Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-25 / 226. szám
Ünnepi munkásgyűlés a jubiláló Diósgyőri Gépgyárban A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 220. szám Ára; 50 fillér Szombat, 1965. szeptember 25. ./I hivatalos üss visít Bsttpj«sn Barátságos, meleg verőfénynyel mutatkozott be az idei ősz. Szeptember 23-án a nyári napok többségét felülmúló hőmérséklet köszöntött a határra. — Ez kellene. Három-négy hét ilyen idő, és. „utolérnénk” magunkat a mezőgazdasági teendőkben. Talán még a kukoricák többsége is időben beérne — mondották örömmel, bizakodással a szerencsi járási pártbizottság vezetői. — Éppen néhány nappal előbb beszélték meg, mérték fel a termelőszövetkezetek szakembereivel, vezetőivel: hogyan készüljenek fel az őszi vetésre, betakarításra. S olyan módon, hogy ha továbbra is kedvezőtlen maradna az időjárás, akikor se gyarapodjék a nyár okozta késedelem. Taktabáion uehóz a szántás! Ellátogattunk a járás néhány termelőszövetkezetébe. A tapasztalat: mindenütt úgy dolgoznak, olyanok a feltételek, s olyan a kapott segítség is, ahogy ezt a járás vezetői, szakemberei elmondották. Az is igaz viszont, hogy a Tafcta- köz és Tiszamenfe egy részén nem könnyű a szántás és a talaj megfelelő előkészítése a vetéshez. A taktaháji Béke Termelőszövetkezet elnöke, Kiss Bálint is ezt emlegeti, mint egyetlen gondot. — Szerencsésen túl vagyunk az aratáson, a cséplésen. Persze csak úgy, hogy sole segítséget kaptunk más megyéktől és termelőszövetkezetektől. De legalább az ősz első napján már valóban az őszi munkákkal törődhetünk. Nincs is különösebb hiba. Vetőmag van, sőt, megígérték, hogy az általunk termelt magyar vetőbúzát Bezosztája 1-re cserélik ki. Ez vizsgázott az idén is a legjobban. Nem dőlt meg, lehetett géppel vágni. Csak a traktorosoknak nehéz a dolguk! Csak a legerősebb gép, az egyetlen SZ—100-as szánt, utána négy más traktor hen- gerezi, porhanyítja a talajt. Mert ha megsüti a Nap a friss szántást, néhány órán bedül kőkemények a hantokMit mond a munkanapló ? v Ennek ellenére biztatóan halad a munka. Már vetnek, 560 hold a tervük, 300 holdon a talaj már készen várja a magot. Persze, október 20-ra mindenként szeretnék befejezni az őszi vetést. S ha, igen helyesen, néhány napos esővel is számolnak, feltétlenül még egy SZ—100-as gépre van szükségük. ígéretet is kaptak rá. Remélhetően nem csak ígéretet! Víztároló szövetkezeti összefogással KI SE látszik a nektárt termő hegyek közül, olyan Ids községe Hegyalja nagymúltú borvidékének Makkoshotyka. Most mégis, egy nagyszabású vállalkozással hívja fel magjára a figyelmet. Ugyanis a szomszédos hercegkút! Remény és a sárospataki Kossuth Termel őszövetkezettel összefogva, 44 millió forintos beruházással, tetemes állami támogatással olyan hatalmas víztároló létesítésébe kezd, amelyhez hasonlóval sem sok gazdaság dicsekedhet az országban. A község mellett széles völgyben folyik le a hegyekből a Radvány patak, amely századokkal ezelőtt ugyanezen a tájon a Rákóczi-birtokok halastavait táplálta, s veszély idején vizével elárasztották a vár körüli árkokat. Amint Halász Zoltán, járást öntözési ag-' nmónius elmondotta, most korszerű formában, modern víztároló alakjában megépítik a hajdani halastavat. A vízügyi szakemberek már el is készítették az építési tervet, amely szerint a víztárolóban a Radvány patak, a tavaszi hóié és a lehulló csapadékok felhasználásával 2 millió 400 ezer köbméter vizet tudnak összegyűjteni, s ez csaknem 1500 hoidnyi terület öntözésére elegendő. A VIZET elsősorban a közeli hegyoldalakra kívánják felnyomatni, a szőlőföldekre, hogy ne okozzon gondot fenn a magasban a permedé elkészítése, továbbá, hogy szárazság idején évente 100—200 millimétemyi csapadékot esőz- tessenek a nemes venyigékre. Ezenkívül bőven jut majd víz a tárolóból a hegyek lábainál elterülő szántóföldekre is. főképp a kapások és a pillangós takarmánynövények öntözéséle. A hatalmas víztárolót hal- tenyésztés céljaira is hasznosítani fogják, de felhasználják csónakázásra. és körülötte, a Vadregényes erdőkkel koszorúzott gyönyörű Radvány- Völgyben üdülőket, horgászta- tryákat létesítenek. A szövetkezeti összefogással és nagyarányú állami támogatással épülő víztároló előmunkálatai még az ősz folyamán megkezdődnek. A hercegkúti, a makkoshotykai és a sárospataki gazdaságok régi szőlőföldjeiken kívül 600 hoidnyi új telepítéssel készülnek az új víztároló hasznosítására, s ebből 415 holdon a közelmúlt években végzett telepítés folytán már díszlenek is a fur mint és hárslevelű venyigék. ÉS AZ öntözéses hegyvidéki szőlőművelés megvalósításával új fejezet nyílik ezen a tájon is Tokaj-Hegyalja nagymúltú szőlőkul túrájának történetében. Hegyi József Csobajon, a Tiszavidék Termelőszövetkezet tagsága kitett magáért az aratás időszakában. Elsőként végeztek az aratással, a hordással és kombájnjaik, traktorosaik sokat segítettek más közösségeknek is. S a tsz munkájáról hadd „beszéljen” az emberek helyett a gondosan vezetett munkanapló. Érdekes betekinteni a nagyméretű, kékfedelű naplóba. (Nem sok tsz-ben vezetik, pedig precíz, sokatmondó dokumentum.) Bárki kiolvashatja belőle, hogy a tsz-tagság 150—200 embere az elmúlt hónapok minden vasárnapján dolgozott. Arattak, csépeltek, hordtak. S szeptember 17-én már nem szerepel a korábban minden nap bejegyzett szó: cséplés. S a „Gépek elosztása” rovatban a „hordás”, a „terményszállítás” fogalmak újjal cserélődnek fel; „Vetőszántás, MTZ—5-ös géppel: Nyüsti, Novak... és még hárman traktorosok.” Szeptember 23-án pedig már 11 erőgép, 11 traktoros jelzése, illetve neve után áll ez a két szó; „Őszi búza...” Szántanak, vetnek, a talajt munkálják el. S mit mond kiegészítésül Orosz elvtárs, a termelőszövetkezet mezőgazdásza? Ha az ősz kedvezően alakni — A vetéshez már több mint ötven százalékban előkészítettük a talajt. Minden szükséges feltételt biztosítottunk. Gépeink jók, dolgoznak, megvan a vetőmag, a műtrágya. Bizonyosak vagyunk benne, hogy az idén is időben elvetjük az őszieket. Sőt, ha az ősz kedvezően alakul, talán a kapások betakarítása sem késik majd sokat... Dolgoztak, szántottak, vetettek a terme1 'szövetkezetek gépei Tiszatardoson, Mező- zomboron, Taktaharkányban, s a szerencsi járás más termelőszövetkezeteiben is az ősz első napján. S mert a kedvező idő tovább tart, dolgoztak másnap, szeptember 24-én is. Remélhetően az ősz olyan marad, amilyennek érkezése napján bemutatkozott. S ha egykét nap csapadékos lesz is, a jó felkészülés birtokában az őszi vetés talán könnyebb, zavartalanabb lesz, mint az aratás. A szerencsi járásban és más járásokban egyaránt. Barcsa Sándor Dr. Horgos Gyula kohó- es gépipari miniszter beszédét tartjaA törzsgárda tagjainak egy csoportja. Foto: Szabados György Dr. Bodnár Ferenc elvtárs. a megyei és a városi párt- bizottság nevében köszönti a gyár kollektívajai. Világ proletariat egyesüljetek! Ezután dr. Bodnár Ferenc elvtárs, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának első titkára a megyei és a városi pártbizottság nevében köszöntötte az ünnepi nagygyűlés részvevőit. — Ma annak a gyárnak az ötven éves fennállását ünnepeljük — mondotta —, amelynek szervezett munkásai megyénkben mindig az első sorokban álltak az emberi jogokért és a társadalmi haladásért folytatott harcban. Az újdiósgyőri munkásotthonban, a Vöx'ös Rákban és egyéb helyeken tartott munkásgyűlések előkészületei voltak áldozatos harcuknak. Bátor és példás helytállásuk, szervezettségük és politikai öntudatuk országszerte ismertté vált. Ezeknek vannak olyan nagyszerű állomásai, amelyekre ma is büszkén emlékszünk vissza. Beszédének további részében Bodnár elvtárs meleg szavakkal szólt azokhoz a dolgozókhoz, akik évtizedek óta, mint a gyár törzsgárdájának tagjai lelkiismeretesen munkálkodnak, a .,DIGÉP”-márkát viselő termékek nevét öregé bitve. Végül hangsúlyozta, hogy ha az az alkotó, őszinte légkör, amely mostanság jellemzi a gyár életét, a jövőben továbbfejlődik, hajtóereje lesz az eredményedben gazdag munkálkodásnak. A munkás nagygyűlés végén a gyár legjobb dolgozói kormány-. miniszteri- és SZOT- kitüntetéseket vettek át. Ezenkívül a törzsgárda tagjai közül többen részesültek kiváló dolgozó jelvény és kiváló dolgozó oklevél kitüntetésben. Paulovits Ágoston verténye az 1943. szeptember 9-i béketüntetés volt. e — Sorsdöntő fordulatot ho- 11 zott a gyár életében 1944. de- k cember 3. Ezen a napon sza- P baditotta fel a szovjet hadse- t reg a gyárat és környékét. Uj r élet kezdődött. Már az első napokban a dolgozók ezrei je- ö lentkeztek a romok eltakarí- p tására, a megmentett gépek n üzem behelyezésére. A jövőbe g vetett hit nagyszerű bizonyt- r téka volt ez az akkori rossz g közlekedési és ellátási viszo- d nyok mellett. Ebben az idő- ú szakban a legfontosabb az új- a jáépítés volt. A Diósgyőri Gép- 1; gyár tennivalóit is a néngaz- e daság újjáépítésének elsoren- t dű feladatai szabták meg. Eb- b ben az időszakban kezdődött é el a drót, szög, reszelő, élei- s műszeripari, mezőgazdasági és v bányászati berendezések, va- r lamint a hídszerkezetek és b gördülőcsapágyak gyártása. A továbbiakban a DIMÄ- fc VÁG néven különvált gyár s fejlődéséről beszélt dr. Horgos g Gyula elvtárs. Megemlítette r azokat a nagyszerű lelteket, t amelyekkel e nagy vállalat (< kollektívája hozzájárult a ma- v avar gépipar előtt álló feladd- fc tok megoldásához, fontos exportcikkek gyártásához, né- B hám/ kiilfödnn is jól Ismert - márkás termék elkészítésé- a hez. A számok tükrében is- t mertette a fejlődés egyes szakaszait. utalt az összevonás [. szükségességére, ás azokra az eredményekre, melvek mostanság jellemzik a Diósgyőri 0 Géngyár munkáját. Végül a 0 feladatokat sorolta fel. és kifejezte reményét. ho«v a ffvár h szakmunkásai, műszaki és ad- z minisztratfv dolgozni a követ- kérő ötéves tervben is teljest- tik népgazdasági kötelezettsé- " Tegnap, pénteken délután ünnepi munkásgyűlés volt a fennállásának 50 éves jubileumát ülő Diósgyőri Gépgyárban. A nagygyűlés előtt a délelőtti órákban dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter és dr. Bodnár Ferenc. az MSZMP Borsod megyei Bizottságának első titkára a gyár vezetőinek kíséretében meglátogatott több üzemrészt, elbeszélgetett a törzsgárda tagjaival, a jubiláló gyár munkásaival. Az ünnepi munkásgyűlés elnökségében helyet foglalt dr. Horgos Gyula miniszter elvtárs, dr. Bodnár Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára. Havasi Béla elvtárs, a városi pártbizottság első titkára, - Pólyák János elvtárs, a Vasas Szakszervezet főtitkára és Kincses István elvtárs. kohó- és gépipari mini sz tér hol vettes. Eljött a jubileumi ünnepségre megyénk és városunk ipari üzemeinek több vezetője, a társadalmi és állami szervek számos képviselője. Maiiák István elvtárs,. .a nagyüzemi pártbizottság titkára meleg szavakkal köszöntöl- te a meghívott vendégeket, az ünnepi nagygyűlés valamenv- nvi részvevőjét, maid átadta a szót dr. Horgos Gyula miniszter elvtársnak. — ötven esztendő jelentős időszak nemcsak egy ember, hanem egy gyár életében is. Jelentős azért is. mert ez alatt az ötven esztendő alatt életünkben, korunkban sorsfordulók játszódtak le — kezdte beszédét a miniszter elvtárs. Ezután vázolta azt az utat, amely a magvar gépipar e nagy üzemének ötven esztendejét. a gvár fejlődését jellemzi. Utalt az első világháborút követő évek eseményeibe, maid a háborús készülődésekbe. Szó esett az {inneni nagygyűlésen arról, hogy Diósgyőr munkássága müven bátran szállt szembe a Horthv-fasiz- mussal, a háborúval: a munkásság egyik nagyszerű fiegyJól kihasználták a szép időjárást É. Jr a szerencsi járás termelőszövetkezeteiben
