Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-06 / 157. szám
Be«» 1985, július 6, ÉSZAKMAGTAR^^ ' 'nmsmaammammu Ujabhfelajánlások megyénkben az árvízkárosultak részére Megyénkben naponta ú.iahb és újabb üzemek, vállalatok, különböző munkahelyek dolgozói tesznek felajánlásokat az árvízkárosultak megsegítésére. A miskolci December 4. Drótművek hőkezelő és húzóművének egy-egy szocialista brigádja például vállalta, hogy terven felül 60 tonna, 2,5 milliméter átmérőjű vashuzalt. gyárt. Harminc tonna lágyított fekete és 30 tonna horganyozott huzalt bocsátanak a Miskolci Vasinari Ktsz rendelkezésére, s ezáltal lehetővé teszik, hogy a ktsz mintegy 570 ezer forint értékű exportot; bonyolíthasson le. A terven felül gyártott huzalokhoz 50 százalékban elfekvő anyagokat használnak fel, s a munkához nem kérnek külön béralaoot. A Diósgyőri Gépgyár nerv gyáregységében mintegy 1-00 dolgozó ajánlotta fel havi^ keresetének pgy-néev S7"mlékát. Az Ózdi Kohászati Üzemedben azon felül, honv már mintegy 11 ezren ajánlották fel havi keresetük 2—4 százalékát, a. dolgozók elhatározták, hogy az árvízkárok helyreállításához szükséges hengerelt, árukat, soron kívül készítik el. A durvahengerműben például eddig mintegy ezer tonna acél szádpallót hengereltek ki erre a célra. V*A falvak népe, a mezőgazdasági üzemek dolgozói is megmozdultak az árvízkárosultak megsegítésére. A tak- taharkányi Haladás Termelőszövetkezetben a vezetőség, a tagság véleményének meghallgatása utón úgy határozott, how egységesen, minden termelőszövetkezeti tag egy napi munkáiét, átlagosan eav munkaegység •pénzértékét adja az árvízkárosultaknak. A mezőkövesdi tárásban minden termelőszövetkezet közgyűlésen beszéli meg. mivel segítik az árvfzsúitoHa vidékeken baiba.jutott családokat. Több termelőszövetkezetben eev-egv munkaegység értékét ajánlották fel A mezőkövesdi Uj Élet. Termelőszövetkezet. tagsága az Cffit- egy munkaegységen kívül 10 mázsa zöldborsó árát. is felajánlotta erre a nemes célra. A Mezőkövesdi járási Tanács valamennyi dolgozója egy-egy napi fizetését ajánlotta fel. Hasonló felajánlást tettek a sárospataki földmti- vesszövetkezet dolgozói is. A megye állami gazdaságai közül az ongaiak árvízvédelmi műszakot szerveztek. Mintegy háromszázan dolgoztak ezen a vasárnapi műszakon, s a munkájukért járó bért az árvízkárosultak megsegítésére fordítják. A Tokaj-Hegyaljai Állami Gazdaság férfi dolgozói 50—50. a nők 40—40 fo- . rí'ntot ajánlottak fel. A gazda- ( sóg vezetői ezenkívül vállalták. hogy az árvizsújtoHa családok 12 gyermekét két-két hétig ingyenesen üdiPtetik a szünidőben. A Tolcsvai Állami Gazdaság dolgozói ösz- szesen mintegy 20 e^er forin- tot ajánlottak fel eddig az árvízkárosultaknak. NAGYAPÓ £ légben, majd ezer méternyire a fold színe alatt, hogy nagy kerülővel ismét, visszakanyarodjon a dűlő alapi új házba, erre a napsütötte tájra. Ezernyi variációja van, nagyapó igaz meséinek. Ha csak gyerekek hallgatják, akkor több benne a vidámság, a mosolyt fakasztó huncut fordulat. Ha. felnőtt is füleli szavait, akkor több a megszívlelendő tanulság. Nekünk, akik először kóstoltuk meg itt a. szomolyai dombon, messzeföldön híres cseresznyéjüket. az öreg iákról mesélt. Hogy öregek-e? Hát persze, hogy azok. Negyven- ötven esztendeje ültette azokat. Akkorra. mólt régen megjárta az Újvilágot, el is felejtette az embertelen hajszát., s megfogadta, hogy csakis itt. ezen a nehéz, kötött talajon keresi a szerencséjét. Ismerte a mostani öreg fák elődjeit is. valamennyit. Talán ak- koránni volt. mint most a dédunoka, amikor elültettek ix fiatat csemetéket, s legényke. amikor az első gazdag termést vitték róluk Egerbe. Egerbe, hátikosárban, kilenc-tiz kilométert a szőlőhegyeken át. s aki gyorsan men járta a piacot, s hírta a lába. fordult ■mén érmet, -ló pénzt fizetlek érte Egerben r kereskaőök. Szegény embernek jó pénz a fillér is. D- sok barlanglakásban volt ritka •rnnri.öa a f'll.ér. hát még az a régi forint. Mart volt *oHnt akkor is. ■Jutott is belőle .bőven azoknak, akik az egri piacról külor- x-nr,}yj szállították n szó moh mi cseresznyét. Nem is szomolyai. hanem cári cseresznye ToH még akkoriban a neve. Mert a szegény nép oda. cipelte mind a bátyiban, s nem a termőhely, hanem a piac volt, a fontos. Mi van a szalmabálázóval ? A falusi emberek ma már sokra becsülik a szalmát is. Értéke nagy. Ipari felhasználásra is sok kell belőle, de mindenekelőtt a gazdaságban alomnak, hogy elegendő trágya legyen. A taktaharkányi Haladás Termelőszövetkezetben már tavaly elhatározták, hogy az idén igen nagy gonddal gyűjtik össze a szalmát. Néni is csak. úgy, kazalba, hanem egyenesen bálákba préselve. A cél érdekében az éves terv jóváhagyása utón, még február- .ban elküldték megrendelésüket az AGROKER-hez, melyben kérték, hogy részükre aratásig egy szalmabálázó gépet küldjenek. Mellékelték a fedezetigazolást is, mert pénzük van. Úgy tervezték, hogy ezzel az egy géppel, közvetlenül a kombájnok után 700 hold területről préselik bálába, a szalmát, mert úgy kevesebb pusztul és könnyebb, gyorsabb, olcsóbb a szalma betakarítása is. Az AGROKER a megrendelés után hamarosan válaszolt. Nyugalom, meglesz a bálázó gép. .Tó! így szeretik ezt Tak- taharkányban. De azért óvatos és egyben gondos emberek. Két hónap múlva érdeklődni kezdtek: mi van a bálázóval? Nyugalom, meglesz, még aratás előtt, — kapták a választ. Rendben van. gondolták, aratásig még van idő. De azért biztos, ami biztos, időnként ismételten érdeklődtek. Mindig azt a választ kapták, hogy nyugalom, meglesz aratás előtt. Legutoljára június közepén érdeklődtek. Megint az ismert válasz: aratás előtt.:. A búzák viszont már szőkédnek, küszöbön az aratás, nemsokára kezdik a taktaharkányi Az; élelmes uádasdiak A borsodnádasdi tsz-gazdák még akkor sem dúskálhatnak a takarmányban, amikor a nyár bő kézzel osztogatja Örömeit. Az idei nyáron meg nem valami sok örömünk tellett — legalábbis eddig —. hiszen alig múlt el nap, hogy nem esett az eső. Miért szűkölködnek takar-* len értékesebb lesz Borsodná- dasdon, mint bármilyen szép Perzsaszőnyeg? — Ezt még most nem lehet tudni. De azt már igen. hogy a borsodnádasdi tsz-gazdák élelmes emberek ... , (cse) Haladás határában is. De a vezetők már nyugtalanok, mert a szalmabálázónak még se híre, se hamva. Márpedig takarékos és gondos emberek a taktaharkányiak. Nagyon szeretnék, ha a betervezett 700 hold szalmatermését igazán bálákba préselhetnék, mert úgy kevesebb pusztul el belőle, gyorsabb, könnyebb és olcsóbb a betakarítás. Tekintetbe véve, hogy nyugalmuk elfogyott és várakozásra már idejűk nincs, újra megkérdezik az AGROKER illetékeseitől: mi van a szalmabálázóval? — Ü — Verhéczkí bácsi A Gyűri-diilőben, ahol a legízesebb, a legfeketébb szomolyai cseresznye érik, mindenki csak nagyapónak szólítja Verhóczki Alajos bácsit. Nyolcvanegy esztendejének sokezer óráját töltötte itt. ezen a jó borokat, ropogós cseresznyét termő, napsütötte domboldalon. Jó időben, hajnalonként ö az első, aki. felkapaszkodik az emelkedőn. Mire a kis dédunoka hozzátipeg, már megszedett néhány bátyit ízes gyümölccsel, s a. legszebb szemek az összefogott surcban várják a kis utódokat. És amikor elfogyott a cseresznye, jöhet a mese. Mese, vagy igaz történet? A gyermek mesének hiszi, a felnőtt érzi, hogy minden szava igaz. A mese legtöbbször itt kezdődik, valahol a szomolyai határban, a Gyiíri- diilö fái alatt, vagy a szemközti oldal barlanglakásaiban. azután ott, folytatódik az észak-amerikai szénbányákban, fojtó me— Hogy az öreg fákat ki kell vágni? Isten ments addig, amíg vem erősödik közelében az új csemete. A Gyűri-dülöben ' még az öreg fa is aranyat ér, mert, itt a legmostohább esztendőben is megakad a termés. Itt sosem ptisztít, úgy a fagy, mint másutt, mindig jó széljárás van a megtermékenyítő mellekre. s a kötött, kemény talaj mindig őriz elég nedvességet a mélyben, ott, ahol a vizet kereső hajszálnyi gyökerek kúsznak. — Ugye, milyen szépek lenn a völgyben az új házak? Két-három szoba, üveges veranda, hatalmas ablakok . .. Járt már pincelakásban? Nein is jó bemenni... Olyan, mintha sírban járna az ember. Azokból menekültünk valamikor .Amerikába, ezer méterre a föld alá. Egyre kevesebben vagyunk, akik azokra az időkre visszaemlékezünk. Nem is jó emlékezni. De azért el kell mondani az unokáknak, mert követelik a mesét. (p. s.) 37 millió forintos megtakarítás A MÁV miskolci igazgatóság vontatási szakszolgálatának dolgozói nagyszerű eredményekkel készülnek a közelgő XV. Vasutasnapra. Erről beszélgettünk Czimma János elvtárssal, a vontatási osztály helyettes vezetőjével, aki kérdésünkre a következőket mondotta: — Az elmúlt évhez viszonyítva nagy mértékben javult gőz- és villamosmozdonyaink kihasználtsága. Az egy mozdonyra jutó szállítási teljesítmény 10 százalékkal növekedett;. Költségeink jelentős részét a gőzmozdonyaink által felhasznált több ezer tonna szén értéke képezi. A szénnel is takarékosan gazdálkodtunk, hiszen 17 ezer tonna az eddigi megtakarításunk, ami egyébként mozdonyaink 23 napi szükségletének felel meg. Szakszolgálatunk gazdaságos munkája az önköltség nagymérvű csökkenését eredményezte. Úgy véljük, a vasutas- napi verseny lendület tovább növeli az eddigi eredményeket. Az 1905. évi jól megfontolt, a reális lehetőségeket figyelembe vevő intézkedési (érvünk adja az alapot és az irányt, a végrehajtást pedig a 3 és félezer dolgozónk biztosítja, élükön a 265 szocialista brigáddal. A jobb munkát nagyban segíti pártunk és kormányunk anyagi és erkölcsi megbecsülése. Ezt. a gondoskodást szakszolgálatunk dolgozói is a tervek túlteljesítésével, a gazdaságos üzemvitellel igyekeznek meghálálni — fejezte be nyilatkozatát Czimma János elvtórs. Fekete László Uj könyvtár nyílik Ózdon Ma, kedden délután nyílik meg az ózdi Béke-telepen, a hivaíalházban a II. sz. városiüzemi könyvtár. Kezdetben 1500 kötet könyv áll majd az olvasók rendelkezésére, de az érdeklődésnek megfelelően a Liszt Ferenc Művelődési Ház központi könyvtára tízezerre is emelheti a köletek számát. A Béke-telepi lakók kívánságára létesítették Ózdon az új könyvtárat. LVIICI b Öóut\unumiici\ watt* irányban a nádasdiak? —] Egyszerűen azért, mert a he-< gvek-dombok közé ékelődött] falucska nem sok réttel, ka-« szálóval rendelkezik. A me-| redek, kopár domboldalakon« meg, szárazabb nyáron még] fű' is alig nő. « Hanem az idei sok csapa-] dék valamire mégis csak jo, volt. A máskor kopár dóm-] bök déli lejtőin is aránylag, dús kaszálót „nevelt az idő.] Aszályos nyáron talán a kés-, kény rétek sem adnak tobb< szénának valót. < Nos. ha megtermett, ne] hagyjuk veszni — gondolhat-« ták a nádasdiak és igazuk] volt. Könyöradományokat a, természettől úgysem várha-] tunk, neki eresztjük a ka-, szót... ' És a műit héten, kihasznál-] va a néhány napig tartó jó< időt. le is kaszálták a Mocso-] lyás-környéki dómból dal akat., Azóta a széna megszáradt. ‘ Aki a múlt héten, csütör-, tök délután véletlenül Bor-' sodinádasd felé járt. Járdán-, háza és BorsodnáAasd között.’ Mocsolvás körnvékén. legalább 45-—50 embert láthatott a meredek hegvoladlon villa-! val, gereblyével felszerelve Gyűjtötték n száraz szénát. És a szénámul Hők — asszonvok. lánvok. férfiak — a műútról úffv néztek ki mintha effv óriási zöldes-szürke szönvmmt gurítottak volna a hegyről lefelé. ■ ■ Lehnt, hogy ez a széna té„íelj-ede XII. Kedves Palikám! E gyik nap főnököd, Mit- nyik Jenő (a Vycho- doslovenské Noviny helyettes főszerkesztője) ezt mondta: — Holnap, ha akarjátok, kimehetünk egy tsz-be. — Remek! — Csak egy baj van — mondta tettetett komorsággal J— ?!? ' — Ott mindenki magyarul beszél. Másnap útnak indultunk. Maga az utazás is élmény volt, de engem különösen vonzott a község élete. A szövetkezet „vezérkara” már várt bennünket. A hangulat kezdetben kicsit merev volt Az elnök. Reichel János láthatólag nagy ^ rutinnal kezdte a beszámolót. _ Szövetkezetünk ingó h ektár földdel rendelkezik. Ebből 860 hektár szántó. ö többi hegy. satöbbi. Az egyesített szövetkezetnek 204 tagja van. Néhány mondat, no, meg az egyesült szövetkezet majorjainak megtekintése után a kezdeti merevség elt,uml5v {el~ oldódik. Úgy társalgunk. mint régi jó, kedves ismerősök. íztern * §2 A két. szövetkezet, a tornai és a főni, két évvel ezelőtt egyesült. A „házasság” igen előnyösnek látszik. így jobban ki tudjuk használni a természet adta lehetőségeket, a gépeket, s ez mindkét község számára igen hasznos, eredményes. — Mennyi az átlagos életkor? — kérdezem. _ ötvenkét év — mondja R ácz János elnökhelyettes. — Szövetkezetünkben sok nő dolgozik. Körülbelül a tagság fele nő. Y an sok fiatal is. A fiatalok nagy része, és ez természetes, szakmunkás. Erre meg is van a lehetőség, mert a szövetkezetnek sok gépe van. Szinte minden munkát gépesítettek. Építeni akarnak egy új istállót, amelyet már nem is gépesítenek, hanem automatizálnak. Nem kis büszkeséggel jegyzik meg: — Mi már nem ismerjük a zsákolást. Ez is a gépekre hárul. A gépesítésről szívesen beszélnek. Reichel meg is mondta. miért. — A mezőgazdasági termelés színvonalát csak gépesítéssel lehet biztosítani. Az idősebbek lassan nyugdíjba dovákiái mennek, kihalnak, a fiatalok pedig csak géppel akarnak dolgozni. Ha itt nem találják meg számításukat, itthagynak bennünket. Az egyesült tsz a közepesek közé tartozik. Az átlag- kereset, nem számítva a háztájit, 1400 koronát tesz ki. Érdekes. hogy a természetbeni járandósághoz már csak az idősebb tagok ragaszkodnak. — A fiatalokat — tájékoztatnak — csak úgy tudjuk itt tartani, ha az iparhoz hasonlóan fizetünk. És ugyanúgy. Havonta előleg, fizetés. És a szociális ellátás is hasonlít az üzemihez. A családi pótlék, a táppénz, a szabadság azonos az üzemivel. Hiába, másként nem megy. — No. de — tapogatózom — itt is van háztáji. — Igen — bólintanak. — De ennek megvan a feltétele. Egy tag 50 ár földet kaphat, de csak akkor, ha megvan az ötszáz munkaegysége. 100 munkaegységenként 10 ár jár. Van-e elég szakemberük? Igen. Kezdetben itt is szokás volt a „kihelyezés”, de nem vált be. A szövetkezetek maguk választják ki. illetve nevelik ki a szakembereket. És érdekesen alakul a fizetésük. Ha például a szövetkezet csak 90 százalékra teljesíti tervét, a szakemberek, illetve a vezetők fizetése is 90 százalékos. Ha nagyobb eredményt érnek el, természetszerűen jövedelmük is nő. Az emberek élete itt is nagy változáson ment át. A kemencéket például kidobálták. Különösen a fiatalok már nem óhajtanak kenyérsütéssel „kínlódni”. Sőt. A tsz-asszonyok életét varroda és mosoda könnyíti meg. Részben a gyermekek nevelésének gondját is igyekeznek levenni vállukról. Övoda már van, s most akarnak átalakítani egy épületet bölcsödének. Igen népszerű a televízió. A 640 lakás közül 180-ban van. Úgy gondolom, ez a feljegj-- zés a mi számunkra is rejt néhány tanulságot. Kedves Palikám! Az ott-tartózkodás utolsó délutánján Mitnyik elvtárssal kilátogattunk Borda fürdőre. Kicsit búcsúeste volt nekünk, s annak a csaknem ötven újságírónak. akik az újságíró iskola kétéves kurzusán vizsgáztak. Odautazáskor Mitnyik elvtárs egy gyászos emlékű ■ helyet mutatott meg. — Itt volt a szlovák Sztálingrád! A Dargovon húszezer szov jet harcos esett el a németekkel való ütközetben. A Borda ; üdülő közelében egy emlékmű idézi a harcot, emlékszik kegyelettel a hősökre. Az emlékmű körül rengeteg virág. Húszezer rózsa emlékeztet a kiömlő vén-e. A világ minden részéből küldtek ide rózsát. Nem kellett nagyon keresni, megtaláltuk azokat a rózsafákat is, amelyek Borsodból. Miskolcról érkeztek. A z emlékmű mögött hatalmas hegy. A „Félelem hegyének” is nevezik. Ott; ásták be magukat a fasiszta egységek, nagy aknamezővel vették körül magukat, onnan gyilkolták a támadó szovjet alakulatokat. Ez a hegy még most is szedi áldozatait. Az ördögi gonoszsággal elrejtett aknák ma is gyilkolnak. Az idén is széttépett egy akna két ártatlan gyermeket, akik betévedtek az erdőbe. Igen. a háború gyilkos ujjai húsz év múlva is visszanyúlnak. Emlékeztetnek, figyelmeztetnek. A figyelmeztetést sokan megértik. De megérti -e mindenki? Amikor a határ felé robogtunk. azt kérdezted: Mi volt a legnagyobb élményed, milyen tapasztalatokat gyűjtötte] Szlovákiában? Akkor adós maradtam a viasszal Most válaszoltam. Usorba Bapni« fVéfiíeJ
