Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-05 / 209. szám
Vasárnap, 1965. szeptember 5. SSN ÉSZAK** A CV a p ORSZÁG Bányászaink beosöletes monkájáf eredményeink fémjelzik Beszélgetés Mottos János eivíá-rssal, a Borsodi Szénbányászati Tröszt igazgatójával Annikor jó fél esztendővel ezelőtt a Borsodi Szénbányászati Tröszt idei terveiről, a várható eredményekről, s a gondokról kérdezősködtem, szerény, de határozott válaszokat hallottam. Azóta immár nyolc hónap telt el, s ez az időszak bőségesen elegendő ahhoz, hogy egyfajta mérleget készíthessünk. Az ilyenfajta számvetés általaiban hasznos. Most viszont kellemes is. Hiszen. így, a bányásznap előtt csaknem 20 ezer ember munkájának beérett gyümölcséről beszólni jó dolog. Ezt egyébként szemléletesen fémjelzik azok az adatok, amelyek a korábbi hónapok munkáját regisztrálják, s egyben kibontakozik a holnap perspektívája is. Ezekről beszélgettem a napokban Monos János elvtárssal, a Borsodi Szénbányászati Tröszt igazgatójával. A következőkben mindenfajta kommentár vagy megjegyzés nélkül írom le a kérdéseket és a tröszt igazgatójának válaszát. "I Hogyan teljesítette a ■*-' tröszt eddigi tervét, és miként készültek fel a téli hónapokra, no, meg az évi tervek teljesítésére? — Két bányaüzem kivételével szinte mindenütt teljesítették a tervféladatokat. — válaszolta Monos elvtárs, majd így folytatta. — Ez év első hét hónapjában 102 százalékra teljesítve széntermelési tervünket, összesen csaknem 00 ezer tonna többlet szenet termeltünk. A szóban forgó többlettermelést elsősorban nem létszámnövekedéssel, hanem a termelékenység fokozásával biztosítottuk. Az üzemek munkáját elemezve dicséret illeti a szuhavölgyi, az ormosi és a miskolci bányaüzem kollektíváját, hiszen ezeken a helyeken termelték többletünk nagy részét. A téli felkészüléssel kapcsolatban a tröszt osztályai és az üzemek már e hónapban elkészítették, megfelelő részletességgel, a téli intézkedési torveket. E programban tételesen' szó esik azokról a feladatokról, amelyeknek megoldása egyfajta biztosítéka a zavarmentes termelésnek. Gondoltunk itt a termelés folyamatosságának biztosítására, a szállítópályák védelmére, a munkásvédelmi tennivalókra és az általános szervezési feladatokra. Szerintem a téli felkészülés legfontosabb feladata, hogy esetleges vagonhiányokra számítva, megfelelő készletező terekkel rendelkezzünk, biztosítsuk a felrakás! lehetőségeket. Ilyen körülmények között biztosítottnak látszik szén.ter- toelési tervünk teljesítése, Sietve a népgazdaság igényei által kívánt túlteljesítése. Biztosíték erre bányászaink behütetes, lelkiismeretes munkája, a jó politikai és műszaki felvilágosító, illetve előkészítő tevékenység, valamint a megteremtett reális lehetőségek következetes kihasználásig Bányáinknál a megfelelő előkészítő vágathajtási tevékenység következtében rendelkezésünkre áll a termeléshez szükséges kapacitás. Gépi berendezéseink karbantartása jónak mondható. 2 Sokat hallani mostaná- ban a nagyüzemi kon- eentrált termelésről és a műszaki fejlesztésről. Mi a helyiét ezen a vonalon a trösztnél? ■— A nagyüzemi koncentrált tormclés megvalósítása, véleményem szerint, a felszabadulást követő húsz esztendő mgfóntosabb feladatát képezte ^torsodban. Eredményeink érzékeltetésére: 1945 előtt egy aknára átlagosan '15,7 vagon dapi termelés jutott. Ez év első begyedében ez 60-ra növekedett. Távlati terveink szerint Pedig 1970-ben égv aknából átla gosan 74 vagon szenet bá- hyászunk ki naponta. De lesznek kedvező kivételeink is. Lyukóbányán 240, Fekete- Völgyben 250, Rudolftelep— Szuhnkálló H-es aknán pedig 280 vagon os termelést szeretnénk produkálni. Az üzemi koncentrált termelés megvalósításának feltételei között rangos helye van a na>gy teljesítményű front- homlokok kialakításának. Éppen ezért e téma fontos helyet kap munkánkban. Tizenöt év alatt 12,6-ról 70 százalék fölé növekedett a frontfejtésekről kihozott szénmennyiség • aránya. Ez azt jelenti, hogy' 46 frontfejtésen több mint 4 ezer folyóméter fronthomlokkal rendelkezünk, s e munkahelyekről naponta csaknem 1200 vagon szenet termelünk ki. Jelentős fejlődésről beszélhetünk a földalatti szállítások kapacitás-növelését illetően, és sokat javultak, korszerűsödtek külszíni viszonyaink is. A műszaki fejlesztés egyik legjelentősebb eredményének tartjuk a fejtések acéltámos biztosítását. Csaknem 17 ezer acéltámmal, illetve 2300 folyóméter acéltámos fronthomlokkal rendelkezünk. Üjabb fejlődést jelent majd, hogy a jövő évben tervtárón megkezdjük az úgynevezett Dob- son-önjáró-biztosítás alkalmazását. Ez lesz az első fejtés a tröszt területén, ahol megoldjuk a jövesztés komplex gépesítését. Ide ugyanis az imént említett korszerű biztosító elemeken kívül maróhengeres jövesztő berendezések alkalmazását tervezzük. Ugyancsak a jövő feladatai közié tartozik a félhidraulikus tárnok alkalmazása, amelyeknél nagyszerűen érvényesíthetjük a hidraulikus tárnokra jellemző előnyöket. Érdemes megemlíteni a fejtések korszerű biztosításán kívül, hogy a vágatok biztosításánál Is egyre jobban kiszorul a bányafa, és helyét betonidomkő, illetőleg acélgyűrű foglalja el. Húsz esztendő alatt, a korszerűen bztositott vágatok aránya 9,1 százalékról 41,6 százalékra növekedett, ami azt jelenti, hogy 217 kilométeren alkalmazzuk az utóbb említett biztosítási anyagokat. A jövőben több helyen alkalmazzunk majd újabb gépesítéseket, a műszaki fejlesztés célját szolgáló kísérteti és kutatási téma kidolgozását folytatjuk, igénybe véve a tudományos kutatóintézeteket. és egyetemeket. *? A párt Központi Bízott* ságának december 10-i határozata értelmében történt-e előrelépés a tröszt területén? — Hogy mennyiségi tervünket miként teljesítettük, arról korábban szóltam. Ezúttal néhány fontosabb tervmutatónkról beszélnék. Összüzemi teljesítményünk 105,6 százalék. Gépi jövesztés! tervünket csaknem 50 százalékkal, a gépi rakodást pedig 10 százalékkal teljesítettük túl, miközben önköltségi tervünk 98,1 százalék. Jelentős eredményeket értünk el a bányafa és a széldeszka megtakarításnál. Előbbinél 3,2 milliót, utóbbinál pedig másfél milliót takarítottunk meg. A termelékenység növekedése révén csaknem 21 millió forintos megtakarításról beszélhetünk. Viszont, sajnálatos módon, túllépés tapasztalható a kötél-, a cső-, a kábel- és villamosenergia felhasználásban. További tennivalóink között fontos helye van a szén minőségének és a szemhullási arány javításának. Munkaügyi ■ intézkedéseink következtében sokat javult a munkafegyelem, s egyre jobban csökkent a munkásvándorlás. A tröszt hét hónapos átlagban, mintegy 500 személyes létszámhiánnyal is túlteljesítette széntermelési tentet, amit elsősorban a termelékenység növekedése garantált. A Milyen segítséget nyújt a szocialista brigádmozgalom a tröszt előtt álló feladatok megoldásában, figyelembe véve a gazdaságosságot és a minőségi követelményeket? — Ismeretes, hogy a szocialista brigádmozgalom 1959-ben kezdődött a tröszt területén. Akkoriban 50 brigádban 660 bányász dolgozott. Jelenleg 560 szocialista brigád van bányáinkban, csaknem 9 ezer dolgozóval. Ez a mennyiségi fejlődés kedvező minőségi változásokat hozott és hozzájárult gazdasági feladataink sikeres teljesítéséhez. Fontos az is, hogy ezekben a brigádokban csaknem 500 műszaki dolgozó vesz részt. A szocialista brigádok közül 228 vá-' gathajtáson, 109 pedig fejtéseken dolgozik. A műhelyekben és a szállításon 147, egyéb helyeken pedig 76 ilyen kollektíva található. Szocialista brigádjaink szerződésükben gyakran tesznek minőségjavítási és gazdaságossági vállalásokat, és többségükben teljesítik is ígéreteiket. Megmutatkozik ez elsősorban a bányafa és a széldeszka megtakarításoknál. Érdemes beszélni az ifjúsági brigádok anyagtakarékossági mozgalmáról is. Mint általános jelenséget, elmondhatom a szocialista brigádok többségére; fegyelmezetten dolgoznak, betartják a technológiái előírásokat, teljesítik a szerződésekben foglalt vállalásaikat, aani pontosan beleilleszthető a tröszt célkitűzéseibe. Ezekben a kollektívákban szakmailag és politikailag képzett, szocialista embertípus nevelődik, példájuk tudatformálólag hat környezetükre, dolgozó társaikra — válaszolta Monos János igazgató elvtárs. Paulovits Ágoston Ózdi siker Az Ózdi Kohászati Üzemek hengerészei a felszabadulási ve menyben a mennyiségi tervek teljesítésén kívül a fontosabb gazdasági-műszaki mutatók javítását tűzték ki célul. Ez irányú törekvésük eddig nagyrészt mind a durva-, mind a finomhengerműben sikerrel járt. A technológiák betartásával, valamint a műszaki intézkedések hasznosításával egy tonna hengex'elt készáruhoz a tervezettnél 11 kilogrammal kevesebb acélöntecset használtak. így annyi alapanyagot takarítottak meg, amely több mint háromezer tonna hengerelt készáru előállításához elegendő. Ennek értéke meghaladja a 15 millió forintot. Ugyancsak eredmé- nyesnenk bizonyult a hengerészek fáradozása a gyártmányok selejtjének csökkentésén kívül az egy dolgozó egy napi-a jutó termelésénél. Ennél az előirányzott értéket 80—160 forinttal haladták túl a két üzemben, amelyekben a munkacsapatok többsége a szocialista brigád cím megszerzését tűzte ki maga elé célul. A nők is segítenek az őszi betakarításban A nyári mezőgazdasági munkákból a falusi asszonyok és lányok jelentősen kivetlek részüket. Mivel a termelőszövetkezetekben sok nő dolgozik, az őszi betakarítási munkák legalább hatvan százaléka is rájuk vár. A megyei nőtanács már most megkezdte az asszonyok szervezését erre az. igen fontos feladatra azzal, hogy összehívta a járási nőtanácsok vezetőit, s megbeszélte velük a tennivalókat. Ofeser ssfconj" versenve Megyénkben 328 női brigád működik,, s ezen belül több mint ötezer asszony áll versenyben. Az idén 105 brigád tűzte ki célul a szocialista cím ^elnyerését, s az elkövetkező időkben a nőbizottságok elsősorban ezekre a brigádokra kívánnak támaszkodni a betakarítás meggyorsításában. Nagy Lajosné,, a MÉSZÖV küldötte javasolta a járási titkároknak: az őszi munkák idejére szervezzenek további brigádokat, s hassanak oda, hogy a már meglevő munkacsapatok ki egészítő vállalásokat te- gyenek-a betakarítási mun Irakkal kapcsolatosan. A versenymozgalom kiszélesítéséhez azonban az is szükséges, hogy a tsz-vezetőségek premizálási formát dolgozzanak ki az újonnan alakuló brigádok versenyszellemének fokozására. Terveii « tsök téli fogla I kosta fáséira A járási nőtanácsok titkárainak értekezletén megbeszélték, milyen segítséget tud nyújtani a MÉSZÖV a falusi asszonyok és lányok téli foglalkoztatásához. ' Minden járásban, egy, vagy két községben rizsszalma, gyékény és csuhéj-feldolgozó üzemet hoznak létre. Az alapanyagot az fmsz vásárolja meg, s az asszonyok a készítmények ötven százalékát kapják, mun- kádíj fejében. Az ánikat exportra adják át. A KISZ-funkció, az olajos kéz - és az egyenjogúság A nemrég még matróz- blúzos Vozár Marikát, az ózdi József Attila Gimnáziumban alig másfél éve érettségizett, nádasdi kislányt nagy megtiszteltetés érte. Augusztus 12-én a Borsod- nádasdi Lemezgyár nagyüzemi KISZ-bizottságának titkárává választották. A nem mindennapi esemény még Borsodnádasdon is bizonyos csőd ál kozósí élét váltott ki, különösen a fiúk körében. Megszokták már, hogy a nagyüzemi IÍISZ-bizotiság élén „emberemlékezet . óta”, 14 éven át, még a DISZ idején is férfiember állt, becsülettel persze, Bartók István személyében. Csakhogy Bartók elvtársat az utóbbi időben már egyre több fiatal kiszista fiú és leány szólította egyszerűen csak „Pista bácsinak”..., ami félreérthetetlen jele annak, hogy „Pista bácsi” „kiöregedett” az ifjúsági mozgalomból... Más jelei is vannak persze ennek: a 34 éves életkor, feleség, gyeA szovjet építőművészeti kiállítás anyagából Ni rek; stb. így látta ezt ö maga is, még az .elmúlt télen, amikor is kérte a járási KlSZ-bi- zottságtól, hogy mentse fel eddigi funkciójából és járuljon hozzá, hogy fiatalabb titkár kerüljön a KISZ-bizottság élére. Felvetődött a kérdés, ki legyen az utód? Ekkor került szóba Vozár Marika neve, a laboratóriumból. Tudták róla, hogy „bennszülött” nádasdi, édesapja úgyszólván egész életét a lemezgyárban élte le, ő maga pedig már a gimnáziumban is osztálytitkár volt. Aztán az is közismert volt, hogy a múlt év augusztusa óta, amióta a gyárban dolgozik, változatlan lelkesedéssel és igyekezettel tevékenykedik • a gyári KISZ-szervezetben. Mindez mellette szólt. Aztán jöttek az ellenérvek. — Pont lány legyen a KISZ- titkár? És ilyen fiatalon? Van-e elég mozgalmi tapasztalata? Stb. A mellette szóló érvek erősebbek voltak. Februárban elküldték öthónapos vezetőképző iskolára Budapestre, és amikor végzett... Szóval így lett végül is a 19 éves Vozár Marikából nagyüzemi KISZ-titkár. A meglepetésszámba menő esemény és ennek nyomán itt— ott bizonyos csodálkozás is érthető. Különösen Nádasdon, ahol 14 esztendő után került "leány e fontos posztra, a 21 tagú KISZ-bizottság élére. Mert bizony, a 280 főt számláló 13 alapszervezet munkáját irányítani nem gyerekjáték, még akkor sem, ha a bizottság irányító munkájában a kollektív vezetés elvei dominálnak. A titkár felelőssége egysze- mélyben is nagy. Őrá hárul a bizottság munkájának megszervezése is. Aztán leküzdeni az előítéleteket — ez sem lesz könnyű. Mert a meglepődések mögött szórványosan meghúzódik egy kis előítélet is. (Erre persze csak következtetni lehet egy ártatlan tréfából, ami ugyanakkor inkább a ro- konszenv és a bizalom jele.) A fáma szerint ugyanis megválasztása után Vozár Marikát az egyik üzemben megtréfálták, illetve próbára tették. Amikor a fiúk meglátták, hogy az új titkár közeledik feléjük, egymásra kacsintottak. — Jön a titkárnő! — mondták. — Lássuk csak, milyen ember... Kezet fog-e az olajos kezű munkásfiatalokkal ? Amikor , közelebb ért, a fiúk természetesen köszöntek. — Szervusz, Marika! — Kezét csókolom, titkár elvtársnő — mondták a tréfacsinálók, és rögtön nyújtották is feléje olajos kezüket. Marika pedig, a kézfogást természetesnek tartva, sorra kezet fogott mindegy ik^ fiúval. A fiúk összemosolyogtak. A KISZ-titkár pedig, felismerve a helyzetet, megjegyezte; — Azt hittétek, hogy félek az olajos kéztől? ... Víz is, szappan is van még a világon. Bár megérdemelnétek, hogy a kezemre ragadt kuli- mászt az orrotokhoz dörzsöljem ... Ezen aztán mindannyian jót nevettek. Marika „kiállta a próbát __” P ersze, az igazi próba még ezután következik. Olyan programot szervezni a lemezgyári fiatalok számára, amelynek megvalósítása munkában és szabad időben egyaránt hasznos és kellemes is lesz. A KISZ-bizottság féléves munkaterve alapjaiban körvonalazza is a tennivalókat. Aztán a pártbizottság megbízásából egy fél éven át Marika „kiöregedett” elődje is segíti még tapasztalataival a nagyüzemi KlSZ-bizott- ság fiatal titkárát. A mikor kérdezem, hogy nehéznek tűnik-e a sokrétű feladat, természetes határozottsággal válaszol. — Kétszáznyolcvanan vagyunk ... Csépányi Lajos A sajóhídveoiek példamutatása (Levelezőnktől.) Sajóhidvégen. a miskolci járás kis községében a lakosság az idén jelesre vizsgázott. A lakosság egységére, összefogására jellemző, hogy az év eleje óta már több mint 214 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá községük szépítéséhez. Elsősorban a járdaépítésnél és a legelőjavítási munkáknál dolgozott sokat a lakosság. Az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke már elérte a 229 forintot. Szép példája a lakosság összefogási nak a helyi Rákóczi Termelt szövetkezetnek nyújtott segii ség. A közelmúltban két ne pig 245 ipari és más dolgoz segített a termelőszövetkezet nek a hordásban, a cséplés ben, a kazalrakásban. Minteg 50 ezer forint értékű volt e a társadalmi munka, amellyé felszámolták az esős időjárá okozta lemaradást. Turóczi István vb-íitkár
