Észak-Magyarország, 1965. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-28 / 202. szám

Szrmbat 1905. atigasztns 28. ESZAKMAGTAKORSZÁG Válaszolni és változtatni ' (Mezőkövesdi jegyzetek) Szembetűnő változásoknak ■letetünk tanúi az egykori sommások földjén, a kövesd! járásiban.. És e többnyire örömteli változásoknak nem is elsősorban külső „jegyeire” gondolunk (építkezés, ruház­kodás stb.), hanem a Kövesd- környeki emberek szívében- lelkében, gondolkodásmódjá­ban, cselekedeteik lényegé­ben és értelmében jelentkező „rejtettebb” változásokra. Va­lószínű, hogy a „bennszülött” kövesdi és környékbeli embe­rek közül sokan számon se tartják ezeket a változásokat a megszokás atmoszférájában. Pedig érdemes és tanulságos is lehet néha egy-egy pillantást vetni e „láthatatlanabb vi­lág” változásaira. A krónikásnak úgy tűnik, hogy a regényes Bükk dél­keleti lankáin és lejjebb is, Kövesd, Tárd, Szentistván kör­nyékén már kellemesebb szel­lő fújdogál, mint a sokáig ter­peszkedő hamis illúziók, a vi­rágos-párom kás szegénység, sőt a cifra nyomorúság múló korszakában. Persze hosszú volt az út idáig, és nem is könnyű. A tennivaló is sok még. De a harmincas években „kitántor­gott” és Amerikában rekedt sum mások már most is meg­csodálnák szépülő, gazdagodó, öntudatban és műveltségben is rangosabb helyre kapasz­kodott szülőföldjüket... Már nem azt vitatják! Csupán az elmúlt két esz- ' tendő során is (történelmileg ■ egy pillanat!) sok minden vál­tozott a kövesdi járásban. Per­sze itt is a „rejtettebb” válto­zásokra gondolunk. Emlékszem, két évvei ez­előtt, 1963 nyarán részt vet­tem Kövesden a járási párt- bizottság kibővített ülésén, amelyen a pártbizottság tagjai és a meghívottak (köztük szép számmal pártonkíviili vezetők is) a szocialista tu­datformálás .néhány időszerű kérdését vitatták meg a VIII. pártkongresszus útmutatásai alapján. A pártbizottság be­számolója nagy gonddal ké­szült, és helyesen körvona­lazta a tennivalókat,, a part, az állami és a társadalmi szer­vezetek feladatait. Viszont nem egy felszólaló vaskos gon­dokról tájékoztatta a pártbi­zottság plénumát. Számos ter­melőszövetkezetben küszköd­tek a közös gazdálkodás, az új életforma kezdeti nehézsé­geivel (anyagi eszközök, gé­pek és vetőmag hiánya, a ve­zetés alacsony színvonala és szakszerűtlensége, laza mun­kafegyelem stb.). Az első esz­tendők tényleges nehézségei (aszály is) és a sikertelenség, a sok helyütt alacsony mun­kaegység-érték, a tagság jöve­delmének alakulása miatt, bi­zony, nem egy helyen vitat­ták a tsz jobb jövőjét. Mint ahogyan a megszokottság és a tájékozatlanság miatt elég sokan vitatták azt is, hogy érdemes-e nagyhozamú, in­tenzív búzafajtát termelni, növelni a kukorica tőszámot, gépesíteni a gazdaságot, vegy­szerekkel irtani a gyomot, szorgalmasan, becsületesen dolgozni a közösben stb. Ezekre a kérdésekre és a vitára azóta az élet, a gyakor­lat válaszolt. Az új, közös gazdálkodás „szülési fájdal­mai” a legtöbb helyen meg­szűntek, s a „kicsikék” egész­ségesen fejlődnek ... (Persze, ha már hasonlattal élünk, sok gond van egy gyerekkel, amíg az életben önállóan is megáll a maga lábán ...) Lévén a járás mezőgazdasá­gi jellegű, érlhetően sok szó esett azon a plénumon a mező- gazdaság, a falusi lakosság világnézeti, általános, szak­jai és politikai fejlődésével összefüggő kérdésekről. Egy bizonyos — néni haszontala­nul! Mert a mezőkövesdi . já­rásban ma már másképpen Vitatkoznak, vélekednek a tsz- ek jelenéről, jövőjéről és Sok más kérdésről. Más érdeicíi az embereket Kövesden a járási pártb; hátság évek éta jelentősége hek megfelelő gondot ford i . hz ideológiai munkára. Az esz- •hei-politikai nevelő munka, a szocialista tudatformálás kérdései gyakran szerepel­nek pártbizottsági és vb-ülé- sek, párttitkári értekezletek, párttaggyűlések, állami és társadalmi szervezetek ta­nácsi ozásain ak napirend jén. A múlt év tavaszán például pártbizottsági ülésen tárgyal­ták meg az ifjúság szocialista nevelésének problémáit, egy éve jelentést készítettele a megyei párt-végrehajtóbi­zottság számára az egységes paraszti osztály kialakulá­sának helyzetéről. Legutóbb pedig, a közelmúltban ismét kibővített pártbizottsági ülés vitatta meg az ideológiai mun­ka helyzetét és feladatait a mezőkövesdi járásban. Kitűnő, világos jelentés vá­zolta a mai helyzetet, s kör­vonalazta a sokrétű tenni­valót (talán túlságosan is sokrétűen és nem elég konk­rétan). Végül is a vita során, a felszólalásokból, valamint a pártbizottság titkárának. Szemes István elvtársnak vita­indító és összegező megjegyzé­seiből erősebb hangsúlyt kaptak a legfontosabb prob­lémák. Az is, hogy elsősorban milyen kérdések foglalkoz­tatják ma a járás dolgozóit, amelyekre természetesen vá­laszolniuk kell a pártszerve­zeteknek; milyen nézetek és magatartás zavarja a szocia­lista tudat és erkölcs erőtelje­sebb térhódítását, amelye­ken viszont türelmes és kö­vetkezetes nevelő munkával, a kommunista bírálat és ön­bírálat eszközeivel változ­tatni kell. A vitából nem volt nehéz „kihámozni”, hogy a tsz jö­vője ma már másképpen fog­lalkoztatja az embereket, mint két évvel ezelőtt Szűnőben van a bizonytalankodás, a tsz- tagság távlatokat lát maga előtt és elsősorban az érdekli, hogyan lehet és kell tovább emelni a vezetés színvonalát, szakszerűségét, a tagság fe­gyelmét és szorgalmát, fokoz­ni a gazdálkodás eredményes­ségét (vagyis növelni az áru­termelést, következésképpen a tagság jövedelmét is). Az is érzékelhető volt, hogy nem­csak a kommunistákat, hanem a járás dolgozóinak egyre na­gyobb részét érdeklik köze­lebbről a szocialista erkölcs és tudat erőteljesebb térhódítá­sával összefüggő kérdések. Kopik a közömbösség, fejlődik az egészséges közgon dől kodás. A pártbizottság jelentése is, a felszólalóit is hangot adtak a járás egészséges közvélemé­nyének: nem valami vonzó jövő vár azokra, akik egyéni érdekeiket a közösség érdekei elé helyezik, munka helyett spekulációval és más becste­len módon (áthágva rendsze­rünk írott és Íratlan törvénye­it) akarnak boldogulni. De még azokra sem, akik olykor­olykor „vizet prédikálnak — és bort isznak ...” Mert saj­nos, akad még ilyen ember a kövesdi járásban is ... Változatlanul élénken fog­lalkoztatja a járás dolgozóit a békével, a nemzetközi mun­kásmozgalommal, a szocialis­ta és a kapitalista világrend- szer harcával összefüggő kér­dések, sőt a világnézeti neve­lés problémái is. A pártbizottság álláspontja világos: az ideológiai nevelő munka során őszinte választ keli adni a párttagságot, és a járás dolgozóit foglalkoztató kérdésekre, a szocialista tu­dat és erkölcs erőteljesebb tér­hódítását fékező jelenségeken pedig változtatni kell. Hogyan? — Erről is sok szó esett ezen a tanácskozáson. ft felsőbb oártszerveb példáía A járási és a községi párt- bizottság legutóbbi,' együttes ülésének nagy erénye volt az elviség és a konkrétság. (Bál­áz utóbbi tekintetében lehetett, volna igényesebb is a ple­num. azért, hogy még köz­vetlenebb segítséget nyújtson az alapszervezetek munkájá­hoz.) A pártbizottsági ülés előké­szítése és vitája során a kö­vesdi elvtársak jól hasznosí­tották a Központi Bizottság rányelveit és a megyei párt- ..'nzottság állásfoglalását, Emel- e a tanácskozás elviségét és konkrétsngát a pártbizottsági ülésen részvevő Kovács Ottó elvtársnak, a Központi Bizott­ság munkatársának és Majo­ros Balázs elvtársnak, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetőjének felszólalása. Kovács elvtárs éppen a Köz­ponti Bizottság irányelveinek alkotó szellemére és néhány elvi kérdésére hívta fel a pártbizottság figyelmét. Egye­bek között hangsúlyozta a gazdasági és az ideológiai munka egységének, helyes ai-ányainak és jó módszerei­nek fontosságát a pártmun­ka folyamatában; a járási pártbizottság fontos szerepét és felelősségét az ideológiai munka irányításában; az új helyzet szülte ellentmondá­sok feltárásának, elemzésé­nek és megoldásának fontos­ságát; az anyagi viszonyok fej­lődésével „éledező” polgári és kispolgári tendenciák le­küzdésének szükségességét; továbbá felhívta a pártbizott­ság figyelmét az osztályharc mai fő módszereire; a veze­tés, a szervezés és a nevelés jelentőségére szocialista előre­haladásunkban. Különösen a türelmes nevelőmunka fon­tosságát hangsúlyozta, rámu­tatva. hogy pártunk az el­múlt nyolc-kilenc esztendő során sohasem élt feleslege­sen a hatalmi eszközökkel, el­lenben nagy gondot fordí­tott a párt és a társadalmi élet demokratizmusának fejleszté­sére, ugyanakkor minden posz­tom a felelősségérzet növelésé­re törekedtünk. Végezetül Kovács elvtárs hangsúlyozta, hogy ideológiai munkánk dön­tő láncszemét ma elsősorban a termelő munkával összefüggő kérdések képezik, mivel to­vábbi előrehaladásunk, szo­cialista fejlődésünk alfája és ómegája is éppen a jó munka. Majoros elvtárs elismerés­sel szólt a járási pártbizottság, a járásban dolgozó kommu­nisták helytállásáról, s az ideológiai munka eddigi ered­ményeiről, amelyek — mint mondotta — máris gyümöl­csöznek. Ugyanakkor felhív­ta a pártbizottság figyelmét, hogy sok még a tennivaló a kövesdi járásban is. Ha a járási ideológiai munka „front­jait” áttekintjük, még a párt- bizottság munkájában is ta­lálható fogyatékosság — mon­dotta —, ami esetenként a „ru­tinmunkában”, a „problémát- lanságban” jut kifejezésre. Hiányolta, hogy bár a párt- bizottság jelentése híven tük­rözi a járás ideológiai helyze­tét, nem elég konkrét. A me­gyében előfordult példák so­rával illusztrálta, hogy az ideológiai munkát nem helyes fetisizálni sem, mivel a szo­cialista építés gyakorlatával, az emberek gondolkodásmód­jával és cselekedeteivel szo­rosan összefüggő kérdésekről van szó. Ezekre kommunista módon válaszolná, és ahol szükséges változtatni a fonák­ságokon, a pártmunka szerves része, a pártszervezetek, min­den kommunista állandó fel­adata. Éppen ezért a Köz­ponti Bizottság irányelveinek és a megyei pártbizottság út­mutatásának hasznosítása nem merülhet ki abban, hogy párt­bizottságaink és pártszerve­zeteink most napirendre tűz­ték. Az a*apszervezetei<en a sor Nem véletlenül merült fel az igény már a járási-községi pártbizottság plénumán sem az ideológiai munka problé­máinak konkrétabb elemzése iránt. (Persze vulgarizálás és szimplifikálás nélkül!) Most az alapszervezeteken a sor, hogy felmérjék „szűkebb pátriá­juk” ideológiai arculatát, problémáit, s a helyi viszo­nyok ismeretében elmélyült, gondos elemzés alapján a párt­taggyűlés plénumán is meg­vitassák a szocialista tudat és erkölcs intenzivebb térhódítá­sának problémáit. Célszerű, hogy az alapszer­vezetek vezetőségének jelen­tése ne markoljon sokat Hasznosítva a felsőbb párt­szervek útmutatásait, a he­lyileg legaktuálisabb kérdések érdemi vitája eredményezheti leginkább az újra és újra gyü­mölcsöző. az anyagi viszonyok fejlődésére is visszaható „rej­tettebb”. mégis örömteli vál­tozásokat. Csépányi Lajos liest tartott a KNEB A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság pénteki ülésén meghallgatta és elfogadta a KNEB elnökének az előző ülés óta végzett munkáról szóló beszámolóját. Tudomásul vet­te a belkereskedelmi miniszter helyettesének a KNEB jelenté­sére adott válaszát, amely a fővárosi kiskereskedelem ren­delésének szervezettebbé, kö­rültekintőbbé tételére vonat­kozott. A válaszból kitűnik, hogy intézkedtek egyes hiány­cikkek — például a 27-es és 30-as gyermekcipők, vala­mint a kismamacipők — pót­lására. A KNEB a felnőtt járóbeteg- ellátás helyzetével kapcsolat­ban többek között megállapí­totta, hogy a következő évek­ben a legnagyobb gondot a körzeti orvosi rendelők sze­mélyi és anyagi feltételei nek javítására kell fordítani. A faanyagokkal való gaz­dálkodásról készült jelentés­ben a KNEB felhívja az érde­keltek figyelmét a pazarlást előidéző okokra, s az éssze­rűbb és összehangoltabb fa­anyag-gazdálkodás szükséges­ségére. Szemet a földgyalunak! SZÖT-üdiifcs Tapolcán Évről évre az ország minden részéből érkeznek Miskolc-Ta­polcára. Minden évszakban kel­lemes és szép itt a pihenés.- Vannak, akik visszajárnak ide, minden évben itt töltik szabad­ságukat. Tapolca 13 SZOT-üdülőjé- ben az idén 3500-an töltöttek el felejthetetlen két hetet Új­donságként az Avas nevű üdülőben az idén már csalá­dok is nyaralhattak együtt Jövőre ezt a lehetőséget bőví­tik: még több, gyerekkel ér­kező házaspárt fogadnak a ta­polcai SZOT-üdülők. a mi igaz, az igaz, pom- pás gép ez a száz ló­erős, lánctalpakon közlekedő földgyalu. Ne ki­ereszti óriás vaslapátját a talajnak, a kő- és szemétbuc­káknak, és jókora dombnyit tol maga előtt.. A minap azon­ban rájöttem egy csöppet sem lényegtelen hibájára: kár, hogy a földgyalunak nincs szeme, vagy ha szeme nem lehet, hát mondjuk fotocellája, amelynek segít­ségével kikerülné, mondjuk a föld alatt húzódó vízvezeté­ket. Sőt, akkor is megállna, ha más fontos dolog, mond­juk vízelvezető csatorna, miegymás kerül széles acél­lapátja elé. Azóta is töröm a fejem a dolgon. Hiszen lehet, hogy még valami újí­tási pénzt is kapok érte! Azóta foglalkoztat a dolog, miután néhány órán át egy­folytában figyeltem ötödik emeleti ablakunkból: mit tud. mire képes a földgyalu. Nekilendült a munkának. Az első fordulóban annyi min­dent összegyalult, hogy két ember két napig se volna rá képes. A második forduló­ban meg, alig ment néhány métert, máris óriási vizsugár szökkent fel mögötte. — Vizet talált, lehet, hogy gyógyvíz — akartam közölni éppen a családdal. De oda­lent kiáltás harsant: — Állj mag, átszakítottál valami vízvezetéket! — A vezető nyomban leugrott, s akkorra már kis tó gyűrű­zött a gép mögött. Nosza, megkezdődött a rohanás. Munkavezetők, technikusok szaladtak jobbra-balra. A munkások fadugót faragtak, s próbálták eltömni, mások azt firtatták, hol is kellene elzárni a vizet. Micsoda butaság. Mielőtt dolgozni kezdene egy ilyen gyalu, meg kellene nézni a terület közművesitési rajzát. De megint csak megelőzött valaki, mert egy munkave­zető kinézetű férfiú elkiál­totta magát: — Hozzátok csak az épít­kezések tervrajzait. — Félóra múlva hozták, utána, hama­rosan megszűnt bugyogni a szökőkút. Pedig olyan szép volt!... Érthető, hogy ezek után alaposan átnézték a tervrajzokat, s a gép gyalult tovább. / gaz, a délután folya­mán még leszakította a szennyvízcsatorna egyik aknájának betontete­jét, de onnan már szerencsé­re nem bugyogott elő sem­mi. A vezető nagy nehezen visszarakta a vaslemezt, a törött-zúzott betonalapra. Nos, ekkor ötlött fel ben­nem a gondolat, hogy vala­mi mindent látó szemecslcét, mindent megérző gépezetet kellene szereim ezekre az egyébként erős, hatalmas földgyalukra. Igaz, meg le­het munkakezdet előtt néz­ni, nincs-e útjában valami. De ima, itt, a Selyemréten, a második és harmadik magas­épület közötti terület rajzait is megnézték a víz feltörése után, mégis odalett a szennyvízcsatorna aknája.' Ezek után feltétlenül a gé­pet keli megokosítani. Barcsa S. Az ország nagyüzemeiben bevezetik az üzemi táppénzbe vételt Az elmúlt években már szá­mos nagyüzemben bevezették azt a rendszert, hogy az üzem­hez viszonylag közel lakó já­róbeteg dolgozók keresőképte­lenségét az üzemegészségügyi szolgálat állapítja meg. Eze­ken a munkahelyeken tehát az üzemi orvos dönt a beteg táp­pénzbe vételéről és arról, hogy mennyi ideig szükséges táp­pénzes állományban maradnia. A kedvező tapasztalatok alap­ján az Egészségügyi Miniszté­rium a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsával egyetértésben most elrendelte, hogy a kere­sőképesség üzemi elbírálását mindazokra az üzemekre ki kell terjeszteni, amelyekben főfoglalkozású (napi 8 , órás munkaidejű) üzemi orvos mű­Ercdményes volt a hortobágyi nyárvégi próbalialászat A Hortobágyi Állami Gazdaság halastavaiban most kezd­ték meg a nyárvégi halászatot. A próbahalászat az! mu­tatja a legnagyobb halastavon, a Kondás 2-n, hogy a halál­lomány jól hasznosította a takarmányt. A nyárvégi halá­szatkor 1,20—1,30 kilogrammos halakra számítanak. ködik. Az intézkedést fokoza­tosan hajtják végre. A rendel­kezés szerint az üzemi táp­pénzbe vételt akkor lehet be­vezetni, ha 1800—2200 dolgo­zóra jut egy 8 órás napi mun­kaidővel dolgozó üzemi orvos és egy üzemi ápolónő, továbbá, ha az üzemorvosi rendelő el­helyezése, felszerelése megfe­lelő. Az üzemi táppénzbe vé­tel bevezetésével egyidejűleg minden üzemi orvos, vagy mű­hely-körzeti orvos mellett or- vosímokot is kell alkalmazni, napi négyórás munkaidővel. A rendelkezés nagy gondol fordít: rá, hogy a betegek az új rendszer bevezetésével kapcso- latban még átmenetileg sr szenvedhessenek hátrányt Többek között utasítja a táp­pénzbevételi joggal felruházott üzemi orvost, hogy a nála je­lentkező és megítélése szerint fekvésre szoruló beteget if vegye egy-három napra táp­pénzbe, lássa el a szükségei gyógyszerrel és utasításokkal így a beteg minden további utánjárás nélkül lefekhetik. ami segíti gyorsabb gyógyulá­sát. Ha periig vitás lehet, hogy a beteg járóképes-e, akkoi mind az üzemi, mind a körzeti orvosnak a beteg egészségi ál* 1 -1 riot „„ legkeávf*7őbt> megol­dást kell választania. A körzeti orvos csak akkor minősítheti a beteget járóképesnek, ha a munkahely felkeresése nem okozhatta állapotának további romlását. Jó eredményeket hozott a próbahalászat Presszó az üdülőben Kedves meglepetés fogadj; majd azokat, akik néhány hé múlva érkeznek a tapolcai Ki­kelet SZOT-üdíilőbe. Egy kii átalakítással ugyanis „házi ká­véházat” varázsolnak akkori-; az üdülőbe az ügyes mester emberek. Igaz ugyan, hogy a Kikel© oresszójanak előnyeit, a zama­tos feketekávét, az üdítő italo­kat "s süfprnénveket egvelőrf majd csak az őszi-téli idényre ideérkező beutaltak élvezhetik hiszen szeptember 23-ig tar1 csak a fő szezon Azután ke- vesebb vendég ion nibenni Ta­polcára. De a lövőre itt nyara­iknak is kedves meglepetés lesz a modern kis presszó.

Next

/
Thumbnails
Contents