Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-25 / 226. szám

Szombat, 1965- szeptember 25. PS7 A « ** ' o x »erjsjxAC 3 Három éves munkával hajózható lett a Tisza mintegy 25 kilométeres szakasza Az Északmagyarországi Víz­ügyi Igazgatóság dolgozói je­lentős korszerűsítési munkákat fejeztek be a Tisza dél-borso­fepfet lesznek a libamájak di szakaszán. Ezen a vidéken, Tíszakeszi és Tiszafüred kö­zölt mintegy 25 kilométer hosszúságban a folyó medre szétterült, azon számos gázló keletkezett, és az alacsony vízállás miatt a nyári hóna­pokban szinte szünetelt a ha­jóforgalom. Az olcsó víziót biztosítására és a folyó szabályozására az elmúlt három esztendőben több mint 10 millió forintot fordítottak. Ebből az összeg­ből a kritikus folyószakaszon több mint 65 ezer tonna kő felhasználásával csaknem 60 különböző méretű, úgynevezett keresztgátat építettek, és kot­róhajó segítségével mintegy 120 ezer köbméter kavicsot, valamint homokot távolítottak el a mederfenékről. Ezáltal a folyó medre összeszűkült, és hajózhatóvá vált. A nagyarányú folyószabá­lyozási munkákat csütörtök reggelre lényegében befejez­ték, és az első tokaji, követe szállító' uszályok sikeresen át-° úsztak az eddig hajózhatatlan * folyószakaszon. e------o-O-o------ ® e A rövidlátás gyógyítása o ultrahanggá! S Japán tudósok fedezték feli a rövidlátás gyógykezelésének® ezt az új módszerét. Ismére-J les, hogy a rövidlátás, a rend-« ellenes hosszúkás szemgolyó, ° valóságos nemzeti betegség a Japánban, ahol a lakosság9 nagy része szemüveget visel % Yamamoto professzor klini-® Icáján legújabban ultrahanggall gyógyítják a rövidlátást. Az* ismert japán szemorvos meg- ® állapításai szerint az ultra-o hangok serkentőleg hatnak aa szemgolyó vérkeringésére, fo- o kozzák rugalmasságát, és en-° nek következtében a szemgolyó - fokozatosan visszanyeri nor-B malis alakját. Egy-egy kezelési mindössze 15 percig tart. és a a híjj-ck szerint néhány kezelés® után a legtöbb páciens mára szemüveg nélkül hagyja el a“ klinikát. á A Gödöllői Agrártudom' jának újítása az új nagyüzemi Vasipari T(sz-ben a null szér a Gépkísérleti Intézet igen k kezdték a sorozatgyártást. Ez alkalmas a nagyüzemi libate csak biztonságos a tömés vei jobban hízik, kiváló minőség bányai Vasipari Ktsz 230 dar adták át az A gr otrösztnek. ..yi Egyetem tanári kollektívá- libatömő gép. A Tatabányai ia elkészítése után, amelyből edvező véleményt adott, meg- az egyedüli olyan gép, amely nyósztés megoldására. Nem- e, hanem a géppel tömött állat ű és nagyobb a mája. A Tata- abos első sorozatát a napokban Választás a szövetkezetekben »«o®e®eeeoeecí;ocroaos>e Kívülállónak a kisipari szö­vetkezetek élete nem mutat semmi változást. .Legfeljebb egy elkapott szó, párbeszéd sejteti az egészséges izgalmat, amely várhatóan jó kihatással lesz a ktsz-ek működésére. Ezekben a napokban választ­ják újjá a vezetőséget. A mun­kahelyen, a munkapadoknál, az irodákban tárgyilagosan, i higgadtan, vagy indulatosan vitatják meg a ktsz vezetőinek, vezető szerveinek, s egyúttal az egész kollektívának négy éves működését. Miskolcon többek között két jelentős, megyei jellegű, illetve megyei szövetkezetben is megtörtént a nagy esemény. A Miskolci Ruházati Szövetkezet dolgozói heteken át izgalom­ban éltek. És nem a szövetke­zet eredménye, vagy az eset­leges sikertelenség bántotta őket. Nem, mert a szövetkezet sokat lépett előre az utóbbi négy év alatt. A meglévő fió­kok korszerűbbek lettek, a szövetkezet dolgozói növeked­tek tekintélyben, többen pél­dául figyelemre méltó ered­ményeket értek el az országos szabászversenyen. U'j fiókok' létrehozása, s a fúziók révén a ktsz működése kiterjed Ernődre, Tiszaszedeirkény-Uj- városra, Mezőkövesdre. És hogy nem dolgozhattak rosz- szul, igazolja: tavai}' második helyezést értek el a lextilszö-® vetkezetek versenyében, s az„ idei első félévet is jó ered-® ménnyel zárták. Ha az ered-® menyek jók, mi volt akkor ao nyugtalanság oka? Miért lett® egy sor jelölt önjelölt, s miért® készítettek (ez cseppet lasztott elnöknek le kell szűr­nie a tanulságot. A Miskolci Fodrász Ktsz a megye legnagyobb szövetke­zete. Négy évvel ezelőtt 65, ma (Mezőkövesdtől — Sátoral­jaújhelyig, Edelényig) 132 fi­ókkal dolgozik. A fúzió, a sza­kosítás átmenetileg megterhe­lést jelentett a szövetkezetnek. Egyszerre kellett korszerűsíte­ni a miskolci üzleteket, kul- tűráltabb környezetet teremte­ni a vidéki részlegeknél, ami nem is sikerült minden eset­ben. A szövetkezet működésé­nek illusztrálására érdemes két adatot ismertetni. Négy évvel ezelőtt 14, tavaly több mint 21 millió forint értéket termelt a 900 tagú kollektíva. És ezekben a milliókban sok­sok munka van. Érdemes meg­említeni, hogy 14 helységben, ahol nincs mindig munka, hét­végi kijáró részleget hoztak létre. A szövetkezet vezetősége az igények fokozottabb kielégíté­se, az új munkafolyamatok elsajátítása végett szakmai to­vábbképző tanfolyamokat szer­vezett. A tanultak alapján a hallgatók minőségi vizsgát tettek, illetve tesznek. Örven­detesen fejlődik a szocialista brigádmozgalom. Tíz munka­brigád versenyez a szocialista címért. Ezek között különösen jól, most harmadik éve mű­ködik a Hámán Kató szocialis­ta brigád, amelynek vezetője. Méry Tiborné elnyerte a mun kaérdemrend ezüstfokozatát. A szövetkezet sok kiváló fodrásszal rendelkezik. Ezek között többen részt vettek me­gyei, országos versenyeken, sőt, most egy nemzetközi ver­seny részesei lesznek. A szö­vetkezetei a nagy átszervezés, kissé, érthetően, megviselte. A vezetőségválasztó küldöttgyű­lés hangulata, az elhangzottak azt tükrözik, hogy a nagy, me­gyei szövetkezet túljutott a ne­hézségeken. Az elhangzott be­számolók, az ismertetett cél­kitűzések alapján további fej­lődés, felfelé ívelés várható. Csak egy nagy gond nyomja még őket: a 900 tagú szövetke­zetnek nincs központi helyisé­ge. Ez érthetően befolyásolja a vezetést, az irányítást, a dol­gozók politikai, szakmai, kul­turális nevelését. Csorba Barna ; Mai e Kipróbálják az új gépet. Pálíy József előadás a Miskolcon A Bartók Béla Művelődési Ház Politikai pillanatképek a nagyvilágból című előadásso­rozatában szeptember 27-én, hétfőn este 6 órai kezdettel dr. Pálfy József, a Magyaror- száz című hetilap főszer­kesztője tart külpolitikai tá­jékoztatást. Az előadó vála­szol beküldött kérdésekre, friss riportfilmekkel illuszt­rálja előadását. Az előadás főbb témája: Tűzfészek Afri­kában, s akik a tüzet szítják. Várható-e fordulat a bonni po­litikában? De Gaulle hadat üzen a „kis Európának”. Az ismert publicista előadását nagy érdeklődés előzd meg. | Jüic^ei szeptember másikra. Tsz-vezetés, tanács és pártvezetőség mintha egyet­len testület lenne. Úgy vé­lem, sok egyéb közt ez is alap­ja annak, hogy a ricsei terme­lőszövetkezet ma már egészen jól gazdálkodik. A szakember, Puskás ' Lajos munkáját min­denki maximálisan értékeli. Az ő hazatérése indította el azt a fejlődést, amelyet máris nagy eredmények igazolnák, ennek ellenére csali a kezde­tet jelentik. ,uskás Lajos 1963. ja­nuárjában tért haza. Ezt az esztendőt még 13 millió 258 ezer forintos kö­zös vagyonnal zárták. Ennek kereken fele volt a tehermen­tes, tiszta vagyon. 3 500 000 forintot tett ki a fel nem oszt­ható szövetkezeti alap. Rossz esztendő volt 1963 és még rosz- szabb 1964. Mégis, a ricsei termelőszövetkezet közös va­gyona egyetlen év alatt több mint tízmillió forinttal nö­vekedett. Ennek arányában majdnem megduplázódott a fel nem osztható szövetkezeti alap is. Az egy szántóegység­re jutó bruttó jövedelem megközelítette a háromezer forintot. Ilyen gazdálkodási eredmény nincs több a sátor­aljaújhelyi járásban, de a me­gyében is ritka. — Az alap itt már le van rakva — mondta Kocsi Jó­zsef elnök. — Sokkal izgalma­sabb kérdés: hogyan tovább? Mert egy bizonyos gazdálko­dási szint elérése- után a to­vábblépés, a továbbfejlődés ne­hezebb, mint a gazdálkodás megalapozása. Márpedig meg­állni nem lehet... A következő lépések, ter­mészetesen, elő vannak készít­ve. Legjelentősebb ezek közt az öntözéses gazdálkodás ki­építése. Nemcsak a tervek ké­szültek el, hanem a munkák is legalább fele arányban. El­készültek a csatornák és az egyik tiszai vízkiemelő mű. Ezt is Daku András villamosította. Az öntözés kiépítése három lépcsőben történik. Jövőre 800, 1967-bén 1200 holdat, 1968-ban pedig már 1500 hol­dat öntöznek. Itt ismét jelent­keznek az ellentmondások, a látszatra épített vélemények. Az idén ugyanis több csapadék hullott, mint az elmúlt három évben összesen. A felesleges víz okozott kárt, nem az aszály. — Érdemes ennyit áldozni az öntözésre? — kérdezik so­kan. — Érdemes — feleli Puskás Lajos. — Mert nézzük csali meg a cukorrépát. Levélzete méternél magasabb, a termés­hozam kétszáz mázsánál több holdanként. Miért? Mert sok volt a csapadék. Viszont nem volt elég napfény. Most kép­zeljük el, hogy napfény van, mi pedig öntözünk. A csapa­dékot ugyanúgy megkapja a talaj, mint az idén. Nem két­száz, hanem háromszáz má­zsánál is több répa terem hol­danként. De nemcsak répa, hanem kukorica, és lucerna is. Az öntözés, a számítások sze­I ♦ ♦ ? ♦ i £ $ ♦ < < i ♦ i * ♦ <r ♦ ♦ ♦ ♦ V 4 ♦ é * ♦ * ♦ * ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ $ ( * ♦ < ♦ * <? í * ♦ ♦ ♦ ♦ » * * Százezrek honvédelme A városi és a megyei vetélkedők után a fővárosban zajlottak le az összetett honvédelmi verseny döntő találkozói. Több mit 350 000 indulóból, negyedmilliónál több férfi­ből és mintegy 70 000 leány­ból választódtak ki azok a lelkes fiatalok, akik valóban a legjobbnak bizonyultak a nagy felkészültséget, észt. szívet és izmot egyaránt igénybe vevő találkozókon. A százezrek példája még in­kább hangsúlyozta a fegy­veres erők napjának jelen­tőségét: a fegyvert fogók és a dolgozók egyaránt, készül­tek fegyveres erőink szep­tember 29-i ünnepére. Húsz szabad esztendő, ha­ladó és forradalmi hagyo­mányaink szüntelen ápolása érlelte meg társadalmunk­ban ezt a honvédelmi gon­dolkodást, Amikor a kisdo­bos, majd az úttörő korosz­tály Dózsa felkelő parasztja­it. Rákóczi kurucait, Kossuth vörössipkásáit és a Tanács- köztársaság vörös katonáit egy sorba állítja a hazánk felszabadításában részt vett magyar partizánokkal, a ha­za harcos védelmének gon­dolatát érti meg. Amikor a középiskolás, vagy az ipari tanuló osztályfőnöki órákon a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség elmé­leti és gyakorlati egységéről gondolkodik, nem kevesebb értéket gyűjt, mintha nvári szabad idejében megismeri a haza szépséges tájait. Ahol a technika ismerete a szocialista haza szeretetével párosul, ott világosabbá vá­lik az alaptörvény is: a hon­védelem nem csupán a fegy­vert hordozó néphadsereg, s más fegyveres erők előjoga és kötelessége, hanem össz­társadalmi feladat. A felis­merést olyan kezdeménye­zések követik, mint a sok­felé megalakult, a határok őrzésében segítséget vállaló útíörőszakaszok, amelyeknek lelkes őrsei speciális tanfo­lyamon ismerkednek meg a szocialista hazafiság. a béke­védelem. a forradalmi hagyo­mányok ápolásának gondola­taival, s megismerkednek a fegyvernemekkel, a tereptan­nal, a képzőismerettel, mind­azon tudnivalókkal, amelyek­nek később is hasznát veszik. A bevonulási korhatár 18 évre történő csökkentése miatt is helyes, hogy több középiskolában megkezdődött a honvédelmi előképzés. En­nek során fiataljaink olyan elméleti és gyakorlati isme­reteket kapnak az érettség küszöbén a honvédelmi tud­nivalókból, amelyeknek bir­tokában problémák nélkül léphetnek át az erős. fegyel­mezett., egészséges fiatalsá­got továbbnevelő néphadse­reg és határőrség soraiba. Itt ér utolsó állomásához az a honvédelmi köznevelés, amely a társadalmi gondol­kodás kovászát jelenti. A le- szerelők legjobbjaival már sokfelé gazdagodnak a Hon­védelmi Sportszövetség szer­vezetei. hiszen alig van ezer lelken felüli községünk, ahol ne lenne valamilyen szakfoglalkozása, csoportja az MHS-nek. s természetes, hogy katonaviselt, lelkes fia­talokból erősíti sorait már a munkásőrség is. Nem lehet elégedettség és megindultság nélkül gondol­ni rá, hogy e százezrek hon­védelmének minőségi válto­zása és folytatása — a száz­milliók életének internacio­nalista értékelése. Már a ku­bai konfliktus idején, de fő­ként az idén, a vietnami nép védelmében húsz évtől hat­vanig százával szólaltak meg a legjobbak, szívüket, kezü­ket és fegyverüket ajánlot­ták fel a távoli testvérnép harcához. Talán legmarkán­sabban a többszörösen kitün­tetett, a spanyol frontot és a fasiszta háború poklát egy­aránt megjárt, az ellenforra­dalom leverésében is részt vett veterán fogalmazott: „Jelentkezem, mert nyugdí­jas kommunisták és nyugdí­jas partizánok nincsenek .. Az úttörő kovi(* a nyughatat- lan nyugdíjasig terjed tehát az a társadalmi háttér, amely így, szeptember táján még láthatóbban fogja körül fegyveres erőinket. Szeptem­ber 29 — a császári zsoldo­sokat megverő pákozdi nép­felkelők győzelme így válik valóban az egész, a szocia­lizmust építő magyar nép ünnepévé. Jurmics László ristrt megduplázza a termés­hozamokat, ha egy közepes hozamú esztendőt veszünk alapul. Rossz esztendőhöz vi­szonyítva háromszoros ter­mést biztosít... Az 1500 hold terület öntözé­se biztonságossá teszi a ter­melést minden időben. V iszont csak a növény- termesztés továbbfej­lesztését biztosítja. Ki­dolgozták az állattenyésztés to­vábbfejlesztését is. A sertés­telep átépítését még az idén befejezik. Ettől a hozamok harminc százalékos növekedé­sét várják. Már építik az új tehenészeti kombinátot. Négy­száz tehén lesz itt és hozzá korszerű mesterséges borjú- nevelő. Jelenleg a termelő- szövetkezetnek mindössze 140 tehene van. Az állományt már kétszer selejtezték. A régi te­henekből mindössze 26 darab maradt. Egyelőre a leglényege­sebb feladat az állomány sza­porítása, hogy a szaporulat ki­válogatásával a legjobb egye- deket állíthassák be tovább- tenyésztésre. Tavaly 117 darab üszőt vásároltak. Valamennyi megellett. Ezzel szemben a teheneknél csak 80 százalékos az ellési arány. Gyakori a meddőség, mégpedig a sava­nyú legelők miatt. Ezért vált szükségessé új, megfelelő le­gelők kialakítása. Ennek te­rületét a Tisza partján jelöl­ték ki, egyelőre 130 holdon. A legelőterület növelése to­vábbi feladat. A ricsei határ eg}' része buc- kás, homokos. A rozs és a somkéró aránylag jól terem rajta. De ezek kevés hasznú növények, illetve a somkóró nem mindig sikerül. Ezért ve­tődött fel az az elképzelés, hogy a homokos területekre csemegeszőlőt és gyümölcsöst telepítenek. Egyelőre vita van. A vezetőség ötven hold csemegeszőlő telepítését java­solja, teljesen korszerűen. A tagság jelentős része attól fél, hogy ha mindent gépesítenek, nem marad munka, így az a vélemény alakult ki, hogy in­kább kézi művelésre telepít­sék a szőlőt. A vita tart. Végül majd a közgyűlés dönt. — A munkaerővel problé­mák vannak nálunk — ma­gyarázta Kocsi József elnök. — Nem a hiány, hanem a több­let miatt. Termelőszövetkeze­tünk máris igen jó jövedel­met, megélhetést biztosít azoknak, akik itthon vannak. Viszont az iparba járók is haza akarnak jönni. Állandó­an zaklatnak, hogy vigyem közgyűlés elé kérésüket. Egye­lőre nem tehetem. Majd ha megkezdődik az öntözés, fel­épülnek az állattenyésztő te­lepek és telepíteni kell a sző­lőt és a gyümölcsöst. A bel- tei'jesség maximális megszer­vezése úgy, hogy mindenkinek munkát és jó megélhetést biz­tosítson — ez a mi legégetőbb feladatunk. E * s érik az egyesülés gon­dolata is. Mert a ricsei termelőszö­vetkezet aránylag kicsi, ösz- szesen négyezer hold, de ebből mindössze 2450 hold a közös szántó. Egyesülni * szomszédos termelőszövetke­zetekkel. Kialakítani égy mé­reteiben is nagy és minden vonatkozásban korszerű ter­melőszövetkezetet. Ebben van a fantázia és ez a következő évek egyik lényeges feladata. Szendrci József (FolytatjukJ 0 V. a Tovább » ° a ricsei termelőszövetke­a r& zetben ez az ötödik ® ősz, az ötödik szeptem­* bér. ötödször takarítják be a 5 közös termést és ötödször vé­lj tik a rozsot, a búzát. Az első s Írét év elég nehéz volt. Kocsi ’József elnök igy emlékezik 1 vissza: a — Az első időkben mindig * úgy járkáltam, hogy egy üveg s pálinka volt a zsebemben. Ha a valamit el akartam érni, előbb ? pálinkával itattam az ernbe- o rekel. Mondják is rpost, hogy Jakkor jobb elnök voltam, per­0 sze, senki se gondolja komo- s lyan. De elkezdem nagyon ne- J héz volt. 5 Tisztán, világosan csak né­> hányán értették, mire vállal- ! koztak. Kocsi József elnök, ) akkori helyettese, Kelemen S. ? Józsi bácsi, aki most tanya- í gazda, Katócs András, a je­* lenlegi elnökhelyettes és szö- ’ vetkezeti párttitkár akkor >még a földművesiszövotkezet- J nél volt alkalmazásban, de > úgy dolgozott, úgy segített, | mintha választott vezető len­1 ne. És egész erővel, hűséggel, ; fáradhatatlanul segített Szű- »rös Béla községi tanácsel- ’ nők, és természetesen segít ma ! is. | Egy egész estét töltöttem s együtt az elnök, a tanácselnök [ és a párttitkár társaságában. > Kiderült a beszélgetésből, * hogy itt senki sem féltékeny a dicséretre méltó) titkos jelölőo listákat? Ő A választás mindenre választó adott. A szövetkezet dolgozói® nagyon őszintén, s minden in-® dulat nélkül kiöntötték szívű- ® két. A lényeget így lehet sum-® mázni: A szövetkezet vezető-o sége nagy energiával fogott® munkához. A sikerek láttán ® „lazítottak”. Nem lehet azt® mondani, hogy nem dolgoztak, „ hiszen az elnök is csaknem tu-® catnyi funkciót „szedett a nya-® kába”. A nagy feladatok mel-o lett elfeledkeztek az élet apró.® mindennapi jelenségeiről. Vég-o rehajtottak például «ormaren-® dezést, de nem magyarázták e meg á dolgozóknak, mit miért® tesznek. Az ellenőrző bizottsága vajmi kevés támogatást adott,® utólag derült ki, hogy többen ® elítélendőén így vélekedtek:® „ennek a vezetőségnek nem® dolgoznak”, s egyébként ise „úgy tudták”, az ő feladatuk® az elnök intézkedéseinek el-s lenőrzése. * Kérdezhetné valaki, miért® nőm szóltak e hibákról? Szól-® lak. Élesen. De csak a vá-e lasztás előtt egy hónappal. Es® nem rMndenki segítő szándék-e kai. Szerencsére a tagság ítéle-J te józan, <? tárgyilagos volt. Deó az új vezetésnek, s az újravá-®

Next

/
Thumbnails
Contents