Észak-Magyarország, 1965. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-25 / 148. szám

Péntek, 1965. .iúnins 35. északmagyarorszAg 3 «*« V Fagylalt-ellenőrzésen a KOJAL-lal €1 'Q '•)6f ója. rtó-r es: sz. ái)ó. .tá­cv Nyaranta — még az ilyen hűvös nyáron is — a KÖJÁL egyik fontos feladata az élel­miszerek ellenőrzése. Ezek közül is első helyen áll a fagylaltgyártás ellenőrzése, mert e kedvelt csemege alapanyagai igen gyorsan romlanak. m mj » ■ Dúl. n. a. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ kinthető, hiszen hideg időben fűtés nélkül nem használha­tók a fürdőszobák, különösen a. gyermekes családoknál. Hogy mi lesz a végleges meg­oldás? Ennek eldöntése az il­letékesek feladata. És itt ille­tékeseken a Szegedi Tervező Vállalat mérnökeit, s a ter­vek elfogadóit értjük! Sajnos, a fentiekben vázolt probléma nem újkeletű. La­punkban is, személyesen is, korábban már foglalkoztunk hasonló gondokkal. Az új építkezésektől joggal elvárha­tó, hogy a modern, szép há­zakba költöző lakók kényel­mét. örömét szolgálják és az élet bennük ne bosszúsággal, ne felesleges kiadósokkal kez­dődjék. Szinte alig történik olyan épület-átadás, amikor, — miután beköltöztek a la­kók — ne kezdődne szalad­gálás egyik szervtől a mási­kig: ilyenkor fordulnak szer­kesztőségünkhöz is. kérve, jár­junk el ügyükben. Nincs gáz, nincs jól bekötve a villany, ez sem jó. az sem jó! Hibák a munkálatok folvamán előfor­dulhatnak. azonban az ilyen ügyek kivizsgálása, a hibák utólagos felmérése és kijaví­tása sok időt vesz igénybe, sok ember és sokféle szerv munkáját kell egyeztetni, ösz- szehangolni. Ha a tervezéskor és a kivitelezéskor, de külö­nösen az épület műszaki átvé­telekor történne ez meg, s mindenki, akinek az új épü­letek létrehozásához, a szük­séges szolgáltatások megindí­tásához köze van az utólagos reklamációk és a velük járó sok-sok bosszúság elkerülhető lenne. BoróczW Edit — Kuttkay Anna ' Látogatás ez Északmaayarorszáoi Vegyiművekben Június 23-án. szerdán t meglátogatta az Észak- 1 magyarországi Vegyimü- 2 veket dr. Bodnár Fe­renc, az MSZMP Bor- E sód megyei Bizottsága- 1 nak első titkára, Doj- - csák János, a megyei - pártbizottság titkára és í Bialis József, a Miskolc 1 járási pártbizottság tit- I kára. ' Már elmúlt dél, de dr. Bőd- t nár Ferenc és Bialis József i még mindig az üzemeket jár- 1 ta. Reggeltől. A több mint i ezer hold területen lévő Észak- 1 magyarországi Vegyiművek 1 minden fontos üzemét bc.iár- ták, végignézték a műanyag- : gyártási, gyógyszeralapanyag­gyártási és más munkafolya­matokat, s igen sok emberrel , beszélgettek. Fizikai munká­sokkal. műszaki dolgozókkal és vezetőkkel egyaránt. S az emberek őszintén vá­laszoltak. Gulyás Ferenc, a polvurethan-üzem egyik szo­cialista brigádjának vezetője például eddigi szép eredmé­nyeikről beszélt a vendégek­nek. Dr. Haraszti József, a ku­tató laboratórium vezetője megmutatta új, kísérleti ter­méküket, a hazai alapanyag­ból gyártott műanvag-sziva- csot. polyurethant. Mások be­széltek arról, hogy miért sze­retik ezt a gyárat, s miért dolgoznak itt már törzsgárda- tagként. — Vannak azonban gond­- jaink is — mondta az M. 1 üzemben Mészáros Imre és a- továbbiakban a párt-alap- szervezetek munkájáról szólt, p hangsúlyozva, hogy sok, ter- v melést segítő ténykedésüktől s elveszi idejüket a temérdek i_ adminisztráció és a hosszú gyűlésezés. ;i — Ezen változtatni kell — 1- jegyezte meg Bodnár elvtárs, i- aki hasznos tanácsokat adott b a további munkához, if ,s A beruíiázásobat meg leli valásíW. 1- A délutáni beszélgetésen 1- először Juza Károly, az ÉMV igazgatója tájékoztatta a yen­s' dégeket a gyár idei eredmé­- nyeiről, további feladatairól ir és perspektívái áról. Elmon- a dot.ta, hogy az ÉMV a terme- >k lést tervet pontosan teljesíti, sőt, túlteljesíti. A túlteljesítés különösen az exportnál jelen­ős. A beruházásokról azon- >an nem szólhatunk ilyen po- átíven. — Az idén összesen közel i2 millió forint értékű beru- íázást kell megvalósítanunk — jelentette ki Juza Károly — Ebből 18 millió forintnyi íz építési munka. Sajnos azonban, a Borsod megyei Mélyépítő Vállalat már ta­valy is csupán (58 százalékig leljesítette itteni tervét. A: dén pedig eddig még gyen­gébben dolgoztak. Első ne- medévi tervteljesitésük csu­dán az éves terv 1,8 százalé­ka! A megyei pártbizottság ve zetői kijelentették: a beruhá zásokat minden akadály eile nére meg kell valósítani é ehhez részükről a segítsége megadják. Érdekes Jn'erír Dr. Bodnár Ferencnek délutáni beszélgetéskor is ■ sol kérdése volt. íme egy érdé kés „interjú”, ami az ÉMi igazgatójával alakult ki. — Gazdasági szempontba milyen problémák vanna még az üzemben? — kérdez te Bodnár elvtárs. És Juza Károly válasza: — Az alapanyag-beszerzés sei vannak gondjaink. Ej igyekszünk megoldani a fc löttes szervekkel közösen. , nők foglalkoztatása ugyar csak problematikus. Aht csak lehet, a férfiakat nőt kel szeretnénk helvettesíten Az elkövetkezendő évekbe úgynevezett minőségi cserél re is sort kell kerítenünk. — Az idén hány millió f( rint az ÉMV termelési értéke — 310 millió forint érték terméket aduink az országnál — A megrendelések időbe érkeznek-e? — Igen. — Vannak-e készlet-aondji ik? — Globálisan nincsenek, r egyes cikkekből vannak fi lösleges készleteink. Ezekr azonban felméréseket kész tünk és ..börzéken” ért.ékecf ifik. Készáru-készletből fölö legünk nincs. — Milyen a kavrsolat.uk felsőbb szervekkel? — Jó. Ha kérünk, mindéi ben seoitsónnt kapunk a Vem ipari Tröszttől, vacv a mm' pártbizottság ipari osztály tói. a Vegyipari Rzakszervez ►♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦< legyei bizottságától és a me- yei KISZ-bizottságtól egy- ránt. — A gyár vezetőinek a dol- lozókhoz való viszonyáról nit mondhatnak? — Úgy érzem, törekvésein- ;et elsősorban az irányítja, íogy az itteni dolgozó embe­reknek minél többet tudjunk íyújtani a megadott határok íözött. A feladatokat, gondo­lat termelési tanácskozáso- con. műszaki konferenciákon, lárltaggvüléseken nyíltan fel­iárjuk. megbeszéljük. A gyár pártbizottságával való kap­csolatunk igen élő. És ugyan­ezt mondhatjuk el a szakszer­vezeti és a KISZ-bizottságról is. Példái mutatnak Mintegy 2000 ember dolgo­zik az ÉMV-ben (ide számít­va a budapesti gyártelep 250 dolgozóját is). Közülük 335 párttag, mégpedig 15 alap­szervezetben. Ennyi ember jó, vagy rossz munkája tehát igen lényegesen befolyásolta a gyár termelési eredményeit. És hoffvan dolgoznak a kom­munisták? — Mamikkal ragadják a pártonkívülieket — Horváth Róbert, a vegyiművek párt­titkára ez.t nvomban Fonkrét példákkal is bizonyította: — Tavaly elég sok bai volt a munkafegyelemmel. És el­sősorban a párttagok, a szo­cialista. brigádok taajai te­remtettek rendet. Vagy itt vannak a társadalmi munkák. Az A. üzemben az emberek eevik szabad napúikon be­lőttek dolgozni. A lakótele­pen snortnálvát építettek, se­gítettek az üzemek rendezé­sében. takarításában. A párt­tagok szerepe azonban legér- tékesel-vhen a termelés szer­vezésében. az ütemes terme­lés és különösen az export biz+osításában. az üzemszerve­zésben. a műszaki feilesztés- ben. a párthatározatok végre­hajtásában érvényesül. A szat-szenvezeti munhá-öl 1 rn/'n Béta üb-t.itká’-. a KIRT tpVf5Vornr«'*rr*,'rnT T^ocsis László KISZ-túkár t.áiékoz­taft.a a vendégeket akik ősz. szecséeéhen ió véleménnyel és sr>k-SOk hasznos tanánsnt Fagyva távoztak este az ÉM'7’- ből. n. a. oxiddá válik, ff szénmonoxid pedig mérgező, halált okoz. Mi nem vállalhatjuk a fele­lősséget azért, ha valaki für­dés közben meghal. A gáz nem játék, ezért, nem enged­jük, illetve nem kapcsoljuk be. ■— Ez katona Zoltán véle­ménye. Hol készültek tehát a ter­vek? — Ezek típustervek, amiket o Szegedi Tervező Vállalattól kapott a beruházó. Érdekes azonban, hogy ugyané típustervek alapján már épültek bérházak Mis­kolcon, például a Selyemré­ten, a Kilián-lakótelepen, s ezekben a házakban mégis ta­láltak elfogadható megoldá­sokat, s a lakók beköltözése után a hibákat kijavították, 's a gázt bekapcsolták. Azt állítottuk, hogy az épí­tőknek részben igazuk van, amikor igyekeznek elhárítani a felelősséget. Részben, hiszen az, hogy a gépész és a stati­kus-tervet valahol nem egyez­tették össze, ez valóban nem az építők hibája. Másrészt vi­szont ők most nem követelhe­tik a gázmüvektől, hogy „hunyjon szemet”, hiszen a „kis” hibát már építés közben is láthatták. A beruházó, a megyei tanács különben a la­kók érdekeit és sérelmeit fi­gyelembe véve, igazán humá­nusan járt el. Felajánlotta. . a többletköltségek megtérítésé t. Hogy pedig mielőbb bekap­csolhassák a gázt ebbe a ház­ba is, a következőkben álla­podtak meg az illetékesek: a fürdőszobai infrasugárzókat lezárják, s Így kapcsolják be a- gázt június 26-án. Szomba­ton tehát már főzhetnek és meleg vízzel moshatnak a la­kók. Természetesen ez a megol­dás is csak átmenetinek te­TI A 7 — 1 I 1 r\ Z . hibával r ni szemlére érkezett a beru­házó (megyei tanács) képvise­lője, a kivitelező építésveze­tője, szerelésvezetője, a gáz­művek termelési osztályveze­tője és más illetékesek. Előkerültek a tervek, a jegyzőkönyvek és a kivitele­zőktől elhangzott néhány ilyen vélemény: — Kis hiba ez. Nem kell belőle nagy ügyet csinálni. — Az építtető peres eljárást indít a gázmű ellen. — Az építők valóban jól dolgoztak, erről a hibáról nem ők tehetnek. S hosszú vita után: — Rendben van, mi lesze­reljük az infrasugárzókat, de ki fogja mindezt megfizetni? Hiszen nem szerelemből dol­gozunk kérem — jelenti ki Csernok István szerelésvezető. Nos. mint kiderült, a kivi­telezőknek részben igazuk is van. Miért? Mert ők két terv, a gépész és a statikus-terv alapján dolgoznak. Igen ám, de a két tervet valahol (?) nem egyeztették össze! így történt meff. hogv a fürdőszo­bákban a statikus-terv sze- vint beépítettek eav betonge­rendát, ami megakadályozta azt. hogy az infrasugárzók 20 centiméterre a mennyezet alatt legyenek, ahogvan ezt. a gépész-terv előírja. Ha pedig nincs meg ez a távolság, ak­kor: — Az infrasugárzó égéster­méke, a széndioxid visszacsa­pódik a sugárzóba, szénmon­nélkül először is a. Miskolci Gázmüvekre ' gondolunk. Igen ám, de hallgassuk csak meg Katona Zoltán termelési osz- ; tályvezető véleményét: — A fürdőszobákban az tn- - frasugárzót nem az előírásnak megfelelően szerelték fel. Ezenkívül nem megfelelő a mosókonyhai mérőhely kikép­zése, problematikus a gázmé­rő órák felszerelése, és az egyes szinteken elhelyezett mérőhelyek kiképzése. A műszaki átvételkor egyéb­ként a gázművek megbízottai mindezt jegyzőkönyvben rög­zítették és hangsúlyozták: a gázszolgáltatást addig nem biztosítják, amíg a szerelők ki nem javítják a hibákat. A kivitelező szerelői azonban május 15-től nem tették meg ezt. tehát a házban nincs gáz. Egyébként az épületet ennek ellenére átvette a tanács, a MIK, az ÉMÁSZ, a városi KÖJÁL, s a lakók (15 csalt»1) be is költöztek. A megyei ta­nács beruházási irodájának megbízottá pedig írásba fog­lalta, hogy ..a létesítmény a műszaki előírások és az ér­vényben levő jogszabályok alapján, jó minőségben nyert clkcszt.Uést”, s kéri a kivitele­ző, a Borsod megyei Állami . Építőipari Vállalat vezetősé­gét, hogy a dolgozókat a ha­táridő egy hónapos röviditésé- 1 ért és a jó minőségért része­sítse dicséretben. Szerkesztőségünk kérésére 1 június 21-én a házba helyszí­ni Miskolc; Bajcsy-Zsilinszkj 5 utca 15 /a, ♦ A szép, új bérház előtt sol ♦ gyerek játszik. A gyerekek vi­♦ dámak, a járókelők ilyesmi ^gondolhatnak róluk: hogyn< »lennének vidámak, amikoi Milyen szép otthonuk és tóga: ♦udvaruk van! Csak ha köze- ♦lebbről megnézik a gyereke ♦két, akkor látják, hogy leg­előbbjük szurtos, maszatos, t ♦a ruhájuk is feltűnően szűr­öké. Nem csupán annyira ♦ amennyire egy délelőtti ját- Jszás közben általában össze­♦ piszkoljók magukat a gyere- ♦kék. ♦ — Mi az öcskös, ti nerr ♦ mosakodtok? — hallottuk a: ♦ egyik járókelőt, amint égj ♦kisfiúhoz fordult. Aztár ♦ ugyancsak meglepődött a vá­laszon: e — Nem hát. És nem ií ♦ eszünk. Legalábbis főtt étel ♦ nem. ♦ — Hogy-hogy? Miért? ♦ — Mert nincs gáz. ♦ — No és tűzhely? ♦ — Az sincs. Gázsparhét van ♦ — Hát rezsó? $ — Az drága. Mi sokan va ♦ gyünk, és azt mondta , anyu ikám, hogy nem bírjuk a nagj ♦ villanyszámlát. T A ház lakói már szerkesztő ♦ségünkhöz is fordultak pa ♦nasszal: május végén költöz ■itek be az épületbe (a műszak ■♦átadás május 15-én volt) é: ♦ azóta nincs gáz, nincs meleg­♦ víz, nem tudnak főzni, mosni i* Ki a hibás? Tájékozódái Csenik a munka számít A bajban, a gondban az iga­zi közösségek még összeforrot- tabbá, még erősebbé válnak, és csakis így lehet győzedelmes­kedni. így történt ez a szend- rői Szabad Föld Termelőszö­vetkezetben is. 1963-ban más­félmilliós mérleghiánnyal zár­tak. Azt. hitték, lei sem lábol- hatnak többé az adósságból; Akkor jött a termelőszövetke­zetbe Hartmann Bálint. A Hor- tobágyró] került Szendrőbe. Nem ijedt meg a nehézségek­től, az óriási mérleghiánytól, hanem a megoldáson gondolko- ~zott. S hogy megtalálta, arra a legjobb bizonyíték az 1964-es év eredménye. Egyetlen fillér mérleghiányuk sincs. Az elen­gedett hatszázezer forinton kí­vül a többit kigazdálkodtak. A részest jobban szeretik ügy tapasztalta a tez-veze- tőség, hogy a tagság szíveseb­ben dolgozik részes alapon. Nagy a háztáji állomány, _ így a, természetbenit többre érté­kelik. Ezért elhatározták: ez évben több növényt termesz­tenek részesben, mint eddig. — Természetesen nem kap­hat mindenki korlátlanul ré­szes földet, csak azo-k, akik a kötelező munkaegységet elérték; a múlt évben. Az asszonyoknál legalább nyolcvan, a férfiak­nál százhúsz munkaegységet, követelünk! Egy hold kukoricát és há­romszáz négyszögöl cukorrépát, adnak részesbe egy-egy tag­nak a szendrői termelőszövet­kezetben. A termesztett kuko­rica húsz százaléka a tagé, a; cukorrépa minden mázsája, után pedig 70 deka cukor. A; rétet harmadosba adták ki. s, akik a kapásnövényeket elvál-; lalták, azok még száz négy-, szögöl pillangóst is kannak.; Mindenki elégedett így- Szive-, sen és jól dolcoznak az embe­rek, hiszen minden kilóból., minden mázsából megkapják a- részüket. I ÍJj, ösztönzőbb premizálás Tizenöt holdas kertészete! van .a szendrői Szabad Föld Termelőszövetkezetnek. Tavaly, ilyenkor még nem volt pia:ra vihető zöld árujuk, mos1 nedie — s már eev hónapja — szü­net nélkül szállítanak. Tízezer fej salátát, hatezer cs-vnap hagymát,, retket, sárgarépát, petrezselymet, zöldborsót ad­tak eddig a helvi fmsz-nek. Csak palántából tízezer (érin­tőt árult a kertészeti brigád! — Ez a változás minek kö­szönhető? 1— Az új premizálásnak — Válaszol Hartmann Bálint — bz elvégzett munkák után meg­kapják a szokásos munkaegy­séget. és még prémiumként a megtermelt és eladott áruk ér- d tőkének 10 százalékát. így ér- li dekeltté tettük a kertészetben n dolgozókat, hogy korai és ki- k fogástalan minőségű árut ad- a janak, hiszen annál több forin- c tot jelent a tíz százalék, minél 7 drágábban adhatjuk el. A ko- c rai árut pedig nem nehéz jó 2 áron eladni. Előnybe« j a rendesen dolgozók c G t A szendrői Szabad Föld Tér- ( melőszövetkezetben nincs ki- ] vételezett ember. Előny csak j azoknak jár, akik kifogástala­nul dolgoznak, akik sajátjuk- ; nak érzik a közöst, hiszen ; csak ilyen emberek segítségé­vel fejlődhet a termelőszövet- , kezet. ; — Tagjainkat munkájuk alap- : ján „besoroltuk”. Jól, közepe- 1 sen és gyengén dolgozó kategó- : riákat áilapítottunk meg, s min­den féle juttatást, jutalmat, elő­leget eszerint adunk. Például most osztottuk ki a földjáradé­kot. Először azok kapták meg, akik rendszeresen, mindennap dolgoznak a termelőszövetke­zetben, azután az öregek és csak azután a gyengébb dolgo­zók, — Ezt a rendszert mindenki igazságosnak találja, és min­denki elfogadta. Legfőbb cé lünk, hogy minél nagyobi eredményt érjünk el, tehá többet cs jobbat, termeljünk. S ennek a megfelelő munka a zá. loga. Ezért nálunk csak a műn ka számít.:. Ennek a felfogásnak köszön hető, hogy egy év alatt egy mii lió forint mérleghiányt „eltün tettek”, s az idei zárszámadá son — ha minden jól sikerül - a természetbenivel együtt má 28 forintot oszthatnak szét , szorgalmas szendrői tsz-tagol között. Juhász Judit ►♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents