezetőképző iskolára Budapestre, és amikor végzett... Szóval így lett vé­gül is a 19 éves Vozár Mari­kából nagyüzemi KISZ-titkár. A meglepetésszámba menő esemény és ennek nyomán itt— ott bizonyos csodálkozás is ért­hető. Különösen Nádasdon, ahol 14 esztendő után került "leány e fontos posztra, a 21 tagú KISZ-bizottság élére. Mert bizony, a 280 főt számlá­ló 13 alapszervezet munkáját irányítani nem gyerekjáték, még akkor sem, ha a bizottság irányító munkájában a kollek­tív vezetés elvei dominálnak. A titkár felelőssége egysze- mélyben is nagy. Őrá hárul a bizottság munkájának meg­szervezése is. Aztán leküzdeni az előítéleteket — ez sem lesz könnyű. Mert a meglepődések mögött szórványosan meghú­zódik egy kis előítélet is. (Er­re persze csak következtetni lehet egy ártatlan tréfából, ami ugyanakkor inkább a ro- konszenv és a bizalom jele.) A fáma szerint ugyanis meg­választása után Vozár Mari­kát az egyik üzemben megtré­fálták, illetve próbára tették. Amikor a fiúk meglátták, hogy az új titkár közeledik fe­léjük, egymásra kacsintottak. — Jön a titkárnő! — mond­ták. — Lássuk csak, milyen ember... Kezet fog-e az ola­jos kezű munkásfiatalokkal ? Amikor , közelebb ért, a fiúk természetesen köszöntek. — Szervusz, Marika! — Ke­zét csókolom, titkár elvtársnő — mondták a tréfacsinálók, és rögtön nyújtották is feléje ola­jos kezüket. Marika pedig, a kézfogást természetesnek tartva, sorra kezet fogott mindegy ik^ fiúval. A fiúk összemosolyogtak. A KISZ-titkár pedig, felismerve a helyzetet, megjegyezte; — Azt hittétek, hogy félek az olajos kéztől? ... Víz is, szappan is van még a vilá­gon. Bár megérdemelnétek, hogy a kezemre ragadt kuli- mászt az orrotokhoz dörzsöl­jem ... Ezen aztán mindannyian jót nevettek. Marika „kiállta a próbát __” P ersze, az igazi próba még ezután következik. Olyan prog­ramot szervezni a lemezgyári fiatalok számára, amelynek megvalósítása munkában és szabad időben egyaránt hasz­nos és kellemes is lesz. A KISZ-bizottság féléves munkaterve alapjaiban kör­vonalazza is a tennivalókat. Aztán a pártbizottság megbízá­sából egy fél éven át Marika „kiöregedett” elődje is segíti még tapasztalatai­val a nagyüzemi KlSZ-bizott- ság fiatal titkárát. A mikor kérdezem, hogy nehéznek tűnik-e a sok­rétű feladat, természe­tes határozottsággal vála­szol. — Kétszáznyolcvanan va­gyunk ... Csépányi Lajos A sajóhídveoiek példamutatása (Levelezőnktől.) Sajóhidvégen. a miskolci já­rás kis községében a lakosság az idén jelesre vizsgázott. A lakosság egységére, összefogá­sára jellemző, hogy az év ele­je óta már több mint 214 ezer forint értékű társadalmi mun­kával járultak hozzá községük szépítéséhez. Elsősorban a jár­daépítésnél és a legelőjavítási munkáknál dolgozott sokat a lakosság. Az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke már elérte a 229 forintot. Szép pél­dája a lakosság összefogási nak a helyi Rákóczi Termelt szövetkezetnek nyújtott segii ség. A közelmúltban két ne pig 245 ipari és más dolgoz segített a termelőszövetkezet nek a hordásban, a cséplés ben, a kazalrakásban. Minteg 50 ezer forint értékű volt e a társadalmi munka, amellyé felszámolták az esős időjárá okozta lemaradást. Turóczi István vb-íitkár

Next

/
Thumbnails
Contents