Észak-Magyarország, 1965. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-28 / 202. szám
Szrmbat 1905. atigasztns 28. ESZAKMAGTAKORSZÁG Válaszolni és változtatni ' (Mezőkövesdi jegyzetek) Szembetűnő változásoknak ■letetünk tanúi az egykori sommások földjén, a kövesd! járásiban.. És e többnyire örömteli változásoknak nem is elsősorban külső „jegyeire” gondolunk (építkezés, ruházkodás stb.), hanem a Kövesd- környeki emberek szívében- lelkében, gondolkodásmódjában, cselekedeteik lényegében és értelmében jelentkező „rejtettebb” változásokra. Valószínű, hogy a „bennszülött” kövesdi és környékbeli emberek közül sokan számon se tartják ezeket a változásokat a megszokás atmoszférájában. Pedig érdemes és tanulságos is lehet néha egy-egy pillantást vetni e „láthatatlanabb világ” változásaira. A krónikásnak úgy tűnik, hogy a regényes Bükk délkeleti lankáin és lejjebb is, Kövesd, Tárd, Szentistván környékén már kellemesebb szellő fújdogál, mint a sokáig terpeszkedő hamis illúziók, a virágos-párom kás szegénység, sőt a cifra nyomorúság múló korszakában. Persze hosszú volt az út idáig, és nem is könnyű. A tennivaló is sok még. De a harmincas években „kitántorgott” és Amerikában rekedt sum mások már most is megcsodálnák szépülő, gazdagodó, öntudatban és műveltségben is rangosabb helyre kapaszkodott szülőföldjüket... Már nem azt vitatják! Csupán az elmúlt két esz- ' tendő során is (történelmileg ■ egy pillanat!) sok minden változott a kövesdi járásban. Persze itt is a „rejtettebb” változásokra gondolunk. Emlékszem, két évvei ezelőtt, 1963 nyarán részt vettem Kövesden a járási párt- bizottság kibővített ülésén, amelyen a pártbizottság tagjai és a meghívottak (köztük szép számmal pártonkíviili vezetők is) a szocialista tudatformálás .néhány időszerű kérdését vitatták meg a VIII. pártkongresszus útmutatásai alapján. A pártbizottság beszámolója nagy gonddal készült, és helyesen körvonalazta a tennivalókat,, a part, az állami és a társadalmi szervezetek feladatait. Viszont nem egy felszólaló vaskos gondokról tájékoztatta a pártbizottság plénumát. Számos termelőszövetkezetben küszködtek a közös gazdálkodás, az új életforma kezdeti nehézségeivel (anyagi eszközök, gépek és vetőmag hiánya, a vezetés alacsony színvonala és szakszerűtlensége, laza munkafegyelem stb.). Az első esztendők tényleges nehézségei (aszály is) és a sikertelenség, a sok helyütt alacsony munkaegység-érték, a tagság jövedelmének alakulása miatt, bizony, nem egy helyen vitatták a tsz jobb jövőjét. Mint ahogyan a megszokottság és a tájékozatlanság miatt elég sokan vitatták azt is, hogy érdemes-e nagyhozamú, intenzív búzafajtát termelni, növelni a kukorica tőszámot, gépesíteni a gazdaságot, vegyszerekkel irtani a gyomot, szorgalmasan, becsületesen dolgozni a közösben stb. Ezekre a kérdésekre és a vitára azóta az élet, a gyakorlat válaszolt. Az új, közös gazdálkodás „szülési fájdalmai” a legtöbb helyen megszűntek, s a „kicsikék” egészségesen fejlődnek ... (Persze, ha már hasonlattal élünk, sok gond van egy gyerekkel, amíg az életben önállóan is megáll a maga lábán ...) Lévén a járás mezőgazdasági jellegű, érlhetően sok szó esett azon a plénumon a mező- gazdaság, a falusi lakosság világnézeti, általános, szakjai és politikai fejlődésével összefüggő kérdésekről. Egy bizonyos — néni haszontalanul! Mert a mezőkövesdi . járásban ma már másképpen Vitatkoznak, vélekednek a tsz- ek jelenéről, jövőjéről és Sok más kérdésről. Más érdeicíi az embereket Kövesden a járási pártb; hátság évek éta jelentősége hek megfelelő gondot ford i . hz ideológiai munkára. Az esz- •hei-politikai nevelő munka, a szocialista tudatformálás kérdései gyakran szerepelnek pártbizottsági és vb-ülé- sek, párttitkári értekezletek, párttaggyűlések, állami és társadalmi szervezetek tanácsi ozásain ak napirend jén. A múlt év tavaszán például pártbizottsági ülésen tárgyalták meg az ifjúság szocialista nevelésének problémáit, egy éve jelentést készítettele a megyei párt-végrehajtóbizottság számára az egységes paraszti osztály kialakulásának helyzetéről. Legutóbb pedig, a közelmúltban ismét kibővített pártbizottsági ülés vitatta meg az ideológiai munka helyzetét és feladatait a mezőkövesdi járásban. Kitűnő, világos jelentés vázolta a mai helyzetet, s körvonalazta a sokrétű tennivalót (talán túlságosan is sokrétűen és nem elég konkrétan). Végül is a vita során, a felszólalásokból, valamint a pártbizottság titkárának. Szemes István elvtársnak vitaindító és összegező megjegyzéseiből erősebb hangsúlyt kaptak a legfontosabb problémák. Az is, hogy elsősorban milyen kérdések foglalkoztatják ma a járás dolgozóit, amelyekre természetesen válaszolniuk kell a pártszervezeteknek; milyen nézetek és magatartás zavarja a szocialista tudat és erkölcs erőteljesebb térhódítását, amelyeken viszont türelmes és következetes nevelő munkával, a kommunista bírálat és önbírálat eszközeivel változtatni kell. A vitából nem volt nehéz „kihámozni”, hogy a tsz jövője ma már másképpen foglalkoztatja az embereket, mint két évvel ezelőtt Szűnőben van a bizonytalankodás, a tsz- tagság távlatokat lát maga előtt és elsősorban az érdekli, hogyan lehet és kell tovább emelni a vezetés színvonalát, szakszerűségét, a tagság fegyelmét és szorgalmát, fokozni a gazdálkodás eredményességét (vagyis növelni az árutermelést, következésképpen a tagság jövedelmét is). Az is érzékelhető volt, hogy nemcsak a kommunistákat, hanem a járás dolgozóinak egyre nagyobb részét érdeklik közelebbről a szocialista erkölcs és tudat erőteljesebb térhódításával összefüggő kérdések. Kopik a közömbösség, fejlődik az egészséges közgon dől kodás. A pártbizottság jelentése is, a felszólalóit is hangot adtak a járás egészséges közvéleményének: nem valami vonzó jövő vár azokra, akik egyéni érdekeiket a közösség érdekei elé helyezik, munka helyett spekulációval és más becstelen módon (áthágva rendszerünk írott és Íratlan törvényeit) akarnak boldogulni. De még azokra sem, akik olykorolykor „vizet prédikálnak — és bort isznak ...” Mert sajnos, akad még ilyen ember a kövesdi járásban is ... Változatlanul élénken foglalkoztatja a járás dolgozóit a békével, a nemzetközi munkásmozgalommal, a szocialista és a kapitalista világrend- szer harcával összefüggő kérdések, sőt a világnézeti nevelés problémái is. A pártbizottság álláspontja világos: az ideológiai nevelő munka során őszinte választ keli adni a párttagságot, és a járás dolgozóit foglalkoztató kérdésekre, a szocialista tudat és erkölcs erőteljesebb térhódítását fékező jelenségeken pedig változtatni kell. Hogyan? — Erről is sok szó esett ezen a tanácskozáson. ft felsőbb oártszerveb példáía A járási és a községi párt- bizottság legutóbbi,' együttes ülésének nagy erénye volt az elviség és a konkrétság. (Báláz utóbbi tekintetében lehetett, volna igényesebb is a plenum. azért, hogy még közvetlenebb segítséget nyújtson az alapszervezetek munkájához.) A pártbizottsági ülés előkészítése és vitája során a kövesdi elvtársak jól hasznosították a Központi Bizottság rányelveit és a megyei párt- ..'nzottság állásfoglalását, Emel- e a tanácskozás elviségét és konkrétsngát a pártbizottsági ülésen részvevő Kovács Ottó elvtársnak, a Központi Bizottság munkatársának és Majoros Balázs elvtársnak, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének felszólalása. Kovács elvtárs éppen a Központi Bizottság irányelveinek alkotó szellemére és néhány elvi kérdésére hívta fel a pártbizottság figyelmét. Egyebek között hangsúlyozta a gazdasági és az ideológiai munka egységének, helyes ai-ányainak és jó módszereinek fontosságát a pártmunka folyamatában; a járási pártbizottság fontos szerepét és felelősségét az ideológiai munka irányításában; az új helyzet szülte ellentmondások feltárásának, elemzésének és megoldásának fontosságát; az anyagi viszonyok fejlődésével „éledező” polgári és kispolgári tendenciák leküzdésének szükségességét; továbbá felhívta a pártbizottság figyelmét az osztályharc mai fő módszereire; a vezetés, a szervezés és a nevelés jelentőségére szocialista előrehaladásunkban. Különösen a türelmes nevelőmunka fontosságát hangsúlyozta, rámutatva. hogy pártunk az elmúlt nyolc-kilenc esztendő során sohasem élt feleslegesen a hatalmi eszközökkel, ellenben nagy gondot fordított a párt és a társadalmi élet demokratizmusának fejlesztésére, ugyanakkor minden posztom a felelősségérzet növelésére törekedtünk. Végezetül Kovács elvtárs hangsúlyozta, hogy ideológiai munkánk döntő láncszemét ma elsősorban a termelő munkával összefüggő kérdések képezik, mivel további előrehaladásunk, szocialista fejlődésünk alfája és ómegája is éppen a jó munka. Majoros elvtárs elismeréssel szólt a járási pártbizottság, a járásban dolgozó kommunisták helytállásáról, s az ideológiai munka eddigi eredményeiről, amelyek — mint mondotta — máris gyümölcsöznek. Ugyanakkor felhívta a pártbizottság figyelmét, hogy sok még a tennivaló a kövesdi járásban is. Ha a járási ideológiai munka „frontjait” áttekintjük, még a párt- bizottság munkájában is található fogyatékosság — mondotta —, ami esetenként a „rutinmunkában”, a „problémát- lanságban” jut kifejezésre. Hiányolta, hogy bár a párt- bizottság jelentése híven tükrözi a járás ideológiai helyzetét, nem elég konkrét. A megyében előfordult példák sorával illusztrálta, hogy az ideológiai munkát nem helyes fetisizálni sem, mivel a szocialista építés gyakorlatával, az emberek gondolkodásmódjával és cselekedeteivel szorosan összefüggő kérdésekről van szó. Ezekre kommunista módon válaszolná, és ahol szükséges változtatni a fonákságokon, a pártmunka szerves része, a pártszervezetek, minden kommunista állandó feladata. Éppen ezért a Központi Bizottság irányelveinek és a megyei pártbizottság útmutatásának hasznosítása nem merülhet ki abban, hogy pártbizottságaink és pártszervezeteink most napirendre tűzték. Az a*apszervezetei<en a sor Nem véletlenül merült fel az igény már a járási-községi pártbizottság plénumán sem az ideológiai munka problémáinak konkrétabb elemzése iránt. (Persze vulgarizálás és szimplifikálás nélkül!) Most az alapszervezeteken a sor, hogy felmérjék „szűkebb pátriájuk” ideológiai arculatát, problémáit, s a helyi viszonyok ismeretében elmélyült, gondos elemzés alapján a párttaggyűlés plénumán is megvitassák a szocialista tudat és erkölcs intenzivebb térhódításának problémáit. Célszerű, hogy az alapszervezetek vezetőségének jelentése ne markoljon sokat Hasznosítva a felsőbb pártszervek útmutatásait, a helyileg legaktuálisabb kérdések érdemi vitája eredményezheti leginkább az újra és újra gyümölcsöző. az anyagi viszonyok fejlődésére is visszaható „rejtettebb”. mégis örömteli változásokat. Csépányi Lajos liest tartott a KNEB A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésén meghallgatta és elfogadta a KNEB elnökének az előző ülés óta végzett munkáról szóló beszámolóját. Tudomásul vette a belkereskedelmi miniszter helyettesének a KNEB jelentésére adott válaszát, amely a fővárosi kiskereskedelem rendelésének szervezettebbé, körültekintőbbé tételére vonatkozott. A válaszból kitűnik, hogy intézkedtek egyes hiánycikkek — például a 27-es és 30-as gyermekcipők, valamint a kismamacipők — pótlására. A KNEB a felnőtt járóbeteg- ellátás helyzetével kapcsolatban többek között megállapította, hogy a következő években a legnagyobb gondot a körzeti orvosi rendelők személyi és anyagi feltételei nek javítására kell fordítani. A faanyagokkal való gazdálkodásról készült jelentésben a KNEB felhívja az érdekeltek figyelmét a pazarlást előidéző okokra, s az ésszerűbb és összehangoltabb faanyag-gazdálkodás szükségességére. Szemet a földgyalunak! SZÖT-üdiifcs Tapolcán Évről évre az ország minden részéből érkeznek Miskolc-Tapolcára. Minden évszakban kellemes és szép itt a pihenés.- Vannak, akik visszajárnak ide, minden évben itt töltik szabadságukat. Tapolca 13 SZOT-üdülőjé- ben az idén 3500-an töltöttek el felejthetetlen két hetet Újdonságként az Avas nevű üdülőben az idén már családok is nyaralhattak együtt Jövőre ezt a lehetőséget bővítik: még több, gyerekkel érkező házaspárt fogadnak a tapolcai SZOT-üdülők. a mi igaz, az igaz, pom- pás gép ez a száz lóerős, lánctalpakon közlekedő földgyalu. Ne kiereszti óriás vaslapátját a talajnak, a kő- és szemétbuckáknak, és jókora dombnyit tol maga előtt.. A minap azonban rájöttem egy csöppet sem lényegtelen hibájára: kár, hogy a földgyalunak nincs szeme, vagy ha szeme nem lehet, hát mondjuk fotocellája, amelynek segítségével kikerülné, mondjuk a föld alatt húzódó vízvezetéket. Sőt, akkor is megállna, ha más fontos dolog, mondjuk vízelvezető csatorna, miegymás kerül széles acéllapátja elé. Azóta is töröm a fejem a dolgon. Hiszen lehet, hogy még valami újítási pénzt is kapok érte! Azóta foglalkoztat a dolog, miután néhány órán át egyfolytában figyeltem ötödik emeleti ablakunkból: mit tud. mire képes a földgyalu. Nekilendült a munkának. Az első fordulóban annyi mindent összegyalult, hogy két ember két napig se volna rá képes. A második fordulóban meg, alig ment néhány métert, máris óriási vizsugár szökkent fel mögötte. — Vizet talált, lehet, hogy gyógyvíz — akartam közölni éppen a családdal. De odalent kiáltás harsant: — Állj mag, átszakítottál valami vízvezetéket! — A vezető nyomban leugrott, s akkorra már kis tó gyűrűzött a gép mögött. Nosza, megkezdődött a rohanás. Munkavezetők, technikusok szaladtak jobbra-balra. A munkások fadugót faragtak, s próbálták eltömni, mások azt firtatták, hol is kellene elzárni a vizet. Micsoda butaság. Mielőtt dolgozni kezdene egy ilyen gyalu, meg kellene nézni a terület közművesitési rajzát. De megint csak megelőzött valaki, mert egy munkavezető kinézetű férfiú elkiáltotta magát: — Hozzátok csak az építkezések tervrajzait. — Félóra múlva hozták, utána, hamarosan megszűnt bugyogni a szökőkút. Pedig olyan szép volt!... Érthető, hogy ezek után alaposan átnézték a tervrajzokat, s a gép gyalult tovább. / gaz, a délután folyamán még leszakította a szennyvízcsatorna egyik aknájának betontetejét, de onnan már szerencsére nem bugyogott elő semmi. A vezető nagy nehezen visszarakta a vaslemezt, a törött-zúzott betonalapra. Nos, ekkor ötlött fel bennem a gondolat, hogy valami mindent látó szemecslcét, mindent megérző gépezetet kellene szereim ezekre az egyébként erős, hatalmas földgyalukra. Igaz, meg lehet munkakezdet előtt nézni, nincs-e útjában valami. De ima, itt, a Selyemréten, a második és harmadik magasépület közötti terület rajzait is megnézték a víz feltörése után, mégis odalett a szennyvízcsatorna aknája.' Ezek után feltétlenül a gépet keli megokosítani. Barcsa S. Az ország nagyüzemeiben bevezetik az üzemi táppénzbe vételt Az elmúlt években már számos nagyüzemben bevezették azt a rendszert, hogy az üzemhez viszonylag közel lakó járóbeteg dolgozók keresőképtelenségét az üzemegészségügyi szolgálat állapítja meg. Ezeken a munkahelyeken tehát az üzemi orvos dönt a beteg táppénzbe vételéről és arról, hogy mennyi ideig szükséges táppénzes állományban maradnia. A kedvező tapasztalatok alapján az Egészségügyi Minisztérium a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben most elrendelte, hogy a keresőképesség üzemi elbírálását mindazokra az üzemekre ki kell terjeszteni, amelyekben főfoglalkozású (napi 8 , órás munkaidejű) üzemi orvos műErcdményes volt a hortobágyi nyárvégi próbalialászat A Hortobágyi Állami Gazdaság halastavaiban most kezdték meg a nyárvégi halászatot. A próbahalászat az! mutatja a legnagyobb halastavon, a Kondás 2-n, hogy a halállomány jól hasznosította a takarmányt. A nyárvégi halászatkor 1,20—1,30 kilogrammos halakra számítanak. ködik. Az intézkedést fokozatosan hajtják végre. A rendelkezés szerint az üzemi táppénzbe vételt akkor lehet bevezetni, ha 1800—2200 dolgozóra jut egy 8 órás napi munkaidővel dolgozó üzemi orvos és egy üzemi ápolónő, továbbá, ha az üzemorvosi rendelő elhelyezése, felszerelése megfelelő. Az üzemi táppénzbe vétel bevezetésével egyidejűleg minden üzemi orvos, vagy műhely-körzeti orvos mellett or- vosímokot is kell alkalmazni, napi négyórás munkaidővel. A rendelkezés nagy gondol fordít: rá, hogy a betegek az új rendszer bevezetésével kapcso- latban még átmenetileg sr szenvedhessenek hátrányt Többek között utasítja a táppénzbevételi joggal felruházott üzemi orvost, hogy a nála jelentkező és megítélése szerint fekvésre szoruló beteget if vegye egy-három napra táppénzbe, lássa el a szükségei gyógyszerrel és utasításokkal így a beteg minden további utánjárás nélkül lefekhetik. ami segíti gyorsabb gyógyulását. Ha periig vitás lehet, hogy a beteg járóképes-e, akkoi mind az üzemi, mind a körzeti orvosnak a beteg egészségi ál* 1 -1 riot „„ legkeávf*7őbt> megoldást kell választania. A körzeti orvos csak akkor minősítheti a beteget járóképesnek, ha a munkahely felkeresése nem okozhatta állapotának további romlását. Jó eredményeket hozott a próbahalászat Presszó az üdülőben Kedves meglepetés fogadj; majd azokat, akik néhány hé múlva érkeznek a tapolcai Kikelet SZOT-üdíilőbe. Egy kii átalakítással ugyanis „házi kávéházat” varázsolnak akkori-; az üdülőbe az ügyes mester emberek. Igaz ugyan, hogy a Kikel© oresszójanak előnyeit, a zamatos feketekávét, az üdítő italokat "s süfprnénveket egvelőrf majd csak az őszi-téli idényre ideérkező beutaltak élvezhetik hiszen szeptember 23-ig tar1 csak a fő szezon Azután ke- vesebb vendég ion nibenni Tapolcára. De a lövőre itt nyaraiknak is kedves meglepetés lesz a modern kis presszó.
