Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-18 / 168. szám

é Világ proletárjai, egyesüHefekí Ä MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 168. szám Ára: 80 fillér Vasárnap, 1965. július 18. I Központi Statisztikai Hivatal jelentése a Hippii«! 115 eisi félévi fejlődéséről 1965. első hat hónapjában a népgazdaság fejlődését, a la­kosság jövedelmi és kulturális helyzetének alakulását a kö­vetkező adatok jellemzik: Ipar 1965. első félévében az ipari termelés körülbelül 6 száza­lékkal volt több, mint 1964. első felében. A félév folyamán 5 százalék­kal nőtt a villamosén orgia termelése. A fontosabb fűtő­anyagok és energiahordozók közül 1965. első félévében az igényeknek megfelelően vala­mivel kevesebb szenet termel­tek és kevesebb volt a beho­zatal, mint egy évvel ezelőtt. Több új kút feltárásának eredményeként csaknem egy- harmaddal nőtt a földgázter­melés. A kőolajtermelés keve­sebb volt, mint tavaly az első félévben. 1965. első félévében a kohá­szat 4 százalékkal növelte ter­melését: 6 százalékkal több nyersvasat, 5 százalékkal több acélt és 1 százalékkal több alumíniumot termeltek, mint 1964. első felében. A félév végére befejeződött a Dunai Vasmű hideghengerművének építése. A gépipar 1965. első félévé­ben — 1964. első feléhez ké­pest — 6 százalékkal növelte termelését, az átlagosnál gyor­sabban nőtt a villamos-gén- ipar és a műszeripar termelé­se. A gépipar termékei közül igen jelentősen nőtt például a dömper-termelés és a háztar­tások .gépesítését és korszerűsí­tését szolgáló termékek — töb­bek között a mosógépek és a villamos hűtőszekrények — termelése. A félév folyamán a vegy­ipar átlagosan 11 százalékkal növelte termelését.. A múlt év végén üzembehelyezett Tiszai yegyikombinát belépése foly­tán csaknem kétszer . annyi volt a nitrogénműtrágya ter­melés, mint tavaly az első fél­évben. A foszforműtrágya ter­melése 24 százalékkal emelke­dett. Továbbra is az átlagot meghaladó ütemben nőtt a gyógyszeripar és a műanyag­feldolgozó ipar termelése. A fontosabb építőanyagok közül cementből 1 százalék­kal többet, téglából 1 százalék­kal kevesebbet termeltek, mint esy évvel ezelőtt. Jelentősen nőtt a tetőfedő anyagok (cse­rép, pala), az előregyártót! építőelemek és az üveg gyár­tása. Együttvéve az építő­anyagipari termelés 1965. első félévében 4 százalékkal halad­ta meg az 1964. első félévi szintet. 1965. első félévében a köny- nyűipar 4 százalékkal termelt, többet, mint egy évvel koráb­ban. Pamutszövetből 7 száza­lékkal, cipőből 2 százalékkal emelkedett, gyapjúszövetből 4 százalékkal csökkent a terme­lés*. A félév folyamán az élel­miszeripari termelés 7 száza­lékkal volt több, mint egy év- Vel azelőtt. Az 1965. éves tervben az első felévre előirányzott növeke- °®st az ipar egésze — annak ellenére, hogy az árvíz a ter­melésben és a szállításban e ore nem látott fennak-dáso- , okozott — 2 százalékkal .^teljesítette. Az éves ipari eemelési terv első félévére «ámításba vett részét vala­mennyi fontosabb ipari rni­‘-térium téliesítetté, illetve v .,'"Sítette. A termelés nö­e.ese során azonban nem minden iparvállalat tartotta előtt az MSZMP Köz- p ntl Bizottsága 1964. decem­beri határozatában kitűzött célt: nem mindig abból és any- nyit termeltek, amire a fel­használók igénye irányult-. Az exportált és a belkereskede­lemnek átadott ipari termékek mennyisége kisebb mértékben növekedett, mint az ipari ter­melésé. A termelés növekedé­sének egy része a készleteket növelte. 1965. első félévében — a tervnek megfelelően és a központi rendszabályok ered­ményeképpen — az állami iparban átlagosan foglalkozta­tottak száma 0900 fővel, nem egészen 1 százalékkal volt több, mint a korábbi években. A félév folyamán a termelé­kenység az állami iparban kö­rülbelül 5 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szin­tet és ennek folytán 1965. első felében a termelés növekedé­sének túlnyomó többsége a termelékenység növekedéséből adódott. Építőipar 1965. első félévében az állami építőipar körülbelül 4 száza­lékkal termelt többet, mint 1964. első felében. Az építőipar termelése — részben a kedve­ző időjárás folytán — különö­sen az év első hónapjaiban emelkedett. A félév végén az építőipari termelést és az anyágszállítást is kedvezőtle­nül befolyásolta az árvíz. A május—június havi építőipari termelés körülbelül ugyan­annyi volt, mint egy évvel ez­előtt. 1965. első félévében az álla­mi építőiparban foglalkozta­tottak száma átlagosan körül­belül ugyanannyi volt, mint 1964. első felében. A félév vé­gén azonban az építőipari munkások száma 4 százalékkal kevesebb volt, mint tavaly jú­niusban. 1965. első felében az állami építőipar 7180 lakást adott át, ami az egész évi előirányzat 38 százaléka. Mezőgazdaság — felvásárlás 1965. első felében a hideg, esős tavasz, a belvizek, az ár­víz és a növényi kártevők el­szaporodása kedvezőtlenül be­folyásolta a növénytermelést. 1965. május végén a bevetett terület 320 000 kát. holddal, 4 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel ezelőtt, júniusban ennek egy kis része még víz alá is került. A vízkárral nem sújtott területeken a gabona­félék jól fejlődtek és megfele­lően haladtak a növényápolási munkák is. 1965. tavaszán a szarvas­marhaállomány 4 százalékkal, a sertésállomány 10 százalék­kal nagyobb volt, mint 1964. tavaszán. A félév folyamán 16 százalékkal több vágóállatot vásároltak fel, mint tavaly ilyenkor és 11 százalékkal többet, mint amennyit a terv előirányzott. A tojás termelése és felvásárlása 1965. első fél­évében több volt, mint az 1964. első félévi és mint a tervezett, a tejfelvásárlás — a száj- és körömfájás követ­keztében — elmaradt a tavalyi és a tervezett szinttől. A mezőgazdaságban a félév folyamán jelentkező több ked­vezőtlen tényező hatását rész­ben ellensúlyozta az, hogy to­vább fokozódott a műtrágya­ellátás és a gépesítés. A félév folyamán a mezőgazdaság ré­szére 30 százalékkal több mű­trágyát szállítottak, mini 1964. év első félévében; 1965. első hat hónapjában a mezőgazda­sági üzemekben számos trak­tort, arató-cséplőgépet és egyéb munkagépet helyeztek üzembe. Köziek edés A félév folyamán a teher­szállítás összteljesítménye 4 százalékkal, ezen belül a vas­úté 3 százalékkal, a teherko­csi közlekedésé 5 százalékkal, a hajózásé 10 százalékkal volt nagyobb, mint 1964. első fél­évében . A távolsági és a városokon belüli személyszállítás — ez év első felében — 2 százalék­kal haladta meg az 1964. első félévit. 1965. első félévében a vasút teherkocsiparkja nagyobb mér­tékben bővült, mint a korábbi évek azonos időszakában. A la!*osság jövedelme és vásárlásai 1965. első félévében a lakos­ság pénzbevételei — a tervek­nek megfelelően — kevésbé nőttek, mint tavaly. Munka­bérekre — a foglalkoztatott­ság növelésével körülbelül azonos mértékben — 1 száza­lékkal fizettek ki többet, mint 1964. első hat hónapjában. Nyugdíj, táppénz, családi pót­lék stb. címén 7 százalékkal nőttek a kifizetések. A paraszt­ság a készpénzért felvásárolt mezőgazdasági termékekért 16 százalékkal többet, a kész­pénzben kifizetett munkaegy­ségekre ugyanannyit kapott, mint 1964. első félévében. Mindezen tételek együttesen a lakosság pénzbevételét az el­múlt év első feléhez képest 3 százalékkal növelték. . 1965. első félévében a kiske­reskedelmi forgalom ugyan­csak 3 százalékkal nőtt. Ez év első felében az átlagosnál ke­vésbé — 2 százalékkal — nőtt az élelmiszerforgalom. Ruház­kodásra 7 százalékkal, egyéb ipari termékek vásárlására 4 százalékkal költött a lakosság többet, mint tavaly az első félévben. A takarékbetétállomány a félév folyamán 2.7 milliárd fo­rinttal tovább növekedett. Népessé« — népmo/salom 1965. június 30-án az ország lakossága 10 146 000 fő volt. A félévben az élveszületések szá­ma és aránya a tavalyi szin­ten maradt. Mivel a halálozá­sok száma az elmúlt félévben meghaladta a tavalyi első fél­évit, a természetes szaporodás (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést az SZÍT A közelmúltban vitatta meg a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa, hogy milyen feladatok elé állítja a szak- szervezeteket a nyári mező- gazdasági munka, továbbá, milyen tennivalói lesznek ez időszakban a szakmaközi bi­zottságoknak. A határozat értelmében a városi, főleg az üzemi bizott­ságok legfőbb feladata: biz­tosítani. ha kell soron kívül is a szükséges alkatrészek zök­kenőmentes gyártását, vala­mint az olyan vidéki, dolgom zók szabadságolását. akik részt kívánnak venni az ara­tási és a növényápolási mun­kákban. megtoam Foto: Szabados György Esztorszrifot Lenín-renddel tüntették ki Kesslgm Esszédé Hig&is mi Alekszej Koszigin szombaton beszédet, mondott azon a rigai nagygyűlésen, amelyet a szov­jet hatalom visszaállításának 25. évfordulója alkalmából rendeztek. Beszédében közöl­te, hogy a köztársaságot az évforduló alkalmából Lenin- renddel tüntették ki. A szovjet kormányfő mél­tatta a szocialista fejlődés 25 esztendeiének eredményeit, majd így folytatta: Az SZKP Központi Bizott­sága — egyre jobban fejleszti és fokozza azt a munkát, amelynek célja végleg kiűzni a párt és állami élet gyakorlatá­ból az ünnepélyes szólamo­kat, az üres dicshimnuszok rossz szokását, az önelégült­séget és a kérkedést. A kom­munisták életében és munká­jában, az SZKP tevékenysé­gében ezek a jelenségek tűr­hetetlenek. Koszigin rámutatott, hogy az SZKP Központi Bizottságának 1964. októberi plénuma óriási jelentőségű az igazi alkotó tartott munka feltételeinek megte­remtése szempontjából. Elmondotta, hogy a szovjet népgazdaságban nagy változások mennek végbe. Ezek a változások jelentős mértékben össze­függenek a gyorsütemú tu­dományos és műszaki ha­ladással. Az amerikai kongresszusnak a közelmúltban Észtországról. Lettországról és Litvániáról (az úgynevezett „rab nemze­tek hete” alkalmából — a szerk.) hozott határozatát érintve Koszigin kijelentette, hogy ez a provokációs határo­zat. az Egyesült Államok po­litikai vonalának szerves ré­sze; Az amerikai imperializ­mus a inás országok bel- iigyeibe való beavatkozást majdhogy nem fő külpoli­tikai elvévé tette. Ezt tanúsítják az Egyesült Ál­lamok olyan megnyilvánulá­sai, mint a dominikai fegy­veres intervenció és az ame­rikai kormány jelenlegi viet­nami politikája. Az Egyesült Államok poli­tikai vonala azért rendkívül veszélyes — folytatta a szó­nok —, mert akadályozza a nemzetközi feszültség enyhü­lését és olyan rendkívül sú­lyos helyzetet teremt, amely nemcsak Délkelet-Ázsiában, hanem világszerte veszélyezte­ti a békét. Az Egyesült - Állá-, irtoknak rá kell döbbente, hogy a fizikához hasonlóan, a poli­tikában is minden akció ellen- kciót von maga után. „Minden olyan újabb ag­resszív cselekményt, ame­lyet az amerikaiak Viet­namban elkövetnek, meg­felelő ellencsapás követ most és a jövőben is a nemzeti felszabadító erők és a szocialista országók részéről” — hangoztatta. A szovjet kormányfő újra megerősítette, hogy csak az 1954. évi genfi egyezmények szolgálhatnak a vietnami hely­zet normalizálásának alapjá­ul. Kijelentette, hogy a Szov­jetunió fenntartás nélkül tá­mogatja a VDK kormányának Pham Van Dong miniszterel­nök ápinlis 8-i nyilatkozatában kifejtett álláspontját. Koszigin miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió következetesen védelmezi a békés egymás mellett élés elvét. Végül üdvözölte a béke- világkongresszus helsinki ha­tározatait és kijelentette, hogy a Szovjetunió támogatja azo­kat. A nagygyűlést Riga egyik parkjában tartották 30 000 em­ber részvételével. Miből lesz pénzük Miskolcon a kiszistáknak? Az elnökség a szakmaközi bizottságok feladataként jelöl­te meg a falun élő szervezett munkások mozgósítását a nyári mezőgazdasági munkák támogatására, továbbá, hogy segítsék az arató-cséplő, il­letve a műszak utáni és a va­sárnapi munkabrigádok szer­vezését. valamint ellenőriz­zék és segítsék a munkában részvevők meleg étellel és hű­sítő itallal való ellátását, nem utolsósorban a gépállomási dolgozók elszállásolását, ét­keztetését. ivóvíz ellátását. A határozat végezetül felhívja a bizottságok figyelmét, hogy ne tévesszék szem elől a mun- rkásvédelmet. ........................ A Miskolci Pamutfonó KISZ- fiataljai valóságos varázslók. Mindig meglelik azt a csator­nát, amelyben némi pénzecs­ke akad. Persze, ehhez szorga­lom és lelemény kell. A fono- daiakból egyik „kellék” sem hiányzik. Társadalmi munkában vál­lalkoztak a papír-hüvely és az alumínium szétválasztására. Ugyanis korábban a MÉH eze­ket a pántozott hüvelyeket nem vette át. De most már a különválasztás révén értékes papírmennyiséghez és még ér- tékesebb fém mennyiséghez jut­nak a fiatalok. Tavaly műszakonként 1500 forintot „kerestek”. Ezeket az összegeket „betáplálták” a nyári kirándulás költségeibe. Az idén ismét magasra csa­pott a munkakedw a" III. mű­szak KISZ-fiataljai. az előfonó, a gyűrűs és orsózó üzemrész munkásai a KISZ akció-prog­ramjában sok-sok társadalmi munkaórát dolgoztak.

Next

/
Thumbnails
Contents