Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-25 / 174. szám

ESZAKMAGYARORSZÄüi 7 Vasárnap, 1965. Július 25. " innBwwMWMwniifff r c Ócskapiac Még itt maradt, de az új házak már kiszorítják ♦ REFLEKTORFÉNYBEN: Wmémogí CDaű.'- ,: ♦ Mindössze harmincegy esz- % tendós. Hét éve színész. Még­< is, maga sem tudja már pon­tosan, hány filmben, hány < színdarabban játszott, ez idő falait. ♦ — A megtett út? — teszi fel ♦a kérdést önmagának. — Ma- Jgamról nem sokat mondhatok. «[Tizenhat esztendős koromban {táncosként kezdtem. A SZOT «[művészegyüttesének tagja vol­♦ tnm három esztendeig. Ekkor Jjártam először külföldön, a ♦bukaresti VIT-en szerepeltünk. ♦Aztán jelentkeztem a főisko­1958-ban végeztem. A Attila Színház szerződ- amelynek azóta is tagja Rozov: Boldogság, vagy? című színműve­dben kaptam az első főszerepet. <£ez azt hiszem minden, amit ♦magamról elmondhatok . . . ♦ Valóban csak ennyi lenne? a Már az első két, színháznál ^töltött ra. József teteit, •c merre nek, szakembereknek egyaránt maradandó élményt jelentett Tristan alakítása. Oscar Wilde: Hazudj igazat! című zenés vígjátéka, követke­zett ezután, amelyben Alger- non-t alakította. Az Érdekhá­zasságban Misit, a Felnőnek a gyerekek-ben pedig Andrejt. Énekelte Bicska Maxi songját a Bartók Színpadon, játszott az Ugorj ki az ablakon című vígjátékban, a Kispolgárok cí­mű Gorkij színműben Siskin diákot formálta meg, a tele­vízióban Steinmetz kapitányt keltette életre és évekkel ez­előtt II. Richard-ot játszotta a Körszínházban. házban, televízióban általában a mai fiatal. Szereti ezt a szerepkört, nemcsak azért, mert még maga is fiatal, ha­nem azért is, mert feladatának tartja alakítani, formálni a mai ifjúságot, s ezt véleménye szerint a mai ifjú hősök meg­formálásával segítheti legin­kább. Jelenleg egy új magyar film forgatásában vesz részt. Ditrói- közlegényt játsza a Patyolat­akcióban, amely modem, ze­nés, sok humorral átszőtt víg­játék 'lesz a katonákról. Kívánsága: szeretne többet együtt játszani a feleségével* Törőcsik Marival. {pet játszott. ♦ re vagy? Oleg ♦lette t gét. (Foto: Agotha) isztendőben hat szere- A Boldogság, mer­je még csak sej- az ifjú színész tehetsé- A ' Kertész kutyájának ♦ Tristanja azonban nézők és {szakemberek előtt egyaránt osztatlan tetszést aratott. És elismerést. Pedig ez volt Bod­rogi Gyula második színházi szerepe, és a szakemberek is kétkedve várták ezt a bemu­tatót. Ám az alapos, minden apróságra kiterjedő rendezői {munka, az idősebb kollégák ♦ baráti jótanácsa és segítsége f eredményre vezetett. A kétke- «•dőknek csalódniok kellett ►— ♦a fiatal színész sikerrel oldot- ofa meg nehéz feladatát. Nézők­♦♦«♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦❖♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ A nyári fürdés élettana emelik őket a vízből, az első rendes lélegzetvétel után ma­gukhoz térnek. Eszméletvesz­téssel járhat, a víz alatti táv- úszás erőltetése is, mert az erős izommunkában elhaszná­lódik a vér oxigéntartalmának java. és az agy vérellátása kárt szenved. ­PézsmaliillíDÍí a Vrangel szigeten A sarkvidék zord klímájához szokott pézsmatulok ma már csak Alaszkában, Kanada legészakibb részén és Grönland on él. A szov­jet és a kanadai szervek közt lét­rejött. megállapodás szerint Kanada néhány pár pézsmatulkot szállít a Szovjetunió részére, hogy azo­kat. a Vrangel szigetre telepítsék. Mivel a klimatikus viszonyok nagyjában azonosak Észak-Kan a- dában és a Vrangel szigeten, való­színűnek tartják, hogy a kísérlet sikerrel jár majd. Á szigeten — amely igen nagy kiterjedésű — egyetlen ragadozó fordul elő, a jegesmedve, ez azonban inkább a partokon cl és elsősorban fókák­kal táplálkozik, így nem valószí­nű. hogy a pézsmatulkokra ve­szélyt jelentene. Bodrogi Gyula, Jászai Mari-díjas, a József Attila Szín­ház tagja. Üj könyvek a miskolci könyvesboltokban Csupán három új könyvről szá molhatunk be ezen a héten Elsősorban a zene kedvelőire gondolunk, de azt hisszük Kun Imre ismét kiadott em­lékezései, a Harminc, év a mű­vészek között, másokat is ér­dekel. Kun Imre hosszú éve­ken át volt a Koncert Iroda igazgatója és ebben a beosz­tásában rengeteg első és ke­vésbé jelentős, de azért jóne- vű művésszel találkozott. E találkozók emlékét írja meg érdekesen. Hanzelka és Zigmund köny­vei állandó sikerrel ..futnak’* hazánkban. Most ismét meg­jelent. egv művük, A folyón túl van Argentína címmel. Nyilván ezt is szívesen olvas­sák majd sokan. Thököly Imre, a hányatott életű fejedelem aránylag rit­kán volt irodalmi mű hőse. Takács Tibor most ezt pótol­ja A kaftános fejedelem cí­mű új könyvében. Beszélgetés egy Művelődési házban (Csali példásat!) egyik szobából, gya- nézegeti, megszólít­kilép az nakodva ja: — Kit keres az elvlárs? — A művelődési ház igaz­gatóját. — Nincs itt. Bement a vá­rosba, értekezletre. Néhány percig álldogálnak. Az idegen töpreng, marad- jon-e, beszélgessen-e, a hely­beli egyre fokozódó gyanúval méregeti. Végre az idegen töri meg a kínos csendet: — Látom, nyáron nem nagy a forgalom. — Máskor se! — Ügy értem, a program is számol a nyárral, hiszen alig van a plakáton valami. — Máskor is alig van több. — Ismerős itt? — Mindig itt. vagyok. — Milyen itt az élet? — Hát hol ilyen, hol olynp. A földszinten már csak sört mérnek. Egv fél deci ért már az emeletre kell menni. — ??? — Hát, hogy ott a presszó. Merthogy mondták: kultúrál- tabb körülményeiket kell .te­remteni a dolgozóknak, ha dol­szó­nom ott? valaki feketével akarja inni a rumot. Most valahogy ez a divat. Igaz, ott drágább is, mint itt, lent volt, de hát tud­juk. hogy más a söntés és más a presszó. — Meg hát persze más len­ne a művelődési ház is... — Nono! Hát a telepi gozóknak is kell valahol rakozni. A kocsma már való! — És azok a zsugások — Szeretnek itt játszani. Ultiparti, sör, kényelmes szé­kek. asztalok. Kulturált dolog ez, kérem. — Sok ital fogj'? — A gebines nem panasz­kodik. — A kártyán kívül mivel lehet még itt szórakozni? — Van bitliárd, ping-pong, meghat, szokott ienni mozi. — Láttam itt egy könyvtár- szobát. — Az ran. Szokták is hor­dani a népek, de ilyenkor, nyáron ... Tudja az elvtárs. hogy van az ... — Maga szokott-e a műve­lődési ház rendezvényeire jár­ni? — Mondtam már, hogy mindig itt vagyok. — Akkor tudna valamit mondani az itteni művelődési munkáról is. — Hát vannak csoportok. Tudja, a fiatalok szeretnek, de nehéz őket megfogni. — Vegyük példának az e havi programot. — Vegyük. — Ügy látom, hál'om isme­retterjesztő előadás szerepel a programban. — Szerepel. — És szoktak járni ilj'en előadásokra? — Nyáron nem érdekli az embereket az ilyen. — És máskor? — Táncestre inkább jönnek. — Látom, hogy a nyáron vendégszereplő színészcso­portokból is jutott ide. Mi­lyen volt az előadás? Sokan voltak? — Az igazat megvallva, én nem néztem, de voltak vagy harmincötén. — Ahogy a darabot isme­rem. nem is érdemel több lá­togatót — No, ugye! De nézze csak ezt! A helybeli színjátszók mutatják be ezt a darabot. Vannak, akik azt mondják, hogy gyenge, limonádé, meg, hogy műkedvelőknek nem ez­zel kell foglalkozni. De ennek sikere lesz. Az emberek sze­retik az ilyen izéket, meg el­jönnek a rokonok, az udvar­lók. Tudja, hogy szokott az lenni ... Sejtem __ Egyébként kö­s zönöm a szives felvilágosítá­sokat — Szívesen. De mondja csak, mit mondjak az igazga­tónak, ki kereste? Az idegen megmondta, az­tán megkérdezte. hog.v a hely­beliben kit tiszteljen, és míg tovább autózott, magában így összegezte a tapasztalatokat: a meglátogatott művelődési ház­ban megállt az idő. vagy leg­alábbis igen lassan mozdul előre. A kulturáltabb vendég­látóipari ietlegű szórakozás és a művelődési ház fogalma itt-ott még öss 7emosóöik. Az­tán arra is gondolt, miiven ér­dekes riport lehelne ebből a témából, ha nem akarná ti­tokban tartani a szolgálatké­szen felvilágosítást adó mű­velődési otthoni munkatárs nevét, és ha az eset teljesen egyedinek tekinthető lenne. De sajnos, bár nem jellemző, másból js adóriik liven, így a riport elmarad. Benedek Miklós Micsoda tarkaság és micso­da zsivaj! A néni fején fekete4 kendő, felette piros ernyő, te-i nyérnyi zöld. folttal, eladó hol- ^ mi ja közt fehér abrosz, kék < tintafolttal, régi, fakult, csont-^ fogantyús legyező, sárga fal-* védő fekete angyalokkal. «j Soha ennyi ócska ernyőt| nem láttam, mint itt a zsib-* piacon. Most egyik sem eladó. <i Kell a tűző nap sugarai eílcn.| Naftalin és dohszag, s vala-<t honnan lacipecsenye inycsik-1 landozó illatát hozza a szét. « Ócskapiac, zsibvásár, zsibo-| gó, tangó. Mennyi neve van$ ennek a valóban ócska piac-ó nak. És mennyi látogatója.«, Ilyenkor kánikulában perszeó sokkal több az eladó, mint <10 vevő. Az időjárás azonbané nem befolyásolja az árakat.«[ Persze alkudni lehet. — Itt van ötvenért ez a gyö-í wVörű divatcipö. Ha megtalál-* Óa valahol a sarkát, kétszázat{ is megér... No nem bánomé vigye harmincért, s még azt^ is megmondom, hogy Buda-♦ Pest és Miskolc között a no-| naton veszett el a hiányzó sa-é fok. . { — Uram, én harminc évet járok ki ide. Mindig találok{ valamit, aminek hasznát ve-a szem. Nagyságákat ismerekv kérem, akik innen öltözködj nek... 4 — Hogy sole embert becsap nak? Hát kérem, minek hagy-* ja magát. Aki nem. ismeri a$ zsibogó „játékszabályait”, as| He is jöjjön ki ide. A kért ár $ tizedénél sosem szabad többet♦ Ígérni, s a felénél egy fillér-1 rel sem szabad többet adni. ♦ Erre már nincs szükség.< Szégyene a. városnak, — hal- < !°m a megjegyzést. , Hát, nem éppen idegen-< forgalmi látványosság, de van. [ [ édég megmaradt.. Sokak sze-o tint szükség is van rá. Má-X sutt is min. Megtalálható «♦ világ minden részében. Lehet-[[ Vf persze rendezettebb, tisz-t tább. Még szerencse, hogy a t}aüyforgalmú országúi, az♦ uj kórházváros közeléből lci-{ szorítják az újonnan épülő,% thodern bérházak. Pesten egy| 0rai villamosozás, míg az úji ••tangóra" jutnak a törzsven-4 epek. Miskolcon is kiszorul! Valahová a peremre. És egy-t szer majd el is tűnik. { , , Mindig van utánpótlási retem ... a gyerek kinövi a'^ Hnát, a kocsit, s a bizományit cm veszi át az ócskaságot.% MÉH keveset fizet érte,« túlóra veszi. És mit csi-S a ,i°n az ember azzal a sok9 ^asággai, cimit a külföldig küldenek. Itt meg-1 Probalja elsütni. | n*zerencsére nem mindenki-1 kéje Van otnerikai nagynéni-j (P. s.) <s ► ► Ipartelepi művelődési ház. ‘Modern, korszerű épület. Tá­► gas előcsarnok, nag>r előadó­derem, színpaddal, zenekari [árokkal, öltözőkkel. Hat-hét, ► klubfoglalkozásra alkalmas [kisebb szoba. Nyári délután. ►Az előcsarnokban ping-pong ‘asztal. A másik oldalon büfé. [a frissen csapolt sör elevenen ► habzik. Néhány asztalnál sö- [rözők, máshol kártyáznak. »Mintha nem is művelődési »húz lenne. (Kedélyes, vendég- »látóipari egységre hasonlít, af­féle régi fogadóra, a mélynek ([nagyterme is van, és mint »ilyen, hajdan Dérynéiknek radott hajlékot, mint azt fii­amén is láttuk.) Egy földszinti »sarokszobában könyvtár. Zsú­foltság, unatkozó könyvtáros, »Mintha az elmúlt években fém mi sem mozdult volna itt. » A betévedő idegen nézelő­dik, a büfénél lángost és cso- 4 kóládét vásárol, sört, a ki­szolgáló nagy csodálkozására, <j nem kér, belenéz az ultizok alapjaiba, elolvassa a havi pla­♦ kától, bár azon nincs sok néz­♦ ni- és olvasnivaló. A helybeli % Hideg vízbe lépve a bőrben Hiisztamin, s egy hozzá hasonló, »vérbőséget előidéző anyag »szabadul fel. Ezek, nemcsak a »bőr ereire, hanem az egész »vérkeringésre és a sejtek »anyagcseréjére is hatnak. A »bőr erei először összehúzódnak, »— megborzongunk, „lúdbőrö- jsök” leszünk — és kevesebb »lesz bennünk a vér. A mélyebb »rétegekben ekkor összeköt le­jtések nyílnak meg a hajszál- terekhez vezető kis ütőerek és jvisszerek között. A vér nagy »részének megrövidül az útja, [nem jut ki a bőrfelszínre, ke­dvesebb hőt ad le. Ennek kö- [vetkezménye, hogy a bőr sá- jpadt lesz, márványozottá vá- Mik; j Az erek összehúzódása után »azonban az egészséges szerve­zetben. idegrendszeri hatásra, ►vérbőség keletkezik. Mégpedig [nemcsak a bőrfelszínen, ha­dnem távoli reflexhalások ré- ► vén, a test mélyén is megja­vulhat a vérellátás. Ilyen ha­llás észlelhető pl. az emésztő­szervekben, sőt egj'es kutatók szerint, a szív ereiben is. A gyomor és bélmozgás ilyenkor , lassúbb lesz, kezdetben keve­sebb, de félóra múlva már több gyomorsav képződik és ez a fokozott gyomornedv ki­választás órákig eltarthat. A májból több cukor kerül a 1 vérbe. Sok az olyan ember, — a 14—18 év közötti fiatalok kö­zött is — akik úgynevezett 1 ideges légzés-szindrózában szenvednek. Ez normális kö­rülmények között semmilyen panasszal, tünetjel nem jár, de ha a vér széndioxid tartalma lesüllyed,, a végtagok zsibba­dásával, majd tetanuszos gör­csökhöz hasonló állapottal, ájulással járhat. Az erőltetett oxigénfelvétel is csökkenti a vér széndioxid tartalmát, a ki bírja tovább 1 víz alatt, játék során, s ha a víz alá bukva éri őket a gör­csös ájulás és nincs aki időben kimentse őket. könnyen vízbe , fulladhatnak. Ha azonban ki- 1

Next

/
Thumbnails
Contents