Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-15 / 165. szám

CsfliSrfofc 196S. ,jü lius IS. ESZAKMAGTAROnc— tr. s Az építkezéseken ezekben a hónapokban van a legnagyobb hajrá. A tervek, a programok is arról vallanak, hogy a má­sodik negyedévben több száz lakást kellett átadni Miskol­con, s a kommunális, szociá­lis létesítmények zömét is ajánlatos tető alá hozni, jól felkészülve az áthúzódó épít­kezésekre és a télre. A városépítés felelősségtel­jes, egyben szép feladatát zö­mében a Borsodi Állami Épí­tőipari Vállalat kollektívája oldja meg. Miskolc belterüle­tén az idén, a városi tanács megbízásából mintegy 125 mil­lió forintot építenek be. Ennek eredményeként valóságos új lakótelepek nőnek ki a földből, iskolák, étkezdék, középületek és egyéb objektumok készül­nek el. A „lakásátíulási“ idő: 0.4 hónap — Az idén 586 lakás felépí­tésé vár ránk Miskolcon — mondja Vincze Géza elvtárs, a Borsodi Állami Építőipari Vál- ^alat igazgatója. Azután szinte betéve sorolja: — A vásárté­ren 224 lakást kell átadnunk. A Selyemréten 136-ot, a Zá- menhoff utcában 66, a Kos- utcában pedig 32 lakás felépítése vár ránk. Ezenkívül el kell készítenünk a Lenin Kohászati Művek beruházásá­ban 64, a megyei tanács meg­bízásából 16, az egyetem ré­szére pedig 48 lakást. , Ütemterveket, programokat, kimutatásokat nézegetünk, s szinte pillanatok alatt kibon­takozik, hogy az év első hat hónapjában miként dolgozott a vállalat. A programban megha­tározott: lakások közül az év el­ső felében 241 darab már el­készült S a harmadik negyed­évben még nagyobb feladat megoldása vár a kollektívára, hiszen ekkor kell átadni az évi program nagy részét, 297 la­kást. A negyedik negyedre szinte alig marad valami, mindössze 48. S miközben nagy elüket mozgósítanak a tervekben elő­írt lakótelepek elkészítésére, a lakások átadására, felkészül­nek a jövő évre. Hiszen 1966- ban 961 lakást kell elkészíte­niük, s nagyjából e munkákat már a negyedik negyedévben meg kell kezdeni. Az imént említett lakások nagy részét, mintegy 770 darabot a vásár­téren építik fel. Az elgondolá- snk szerint a Selyemréten 52, a Kilián-iakótelepen pedig 90 lakást építenek a jövő év so- rán. E lakások egy részét a hideg idő beállta előtt szeret- nék olyan állapotba hozni, Szeminárium az ipari ttemencék korszerűsítéséről Szerdán háromnapos sze­minárium kezdődött Miskol­con az ipari kemencék kor­szerűsítéséről. A szemináriu­mon, amelyet Frank János, a Kohó- és Gépipari Minisztéri­um műszaki főosztályának ve­zetője nyitott meg. mintegy százötvenen vesznek részt. Az első szakmai előadást dr. Dio- RZeghy Dániel tanszékvezető eSyetemi tanár, a Tüzeléstech- mkai Kutató Intézet igazgató- •la. tartotta meg A kemence. P'.mt komplex termelési esz- ■ z címmel. A továbbiakban, an •e1s6 naP°n még' négy élő­ára került sor. amelyek jJ’fsbek között az iparfejlesz- ,0s’. a kohó- és gépipar üze­^ e,hen levő melegítő beren- aj ,sck korszerűsítésének -fel­«■». a kemencék gazdasá- üzemei tetősének problé­tglu y teLenA-éq.... L együnk realisták — mondtam a fiatalembernek, aki makacsul védte álláspontját. — Magyaror­szágnak ma is akad elmaradott, ahogy mondani szokták: istenhátamögötti helye, de olyan már aligha van, ahol egy ér­telmes ember ne találhatná meg szórakozását. A fiatalember vitára serkent, hogy szín­ház, múzeum, zeneterem, esetleg kávéház csak a nagyobb városokban található. Összedőltünk. Tulajdonképpen mindkettőnk magatartásából hiányzik a példamutatás, hi­szen se .én, se ő nem vállaltunk tisztséget elesettnek mondható faluban, hazánk máso­dik legnagyobb városának melegéhez búj­tunk, és erről a pozicióról mondunk véle­ményt azokról és azoknak-, akik vidéken te­vékenykednek. Városban élünk, még pedig nagy városban, ahol minden, vagy majdnem minden igényünket kielégíthetjük, ha „van rá keret”. Járhatunk színházba. múzeumba, moziba, tárlatokat tekinthetünk meg. zenei rendezvények sokasága kínálja magát. A kérdés azonban kérdés marad. Valóban élünk-e ezekkel a lehetőségekkel? Ha meg­bukik egy irodalmi műsor, elpanaszoljuk, hogy háromszor akkora termet is megtölt­hettek volna a Miskolcon élő magyar szakos tanárok. A zenei rendezvények gyéren láto­gatottak. Tavaly ugyan 14 ezer hallgatója volt a zenei rendezvényeknek, de az koránt sem jelenti a miskolciak majd tíz százalékát, még egy százalékát sem. hiszen szinte min­dig ugyanazokat láthatjuk a zenei esteken. A múzeumot sem kell félteni attól, hogy le­szakad a tömérdek látogató súlya alatt. A színház nézőterén is akadna hely azok szá­mára, akik esetleg vidékre szorulva élmény­hiányra panaszkodnak, de amíg itt éltek, eszük ágába se jutott komoly darabokat megtekinteni. A példamutatás erkölcsi hitele nélkül is elmondhatja az ember a vidéki-falusi értel­miségi sorsra kényszerült tanárokról, orvo­sokról. másokról, hogy többségük városlakó­ként sem élne több kulturális lehetőséggel, mint amennyit a falu tud nyújtani nekik. Megszoktuk azonban, hogy az efféle pana­szokat túlságosan komolyan vegyük. A pa­naszkodó azt hajtogatja, hogy a faluban nem tud fejlődni, a könyvtár szegényes, a heti kétszeri mozielőadáson olyan filmeket vetí­tenek. amit a miskolciak, a pestiek már el is felejtettek. Itt. Miskolcon tudományos hu- mánkönyvtárat követelünk, mert aki kutatni akar, nem halad munkájában, nem tud hoz­zájutni a kívánt művekhez. Miskolcon per­sze elkél az ilyen könyvtár, hozzátartozik ■\ nagyváros rangjához, viszont azt sem fe­lesleges megnézni, hányán is tolongnak a tudományos kutatásért. Bizony, nacvon keve­sen. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy Ma mint felesleges igény, elvetendő az ilyen sok pénzbe kerülő intézmény, de nekünk az igény méreteiről is tiszta képet kell magunk­nak alkotnunk. (A lehetőség általában igényt szokott szülni, bár ez a kultúrára vonatkoz­tatva nem olyan egyértelmű, mint például ruházkodásra, élelmezésre, stb.) regboldogult diákkoromban magam is tapasztaltam, micsoda közelharc in­dult a pesti állásokért. Az állam­vizsgák demokleszi kardja még ott lebegett fölöttünk, de mi már csak félgőzzel tanultunk, erőnk jelentős hányadát arra for­dítottuk. hogyan tudnánk Pesten maradni. Miért? Mert Pest az Pest. Akik egyetemi éveik alatt egyszer sem ültek be az Opera­ház, vagy a Zeneakadémia nézőterére, de még a Szépművészeti Múzeumot se látogat­ták, hirtelen azt kezdték hangoztatni, hogy azért nem kívánkoznak ,,le” Miskolcra, Sop­ronba, vagy akár Pécsre, mert ott nincs ope­ra, zeneakadémia, képzőművészeti múzeum. Előnyösebb vidéki állást is feladtak, ha fél olyan jóval Pesten kecsegtették őket. A kereseti lehetőség, értelmiségi ember számára, azonos széles e hazában. Pesten nem élhet jobban fizetéséből senki, mint másutt. Anyagi szempontból bizonyos fokig a legelőnyösebb a falu. s amivel a falu nem szolgálhat, némileg pótolható. A „világban- maradás”. a tájékozódás feltételei megteretnt- hetőek. A rádió, a televízió, a különböző saj­tótermékek bekapcsolják az embert nemcsak a szükebb haza. hanem a nagyvilág vérke­ringésébe is. A Kortársnak, az Uj írásnak, az Élet és Irodalomnak nincs „vidéki” száma, irodalmunkról, társadalmunkról ugyanúgy tájékoztatnak a legeldugottabb faluban is. mint Pesten. Igaz, ott nincsenek éjszakai lo­kálok, már mint a falun, a kocsma hamar bezár, de az értelmiségiek nem nagyon láto­gatják sem falun, sem Pesten a kocsmákat, az éjszakai mulatóhelyeket sem. szabad ide­jük meglehetősen kevés, arra se futja, hogv az aránvlag olcsón beszerezhető irodalmi fo- !yó:—‘Meat elolvassák.-í- azt is tudomásul kell vennünk, hogy egyetemeink nemcsak a főváros, vagy a nagyobb városok számára ké­peznek értelmiségi emberfőket, ha­nem az egész hazának. Aki igényt támaszt az élettel szemben, ennek feltételeit meg is tudja teremteni, ha nagvon akarja. És talán még arra is képes, hogy mások számára, akár egy falu közössége számára is művelő­dési lehetőségeket teremtsen, akad rá példa szép számmal. Az igényes igénvtelenség pél­datára megletősen vaskos, sokan olyasmit követelnek, amit megvalósulása után nem használnak ki. és ezzel gyakran talá'kn^unk Gulyás Mihály Három házat építettel — Szerda volt. június 16. Az­nap jött el a KISZ-titkár az építkezésre. Megkérdezte, ki jelentkezik két hetes munká­ra. Olvastuk az újságokat, ^it ölelték fel. Az Összejőve- következő te] Ha két napján. 'lőaa?8 holnap további 12 rióli Sban, továbbá hozzá- Fq viták formájában 7r aJkoznak majd a különbé „V. Tni' ,cek ko Vei. ®ndeltetésű ipari kémén- korszerűsftési lehet.őségei- rcszv^Z előadások anyagát a feie].ev^k kinyomtatva, meg- tokk°i ^°kumentánjóval. vázig, az vf el'átva kézhez kaniák. s hia-'ö Zri0s segédletül szolgál . az üzemek gyakorlati nunkajában. NÁDPIRAMISOK Foto; Agotha Tibor hallgattunk rádiót. Nem kel­lett magyarázat, tudtuk, meny­nyire kell a segítő kéz az ár­vízsújtotta embereknek. Vál­laltuk a barátommal, hogy el­megyünk Répcelakra házat építeni. • Vasárnap már vonaton ült Fekete István és Éles Lajos. Fél napig utazott a BÁÉV kél fiatal kőművese, míg eljutott a sokat szenvedett községbe. Hétfőn kezdődött volna sza­badságuk. de azt most elha­lasztották. — Reménykedőn és nagy szeretettel fogadtak bennün­ket. Harmincketten voltunk az ország minden részéből. Vala­mennyien fiatalok, nőtlen em­berek. Kora reggel hozzálát­tunk a munkához, és csak dél­után hagytuk abba. A falu házainak legalább negyedrészét tönkretette a megáradt folyó. A fiatalok né­gyes-ötös csonortokban dolgoz­tak. A segédmunkákat, kato­nák látták el, de ott voltak a falubeliek is. Még a gyerekek is beálltak segíteni. Ha reggel elkezdték az egyik család úi otthonát éofieni. a harmadik szomszédból is akadt munkás­kéz. Tudta mindenki, hogy másnap hozzá jönnek el ugyanígy. — Most láttuk igazán, hogy a bathan mennyire összeko- vácsolódnak az. emberek. Nao mint nan éreztük a hálát és a megbecsülést. Elhalmoztak bennünket szeretétük számos miével. Esténként itt is. ott is ünnenet ültek, ha elkészült ney-egy új ház. Az avatásra minket is mindig meghívtak. Fekete István és társa egy öttagú brigádban dolgozott. Három házat építettek fel, s ők ketten még elkészítették tóvábhi négy lakás lábazatát. Hgy dolgoztak, mint otthon, '■’rissen. ha lehet, még nagyobb szeretettel. Csak az arányok tűntek szokatlannak, ök. akik hatalmas építkezésekhez, sok emeletes házak apró részecs-1 kékből összeálló képéhez szok­tak. kissé játéknak nézték a családi házakat. Komoly és szép játéknak. — Maradtunk volna még. Amikor a búcsúzás napja el­érkezett, megható ünnepséget rendeztek számunkra a rép- celakiak. Megkérdeztük pa­rancsnokunktól, hogy feltétle­nül haza kell-e utaznunk, dol­gozhatnánk-e még legalább két hetet. „Otthon is legalább olyan szükség van rátok most, mint itt” — felelte. És hazajöttek. Fekete István szabadkozva mesélte a tizen­négy nap történetét. Pontosan nem is értette a kérdést: miért tette? Ki marad érzéketlen mások szenvedését, baját lát­va? Természetes, hogy segít. Nincs arról mit beszélni. Barátja, Éles Lajos most már megkezdte akkor elha­lasztott szabadságát. Fekete István pedig dolgozik, úgy. mint máskor, immár hat éve ennél a vállalatnál. Most ép­pen a Zámenhoff utcai építke­zésen. Gyárfás Katalin Szerelik 3 TVK ksrbamid gyárát A Tiszai Vegyikombinátban szovjet tervek alapján épül fel hazánk első karbamid gyára. A bonyolult berendezések nagy részét a Szovjetunió szállította, de érkeztek gének az NDK-ból és Csehszlovákiából is. Ezeket a három ország szakértőinek irányításával tíz. magyar vál­lalat dolgozói szerelik össze. A különböző berendezése' segítségével a TVK műtrágya- gyárának két termékéből, a széndioxidból és ammóniából évente Ifionn monq karbami- dot. állítanak maid elő. Ezt 4 46 százalékos nitrogéntartalmú műtrágyát takarmányalapok elkészítésére is felhasználhat­ják a nagyüzemi gazdaságok. QÉ NYES íetes toronyház ekvések ártér létesítmények mert az Ul- és Vasútépítő Vál­lalat nem készült el a közmű­vesítéssel. Iskolák, bölcsődék - lialáriiiiire A Borsodi Állami Építőipari Vállalatnál az elmúlt évhez viszonyítva az idén 10 száza­lékkal nőtt a termelékenység és félévi tervüket is száz szá­zalék felett teljesítették. Ebből szinte egyenesen következik, hogy a város területén levő építkezések nagyrészt határ­idő előtt elkészültek. Jól ha­ladnak a lakótelepekhez tarto­zó kommunális létesítmények építésével is. Az idén terv szerint elkészülnek a Kilián- dél lakótelepen levő bölcső­dék és a 75 férőhelyes óvoda. E létesítmények értéke csak­nem 8 millió forintra tehető. Ugyanitt jól halad az úgyne­vezett szupermarket építése is. s az év végéig 12 millió forintot használnak fel ennél a létesít­ménynél, amelynek átadására jövőre kerül sor. Ugyancsak jövőre fejezik be a Palóczy utcai 12 tantermes iskola és 400 személyes kollégium épí­tését. A közeli napokban ke­rül sor a város területéhez tar-: tozó Nehézipari Műszaki Egye-! tem központi épületének és 400 személyes nagy előadóter­mének az átadására, őszre pe­dig elkészül a korszerű, mo­dern, 6000 adagos üzemi kony­ha is. Nem lenne teljes a kép, ha nem szólnánk azokról a mi­nőségi változásokról, amelyek ugyancsak szorosan összefügg­nek a borsodi építők minden­napi munkájával. Egyre gya­koribbak az olyan létesítmé­nyek, ahol a szocialista brigá­dok garancialevelet adnak jó munkájukról. Erkölcsi köte­lességüknek tartják, hogy a ^.vásárlók” megelégedéssel nyi­latkozzanak a kezük alól ki­kerülő munkáról. A Borsodi Állami Építőipari Vállalat az idén 125 millió fo­rint értéket „termel” Miskol­con. Jó érzés tapasztalni, hogy e nagy beruházási összegnél immár nemcsak a határidőket, hanem az igényességet is szem előtt, tartják. Paulovits Ágoston | Tizenöteme I Minőségi tői 0 Beépül a vá< 1 Kommunáli: hogy a folyamatos munka té­len is biztosítva legyen. Hogy a vállalat határidőre ilyen sok lakást átadott, annak elsősorban az a magyarázata: műszaki és szervezési intézke­déseik nyomán az idén 8,4 hó­napra csökkent a lakásépítke­zések átfutási ideje. Feííell módszerek - fobli munkaszervezés A borsodi építőknél szinte örökös napirend a műszaki fejlesztés, a jobb technológiai és a szervezési módszerek ku­tatása, meghonosítása. Vincze Géza igazgató elvtárs szavai­ból szinte mondatonként ki­csendül, mily sokat foglalkoz­nak ezzel a témával. Azonban az az idő és energia, amelyet a haladottabb módszerek kuta­tására, bevezetésére fordíta­nak, búsásan gyümölcsözik és mindenképpen benne van a lakásátadási határidők csök­kentésében. Újdonságként em­líthető a Kilián-lakótelepen készülő 15 emeletes toronyház, mely nemcsak a város legma­gasabb épülete lesz, hanem a legkorszerűbb technológiai el­járással készülő objektuma is. Itt ugyanis az úgynevezett csúszós zsaluzás technológiáját alkalmazzák majd. E módszer máris kísérleti megfigyelés alatt áll, s mint erről a mű­szaki fejlesztési tervben is szó van, az eredményektől függő­en, másutt is alkalmazzák majd. A következő években a leg­nagyobb lakásépítési terület a vásártér lesz. Előreláthatólag 2272 darab lakást és a hozzá tartozó kommunális épületeket építik itt fel. E lakótelep ki­építése sem nélkülözi majd az újdonságokat, és természetesen a gondokat. Hiszen a Szentpé- leri-kapuban levő kórházzal szemben meredek lejtésű domboldalon először alkalmaz­zák majd a nagyelemes épí­tési módszereket. Itt minden­képpen új feladatokat kell majd megoldaniok a borsodi építőknek. Itt csakis úgy lehet majd eredményeket elérni, ha a mélyépítők, a magasépítők előtt haladva, megfelelő mun­katerületeket biztosítanak. Sajnos, hasonló gondok most is vannak a .túloldalon, hiszen 112 lakás átadása azért késik, Városépítés — /25 ntiffióérf

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents