Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-21 / 222. szám
Világ proletárjai, egyesüli etek! A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 222. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1965. szeptember 21. Elutazott megyénkből a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítást Front küldöttsége A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítás! Front küldöttsége, élén Dang Knotig Min/i- hcl, a küldöttség vezetőjével, mint erről már hírt adtunk, látogatást tett' megyénkben. A vendégeket elkísérte Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Szombaton, szeptember 18-áin, reggel a megyei pártbizottságon dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára társaságában dr. Papp Lajos, a megyei tanács vb-elnöke, Fekete László, a Miskolci városi Tanács vb-eil- nöke és dr. Tóth István, a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságának titkára fogadta a küldöttséget. Ezután a vendégek részt vettek a 600 éves Miskolc jubileumi tanácsülésén, ahol Dang Kuang Minh szólalt fel. Szombaton délután vendégeink Havasi Bélának, a városi pártbizottság első titkárának társaságában megtekintették Miskolcot, ellátogattak az Avasra, jártak Tapolcán, a Barlang-fürdőben, majd este vacsorán vettek részt a Kilián-telepen épült új Otthon vendéglőben. A vacsorán többek között megjelent dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Havasi Béla, a városi pártbizottság első titkára, Deme László, p megyei pártbizottság titkára. Kovács Kálmánná, a megyei nőtanács titkára és dr. Tóth István, a népfront megyei titkára. A küldöttség vasárnap elutazott megyénkből. Koszisrfn eizenefe ln «list és Fí Hétfőn Moszkvában nyilvánosságra hozták azokat az üzeneteket, amelyeket Koszigin, a szovjet Minisztertanács elnöke küldött Sasztri indiai miniszterelnöknek és Ajub Khan pakisztáni elnöknek. Az üzenetekben továbbfejlesztve a szovjet kormány jószolgálati javaslatát, indítványozza, hogy sin vezetőihez A Biztonsági Tanács tíízszüneti felhívása incidensek a kínai—indiai határon Sasztri miniszterelnök és Ajub Khan elnök találkozzék szovjet területen és így, a közvetlen Tudós-randevúk kapcsolat felvétele révén jusson megegyezésre az India és Pakisztán közötti béke helyre- állítását illetően. Ha mindkét ©lél óhajtja, e találkozón a ♦szovjet Minisztertanács elnökké is részt vehetne. A találkozót Taskentben, vagy bármely Jmás szovjet városban megtartathatnák. H | a lenne olyan vendégkönyvünk, amelybe az idei nyáron nevezetes látogatóink írtak volna nevüket, bizonyos, hogy sok-sok oldalon a tudomány világszerte ismert hírességeitől olvashatnék most a bejegyzést. Valóságos tudós- ranaevu színhelye volt az ország, s fővárosa, egymást érték és érik fontos tanácskozások, konferenciák, a tolmácsok alig győzték a munkát. Jártak nálunk nagynevű orvosok a Semmelweis-centenári- umon, itt voltak a homoktalajok kutatói, gyermeksebészek és gép-szakemberek, a szilikátok kiváló ismerői, s ki tudná felsorolni, hány szaktermet nagynevű művelői. Az utóbbi években gyakran elhangzott, hogy hazánk a kongresszusok országa. S ha ebben az elnevezésben volt is bizonyos túlzás, annyi bizonyos, hogy a tudományos világ szívesen választja országunkat tanácskozásainak színhelyéül. Kétségtelen, hogy ebben szerepe van mind jobb nemzetközi hírünknek, s annak az érdeklődésnek, amely Európában, sőt, a kontinensen kívül is Magyarország felé fordul. Megtisztelő látogatásuk vita thatatlan ul a magyar tudomány elismerését jelzi. Korunk élő tudományáét csakúgy, mint múlt időkét. Régi tradíció már, hogy hazai tudósaink jelentősen hozzájárultak az egyetemes tudomány fejlődéséhez. A matematikus Bölyaiaktól Hevesy Györgyig, a Nobel-díjas atomtudósig nagyon hosszú a sor. amelyet papirosra róhatnánk, sokszor tíz azoknak a korábbi, vagy ma élő tudósoknak száma, akiknek adatait a világ valamennyi lexikona feljegyzi. Hisz ennek az országnak volt fia az elektromos dinamót a világon elsőnek megalkotó Jedlik Ányos, itt dolgozott a budapesti. Rókus-kórházban Semmelweis, s Újpestről, az Egyesült Izzóból sugározták a technika történetében az első radar-ieleket a Holdra. Nos: a mostani tudós-látogatások ennek is szólnak, elismerés. méltatás egyben, és bizonyt» rang is a nemzetközi tuöósvilágban, ha valamely személyiség Magyarországon > [ A Biztonsági Tanács hétfőre \virradó éjszaka meghozta dön- ftésél; felszólította a harcban 5 álló Indiát és Pakisztánt, hagynák abba az ellenségeskedést, ^valósítsák meg a tűzszünetet. I A Biztonsági Tanács határozata felszólítja Indiát és Pakisztánt, hogy a tűzszünetet ► szeptember 22-ig — szerdáig, '(magyar idő szerint reggel 8 ’óráig) léptessék életbe, a harciban álló csapatokat pedig von- i ják vissza augusztus 5-i állásaikba. ► A pakisztáni kormány hétifőn este megbízta Bhutto kül- . ügyminisztert, hogy személyesen fejtse ki a Biztonsági Ta- nács előtt a pakisztáni állás1 pontot a kasmírt kérdésről és | a jelenlegi katonai konfliktusról. ► Bhutto kedden reggel indul New Yorkba. I» ► Uj-Delhiben Sasztri minisz- 1 terelnek a parlamentben kijevien tette, hogy a Biztonsági Ta- í> nács tűzszüneti felhívása „gonV dós tanulmányozást érdemel”, íMagáról a határozatról érdemiben csak kedden nyilatkozik ► az indiai miniszterelnök; » V • V Sasztri jelezte, hogy India már elküldte válaszát arra a második kínai jegyzékre, amely ismét sürgeti a „kínai területen emelt indiai katonai berendezések leszerelését” és erre további háromnapi haladékot ad. ’ Az indiai kormányfő a hadügyminisztérium szóvivőjének valamivel korábbi ' közlése alapján azzal a bejelentéssel is élt, hogy incidensre került sor a kínai—indiai határ két pontján. Gangtoktól 45 kilomé- , ternyire keletre, továbbá a pro- * lektorátus északkeleti részén Jüongka La térségében a kí- 1 nai katonák átlőttek indiai területre — közölte Sasztri. az (indiai hadügyminisztérium , jelentésére hivatkozva; ► Sasztri miniszterelnök sze- : rint Kasmír és Kína határán >a ladakhi térségben is volt lö- ' völdözés. ’ A miniszterelnök megismételte hadügyminiszterének nemrég elhangzott kijelenté- , sét, hogy az indiai haderő ►„kész az ellenállásra-« A 600 érés Miskolc ünnepi programjából Film Miskolcról, Patyolat akció, szólisták és munkás kórusok, toron yzeue, szóimra válás A szombati tanácsülést követően gazdag, változatos kulturális program várta a miskolciakat. Mivel az SZMT Művelődési Házba s a Miskolci Nemzeti Színháziba nem adtak ki külön belépőjegyeket, már jóval a műsorkezdés előtt sereglettek az érdeklődők, hogy ki-ki jó helyet biztosítson magának. Szombaton délután az első, érdeklődéssel várt kulturális esemény, a Balázs Béla filmstúdió Változatok ejiy városról című, Miskolcról készült alkotása volt. A vetítés előtt Kiss Károly, az SZMT művelődési házának igazgatója bemutatta a nagyközönségnek Gyön- gyössy Imre filmrendezőt, és Herczenik Miklós fitaiopera- tőrí. Gyöngyössy Imre köszöntő szavaiban Miskolcnak ajánlotta a filmet. Elmondotta, hogy nem „lBUSZ-filmet” készített a városról. Aki e sokarcú település minden objektumának, részletének bemutatását várja a filmtől, az csalódik. Érdekes, újszerű, modern fogalmazást! fiilim pergett a néző előtt. Korszerűsége abban mutatkozott meg, hogy szakított a tv álltai, s a filmgyárak által „letarolt” város-filmek megjelenítési hagyományaival; a legjellemzőbbet ragadta ki a mozgó-alakuló városból: az embert.. A film arra törekedett, hogy gondolatokat, impressziókat adjon a nézőnek, közben kontrasztos képsoraival felvillantotta egy naggyá alakuló város jelenleg még ellentétes fényekkel megvilágított arculatát: a toronyházban élő embert, a város szívéhez nem messze levő para -zthá- zat, ahol kohász lakik. Az alkotók törekvése az volt, hogy Miskolcról készítendő filmjük az egész magyar nép fejlődésének görcsökkel, sorompókkal teli útját sűrítse. Kerülték a. provinciális útvesztőket, a részletekben történő felmerülést. Lehetséges, hogy maguk a miskolciak szívesebben nézegették volna városuk objektumait, történeti, építészeti sorrendben. De az alkotókat az a cél vezérelte, hogy a film Zalaegerszegen is gondolatokat ébresszen, A film egyik szereplője azt mondja: „Az én városomban kevés műemlék, sok rom őrzi a múltat. A lelkekben is.” Ez a képlet más. sokat szenvedett magyar városra épp úgy al- • kaimazható, mint Miskolcra. Ami pedig a tennivalókat illeti: az utolsó mondat pontosan utal arra, hogy a lelkekben meglevő romok eltüntetése e nemzedék feladata. Herczenik Miklós hangulati elemekben nem szűkölködő képei helyenként monumentálisak, s nagyon emberközeliek voltak. Durkó Zsolt zenéje hatásos, friss és megjelenítő erejű. Változatok egy városról — ez a Balázs Béla filmstúdió város- filmjének címe. Ez egyben az aspektus bevallása is, annak a lehetőségnek megjelölése, hogy erről a városról nagy sokfajta, nagyon sok „látószögű” filmet lehet készíteni. A mostani egy a sok közül. Patyolat akció című új. magyar, zenés vígjáték rendezője Fejér Tamás és egyik főszereplője Szilvásy Annamária jelen volt a vetítésen.. őket is virágcsokorra) köszöntötte a miskolci közönség. Békés József novellájából Örsi Ferenc írta a filmet Solt kellemes, jó hangszerelésben kísért: táncszámol isméi hettünk meg a filmből. Miközben a vidám, s kevésbé vidán katonaélet néhány jellemz. epizódja elénk tárult. beph iantásl nyerhettünk a telev láó stúdiójának boszorkán) konyhájába is; ugyanis a kiér szegényesre sikerült cselek meny néhány katona csíny te partnerének, a jó) ismert Szabadjj Józsefnek társaságában. A miskolci szimfonikus zenekar Mura Péter vezényletével Kodály-. Csajkovszkij- Berli- iz-számokat mutatott be az. innephez illeszkedő páthosz- szal. Az iskolai és munkáskó- usok egyesített énekkara Re- nényi János és Forrai István ezetésével ünnepi kórusszá- uotekal szerepelt a Miskolci Nemzői: Színház közönsége .•lőtt. Szop hangerőt képviselt ez a kórus, - szívesen látnánk A szoboravaíá ünnepség. vese és a Ki mit tud játékok körül bonyolódott. A dalokon kívül emlékszünk még néhány jó poénra, s a rendezői kéz frappáns fordulatokat teremtő, helyenként jó ritmust biztosító munkájára. Fejér Tamás igyekezeti életet lehelni a sovány sztoriba. Egy zenés vígjátéktól ugyanis nem kérhetjük számon, hogy gondolatgazdag legyen. De azt feltétlenül, hogy cselekménye, vígjátéki .szituáció: fordulatos elemeket tartalmazzanak. S miután a forgatókönyv-írók e kellékekkel adósak maradták, a rendezőnek kellett pótolnia a hiányt. A főszerepekről (miután nincs a filmnek jellemző vígjátéki, vagy kevésbé vígjátéki alakja) nem tudunk mit mondani, mert egy-egy katonai raj, vagy középiskolai ieányosztály „játszotta” a főszerepet. Szólisták és szimfonikus zenekar szerepeit a Miskolci Nemzeti Színházban. Volt alkalmunk megismerkedni a színház égjük szép hangú énekesével, Horváth Eszterrel, aki első ízben lépett a miskolci közönség elé. máskor is pódiumon hasonló összetételben. A hangverseny végeztével a nagyszámú közönséget, a város járókelőit figyelmet keltő meglepetés fogadta. A Miskolci Nemzeti Színház megvilágított tornyából XVII— XVIII. századbeli rézfúvósokra hangszerelt madrigálok csendültek fel. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola fúvósai sajátos történelmi hangulatot teremtettek produkcióikkal. Szoboravatás Vasárnap délután került sor Déryné szobrának leleplezésére. A Miskolci Nemzeti Színház parkosított udvarán állították lel Schaár Erzsébet bronzszobor kompozícióját Dr. Gribovszki Lászlóné, a városi tanács vb elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Ezt követően Déryné unokái, a Miskolci Nemzeti Színház művészei (Gonda Györgj', Horvath Eszter, Zoltán Sári, Somló Ferenc) adtak színvonalas műsort. Kár. hogy mikrofon és hangszóró híján igyekezetük nem érvényesült kellőképpen. Párkány László A Béke-Világtanács vb felhívása A Béke-Világtanács végrehajtó bizottsága felhívással fordult minden békeharcos szervezethez, tiltakozzanak az amerikaiak Vietnamban elkövetett barbár cselekményei ellen. A felhívás háttere az, hogy az amerikai csapatok Dél-Vietnamban mérgesgázo- kat használtak. A Béke-Világtanács felszólít minden békeharcost, fokozottan küzdjön azért, hogy be tartsák a genfi egyezmények;- s az Egyesült Államok sziinle se be agresszióját Vietnam c len. A Béke-Vílágtanács felhívással fordult a Nemzetközi Vö- röskerebzthez is, tiltakozzék az ellen, hogy az EgyesültÁÍla- mok megszegte az 1925. június 17-én kelt genfi jegyzőkönyvet, amely megtiltja^ mérgesgázok és baktériumfegyverek háborús célokra való használatát. Cyranhieuiicx Itéesbe utazott Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök Klaus osztrák szövetségi kancellár meghívására hétfőn Becsbe érkezett. Megnyílt a kongót parlament ülésszaka Hétfőn, kétéves szünet után újra összeült a kongói parlament. A választások után az első ülést eredetileg az alkotmány szerint június 30-án kellett volna megtartani, de több tartományban meg kellett ismételni a szavazást és ezért az ülésszak kezdetét hónapról hó. napra halogatták. Ott volt az ülésen Csőmbe miniszterelnök, viszont távol maradt Kaszavubu elnök, aki a normális ügyrendre való áttérés után előreláthatólag nagy beszédet mond a parlamentben. állhat- az előadó dobogon. S£ nem titkolhatjuk: jó érzés vé-á gighallgatn egy-egy tanácsko-j zást, látni, tapasztalni mai,* élő tudománj'unk jeleseinek 4 tevékenységét, kiváló fe-lké-# szültségét Akarva-akaratlanul •> is arról győznek meg, sorozat- J ban, a kongresszusok és a kon-» ferenciák, hogy tudományos J életünk világszínvonalon áll. > hogy tudósaink rangos helyet'^ foglalnak el a legtöbb terüle- > ten. S hogy így van. abban. ® túl a kötelező hagyományon, £ nagy része van a tudomány £ szervezett, sokrétű és átfogó J állami-társa dalmi támogatása-» nak, a kitűnően felszerelt in-,; tézmények. laboratóriumok .* egész sorának, s az idősebb tudósnemzedéknek, amely íj mellett immár egy nagyon te-) hetséges és mind jobban el- „ ismert fiatal generáció tör az^ élVonalba. © Amikor az újságok megújú- lóan sorolják a nemzetközi tu-^ dományos találkozókat. elég^ gyakran elhangzik a kérdés: va-© jón e sok tanácskozásnak mi a* i-eális haszna. Az erkölcsi si- c> kér jelentőségét már méltat-J tűk, s ha a tudós-randevúk-» nak más eredménye nem isj lenne, ennyi sem kevés. Ám a» gyakorlat, a valóság mást bi-* zonyít. Azt, hogy egy-egy* ilyen tanácskozás után becses* tapasztalatokkal, új ismeretekkel, egjr-egy téma mind szélesebbkörű feldolgozásával gyarapodik, gazdagodik a magyar tudomány. Tömören úgy fogalmazhatnánk: adunk is, de kapunk is. S ez a kölcsönösség ma, korunkban rendkívül fontos. Mert most, amikor az ember mind mélyebben hatol az anyag titkaiba, amikor mind többet megtud önmagáról, s az őt körül- v vevő közeli-távoli világról.« minden új gondolatnak. rész-| létnek nagy az értéke. Gyak-© ran beszélünk az anyagi-ter-ó meló erővé váló tudományról.^. Nos: e tudós-randevúik eszme-® cseréjének, vitájának haszno- ^ sítása. feldolgozása okvetlenül© sepíH e folvamat gyorsulását. | C sak élni kell a lehető-.,» séggel, csak jól kell sá-® fárkodni minden értékkel. S akkor hazai - ludományunk rangja és tekintélye tovább növekszik — di-, cseretere az országnak, g hasz-,, nára népünknek, *
