Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-18 / 220. szám

Szombat. 1965. szeptember IS. PS7AKTM » c'.7tr. 3 Csáti tanulságok Más kárán tanul az okos —1 tartja a közmondás. Ez ju­tott eszembe a mezöcsáti párt­bizottságon, ahol alkalmam volt végighallgatni a megyei pártbizottság két munkatársá­nak, valamint a járási pártbi­zottság titkárának és egyik osztályvezetőjének eszmecse­réjét A falusi taggyűlések ta­pasztalatairól beszélgettek. Azokról, amelyek a legtöbb helyen most, ezekben a napok­ban, hetekben zajlanak és amelyeknek napirendjén az ideológiai munka helyzete, problémái szerepelnek. Tanulságos eszmecsere volt. Tanulságait főleg ott lehet hasznosítani, ahol még ezután kerül sor e fontos taggyűlések­re, ahol ez idő szerint az elő­készületeknél tartanak. Sűrítsük a tanulságokat 1 A tervezett taggyűlések # több alapszervezetben elmaradtak. Különböző okok miatt. Nem készült el idejében a beszámoló, «nem volt határozatképes a taggyű­lés; stb. Az indok: torlódnak a gazdasági munkák, s a kom­munisták is ezzel vannak el­foglalva, „nem érnek rá gyü- lésezni..!” Ez részben érthető, s elfo­gadható indoknak látszik. Va­lóban. a betakarításnál és a szántás-vetésnél ma nincs sür­gősebb és fontosabb munka falun. Mégis, úgy tűnik, hogy a beszámolók elkészítésének, a taggyűlések előkészítésének és összehívásának halogatása egy kicsit szemléletbeli hibát is tükröz. Éspedig éppen olyan hibát, amelyet a Központi Bi­zottság ideológiai irányelvei is bírálnak. Ez abból ered, hogy a pártmunkában az utóbbi évek során a gazdasági kérdé­sek előtérbe kerültével hát­térbe szorultak az eszmei, az ideológiai munka napi kérdé­sei. Vastyis „első a gazdasági munka, az ideológiai, politikai nevelőmunka ráér.. Meggyőződésünk szerint „nem ér rá!" Sőt, legfőbb ide­je. hogy felszámoljuk a párt­munka arányainak ilyesfajta torzulásait. Egész sor olyan kérdés foglalkoztatja falun elvtársainkat is. a pártonki- vüli dolgozókat is, amelyeknek tisztázása”, vagy „agyonhall- gatása” végső soron visszahat a gazdasági munkára. A vi­ták nem öncélúak. A vitatott kérdések elvi tisztázása, meg­nyugtató rendezése szárnya­kat adhat, elodázásuk vagy k ,agvon hal 1 gn tásuk” — szár­nyakat szeghet.. 1 2 A járási pártbizottság osztályvezetőjének tá­jékoztatásából kiderül, hogy az „Irányelvek” megje­lenése és az ezzel foglalkozó pb-ülés óta a csáti járásban is megindult valamiféle „erje­dés” az ideológiai élet berkei­ben. A tapasztalatok szerint nemcsak pártrendezvényeken, hanem alkalmi beszélgetések során is szóba kerülnek olyan kérdések, mint a. gazdasági és az ideológiai-politikai problé­mák különböző összefüggései, a párt. vezető szerepének, s a munlcás-paraszt szövetség erő­sítésének, valamint a párttag­ság világnézeti-politikai, s az ifjúság szocialista nevelésének időszerű kérdései. Ezek a leg­általánosabban vitatott kérdé­sek. Viszont az is kiderül, hogy ezek a többnyire konstruktív viták még eléggé szűkkörüek. Egyelőre főleg „a vezetők szű- kebb körét" foglalkoztatják az irányelvekben vázolt és helyi­leg is aktuális kérdések. Fa­lun alig néhány ember tanul­mányozta a Központi Bizott­ság irányelveit, s a felsőbb---------O--------­F rancia nyelvtanfolyam is lesz a TIT szabadegyetemén A borsodi szabadegyetem ídegennyelvi tagozatának az 1965—66-os oktatási év prog­ramját meghirdető plakátjai­ról lemaradt a francia nyelv- tanfolyam. Az előző évekhez hasonlóan kezdő, közép és ha­ladó fokon az idén is kezdő­dik francia nyelvtanfolyam. Erre és más nyelvi tanfo­lyamokra is október 3-ig je­lentkezhetnek az érdeklődők Miskolcon, a TIT megyei tit­kárságán. 1 pártszervek anyagát. Késik a helyi problémák felmérése, gondos elemzése és ezek ér­demi vitája. (Ezt mutatják az elmaradt taggyűlések is.) Vagyis sok még a tennivaló, falun különösen, hogy ideoló­giai munkánk időszerű kérdé­sei ne csak egy szőkébb réteg alkalmi vitatémái legyenek, hanem a pártmunka rendsze­res, szerves részévé váljék. 3 Az eddig megtartott # taggyűlések is változa­tos képet mutatnak, és nem mindenütt „hozzák" a várt eredményeket, a legfon­tosabb, a legidőszerűbb elvi kérdések tisztázását. Pedig a járási pártbizottság helyes instrukciókat adott az alap­szervezetek titkárainak, veze­tőségének: a beszámoló elké­szítése előtt gondosan, clmé- lyülten tanulmányozzák a KB irányelveit és a pártbizoltsági ülés anyagát; nem ezek vázla­tos felolvasásával, hanem a helyileg aktuális ideológiai-po­litikai kérdések vázolására a párttagságot, a tsz-tagságot, a falu népét leginkább foglal­koztató ideológiai-polüilcai kérdések elemzésére töreked­jék a beszámoló; kerülje az elvont állalánosítgatást és konkrétságával keltse fel. a vitában tegye érdekeltié a párttagságot; stb. A tájékoztatásból kiderült bogy, sajnos, ezt nem minde­nütt sikerült elérni. Több alapszei’vezet beszámolója „az utolsó pillanatban”, jobbik esetben egy-két nappal a tag­gyűlés előtt készül el. eléggé általános és „bátortalan” a helytelen nézetek, törekvések és magatartás elemzése. Né­hol az őszinteség, s a bíráló készség is hiányzik a vezető­ség beszámolójából. Arra is van példa (Tiszaszederkény községi pártszervezet), hogy a beszámolót készületlenül tar­tották meg, a Központi Bizott­ság „aláhuzigált” irányelvei­ből ... Nyilván egyelőre nem értik az irányelvek lényegét, a mostani taggyűlések szere­pét. Pedig már ez a taggyű­lés is, és természetesen ez ez­után következők folyamatosan sokat tehetnek a pártmunka helyes arányainak visszaállítá­sáért, eszmei-ideológiai neve­lő mi inkánk viszonylagos el­maradottságának felszámolá­sáért. Az előforduló hibák nem­csak az érintett alapszerveze- tek vezetőségének gyengesé­gét jelzik. Az alapszervezetek segítésével megbízott pártbi­zottsági tagok és instruktorok helyszíni segítségének hiányát, vagy elégtelenségét is. Sajnos, a megbízott elvtársak több he­lyütt csak a taggyűlésekre mentiek el és kevés, vagy sem­milyen segítséget nem nyújta­nak a taggyűlések előkészítésé­4. hez, főleg a beszámolok ösz- szeállításához. Pedig a párt­tagság érdeklődését felkeltő, konstruktív vitákra serkentő, jó beszámoló elkészítése nem könnyű feladat. Némely alap- szervi vezetőségnek feltétlenül szüksége van- még a helyszíni segítségre. Annál inkább, mert a mostanihoz hasonló jellegű beszámolót elég régén készítet­tek. A csáti járásiban ta­pasztalt hibákat szándé­kosan adjuk közre. Olyan pártszervezeteik okulá­sára, amelyeknek taggyűlése­in még az elkövetkezendő na­pokban, hetekben kerül sor az időszerű ideológiai kérdé­sek vitájára. A közmondás sze­rint „más kárán...” — érde­mes okulni. A csati járásiban eddig meg­tartott taggyűlések tapasztala­tai azonban nem ennyire egy­oldalúan negatívak! Szó sincs róla. Van példa, nem is egy- kettő, a jó előkészítésre és a konstruktiv vitákra is. Az egyik taggyűlésen például ér­dekes és tanulságos vita ala­kult ki a párt vezető szerepé­vel összefüggő kérdésekről. Több helyütt az ifjúság szo­cialista nevelésének kérdései, másutt a premizálással össze­függő nézetek és elképzelések kerültek a vita fókuszába. Is­mét, másutt a demokrácia fej­lesztésének gyakorlati kérdé­seit vitatták meg eredménye­sen a jogok és a kötelességek, illetőleg a felelősségérzet növe­lésének oldaláról. Volt, ahol az értelmiség egyes rétegeinek helyzete és magatartása kö­rül kerekedett nagy vita. So­rolhatnánk má-s járások ta­pasztalatait is. 5 A tapasztalatok alapján 9 máris megállapítható, hogy a Központi Bi­zottság irányelvei megye- szertc élénkítően hatnak a pártszervezetek ideológiai te­vékenységére. Figyelembe- véve, hogy az irányelvek reali­zálása hosszú távra szóló és nem kampány feladat, és hogy egyben bizonyos módszertani útmutatás is az ideológiai mimikával való foglalkozáshoz, a jelenleg zajló taggyűlések eredményes, célravezető vitá­it mindenképpen szerény, kez­deti sikerekként könyvelhet­jük el. A viták nyomán bizo­nyára jelentkezik majd a vál­tozás is a gondolkodásmódban és a magatartásban egyaránt. Ugyanakkor a tapasztalatok nyomán az is világos, hogy a szocialista tudat és erkölcs erőteljesebb kibontakoztatá­sáért, teljes térhódításáért, rengeteg még a tennivaló me­gyénkben.. Céljainkat csakis sokoldalú, türelmes és állhatatos munká­val érhetjük el. Cscpányi Lajos esti A marxista középiskolákról S zeptemberben a sajtóban, a rádióban, a televízióban sok szó esik az új tanév indulásáról, a gondokról, a tenniva­lókról és az új célkitűzésekről. Közvélemé­nyünk fokozódó érdeklődéssel kíséri az erről szóló híreket. Sokszor elmondtuk már, hogy hazánkban a tanulás r.épmozgalommá, társa­dalmi üggyé vált. Mégis, szólni kell arról az érdeklődésről is, amely a marxizmus igénye­sebb tanulmányozása iránt megnyilvánul az utóbbi esztendőkben. A már régebben népszerűvé vált marxista esti egyetemen kívül új oktatási forma kezd megszilárdulni a pártoktatásban: a marxista esti középiskola. Megyénkben a tavalyi okta­tási évben, az esti középiskolák második évé­ben, több mint ezer hallgató tanulmányozta a marxizmus—leninizmus alapjait, tette meg a kezdő lépéseket a dialektikus és történelmi materializmus, a politikai gazdaságtan tanul­mányozásában. Ebben az oktatási évben ezerhétszáz hall­gató kezdi meg tanulmányait az esti közép­iskolán. Különösen figyelemre méltó az előre­lépés a Borsodi Szénbányászati Tröszt terüle­tén. Az ipari dolgozókon kívül a termelőszö­vetkezeti tagság körében is fokozódott az ér­deklődés a marxista esti középiskola iránt. Tapasztalataink azt mutatják, hogy ezek a kö­zépiskolák sikeresen indultak a legtöbb járási székhelyen, valamint a városokban is. Mis­kolcon, ózdon, Sátoraljaújhelyen, Mezőkö­vesden például a pártbizottságok titkárai vagy osztályvezetői nyitották meg az iskolát, és a megyei pártbizottság propaganda és mű­velődési osztályának vehetője, valamint munkatársai tartották az élsó előadást. Özdpn az évadnyitó ünnepélyességét fokozta a művelő­dési ház kulturális műsora. Általános tapasz­talat az érdeklődés növekedése, a jelentkezők szinte száz százalékos megjelenése az első fog­lalkozásokon. Pártbizottságaink megkülönböztetett figye­lemmel szervezték az esti középiskolákat, nagy gondot fordítottak az itt tanító propa­gandisták kiválasztására- és felkészítésére. Zömük már több éve tanít ezen a szinten. Az új propagandistákkal való törődésre, fel­készítésükre több figyelmet kell íordítanunk. Az „öregek” tapasztalatból tudják, hogy két­féle veszély kísért: az egyik a maximalizmus, a másik a vulgarizálás veszélye. Az iskola célja igényes marxista képzés, a tudományos világnézet, a szocialista építés alapkérdései­nek tisztázása. Ezért: a .tárgyi ismereteit mennyiségét, növelését itt fokozottabban alá kell rendelnünk a nevelésnek, a meggyőzés­nek, a megértésnek. A kérdéseit leegyszerű­sítése más oldalról ugyan, de hasonlóan a megértést, a meggyőződést veszélyezteti, ezért kerülni kell egyaránt az elvontságot és a szűk gyakorlatiasságot. A propagandistáknak nem szabad sajnálni az időt és fáradságot arra sem, hogy megta­nítsák a hallgatókat rá, miként kell a marxizmust tanulni. A hallgatók felkészülé­sének, vitatkozásuk segítésére minden propa­gandistának hasznos eszközei, módszerei ala­kultak ki az évek során. Néhányat ezek közül: egy-egy kérdés összefoglalására, kiselőadá­sokra kérnek meg hallgatókat., szemléltető esz­közöket, adatokat készíttetnek velük, tudomá­nyos kisfilmeket vetítenek az egyes témákhoz és értékelik stb. Nagyobb figyelmet kell fordítani az elmélet- gyakorlat egységének biztosítására. Ehhez kedvező feltételeket teremtenek a párt ideológiai irányelvei, amelyek az elmélet alkotó alkalmazásának példaképei, valamint a helyi pártszervezetek ideológiai helyzetéről készített jelentések, beszámolók. S végül, de nem utolsósorban a marxista esti középiskolák hallgatóinak tanulását, annak eredményességét kötelesek segíteni a part alapszervezelei is. Tartsanak rendszeres kapcsolatot, a propagandistákkal, biztosítsák lehetőség szerint a tanuláshoz, az oktató mun­kához szükséges feltételeket. iztosak vagyunk benne, hogy a marx­ista ismeretek gyarapodása nemcsak a párt erejét növeli, hanem egyénileg is hasznára válik azoknak, alak felismerve ennek szükségességét, a marxista esti közép­iskolába jelentkeztek. Bogár Károly B Hogy a tervek mielőbb valóra váljanak A Petrolkémiai Beruházási Vállalat tiszaszederkényi munkájáról Több műtrágyát, több lakk- 1-től létrehozták a Petrolké- fémtárgyaknál is jobb tulaj­festéket és több műanyagot, miai Beruházási Vállalat, ti- donságokkal rendelkező mű- Bizonyára nem kell különö- szaszederkényi kirendeltségét, szaki árukat, csöveket készíte­sebben részletezni, hogy eze­ket a termékeket éviül évre fokozatosabban igényli orszá­gunk. Azt is sokan tudják, hogy a Tiszai Vegyikombinát olyan létesítmény, amely az ilyen irányú igényeket hiva­tott kielégíteni. Jelenlegi ka­pacitása azonban még kicsi er­re. Ezért: ebben a fiatal és kor­szerű vegyikombinátban is újabb és újabb beruházások megvalósítására van szükség. Amíg a gyár nem üzemelt tervszerűen, nem volt szükség külön termelési és beruházási irányítókra. Most azonban már szükség van. Ezért július Gépsor a miskolci pamutfonodában (Foto: Sz. Gy.) fémtárgyaknál is jobb tulaj­donságokkal rendelkező mű­szaki árukat, csöveket készíte­nek, s felhasználják ezt a mű­anyagot az építőiparban épp­úgy, mint a mezőgazdaságban, • vagy a háztartásokban. Hazánkban még nincs poli­etilén-gyár. Építése már ak­kor szóba került, amikor a Ti­szai Vegyikombinátot tervez­ték. A beruházás megkezdésé­re azonban csak most kerül-, hetett sor. •—1,7 milliárd forint értékű beruházásból még az idén megkezdjük a polietilén gyár építését — mondotta Balog György. — A gyár 1969-re épül fel, és évi S4 ezer tonna műanyagot ad majd. Ebből 1500 tonnát a TVK-ban fog- , nak feldolgozni. A többi mű­anyag feldolgozására újabb gyárat kell építeni. — Miért van szükség a po­lietilénre a TVK-ban? A kérdésre Keresztéig Tibor válaszolt: — Köztudomású, hogy a gyárunkban készített 34 száza­lékos nitrogén tartalmú mű­trágyát nem lehet papírzsá­kokban tárolni, mert átengedi a nedvességet., ez a műtrágya pedig erősen nedvszívó. A po­lietilén zsák azonban tárolás­hoz és szállításhoz kiváló. Ez­ért már jövőre létrehozunk egy polietilén zsák gyárat, amely 17.2 millió forintos be­ruházásból épül. Ebben 1969- ig szovjet alapanyagból ké­szítjük a zsákokat, 1969-ben pedig már elkészül saját po­lietilén gyárunk. P Jaíikifisiélígvár termelése is megduplázódik A TVK lakkfestek- és mű­gyanta gyárát is bővítik. A harmadik ötéves tervben a íakkfestékayár jelenlegi, éri 10 ezer tonnás kapacitását duplájára bővítik, A beruhá­zási munkákat Ht is a Petrol­kémiai Beruházási Vállalat szakemberei irányítják. Ez a célvállalat tehát igen sokrétű és népgazdasági szempontból nngvon fontos feladatokat, ka­pott Tiszaszederkénvben. Ruttfcay A kirendeltség irányit itt min­den vegyipari beruházási te­vékenységet, eleven kapcsola­tot teremt a vegyikombinát műszaki ellenőrző hálózatával és a beruházások kivitelezői­vel. A kirendeltség vezetője Ba­log György, a nitrogén-mű­trágyagyár létesítményi fő­mérnöke pedig Keresztéig Ti­bor. Velük beszélgettünk az idei legfontosabb feladatokról. 78 százalékos bővítés a műtrágyagyárban — Legsürgetőbb munkánk­nak az alapberuházások befe­jezését tartjuk. Még az , idén be kell fejeznünk a karba- mid-üzem és az öntöde építé­sét, szerelését — Balog György szerint mindkét létesítmény­ben még az idén meg kell kezdeni a próbaüzemelést. — Ugyanakkor megkezdtük a nitrogén-műtrágyagyár 78 százalékos bővítését is — hal­lottuk Keresztéig Tibortól. — A gyár most évi 300 ezer ton­na műtrágyát ad. 1968-ban azonban már 78 százalékkal több lesz a termelésünk. A tervek szerint tehát há­rom év múlva a jelenleginél 234 ezer tonnával több műtrá­gyát kapnak szántóföldjeink a TVK-ból. s ennyivel kevesebb műtrágyát kell importálnia, or­szágunknak. S a tervek mir előbbi megvalósulása sokban múlik most már a Petrolké­miai Beruházási Vállalat mun­káján is. A beruházás első sza­kaszában. az idén a IV. szá­mú gázkompresszor építési és szerelési munkáit kell befe­jezni, hogy a kompresszor még az idén megindulhasson. Eddig az építéssel kapcsolat­ban szép eredményekről be­szélhetünk. A kompresszor alapozásánál például a beto­nozást határidő előtt tíz nnp- pel befejezték az épít öle Felépül országunk első polietilén gyára A műanyag ma már egyre nagyobb tért hódít világszerte. Polietilénből például mar x.

Next

/
Thumbnails
Contents