Észak-Magyarország, 1965. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-01 / 127. szám

KeAk I96S,. jihstes 1 ßSZAKMAGYAROF°~ *G 3 Az ideológiai munka helyzete és feladatai megyénkben * * * * *-k *-k * * * Könyvhéti tarka kockák Növekvő érdeklődés Iáit gazdára délután. II. Központi gazdasági feladatok élni. Könyv-vásár térzenével — esőben is!* szombat írókkal való találkozást kere­sőket. Veres és Fekete Veres Péter Kossuth-dijas és Fekete Gyula József AttP la-díjas írók keresték fel va­sárnap a miskolci és borsodi olvasókat. Veres Péter vasár­nap délelőtt a Kazinczy könyvboltban, valamint a Szabadság téren felállított sá­torban dedikált, majd Ede- lénybe utazott, aliol találko­zott az olvasókkal és dedikál­ta műveit. A korábban terve­zett programtól eltérően, es­tére elhagyta Borsodot és szükebb pátriájába utazott író—olvasó találkozóra. Feke­te Gyula, megyénk szülötte szombaton részt vett a putno- ki megnyitó ünnepségen, va­sárnap délelőtt pedig Miskol­con dedikálta könyveit. Dél­után Sárospatakot kereste fel, este pedig Cigándon találko­zott olvasóival. A megyei megnyitó és egyéb rendezvények Veres Péter emléksorokat ír új kötetébe. Szombat este Putnokon a járási művelődési otthonban Sváb Adtaíné, a megyei ta­nács vb-tagja ünnepi beszé­dével kezdődött a könyvhét. Fekete Gyula író és Borsodi Gyula miskolci költő találko­zott itt az olvasókkal. A me­leg. bensőséges hangulatú rendezvény emlékezetes pont­ja volt a helyi irodalmi szín­pad szép szereplése. A miskolci felolvasó szín­pad hétfőn, május 31-én es­A miskolci Kazinczy könyvesbolt ünnepi sátránál. Láthatja mindenki. Ki-ki á maga posztján.' ^ ... . . . *tassa müveit, vasárnap reggel szétugraszíotta az érdeklődők te tartotta az idény utolso sárközi Andor *szjn|0‘ tömegesen jöttek a csoportjait, de legtöbben a bérleti előadását a Kamara* * spontán érdeklődők. Kétség- szomszédos ereszek, meg a színházban, Borsod és Mis­*telen, hogy a megjelent írók könyvsátor tetőzete alatt ke kolc az irodalomban címmel, ínagy vonzóerőt gyakoroltak, restek védelmet. Nagyon he- Az idei könyvhéten rende­se nagy számban vásárolták * jelen nem levő írok müveit *is. A Szemere utca sarkán le- *vő sátorban, a kedvezőtlen *idő ellenére, hétezer forintnál *v ( . Központi Bizottság /f irányelvei nagy gon- /t dot fordítanak a tár­sadalmi fejlődés olyat kérdésére, mint a gazdasag és ideológia összefüggése. A; ideológiai problémákat a va­lósággal, az építőmunkával szoros összefüggésben vizsgál­ják. Messzemenően figyelem­be veszik a társadalmi tudat­formák rendszerét, a gazda­sági alap és a felépítmény kölcsönhatását. Következetesen érvényesítik azt a marxista elvet, hogy a lét nem auto­matikusan határozza meg a tudatot, és így ennek formá­lását, fejlesztését nem bíz­hatjuk egyszerűen az anyagi javak növekedésére, más szó­val: a szocialista gazdaság erősödésével, az életszínvonal emelkedésével nem mechani­kusan jár együtt a szocialista gondolkodás kibontakozása, kivirágzása, gazdagodása. Per­sze, a szocialista tudat kiala­kulásában döntő befolyása van a létnek, a gazdasági fej­lődésnek, de ennek sokrétű eszmei munkával, felvilágosí­tó szóval, 'nevelői ráhatások­kal, a szívet és eszet megmoz­gató eszközök bevetésével kell együttjárnia. Gazdaság és ideológia, ter­melés és gondolkodás, anya­gi helyzet és szemlélet össze­függéseinek, kölcsönhatásának sokfajta jelenségét rögzítette a megyei pártbizottság is. és vont le hasznos következteté­seket, fontos tanulságokat — A mi gyakorlatunk is azt bizonyítja — fejtegette vita­indító szavaiban Deine Lász­ló elvtárs, a megyei pártbi­zottság titkára —, hogy mi- , nél előbbre haladunk a szo­cializmus építésében, annál nagyobb szerepe lesz a töme­gek tudatos tevékenységének. Ebből világosan következik, hogy minden vezető, dolgoz­zék bármely területen is, nemcsak a tervek teljesítésé­ért, hanem az emberek neve­léséért is felelős. Némely je­lenség miatt is , szükséges er­re rámutatni. Ilyen: a szak­mai képzés fontosságának — egyébként helyes — elismerése mellett a politikai, eszmei, világnézeti oktatás lebecsülé­se. Ez a nézet a gazdasági ve­zetők egy részénél otthonos, de találkozhatunk vele párt- és tömegszervezeti tisztségvi­selőknél is. Gyakori eset, hogy egyes gazdasági feladatok megoldásához csakis admi­nisztratív eszközöket vesznek igénybe. Elhanyagolják az emberek meggyőzését, a ve­lük való törődést, márpedig minden cél elérése, minden feladat megoldása az embere­ken múlik. j megyei pártbizottság /| állásfoglalásában szó ZJL van arról is, hogy az eszmei nevelést né­melyek a kultúra és a tudo­mány területére korlátozzák. Vannak vezetőle, akik az élet által semmiképp se igazolt disztinkciót alkalmaznak, hogy ti. rájuk tartozik a termelés, a gazdasági mutatók alakulá­sa, és megint másokra a ne­velés. Szem elöl tévesztik azt a sarkalatos igazságot, hogy az emberek tudata ott formá­lódik, ahol élnek és dolgoznak. Őszinte szavak mutattak rá az anyagi ösztönzés egészsé­ges elvének e rendkívül fon­tos, ösztönző erőnek hibás ér­telmezésből fakadó torzulá­sokra, amelyek —, mint az ön­zés, a harácsolási vágy —, ká­rosan hatnak. A kispolgári önzés az egyenlősdiségre való törekvésben is megnyilvánul. Deme elvtárs ezzel kapcsolat­ban utalt Leninre, aki min­dig hangsúlyozta, hogy: 1.) a szocializmus építésének viszo­nyai között feltétlenül ki kell alakítani az anyagi ösztönzés olyan rendszerét, formáit, amelyek hajtóerőt jelentenek. de 2.) a helyes anyagi ösztön­zési rendszer mellett alkal­mazni kell az eszmei, erköl­csi ösztönzés számos eszközét is, mivel a kettő kölcsönha­tásban áll egymással. Az sincs rendjén, hogy pro­pagandánk egyoldalúan, csak az anyagi érdekeltségre hi­vatkozik, s háttérbe szorul a szocialista erkölcsre és öntu­datra való buzdítás. Előzőleg már említettük azt a jogos észrevételt, hogy nem fordí­tunk kellő gondot az új, ma- gasabbrendű m un kaerkölcsot megtestesítő szocialista bri­gádok népszerűsítésére. Mindezek ellenére a gazda­sági és ideológiai munka fej­lődő egységének szép példái­val találkozhatunk Borsod megyében is. A munkához való szocialista \iszony tömeges kialakítása főképp nevelési feladat. Erre utal a szocialis­ta brigádmozgalom hármas jelszava: „Szocialista módon 4 élni, dolgozni és gondolkod-4 ni". A termelési feladatok! megoldására szánt erőfeszíté-* sek mellett már hatnak a szó-* cialista közösségi embert jel-* lemző erkölcsi vonások is,} mint a tanulási igény, a mun-* katársak szakmai és erkölcsit" nevelése, a közösség morálja-* ért és vagyonáért érzett fele-* lősség, az önzetlen segítség-* nyújtás, stb. * jm - emcsak a munkásosz-í Jyj tályban, hanem tér-* jL ? melöszövetkezeti pa-t rasztságunkban is!* Egy jelentős járás ilyen vo-* natkozásű fejlődését mutatta* be felszólalásában Szemes* István elvtárs. A mezőköves-* di járás tsz-pai'asztságának* eszmei izmosodásáról, tudat-í beli előrehaladásáról adott* számot. A termelés és az élet* legkülönbözőbb területeiről* válogatott példákkal érzékel-* tette, hogy a gazdasági és a* politikai kérdésekről . mennyi-* re másképp gondolkodnak ma* a falusi dolgozók, mint, régeb-* ben. (Egy . beszédes adatakor-* szerűségről: a járásban 85—90* százalékban intenzív búzafaj-* iákat vetnek.) A „titok”: nyitja:} i.Szót' értünk az emberekkel”.*-K Ennek köszönhető az a min- x denfelé tapasztalható örvende-* tes eredmény, hogy a tsz-pa- J rasztok immár gazda módjá-} ■ra. a gazda szemével tekinte-* nek a közösre —,, saját leg-* bensőbb gondjukká, szívügyük- J ké, emberségük próbakövévé* vált a szocialista mezőgazda-* ság sorsa. * A gazdaság és az. ideológia * összefüggéseit vizsgálva a * paribizottság megállapította,* hogy megyénkben is nagy* súlyt kell helyezni a szocia-* lista munkafegyelem erősíté-* sere. Erre a gazdasági szerve- * ző munkának es a rievelés-* nek egyaránt ki . kell >terjed-* nie, hiszen a fegyelmezetlen-* ség, a lazásag, a. káros szemet** hányás termelési és eszmei* értékektől foszt meg beiinün-* két. Ha jól megértjük az* irányelvek útmutatását: a szó-* cialista öntudat, az erkölcsi* ösztönzés erejét párosítani kell* az anyagi érdekeltséggel, az* anyagi ösztönzésre és á lelki-} ismeretes -munka’ lehetőségé-* nek biztosítására szolgáló tör-* vényes rendszabályok íelhasz-* nálásával —. világosan látjuk* tennivalóinkat is. * Láthatja mindenki. * Ki-ki a maga posztján.' * Sárközi Andor * *-------- , * * ; Aki az elmúlt: évek könyv­iheteire visszaemlékszik, nagy ; megelégedéssel nyugtázhatja: ^növekszik az érdeklődés a ; könyvek iránt. Legalábbis a ^kereskedelmi forgalomban le- mérhetően. Míg a korábbi *■- ....................... w— T­t Könyvtárosok ] táiáEkozója } Sujóládon i (Levelezőnktől.) • * Az ünnepi könyvhét , ren-} dezvényeként a miskolci já-* rás legjobb könyvtárosait ta­pasztalatcserére hívták meg a napokban Sajóládra. Ebben a községben, amelyet már is­mertté tett jól működő iro­dalmi színpada, a közelmúlt­ban avattak új könyvtárat. Itt; a korszerűen, ízlésesen berendezett létesítményben került sor az érdekes ankét- ra. A találkozóra eljöttek Sajó- lád vezetői: a' tanács elnöke, titkára és a tsz elnöke. Sze­mélyes megjelenésükkel is igazolták, hogy szívügyüknek tekintik a könyvtár, a műve­lődés ügyét. S hogy megérde­melten kapta a község ezt a könyvtárat, arról meggyőződ­hettek a. részvevők Rézműves Jánosné pedagógus-könyvtá­ros szinte tanulmányszerű, érdekes előadásából. Arról be­szélt. hogyan kell olvasóink­kal foglalkoznunk, nevelnünk őket, hogy értékes, művelt emberekké váljanak. A beszélgetés, a tapaszta­latok átadása megerősítette a : jelenlévőkben azt a tudatot. ; hogy szép és nemes dolog ■ könyvtárosnak lenni. Vala­■ mennyien örömmel vállalták. ■ hogy elemzést készítsenek ol-. vasóikról. Ezt az bizonyítja, hogy az ankét részvevői való­ban a járás legjobb könyvtá­: rosai voltak. Dobóczky And rás né Száztíz művészfoto között jn i-dekes és értékes ki- állítás zárult a mi­nap, sajnálatosan rö­vid nyitvatartás után. A Szakszervezetek Borsod me­gyei Művelődési Házának színházi előcsarnokában ren­dezték meg a Diósgyőri Va­sas Fotókör jubileumi kiállí­tását. A jubileum kettős évfordulót is jelölt: a felsza­badulás utáni 20 szabad esz­tendőt és a kör alapítása óta eltelt negyedszázadot. E ket­tős jubileumhoz méltó volt az országos fotókiállítás. Ugyanis a jubiláns fotókör meghívta, az ország más vá­rosaiban élő fotósokat is, és alig-alig akad jelentősebb egyesület., fontos kör, amely nem képviseltette volna ma­gát a beküldött anyagban és nem szerepelne a tárlaton. Sajnos, a kiállításon csak a fekete-fehér képek voltak láthatók, mégpedig a bekül­dött 389-ből kiválogatott száztíz, míg a színes diapo- zitivokat (a beküldött 115- ből hatvanat) egy alkalom­mal levetítették az érdeklő­dőknek. Ezért közönségha­tás vonatkozásban csak a kiállított fekete-fehérekről beszélhetünk. A kiállítás képeit nézeget­ve elsőként az ember-cent- rikusság fog meg. A legtöbb kép az embert mutatja meg, a munkát, a pihenést, szóra­kozást, az élet sok-sok meg­nyilvánulását magas fokú művészi megfogalmazásban. Ez az ember-szemlélet a ki-* állítás legfőbb tematikai jel-* lemzöje. Az élet ellesett}, mozzanatai tárulkoznak a* látogató elé, a sokarcú, még* ismétlődésében is művészi* újat adó mozzanatok. Né-} hány érdekes technikai bra-* vűr mellett, igen nagy szám-* ban találunk fény-árnyék* hatásokra építő, virtuóz fel-* vételeket, s általában alig-* alig akad kép. amely ne ra-* gadna meg akár tematika-* javai, akár művészi értékei-* vei. A díj-plaketteket, már* odaítélték, a döntéssel, nem* is kívánunk vitázni. Pusz-* tán hevenyészve jegyzünk* fel néhány kimagasló alko-* tást: Nagymama a felvonu-} ló son (Amadik Miklós). Akt* (Bakos Géza), Rácsszerkeze ft (Csoport Dezső), Ősi ritmus* (dr. Gulyás László). Tenger-} parton (Jermendy György),* Műteremsarok. Tengerpar-i ton (Juhász Miklós), Pilla-* natkép (Kovács Béla). Két-* tcsben (Szabó Ferenc), Autó-* stopv (Szalóki Béla). * •• * 0 '-ömmel szemléltük a* kiállítás anyagát.* örültünk a diósgyő-* riek szép képeinek, sikeres} szereplésének, szívesen fo-* gadtuk a máshonnan érke-} zetteket. Hisszük, hogy a* legközelebbi hasonló kiállt-} fásra nem kell Miskolcon is-* mét egv húsz esztendős ju-} bileumig várni. * (hm) * ívekben nagyrészt szervezett A könyvhét első vasárnapján tözönség ■ jött a sátrakhoz a szinte már hagyományosan niskolci utcán, hogy dedikál- megjelenő eső most is szét­i’cit dedikálja. zik meg első alkalommal a Gyermekkönyvek Napját. En­nek keretében . ma, június 1- én délután 4 órakor Csányi Gyöngyi ifjúsági író találko­zik olvasóival a miskolci Ut- törőházban. este hét órakor pedig a Mócsolyáson élő ol­vasóit keresi fel. (bm) ^magasabb értékű könyv ta­Hagy befogadó képességű : izzító kemence Az LKM durvahengermű-! vében az átépített és korsze­rűsített blokkhengersorozat jobb anyagellátására új, nagy befogadó képességű mélyke- mencét- építenek. A kemence építésére több mint 30 millió forintot irányoztak elő. Az építést már megkezdték, s azt viszonylag igen rövid idő alatt, még júniusban be akar­ják fejezni. A kemencét a terv szerint ez év második felének ' elején üzembe helye­zik. Egy millió forint értékű bélyeg Június 4—10 között Bécs- ben rendezik meg a „Wipa 1965.” elnevezésű nemzetközi bélyegkiállítást. Az 50 ország kiállítói között 25 magyar filatelista több mint egymil­lió forint értékű — klasszikus magyar bélyegekből, a bélyeg! megjelenése előtti levelekből; stb. — gyűjteménye is ott lesz. Fekete Gyula mű lyes kezdeményezés, hogy a dedikálások és a nagyobb mértékű látogatottság idején a téren felsorakozott vasuta­sok fúvószenekara és Bencs Ferenc vezényletével szer térmuzsikával szórakoztatta a könyv-vásár látogatóit, az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents