Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-24 / 225. szám

4 ÉSZ A WTwr a r.v At»m»c7 a t Péntek. 1965, szeptember 24, Ma este mutatják be a Budapesti tavasz-t iSessél^etéu Karinthy Ferenccel főpróba hősben Post festei í Apróság, de hossza utó! így bizony! És nem post festam! De már a sok-sok tíz­ezer lappéldányból nem le­het kiradírozni a tegnapi, szeptember 23-i vezércikk hi­básan írt címét. Az elírást, sajnos, későn vettük észre, s hogy latinos felkészültségű ol­vasóinknak szeméi ne bántsa a hibásan alkalmazott fordulat, íme, helyesbítjük a címei. Igaz, hogy csak „ünnep után”, azaz post festa. Egészség házra íartaiékoSnak II icía-németiben Hidasnémeti Isikéi lég 61 a szeretnének már egy szép egészségházat. ' Valószínű, hogy ez a vágyuk hamarosan teljesül: a községi tanácson már tartalékolnak rá. ✓ A falu vezetői azonban most is, mint minden más alkalom­kor, számítanak a lakók se­gítségére. * Levelet írtam észtországi ismerősömnek. Tudom róla, hogy szenvedélyes bélyeg­gyűjtő, sokáig válogattam hát a trafikban, mig megta­láltam az érzésem szerint' legszebb példányt. (Alig féri a borítékra!) Akkurátus cím­zés, rányálazva a. kopertá- ra az egy forintos bélyeg — minden megvolt immár. Nem dobtam a levelet a ládába, hanem elballagtam vele a föpostára. Hátha innen ha­marabb elviszik! Benyújtottam az ablakon a borítékot, a kisasszony le­mérte. aztán így szólt: — Ha még tíz fillért ad, elmegy a küldemény légi­postával . .. Adok, hogyne adnék! Gyor­sabban eljutnak így soraim kedves baráthoz, s ha jól meggondolom, elegánsabb is a repülőn érkező levél. Aztán jóleső érzéssel ál­lapítottam meg: milyen fi­gyelmes. kedves volt hozzám a posta alkalmazottja. Hiszen elkiildhette volna a levelet csak amúgy, „rendesen” tsí Itt koránt sincs vége a tör­ténetnek. Néhány nap múlva., amikor számításom szerint már rég Észtországban kellett volna lennie. levelemnek, kaptam egy kis, rózsaszínű kartonlapocskát. — Ez bizony portó! — mondta szinte mentegetőzve a kézbesítő. Leszurkoltam negyven fil­lért: húszat, mert ennyivel kevesebb bélyeget tettem a külföldre menő borítékra, húszat — büntetésből. Ahogy ez már szokás. A kedves postáskisasszony ugyanis vagy nem jól tudta, vagy elnézte a díjszabást. Bosszankodtam — no, nem nagyon, csak amennyire egy ilyen apróságon szokás. Pe­dig tulajdonképpen örül­nöm kellett volna. Még jó, hogy a posta ilyen udvarias, és feledékenységéért engem büntetett, nem külföldi bará­tomat! Gy. K. ifjúsági hangversenyek A Borsod megyei Tanács Karola (ének) felléptével.' A művelődésügyi osztálya és az Országos Filharmónia az új népművelési évadban össze­sen 40 hangversenyből álló sorozatot szervez a megyében. A hangversenyt október má­sodik felében kezdik Szend- rey—Karper László (gitár), jövő év februárjában befeje­ződő sorozatban többek kö­zött fellép a műkőiéi ifjúsági fúvósötös, és sor kerül egy ze­nés fejtörőre is. A hangversenyeket a megye tíz nagyobb községében, fiatal Hegymegi Ernő (hegedű), Ágai városaiban tartják. Bővítik a művelődési autók felszerelését Regény az elsüllyedt világról Mirko Bozic: A Kurlanok A Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztályának három művelődési autó áll rendelkezésére. Amint isme­retes, ezek az autók, különö­sen az őszi-téli hónapok ide­jén, szorgalmasan látogatják a távoli falvakat, a hegyek közé dugott tanyákat, hogy a ko­csin érkező emberek előadá­sokat tartsanak, filmet vetítse­nek, könyveket kölcsönözze­nek. A megyei tanácson éppen a napokban intézkedtek, hogy a távoli falvak, tanyák lakói kö­zött igen népszerű művelődési autók felszerelése tovább bő­vüljön. Gondoskodnak arról, hogy a különböző előadások szemléltető eszköze minél tel­jesebb legyen. Földgömb, mikroszkóp, tablók segítik az előadások pontosabb 7neg- értéséft. A tanács az MHS-től, az MSZB-től és a Képcsarnok­tól kért anyagot az autók szemléltető eszközeinek gazda­gítására. Mi Ipk-Í művészi fogyaté- l J kosságai ellenére is izgalmassá, érdekes olvas­mánnyá ezt a regényt? Az igazság izzása, pontosabban a választott léma: a kis horvát (krajnai) falu nyomorának és a kisváros (Sinj) fullasztó légkörének félelmetes hiteles­ségű rajza. Mert szorongással olvassuk ezt a regényt, mint Móricz nagyszerű novelláit, az egyszeri j óllakásba belepusz­tuló, vagy a krajcárért gyil­kolni kényszerülő szegénypa­rasztokról. Igen, Bozic világa is móriczi világ. Nagy írónkra emlékeztet tár­gyainak ismerete, ami több a miliő és'a szituációk ismere­ténél, valamint forró drámai- sága. Ezek az író erényei — a mérleg egyik serpenyője. Rontják a regény értékét a meseszövés és a komponálás helyenkénti lazasága, natura­lizmusa, a „direkt” ábrázolás. Nem mindig segíti a mondani­való megértését, s nem teszi hitelesebbé sem a történetet, ha az író első személyben „bele magyaráz” vagy utólag kommentál. (Az epilógus törté­neti fejtegetéseire gondolunk itt.) Bízni kell az olvasóban, az ábrázolt anyagban. Egy család történetét, drá­máját mondja el Bozic, a Kur- lanokét. Azt a küzdelmet, amit a család szegény ága (Mrko, az idősebb testvér és fiai) a természettel vív: a tavaszi vi­zekkel, amelyek évről évre le­sodorják kis fcrumpliföldjü- ket, háborúskodásokat a gaz­dag és fösvény Silvestarral, aki még ezt a nyomorúságos lét­alapot is el akarja perelni tő­lük. A Kopár sziget című film drámáját juttatja eszünkbe és Zola Föld-jét. Alig van jár- tányi erejük, hiszen enni jófor­mán csak nyáron tudnak, ami­kor a sivár vidék adakozóbb és bogyóval, gombával táplál­ja földje fiait. Vegetálás ez az emberi létézés alsó határa. Szinte fellélegzik az olvasó, ha valamelyik regényhőst megszabadítja a halál a továb­bi szenvedéstől. (Az öreg Mrko, Filip kisfia és felesége.) T)p npin jelent' perspekti­Azc nein vát> ]egaLáb,bis a mai olvasó már nem tudja an­nak elfogadni a gazdag parasz­tok (Silvestar és fiai) „módos­sága” sem. Baromi munkát je­lent az is, a föld rabságát, a hajnaltól estig való robotot. Bozic mesteri fogása a 'városi ügyvéd kegyelem-kenyerén élő ütődött Barlesa, vagy a lo­pásból, révészkedésből, ap­róbb „üzletekből” tengődő falusi csavargó figurája, akik szinte „jobban élnek”, mint a falu gazdagai. Kegyetlen világ ez, ahol az apa szeren­csésnek tartja fiát, amikor az elveszti az egyik lábát, mert így jogot formálhat — és meg is élhet belőle — az emberek irgalmára. Tulajdonképpen nem „él jól”, nem ^rzi jól magát itt senki, mert nem is érezheti. A kisváros urai, ügyvédek, kereskedők, „notafoilitások” meggazdagodnak ugyan a pa­rasztokon, de az ő életük is sivár, önzésük, kicsinyessé­gük öncélú játékokban éli ki magáit, mint amilyen a politi­ka is, az „eszmék”, amiket ad- nák-vesznek olcsó árucikként. Végtelenül elmaradott, pro­vinciális földrajzi és társa­jHt***”**************-X--X-**-X-*-'**-*-X-'X-**'X-»*«-****'K4HHr Q Miskolc! Nemzeti Színház műsora 24. péntek. Bemutató. Budapesti tavasz. 19 óra". 25, szombat. Egressy. Budapesti tavasz. 19 óra. 26, vasárnap. Bérletszünet. Buda­pesti tavasz. 15 óra. Shakespea­re. Budapesti tavasz 19 óra. 27. hétfő. Nincs előadás. 23, kedd. Jászai. Budapesti tavasz. 19 óra, 29, szerda. Bérletszünet. Budapesti tavasz. 19 óra. 30. csütörtök. Bérletszünet. Buda­pesti tavasz. 17 óra. Tanácstagok fogadóórái Miskolc városi tanácstagok: Szeptember 27: Adám Jánosnéj IV., 48-as u. 15., 17 órakor; dr. Dufek Rudolf, Mü. M. 114. sz. Ipa­ritanuló Intézet, Vasgyár, 18 óra­kor; dr. Iglay Tibor, I., Forgács u. iskola, 18 órakor; Kiss Ferenc- né, I., Forgács u. iskola, 18 óra­kor; Szűcs Sándor, Ül., Szinyei M. Pál u. 13., 17 órakor; R. Tóth Ferenc, Nagyváthy u. ált. isk., 18 órakor; Varga Jánosné, Győri-ka­pu, Úttörőhöz, 18 órakor. Szeptember 28: Juhász Miklós,- ni., Csille u. 11.. 14.30 úrakor; Ka- raba László, III., Táncsics . téri isk., 18 órakor; Radvánszky Ist­ván, n., Fürst S. pártszervezet, 16 órakor; Szolga István, TI., Miklós utcai ált. iskola, 17 órakor; Vin- cze László, Kun Béla u. 10., Gép­ipari Technikum, 18 órakor. Szeptember 29: Madarász János, Vásárcsarnok, iroda, 16 órakor; Piukovics József, Dózsa Gy. u. 30., MIK kultúrterem, 17 órakor; Varga Zoltán, Felszabadítók útja, 17 órakor. Szeptember 30: Deák Béla, I.; Körösi Cs. S. u. 1., 18 órakor; dr. Faragó Endre, KIOSZ, Debreczenyi ú. 2., 18 órakor; Kuttor Lajos, Lyukóbánya, fürdőépület, 14.30 óra­kor; Oravecz Antal, Pereces, Szén utcai isk., 18 órakór; Winkler Jó­lesel né, n., Erenyő, orvosi rende­lő, 16 órakor. dalmi környezetet rajzol Bo­zic, a századeleji Dalmáciát, a kapitalista fejlődésnek éppen csak nekilendülő Horvátorszá­got. (Jellemző, hogy az egyet­len figura, aki radikálisabban gondolkodik — és beszél, az is velejéig megrontott kis szél­hámos, anarchista.) Butaság, korrupció, * szel­lemi, morális nihil és nyomor, nyomor. Ez adja meg a re­gény komor alaptónusát: A hihetetlenül mély fizikai és szellemi nyomorúság, amiben szinte szétfolyik és belefullad minden emberi törekvés. De mint Móricznál, éppen ez a nyomor az a feszítő erő, ami robbanással is fenyegeti ezt a világot. Az eredményt már tudjuk — meg is szűnt ez a világ. Bozic úgy írja meg ma ezt a történetet, hogy a komor alap­tónus is a derűsebb jövőt su­gallja. Mint ahogy a fekete színnek dialektikus párja a fe­hér. Innulsfhros könyv? Az­l anuihU^Ob Tulajdon­képpen nagyon keveset tu­dunk a szomszéd népek teg7 napjáról. Bozic könyvét ér­demes volt lefordítani (a Fó- rum gondozásában Borbély János és Kovács T. Ilona mun­kája). Egy szeletet mutat be Jugoszlávia- - népeinek életé­ből, ami segíthet a ma Jugoszláviájának megértésé­ben. Láthatjuk honnan indul­tak. Horpácsi Sándor Utószezon Tizenegyezer lakos már segített Kösségfejles&tési hónap a niesőhövesdi járásban Tejföllel parancsoljak a paprikás csirkét, vagy anélkül? (Mészáros András rajza) Kis kimutatást találtaim a Mezőkövesdi járási Tanács vb- titkáránaik, dr. Szilágyi János­nak asztalán. — A tanácsok és a lakosság kapcsolatának mércéje — mondta kissé tréfásan. — Az esztendő nyolc hónapjának eredményeit tekintve jól ál­lunk,. Valóban jó eredményekről tanúskodik ez a „mérce”. A közsógfejlesztési munkákról van ugyanis szó, amelyek a lakosság segítsége, .jó hozzá­állása nélkül bizony döcögné­nek. A járás 21 helységében kere­ken 10 millió forint értékű községfejlesztési munkát ter­veztek az 1965-ös esztendőre. Ebből 3,7 milliót társadalmi munkában vállalt a lakosság. Még jó három hónap van hát­ra az esztendő végéig, de a járás „mércéjén” máris 4 millió 418 ezer forint érté­kű társadalmi munka szere­pel. A járásban eddig 11 ezer la­kos. azaz pontopam 11 025-en segítették a községek szépíté­sét, dolgoztak járdaépítésem, vízlevezető árkokat ástak, or­vosi rendel őket, pedagógus lakásokat és különböző más létesítményeket építettek. Az egy lakosra jutó társadalmi munka a járás területén már meghaladja a 81 forintot. Ez máris sokkal több, mint az el­múlt évi megyei átlag volt. A legjobbak Az idei .községfejlesztési ter- veket járási szinten jóval túl szeretnék teljesítem. Ezt el­sősorban a táisadalmi munka teszi lehetővé. Mezőkereszte­sen például már 141, Vattán 123, Mezönyáródon 108 forint az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. Persze, arra is szükség van, hogy a községi tanácsok mindent megtegye­nek az úgynevezett KÖFA építkezésekért. Szeptember 10-én községfejlesztési hónap kezdődött a járásban. A járási tanács dolgozói, a szakigazga­tási szervek, amelyek eddig is sok helyszíni segítséget nyúj­tottak a tanácsolni a k, ebben a hónapban még többet, tesznek azért., hogy elmaradjon az éwégi hajrá. Számos alkalommal előfor­dult már, hogy az év utolsó napjaiban amolyan egészség­telen rohammunkával hoztak tető alá egy csomó községfej' lesztési létesítményt. Az idén erre nem lesz szükség. Akik segítettek November 7-re is egy sor új létesítmény átadását terve­zik a. járásban. Tiszavailkon például új művelődési ház átadására készülnek. Befe­jezéshez közeledik Tárd on az új üzletház építése. Né­gyesen hasonló üzletházat épí­tenek. A járás az idén nagy segít­séget kapott a községfejleszté­si fnum Icákhoz a Diósgyőri Gépgyártól. Ez a segítség ab­ban nyilvánult meg, hogy tíz helyen létesíthettek szép, fe­dett autóbusz váró helyiségei. A diósgyőri munkások tervez­ték és készítették el igen ol­csón, az eddigi költségek mint­egy negyed részéért; ezeket a várókat | Mi., már adtuk, ma, szeptember 24-én este, ebben az évadban elő­ször felgördül a Miskolci Nem­zeti Színház függönye. Üj ma­gyar színmű ősbemutatójá­val kezdi a színház ezt az évet: Karinthy' Ferenc Budapesti tavasz című színművét viszi színpadra. ■ Az ismert és igen népszerű, négy kiadásban csaknem másfélszázezer pél­dányt elért regényt a szerző írta át színpadra. Együtt ülünk a főpróbán, figyeljük, miként kelnek élet­re a regény színpadra átálmo­dott alakjai, hogyan lesz színpadi játékká a rendező, Lendvay Ferenc keze nyomán mindaz, amit a szerző dialógu­sokban, rövid, zárójeles instrukciókban rögzített. A főpróba szünetében beszélge­tünk. Megemlítjük, hogy Karinthy Ferenc mint szín­padi szerző is ismerős a mis­kolci közönség előtt. Igen jól emlékszünk még az Ezer év című drámájára, valamint a kétszeri Noszty fiú feldolgo­zásra. — Három saját, önálló szín­padi müvem van: az Ezer év, amit kilenc évvel ezelőtt ját­szottak Miskolcon, a Szellem- idézés, amit itt nem mutattak be, és a Budapesti tavasz. A két Noszty-fe! dől gozásban társ­szerző voltam. Érdemes meg­említeni, hogy az első átdolgo­zásnak is itt volt az első be­mutatása. innen indult az or­szágos siker felé. Az elmúlt év végén pedig a második Noszty is ezen a színpadon ta­lálkozott a közönséggel. A Budapesti tavasz-t a színház igazgatójának, Lendvay Fe­renc barátomnak ösztönzésére írtam át színpadra. — A regényt igen sokan ol­vasták, sokan szeretik, isme­rik. Ismerős és a többszöri fel újítás, a televíziós közvetítő során százezrek által jól is mert a filmváltozat is. A re gény legújabb kiadása, amely a most bemutatandó színmű­nek is alapjául szolgált, bi­zonyos változtatást, tömörí­tést tükröz, sőt bizonyos arány eltolódást is. Mi indokolta ezt? — Valóban van a legújabb ■kiadásban nagyobb arányú rövidítés. Például a regény első kiadásában igen hosszan foglalkoztam hőseim 'sorsával a felszabadulást követő hó­napokban. E rész, ma már úgy érzem, nem tartozik szerve­sen a történethez, hiszen a felszabadulással egy korszak zárult le,. s a regény ott befe­jezve szerintem jobb, kere­kebb. A felszabadulást meg­előző eseményeket ábrázoló részben valóban több helyen rövidítettem, tömörítettem, mert újra elolvasva regénye­met, szükségét láttam. Van­nak dolgok, amiket húsz év távlatából másképpen látok, mint láttam rövidebb távról. Ezért kellett változtatnom, s ebből adódhatnak a korábbi változathoz képest arány el­tolódások. Szerintem ez szük­séges és törvényszerű, s ha esetleg a későbbi években újabb kiadást érne meg a Budapesti tavasz, vagy más, torábbi művem, bizonyára szükség lenne további változ­tatásra, csiszolgatásra. A Budapesti tavasz, úgy érzem ebben a változatban szól leg­jobban a ma emberéhez. — Ezt hamarosan megtud­tuk, hiszen este már az ezer- ;zemü kritikus, a nagyközön- :ég ítél a darab felett. Ha le­tetne, szeretnénk egyéb írói nunkásságáról valamit hal­- lani. Ugyanis a Hátorszá s című elbeszélés-kötetének meq jelenése óta (s annak már jó néhány hónapja), se lapokba- nem jelentkezik, se a televízió / ban nem látjuk, de az orszá . gos lapok se adtak hirt műn Icájáról. — Valóban nem publikál ■ tam a közelmúltban semmit i és nem is szerepeltem seho Nagyobb regényen dolgozom minden időmet az köti le, mi-n den erőmet arra koncentrá lom. E regény a mai negyven évesek szemszögéből vizsgál ja a körülöttünk zajló világot az élet változásait. * ' - ~ fények ki nézőtéri hűr,ynaki szí nes fény csóva vetődik a szín­padra. A főpróba folytatódik a beszélgetés megszakad. M« este már nem kettesben beszél­getünk: a kész mű találkozik a közönséggel. (benedeit)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents