Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-22 / 171. szám

2 Eszakmagtarosszäg Csütörtök, 1965. július 22. Födi Jenő felszólalása az RKP SX. kom íressztisán A Román Kommunista Pártja két nép múltjára, kapcsola­tatta a beszámolók feletti vi­tát. A tanácskozás első felszó lalója Gh^orghe Apostol, a Politikai Bizottság tagja volt. Ismertette a Szervezeti Sza­bályzat módosításáról szóló beszámolót. Zénón Kliszko, a LEMP Po­litikai Bizottságának tagja üd­vözölte a kongresszust. Majd D. N. Ardit, az Indo­néz Kommunista Párt elnöke mondott beszédet. Ilié Mur- gulescu, a Román Tudomá­nyos Akadémia elnöke felszó­lalása után Fock Jenő. az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja lépett a szónoki emelvényre. Az MSZMP képviselőjét forró tapssal köszöntötte a kongresszus. Az albán küldöttek ezúttal is ülve maradtak, s tartózkod­tak minden tapstól. Fock Jenő bevezetőben a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és az egész magyar nép forró testvéri üdvözletét és jókíván­ságait tolmácsolta a kongresz- szusnak és rajta keresztül Románia egész népének. Majd kijelentette: Kongresszusuk okmányaiból, a beszámolókból elénk tárul­tak azok a nagy sikerek, me­lyeket a szocialista építés minden területén pártjuk ve­zetésével értek el. Meggyőződésünk, hogy az önök sikerei a szocia­lista építésben, erősítik a szocialista erőket és a po­zíciókat világméretekben. Pártunk és népünk élénk figyelemmel kíséri a testvéri Románia fejlődését. Ez telje­sen érthető, hiszen népeink történelmében sok a közös, harcaink és kapcsdlataink számtalan szállal fonódtak össze — mondotta, majd tör­ténelmi visszapillantást vetve földesúri kizsákmányólás, a nemzeti elnyomás alól a Szovjetunió segítségével felszabadult országainkban a szocializmus építése fo­lyamán új tartalmat kap­tak a népek közötti kap­csolatok. Ilyen alapon fejlődik a Román és a Magyar Népköztársaság népeinek barátsága, amelynek sokoldalú erősödésén továbbra is szüntelenül fáradoznunk kell. Az imperialisták abban reménykednek, hogy újszerű, raffinált fellazítási politiká­jukkal éket verhetnek a szo­cializmust építő népek közé. Hiú ábrándok ezek. A mar­xista—leninista pártok vezette szocializmust építő népek együttműködése, barátsága minden felvetődő probléma ás nehézség ellenére erősödni, izmosodni fog, mert összekap­csolja a szocializmus eszméje. Azonosak céljaink és érde­keink. Népeink hazafiassága a szocialista haza szeretetén, a szocialista öntudaton, az in­ternacionalista öntudaton alapszik. Ezután Fock Jenő az ameri­kai imperialistáknak a viet­nami nép elleni gyalázatos kalózháborújával foglalkozott. Majd így folytatta: A jelen­legi világhelyzetben a haladás ügye azt köve­teli, hogy tömörítsük a szocialista országokat, erő­sítsük a kommunista- és munkáspártok egységét, hogy ezt a hatalmas erőt szembeállíthassuk az imperia­listák háborús provokációi val. Az akcióegység, az impe­rialista provokációk elleni közös harc egyengeti a. legjob­ban a nemzetközi kommunista mozgalom ideológiai-politikai egysége megszilárdításának útját is. Szviatoszlav Richter forró sikerű koncertie Gazdag, s valóban feledhe- a választékos, eredeti összeál- tetlen élmény részesei voltak lítású műsort, tegnap este a miskolci hang- A forró sikerű zongoraest rit- versenylátogatók. Szvja^oszlav ka perceket produkált; Szvja- Richter világhírű szovjet zon- toszlav Richter, miután ráadás- goraművész magyarországi ként öt (!) kisebb lélegzetű vendégszereplése során váró- zongoraművet mutatott be, sunkat is megtisztelte. csak „fényfüggönnyel” térhe­A zsúfolásig megtelt Mis- tett ki a tapsorkán elől. Tizen- kolci Nemzeti Színházban öt percig zúgott a taps a rá- Schubert H-dúr szonátája, acjás számok után, a közönség Brahms négy zongoradarabja . , ,,,, .. és Liszt h-moll szonátája hang- Perceklg telál]va ^epelte * zott fel. A közönség szűnni rendkívül nagy hatást kiváltó nem akaró tapssal jutalmazta művészt. ir-k-k-k-kirk-kirk-kirk-k-kirkirk-k-trk-k-k-k-kirk'k-k-k-k-k'kirk'kirk'k-k-k-kirh Hazánk fejlődéséről szólva elmondotta, hogy belső hely­zetünk szilárd. Az országban szorgalmas alkotómunka fo­lyik, kulturális életünk pezsgő, eleven. A felvetődő nehézsé­gek ellenére sikerrel teljesít­jük a szocialista építés felada­tait. Minden reményünk meg­van arra, hogy ezévi tervün­ket teljesítjük. Engedjék meg — mondotta befejezésül Fock Jenő—.hogy mégegyszer sok sikert kíván­junk önöknek. Meggyőződésünk, hogy kongresszusuk újabb len­dítőerőt ad a párt, a kor­mány és a nép munkájá­hoz, az elfogadott tervek megvaló­sítása tovább erősíti a Román Népköztársaságot és hozzá fog járulni az egész szocialista közösség, a béke és a haladás ügyéhez. Fock Jenő beszédét gyakran szakította félbe a jelenlevők helyeslő tapsa. Nagy tapssal fogadták a részvevők a. ma­gyar—román kapcsolatokról mondottakat is. Majd folytató­dott a testvérpártok küldöttei­nek felszólalása. Bumedien nyilatkozata Bumedien ezredes, az Algé­riai Forradalmi Tanács elnö­ke hivatalosan beiktatta az FLN öttagú titkárságát. A titkárság kinevezése al­kalmából Bumedien hosszú nyilatkozatában meghatározta a titkárság feladatát, s általá­ban az FLN szerepét. A titkárság a forradalmi ta­nácsnak tartozik majd felelős­séggel, az a feladata, hogy át­szervezze és . megerősítse a pártot. Az FLN folytatni fogja a szocialista Algéria éoíté- sét, küzdve az elmaradott­ság ellen, tovább emelve a dolgozó rétetek életszín­vonalát. Bumedien nyilatkozatában anélkül, hogy nevét említette volna, keményen támrdta Ben Bellát és úgy jellemezte, mint aki hatalomravágyásában ar­ra törekedett, hogy saját hasz­nára sajátítsa ki a forradal­mat. A párton belül — mondot­ta Bumedien —, helyre kell állítani a fegyelmet és ki kell küszöbölni a volt kormányzat önkényes klikk-politikáját. Bumedien azzal vádolta a volt államfőt, hogy eltávolította az értékes, harcos tagokat olyan „tanácsosok” javára, akiknek zöme udvaronc, opportunista kalandor volt. Mindez meg fog változni — mondotta. Lengyelország születésnapja Lengyelország születésnapja: második világháború alatt az július 22. Lengyel testvéreink Egyesült Államok minden ezer ettől a naptól számítják az új, lakosából 1, Anglia 8, Csehszlo- a szocialista Lengyelország vákia 15, a Szovjetunió 31, Ju- éveit. 1944. július 22-én a fel- goszlávia 108 és Lengyelország szabadító szovjet hadsereg és 220 emberét veszítette el. A a vele vállvetve küzdő lengyel vérveszteségen túl Lengyelor- haderő már lengyel földön szágban elpusztult a nemzeti verte a nácikat. A születésnap: vagyon 38 százaléka, az első történelmi jelentőségű Huszo esztendővel ez­gyozelmes ütközet évfordulóba. ,-tt jú]juss 22.én Lubünban, Varsóban uj Lengyelország „ T __—« u j Lengyelország született az ősi földön huszon­egy esztendővel ezelőtt. Az európai országokkal foglalko­zó irodalom a két világháború ., , , . , . , .. .... ...... , ,, , az, amit akkor a lengyel haza­hozott „óriási falunak’ nevezte „_V „ ,------------.......................... a Lengyel Nemzeti Felszabadí- tási Bizottság felvázolta egy új népi állam felépítésének nagyszerű programját. Mind­Lengyelországot, mert ebben az időszakban az ország lakos­ságának 76 százaléka falun fiák, a kommunisták holnap­ként álmodtak meg, ma, a szo­cialista Lengyelországban a dolgozott és csak 24 százaié- doISozó néú jelene. Az elmúlt . s-,, . , , , . . huszonegy esztendőben megtiz­ka élt a varosokban. A regi__ r . , . T , , . ... „-i szerezodott Lengyelország ipari Lengyelországban ot és fel- termelése. A«y ^(színvonal millió polgár nem ismerte a emc!ketlésénck sok_sok szám. be ut es ugyanakkor minden ^ hc, tt áujon jtt t_ hetedik lengyel tanító munka- - _ .. 07 0 nélküli volt. A régi Lengyel- £n:. 67’8 országban 49,8 év volt az átlag g ”n' életkor, a szegénység és az el- Magyarok és lengyelek — maradottság országa volt a teg- barátok és testvérek voltak^ a nap lengyel földje. történelem elmúlt századaiban, Vér és szenvedés közepette igazán mélységes és elsza- tűnt el a tegnap Lengyelorszá- futhatatlan testvéri barátság ga. Hat millió halott feküdt a azó.ta köti össze a két országot, megkínzott, megtiport lengyel amióta mindkét ország népe a mezőkön, a náci megszállók szocialista jelen és jövendő lemészárolták a lakosság 22 építésén munkálkodik, százalékát. Az a szörnyű sta- A népi Lengyelország szüle- tisztika, amely a második vi- tésnapján szeretettel és megbe- lágháború emberveszteségeiről csilléssel köszöntjük Lengyel- ad számot, elmondja, hogy a ország dolgos népét. Az U. S. lews sau«! World BepopI is megjövendölte.,. Jegyzetek a Közös Piac problémáiról kánusok egymillió példány­számban megjelenő hetilapja. A Közös Piac válsága tehát nemcsak a marxista közgazdá­szok, újságírók, politikusok jövőt elemző naplójegyzetei­ben, hanem a nem éppen tár­sadalmi humanizmusáról is­mert burzsoá hetilapban is jó előre napvilágot látott. Mint ismeretes, a római szerződés és a Hallstein-program sze­rinti, úgynevezett átmeneti időszaknak 1966. január 1-e lett volna a pontosan meg­jelölt határállomása. Ekkora koordinálási rendszernek alap­vetően meg kell változnia. Eddig „egyhangúan” hozott határozatok jellemezték a Kö­zös Piac országai miniszter- tanácsának az 111. cikkely végrehajtását, illető döntéseit, 1966. január 1-től azonban már kvalifikált többség ■ elve lépne érvénybe. A kvalifikált többséghez 12 szavazatra van szükség, és ebben az esetben a határozatok a részvevő álla­mok mindegyikére kötelező erejűek. : A roma rszerzőclés aláírásá­éval kezdődött és az ez év vé- ■géig programozott, úgyneve­zett átmenti időszakban az ■NSZK, Franciaország és Olasz­ország 4—4 szavazattal, Bel­gium és Hollandia 2—2 sza­vazattal, Luxemburg pedig, ■gazdasági erejéhez mérten, ; csupán 1 szavazattal rendel­kezik. Ez az úgynevezett „ko­ordinálást elven nyugvó át­meneti időszak azonban bizto­sított vétójogot az egyes álla­mok részére, " ! 1 A kvalifikált | viszont 12 szavazatos többség­gel rákényszerítetheti határo­zatait bármely tagállamra, akár Franciaországra, akár a Német Szövetségi Köztársa­ságra is. Ez esetben azonban már könnyen vereséget szen­vedhet. akár de Gaulle, akár Erhardt nagyhatalmi hege­mon törekvése. Mint a július 1-ére virradó hajnal brüsszeli válsága mutatja., ezúttal a francia nagy monopóliumok látták veszélyeztetve önállósá­gukat, a vészesen közelgő ja­nuár 1-i fordulattól. Ezért, ha ugyan taktikai manőverezés­sel is, de teljes sebesség mel­lett futtatták zátonyra a Kö­zös Piac egyelőre „gazdasági- vizeken ”, de mindinkább a „politikai-szirtek” hullámteré­ben imbolygó hajóját. Nagy rereag —— kétséget kizáróan “lri°en eddigi legna­gyobb válságát éli a hat or­szágot tömörítő Európai Gaz­dasági Közösség, az 1957. már­cius 25-én Rómában aláírt szerződés alapján létrehozott nemzetközi állammonopolista szervezet. A július 1-én teljes kudarccal végétért miniszteri értekezletről kilépő Couve de Murville francia külügymi­niszter, mint legjobban illeté­kes, a tőle megszokott rövid, tömör megfogalmazásban je­lentette ki az ülésterem elő­csarnokában várakozó újság­íróknak: „Ez nem dráma, ez válság!” Mégis miről van szó? Vajon várható volt-e a Közös Piac ilyen mélyen kavargó vál­sága? Marxista közgazdászok és negfigyelők már a római >zerződés cikkelyeinek nyil- /ánosságra hozatalakor rámu- ,attak, hogy a kapitalista szer­vezettségnek ez az eddigi leg- -nagasabb fokát demonstráló nemzetközi állammonopolista formája is rendkívül ingatag talajra, a kapitalizmus örök problémáinak hordozójára, a tőkés társadalmi rendszer alapvető ellentmondására épült. A mind magasabb szin­tű társadalmi termelés és egyéni elsajátítás kibékíthe­tetlen ellentmondása, amolyan ingoványos talaja lehet csak a nemzetközi munkamegosz­tás és együttműködés fejlődé­sének. Amíg a Közös Piacra jellemző nemzetközi munka- megosztás szorosan vett gaz- dasági-ökonomiai területeket érintett csupán, ha ugyan egymást kijátszva is, de gyor­san fejlődött a hat nyugat­európai ország együttműkö­dése. A nemzeti és nemzet­közi monopóliumok közötti öldöklő konkurrencia azonban ez alkalommal is bebizonyí­totta, hogy a kapitalista orszá­gok történelmileg ítélt, rob­banásszerű, egyenlőtlen gaz­dasági fejlődése, politikai vo­natkozásba:) is a gazdasági alapnak megfelelő jogot és ter­mészetesen politikai hatalma! követel magának. Az U. S. News and World Report ez évi január 4-i A válság éve köszönt Európára? című és a kapitalista világ gazdasági-politikai kilátásai­ról szóló cikkében a többi között a következőket írta: „Az új' év kezdetén Euró­pában egyre több probléma merül fel, s ezért ez az év a kialakuló válságok évének bizonyulhat... A nyugati szö­vetséget továbbra is válság fenyegeti, mivel de Gaulle elnök a kooperáció rovására továbbra is ragaszkodik külön útjához. Nyugat-Németország- ban igen kevés problémára van kilátás, hacsak de Gaulle nem siklatja ki a nyugati szö­vetséget” — hangsúlyozta a Közös Piacot illető jövendölé­sében az U. S. News and World Report január 4-én. S ahogy az események igazol­ják, ezúttal kitűnő jósnak bi­zonyult az amerikai republi­i********************** egykori nyomdász! Becs pol-| gármestere, Franz Jonas. t< (Rajta kívül nyomdász volt| még Anton Proksch. a szociá-4. lis ügyek minisztere és Ottó? Probst, a közlekedésügyi mi-2 niszter. Jonas-szal együtt ott? voltak a bécsi Zsóf ia-terem-1 ben a nyomdász szakszervezett minapi kongresszusán.) ^ De Jonas ellenfele, a nép-^ párti dr. Gorbach mögött fel-? sorakoztak a régi nácik és az + osztrák újfasiszták is. Az el-I nökválasztási küzdelem csak J még inkább aktivizálta a szél-* sőjobboldalt, amely számra? nem is, de hangra nagy. (Hogy! nem csak ordítozni tudnak, azt a Kircbweger-gyílkosság * bizonyította. Az idős osztrák f antifasisztát, egyébként az ^ Osztrák—Magyar Egyesület % egyik vezetőségi tagja volt. utcai tüntetésen agyonverték (- Hitler kései osztrák hívei __) i N é ni felhőtlen az osztrák? politikai égbolt. A + semlegességen alapuló $ külpolitikát, az ország + belső életében a szükséges de-J mokratikus fejlődést a nyu-? gatnémetek „gazdasági An-| Schluss” törekvéseitől a Habs-? burg-problémán át a nácik* mozgolódásáig nem egy ag-? gasztó jelenség árnyékolja be.+ (Következik: Lakóház 1360-% bel.) egy Gasthof abrosztalan aszta­lánál egy korsó sör melletti politizálásból, vagy éppen az autók jelvényeiből kiszűrhető a mai osztrák valóság sok ap­ró részlete, s a részekből kö­vetkeztetni lehet az egészre. Autókat is mondtam? Igen. Az „EU” jelzés nem egy gép­kocsin arról árúlkodik, hogy az autó tulajdonosa híve an­nak az európai gondolatnak, amely Ausztriát a Közös Pia­con át a nyugatnémet hege­mónia bűvkörébe sodorná. A fogadóban pedig Himmel­bauer úr. (milyen kedvesen furcsa név: Mennyei-paraszt­nak fordíthatnám ...) kacsint­va mondja: Volt a Német Bi­rodalomhoz tartozásnak elő­nye is. Salzburgban a nyugat­német vállalkozók szövetsége rendez kongresszust, a rész­vevők Nyugat-Németország minden városából Ausztriába jönnek ülésezni. És a Mond- see partján a templom előtt plakát: dr. Habsburg Ottó a határ túlsó oldalán, a bajor Bad Reichenhallban előadást fog tartani arról, hogy az „egyesült Európa lehet csak az utolsó mentsvár .. A házfalakon szakadt plakátok, napszítta fényképek emlékez­tetnek a tavasz vé­gén volt nagy belpolitikai versengésre, a köztársasági el­nökválasztásra, amelyből csak csekély többséggel került ki a szociáldemokrata jelölt, az Pálffy Tózsef: I. Magyar nyelvű prospektus a szállodában is magyar szót hallani: ma- 1 gyár turisták. Arról lehet őket megismerni, hogy kezükben, ' vállukon az orkánkabát. (Bé- ' esi polgáron sohasem látni, rég elmúlt a divatja.) Píron- : kodnunk is kell: elsősorban a Kärntner Strasse, a Graben, s a Mariahilfer Strasse üzle­teiben, áruházaiban, vagy a kirakataik előtt találkozni ' magyarokkal. A múzeumokba, ; a képtárakba, a műemlékek ; környékére már kevesebben jutnak el. A Hofburg kincsei­nél egyeseknek, úgy látszik, 1 többet jelentenek azok a kétes ; értékű kincsek, amelyeket a ; „Magyaroknak nagy árenged- . mény” feliratú boltokban ta- : lálni? (Egy mellékutcai kis ; üzlet ezzel a cégtáblával hi- : valkodik. persze magyar nyel- ’ ven: „Kis Corvin áruház”). ' Pedig nem csupán a kiraka­tokat kell és érdemes végig­nézni. van látnivaló másutt is bőven. A megfigyelés mo­zaikjaiból összerakható egy i hitelesebb kép... ' A politikai események szele i is megcsaphatja a turistát, té- < pett plakátokból éppúgy, mint i szemmel beszél új. nagy. kö­zös, magyar—osztrák idegen- forgalmi tervekről. A Ball- hausplatzon, a miniszterel­nökség, azaz a kancellária pa­lotájában szíves, készséges hangulatban hangzanak el ígéretes mondatok a két szom­szédország kapcsoltainak fej­lődéséről. A szállodában meglepetés vár. A pulton a prospektusok halmazában egy külön csomó: magyar nyelvű ismertető a bécsi tudnivalókról, arról pél­dául. hogy vasárnap hiábava­ló autóbuszra várni, mert a munkaszüneti napon szünetel az autóbuszforgalom is ... De a múzeumok nyitvatartási idejétől a borravalóval kap­csolatos helyi szokásokig sok minden benne van. öt éve? Csaknem kinéztek a szállodá­ból, s most itt a magyar nyel­vű prospektus... P ersze nemcsak Bécs jött közelebb Budapesthez. Budapesttől sincs már olyan messze ; Bécs, mint korábban. Az oszt­rák főváros utcáin itt is, ott A zt a bizonyos „sógorsá- got” úgy öt esztendő­vel ezelőtt nemigen vállalták a Lajta túl­só partjain. Jól emlékszem azokra az időkre, minden esz­tendőben átutaztam Ausztri­án. Bécsen, s a fővárosban sehol sem akadt volna jelző­tábla, amely Budapest felé mutatta volna az utat. Ma már van. A Schwarzen­berg téren is, másutt is. És a könyvesboltok kirakatában magyar kiadású, német nyel­vű magyar autótérképek is. meg Budapestet, a Balatont ismertető könyvek. Egy pla­kát a győri színház bécsi ven­dégjátékát hirdeti. A társas- utazásokra hívogató reklámok­ban előkelő helyen áll a „pusztára, s a Balatonra” (már nem Plattensee!) tervezett számos utazás. A Neues ös- ' terreich a szegedi szabadtéri • játékok előkészületeiről fr és megállapítja. hogy Szeged „magyar Salzburggá válik a maga ünnepi játékaival”. Az alsó-ausztriai idegenfor­galmi központ vezetője tárt Karokkal fogad és csillogó

Next

/
Thumbnails
Contents