Észak-Magyarország, 1965. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-25 / 199. szám

2 eszakmagyarörseAg Szerda, 198S. augusztus 25. Átadta megbízólevelét az új svájci nagykövet Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­ke kedden fogadta Werner Fuchss rendkívüli és megha­talmazott nagykövetet, Svájc új magyarországi nagyköve­tét, aki átadta megbízóleve­lét. Werner Fuchss nagykövet, megbízólevele átadása után a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Paisti^áEi támadás \ a Mieim légiíániaszpoiit ellen® Keddre virradó éjszaka a dél-vietnami hazafiak újabb sikeres rajtaütést hajtottak végre a Bien Hoa-i amerikai légitámaszpont ellen. A Sai­gontól 19 kilométernyire északkeletre fekvő támasz­pontot a partizának aknave­tővel lőtték és tetemes káro­kat okoztak. Egy amerikai katonai szóvivő a támadás után közölte, hogy a támaszponton tartózkodó csapatoknak veszteségeik voltak, ezenkívül több épület és repülőgép meg­rongálódott. Kedden hajnalban amerikai és dél-vietnami járőrök átfé­sülték a támaszpont környé­Felh ribaradá& Jugoszláviában a frankfurti ítélet miatt Felháborodást, nyugtalansá­got és tiltakozást váltott ki Jugoszláviában is az úgyneve­zett auschwitzi perben hozott frankfurti ítélet. Jugoszlávia — emlékeztet­nek rá Belgrádban — Európa ama országai közé tartozik, amelyek különösen sokat szen­vedtek a fasiszta barbárságtól. Csaknem kétmillió jugoszláv állampolgárt gyilkoltak meg, vagy hurcoltak koncentrációs táborokba. Az NSZK azonban nem hajlandó hozzájárulni a fa­sizmus jugoszláv áldozatai­nak kártalanításához, sőt, tétlenül szemléli, hogy fa­siszta banditák Nyugal- Németországban felháborí­tó merényleteket követnek el Jugoszlávia hivatalos képviselői ellen. Amint Belgrádban hangsú­lyozzák: nemcsak az a felhá­borító, hogy Frankfurtban vi­szonylag enyhe büntetéssel sújtották az emberiség ellen súlyosan vétkezett auschwitzi hóhérokat. Sokkal nyugtala­nítóbb az a körülmény, hogy a frankfurti bíróság és az NSZK más felelős szervei nem hajlandók levonni a po­litikai tanulságot a történelem legsúlyosabb emberi eltéve­lyedéséből, amelynek nyomai még napjainkban is kimutat­hatók. A felháborodás hang­ján ír az auschwitzi perről a Borba is. — A frankfurti bíróságtól — írja — a nemzetközi közvéle­mény sokkal többet várt, mint azt, hogy bebizonyítsa a húsz vádlott bűnösségét. Az, ami Frankfurtban történt, egyenlő azzal, mintha az auschwitzi vérfolyam a bírósági procedú­rák homoktengerébe veszett volna. Hiszen nemcsak a húsz vádlottról van szó, hanem arról a több ezer háborús bűnös­ről is, aki háborítatlanul él a Német Szövetségi Köztársaságban. Az ő nyugalmukat bizonyára a legkisebb mértékben sem za­varja a frankfurti ítélet. — A frankfurti „büntetés” semmin sem változtat és azt sem segíti elő, hogy a német nép levonja a tanulságot a történelem legtragikusabb lec­kéjéből. És ez mór önmagában is súlyos vétek az emberiség ellen — fejezi be cikkét a Borba. A Gemisí!«>-5 íováblb kepiiag az űrben A Gemini—5. amerikai űr­hajó kedden, magyar idő sze­rint 14,35-kor kezdte meg negyvenhatodik föld körüli 'ke­ringését. Ezt követően a hous­toni kísérleti központ enge­A szá^1"1 délyt adott Coopernek és Con- radnak arra, hogy újabb 24 órával, a hatvanegyedik kerin­gésig meghosszabbítsa űruta­zását. Cooper és Conrad ne­gyedik napja tartózkodik a Gemini—5. fedélzetén. Keddre számos kísérletet vettek tervbe, ezek közül az egyiket az űrhajósok már vég­rehajtották; felfedeztek és le­fényképeztek egy Minuteman- rakétát,. amelyet az amerikai légierő a kaliforniai Vanden- berg légitámaszpontról lőtt fel. A másik kísérlet egy ur- randevu, amelyet csak elméle­tileg hajtanak végre, ugyanis ellentétben a hétfői kísérlettel, nem végeznek manővereket a világűrben, amikor a képzelet­beli objektumot megközelítik. Kedden a két űrhajós arról panaszkodott, hogy az űröltö­zékbe szerelt hűtőrendszer túl­ságosan is jól működött, mind­ketten fáztak, a hibát később sikerült elhárítani. két. A „razzia” teljesen ered-o ménytelen volt, a partizánok-“ nak nyomára sem bukkantak.» Tavaly novemberben a ha-« zafiak hasonló — még ennél® is nagyobbarányú — ak-® ciót hajtottak végre Bien Hoa» ellen, aknavetőtűzzel több gé-s pet megsemmisítettek. ® Jelenleg a támaszponton » szolgál a .Dél-Vietnaniban ál-“ lomásozó 1. amerikai hadosz-» tály 2. dandárja, továbbá egy° nyolcszáz főnyi ausztráliai“ gyalogzászlóalj és egy új-o zélandi tüzéregység. A másik dél-vietnamból ér-« kezett jelentés egy repülőgép-« szerencsétlenségről számol be.ra Hongkong közeiében » a part mellett tengerbe zu- ® hant egy amerikai katonai ® személyszállító repülőgép. ® A gépen 65, szabadságáról be-e vonuló amerikai katona uta-J zott Dél-Víetnamba. A 65 utas» és a hat főnyi legénység közülj 13-at sikerült a tenger hulla-® maiból kimenteni. ® Az AFP Londonból keltezett® jelentésében közli, hogy Nor-e man Buchan angol munkás-“ párti képviselő levélben for-« dúlt Stewart külügyminiszter- g hez és e elítélte, hogy az amerikai- J alc Vietnamban vízierömű- » veket és duzzasztógátakat • bombázták. » A képviselő megállapította,® hogy ezek a támadások az ed-® diginél még jobban veszélyez-o tetik Ázsia és a világ békéjét.® Felhívta Stewart külügyminisz- Q ^ * í\ Á hős Fuong z újságírók megrendültén álltak a kórházi ágy körül.' Előttük egy gézzel bekötözött leány feküdt Fejéről helyenként napalm-bomba égette le a szép fekete ha­jat. Halvány arca időnként megremegett, szemeiben gyűlö­let csillogott. .Minden szó nehezére esett, mégis keményen beszélt: — Mi, vietnami nők mérhetetlen gyűlöletet táplálunk az amerikai imperialistákkal szemben. Készek vagyunk a vég­sőkig küzdeni népünk szabadságáért és függetlenségéért. .J A kimért, higgadt szavak elültek a te­remben, s külföldi, vala­mint a vietnami újságírók né­hány pillanatig mozduiatlanok maradtak. Az amerikaiak által súlyosan megsebesített leány szavai mind­annyiunkban mély benyomást keltettek. Mindannyian ta­pasztaltuk, hogy milyen kolosszális akaraterő él a leány meggyötört testében. Hogyan is történt? Felüvölt a sziréna. Ham Rong-ban légiriadót jeleznek.' Fuong Diny, a 23 éves fémöntő szakmunkásnő dolgozótár­saival együtt nyomban otthagyja munkahelyét és elfoglalja a számára kijelölt tüzelőállást. Kisvártatva repülőgépek kö­zelednek. Az amerikai keselyük egymást követő hullámok­ban szórják a bombákat. Lenn a tereken, az utcákon és a tágas udvarokban illően fogadják a hívatlan betolakodókat. A vietnami légelhárító tüzérség szüntelenül munkában van.' A légikalózok menekülni igyekszenek, de néhány fekete füst­csíkot ereszt maga után. Fuong Diny azt a harci feladatot kapta: biztosítsa, hogy a lövedékek utánpótlása akadálytalanul eljusson a tüzérségi ütegállásokig. S miközben erre ügyelt, őrhelye közelében amerikai ejtőernyős pilóta ereszkedett a földre. Az egység parancsnoka nyomban a magasabb parancsnoki álláshoz küldte Fuongot azzal a feladattal, hogy közölje az illetéke­sekkel a történteket. Visszatérőben azonban a leány tüzérsé­gi tűzbe keveredett. Hirtelen földre vetette magát, és a rizs­táblát védő terasz tövében kúszva őrhelyéhez közeledett. Az amerikai repülőgépek ismét közeledtek. Fuong ekkor már újra a lőállásbán volt. Megragadta automata puskáját és szüntelenül lőtte a támadókat. Az egyik gép .zuhanóre­pülésben éppen Fuong lőállását támadta. Potyogtak a bom­bák, dörögtek az elhárító fegyverek, süvítve húztak el a gé­pek, s a repeszdarabok felszaggatták Fuong körül a földet. „Mielőtt meghalok, még egy sorozatot közéjük eresztek...’’ határozta el Fuong Diny, keményen megszorította a pus­tert, sürgesse az amerikai bom-J agyát és meghúzta a ravaszt. Egy hatalmas-robbanás batámadások megszüntetését azonban hirtelen elhallgattatta puskáját. Fuong és négy és érdembeli tárgyalások elő-J harcostársa elnémult: föld- és kőtörmelék fedte be őket. készítését, Jigi Longo, j az Olasz Kommunista Párt ; tőtitkára % Budapestre érkezett % A Magyar Szocialista Mun-« káspárt Központi Bizottságé- a összeégett testüket barátaik ásták ki, Fuong bal karjáról két ujj hiányzott, arcát sebek borították. z orvos csakhamar megállapította, hogy súlyos sérülé­se ellenére Fuong életben maradt.- A kórházi ágyon két nap múlva tért magához. Teste remegett a ször­nyű fájdalomtól. De lassan gyógyulni kezdett. Ma már gyak­ran látni amint mosolyog, az ápolókkal tréfálkozik, vagy ép­pen arra kéri az orvosokat: engedjék ki a kórházból. Ismét munkahelyén szeretne lenni, vagy a lőállásbán helytállni, hogy visszaverje a légikalózok támadásait. Vm Hong vietnami újságíró nak meghívására néhány na­pos baráti látogatásra kedden az „Amur” szovjet üdülőhajó­val családjával együtt Buda­pestre érkezett Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt főtitkára. Fogadására a hajó­állomáson megjelent Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Ga­Haj ózása konferencia Budapesten Több dunamenti ország ha­józási vállalatainak igazgatói első ízben 1953-ban Buda­pesten vizsgálták meg az együttműködés lehetőségeit. 1955-ben aláírták a bratislavai egyezményt, amelyben fuvar­. _ ____ . jogi kérdéseket tisztáztak, az­r ai Robert, az MSZMP külügyi 15(3 minden évben ülést tarta- osztályának helyettes vezetője. I nak, s a tanácskozáson meg­figyelőként részt vesznek a nyugatnémet, osztrák és jugo­szláv hajózási vállalatok veze­tői is. Az idei konferenciát kedden délelőtt a MAHART dísztermében dr. Bélay József vezérigazgató nyitotta meg< majd Rónai Rudolf közleke­dés- és postaügyi miniszterhe­lyettes méltatta a konferencia jelentőségét. A munkabizolt- I ságok ma, szerdán kezdik * meg tanácskozásaikat, e ------0O0-----­I O ClfplSiV ŰÍA.IUUJI IWUVI»»­> meg tanácskozásaikat. I --------0O0------­5 l Jugoszláviába utazik ? a néphadsereg ; művészegyüttese ! Szeptember 5-től 20-ig a Ju- 1 goszláv Szocialista Szövetségi > Köztársaságban vendégszerepei I — ezúttal először — a magva1, > néphadsereg Vörös Csillag j érdemrenddel kitüntetett tnü- 1 vészegyüttese. Katonaművésze- | inknek az idén — az NDK és >a Szovjetunió után — ez már 9 a harmadik külföldi turnéja. »Belgrádon kívül az együttest * láthatja maid Szabadka, Uj- 5 vidék, Zágráb, valamint a jü­* goszláv tengerpart több várcn Jsánalc közönsége is. 9 A magyar katonaművésziek * Jugoszláviában 11 előadást t tartanak. > ­3 l Érdéit es barlangrendszer 9 Cserszegtomajon j A Hévíz melletti Cserszegié' 1 májon a kutatók mintegy 50° I—600 méteres barlangrendszert »térképeztek fel. A bari an fí j mélyén bonyolult labirintust »találtak és az egyes termekbe*1 9 érdekes kristály képződménye' Jket is felfedeztek. Az egyik he' ilyen felfedezték az ősi hévized •tó földalatti medrét, amely' >ben szinte érintetlenül találha' Hó az egykori iszaplerakódás. A ^barlang ásványtani érdekessé' ‘gei az aragonit és a limonít Jképződrnények, a gipszréteg & >a különféle kristályok. FigyS' I lem re méltók a megtalált nő' 1 vénymaradványok, megkövez*-’ |dett fatörzsek, páfrányszáraK € — Tudom, ismerem? ' — Engem? « — Igen. Sokat beszélnek ma-] gáról. « Az orvos tekintete körbejárt’ a rendelőben: 0 — Mit beszélnek? .:. < A nővér halkan, egyszerűen? mondta: ‘ — Hát, sok mindent. — Ki-] csit hallgatott. — Nem Ilyen-! nek képzeltem... Azt hittem,' szőke. < — Miért? ] — Csacsíság. A tiszta nekem, fehér... és a szőke majdnem' fehér. I Az orvos nem felelt, a szava-' kon gondolkodott. ] A nővér az orvos ballonka-« bátját nézte: ] — Olajos . i. — mondta. —« Kitisztítom.!. — és el is in-' dúlt. < Az orvos ránézett, mosoly-1 gott; ! — Köszönöm, majd magam.' Levetette a kabátot, benzi-J nes üveggel a vízcsaphoz lé-« pelt. A nővér a háta mögött] állt: < — Kérdeznék valamit. ] — Kérdezzen, kérem —, mondta az orvos, de nem for-] dúlt meg. < — Igaz, hogy a felesége ház-' mester volt, amíg maga ta-J nult? > — Igaz — mondta az orvos.] — Még most is az. És kötődét' rendezett be a lakásban. ] — Ez azért szép. < Válasz nem jött: az orvos! tisztítja az olajfoltokat. A bal-' lonkabáton az olajfoltnak is-] merős szaga van. Ilyen szaga' volt az apja keze simogatásá- ] nak, amikor az orvos még« gyerek volt. J Arcához húzta a kabátot. Ac karból átüt az olajszagon. Nevetett az orvos, nyitott szájjal. Aztán az embercsoport szélén egy vékonyarcú öreg mellé lépett, magához kapta és ennyit mondott: — Megjöttem. A vékonyarcú öreg zavartan topogott, viccet erőltetett: — Tudod-e még egyengetni a vasat, ahogy tanítottam? Vagy már csak az injekciós­tűket egyengeted? Az orvos körülnézett, mellet­te a satupadon kalapács he­vert. apjára kacsintott, fel­emelte a kalapácsot, aztán a földről egy görbült vaslemezt, és egyengetni kezdte. Zuhogott a kalapács. Ütötte a vasat. Az emberek összenéztek. Zu­hogott a kalapács ... Aztán megállt. Az orvos felfogta a lemezt, és odanyújtotta a vé­konyarcú öreg elé, aki valami­kor mestere volt. Az öreg az orvosra nézett, aztán a vaslemezre. Forgatta a lemezt, a fény, felé tartotta ... Jobbról nézte ... balról néz­te ..: és csak ennyit szólt: — Hát ezzel megvagyunk. Az orvos ballonkabátja olaj­foltos. * a klinikán fehér volt a tisztaság. A tizenkettes szobában fiatal nővér dolgozott. A bejárati ajtó nyi­korgására felkapta tekintetét. Az orvos jött az ajtó felől előre: — Jó napot, A nővér kicsit meghajolt: — Jó napot. Láttam, hogy már megjött. Mire beértem, itt volt a táskája. Az orvos kezet nyújtott: — Mlkó ,.. A nővér nézte az orvost: ./. Barta Lajos: Három érkezés Az asszony a férfihoz, a nyi­tott kabát alá bújt. És a csengő hiába berregett. * a gyárban hatalmas le­meztábla döngött. Vas­kalapács zuhogott rá. Visszhangzott a szerelőcsar­nok. Az orvos ballon kabátban a csarnok ajtajában állt. Tekin­tete végigfutott az embereken és a tárgyakon. Elindult egy idős ember felé. Megállt mö­götte, hangját torzítva, dör- mögve szólt: — Megjött a vándormadár, jó reggelt! Az idős ember zavartan hát­ra kapta a fejét: — Sándor!... — Jó reggelt, apám. Az öreg csak nézte: — Hát, megjöttél? — Meg. — Ez nem klinika, mi?! A kazán tetejéről nyakigláb ember kiabált: — Idegen a műhelyben! — és már ugrott is lefelé. A darus nem szaladhat — csak integetett: ' — Höhö. i. professzor, ré­gen láttalak! Az orvos köré jött az egész műhely. Kezét szorították, ölelték. — Az egész műhely nevében köszöntöm birodalmunkban — szónokolt az egyik —. és régi szokás szerint üdvözlöm önt... essen beléd a ménkű, ha nem tartasz velünk! — Bolond! Te bolond! Fel- . ébred a ház ..; ■ Négy emelet sötétség és' az ég nézett vissza rájuk — messziről. A házmester-lakás kisebbik szobájába alig szűrődött vilá­gosság az utca felől. Két gye­rek aludt — két heverőn. 1 A nagyobbik szobában fali­lámpa adott világosságot. A fi- 1 atal nő, az orvos felesége, a rekamiéra igazította a takarót. 1 A férfi az asszony mellé lé- ' pett, magához emelte, orrát játékosan felesége pisze orrá­hoz ütögette. — Nagyon boldog vagyok, édes. , Az asszony szeme megcsil­lant, fürkésző volt: — Mit tagadsz? — Titok! — Operáltál? — Vége — mondta az orvos. Aztán nem bírta tovább: — Kineveztek. , Átkapta az asszonyt — pör­gette, pörgette, mint a szél... , Lihegve megállt. Az asszony nézte férje bol- , dogságát,- halkan szólt; — Akkor itt hagyjuk a ház- ; mesterséget? Hirtelen csengő berregett, , követelőn. ; Az asszony a férfira nézett: — Azt hiszem, a részeg 1 Koncz;.. Beengedem. s A férfi nem engedte el az e asszonyt, húzta magához: t — Hadd várjon.,, t a vonat éjfélkor befutott az állomásra. Fél óra múlva a harmincéves térti, ballonkabátban, kezében orvosi táska és bőrönd, meg­állt egy barna házkapu előtt. Recsegve nyílt a kapu. A küszöbön fiatal nő állt. A hangja közvetlen volt és vi­dám: — Jó estét... Hazaért vég­re? ... Régen láttam! — Aludni akartak a betege­im ... hazaküldtek. A fiatal nő a férfira mosoly­gott és benyomta a kaput. A bérház folyosóján a férfi papírpénzt nyújtott a nő felé: — Ha már ritkán lát, kárpót­lásul — mondta. A nő keze a levegőben járt, kapkodott, de a pénz elugrott előle... A nő durcásan ajkát bigy- gyesztette, mint aki azt mond­ja: tedd el, nem is kell! Csak kis idő után indult el az or­vos felé. Megállt , előtte. Halkan, alig hallhatóan mondja: — Szervusz. — Szervusz — szólt a férfi te, és lassan, szerelmesen csó­kolva, magához ölelte a nőt. A fiatal nő csók közben ki­rántotta a férfi kezéből a pa­pírpénzt és nevetve szaladt az udvar felé. A férfi az udvar közepén ér­te el. Karjába kapta és csókol­ta, csókolta... A nő meg csak nevetett, ne­vetett;

Next

/
Thumbnails
Contents