Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-25 / 174. szám
4 fiSSAKMÄGTARORSiAG Vasárnap. 1965. július 25. an U) írodalomíortőneli kézikönyvüak Hí,-ÍV. kőteléről Lapunk, május 30-i számában, az ünnepi könyvhét elején, A régi magyar irodalom — új megvilágításban című cikkünkben, amidőn a hat kötetre tervezett ú.i, nagy összefoglaló munka: A magyar irodalom története első egységét, sorozatkezdő két kötetét méltattuk, a vállalkozás egészének jelentőségére is felhívtuk a figyelmet, Jeleztük a cikkben, hogy elhagyta már a sajtót a sorozat újabb szakasza, a III. és a IV. kötet is, S valóban, a cikk megjelenése utáni napokban, még az ünnepi könyvhét idején, gyors egymásutánban a könyvesboltokba is megérkezett előbb a III., s néhány nap múlva a IV. kötet. Jly módon most már 1772-től századunk fordulójáig, pontosabban 1905-ig, vagy —- „irodalmibb” szakaszhatárok közé foglalva — Bessenyeitől Adyig olvashatjuk irodalmunk történetének részletező, nagyszabású összefoglalását a marxista tudomány korszerű szintjén . .. AIII. kötetet Pándl Pál szerkesztette. Anyaga: 1772—1849- ig, Bessenyeitől Petőfiig terjed, a felvilágosodás és a reformkor időszakát öleli fel. A IV. kötet — igen kitűnő — szerkesztése Sötér István munkáját dicséri. Ez a rész meg 1849—1905-ig, Arany Jánostól Ady felléptéig (de Ady már az V, kötet első „reprezentatív” ,író-költő-egyénisége lesz!) adja irodalmunk életrajzát, tehát: az önkényuralom és a kiegyezés korát, valamint az utolsó ezázadnegyedet tartalmazza. Az alább következő sorokban csupán az új kötetek új erényeit, új vonásait, s bennük ismertetett új jelenségekhez kapcsolódó egy-kót gondolatunkat sorakoztatjuk fel. Ezáltal óhajtanánk e kötetek tanulmányozásához kedvet ébreszteni azokban, -akik az első kettőt már olvasgatták, illetve: akik az irodalmat és irodal- munlcat szeretik... Mert hiszen mondanunk sem kell: az egyetlen sorozat bármelyik része önmagában is egész, érthető és élvezhető. romantika áramában”, 1841— 1849.: „A romantikától a kritikai realizmusig és a népiességig” — ez a szakaszok „címkéje”). — Ugyanígy a IV. kötet is („A riemzeti-polgárosult irodalom kibontakozása”, „A nemzeti-polgárosult irodalom differenciálódásának első szakasza: a kiegyezés utáni évtized”, és a második szakasz: „az utolsó századnegyed”). Ez a beosztás egyben arról is tanúskodik, hogy a kötet szerkesztőinek és' dolgozótársainak sikerült olyan rendszerező kereteket alkotniok, amelyek tudományosak, mert egyszerre nőnek ki mind az irodalom társadalmi-politikni-törté- neti alapjaiból, mind pedig viszonylagos önállóságának, belső, esztétikai fejlődési törvényszerűségeinek sajátosságaiból . . . Elmélyíti ezt az irodalomtudományunkban • immár alighanem véglegesnek tekinthető koncepciót az a következetesség, amellyel mindegyig alkorszak tárgyalásában színje töretlenül érvényesítik, alkalmazzák a fő korszak egészéré legjellemzőbb jelenségcsoportokat, irányzatokat, vizsgálódási szempontokat, irodalomesztétikai kategóriákat. (A III. kötetben: a nyelvújító és színjátszó törekvések, mozgalom állása; a sajtó és a tudományok fejlődése; az irodalmi társaságok és á kritikai-esztétikai, esetleg filozófiai irányzatok; továbbá: a felvilágosodás, a klasszicizmus, a szenti- mentalizmus, a népiesség, a romantika, a realizmus árnyalatai, változatai, találkozásai és szétválásai... A.TV-ben: a népies-nemzeti, a liberális-nemesi, a nemzeti-polgárosult irányzat, a realizmus és a modernség új igényei...) 2 Már a II. kötet is vastagabb volt, mint az első, a III.-tól kezdve méginkább feltűnik az oldalszám gyarapodása n kötetek sorrendjében. Ez, az anyag-k bőség természetesen nem csupán s talán éppen nem külsőség. Tartalmi, minőségi váltom sásnak: irodalmunk sokoldalúbbá. válásának, megpezsdülő, mozgató tényezőiben is meggazdagodott életének mennyiségi oldala. Például a III. kötet bevezető fejezete így jellemzi a felvilágosodástól 1848- íg ívelő fejlődést, a szépirodalom önállósodási folyamatának korszakát: „ .., sajátos viszonyaink között rendkívül megnő a szépirodalom közéletipolitikai hatóereje . .. Ebben a korszakban gyorsul meg s fejeződik be, a polgnrosulás jegyében, a szellemi életnek az a differenciálódása, amely már tudatosan megkülönbözteti a tudományt és a .szépirodaimat; a színjátszást kiemeli -az iskolai (és egyházi) keretek közül és önállósítja; a sajtóban is kezd. különválni a tudományos, irodalmi és politikai.jelleg. Magának a szépirodalomnak a jelentéstartalma is bővül és árnyalódik: a költészet mellett mind nagyobb szerepet játszik a dráma, s megjelenik a modern széppróza is, a költészettel egyenrangú tekintélyt szerezve már az 1840-es években. A szellemi élet fejlődésének, az irodalmi alkotások gyarapodásának természetes következménye a kritika megjelenése. „— Nem csoda hát, ha ezt az árnyaltabbá-bönyo- lultabbá válást úgy tekinti át a kötet, hogy a maga fő korszakán (a felvilágosodás és a megújuló nemzeti mozgalom .kora: 1772-től az 1820-as évekig, illetve a reformtörekvések, a forradalom és a szabadságharc kora: az 1820-as évektől 1849-ig) belül megkülönbözteti az alkorssakok rétege- sődését is (1772—1795..: „Irodalom és felvilágosodás”, 1795— 1825.: „A felvilágosodástól a romantikáig”, 1825—1841.; *A A kereteknek és vizsgálódási szempontoknak ebből a szinte csali példaként), címszószerű jelzéséből is talán föl- sejlik, hogy ezekben a kötetekben még inkább erősödik az egyes fejezetek megírásának irodalmi igénye, esszészerű jellege, Nemcsak egy-egy — kivált nagy — író "fejlődésének, életművének portrészerű bemutatásában és választékos, ei'edeti értékelésében, hanem: az egy-egy irányzatot értelmező fejezetekben, az egyes korszakokat bevezető, vagy összefoglaló jellemzésekben is, Részletezésre, fájdalom, rijnes terünk. E sorok írója csupán azokat a szerzőket említheti meg. az igen népes, szintén a kötetek magasabb száma szerint gyarapodó munkatársi gárdából, akiknek egy-egy jó, szép, színvonalas, sokatmondó megoldása’ neki, „egyénileg” kiváltképpen tetszett. (Ami nem, arról hallgat, minthogy hely szűkében itt nem érvel- het-cáfolhat...) Tehát; Dezsényi Béla sajtótörténeti összefoglalásai; Diószegi András néhány prózaírónkról rajzolt arcképe, de főként a IV. kötet 51. és 102. fejezete: „Eszmék és irányzatok”, ill,; „A századforduló mint vég és kezdet”; Fenyő István: Táncsics, Kisebb költők Petőfi korában; Gergely Gergely: Eötvös Károly; Horváth Károly: Kölcsey; Julow Viktor igen tartalmas, páratlanul gondos és helytálló .Csokonaiéi; Fazekas-feldolgozása; Komiás Aladár lírikus-arcképei, elsősorban a Vajda-, Reviczky- és Komjáthy fejezet; Kovács Kálmán: Tompa; Lukdcsy Sándor; az „Athenaeum” című folyóiratról és a márciusi if jakról írt lapok; Herczeg Ferenc és Gárdonyi — Mezei József értékelésében; Mezei Mária sokoldalú, árnyalt Berzsenyi-rajza; Nagy Miklós igényes, pontos, részletes Jókai- pályaképe; Németh Géza Béla rendkívül újszerű, mélyenjáró elemzései Beöthy Zsoltról, Pé- terfy Jenőről, Riedl Frigyesről és a kritikus esszéista Ignotus- ról, továbbá összefoglalása a múlt század utolsó negyedének hírlapjairól, folyóiratairól és irodalmi társaságairól; Ős- fáik. Béla drámatörténeti fejezetei; Pándi Pál. sok korszak-bevezető és elméleti-elvi jellegű dolgozata, valamint kulcsponti fontosságú, érett, csiszolt Petőfi-je; Solt Andor színháztörténeti, érdekes, a lényeget tömören kiemelő ismertetései; Somogyi Sándor mélyenjáróan, biztos kézzel megírt elméleti-elvi (bevezető és összefoglaló, lezáró) fejezetei, értékelő áttekintése az ötvenes évek epigonköltószeté- ről, leginkább pedig; a Gyulai Pált bemutató és „helyére tevő” lapok, — az első hozzáférhető és igényes marxista Gyulai-kép; Sötér István-n&k sok-sok, higgadt, távlatos és művészien megírt bevezető és lezáró elvi-elméleti fejezete 'a saját szerkesztésű. IV. kötetben, továbbá érdekes, mélyenjáró, sokoldalú és új.szerűen- eredeti, (de nem eredetieske- dő!) nagyméretű arcképei: Eötvös, Erdélyi János, Arany, Kemény, Madách; Szauder József ugyanezen színvonalra tehető Bessenyei- és Kazinczy- pnlyaképe, továbbá tömörségükben is gazdag, általános tudománytörténeti szempontból is értékes dolgozatai a magyar felvilágosodás fővonásai- ról és a nyelvújítás korának általános jellemzéséről; körültekintés, összefogottan gazdag anyag, meggyőző értékelés és elemzés az erőssége Tóth Dezső itteni munkáinak: a romantikáról írott bevezető fejezetnek, Vörösmarty, Toldy Ferenc, Bajza bemutatásának; érdekesek Tárnái Andor áttekintései a tudományos irodalom egy-egy szakaszáról, a nyelvújítás kezdeteiről, és szépen dolgozta ki Batsányi arcképét is; értékes mozzanatokkal, meggyőző gondolatmenettel ékeskedik az is, amit Weber Antal írt a szentimentális líráról és prózáról, Kár- mánról és Szontagh Gusztávról, ,, Külön kiemelést érdemel a IV. kötet egy valóban új jelensége: „idegen” szakírók „vendégszereplése” az irodalomtörténészek között, A „vendég szereplők”; Szabolcsi Bence zenetudós és Németh Lajos képzőművészeti esztétikus-kritikus a maguk területének egy-egy korszakát elevenen felidézve, egyrészt összefüggést teremtettek a művészeti társadalmi tudatforma egyes ágazatai között; másrészt azonban lényegre törő tömörségükkel, mely nem bat szűkszavúságnak, követésre méltó példát is mutattak a TV. kötet helyenként nagyon is elkalandozó, hosszadalmas fejtegetésekbe bocsátkozó, itt-ott már- már arányokat is tévesztő „irodalmár” munkatársainak!— E kötet szerzői olykor ugyanis mintha megfeledkeztek volna arról, hogy az irodalomtörténet általában sem, de a szocialista, a marxista irodalom- történet pedig különösen nem szólhat csupán a szakembereknek! Űgyf kell gazdagnak, eszméltetőnek, művészien szer- kesztettnek és írói színvonalon stilizáltnak lennie, hogy bármely általános műveltségű ember is követhesse és emlékezetébe véshesse fő gondolatait. Szellemi munkaival ugyan, de „erőlködés” nélkül!,,. Végül még egy kritikai megjegyzést, ezt immár mindkét kötetre: a világirodalmi párhuzamokra, ihlető példaképekre történik ugyan utalás — kivált az egyes írókról adott „miniatűr monográfiákban” —, mégis úgy érezzük: többnyire csak „magyar szigeten” járunk, a népek hazájára, a nagyvilágra csupán tejüve- gen át van kitekintésünk... Űj, nagy ii-odalomtörténeti kézikönyvünk e két legfrissebb kötete megerősíti a régi magyar irodalom köteteiről adott értékelésünk lényegét; páratlanul álló vállalkozás és teljesítmény . irodalomtörténetírásunkban, kisebb egyenetlenségeivel is kimagasló állomás egész tudományos életünk fejlődésében. Felajzott várakozással vagyunk eltelve már pusztán ezért is a megjelenendő két záró kötet iránt. Gyárfás Imre Edit1JBVGENYIJ JEVTUSENKO VERSE Ez itten Párizs, a Montmartre egy terme, S előtte hosszan egy verébke ugrál. Fázósan barzolqatja púposra a hátát, És ez csa.k bevezetés az Edith.Piai estre. De íme ö már ott van. akár egy medúza, Vagy tébolyt-váró tömeg számára ősi. bálvány. Mint aki ajtót téveszt s támolyog a, színre, Reflektorok közé, élő tragédia. Lebeg a talmi zajban. Sápadt, erőtelep és módfelett suta, Beteg szemű madár, alig-alig tipeg. Tört szárnyát megtörtén magával vonszolja. Csöpp asszony, árnyék, festett Fullasztó köhögéssel Csoszog ki te eléd, rohanó századunk. S megáll a zúgó zajban, remegnek lábai. Lenéz reánk, mint mi. fia Szajna-örvényre hajolva Szédülünk a partról, jaj, ugróm érte mindjárt, Hogy támogassam ott fönn, ki mélységbe zuhan. De két kinyújtott ráncos, keze intőn nyúlik: Zenekar! Támadásra! s Piai elörejön Egész-egész a partig, mereven megfeszültén, Es furcsa, púpos háta. már issza a zenél, S torkából feltör egy hang, mint súlyos üzenet. Mit elnehezült szemmel hullat el valahol, A gurgulázó hangra felénkfordul a teste. Sebészek kése vágta már eddig sbk' darabra. Zokogva száll az ének és harsogna nevet. Susog, mint aki meghal a Boís de Bouloqneban, Búg, mint a Saint Germain-nek kongató nagy harangja. Süvölt akár sziréna. Ez itt Edith Piaf. Lelkében kavarog most harang és zápor. — ágyú. Szidalom, nyögés, árnyak, bús esti mórmogása, Döbbenten álltunk: jő légy! Te ember! — hozzá, érte! Ahogy az óriás jó a kis liliputihoz. Torkából iszonyat szállt, torkából szállt a hit. Es onnan zuhogott ki csillag és vészharang, Simogat,ón kezébe emelte életünket. Ahogy egy óriás a Uliputiakat. S ö benne, benne, benne, -— az 6 művészetében, Noha olyan közel volt a közeli halál. Újabb műüészek. jöttek, csak jöttek-jöttek egyre Rekedt torkából sorba, hol a könnyek gyémántja, áll. Aztán kitámolygott a színpadról, dörögve Szörnyű jóslatait felénk, a kis Piai, ■ Fekete csóka hangja még szállt utána egyre, dint szörny a Notre Dame-ról, ha színpadunkra hull. Fordította: Tátrai/ Barna A kis külvárosi rikkancsból lett világhírű énekesnő, tömegek bánatát, életét, szerelmét megjelenítő Edith Piaf másfél éve halott. Nagy barátja, Cocteau egy sv'l rózsát tett ravatalára. Azóta is mindig idézik törékeny alakját. Nemrég Jevtusenko emlékezett meg róla. gozik a megyében, és az egy eörzeti orvosra jutó lélekszám a 3200 alatt van. Ebben az évben még négy körzetet fejlesztünk, ezek közül kettőt az Ipari centrumokban. A körzeti orvosi ellátásban azonban még gondot okoz a betöltetlen állások helyettesítésének kérdése. Az üres körzeteket a szomszédos körzeti orvossal kell helyettesíteni. Remény van azonban arra, hogy az ilyen gondokat okozó 18 körzeti orvosi állást ez év őszén sikerül betölteni. — Hányán keresik fel megyénkben évente a körzeti orvosokat? — Ez a szám évről évre jelentősen emelkedik. 1900-ban a megye területén 2 millió 456 ezer 940 beteg kereste fel körzeti orvosát, 1964-ben pedig már .2 millió 820 ezer 888 beteget kezeltek a körzeti orvosok. örvendetes különbeni hogy megyénkben az orvosok letelepítéséhez szükséges feltételeket mindenütt biztosítják. Valamennyi körzetben megfelelő rendelő és váróhelyiség van. A 191 körzet, közül mindössze egy olyan akad, ahol eddig nem sikerült lakást biztosítani az orvos számárai Ugyanilyen fejlődés’ tapasztalható a körzethez tartozó községekben. Ezek is magukévá tették azt á törekvést, hogy a körzeti orvosi ellátás céljaira kulturált körülményeket teremtsenek. Ma már minden község arra törekszik, hogy jól felszerelt rendelője legyen. — Milyen megyénkben az üzcmegészsóBügyi szolgálat? —- • Az üzemegészségügy! ö^rt szolgálatot megyénkben 48 szervezett üzemi orvosi állással látjuk el. így például 25 bányaüzemi körzeti orvos van megyénkben. A foglalkozási ártalmaknak kitett dolgozók üzemorvosi szűrése maradéktalan. Nagyobb üzemeknél ez kiegészül üzemorvosi laboratóriumi vizsgálatokkal is, A laboratóriummal nem rendelkező kisebb üzemeknél a megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás laboratóriuma végzi a vizsgálatokat. Ez a laboratórium csupán az első félévben 12 660 laboratóriumi vizsgálattal és 2606 biológiai vizsgálattal egészítette ki az üzem- egészségügyi szolgálat munkáját; Mii szolgákat a szolgáltató ipar TiszaszeclerSiénYbcu ? Tanácsülésen vitatták meg legutóbb Tiszaszederkényben a szolgáltató ipar munkáját. Megállapították, hogy a tüzelő- ellátás ebben az esztendőben határozottan javult, és az Üj* városban a gáz bevezetése V sokkal eredményesebben haladt, mint azelőtt. A távfűtési hálózat építését ugyancsak megfelelőnek találták a tanácstagok. A vitában kiderült, hogy 3 javító és szolgáltató vállalatok mindazon feltételekkel rendel-1 keznek, amelyek fejlesztésükhöz szükségesek. A cipész kts* például már bővíteni szándékozik részlegét, a fodrász kts* újvárosi fiókja a megye egyik legkorszerűbb üzeme, a közeljövőben kozmetikai részlege W lesz. Tervbe vették a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat kölcsönző részlegének fejlesztését is. Ez utóbbit, természetesen a szükségletnek megfelelően fejlesztik, mert a vállalat vezetőinek vélemény« szerint háztartási gépeket például kevesen keresnek. Gondot okoz azonban a szobafestő. a kárpitos, az asztalod és a gépkocsiszervfz hiánya- Utóbbira vonatkozóan megnyugtatták az érdeklődőket; hogy a génkocsi-szervíz, létesítése már folyamatban van, sőt) olyan jól halad a munka, hogV talán már az idén megkezdi működését. Szóba került a kenyérgyár Is. mert a kenyér minősége az utóbbi időben történt javulás ellenére sem kielégítő. Hogyan javult megyénk egészségügyi ellátása? Beszélgetés de. Pintér Lássló tnegyei j&atrtitmstal nem a legszerencsésebben ér- í vónyesül. Az általános kórba- 1 zi ágyak zöme Miskolcon van. - De épül már, és előrelátható-' 1 an 1967-re elkészül, a Kazinc- 1 barcika és az edelépyi járás 1 ilyen gondjait megoldó ka- c zincbarclkai 447 ágyas ÚJ kór- í ház, A következő esztendők- * ben valószínűleg lehetőség . nyílik a sátoraljaújhelyi és a < szikszói kórházban az ágyak 1 számának növelésére, a végle- 1 ges megoldást azonban csak az < Enesen építendő új járási és a i tiszaszederkényi kórház felépítése fogja biztosítani. A fekvőbetegellátást szolgálják — bár nem teljes kórházi jelleggel — a szülőotthonok is. A megye területén 8 szülőotthon működik 140 ággyal. Ezek ; a szülőotthonok segítették ; megvalósítani azt az egészség- i ügyi törekvést, hogy a szüle- ; sek lehetőleg intézetben íoly- janak le. Megyénkben ezen a téren már sikerült is elérni a i 95 százalékos arányt. — Milyen Borsod megye orvosé! látó (fsára, s növeke- dett-e az elmúlt éhekben a körzeti orvosi rendelők száma? — Borsod megyében jelenleg 959 orvos működik. Ebből Miskolcon 509 orvos tevékenykedik. 1958-tól 1964. végéig 348-nl szaporodott megyénkben az orvosok száma. A szakorvosi ellátotiság mégsem teljesen zavartalan. A szakorvosok száma ugyanis aránylag még mindig nem elegendő. A szakorvos-hiányon a kórházakban folyó fokozottabb szakorvos- kénzésse] ioarkodunk segíteni. 1853-ban 151 körzeti orvos látta el a megye lakosságát, ás egy-egy körzeti orvosra közel- négyezer lakos jutott. A párt Központi Bizottságának 1958. évi októberi határozata óta ezen a téren jelentős a javulás. Ma már 191 körzeti orvos dolMegyénk egészségügyi ellátása az elmúlt esztendőkben számottevően fejlődött, A dolgozók fokozottabb orvosi ellátása, az egészségügyi helyzet, javulása mind a városunkban, mind a falvakban kedvezően érezteti hatását. Vajon milyenek az ezen a téren elért eredményeink, s melyek a közeljövő tennivalói? Ezzel kapcsolatban kértünk felvilágosítást dr. Pintér Lászlótól, a megyei tanács vb. egészség- ügyi osztályának vezetőjétől. — A felszabaduláskor megyénk mai területének egészségügyi helyzete igen rossz volt. Milyen eredmények tükrözik az azóta elért változásokat? — 1945-ben a megye, mostani területén 152 kórházi ágy volt. 1962% végére ez a szám már 4270-re nőtt, ez év elején pedig már 5166 kórházi ágy állt megyénkben a betegek rendelkezésére. A tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma még 1952-ben is csak 24,4 volt, az elmúlt év végére, a Szentpé- teri-kapui kórház elkészültével azonban már 60-ra nőtt. Jövőre további javulás várható, mert Edelényben elkészül a 300 ágyas 'TBC kórház. A fekvőbetegeket jelenleg 14 kórház látja el > Borsodban. A számszerűen is’lemérhető lényeges javulás ellenére vannak még megoldandó problémák. —» A további még jobb fekvöbetegeliátás érdekében melyek a legfontosabb tennivalók? — A jó fekvőbelegeHátást nemcsak az ágyellátottság globális száma határozza meg, hanem a magasszintű kórházi gyógykezelés és a kórházi ágyak szakmánként! helyes elosztása, valamint azoknak területi megoszlása. Megyénkben az utóbbi követelmény