Észak-Magyarország, 1965. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-24 / 147. szám
\' Világ proletariat egyesüli síek* Az ötödik dinasztia A MAGYAR SZOCIALISTA M NK ASPART BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 14'. szám &ra: 50 fillér Csütörtök. 1965. június 24. ▼élte , A7é\1 ▼ i ^ : az algériai Helyzet lilább összetűzések * ben Bella eltávolításának elő/aiényci # Mi lesz a földreformmal ? a Hollóházán, ebben az alia v néhány száz lelkes hegyközi fa- ® luban egyetlen olyan család sincs, amelynek ne lenne hasonló emléke a 133 esztendős ,porcelángyárból. Nincs olyan ház, ahonnan ne járna legalább egy valaki a gyárba dolgozni, de talán olyan ember se található, aki ne értene a • porcelánkészités valamelyik [ részéhez. A férfiak főleg a korongozás, a formázás, az égetés mesterei, a nők a festő> ecsetet kezelik, vagy a nagy * gondosságot követelő csonta- , goláshoz értenek. , Nemcsak a falu anyaköny* vében, de a gitár régi irataidban, a bérjegyzékeken -is * ugyan azok a családnevek sz^ ■ 1 regeinek 1832 óla. A hollóházi ! családok ötödik, sőt hatodik > dinasztiája dolgozik most a Jgyárban. A gyárba kerülő leg> fiatalabb generáció számára *sem ismeretlenek az egyes > munkafolyamatok. Az alap forgalmakkal legalább is min- X denkt tisztában van. s eay- é két év alatt valamennyien X mestereivé válnak szakmájukénak. Ez a Holóházi Porcelán- J gyár titka. Ezért érdemes itt. * az ország távoli csücskében T fenntartani, sőt fejleszteni ezt Xa gyárat. Pedig nyersanyagok * oda szállilása, s a kész termé* kék elszállítása is költséges, a X hollóházi porcelán mégis ver* senyképes. A tervek szerint _ X jövőre megkezdik a gyár reAz 1LN aktivistái egy konstrukciójának második lépportjának felhiva^ ezekkel a* sö.é( s mjn(egv 30 müliós szavakkal fejeződik be: „Le az^ beruházással korszerű üzem- ellenforradalommal, eljen a ❖ mé varázsolják a hollóháziak szocialista forradalom!”. Időközben már számos szag küldöttsége megérkezett J Algírba, az afro-ázsiai értekez-* Mészáros Sándorné Kertész Etelka vázákat fest. X családi üzemét. or-* (p. s.) Algír: Fiatalok tüntetnek Ben Bella mellett a fővárosban. letre. Kedden az esti órákban ♦ érkezett mintegy negyven te-a gú küldöttség, élén Csen Ji ki-* nai külügyminiszter. Maga X Csou En-laj — algíri tájékozta-* tás szerint — július elsején ér-X kezik Algírba. ♦ Rudnyánszky István, az * MTI Algírba küldött: tudósi-* tója jelenti: * Algírban szerdán a helyzet^ nvugodtnak látszott, de to-* vábbra is számos helyen kato-* nák állnak őrt. Hitelt érdemlő* értesülések szerint Ben Bellát j az admiralitás fogdájából elő- ^ szór az Oncare börtönbe, maid* onnan hétfőn katonai géppel külön-! ismeretlen helyre, azé bánás hangja volt hallható a*z ország belsejébe szállították.; alsóvárosból, de ezután ismét Egyes meg nem erősített erte-« sülősek szerint az egyik sza-J harai sivatagi erődben őrzik. Bizonytalanság tapasztalható^ algériai megfigyelők szerint az* FLN sok szervezetében, az if-í júsági szervezetek pedig nem * titkolják ellenséges magatartá-J sukat ♦ A legifjabb kézi festők, (Szabados György felvételei) « i ********************** »♦*♦♦*♦♦♦************4 — Dolgoztunk esőben is —* mondják a brigádvezetök, — Bár lassúbb volt a munka, hiszen a gépek nem segíthettek a sorközök kapálásában — de csináltuk, mert nem a gyomra, hanem a kukoricára, cukorrépára van szükségünk! Most már könnyebb. S a kukorica másodszori, a cukorrépa negyedszeri kapálásában segíthetnek a gépek is. A karcsaiak tehát valóban példamutatóan megtették még a „lehetetlent” is. (Hiszen néhány helyen bizony gyomosak a kapások, pedig nem esett több eső. mint Karosán!) S talán — hiszen már június végefelé járunk — most már beigazolódik, illetve* valóra válik a karcsaiak reménysége. — Ennek az évnek sikerülnie kell. Sajnos eddig mindis közbejött, valami. Korábban, a- feltételek hiányában még nem- lehetett igazán szakszerű a munka. Az elmúlt két-három esztendő aszályos volt. Ennek az évnek már valamit pótolnia kell. Ahogy a valóban reményt tápláló határjárás után a jól- esően hűvös irodában ülünk, a látottak alapján számolgatják, tervezgetik a szakemberek a várható eredményeket, a holnapot. Természetesen, igen bizakodóan. S még a szerény szá- mítgatások is szinte hihetetlenül hangzanak! Bár valósággá válna ez a „hihetetlen”. A határ jelenlegi képe úgy mutatja. valósággá válik. Ennek érdekében a tsz-tagság valóban mindent megtett, becsülettel, dicséretesen. Alaposan felkészültek a következő munkafolyamatokra is. Remélhetőleg, ez év-ben már nem kell csalódniuk! Ssaresa SsaéöC Sokat ígér a határ harcsán is ravaly és most! — Gyomtalanok a kapástáblák — Ez évben talán sikerül l Ahogy gyönyörködünk a dús, valóban sokat ígérő határban, elmondják, így még soha nem készültek fel az aratásra. A két kombájn már munkára kész. Készen állnak az aratógépek, a rendrevágó, a kombájnvezetők, a traktorosok. A kombájn- szérű számára már áll a vasvázas szín, csak a betonozás van hátra. S a gépek mellett 93 kasza, 93 aratópár várja, hogy szőkévé érjen a kalászrengeteg. — De ha úgy hozza a helyzet, még harminc-negyven kasza bármikor munkába állhat. Né- hányan, akik az iparban, az állami gazdaságban dolgoznak, készek a segítségre — számol a föagronómus. — Eddig is segítettek, ha szükség volt rá. Szorgos kezek dicsérete No és a kapástáblák? Esős, hűvös idők jártak májusban is. június első felében is. Ez meglátszik az egyik legfőbb növény, a kukorica fejlődésén. De most, a meleg, az egyik igen jól bemutatkozó nyár hatására napjában centiket nőnek a ku- koricaszárak. A cukorrépa? Az viszont olyan, amilyen évek óta nem volt, még a fejlődés utolsó, betakarítás előtti szakaszában sem! Ám ami a karcsai határban szembetűnő — és őszintén szólva meglepő —, nincs egyetlen kukorica-, vagy napraforgó sor sem, ahol gyomot találna az ember! Pedig heteken át eset és esett az eső. gatva simogatnak bele a derékon felül érő, már duzzadó szemmel teli kalásztengerbe. Precízen készítették el5 a betakarítást S ilyen szép, dús, bő termést ígérnek az árpatáblák, a bor- : só is. — Tavaly éppen a kalászosok okozták a legnagyobb csalódást — mesélik a szakemberek. — Se búzánk, se ár- 1 pánk. S mi, akik másfél évtizeden át. igazán könnyedén Iá- : boltunk ki minden bajból, bizony az elmúlt évben állami dotációra szorultunk a kalászo- ' sok miatt. Több mint két és félmillió forinttal kevesebb árut termeltünk a tervezettel szemben. De most, ha ezt sikerül betakarítani, akkor kárpó- ' tolhatja a tavalyi veszteséget is. Igen, kárpótolhatja. Búzából nyolc és félmázsa termést vártak, a tervek szerint. A mosta- . ni állapot szerint viszont sze- ' rényen, bizonyos akadályokkal. ' veszteségekkel számolva is 12 i mázsában „állapodnak” meg. : — Ez 750 holdnál már 24— ' 25 vagon többlet. A tervezetthez képest — számolgatják. — ' S ez azt jelenti, hogy az év ) második felében már nem 1 nyolc forintot, hanem tizet, ti- f zenkettőt fizethetünk előleg- 1 ként egy-egy munkaegységre, f Mert, hogy ezt a termést mi 1 betakarítjuk még ha úgy esik t is aratásidőben, erre mérget le- ; hét venni) < Egy évvel ezelőtt is így, együtt jártuk a határt a kar- csai Dózsa Termelőszövetkezet vezetőivel, mint most. Illetve két különbséggel. Az egyik, hogy akkor nem hiányzott a termelőszövetkezet elnöke, most viszont éppen az utolsó szaktárgyból vizsgázik az aba- újszántói Mezőgazdasági Technikumban. A másik, hogy akkor ki-ki szótlanul törölgette homlokát a harmincfokos száraz melegben, s arra gondolt, hiába volt a nagyszerű, szakszerű munka, az aszály derék- batörl minden tervet,, minden reménységet. Most meg az ag- ronómusok. a brigádvezetők széles mozdulatokkal, bizakodó hanglejtésekkel mutogatnak, magyaráznak arról, hogy milyen szép minden, hogy most már csak valóban rendkívüli elemi csapás, hatalmas jég — bár nem babonás, mégis alig- alig meri kimondani, leírni az ember — vagy valóban hetekig tartó szakadatlan eső ronthatná el azt, amit az emberek százai kemény munkával teremtettek. — Itt van ez a fertőéi tábla, vagy amott a bezosztája. Meg lehet nézni. Semmi hiba benne. Tizenöt éve élek, dolgozom itt, de ilyen még nem volt — mondja K. Nagy Sándor elv- társ, a tsz főagronómusa. S a többiek, a brigádvezetök bóloKedd este, viszonylag nyugodt nap után. Algírban újabfc tüntetések voltak. Hírügynökségi jelentések szerint ez voll a negyedik és a legnagyobb szabású tüntetés, a múlthét végi államcsíny óta. Ezúttal s felvonuló tömeg, legnagyobbrészt. fiatalok táblákat vittel magukkal, amelyeken Ben Bella fényképe és Ben Bellát ISÍK politi szabadon i A forradalmi tanács egy közleményben jelentette be. hogy már korábban említett döntése alapján szabadonbo- csátottak 1318 politikai foglvol. akiket 1903. április 1. és 1965. június 18. között tartóztattak le. Az El Mundzsahid címmel megjelenő új algériai kormánylap vezércikkében tes? említést először a Bumedien eilen rendezett tüntetésekről. A lap szerint a zavartkcl- tők arra törekszenek, hogy „kételyeket szítsanak a lakosság körében és visszaéljenek jóhiszeműségével. Azért teszik ezt. hogy megtarthassák előjogaikat, amelyeket a korábbi kormány biztosított számukra. A nép azonban, amelyet ők megvetnek, leleplezi őket és kirója rájuk a megérdemeli büntetést” — írja az El Mundzsahid. A France Nouvelle, a Francia KP hetilapja elemezve az algériai események okait, rámutat arra. hogy az államcsínyre az FLN Politikai Bizottságának ülése előtt kerüli sor. A lap ezzel kapcsolatban aláhúzza. Bumedien minder As FLJ\ aktivis Az Human ité szerdai száma felhívást közöl, amelyet ai FLN aktivistáinak egy csoportja juttatott el Algírból Párizsba, az FKP lapjához. A felhívás hangoztatja, hogj az imperializmussal szövetséges belső reakció súlyos csapást mért a szocialista forradalomra. A reakció lesújtott a köztársaságra és a pártra, Ben Bellára, és sok száz FLN-akti- vistára. éltető jelszavak voltak olvashatók. A rendőrök és a tüntetők között összecsapások is előfordultak, s ezekben több tüntető mr üt. ..-olorkerékpáros kísérettel érkezett mentőautók vitték ei a seb' icket. Éjjel egy óra után két robbanás hangig volt hallható ai alsóvárosból, de ezután isméi csend borult Algírra. kai foglyot oesátottak bizonnyal azért folyamodon erőszakos eszközökhöz, mivel tartott attól, hogy a Politika Bizottság ülésén vereségei szenved. Azt, hogy az államcsíny nem ütközött azonnal népi ellenállásba, a lap egy igazi jól szervezett párt hiányával magyarázza, ugyanis csali egy ilyen szervezett erő lett volna képes azonnal kellőképpen cselekedni aj államcsíny teremtette, helyzetben. Mindamellett — teszi hozzá a lap — senki sem köszön- törte tapssal az utcán Bumedi- enők államcsinyjét. Az államcsíny nemzetközi kihatásáról szólva, a lap megállapítja, bárhogyan is alakuljanak a fejlemények. ez az államcsíny sötét árnyékot vet a második Bandungra, amelytől a nemzeti felszabadító mozgalom 0I5’ sokat várt. Az imperializmus és különösen az amerikai imperializmus most örül, mert soha sem nézte jó szemmel azt az Algériát amely magasra tartotta a nemzeti felszabadító mozgalom zászlaját és a függetlenségükéi- harcoló népek példaképéül szolgált. óinak felhívása Az államcsíny végrehajtói demokráciáról beszélnek és közben a legrosszabb fajta diktatúrát vezetik be. Ezt azért te szik, mert szét akarják zúzni ; forradalmat. Azért folyamodtak az államcsínyhez, mert féltek attól, hogy a földreform újabb és döntő szakaszába lép a földreform, amelyről az úgynevezett forradalmi tanács nyilatkozatában egy szó sincs.
