Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-26 / 227. szám
Vasárnap, 1965. szcpiemlicr 26. BSZAKMACYAKORS7ÄO 7 Oroszország kremljei iem lett textil kereskedő A bonni kancellár pályafutása A novgorodi krentl tornyai. A rosztovi krcml a legszebb építészeti remekművek köze tartozik. én, Adenauer kiszemelte a nemsokára megalakuló bonni állam gazdasági mi niszteré- nek. fi tőkések javára A pénzügyi reform, amely Erhard puccsszerű rádióbeszédének szellemében készült el, és felszámolta az addigi inflációt, a liberális szemléletnek megfelelően, nem volt más, minthogy a készpénzkészleteket kisajátítva megszilárdították a bank-, q yá r-, föld- és épülettulajdonosok helyzetét, kedvet adtak nekik a vállalkozásra. Röviden szólva, „a háborút a tőkések, javára számolták fel” — miként Heinz Abosch, kiváló nyugatnémet újságíró Sartre lapjában, a Temps modernesben, hosszabb tanulmányában kifejtette. És ez a reform képezte a rövidesen megalakuló bonni állam gazdasági alapját. Azét, amelynek Erhard lett a gazdasági minisztere. Ez a fajta sabilizáció volt a kiinduló pontja az erhardi gazdaságpolitikának, a „jólét mindenki számára” elgondolásnak. Elsősorban természetesen a tőkések jólétét biztosította vele, ám a konjunktúra kedvező szele hamarosan elkábította a kispolgári és kis- polgáriasulni óhajtó szándékokat. A kelet felé előretolt amerikai bázis, amerikai támogatással kiarakatállam lett és a „gazdasági csoda” a hatalmas politikai érdekek szolgálatában álló kölcsönök jóvoltából valósult meg. Vagyis függvénye az amerikai, érdekeknek. és ha ma. már saját lábán is áll, szilárdsága, a hidegháborús feszültség fennmaradásától függ. Vagyis attól: szükség van-e rá, avagy sem. Erhard kancellár ezt a jólétben szendergő, semmit sem változtatni jelszónak hódoló kispolgári meggazdagodási vágyat testesíti meg azóta is. Máté Iván Alkotóműhely CZÓBEL BÉLA Több, mint nyolc évtizednyi élet, amelyből hatvan esztendő az alkotásé. Olyan gazdagság ez, amelyet nehéz lenne számokban, értékekben kifejezni. és kompozirát a XI. században „Velikij és délen, keleten és nyugáton*Nem költői túlzás ez — Czó (bel Béla Kossuth-díjas, érdé-S Mario di Bonaventura vezényel Miskolcon A Miskolci Szimfonikus Zenekar az évadban először október 4-én a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola hangversenytermében lép a közönség elé. Ez alkalommal az együttest, világhírű vendégművész Mario di Bonaventura, az USÁ-ban élő, olasz, származású karmester vezényli. Műsorán a klasszikus mesterek művei mellett (Mozart Haffner szimfónia és Beethoven VIII. szim- fA^ióiaX kéjt modem mű is szerepel: Copland Nyugodt város című, 1940-ben írt műve, amelyet angol kürt, trombita és vonósok adnak elő, valamint Kodály Zoltán GalSntai táncok című alkotása. A vendég- művész Dortmonlh város zenekarának karmestere és veze- i A je, irányítása alatt folynak az ottani nyári egyetem zenei programjai, amelyeknek idei szenzációja Kodály Zoltán személyes részvétele, előadásai és közreműködése voltak. tételek, formák ciók. öt nyarat töltött Nagybányán, de sem ez idő alatt, sem azután, soha nem merült el a természet csodálatában olyan áhítattal, mint. a nagybányaiak. Münchenben főleg technikai ismereteit gazdagította, művésszé Párizs érlelte. Nem szegődött: egyik kimagasló francia művész nyomába sem, megőrizte különállóságát. A többi ember álmodozásának eredményéből kiindulva, kezdi mindig művét, de átalakítja azokat — képein különös módon keveredik a valóság a fantázia szüleményeivel — így ad művészi polgárjogot nekik. Vásznain ott vannak az ábrázolt tárgyak, de aki a tárgyakból felszárnyal: az már Czóbel Béla. Őszinte művészbarátság fűzi Picassohoz, akivel először 1905-ben találkozott. Kél esztendővel később — a találkozások és művészi eszmecserék folytatásaként — Picasso felajánlotta neki a műterme melletti szobát, de ő nem fogadta el a szíves invitálást. — Már akkor nagy művész volt. — jegyzi meg. — A nagy művész pedig erős hatást gyakorol a környezetében élőkre. Czóbel alkotásain ott érezni a szépség elérésére törekvő ember vágyának jelét. Gazdag érzelemvilága minden művét át- melégíti Képed duzzadnak a sz.ínXölrakás és a tónusolt. eleven erejétől. Derűs öröm és nyugalom sugárzik' belőlük. Egy álmodozó, de mindenkor reálisan érző és cselekvő ember vallomása az élet jóságáról. Szentendre külön fejezet életében. — Több, mint húsz éve telepedtem meg itt — mondja múltat idézőn. — Ez a kivételes szépségű Duna-parti városka ezer és ezer motívumot kínál. Utcáinak, házainak változatosságával, szelíd lankákkal ékes környezetével akaratlanul is alkotásra inspirálja az itt 4ő művészt. Egyik neves kritikusa méltóképpen summázza munkásságát: „Czóbel művészete időtálló, mert a művek egy izig- vérig festőnek és mélységes humanista művésznek belső világát tisztán vetítik elénk”. Prukner Pál Munka közben. hálta összeegyeztetni Henri George elméletét a szocializ- mus erősen polgáriasitott vál tozatával. Erhard, a textilke reskedőnek készült, de sebesülése következtébe«! tudományos pályára került, néme kispolgár, Oppenheimer tanításában találta meg azt a vezérfonalat, ami aztán égés: közgazdasági tevékenységéi irányította attól kezdve, hoso állást vállalt 1928-ban Vers- hofen gazdaságkutató intézetében, egészen a nyugat.némel közgazdasági élet irányításáig Epy autó ál5 me? a ház előtt A hitleristák által kiüldözöt' és a hollandiai Levdenber meghalt Oppenheimer tanítványát. a nyárspolgári szorgalorr otthonról hozott szelleméber felnőtt Erhardot, aki a liberál- szocial izmusban találta mer annak a gazdaságpolitikának elméletét, amit textilkereskedőként a gyakorlatban csinál: volna, ez a múlt megóvta attól. hogy hitlerista legyen. Viszont volt annyi esze. hogy ? náci terror idején saját kutatóintézetébe vonult vissza é* csak akkor mozdult ki onnan amikor 1944-ben, a közelgő összeomlást megszimatolva egy angolszászoknak dolgozó ellenállási csoport vezetőjének elküldte leírt reformtervezetét. így történt, hogy a háború után egy szép napon az amerikai megszálló hatóság egyik autója állt meg lakása előtt és magával vitte Münchenbe, ahol bajor gazdaságügyi miniszter lett. „A lejtőn felfelé nincs megállás” — tartja egy vicces mondás — Erharddal is ez történt. Nemsokára egyetemi tanár Münchenben, aztán a gazdasági ügyek Igazgatója Frankfurtban, ahol valaha Oppenheimert hallgatta. 1948. június 28-án a hétvége nyugalmát kihasználva, amikor minden miniszter víken- dezett, a mikrofon elé állt. elmondta elgondolását a pénzügyi reformról. És alig fél esztendő múlva, 1949. február 21-K * Amikor választási körútjá -t*a különvonatból kiszállv Jcsodálatos 600-as Mercedesé £(amelyet a Nyugat-Németo k szagba látogató angol királyr íis használt), hajtott be mindé * varosba, vajon eszébe jutott- £ Ludwig Erhard kancelláma £az a kis üzlet, amelynek sz< £rény jövedelméből telt eb ^tanulmányaira? „Vászonáru nagyban és kicsiben” — hú £ dette a felirat a bajororszá) £ Fürt h városában, amelyne K tulajdonosa nem volt má (trnint Wilhelm Erhard, a m; [[kancellár édesapja. A parasz £ származású kereskedő és jn-othenburgi kisiparos csalác jsból származó felesége minder gondolt 1897-ben. amikc £ Ludwig nevű fiúk születet. * csak arra nem, hogy több mir íöO év múlva kancellár les; s Amikor ugyanis Ludwig 191J [ban a reáliskolából a fels ‘kereskedelmi , tanfolyami' [ ment, a családi tanács text! í kereskedőnek szánta. |í <£gy sebesülés ^következményei [ Mégsem lett textil kereskt c dű. t Elhatározását nem mag [diktálta, hanem a világpoliU [ka, amely már ekkor beleszól [életébe. Az 1914-ben kitört el cső világháború ugyanis őt i [angyalbőrbe öltöztette, és [belgiumi Ypernnél olyan sú [lyosan megsebesült, hogy fel : gyógyulása utón is nehezén [esett az álldogálás. Textil [boltba ezekután nem mehetet * eladónak. Így került a nürnbergi köz : gazdasági és fcársadalomtudo ; mányi főiskolára, ahol nem izetgazdasági előadásokat hall [gátolt. Tanulmányait elvégez [ve megnősült és Frankfurtbi [költözött. Ebben az ősi város ban készült közgazdasági pá [lyafutására. Itt hallgatta a né met liberálszocial izmus atyja nak, Fi ranz Oppenheimerne! előadásait. Itt került bűvköré be annak a közgazdásznak aki ugyancsak Töke című mű vében üzent hadat a szocializ must a liberalizmussal párosító nézeteivel Marxnak és pró A Kreml nevét a földkerekség csaknem valamennyi lakója ismeri. Magasra szökő, csipkés falai és nyúlánk tornyai mély szimbólumként fejezik ki: a Kreml a szovjet főváros szíve. A Kreml építményeit csodáló látogatók közül bizonyára kevesen tudják, hogy e lenyűgöző épületegyüttes távolról se egyetlen alkotás. Kevesen tudják, hogy a nevezetes moszkvai erődítményen kívül még tizenöt hasonló található Oroszországban. És közülük a moszkvai nem is a legidősebb. Oroszország legrégibb kővárát a XI. században „Velikij Novgorod úr” építette. Száz év sem telt el és a novgorodi iá * jak északi határán, a Lagoda tó közelében, a Volhov folyón felépítették a „Lagoda” erődítményt. A harmadik kremli a balti partok közelében. Kopor- ban emelték. És aztán sorra épültek a többiek: 1308-ban a pszkovi. 1367-ben felépítették a régi moszkvait, a XVI. században Nyizsnij Noűgorndban, Tulában, Zarajszkban, Kolom- neben és Szerpuhovban emeltek vastag, erős, díszes, vagy dísztelen várfalakat, magas tornyokat, hogy védelmezzék az orosz népet az ellenséges támadásoktól. Mert ellenség azidőtájt bőven akadt. A teutonok, a svédek, a dánok, a tatárok, s a litvánok szinte ver-. sengve törtek be az orosz föld-^ re, de támadásaik ereje végül-l mégis lelohadt. És ebben je-1 lentős szerepet játszottak az-i orosz föld megerősített végvá-] rai is. 4 A XVIII. században Orosz-] ország végre elűzte az ellenség get, megszüntette sorozatos tá-4 madásaikat. Ezzel együtt meg-] szűnt a várak korábbi katonai-* jelentősége is. Az építőmunka] lendülete a várakban azonban-* cseppet sem csökkent, sőt,] újabb virágkorát élte: északon,-* és délen, keleten és nyugaton] évről évre növekedtek az erő-] dítmények. Hatalmas díszes] termek, pompás hagymakupo-4 lás templomok, gazdagon éke-] sített székesegyházak kerültek-* ki a neves építőmesterek ke-] zei alól. a kremlak így fokoza—* fosán elveszítették szigorú ha-] di külsejüket, ugyanakkor] puszta megjelenésükkel is ki-] fejezték az ország megnöveke-] dett erejét. -* Ekkor, a békés alkotás évti-] zedeiben készült Oroszország-* nagyszerű építészeti remekmű-] ve, a rosztovi kreml. Dús fan--* láziával formált, díszes tornyai] és várfalai, méltóságteljes kő-] falai az élettelen ásvány nyel-] H-+++*-*-*.-*-*-*-*-*-*-*:-*-*-*-*****-* vén hirdették a világi hatalom győzelmet az egyházi felett, t *★**★★★★*•*: -kt^-k-k-k-k-k-kirk-k Czóbel Béla. mes művész életének igaz valósága. Alacsony, törékeny alakja gyakran feltűnik Szentendre girbe-gurba, patinás utcáin. Sétálva, pihenve szemlélődik. Mert számára a pihenve szemlélődés is az alkotó munka folyamatóba tartozik: talán éppen ezekben a percekben fogantainak új tómák, szinössze-