Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-20 / 169. szám

2 ÉS2AKMAGYAR.ORSZAG Kedd, 1985. július 38. Kaszavubu Csőmbe ellen Kaszavubu kongói elnök hétfőn új embert nevezett ki a belpolitikai szempontból rendkívül jelentős belügymi­niszteri tisztségre: Victor Nen- dakát, a biztonsági rendőrség volt főnökét. Két más változás is történt a kormányban: Ka­szavubu a közalkalmazottak ügyeivel foglalkozó miniszté­rium megüresedett székébe Joseph Ndanut ültette és Em­manuel Sindát tájékoztatás­ügyi és idegenforgalmi ügyek­kel foglalkozó államtitkárrá nevezte ki. Közülük Nendaka és Sinda, Kaszavubu régi bi­zalmi embere és politikai fegyvertársa. A kongói elnök hetek óta szívós harcot vívott Csomóéval, hogy ki kerüljön Munongo volt belügyminiszter helyére. A tárcát Csőmbe ter­mészetesen saját emberének szánta, s most — legalább is átmenetileg — újabb veresé­get szenvedett a Kaszavubu- val vívott régi háborúskodás­ban. Helsinki tanulsága Bukarestben, a Népköztársa-, ság Palotájában, hétfőn meg­nyílt a Román Kommunista Párt IX. kongresszusa. A kong­resszusra érkezett küldötteket és a külföldi vendégeket az ünneplőbe öltözött román fő­város lakói lelkesedéssel kö­szöntötték. A kongresszus ülés­termében pontosan 9 órakor megjelent Nicolae Ceausescu, a Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, valamint a párt Politikai Bizottságának tagjai és Leo- nyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, majd követték őket a kong­resszusra érkezet 56 ország kommunista- és munkáspárt­jainak küldöttségei, köztük Fock Jenő, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja vezet­te magyar pártküldöttség. A kongresszuson Nicolae Ceausescu tartott beszámolót. Ceausescu beszédében fog­lalkozott az elmúlt öt év ered­ményeivel, vázolta az új öt­éves terv legfontosabb adatait. Majd így folytatta: A következő években a szocialista nemzetközi megosztás keretében to­vább fejlődik sokoldalú, testvéri együttműködésünk a KGST-tagállamokkal, az összes szocialista országgal. Románia ugyanakkor a köl­csönös előnyök alapján fejlesz­ti gazdasági kapcsolatait az összes államokkal, függetle­nül társadalmi rendszerüktől. Ceausescu ezután a Román Szocialista Köztársaság alkot­mánytervezetéről, a párt te­vékenységéről beszélt. A későbbiekben azokkal a nézetkülönbségekkel és értel­mezési különbségekkel foglal­kozott, amelyek a nemzetközi forradalmi mozgalomban je­lentkeztek. Az elvtársias vitára hívta fel a figyelmet és kije­lentette, hogy a szocialista országok kom­munista és munkáspártjai­ra hárul a felelősség, hogy biztosítsák a szocialista világrendszer összeforrotl- ságáí. A párt első titkára a továb­biakban a nemzetközi hely­zet kérdéseivel foglalkozott. A SZOVJETUNIÓBAN Nap-körüli pályára jutatták a Szorfc-S űrállomás! A Szovjetunióban 1965. jú­lius 18-án. vasárnap — az űr­kutatási programmal össz­hangban —, Nap-körüli pá­lyára juttatták a Szonda—3 önműködő űrállomást több­lépcsős rakétahordozó segítsé­gével. A rakétahordozó utolsó fo­kozata nagy mesterséges hol­dat juttatott Föld-körüli pá­lyára. majd az előre kiszámí­tott időben a szputnyikról olyan űrrakéta startolt, amely a Nap-körüli pályára álláshoz szükséges sebességet megad­ta a Szonda—3 űrállomásnak. A felbocsátás célja: űrállo­mások rendszerének kidolgo­zása hosszantartó Űrrepülés fi hámori temetőben helyezik el Merman Olló hornyai! Százharminc évvel ezelőtt született Herman Ottó, a nagy polihisztor, a magyar póká- szat, madártan, halászat, nép­rajz- és ősemberkutatás nagy tudósa. Élete jelentős részét a Bükk vadregényes erdeiben töltötte és ezt a tájat vallotta otthonának. A lillafüredi Pele- házban, amely idős korában nyári lakhelye volt, írta meg egyik híres művét, A magyar halászat kézikönyvét. Tudomá­nyos munkáján kívül politiká­val is foglalkozott, és mint Miskolc országgyűlési képvise­lője, harcolt a város vízveze­tékkel való ellátásáért, a Szinva szabályozásáért, a helyi közlekedés megindításáért, va­lamint az elnyomott emberek jogaiért. Miskolcot és környé­két nagyon szerette és gyak­ran emlegette, hogy halála után Hámorban temessék el. Erről így írt 1914-ben Zorger Ignácnak, a hámori bírónak: „... de azt vegye tudomásul, hogy én azért nem szakadok el a bíró uramtól és Hámortól, majd oda fogok temetkezni”. A nagy magyar tudós vég­akaratát csak az idén, a felsza­badulás 20. esztendejében tel­jesítik. Születésének 130. év­fordulója alkalmából ugyanis, szeptemberben nagyszabású ünnepséget rendeznek. Az ün­nepi nap programja már elké­szült. Eszerint az SZMT szék-, házának színháztermében kü­lönböző előadásokat tartanak Herman Ottó természettudo­mányi. néprajzi, régészeti, is­meretterjesztő és politikai munkásságáról. Ezután Her­man Ottó jelenleg a főváros Egyetem* KISZ-vezetőU íováPfirófi Szeptember 1-én a Lenin Kohászati Müvek kácsi üdülő­ében nyílik meg a. miskolci lehézipari Műszaki Egyetem KIST.-bizottságának idei ve- etőkévzö tábora. Nyolcvanöt <gyetemista vesz részt a. tan- oyamnn. valamint oktatók és \z egyetemi vártszervezet né- lánv vezetőségi tagja. Az előadásokat a műszaki rgyetem néhány vezetőre és neghívottak tartják majd. A ól bevált módszerek szerint i KTEZ-vezetők csoportokban vitatják meg az ifjúsági szer­rezet legfontosabb feladatait. Kerepesi temetőjében nyugvó hamvait, végakaratának meg­felelően, elhelyezik édesapja sírja mellett, a fenyőkkel és nyírfákkal övezett hámori te­metőben. A későbbi években sírját, kívánsága szerint, em­lékművel, egy sziklán ülő, haldokló sassal díszítik. Az ünnepi napon kiállítást nyit­nak Miskolcon élő és tudomá­nyos munkával foglalkozó ku­tatók magángyűjteményeiből. Ezen bemutatják Herman Ottó egykori tanítványának, Vásár­helyi Istvánnak állattani, Fó- riss Ferenc zuzmó, Tóth Lajos paleolith, Jakab Zoltán rovar és H. Szabó Béla természetvé­delmi gyűjteményeinek leg­szebb darabjait. A Herman Ottó emlékün­nepségre az ország minden ré­széből várnak vendégeket. __ őst pihennie, strandol- mjtt nia kellene Urvay WM Teréznek is, hiszen Ljfa sokan mások ezt te­szik a szerencsésre forduló időjárás jóvoltából. A fiatal tanítónő nyughatatlanul jár könyvtárról könyvtárra, ke­res, kutat. Már Sátoraljaújhelyen meg­figyeltem: a többet akarás, a nemes törekvések •• motorja hajtja őt is, mint korunk sok más, nyugtalan emberét. Nem nehéz a csodálkozást felkelte­ni, ha azt mondom, Urvay Te­réz alig fejezte be a tanévet, egyik lábbal még az iskolai ka­tedrán volt, amikor már ment Sátoraljaújhelyre, a népműve­lés tanfolyamaira. Irodalmi kérdésekről lévén szó, érvelt, vitatkozott, tanácsokat adott a tanfolyam ideje alatt is. Pedig aki jobban szemügyre vette, megfigyelhette, hogy az eszten­dő sok-sok gondja, iskolai lár­mája őt is elfárasztotta. Lát­szott szemén, fejtartásán, és érződött hangján is. De azért lelkesen, nagy örömmel be­szélt az évad irodalmi gondjai­ról, sikereiről. S ugyanakkor már vázolta jövő terveit is; elmondta, mit akar szeptem­berben. Sajókaza egyik irodalmi színpada alig egy esztendővel ezelőtt alakult. Törekvő hely­beliek, bányászok, pedagógu­sok és diákok alkotják az együttest. Az irodalom szere- tete vonzotta őket a színpadra, a néha alig áthatolható aka­dályok ellenére is, Van egy tényleges körülményei között, valamint a naprendszer tér­ségének tudományos kutatá­sa. Az önműködő űrállomás re­pülését, pályaelemeinek meg­határozását és az érkező in­formációk vételét külön e cél­ra szolgáló irányító és mérő­központ végzi. A Szonda—3-mal létesített kapcsolat állandó. Az érkező telemetrikus adatok szerint valamennyi műszer és tudo­mányos berendezés normáli­san működik, s az űrállomás a számítotthoz közelálló pá­lyán halad. A dominikai helyzetről Az Amerikai Államok Szer­vezetének háromtagú megfi­gyelő csoportja zárt ülésen számolt be a szervezet domi­nikai „békéltető missziójának” eddigi eredményeiről. Diplo­máciai források szerint és a szervezet ülése előtt elhang­zott nyilatkozatok alapján a bizottság az ellentétes domi­nikai politikai frakcióktól szé­leskörű hozzájárulást nyert az ideiglenes kormány megala­kítását célzó tervhez. A Reuter hírügynökség sze­rint diplomáciai körökben az az általános vélemény, hogy legkevesebb 3—4 hét szükséges még, amíg a Dominikai Köz­társaságban az ideiglenes kor­mány megalakul. Jean Paul Sartre, korunk egyik legnevesebb cs legvita­tottabb írója néhány hete le­mondta az amerikai előádó- körútra invitáló meghívást. Nem idő hiánya miatt, ha­nem nyíltan kimondta: a wa­shingtoni kormány politikája elleni tiltakozásul. S ugyan­ez a Sartre most elutazott a béke-világkongresszusra. A helsinki szószéken ő olvasta fel azt a határozattervezetet, amely a vietnami kérdéssel foglalkozott. Egyetlen példa csupán — valóban csak csepp a tengerben —, de megmutatja, milyen hatással van a békcmozgaloni a mind szélesebb tömegekre, társa­dalmi rétegekre. Hat napon át, néha az éj­szakai órákba nyúlóan ta­nácskozott a helsinki kong­resszus. 98 ország csaknem másfélezer küldötte gyűlt össze, negyvennyolc nemzet­közi szervezet megfigyelői voltak jelen. Mintegy kétszá­zan szóltak hozzá a plenáris és a bizottsági üléseken a vi­tatott kérdésekhez, vagyis lényegében minden második küldött aktívan is részt vett a megbeszéléseken. Természetesen, hogy egy ilyen" óriási kórus okvetlenül több szóiamú. A felfogások sokaságában találkozni lehe­tett a jószándék mellett bizo­nyos naivitással, illúziókkal. A vitakezdeményezések sem voltak mindig maradéktala­nul hasznosak. Különösen egyes kínai, albán, indonéz és japán küldöttek részéről voltak jelei annak, hogy ter­méketlen szócsatákba akar­ták fullasztani a megbeszélé­seket, s éppen a legfonto­sabb témáktól kívánják el­vonni a figyelmet. A kongresszus napirend­jén 10 fő téma szerepelt: Vi­etnam, a népek szabadságá­ért és nemzeti függetlensé­géért vívott küzdelem, az atomfegyverek eltiltása, atommentes övezetek létesí­tése és a külföldi támaszpon­tok megszüntetése, a második világháború maradványainak felszámolása, valamint Euró­pa biztonsága, az államok gazdasági függetlenségének védelme, a fegyverkezési ver­seny gazdasági és társadalmi következményei, az emberi jogok, az ENSZ, a béke szá­mára kedvező légkör kiala­kítása. A vietnami kérdés minden mást megelőzve az első hely­re került. A béke-világkong­resszus elítélte, a Vietnam elleni amerikai agressziót és határozati rangra emelte a követelést: he kell szüntetni az amerikai agressziót, fel kell hagyni a VDK ellenes kalózakciókkal és bombázá­sokkal, meg kell szüntetni Dél-Victnamban az amerikai támaszpontokat, s ki kell vonni onnan az Egyesült Ál­lamok, valamint szövetségesei csapatait. Helsinki figyelmeztetett: azok a nyugati körök, ame­lyek ebben a kritikus hely­zetben a békemozgalom meg­osztottságával számoltak — tévedtek. Le kell vonni a ta­nulságot, látniok keli, hogy egységes, világméretű tilta­kozással kerültek szembe. A kongresszus termékeny munkájához mi is hozzájá­rultunk. A magyar küldöttek gyakran hallatták hangjukat a bizottságokban, államve­zetőink közül Dobi István és Kállai Gyula táviratban kö­szöntötte a tanácskozást. A helsinki béke-világkong­resszus jelvénye földgömböt ábrázolt zöld ággal, tengeren haladó csónakkal. Értjük ezt a jelképet mi is. Meri akár­hogyan is hánykolódik a ha­jó a viharos tengeren — a nemzetközi feszültség hullá­main —, megvéd,jük a békét, a jövőt, az életet. Francia ti 8 íalkosás amerikai kéiBirepai!és miatt A francia külügyminisztéri­um hétfőn délelőtt az Egyesült Államok párizsi nagyköveté­nek átnyújtott jegyzékben til­takozott a franciaországi til­tott katonai övezetek amerikai felderítő repülőgép által tör­tént megsértése miatt. A fran­cia repülők — mint, ismeretes — a múlt hét péntekén egy nyugatnémet repülőtérre kí­sértek egy RF—101 típusú amerikai felderítő repülőgépet, amely elrepült a Pierrelatte fe­lett. A repülőgép parancsnoka kénytelen volt átadni a fran­11 cia katonai hatóságoknak a gépen levő filmfelvételeket. A Pierrelatte-i Izotópelvá­lasztó Művekben állítják elő a francia atombombához szüksé­ges urániumot. A francia hadügyminisztéri­um hétfőn közzétett jelentése leszögezi, hogy az előhívott filmek 175 felvételt tartalmaz­nak, s ezek zöme a Pierrelat­te-i műveket ábrázolja. A kü­lönleges fényképezőberendezé­sekkel felszerelt gép négy íz­ben repült el a védett katonai terület fölött. »Telt házok« a borsodi campingekben PIHENOORAN, kislány, akit Hizsnyik Máriá­nak hívnak. Nem egyszer me­rült el a sárban, még gumi­csizmával is, amikor próbára indult. Falun sok akadállyal kell megküzdenie egy-egy versszerető embernek, amíg pódiumra juthat. Szeszélyes munkabeosztások, zord időjá­rás, bátortalanság, a falusiak­ra annyira jellemző „színpadi félénkség” — ezek mind-mind olyan sorompók, amelyekhez zöld utat kell kiharcolni. Urvay Teréz szorgalma egyengető e nehézségekben. Hűséges segítőtársa, Tóth Ildi­ké, a községi KISZ kultúrfele- lőse, szintén sokat fáradozik, hogy a szép versek tolmácso­lására. szövetkezettek szövetsé­ge erős és tartós legyen. A mintegy 25 irodalmi „ön­kéntes” első bemutatkozása a világirodalom legszebb szerel­mes verseinek tolmácsolása ré­vén realizálódott. Az Örök visszatérés című műsor célja az volt, hogy az ötezer lélek­számú község befogadja az irodalmi színpad ajánlását, ugyanis még Sajókazán is leg­alább olyan gond az irodalmi színpad polgárjogának elismer­tetése, mint sok más község­ben a megyében. A szerelem irodalmi megjelenítése nagyon is alkalmas közeg ahhoz, hogy a sajókazai nézőtábor érdek­lődési köre azonos szintre ke­rüljön. A szerelmes versek csokra után egy faj­súlyosabb műsor kö­vetkezett, Pilinszky János költészetének bemutatására szenteltek egy estét Requiem címmel. Az öt­let onnan származott, hogy az egyik kislány a költő Francia fogoly című költeményét adta elő valáhol tiszteletre méltó ihletességgel, s ekkor határozta el az együttes, hogy a naev te­hetségű. szélesebb olvasó tá­borra érdemes Pilinszky Já­nosnak egy külön estet szentel. Lejött a költő is a jelentős iro­dalmi megmozdulásra és na­gyon jó tanácsokkal látta el az irodalmi színpad tagjait. Ter­mészetesen a költemények dra- matikus feldolgozására, fény és zenei aláfestésére nagy gon­dot fordított a rendező, hogy ne legyen egysíkú az előadás. Most nyár van és a pedagó­gusoknak szünidő. Urvay Te­réz könyvtárról könyvtárra jár, s gyűjti a „minuciót” szeptem­berre. S'tetka Éva versei után kutat, elibém tol egy Baranyi, meg egy Váci-verset, s mond­ja: olvassam. Hogy tetszik? — A versek nagyon tetszenek, s ő szorgalmasan jegyez. Már vagy három tucat verscím ta­lálható jegyzetfüzetében, mind A kánikulai melegben „telt házakat” jelentenek a megyei campingekből. A külföldi tu­risták különösen nagy öröm­mel fogadták, hogy a Bükk legszebb táján, Hollóstetőn, és a Tokajban, a vízparton -léte­sített autós campingekben a sátrakon kívül jól felszerelt, villanyvilágítással, ruhásszek­rénnyel és mosdóval berende­zett, komplett vikendházakat is bérelhetnek. A színes, fából készült, négyszemélyes vikend- házakból a két táborhelyen az mai költők alkotása. Alakul te­hát a szeptemberi—októberi program: jobb sorsra érdemes mai költőink szép műveinek bemutatására együtt van az anyag, s az ötlet. De már alakulnak a követ­kező bemutatkozás körvonalai is. Ekkor már irodalmi klub néven szerepel az együttes és Radnóti Miklós költészetét is­merteti meg a sajókazai közön­séggel.­U rvay Teréz 19 éves kora óta eljegyzettje az irodalomnak. Is­merősei mondják: munkáján kívül nem is igen érdekli más, mint a ze­ne, a költészet, az irodalom. Sokat töpreng azon, miként le­hetne mind több könyvet adni a kártyához szokott emberek kezébe. Mert Sajókazán na­gyon divatos jószág az „ördög bibliája”. Ami tulajdonképpen nem is olyan nagy baj, csak mértékkel forgatnák az embe­rek. Az egyensúly megteremté­sén fáradozik, a nyáron is nyughatatlan pedagógusnő, aki immár július második felének kezdetéig egyszer sem volt a strandon és nem is napozott. A költő a hozzá hasonló örök­mozgóról azt mondja: „a jelen­idő vitrinjében égnek”. Urvay; Teréz úgy tartja: itt is le lehet bámulni, sok-sok szellemi napsugarat be lehet táplálni a lélek pórusaiba. Igen, hogy azután télen, amikor hideg van, legyen mi­ből kiadni a szépség sugarát és melegét. Párkány László idén 19-et állítottak fel. A tokaji táborban szombaton fogadták a századik külföldi turistát. A teljes kényelemmel felszerelt campingben belga, német, lengyel és csehszlovák autós-turisták töltöttek felejt­hetetlen napokat. Az idén még egy nemzetközi autóstábor létesül Tapolcán. Az 500 férőhelyes tábor már gyors ütemben épül. A cam­ping megnyitására augusztus közepén kerül sor. Közlemény A Nehézipari Műszaki Egye­lem felvételt hirdet a gépész- mérnöki kar „szerszámgépek automatizálása” szakmérnöki szakára. A szakmérnöki szak megfelelő számú jelentkező esetén 1966. február 1-én in­dul. Erre a továbbképzésre azok az okleveles gépész- vagy villamosmérnökök jelentkez­hetnek, akiknek legalább 2 éves szakmai gyakorlatuk van. A meghirdetett szakmérnöki szakon levelező tagozat indul és az oktatás 4 féléven át tart. A végzett hallgatók a diploma­terv elkészítése és az állam­vizsga letétele után szakmér­nöki oklevelet nyernek. A szakra jelentkezőknek nem kell felvételi vizsgát len­niük. A felvételt a T. ü. 821. sz. űrlapon kell kérni. (Besze­rezhető a nyomtatványboltok­ban.) A kérelemhez önéletraj­zot, oklevelet, vagy annak hi­teles másolatát és orvosi iga­zolást kell mellékelni. A fel­vételi kérelmet a mellékletek­kel együtt a munkáltatónál kell benyújtani, amely véle­ményezés után azt a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem gépész- mérnöki karához továbbítja. A szabályszerűen felszerelt és véleményezett jelentkezési ok­mányoknak legkésőbb 1965. szeptember 15-ig kell az egye­temre beérkezni. A szak programjáról a Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmér­nöki karának dékáni hivatala, kérésre, tájékoztatást ad. Megkezdődött Bukarestben a Román Kommunista Párt IX. kongresszusa

Next

/
Thumbnails
Contents