Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-04 / 156. szám

Vasárnap, 1965. július 4ÉSZAKMAGYAROnSZAO

Helyszíni tudósítás

E

rnőd, Szabadságharcos Termelőszövetkezet központja, 1965. július 2., péntek. Egyszerű hétköznap, sajnos, hasonlít az elmúlt tavasz legalább száz napjához. Különös eseményre nem készülnek, a riporter sem azért jelent meg a helyszínen, hogy rendkívüli dolgokról adjon tudósítást. Bár van manapság különös esemény is. Ha süt a Nap, ha ■az évszakhoz méltó kellemes idő van. Az különös, hovatovább ritkaság, pedig jó lenne már az igazi nyárról írni.

Reggel hal órakor már gyülekeztek az emberek. Készen álltak a gépek is. A lovak megetetve, megitatva, rajtuk a ham. a fogatosok fogni készültek.

Előbb úgy tűnt, mintha reggel helyett esteledne. Szűkre szorult a látóhatár, a falun túl, a dombok hajlatán a felhők összeolvadtak a földdel. Komor sötétség takarta az eget. Azután megeredt az eső.

z esőkabátos emberek vállukra vették a kapát

A és megadták magukat a tétlenségnek. Hazamentek. A határban hatszáz hold kukorica, 60 hold cukorrépa, 40 hold napraforgó, húsz hold dohány, tíz hold kapor és a kertészet hiába várta őket.

Előkerült Kása Bertalan, az elnök is. Esőkabátban, természetesen. Az irodában beszélgettünk. Tudtam, hogy csak május óta. irányítja a szövetkezetét, addig egyszerű munkás volt, a szállításnál dolgozott, s hirtelen elnökké választották.

— Nehéz? — kérdeztem.

— Nem lenne ez nehéz, problémám sincs különösebb — mondotta —. csak az időjárás. Az emberek dolgoznak, a határunk is elfogadható, nincs már nagy gaz sehol, de szeretnénk még jobb munkát végezni. Pedig higgye el, dolgozunk vasárnap is. Meg kihasználjuk az esős időt is. A takarmányféléket, például, esőben, kora reggel és este. meg vasárnap kaszáltuk le. Be is takarítottuk és aránylag jól sikerült. A lucerna, here és réti széna hetven százaléka már kazlakban van. .4 rétnek körülbelül tíz százaléka még kaszálatlan. a víz miatt nem tudtuk lekaszálni, de azért koptatjuk azt is. Ha egy rendre való szélességet apad a víz. már kaszáljuk, nem akarunk kint hagyni egy szálat sem.

határ még zöld. A búza különösen, összesen

A 930 hold. All, mert mind bezosztája. Az őszi- árpa ötven hold. tavaszt árpa 400_ borsó 120, lencse ugyanennyi és van húsz hold bükköny is. összesen 164.0 hold termése vár aratásra. Az ősziárpa talán tizedikére beérik. A búza csak két hét múlva. Tizenegy mázsát terveztek holdanként, Ennj/i mindenképpen lesz. A hozam már csak a betakarításon és a további időjáráson múlik.

Az aratásra alaposan felkészültek. Három kombájn már megérkezett a mezőcsáti gépjavító állomásról. Ezeket kipróbálták, üzemképesnek mutatkoznak. Még hármat várnak. És három kombájnt kértek az északi gépállomásoktól is arra az időre, amíg északon el nem. kezdődik az aratás. Kilenc kombájn. Az emberekre nem számítanak. Csak a gépekre. Van egy kévekötő aratógép is. A szövetkezeti tagok a gépek mellett dolgoznak majd. Szállítanak és a szalmát takarítják össze, a tervek szerint azonnal bekazlazzák. A borsó és a lencse aratását ipari munkások vállalták> Vannak vagy hatvanon, akik segítenek a szövetkezetben. Vállaltak 120 hold kapás növényt is. Magtár van, a betonos kombájnszérű tiszta, üzemképes. A mag- iiszt:*ást maid kéi cséplőgép Vég-i. A harmadik a kév~ £ '*övel aratott terményt csépli.

tppen delet harangoztak, amikor kisütött a Nap. Kék sikátor nyílt, a felhők közt és aranyszínű derű borult a falura. Alig telt el néhány perc. rikácsolni kezdtek a gyöngytyúkok. Egy férfi felfigyelt és csendesen így szólt:

— Még lesz eső. A gyöngytyúk érzi. azért, rikácsol. Egy másik férfi dühösen szavába vágott.

— Agyon kellene már verni azokat; a gyöngytyúkokat, hogy ne jelezzék folyton az esőt...

S-,-,.,.frpí József

É1

Sz áriái tó ~ közcichhrói

Bármikor, bárhonnan vetsz pillantást a kékvml tora. szelíd, kedves areat mutatja feléd. — Ez a köp alkonyaikor készült.

a kékvizű tő hús habjai között

Az idén természetesen folytatják az építkezést. Az Özdi Kohászati Üzemek és a szak- szervezet csaknem egymillió forintot áldoz rá ebben az évben is, számítva persze a további társadalmi munkára. A strandolásra alkalmas helyen folytatják a szegélyezést, megépüli a fürdőzők vízhez vezető lépcsője, készülnek a pihenő padok és elkészül majd a trambulin is. Sotkovs^ki Péter, a munkálatok irányítója alig győzi sorolni a még megoldásra váró feladatokat, miközben a tó-strand épül. szépül.

Ma már rendszeres autóbusz- járat szállítja Ózdról a strandolni vágyókat, s a járatok naponta hétszer közlekednek. De — különösen vasárnap — a kora délelőtti órákban és estefelé máris sűríteni kellene a járatokat, mert jó idő esetén 10—15 ezer ember keresi fel hét végén a még alig „felfedezett” és ritka természeti szépségű tó-stran- dot.

A Hangony és Vidéke Föld- mű vessző vetkezet gondoskodott büféről, borozóról, s a legszükségesebb iparcikkek és ajándéktárgyak is helyben várják a tó-strand vendégeit. Sőt mi több. gombamódra kezdenek szaporodni a vi- kendházak is.

Ma már nem kell ahhoz prófétának lenni, hogy megjósoljuk: öt-tíz év múlva a* arlói tó-strand nemcsak a közvetlen környék kedvelt kivan 'h’e lesz.

Csépányí Latos

, Olvasóink már találkoztak . az srlói tó nevével és fényképével. Bizonyára találkoznak is még. Nemcsak az újság hasábjain, hanem a valóságban is.

Két évvel ezelőtt adtunk róla hírt, hogy széleskörű tár- i sadalmi összefogással hozzá- : láttak az arlói tó-strand ki- í építéséhez — az ózdtól Bor- sodnádasd felé mindössze hét . kilométernyi távolságra levő,

• festői környezetben, több mint- 16 katasztrális holdon elterülő- természetes tó „meghóditásá- , hoz.” Az ózdi dolgozók kéré- l sére, 1965 őszén jelentek meg- itt az első dózerek és dömperek, az Ózdi Kohászati Üze- mek, a Vasas Szakszervezet és- az érdekelt társadalmi munká- sok jóvoltából, s elkezdődött 1 a több évre tervezett épitke- ) zés.

í A községből a tóhoz vezető c mintegy másfél kilométeres- útszakasz rendbehozása, az- autó-parkoló, a labda-játszó- tér, a füvesítés-fásítás és a- tó ' szegélyének kiépítése — ? ezek voltak az első lépések,- Aztán tavaly egész nyáron- folyt itt a munka. Megépí- v tették a mólót, az öltözőket, a

szükséges egészségügyi objek- i turnékat, kutat fúrtak az ivó- í víz biztosításához, és tovább t épült a tószegély. Ki tudná- megmondani, hány önkéntes . társadalmi munkás segédke- ? zett eddig a sokáig csak ál- i modott strand-tó építkezései* nél. Az Ózdi Kohászati Üze- i mek dolgozói, szocialista brigé- s dók tagjai, az önkéntes tűzi. oltók, a 102. sz. MŰM intézet

növendékei, az arlói általános iskola felsötagozatos tanulói a : pedagógusok vezetésével és ; sokan mások, szívesen áldozták

rá szabad idejüket, egybekap- . csolva a hasznosat, a kellemessel. Mert munka után, alkonyaikor jólesett a . felüdülés

tevékenykedő államhatalmi, államigazgatási apparátus létrehozása. s magából a munkás-paraszt osztályokból, a milliókból nem volt könnyű. S elsősorban nem volt köny- nyű az a feladat, hogy lehetőleg mindenki mondjon véleményt, mindenki segítsen. mindenki szóljon, amikor arra szükség van. S nem volt könnyű azért sem. mert a korábbi években sok esetben egyes központi elképzelések, intézkedések is ellentmondásosak voltak. Mégis, ennek ellenére falun, s városon egyaránt minden tekintetben a fejlődés, az előrehaladás dominált. S bár sok volt a baj. nagy volt a választott vezetők, testületek berkeiben a fluktuáció, a fejlődésben, a nehezebb évek ellentmondásainak' leküzdésében a népi demokratikus testületek, a néphatalmat, megtestesítő tanácsok helytálltak, szélesítették a demokratizmust, a községekben, városokban: segítették a párt helyes politikájának megvalósítását. S ha azt az igen általános. vagy helyenként számolt negatívumot figyelembe vész- szűk is, tagadhatatlan, hogy tanácsaink. tanácsszerveink végeredményben elvégezték a rájuk bízott munkát.

— így van ez a mi megyénkben is. Nemrégiben beszélgettünk. vitatkoztunk erről a járási tanácsok vezetőivel, szakembereivel. S ezzel párhuzamosan a holnapról, a feladatokról. A tanácsok munkájának és feladatainak megítélésében egységes az álláspontunk. Ha az eddigi eredményeket nézzük, csak azt mondhatja az ember: ki-ki tekintsen körül a maga városában, községében,

a maga háza táján. S akkor nem mondhat mást: minden szebb, minden több mint évekkel ezelőtt. Több is kell, hogy legyen, hiszen megyénket figyelembe véve, két évvel ezelőtt, 1963-ban például 599 millió forintot, tavaly pedig 652 millió forintot fordítottunk a megye, községeink fejlesztésére. Ez azonban nem reális szám, hiszen sok-sok millióval gazdagították lakóhelyeiket, tették kényelmesebbé, kulturáltabba környezetüket éppen a tanácsok, a tanácstagok, a választott ve < zelők segítségével, szervezésével, társadalmi munkában

megyénk községeinek, városainak lakói, a dolgozók százezrei. S itt mindjárt egy másik igen fontos ténvezőt, a tanácsi vezetés módszereit, a demokral izmus mikéntjét kell megnézni kicsit közelebbről.

A vezetés demokratizmusa

— Az elmúlt évek során

lényeges pozitív változások

következtek be tanácsaink, a választott vezetők munkájában. Ez törvényszerű dolog. Törvényszerű, hiszen az elmúlt néhány esztendő nyugodt, biztos országépítő légköre egyben azt is jelentette, hogy egyre több ember került közelebb a társadalmi, a közösségi ügyhöz, gondolathoz. Falun például a termelőszövetkezeti gazdálkodás erősödése közelebb hozta egymáshoz az embereket. Ez azzal járt együtt, hogy sokkal több figyelmet szenteltek a község irányításának. fejlesztésének is. Ez viszont olyan következményekkel járt. hogy sok helyen határozottan megmondták a tanácsok, a tanácsi vezetők munkájáról az őszinte véleményt. Azok. akik korábban megbízták őket az államhatalom gyakorlásával, s ez a- helves gyakorlat.

— Nos. amikor nemrégiben erről tanácskoztunk, amolyan számvetést készítettünk, nem hagyhattunk szó nélkül néhány negatív előjelű ténvezőt. TI ven például az is. hocív még mi’pdig igen sok a tanácsokon belül a szemé1 vi váltojás. F,7. — csak egy oldalról nézve a

; dolgot — pozitívumként is

hathatna, ha arról lenne szó.

Mi az ön véleménye:

A tanácsszervek munkájáról,

n klizig'siKg-al&as e^yszerusiteserol /

egyes járási tanácsok, megyei osztályok valóban felelőseivé, alapos ismerőivé és a holnap reális tervezőivé váljanak a maguk területén. Ezt igen jelentős mértékben sikerült megvalósítani. A helyi tanácsszerveknél van még kívánnivaló a vezetők hozzáértése, tanulása tekintetében. De előbb-utóbb. vagy tanulással. vagy —, s ez elkerülhetetlen — megfelelőbb, politikailag és szakmailag képzett vezetők munkábaállításával e hiányosságokon is változtatni kell.

— Sok szó esett a korábbi években, s esik manapság is arról, hogy egyszerűsíteni kellene a közigazgatás ügyvitelét. „Sok az adminisztráció, bürokratizmus van”, mondogatták és mondogatják igen sokan még napjainkban is. Nem alaptalanul. A korábbi években valóban elterjedt az a gyakorlat, hogy egyes felsőbb szervek, tömegszervezetek tömegével kértek jelentést a tanácsszervektől, s ez „papírmunkára” kényszerítette a' helyi tanácsok, egyes járási osztályok vezetőit. Ez azonban már a tegnapé! Mi például pályázatot irtunk ki a tanácsi ügyvitel egyszerűsítésére. Sok értékes javaslat érkezett sokat, már be is vezettünk. Eredményesen. S ez csak a kezdet! Igen sok. eddig fölösleges jelentést ma már nem kell elkészíteni. A jövőben méginkább csökkentjük az adminisztrációt. Persze néhány fontos mérőszámra feltétlenül szükség van, mert enélkül elképzelhetetlen mérni a fejlődést tervezni a holnapot

— Az ésszerűbb, egyszerűbb, mégis eredményesebb munka alapvető teltétele tanácsainknál természtesen az, hogy a tanácsok és a választott vezetők valóban hozzáértő módon irányítsanak, dolgozzanak. Ennek két feltétele van. Az egyik a demokratizmus, a minél szélesebb körű társadalmi segítség, a másik: a vezetők műveltsége, szakmai hozzáértése. Hogy ezek érvényesüljenek a munkában — erre fordítjuk mi, itt a mi megyénkben ma és a jövőben is n legtöbb figvel- met Barcsa Sándor

_________________________i

h

ogy azért cserélődnek az elnökök, tanácstagok, mert választóik nem tartják őket megfelelőnek, s élnek a leváltás jogával. Azonban az igen jelentős hullámzás elsősorban azt jelenti, hogy egyrészt nem volt eléggé alapos a korábbi választások alkalmával a megfelelő, hozzáértő személyek kiválasztása, másrészt viszont a választottak. — és ebben felelősség terheli a mindenkori felsőbb tanácsszerveket is — nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy megfeleljenek a bizalomnak. S bizony egy-egy ilyen „melléfogás” némely községben, körzetben mint a fejlődést, az ügyek gyors intézését fékező tényező jelentkezett a gyakorlatban.

Okos javaslatok, biztató változások

— Természetesen tanácsszerveink. tanácsaink munkáját vizsgálgatva azt is meg kell mondani, hogy az utóbbi két-három évben sokkal rendszeresebbé váltak a tanácsülések, a vb-ülések egyaránt. Az is tagadhatatlan, hogy az ilyen ülések mind a napirendi pontok megválasztásában. mind a demokratizmus. a szélesebbkörű megvitatás tekintetében, közelebb kerültek az élethez, a valóságos gondokhoz, feladatokhoz Ez azzal is magyarázható, hogy a különböző társadalmi vezetést irányítást jelképező, egy-egy adott területtel, feladattal foglalkozó állandó bizottságok száma is egyre több, illetve az állandó bizottságok munkája is sokkal konkrétabb, mint korábban. Ezt továbbfejleszteni elsősorban úgy lehet, ha a tanácsszervek választott vezetői még jobban igénylik a tanácstagok, az állandó bizottságok, a választók segítségét.

— Igen sok múlik természetesen a felsőbb tanácsi szervek, a járási tanácsok és a megyei tanács illetékes osztályainak munkáján. A megyében minden lehetőt elkövettünk annak érdekében, hogy minél hozzáértőbb szakemberek segítsék egy-egy terület munkáját, illetve az

Bizonyos, hogy életünknek, fejődésünknek, a gazdasági és társadalmi változások bonyolult szálakból szőtt egységes egészének kevés olyan mozzanata van, amelyek valamilyen formában ne „csapódnának” le az illetékes, a helyi, vagy a magasabb szintű tanácsi szervek valamelyikénél. Ez természetes, úgy is mondhatnánk: törvényszerű

dolog. Hiszen egész szocializmust építő társadalmunk mechanizmusa, a néphata'lom immár másfél évtizedes gyakorlata a tanácsokon, a választott tanácsi testületeken alapul. Ott csúcsosodik mint munka, mint gyakorlat.

S mindez azt jelenti: falun, városon egyaránt a tanácsok tervezik, szervezik, segítik, ellenőrzik. — ma már egyre hozzáértőbben — a gazdasági építőmunkát, a termelést, a mezőgazdaság, a termelőszövetkezetek erősödését egyaránt. Ez az egyik legfontosabb feladatuk. E munkáról nap mint nap igen sok szó esik. Azonban van a tanácsoknak egy másik, a gazdasági építésnél csöppet sem kisebb feladatuk; törődni a közösség, a társadalom, az egyén életével, fejlődésével, gondjainak megoldásával.

Az új feladatok új módszereket követelnek

Különösen fokozott mértékben jelentkeztek új jellegű, tartalmú feladatok az utóbbi évek során, és jelentkeznek ma és holnap méginkább a falu viszonylatában. Falun, ahol néhány év alatt gyökeres változás következett be a termelési, a gazdálkodási formában, és ezzel- párhuzamosan. ha lassúbb mértékben is, az emberek tudatában, gondolkodásában. Mindezt segíteni, irányítani, szervezni elképzelhetetlen lett volna — és elképzelhetetlen napjainkban is, holnap is — a szocialista társadalmat, a szocialista élet formálását szervező, segítő testület, a nép képviselőiből választott és a népre támaszkodó társadalom, a lakosság segítségével tevékenykedő tanácsok munkája nélkül. A tanácsok eziránvú munkájáról, a további feladatokról. elképzelésekről kértünk véleményt dr. Papp Lajos elvtárstól, a megyei tanács vb-elnökétöl.

— A tanácsok, a tanácsszervek 1 szerteágazó, sokoldalú munkáját elemezni, alaposabban részletezni hosszadalmas lenne — mondotta Papp elvtárs. — Elsősorban azért, mert mint. az államhatalom gyakorló szervezetei és az államigazgatás gyakorló apparátusai a gazdasági és társadalmi élet igazán minden területével hivatásszerűen foglalkoznak. Hozzá kell tenni: valóban mint a népi demokráciát a valóságban megtestesítő apparátusok! Éppen ezért úgy gondolom, az a helyes. ha néhány, a tanácsszervek jelenlegi és további munkáját meghatározó ténvező- •-ől. illetve jellemző adatról szólok.

— Tanácsaink, és ezzel párhuzamosan a választott vezetők és a mindenkori tanácsi apparátus korábbi munkáját végeredményben mindenki ismeri. A munka pozitívumait, negatívumait egyaránt. Igen,

. á negatívumokat is. Mert

. akár járásainkat, városainkat, akár a községeket, azok életét, fejlődését, a korábbi évek gyakorlatát vizsgáljuk, senki sem tagadja, hoav a tanácsi munka, a tanácsok munkája egyáltalán nem nélkülözött bizonyos hiányosságokat, ellentmondásokat. Ez azonban.

s úgy gondolom, ezzel is egyetért az emberek többsége, szinte elkerülhetetlen volt. Elkerülhetetlen, hiszen hiányzott a gyakorlat, a hozzáért*?. Alapvetően uj. az ewtsz társadalom, a nép érdekében